Magyar Nemzet, 1941. október (4. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-14 / 234. szám
4 A Magyar Országos Tudósító jelenti Zomborból. Vasárnap a visszatért Dél-Bácska főispánjai és a magyar élet pártja első ízben kinevezett tisztségviselői nagy választmányi ülésre jöttek össze Zomborban. A mindvégig lelkes hangulatban befolyt ülést dr. Deák Leó főispán nyitotta meg. Megnyitó beszédében Bácska népének a kormányzó úr iránt tanúsított tisztelő ragaszkodását fejezte ki az egybegyűltek lelkes tüntetése mellett. Az értekezleten Kölcsey István, a MÉP országos ügyvezető alelnöke, mondott nagy beszédet. A csonka haza húszéves működéséről beszélt, amely a kormányzó bölcs irányítása mellett a nemzet aspirációit jelentős részben valóra váltotta. Ezután a MÉP tiszteseinek nemzetépítő feladatait ismertette. Dr. Nagy Iván újvidéki közjegyző azt hangoztatta, hogy Délvidék magyarsága továbbra is tartsa meg egységét, ne pártokra bomolva politizáljon, hanem a nemzet és a haza ügyének szolgálatában egységes lélekkel álljanak Bárdossy László kormánya és vitéz Lukács Béla elnöksége mellett működő magyar élet pártja zászlaja alá. Dr. Deák Leó főispán a kormányzati politika célkitűzéseiről mondott nagy beszédei, majd kisebbségi politikánk alapelveit fejtegette, amely szerint az 1000 éves nemzet a szentistváni gondolat jegyében türelmes és megértő állásponton van nemzetiségeink iránt, de a köteles hűséget és az építő együttműködést méltán elvárja. Dr. Willmann Mátyás ügyvéd a hódsági járás népének szívvel-létekkel való csatlakozását jelentette. Petrovics Milivoj nyugalmazott főispán a szerbség nevében hűségükről és lojalitásukról biztosította a magyarságot és a kormányzatot. Sztrilich Sándos kereskedő a bunyevácság támogatását jelentette be és azt, hogy máris beléptek a párt tagjai sorába. Mérő Ignác M£P helyi társelnök lelkes szavai után dr. Deák Leó főispán javaslatára a megjelentek üdvözlő táviratot küldtek Bárdossy László miniszterelnöknek és vitéz Lukács Béla országos pártelnöknek. Vitéz Teleki János országgyűlési képviselő felszólalásában Észak-Bácska üdvözletét tolmácsolta, a lelkek megbékélését, a magyarok összefogását és az országban élő nemzetiségek hátsó gondolat nélküli közreműködését hangoztatta. A rendkívüli lelkes hangulatú választmányi ülés utolsó szónoka Pataky László országgyűlési képviselő, a MÉP alelnöke volt, aki a Gsömbös Gyula kormányzati politikájáról és a szegedi gondolatról mondott magasröptű szavakat. Társasebéd zárta be Dél-Bácskalső politikai megmozdulását. I .. . Magyar, szerb és bunyevác manifesztáció Zomborban Rendezték a magyar—svájci fizetési forgalmat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Azok a kereskedelempolitikai tárgyalások, amelyek az utóbbi napokban a svájci és a magyar megbízottak között Budapesten folytak, hétfőn egy egyezmény és a hozzátartozó jegyzőkönyvek aláírásával befejeződtek. Az egyezmény egyévi időtartamra rendezi a Svájc és Magyarország közti áru- és fizetési forgalmat és visszamenő hatállyal október 1-ével lép érvénybe. Az egyezmény a két ország között eddig érvényben volt és az áru- és fizetési forgalomra vonatkozó megegyezéseket rögzíti, a jegyzőkönyvek pedig a részletesebb határozmányokat tartalmazzák. A jövőben kialakuló kölcsönös árucsereforgalom megállapításánál meszszemenően tekintetbe vették a két ország szükségleteit és az adott körülmények figyeleme vételével tekintetbe vették a két ország közti hagyományos kereskedelmi kapcsolatok ápolásának szükségességét is. Az egyezmény megkötésével egyidejűleg megállapodás jött létre a Svájc irányában fennálló magyar fietési kötelezettség időtartamának meghosszabbításáról is. Az egyeményt a két tárgyaló bizottság vezetője, svájci részről dr. Hans Ebrard, a szövetségi tanács megbízottja, magyar részről Nickt Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írta