Magyar Nemzet, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

SZERDA, 1942 JÚLIUS 1. ­m t­em ismerik félre m helytti ko­­molyságát, amelyet a tengelyese patak­­**k a Neus-defta felé t*16 előretörése elé ki érett Londonban is­­ valószínűt­lennek tartják, hogy Alexandria mint flottai ám fint pontot huzamosabb ideig tarthatják, jóllehet remélik, hogy a korszerűen kiépített erődítések segít­ségével a várost eredményesen védel­mezhetik a tengelycsapatokkal szem­ben. Valószínűnek tartják azt is, hogy a beérkezett csapaterősítések és pán­célos osztagok ismét helyreállíthatják az egyensúlyt a brit és a tengelycsapa­tok között. Több helyről burkoltan rámutatnak arra, hogy a jelenleg utó­­védharcokkal elfoglalt Auchinleck tá­bornok még néhány ütőkártyát tart a kezében. Hogy ezek az ütőkártyák mi­ben állanak, erről eddig még nem nyilatkoztak. Genfból jelenti az NST. Maria Matruh elfoglalása teljesen uralja a kedd reggeli svájci sajtót. A berlini és római jelentéseket a lapok kivétel nélkül első helyen közlik és szinte egybehangzóan aláhúzzák, hogy Marsa Matruh elfoglalásával Rommel vezértáb­ornagy megtette a fele utat Tobruktól Alexandriáig. A Tribune de Lausenne azt írja, hogy Marsa Matruh elfoglalása után Rommel vezértábor­nagy csapatai közvetlenül fenyegetik Alexandriát. Most már felvetődik a kérdés, hogy a britek váljon képesek-e Alexandriát és a Szuez-csatornát ered­ményesen védelmezni. A tengelycsapa­tok jelenleg alig 300 kilométerre állnak Alexandriától, míg a Tobruktól Marsa Matruhig vezető 350 kilométeres utat tő vad idő alatt tették meg. Bernből jelenti a Bad. Tad.: Marsa Matruh m­este az angol fővá­rosban igen mély hatást váltott ki. Tobruk eleste óta a marsamatruhi vé­delmi állások kitartásában reményked­tek. Londonban ma már senki sem ké­telkedik az északafrikai helyzet rend­kívüli komolyságában. A News Chronicle azzal vigasztalódik, hogy Rommel vezértábornagy mind to­vább keletre való előnyomulása meg­hosszabbítja a tengelycsapatok után­pótlási vonalát és eltávolítja támasz­pontjaiktól. Abban az esetben, ha Alexandria és Szuez az ellenség kezébe kerül, nem­csak Nagy-Britannia középkeleti pozí­­ciója jutna erősen veszélyeztetett hely­zetbe, hanem Málta és Ciprus ellátása is kérdésessé válna. Ebben az esetben az egész afrikai szárazföld ki lenne szolgáltatva a tengelynek és a háború beláthatatlan időre meghosszabbodnék. Egyiptom elvesztése tehát messzemenő következményeket vonna maga után. Magyar Nemzet Mannerheim látogatása Hitler főhadiszállásán Berlinből jelentik: A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. Báró Mannerheim, Finnország tábor­nagya viszonozta a Führer látogatását. Kíséretében volt Tuompo altábornagy, a finn főparancsnokság parancsnoki törzsének főnöke, több más magas­­rangú finn tiszt, valamint Erfurth gya­logsági tábornok, a finn főhadiszállás­hoz beosztott német tábornok. A finn főparancsnok június 27-én érkezett a Führer főhadiszállására. A látogatás alkalmat nyújtott a két főparancsnok közötti beható katonai megbeszélé­sekre. Délben a Führer Finnország tábor­nagya tiszteletére fogadást adott. A Führer, mint a hadsereg főparancs­noka délután alkalmat nyújtott vendé­gének