Magyar Nemzet, 1941. október (4. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-14 / 234. szám

4 A Magyar Országos Tudósító jelenti Zomborból. Vasárnap a visszatért Dél-Bácska főispánjai és a magyar élet pártja első ízben kinevezett tiszt­ségviselői nagy választmányi ülésre jöt­tek össze Zomborban. A mindvégig lelkes hangulatban be­­folyt ülést dr. Deák Leó főispán nyi­totta meg. Megnyitó beszédében Bácska népének a kormányzó úr iránt tanúsított tisztelő ragaszkodását fejezte ki az egybegyűltek lelkes tün­tetése mellett. Az értekezleten Kölcsey István, a MÉP országos ügyvezető alelnöke, mondott nagy beszédet. A csonka haza húszéves működéséről beszélt, amely a kormányzó bölcs irányítása mellett a nemzet aspirációit jelentős részben valóra váltotta. Ezután a MÉP tiszteseinek nemzetépítő felada­tait ismertette. Dr. Nagy Iván újvidéki közjegyző azt hangoztatta, hogy Délvidék ma­gyarsága továbbra is tartsa meg egy­ségét, ne pártokra bomolva politizál­jon, hanem a nemzet és a haza ügyé­nek szolgálatában egységes lélekkel álljanak Bárdossy László kormánya és vitéz Lukács Béla elnöksége mel­lett működő magyar élet pártja zász­laja alá. Dr. Deák Leó főispán a kormány­zati politika célkitűzéseiről mondott nagy beszédei, majd kisebbségi poli­tikánk alapelveit fejtegette, amely szerint az 1000 éves nemzet a szent­istváni gondolat jegyében türelmes és megértő állásponton van nemzetisé­geink iránt, de a köteles hűséget és az építő együttműködést méltán el­várja. Dr. Willmann Mátyás ügyvéd a hódsági járás népének szívvel-létek­kel való csatlakozását jelentette. Pet­­rovics Milivoj nyugalmazott főispán a szerbség nevében hűségükről és lo­jalitásukról biztosította a magyarsá­got és a kormányzatot. Sztrilich Sán­­dos kereskedő a bunyevácság támo­gatását jelentette be és azt, hogy máris beléptek a párt tagjai sorába. Mérő Ignác M£P helyi társelnök lel­kes sz­avai után dr. Deák Leó főispán javaslatára a megjelentek üdvözlő táviratot küldtek Bárdossy László miniszterelnöknek és vitéz Lukács Béla országos pártelnöknek. Vitéz Teleki János országgyűlési képviselő felszólalásában Észak-Bácska ü­dvöz­letét tolmácsolta, a lelkek megbékélé­sét, a magyarok összefogását és az országban élő nemzetiségek hátsó gondolat nélküli közreműködését hangoztatta. A rendkívüli lelkes hangulatú vá­lasztmányi ülés utolsó szónoka Pa­­taky László országgyűlési képviselő, a MÉP alelnöke volt, aki a Gsömbös Gyula kormányzati politikájáról és a szegedi gondolatról mondott magas­röptű szavakat. Társasebéd zárta be Dél-Bácska­lső politikai megmozdulását. I­ ..­­ . Magyar, szerb és bunyevác manifesztáció Zomborban Rendezték a magyar—svájci fizetési forgalmat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Azok a kereskedelempolitikai tárgya­lások, amelyek az utóbbi napokban a svájci és a magyar megbízottak között Budapesten folytak, hétfőn egy egyezmény és a hozzátartozó jegyző­könyvek aláírásával befejeződtek. Az egyezmény egyévi időtartamra rendezi a Svájc és Magyarország közti áru- és fizetési forgalmat és visszamenő hatállyal október 1-ével lép érvénybe. Az egyezmény a két ország között eddig érvényben volt és az áru- és fizetési forgalomra vo­natkozó megegyezéseket rögzíti, a jegyzőkönyvek pedig a részletesebb határozmányokat