alá. • •Ünnepség keretében osztották ki Szegeden a Nemzetvédelmi Keresztet Szegedről jelenti az MTI. Vasárnap délelőtt osztották ki a szegedi ellenforradalmároknak a kormányzó által adományozott Nemzetvédelmi Keresztet. Az ünnepségsorozat fél kilenckor kezdődött. A kitüntetettek beírták nevüket a szegedi Aranykönyvbe és átvették a Nemzetvédelmi Kereszt adományozásáról kiállított hivatalos igazolólapot. Kilenc órakor az alsóvárosi templomban Vadóczy-Zadravecz István ny. tábori püspök szentmisét pontifikált. Az ellenforradalmárok ezután vitéz Magasházy László vezérőrnagy, az Országos Nemzetvédelmi Bizottság elnöke, Uzdóczy-Zadravetcz István, dr. Takáts Sándor főispán és dr. Pálfg József polgármester vezetésével elvonultak a városházára. Itt a Himnusz eléneklése után dr. Bokor Pál ügyvéd mondotta a bevezető beszédet, amelyben kiemelte, hogy hazánkat a bolsevizmus karjaiból a szegedi ellenforradalom szabadította ki. Vitéz Magasházy László vezérőrnagy volt a következő felszólaló. Elmondotta, hogy két évtizeddel ezelőtt miként jelent meg a szegedi sastoll először a Dunántúlon, majd az egész országban. Az eszme, amely Szeged földjéből sarjadt ki, meghódította a szíveket a Duna—Tisza medencéjében, majd elemi erővel áttörte a csonka ország határait, kitermelte a fasizmust, a nemzeti szocializmust és a falangizmust, felült szuronyok hegyére, befészkelte magát az ágyúk torkába, harci paripák lábaiba és harcikocsik dübörgő kerekeibe és napjainkban is győzedelmesen halad az Ural felé. Az eszme harcosai két évtized után összegyűltek itt a Tisza partján, hogy megcsókolják azt a magyar földet, mely öntéséből termelte ki a keresztény nemzeti szociális megújulást és hogy itt tűzzék ki először a hősi mellekre azokat a kitüntetéseket, amelyeket Legfelsőbb Hadurunk ad a hősöknek, e nagy világfolyamat megindítóinak. Beszédét így fejezte be: Vitéz Zákány Győző ny. vezérőrnagy, a Nemzetvédelmi Káptalan tagja emlékbeszédében kiemelte, hogy 1919 tavaszán 18 helyen lángolt fel a népharag a vörös uralom ellen, de egyedül Szeged tudott sikert felmutatni, noha itt két ellenséggel, a vörössel és a franciával állott szemben ez a szervezkedés. Egy maroknyi, de mindenre elszánt csoport, kitűnő vezetőkkel, csak a maga erejében bízva, egy órán belül leverte Szegeden a vörös uralmat A hírre, hogy az országban a szegedi városháza tornyán ismét szabadon leng a nemzeti zászló, megindult mindenfelől a princes magyar férfiak gyülekezése, gy alakult meg a fehér karhatalom, majd a nemzeti hadsereg és az erre támaszkodó nemzeti kormány. Ezután az emlékéremmel kitüntetett ellenforradalmárok fogadalmat tettek, hogy a kormányzótól, alkotmányos törvényeinktől, nemzeti zászlónktól, ősi, tiszta, magyar erkölcseinktől soha el nem tántorodnak és azokat külső és belső ellenség ellen mindenkor megvédelmezik. A fogadalom letétele után a tábori püspök odalépett Glattfelder Gyula Csanádi püspökhöz és elsőnek tűzte fel mellére a Nemzetvédelmi Keresztet. Ezután a kitüntetettek két sorban járultak a tábori püspök és vitéz Magasházy vezérőrnagy elé, átvették kitüntetéseiket, majd elfoglalták helyüket. A kitüntetettek nevében dr. Tóth Imre, Szeged városa nevében dr. Pálfy József polgármester szólalt fel, majd Uzdóczy-Zadravecz püspök mondotta el záróbeszédét . VESZEK rabin, smaragd Ékszert Kleinberger ékszerész Budapest, IV. Váci utca 10. (3 ), ) fennálló tér. Bejárat a kapu alatt. Hóman Bálint beszámolója a székesfehérvári MÉP pártértekezletén A magyar élet pártjának székesfehérvári szervezete vasárnap délelőtt pártvezetőségi értekezletet tartott. Dr. Csiláry Emil főispán megnyitó szavai után Hóman Bálint kultuszminiszter, a város országgyűlési képviselője adott tájékoztatót az aktuális politikai kérdésekről. Hangoztatta, hogy Magyarország évtizedek óta nyílegyenes külpolitikát folytat s azok mellett áll, akik vele együtt szenvedtek. A nacionalizmus és bolsevizmus jegyében folyó ház Magyar Nemzet KEDD, 1941 OKTÓBER 14. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ ború eleve meghatározta Magyarország helyzetét a küzdelemben. A miniszter ezután a belpolitikai helyzetről szólott, majd az értekezlet dr. Kaltenecker Viktor felsőházi tag zárószavaival ért véget. Délvidékiek is igényelhetik a világháborús sebesülési érmet A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszter a sebesültek érmének utólagos elismerését a visszafoglalt délvidéki területeken lakók részére is lehetővé kívánja tenni. Ezért mindazok, akik a visszafoglalt délvidéki területeken legalább 1931 április 11. napja óta egy helyben laktak és a visszafoglalással magyar állampolgárokká váltak és a sebesültek érmére az 1914— 1918. évi világháborúban igényjogosultságot szereztek, az érem utólagos odaítéléséért 1941 október 1-étől 1942 szeptember 30-áig folyamodhatnak. A szükséges nyomtatványok a községi elöljáróságoknál díjmentesen kaphatók. Ungvár új polgármesterének beiktatása Ungvár város vasárnap tartotta törvényhatósági bizottsági közgyűlését. Siménfalvy Árpád főispán hangoztatta, hogy Ungvár város a magyar— ruszin kézfogás és gazdasági egység szimbóluma. A főispán átadta Megag Lászlónak, az újonnan kinevezett polgármesternek a nemzetvédelmi keresztet, majd a polgármester mondotta el programbeszédét, melyben a város fejlesztésére vonatkozó tízéves munkatervet ismertette. Ungvárott a magyar lelkiséget, a magyar kultúrát kell építeni és ápolni, anélkül, hogy ezzel a velünk együttélő ruszin nép kultúrájára árnyékot vetnénk. Rendeletek A pénzügyminiszter az őrlési és forgalmi adóról szóló 1921. évi 39. t.-c. kilencedik paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján a cukorrépa után fizetendő forgalmi adó alapjául szolgáló répaárat az 1941—12 gazdasági évre mázsánként 3 pengő 40 fillérben állapította meg Az eddigi pénzügyminiszteri rendeletekben megállapított anyagi és eljárási jogszabályok továbbra is változatlanul érvényben maradnak. * A pénzügyminiszter az üzleti könyvek és könyvelési szabadidek új illetékének pótlására, illetőleg utólagos lerovására engedélyezett határidőt 1941. évi december 31-éig meghoszszabbította. Repülőgépen is szállítanak haza súlyosan sebesült honvédeket A magyar légierők orvosi kara évek óta tanulmányozza a légi betegszállítás egyes szakkérdéseit. Most, hogy vitéz honvédeink az anyaországtól többezer kilométeres távolságban már az Azovi-tenger partján csatáznak az új Európáért, rendkívül időszerűvé és parancsoló szükséggé vált a repülőgépnek a betegszállítás szolgálatába történő beállítása. Elsősorban azok a honvédek jöhetnek számításba a légi úton történő szállításnál, akiknek sebesülése vagy betegsége olyan természetű, hogy szakorvosi kezelésre, különleges műtéti beavatkozásra vagy idegenben nem alkalmazható gyógyítási eljárásra van szükség. A haza szolgálatáért szenvedő és vérző honvédekre 1. 000 miii00 kilométeres légi út vár. A hatalmas, hárommotoros Sovola Marchetti mintájú gép zömében nyolc fekvő és hat illő beteg számára van hely. A gépen kívülről a felségjelvény és a tengelyhatalmak és a szövetséges államok gépeit közösen jellemző sárga átfestés mellett fehér korongba festett vöröskereszt látható. A repülő betegszobában a legtökéletesebb orvosi műszereken, valamint gyógyszereken kívül két napra elegendő élelmiszerkészlet van. A magas repülésnél keletkező esetleges zavarok elkerülésére minden betegágyhoz oxigéntömlő tartozik. Rádión közüili, hogy a gép milyen sebesülteket hoz, úgyhogy a szakorvos már műtéthez készen várja a sebesült katonákat, akiket a repülőtérről betegszállító autókon visznek kórházba. A hazatérő sebesült honvédeket a Magyar Vörös Kereszt hölgyei teával, üdítő itallal és könnyű ételekkel várják a repülőtéren. Széchenyi-emlékünnep Kassán Kassáról jelenti az MTI. Kassa