arra, hogy együtt legyen a véd­erő főparancsnokságának tisztjeivel. Látogatása végén Finnország tábor­nagya Coring Hermann birodalmi táb­bornagyot látogatta meg annak főhadi­szállásán. (MTI.) A birodalmi tábornagy főhadiszállásá­ról jelentik a Német Távirati Irodának. Finnország tábornagya a Führernél tett látogatása után Coring birodalmi tábornagy vendége volt a tábornagy főhadiszállásán és kíséretével együtt itt töltötte az éjszakát. Este a birodalmi tábornagy magas vendége tiszteletére fogadást adott, amelyen Finnország tábornagyán és kíséretén kívül többi közt részt vett Jesennek vezérezredes, Bodenschatz, Kästner, Martini és von Seidel repü­lőtábornokok, dr. Gritzbach államtanács­os, valamint a birodalmi tábornagy nagy armélyi törzsének többi tagjai. Göring birodalmi tábornagy ebből az alkalomból a német légi haderő és a birodalmi véderő, valamint azok had­vezérei közötti bajtársiasság kifejezé­séül átnyújtotta Finnország tábor­nagyának a gyémántokkal díszített arany repülőjelvényt. Finnország tábor­nagya meghatott és szívélyes szavakkal mondott köszönetet a birodalmi tábor­nagynak ezért a kitüntetésért, amely — mint mondotta — nemcsak őt ma­gát, hanem katonáit is érte. Június 28-án délelőtt Mannerheim tábornagy, miután előzőleg még hosz­­szabb megbeszélést folytatott a biro­dalmi tábornaggyal, repülőgépen vissza­tért főhadiszállására. (MTI.) !­edics rádióbeszéde Belgrádból jelentik: Nedics Milán miniszterelnök vasár­nap este a rádióban a következő be­­szédet tartotta: — üzenet külföldön élő szökevé­nyeinkhez! — Ma hozzátok szólok, a háború szerencsétlen bűnöseihez, akik romba­­döntöttétek Jugoszláviát és a harc mezejéről azután külföldre szöktetek. Az egész szerb nemzet nevében sú­lyos vádat emelek ellehetek, akik könnyelműen kockára tettétek egy egész nemzet sorsát. Ha tudnátok, milyen szerencsétlenséget, mennyi fáj­dalmat, gyászt és könnyet okoztatok szerencsétl­en népünknek, fejeteket hamuval hintenétek be és könyörögve könyörögnétek az Istenhez, hogy bo­csássa meg végtelen bűnötöket. Esz­telen elvakultságtokban szövetséget kötöttetek a szerb nép mindenkori legnagyobb ellenségével, a kommuniz­mussal, hogy azután 30 ezüst pénzért eladjátok a szerb földet az angol, zsidó és szabadkőműves bűnszövet­ségnek. Miért tettétek ezt? Erre vála­szoljatok. E kérdésre nem tudtok majd válaszolni, ha a nép holnap szántónkén­tőletek bűntetteiteket. Hiába nevezitek magatokat jugoszláv minisztereknek, meg holmi jugoszláv tiszteknek azon az ismert londoni rövid hullámhosszon, ég a szégyentől az arcunk, ha ezt halljuk, mert nem vagytok mások, mint idegenek közön­séges zsoldosai. Szidalmakkal és fe­nyegetésekkel illetitek azokat a nagy szerbeket, akik itthon maradtak el szerencsétlen hazában és enyhíteni próbálnak a nemzet szerencsétlensé­gén. Ezeket nevezitek ti hazaárulók­nak — hát akkor ti mik vagytok? — Vájjon hová fogtok majd mene­külni? A házigazdátok sem néz már benneteket jó szemmel Ott sincs szükség ilyen operett-politikusokra, akik három napig uralkodtak, azután pedig megbuktatták országukat. Utolsó reménységtek pedig most már csak a vörösökben van. A szerb nép szántón kéri majd tőletek ezeket a bűntetteket, felelni