tartalmazzák. A jövőben kialakuló kölcsönös áru­­csereforgalom megállapításánál mesz­­szemenően tekintetbe vették a két ország szükségleteit és az adott kö­rülmények figyeleme vételével tekin­tetbe vették a két ország közti ha­gyományos kereskedelmi kapcsolatok ápolásának szükségességét is. Az egyez­mény megkötésével egyidejűleg meg­állapodás jött létre a Svájc irányában fennálló magyar fietési kötelezettség időtartamának meghosszabbításáról is. Az egyeményt a két tárgyaló bi­zottság vezetője, svájci részről dr. Hans Ebrard, a szövetségi tanács megbízottja, magyar részről Nickt Alfréd rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter írta alá. • •Ünnepség keretében osztották ki Szegeden a Nemzetvédelmi Keresztet Szegedről jelenti az MTI. Vasár­nap délelőtt osztották ki a szegedi ellenforradalmároknak a kormányzó által adományozott Nemzetvédelmi Keresztet. Az­ ünnepségsorozat fél ki­­lenckor kezdődött. A kitüntetettek be­írták nevüket a szegedi Arany­könyvbe és átvették a Nemzetvé­delmi Kereszt adományozásáról ki­állított hivatalos igazolólapot. Kilenc órakor az alsóvárosi templomban Vadóczy-Zadravecz István ny. tábori püspök szentmisét pontifikált. Az ellenforradalmárok ezután vi­téz Magasházy László vezérőrnagy, az Országos Nemzetvédelmi Bizottság elnöke, Uzdóczy-Zadravetcz István, dr. Takáts Sándor főispán és dr. Pálfg József polgármester vezetésé­vel elvonultak a városházára. Itt a Himnusz eléneklése után dr. Bokor Pál ügyvéd mondotta a bevezető be­szédet, amelyben kiemelte, hogy ha­zánkat a bolsevizmus karjaiból a sze­gedi ellenforradalom szabadította ki. Vitéz Magasházy László vezérőr­nagy volt a következő felszólaló. El­mondotta, hogy két évtizeddel ez­előtt miként jelent meg a szegedi sastoll először a Dunántúlon, majd az egész országban. Az eszme, amely Szeged földjéből sarjadt ki, meghódí­totta a szíveket a Duna—Tisza me­dencéjében, majd elemi erővel át­törte a csonka ország határait, kiter­melte a fasizmust, a nemzeti szocia­lizmust és a falangizmust, felült szu­ronyok hegyére, befészkelte magát az ágyúk torkába, harci paripák lábaiba és harcikocsik dübörgő kerekeibe és napjainkban is győzedelmesen halad az Ural felé. Az eszme harcosai két évtized után összegyűltek itt a Tisza partján, hogy megcsókolják azt a magyar földet, mely öntés­éből ter­melte ki a keresztény nemzeti szo­ciális megújulást és hogy itt tűzzék ki először a hősi mellekre azokat­ a kitüntetéseket, amelyeket Legfelsőbb Hadurunk ad a hősöknek, e nagy vi­lágfolyamat megindítóinak. Beszédét így fejezte be: Vitéz Zákány Győző ny. vezér­őrnagy, a Nemzetvédelmi Káptalan tagja emlékbeszédében kiemelte, hogy 1919 tavaszán 1­8 helyen lángolt fel a népharag a vörös uralom ellen, de egyedül Szeged tudott sikert felmu­tatni, noha itt két ellenséggel, a vö­rössel és a franciával állott szemben ez a szervezkedés. Egy maroknyi, de mindenre elszánt csoport, kitűnő ve­zetőkkel, csak a maga erejében bízva, egy órán belül leverte Szege­den a vörös uralmat A hírre, hogy az országban a szegedi városháza tornyán ismét szabadon leng a nem­zeti zászló, megindult mindenfelől a princes magyar férfiak gyülekezése, gy alakult meg a fehér karhatalom, majd a nemzeti hadsereg és az erre támaszkodó nemzeti kormány. Ezután