város közönsége vasárnap emlékünnepségen hódolt gróf Széchenyi István emlékének. Az ünnepség a Nemzeti Színházban zajlott le, amelynek nézőterét nagy és előkelő közönség töltötte meg. Az előkelőségek között megjelent dr. Madarász István megyéspüspök, vitéz Lakatos Géza vezérőrnagy, hadtestparancsnok, báró Schell Péter főispán, dr. Puhl Sándor polgármester és mások. Az ünnepi beszédet Antal István igazságügyi államtitkár mondotta. Korunk, hangoztatta többek között, sokban hasonlatos ahhoz az időhöz és korhoz, amelyben százötven évvel ezelőtt Széchenyi halhatatlan életének tüze fellobbant. Európa csaknem ugyanolyan világnézeti, nemzetközi, társadalmi és hatalmi válsággal vivődik és a kérdések, amelyekre a mai magyar nemzedéknek választ kell adnia, ugyancsak majdnem ugyanazok. Akkor is felmerült már a kérdés: mi a magyarság európai hivatása azon a helyen, ahová történelmi sorsa állította? Európai hivatásunk változatlan: biztosítani a népek békéjét és együttműködését a Kárpátok medencéjében, összeegyeztetni az elütő érdekeket, harmonizálni a különböző faji kultúrákat és szellemiséget. A történelem azt bizonyítja, hogy ezt a hivatást csak a szentistváni gondolat alapján lehet beteljesíteni. A magyarság ebben a hazában nem csupán többségi nép, hanem az államhatalmat égi és földi törvények alapján kezében tartó erkölcsi egység és nemzeti közösség. A második kérdés, hogy alkalmas-e a nemzet e misszió betöltésére. Erre igennel kell válaszolni, úgy, mint Széchenyinek, különösen, ha megreformálja önmagát. E reform lényegét Széchenyi egyik írásában a „központba egyesítés“ gondolatában jelölte meg, amelyen ő az egységes és átfogó nemzeti erőkifejtésben való öszszefogást értette.. Száz évvel ezelőtt Széchenyi ismerte fel azt a törvényszerűséget, hogy a nemzetek sorsa nemcsak a véres csatatereken dől el, hanem sokkal inkább a bölcsek birodalmában. Ezért követelte, hogy a magyar nemzeti eszmény hordozója ne egyedül a hétszázezer nemes legyen, hanem helyezzük a magyar nemzetállam épületét a kilencmillió magyar jobbágy vállára is. A Széchenyi által kijelölt nemzeti missziót csak mélységes keresztény hittel ésizzó fajszeretettel lehet teljesíteni. Széchenyi lelkében csodálatos szintézisben egyesült ez a két nemes indulat és ha ebben az irányban haladunk, hűséges sáfárjai leszünk gróf Széchenyi István szellemi örökségének. Tanévnyitás a kolozsvári egyetemen A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem vasárnap tartotta tanévnyitó közgyűlését az egyetem Mátyás Király Diákháza dísztermében. A kultuszminisztert Szily Kálmán államtitkár képviselte s az előkelőségek között az egyházi, katonai és világi intézmények, a város és a vármegye képviseltette magát. Dr. Bartók György múltévi rektor tartott beszámolót az 1940—41-es tanévről. Az egyetem négy karral és negyven tanárral kezdte meg működését, míg most öt kar és nyolcvanhárom tanár szolgálja a tudomány terjesztését. Hangsúlyozta a rektor, hogy az egyetem feladata az ország szociális helyzetének kutatása, az egészségügy hiányainak megállapítása, Erdély történeti okmányainak feldolgozása, a magyar nyelv és néprajz problémáinak megoldása, a sajátos székely jog és alkotmány tisztázása, Erdély földrajzának és természeti adottságainak kutatása. Ezután megemlékezett arról, hogy az egyetemet szinte minden tudományos eszköz nélkül vettük át, az egyetemi könyvtár magyar anyagát például az elmúlt huszonkét esztendőben a román uralom csupán 125 művel gyarapította. A magyar uralom eddig 20.000 kötet könyvet és folyóiratot juttatott az egyetem könyvtárának. Dr. Szentpétery Zsigmond, idei rector magnificus mondott ezután köszönetet a lelépő rektornak, hangsúlyozva, hogy a múlt év a boldog visszatérés ünnepe volt, ez az esztendő pedig a szürke hétköznapok és a kemény munka éve lesz. Székfoglaló beszédét Fontos ásványi nyers-anyagok rímmel