foglok még a szerb nép bírái előtt. Az ítélet végre­hajtása elől pedig nem szökhettek ki majd tömött zsebekkel, lopott arannyal repülőgépen Angliába. — Ezt az üzenetet küldi nektek a szomorú haza, az általatok tönkretett anya, Szerbia, valamint az egész szerb nemzet. (MTI.) Berlini tudósítónk telefonjelentése Berlin, június 30. (A „Magyar Nemzet“ berlini tu­dósítójának telefonjelentése.) A né­met közvélemény teljesen az észak­­afrikai sorozatos sikerek hatása alatt áll. A német hadsereg gyors előnyomulása egész Németország­ban óriási örömet keltett. Rámutat­nak a német hadsereg teljesítmé­nyeire a szokatlan terepen és büsz­keséggel emelik ki Rommel had­vezér­ képességeit. A német sajtó hangsúlyozza, az északafrikai ered­mények hatása alól az angol sajtó sem vonhatja már ki magát és kénytelen elismerni a veszteségeket. Német illetékes helyen megjegy­zik, hogy az egyiptomi események reakciójaként az angol sajtó a pesszimizmus és illuzionizmus kö­zött ingadozik. Az első levertség után ismét megcsillogtatja néhány angol újság szokás szerint kecseg­­tetéseit az angol nép előtt. A Wil­helmstrassen különben biztosra ve­szik, hogy magában Egyiptomban is kellemetlen hatása lesz az esemé­nyeknek, mert megnövekszik az elégedetlenség Anglia iránt. A né­met fővárosiban az egyiptomi előre­nyomulással kapcsolatban érdeklő­déssel tekintenek a szovjet front eseményei elé. Szovjet részr­ől ugyanis nem érdektelen, hogy a német hadsereg délről a Közel- Kelet irányából is igyekszik a szovjetet elvágni szövetségeseitől. A Völkischer Beobachter rámu­tat, hogy az angolok megint a világ­háború eseményeivel hasonlítják össze az egyiptomi német előrenyo­mulást, hogy ezzel öntsenek bizal­mat az angol népbe. Berlini politi­kai körökben ezt az összehasonlí­tást nem tartják meggyőzőnek, mert hiszen az a tény, hogy az angolok a világháborúban is veszé­lyeztetve voltak közelkeleti pozíció­jukban, a mostani háborúban nem szolgálhat összehasonlítási alapul. Ugyanis a Szuezi-csatornán keresz­tül az angol szállítások ezidőszerin­t már úgysem voltak jelentősek, vi­szont a Közel-Keletnek annál na­gyobb fontossága van a szovjet front hadieseményeire. Az északafrikai fordulat miatt az érdeklődés Churchill pozíciójának kérdését is állandóan ébren tartja. Tudvalévően az angol sajtó egy része Churchilltől azt követeli, hogy mondjon le a hadügyminisz­­teri tárcáról. Berlinben azonban körülbelül már befejezett ténynek tekintik, hogy ez nem fog bekövet­kezni. A német sajtó ugyanis rá­mutat, hogy ebben a követelésben maga az angol közvélemény sem egységes és megemlítik az Observer állásfoglalását, amely Churchill tá­vozása helyett egy szövetséges nagyvezérkar alakítását sürgeti. Is­mertetik egyúttal Bevin munkaügyi miniszter kijelentését, aki szerint Churchill lemondását a hadügyi tárcáról egyes „nyomorult, szer­é­­nyes hatalmasságok“ ajánlják, egyes újságkirályok, Berlini jólértesült körökben úgy látják, hogy Churchill és a hozzá ragaszkodók feleslegesnek tartják az angol miniszterelnök vissza­vonulását, mert hiszen olyan had­vezért, aki Rommellel felérne, az angol katonai szervezet úgysem tud jelenleg felmutatni. Churchill sze­mélye viszont