az emlékéremmel kitünte­tett ellenforradalmárok fogadalmat tettek, hogy a kormányzótól, alkot­mányos törvényeinktől, nemzeti zászlónktól, ősi, tiszta, magyar er­kölcseinktől soha el nem tántorodnak és azokat külső és belső ellenség ellen mindenkor megvédelmezik. A fogadalom letétele után a tábori püspök odalépett Glattfelder Gyula Csanádi püspökhöz és elsőnek tűzte fel mellére a Nemzetvédelmi Keresz­tet. Ezután a kitüntetettek két sor­ban járultak a tábori püspök és vi­téz Magasházy vezérőrnagy elé, át­vették kitüntetéseiket, majd elfoglal­ták helyüket. A kitüntetettek nevében dr. Tóth Imre, Szeged városa nevében dr. Pálfy József polgármester szólalt fel, majd U­zdóczy-Zadravecz püspök mondotta el záróbeszédét­ . VESZEK rabin, smaragd Ékszert Kleinberger ékszerész Budapest, IV. Váci­ utca 10. (3 ), ) fennálló tér. Bejárat a kapu alatt­­. Hóman Bálint beszámolója a székesfehérvári MÉP pártértekezletén A magyar élet pártjának székes­fehérvári szervezete vasárnap dél­előtt pártvez­etőségi értekezletet tar­tott. Dr. Csiláry Emil főispán meg­nyitó szavai után Hóman Bálint kul­tuszminiszter, a város országgyűlési képviselője adott tájékoztatót az aktuális politikai kérdésekről. Han­goztatta, hogy Magyarország évtize­dek óta nyílegyenes külpolitikát foly­tat s azok­ mellett áll, akik vele együtt szenvedtek. A nacionalizmus és bolsevizmus jegyében folyó ház Magyar Nemzet KEDD, 1941 OKTÓBER 14. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ ború eleve meghatározta Magyar­­ország helyzetét a küzdelemben. A miniszter ezután a belpolitikai hely­zetről szólott, majd az értekezlet dr. Kaltenecker Viktor felsőházi tag zárószavaival ért véget. Délvidékiek is igényelhetik a világháborús sebesülési érmet A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszter a sebesültek érmének utólagos elismerését a visszafoglalt délvidéki területeken lakók részére is lehetővé kívánja tenni. Ezért mindazok, akik a visszafoglalt délvidéki területeken legalább 1931 április 11. napja óta egy helyben laktak és a visszafogla­lással magyar állampolgárokká vál­tak és a sebesültek érmére az 1914— 1918. évi világháborúban igény­jogo­sultságot szereztek, az érem utólagos odaítéléséért 1941 október 1-étől 1942 szeptember 30-áig folyamodhat­nak. A szükséges nyomtatványok a községi elöljáróságoknál díjmentesen kaphatók. Ungvár új polgármesterének beiktatása Ungvár város vasárnap tartotta tör­vényhatósági bizottsági közgyűlését. Siménfalv­y Árpád főispán hangoz­tatta, hogy Ungvár város a magyar— ruszin kézfogás és gazdasági egység szimbóluma. A főispán átadta Megag Lászlónak, az újonnan kinevezett polgármesternek a nemzetvédelmi ke­resztet, majd a polgármester mon­dotta el programbeszédét, melyben a város fejlesztésére vonatkozó tízéves munkatervet ismertette. Ungvárott a magyar lelkiséget, a magyar kultúrát kell építeni és ápolni, anélkül, hogy ezzel a velünk együttélő ruszin nép kultúrájára árnyékot vetnénk. Rendeletek A pénzügyminiszter az őrlési és for­galmi adóról szóló 1921. évi 39. t.