tartotta meg az új rektor s utána dr. Gyalog Zoltán matematikai és természettudományi dékán mondott beszédet. Csütörtöktől kezdve két vonalon megszűnik az autóbuszforgalom A főváros közlekedési szakbizottsága hétfőn este ülést tartott. Bódy László alpolgármester megnyitója után a fővárosi közlekedési vállalatok tarifaemelésére vonatkozó előterjesztést tárgyalták. A javaslat szerint a villamos kisszakasz tíz fillér, a szakaszjegy húsz, az átszállójegy harmincnégy fillér tenne. Miliók Sándor kifogásolta, hogy a munkásjegyeket aránylag nagyobb százalékkal emelik. Bechtler Péter az emelés ellen szólalt fel. Scheuer Róbert azt indítványozta, kérje a főváros a kormánytól, hogy a villamoskocsi gyártását minősítsék hadimunkának, hogy ily módon több villamoskocsit tudjon a BSZKRT beszerezni. Lévai Sándor a villamosokon kétkalauzos rendszer bevezetését sürgette. Magyar Miklós: Igen nehéz a tarifaemeléshez hozzájárulni, ámde a BSZKRT deficitjének eltüntetéséhez mégis szükség van a viteldíjak emelésére. Homonnay Tivadar azt ajánlotta, hogy a kalauzok kapjanak jutalékot a jegyárak után, mert szerinte ez esetben remélhető a potyautazás megszűnése. Báró Babarczy István tanácsnok kérte az előterjesztés elfogadását. Tény az, hogy a BSZKRT-nak deficitje van. Ha a viteldíjakat nem emelnék, akkor a költségvetési hiány áthárulna a főváros háztartására. A javaslatot elfogadták. Következett az autóbuszközlekedés korlátozására vonatkozó tervezet. A BSZKRT javaslata szerint október 16-ától, csütörtöktől kezdve gumiabroncshiány miatt megszűnnek a következő autóbuszvonalak: 7. 18. 11, 20. 23, 23, 30. A 40-es vonalon csak hajnali járat lesz, a 2-es kocsik csak a Vörösmarty tér és a Németvölgyi trt között közlekednek. Teljesen megszűnnek még a lóversenyzéri és az operaházi járatok. November 9-étől, a jobbrahajlás rendszeresítésétől kezdődőleg a forgalomban megmaradó kocsik csak reggel 7 és 9 óra között és délután C ASTy 18 óra között közlekednek. Vasárnap közlekedés nincs, kivétel a 22-es járat, az óbudai temetői járat és az éjszakai járatok. November 9-étől kezdődőleg az 1-es kocsik a Hősök-terétől csak a Clorthy-körtérig, a 3-as kocsik a Vörösmarty tértől a Fery Oszkár utcáig, a 20 A ,a Hősöktere és a Balzsam utca között, a 29 A a Bécsi út és a Csatárka utca között közlekedik. A tervezet szerint 1942 augusztus 31-én megszűnnek az összes járatok, csupán a 22/A, a 40-es kocsik hajnali járata, az óbudai temetővonal és az éjszakai járatok maradnak meg. 1943 december 31-én, ha addig változás nem történne, ezek az utóbb említett rendkívüli járatok is megszűnnének. A visegrádi szentendrei autóbuszvonalon november 9-étől az Orbánkeresztig érvényben volt kistrákászok megszűnnek. Scheuer Róbert azt indítványozta, hogy amikor majd az üzemidőt korlátozzák, a kocsik ne reggel és délután járjanak, hanem reggel héttől egyfolytában délután félháromig és az esti órákban egy két órán keresztül, hogy a kereskedők, iparosok, ügyvédeik, a délelőtti munkájukat elláthassák. Hozzászóltak még Bechsler Péter, Miliók Sándor, Magyar Miklós. Báró Babarczy István tanácsnok az eredeti javaslat elfogadását kérte, azzal az indokolással, hogy a BSZKRT kocsijainak egy részét délelőtt kilenc óra után eddig kivonják a forgalomból, ezeket a kocsikat be lehet állítani az autóbusz-utasok szállítására Babarczy tanácsnok előadta még, hogy a BSZKRT kísérleteket végzett arra nézve, hogy az autobuszkocsikat el tehetne-e Mini vas- vagy acélkerekekkel és mint sínautobuszokat lehet-e járatni a villamossíneken. Elkészítettek egy modelt, ezt kipróbálták, a kísérlet bevált. A BSZKRT tehát arra törekszik, hogy az autóbuszkocsikat beállítsa a villamos-sín járatra. A szakbizottság azután az eredeti javaslatot elfogadta. Az autóbuszkorlátozások tehát október 16-án, csütörtökön életbe lépnek. T Perzsabunda-KÜLÖNLEGESSÉGEK Friedmann, Károly király út 9." t