garancia ezeknek az angol köröknek szemében, hogy a politikai vonal biztonsága meg­marad és a katonai események kö­vetkeztében sem hajlik el, mint ez például a francia hadsereg vezetői­nek esetében történt. Német rész­ről hangsúlyozzák, hogy Churchill e körének ezt a magatartását katasztrofálisnak tartják az angol birodalomra. „Az angol birodalom elsüllyed, Churchill megmarad“ — írja a Völkischer Beobachter. Német illetékes hely megjegyzi, hogy csak örülni lehet, ha Chur­chill a helyén marad, mert az ő politikai és katonai vezetése az an­gol birodalom végét jelenti és ha az angol alsóház meg is szavazza a bizalmat, az angol nép elvesztette bizalmát Churchillben. Egyébként a Völkischer Beobach­ter vezető helyen közli budapesti munkatársának beszélgetését Kállai­ miniszterelnökkel. Bártfai Erzsébet A „Berliner Börsenzeitnng“ Kölnről Berlinből jelenti az VSZ . A „Berliner Börsen Zeitung“ kedd reggeli számában Kölnbe kiküldött tudósítójának helyszíni beszámolóját közli a vans történelmi műemlékei elleni brit légi támadásokról. A tudósító többek között a követ­kezőket írja: — Még ma is, egy hónappal a má­jus 31-i borzalmas bűntény elkövetése után számos olyan utca van Kölnben, amelyeket romhalmazok zárnak el a forgalom elől. Az akkori támadás al­kalmával egész sereg szerencsétlen körülmény kedvezett a támadóknak. Az erős déli szél felkapta a gyújtó­­bombákból felcsapó lángokat és szinte pilanatok alatt lángtengerbe borította a lakónegyedeket, az aláhulló robbanóbombák pedig megakadályozták a hősiesen küzdő lakosságot a mentési munká­latokban. Ennek az éjszakának szá­mos halálos áldozata nagyrészt a mentési munkálatok teljesítése köz­ben vesztette életét. A táma­dás ellenére az or.Líj­a város ipar­telepein már másnap a munkásság­nak mintegy 90 százaléka jelentke­zett munkára és a munka a sértetlen üzemekben zavartalanul megindult. Köln lakossága példás magatartást tanúsított a nagy szerencsétlenségben. Sehol nem keletkezett pánik és a la­kosság mindenütt halált megvető bá­torsággal nyújtott segédkezet a bajba­jutottaknak. A város műemlékei ma már csak füstölgő romhalmazok, mert így akarták a terroristák. Műemléke­ket megsemmisíteni, a polgári lakos­ságot megfélemlíteni, ez volt a célja az angol támadásnak s ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a város ka­tonai berendezései teljesen sértetle­nek. Amszterdamból jelenti a­­Német Távirati Iroda. Mint a brit hírszolgálat jelenti, Nagy-Britannia kairói nagykövete „pótlólagos biztosítékot“ nyújtott az egyiptomi kormánynak, hogy Anglia szilárdan el van szánva Egyiptom terüidének a végsőkig való megvédé­sére. (MTI.) Auchinleck tábornok Kommelről Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. Maria Matruh elfoglalása alkalmá­val megtalálták Auchinleck tábornok­nak, a brit csapatok főparancsnoká­nak parancsát, amelyet az egyiptomi és a középkeleti brit csapatok főhadi­szállásának csoportvezetőihez és osz­tályvezetőihez, valamint az alájuk rendelt parancsnokságokhoz intézett. A parancs a következőket mondja Romínéiról: — Rommel barátunk nem valami földöntúli erővel bíró „fekete ember“, csak erélyes és tehetséges, ez az egész. Egészen közönséges német