-c. kilencedik paragrafusában foglalt fel­hatalmazás alapján a cukorrépa után fizetendő forgalmi adó alapjául szol­gáló répaárat az 1941—12 gazdasági évre mázsánként 3 pengő 40 fillérben állapította meg Az eddigi pénzügy­­miniszteri rendeletekben megállapított anyagi és eljárási jogszabályok to­vábbra is változatlanul érvényben maradnak. * A pénzügyminiszter az üzleti köny­vek és könyvelési szabadidek új ille­tékének pótlására, illetőleg utólagos lerovására engedélyezett határidőt 1941. évi december 31-éig meghosz­­szabbította. Repülőgépen is szállítanak haza súlyosan sebesült honvédeket A magyar légi­erők orvosi kara évek óta tanulmányozza a légi beteg­szállítás egyes szakkérdéseit. Most, hogy vitéz honvédeink az anya­országtól többezer kilométeres távol­ságban már az Azovi-tenger partján csatáznak az új Európáért, rendkívül időszerűvé és parancsoló szükséggé vált a repülőgépnek a betegszállítás szolgálatába történő beállítása. Első­sorban azok a honvédek jöhetnek számításba a légi úton történő szállí­tásnál, akiknek sebesülése vagy be­tegsége olyan természetű, hogy szak­orvosi kezelésre, különleges műtéti beavatkozásra vagy idegenben nem alkalma­z­ha­tó gyógyítási eljárásra van szükség. A haza szolgálatáért szenvedő és vérző honvédekre 1. 000 miii00 kilo­méteres légi út vár. A hatalmas, hárommotoros Sovola Marchetti min­tájú gép zömében nyolc fekvő és hat illő beteg számára van hely. A gépen kívülről a felségjelvény és a tengelyhatalmak és a szövetséges államok gépeit közösen jellemző sárga átfestés mellett fehér korongba festett vöröskereszt látható. A repülő betegszobában a legtökéletesebb or­­­vosi műszereken, valamint gyógy­szereken kívül két napra elegendő élelmiszerkészlet van. A magas re­pülésnél keletkező esetleges zavarok elkerülésére minden betegágyhoz oxigéntömlő tartozik. Rádión közüili, hogy a gép milyen sebesülteket hoz, úgyhogy a szakorvos már műtéthez készen várja a sebesült katonákat, akiket a repülőtérről betegszállító autókon visznek kórházba. A haza­térő sebesült honvédeket a Magyar Vörös Keresz­t hölgyei teával, üdítő itallal és könnyű ételekkel várják a repülőtéren. Széch­enyi-emlék­ünnep Kassán Kassáról jelenti az MTI. Kassa vá­ros közönsége vasárnap emlékünnep­­ségen hódolt gróf Széchenyi István emlékének. Az ünnepség a Nemzeti Színházban zajlott le, amelynek néző­terét nagy és előkelő közönség töl­tötte meg. Az előkelőségek között megjelent dr. Madarász István me­gyéspüspök, vitéz Lakatos Géza ve­zérőrnagy, hadtestparancsnok, báró Schell Péter főispán, dr. Puhl Sán­dor polgármester és mások. Az ünnepi beszédet Antal István igazságügyi államtitkár mondotta. Ko­runk, hangoztatta többek között, sok­ban hasonlatos ahhoz az időhöz és korhoz, amelyben százötven évvel ez­előtt Széchenyi halhatatlan életének tüze fellobbant. Európa csaknem ugyanolyan világnézeti, nemzetközi, társadalmi és hatalmi válsággal vivő­dik és a kérdések, amelyekre a mai magyar nemzedéknek választ kell adnia, ugyancsak majdnem ugyan­azok. Akkor is felmerült már a kérdés: mi a magyarság európai hivatása azon a helyen, ahová történelmi sorsa állította? Európai hivatásunk válto­zatlan: biztosítani a népek békéjét és együttműködését a Kárpátok me­dencéjében, összeegyeztetni az elütő érdekeket, harmonizálni a különböző faji kultúrákat és szellemiséget. A történelem azt bizonyítja, hog­y ezt a hivatást csak a szentistváni gondolat alapján lehet beteljesíteni. A magyar­ság ebben a hazában nem csupán többségi nép, hanem az