tábornok­n­ő, akiről nem kellene oly sokat be-­s szélni. Felkérem tehát Önt és az ösz­­szes parancsnokokat, hassanak oda, hogy beszédben ne „Romínéiról“, ha­nem általában az „ellenségről“ beszél­jünk. Erre lélektani szempontból szükség van, mert különben a csapa­tok körében erősítik azt a benyomást, hogy Rommel valóban csodákra ké­pes férfi, földöntúli erők birtokában és legyőzhetetlen. Ennek a 23.338/6. számú parancs­nak, amelyben Auehinleck igyekszik gyengíteni Rommel győzelmének a brit hadsereg katonáira gyakorolt ha­tását, az utóirata szó szerint így szól: „Egyáltalában nem irigykedem Rom­­melre.“ (MTI.) 3 UNGARN MAGYARORSZÁG NÉMETNYELVŰ NEMZETI ORGÁNUMA A Német Táras** folyóirata Főszerkesztő: PUKÁNSZKY BÉLA A legújabb három nám torm­knából: JULIUS: Paikert Géza: A magyar lettem. Vitéz Merry lászló: Az ősmattyor hadvi­selés: a villámháború első formája. Drucker György: Külpolitikai nevedés Magyarországon. E. Görlich: Grillparzer Bánk bán-drámája Guilleaume Árpád: A magyar Vöröskereszt GERLŐTEI JENŐ: A Balaton. Kessler Hubert: Az aggtelei cseppkő­barlang. Illés Endre novellája. Petőfi, Ady, Juhász és Illyés Gyula versei. Műmeléklelen: Egry József balatoni ké­pei és Rácz Veronika parasztrajzai. JUNIUS: YHex Surányi-Unger Ti­vadar: Magyar—né­met gazdasági együttműködés háború­ban és békében. Bakó Elemér: A mai magyar nyelvjárás­kutatás. Vitéz Szarka Géza: Székesfehérvár kiala­kulása. Markó Árpád: Magyar csapatok a német­dán háborúban. A. Schmidt-Szendrő: A magyar tánc. Dénes Jenő: Kolozsvári Művészeti Hotel­. Marii Sándor: Bach* Goethe: Rilke, Sink­a Zskola és Sértő Kálmán verse­i. MÁJUS: Illyés Gyula: A hun—magyar rokonság. Hlitky Endre: Nagyvárad, Erdély kulcsa. Pukánszkyné Kádár Jolán: Erdélyi magyar színjátszás Elekes Lajos: A Hunyadiak származása. Lakatos István: Brahms erdélyi körútja. R. Berde Mária elbeszélése. Jékely Zoltán Kalotaszegi Elégiája. Minden számban beszámoló a magyar—né­met szellemi érintkezések újabb esemé­nyeiről. magyar írók német fordításairól a német sajtó magyar vonatkozásairól, stb. Egyes szám­ára 1­0. évi előfizetés fi P. DAKUBIA KÖNYVKIADÓ RT., Budapest, IV., Apponyi-tér 1. szám Zürichi tudósítónk telefon jelentése Zürich, június 30.­ (A ,,Magyar Nemzet“ zürichi tudó­sítójának telefonjelentése.) A kedd déli kairói jelentés a brit főerők újabb visszavonásáról számol be és közli, hogy Auchinleck tábornok, a 8. brit hadsereg főparancsnoka, személyesen vezeti a Fuka előtt, a Marsa Matruhtól Alexandriába ve­zető vasútvonal mentén folyó had­műveleteket. Német páncélos csapa­tok nyomulnak előre Marsa Matruh­­tól kelet és délkelet felé. A Marsa Matruhtól 75 kilométerre keletre levő Fuka előtt rendkívül heves csata fejlődött ki, amelyben mind­két részről nagy tank­kötelékek vesz­nek részt. A helyzet komolyságának a jele az is, hogy Auchinleck tábor­nok, aki a múlt csütörtökön Ritchie tábornoktól átvette az egyiptomi csa­patok parancsnokságát, a fronton van és egyre újabb erősítéseket vont előre Egyiptom belsejéből. Az erősí­tések között vannak az újzélandi csapatok, amelyeknek parancsnoka Freyberg tábornok, aki annak idején Kréta­ szigetén vezette az újzélandi csapatokat. Marsa Matruh elvesz­tése óta nagyobb részt nyílt terepen folynak a harcok, ahol nincsenek szilárd védelmi művekkel kiépített erős állások. A csata hevessége felül­múlja a líbiai harcokét is. Kairói jelentés szerint a Közép-Keleten ál­lomásozó amerikai légi haderő nehéz bombázó rajokat küldött a brit légi rajok támogatására. .Ugyanez a kairói jelentés az egyiptomi helyze­tet komolynak mondja és azt han­goztatja, hogy a német és az olasz haderő technikai és számszerű fö­lényben van. A földi és a légi harcok éjszaka sem szünetelnek, mert a teli­hold fénye megvilágítja a sík terepet. * Az alsóház keddi ülésén Chur­chill szükségesnek látta, hogy rö­vid nyilatkozatot tegyen az egyip­tomi helyzetről. Ezidőszerint —­­mondotta Churchill — nincs abban a helyzetben, hogy az Egyiptomban dúló óriási csatáról már jelenté­st tegyen a Háznak, de közölni kí­vánja, hogy Auehinleck tábornok június 25-én személyesen átvett a Kid­chie tábornoktól a S. hadsereg parancsnokságát. A kormány Auchinleck eljárását nyomhat, jóváhagyta. Az alsóház szerdai ülé­sén indul meg az ellenzék által sür­getett líbiai vita. Először l­ib­elton tesz nyilatkozatot a kormány nevé­ben. A választás azért esett Lyb­el­­tonra, mert ő, mint volt közép, keleti miniszter, hosszabb ideig Kairóban tartózkodott és jól ismeri az északafrikai viszonyokat. Utána valószínűleg Attlee helyettes mi­­niszterelnök is felszólal. Az ellen­zéki felszólalásokat Wardlaw Mirnek az első bizalmatlansági indítvány benyújtója, nyitja meg. Az ő bizal­matlansági indítványát eddig is 18 képviselő írta alá. Churchill mi­niszterelnök csak a vita végén fog felszólalni. * Kedd délben Londonban hivata­los jelentést tettek közzé arról, hogy Mikojav szovjet kereskedelmi nép­biztos és Kerl brit nagykövet Mosz­kvában szállítási szerződést írt alá, amely a tavaly augusztusban 10 millió fontban megállapított angol szállítási hitelkeretet további 25 mil­lió fonttal egészíti ki. Az új hitel túlnyomó része hadianyag-szállításra vonatkozik, kisebb része élelmiszer­­szállításokra. ¥■ Washingtonból jelentik: A június végével záruló költségvetési évben az Egyesült Államok államadóssága csaknem 20 milliárd dollárral növe­kedett. Az egész államadósság 76 milliárd dollárt tesz ki. Az állami kiadások a most lezárult pénzügyi évben 32,5 m milliárdot tettek ki, ami­ből 26 milliárd a hadikiadás. A be­vételek 12,7 milliárdra rúgnak, a deficit tehát 19,3 milliárd. Az új adó­törvények az eddigi adókat annyira emelik, hogy a jövő pénzügyi évben az adóbevételek mintegy 22,5 mil­­liár dollárt fognak kitenni. * Sanghajból jelentik: Csungkingi jelentések szerint a szovjet had­vezetőség a távolkeleti hadsereg lét­számát lényegesen megnövelte. A 20—40 éves férfilakosokat mozgó­sították. Jelentik továbbá, hogy mintegy 100 kilométer mélységben védelmi zónát létesítettek, melynek területére csak külön engedéllyel lehet belépni Nem érdemes elutazni! A Mártonhegyi Gyermeküdülőben megtalál gyermeke részére mindent: elsőrendű ellátást, magaslati levegőt, kerti úszó­­medencét, homokstrandot, legjobb családok gyermektársaságát! Orvosi és nevelői felügye­let Csak egészséges gyermekek részére! XII.,Bük­k-u. 27. Tel. 111-163. Kérjen prospektust

Next