államhatal­mat égi és földi törvények alapján kezében tartó erkölcsi egység és nem­zeti közösség. A második kérdés, hogy alkalmas-e a nemzet e misszió betöltésére. Erre igennel kell válaszolni, úgy, mint Széchenyinek, különösen, ha meg­reformálja önmagát. E reform lénye­gét Széchenyi egyik írásában a „köz­pontba egyesítés“ gondolatában jelölte meg, amelyen ő az egységes és át­fogó nemzeti erőkifejtésben való ösz­­szefogást értette.. Száz évvel ezelőtt Széchenyi ismerte fel azt a törvény­­szerűséget, hogy a nemzetek sorsa nemcsak a véres csatatereken dől el, hanem sokkal inkább a bölcsek biro­dalmában. Ezért követelte, hogy a magyar nemzeti eszmény hordozója ne egyedül a hétszázezer nemes le­gyen, hanem helyezzük a magyar nemzetállam épületét a kilencmillió magyar jobbágy vállára is. A Széche­nyi által kijelölt nemzeti missziót csak mélységes keresztény hittel és­­izzó fajszeretettel lehet teljesíteni. Széchenyi lelkében csodálatos szinté­zisben egyesült ez a két nemes indu­lat és ha ebben az irányban hala­dunk, hűséges sáfárjai leszünk gróf Széchenyi István szellemi örökségé­nek. Tanév­nyitás a kolozsvári egyetemen A kolozsvári Ferenc József Tudo­mányegyetem vasárnap tartotta tanév­nyitó közgyűlését az egyetem Mátyás Király Diákháza dísztermében. A kul­tuszminisztert Szily Kálmán állam­titkár képviselte s az előkelőségek között az egyházi, katonai és világi intézmények, a város és a vármegye képviseltette magát. Dr. Bartók György múltévi rektor tartott be­számolót az 1940—41-es tanévről. Az egyetem négy karral és negyven ta­nárral kezdte meg működését, míg most öt kar és nyolcvanhárom tanár szolgálja a tudomány terjesztését. Hangsúlyozta a rektor, hogy az egyetem feladata az ország szociális helyzetének kutatása, az egészségügy hiányainak megállapítása, Erdély tör­téneti okmányainak feldolgozása, a magyar nyelv és néprajz problémái­nak megoldása, a sajátos székely jog és alkotmány tisztázása, Erdély földrajzának és természeti adottságai­nak kutatása. Ezután megemlékezett arról, hogy az egyetemet szinte min­den tudományos eszköz nélkül vet­tük át, az egyetemi könyvtár ma­gyar anyagát például az elmúlt huszonkét esztendőben a román ura­lom csupán 125 művel gyarapította. A magyar uralom eddig 20.000 kötet könyvet és folyóiratot juttatott az­ egyetem könyvtárának. Dr. Szentpétery Zsigmond, idei rec­tor magnificus mondott ezután kö­szönetet a lelépő rektornak, hang­súlyozva, hogy a múlt év a boldog visszatérés ünnepe volt, ez az esz­tendő pedig a szürke hétköznapok és a kemény munka éve lesz. Szék­foglaló beszédét Fontos ásványi nyers-­­anyagok rímmel tartotta meg az új rektor s utána dr. Gyalog Zoltán matematikai és természettudományi dékán mondott beszédet. Csütörtöktől kezdve két vonalon megszűnik az autóbuszforgalom A főváros közlekedési szakbizott­sága hétfőn este ülést tartott. Bódy László alpolgármester megnyitója után a fővárosi közlekedési vállala­tok tarifaemelésére vonatkozó előter­jesztést tárgyalták. A javaslat sze­rint a villamos kisszakasz tíz fillér, a szakaszjegy húsz, az átszállójegy harmincnégy fillér tenne. Miliók Sán­dor kifogásolta, hogy a munkásjegye­ket aránylag nagyobb százalékkal emelik. Bechtler Péter az emelés el­len szólalt fel. Scheuer Róbert azt in­dítványozta, kérje a főváros a kor­mánytól, hogy a villamoskocsi gyár­tását minősítsék hadimunkának, hogy ily módon több villamoskocsit tudjon a BSZKRT beszerezni. Lévai Sándor a villamosokon kétkalauzos rendszer bevezetését sürgette. Magyar Miklós: Igen nehéz a tarifaemeléshez hozzájárulni, ámde a BSZKRT defi­citjének eltüntetéséhez mégis szükség van a viteldíjak emelésére. Homonnay Tivadar azt ajánlotta, hogy a kalau­zok kapjanak jutalékot a jegyárak után, mert szerinte ez esetben remél­hető a potyautazás megszűnése. Báró Babarczy István tanácsnok kérte az előterjesztés elfogadását. Tény az, hogy a BSZKRT-nak defi­citje van. Ha a viteldíjakat nem­ emelnék, akkor a költségvetési hiány áthárulna a főváros háztartására. A javaslatot elfogadták. Következett az autóbuszközlekedés korlátozására vonatkozó tervezet. A BSZKRT javaslata szerint október 16-ától, csütörtöktől kezdve gumi­abroncshiány miatt megszűnnek a következő autóbuszvonalak: 7. 18. 11­, 20. 23, 23, 30. A 40-es vonalon csak hajnali járat lesz, a 2-es kocsik csak a Vörösmarty­ tér és a Németvölgyi­ trt között közlekednek. Teljesen meg­szűnnek még a lóversenyzéri és az operaházi járatok. November 9-étől, a jobbrahajlás rendszeresítésétől kezdődőleg a for­galomban megmaradó kocsik csak reggel 7 és 9 óra között és délután C ASTy 18 óra között közlekednek. Vasárnap közlekedés nincs, kivétel a 22-es járat, az óbudai temetői járat és az éjszakai járatok. November 9-étől kezdődőleg az 1-es kocsik a Hősök-terétől csak a Clorthy-körtérig, a 3-as kocsik a Vörösmarty tértől a Fery Oszkár­ utcáig, a 20­ A ,a Hősök­­tere és a Balzsam­ utca között, a 29 A a Bécsi­ út és a Csatárka­ utca között közlekedik. A tervezet szerint 1942 augusztus 31-én megszűnnek az összes járatok, csupán a 22/A, a 40-es kocsik haj­nali járata, az óbudai temetővonal és az éjszakai járatok maradnak meg. 1943 december 31-én, ha addig válto­zás nem történne, ezek az utóbb em­lített rendkívüli járatok is megszűn­nének. A visegrádi szentendrei autóbusz­vonalon november 9-étől az Orbán­­keresztig érvényben volt kist­rákászok megszűnnek. Scheuer Róbert azt indítványozta, hogy amikor majd az üzemidőt kor­látozzák, a kocsik ne reggel és dél­után járjanak, hanem reggel héttől egyfolytában délután félháromig és az esti órákban egy két órán keresz­tül, hogy a kereskedők, iparosok, ügyvédeik, a délelőtti munkájukat el­láthassák. Hozzászóltak még Bechsler Péter, Miliók Sándor, Magyar Miklós. Báró Babarczy István tanácsnok az eredeti javaslat elfogadását kérte, azzal az indokolással, hogy a BSZKRT kocsijainak egy részét dél­előtt kilenc óra után eddig kivonják a forgalomból, ezeket a kocsikat be lehet állítani az autóbusz-utasok szállítására Babarczy tanácsnok elő­adta még, hogy a BSZKRT kísérlete­ket végzett arra nézve, hogy az autobuszkocsikat el tehetne-e Mini vas- vagy acélkerekekkel és mint sínautobuszokat lehet-e járatni a villamossíneken. Elkészítettek egy modelt, ezt kipróbálták, a kísérlet bevált. A BSZKRT tehát arra törek­szik, hogy az autóbuszkocsikat be­állítsa a villamos-sín járatra. A szak­bizottság azután az eredeti javaslatot elfogadta. Az autóbuszkor­lát­ozások tehát október 16-án, csütörtökön életbe lépnek. T Perzsabunda-KÜLÖNLEGESSÉGEK Friedmann, Károly király­ út 9." t

Next