Magyar Nemzet, 1943. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-30 / 24. szám
8 Gazdasági hírek Új elvek ez iparjogosítványok és ezészten áthelyezések engedélyezésére! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleményező bizottságának ülésén napirendi előtt Haidekker Sándor a kamaraújjászervezésének második évfordulója alkalmából a kereskedelem és az ipar nevében háláját és elismerését fejezte ki dr. vitéz Gyulay Tibor felsőházi tagnak, a kamara miniszteri biztosának és valamennyi tisztviselőjének azért az odaadó és eredményes fáradozásukért, amellyel a gondozásukra bízott gazdasági érdekeket a közérdekkel mindenkor harmonikusan összeegyeztették és ezzel a belső gazdasági front sikeres helytállásához jelentős mértékben hozzájárultak. A napirend során dr. Istvánffy István segédtitkár szakat az újabb elveket ismertette, amelyeket a kamara az iparjogosítvány elnyerése és az üzletáthelyezés iránti kérelmek véleményezésénél követ A kamara 1941 október óta véleményezi a nagykereskedői és múlt év júliusa óta egyes kiskereskedői iparjogosítvány és üzletáthelyezés iránti kérelmeket. Az év elejéig a kamaral®riileti iparhatóságoktól összesen 722 ilyen kérelem érkezett a kamaráért. Az 5451 nagykereskedői iparkérellmnél 47,8%-ban volt pártoló és 52.2003-ban elutasító a kamarai javaslat Az önállósulók legnagyobb érdeklődése a textil (718), a burgonya, zöldség, gyümölcs (437), a vegyszer (355), a bor (352), a liszt (258), az építési anyan is fa (244), a tojás (237), a gép- és prűszaki cikkek (200) nagykereskedői szakmákra irányult. Az iparkérelmek elbírálásánál a kamara szelekciója a jelenlegi rendkívüli viszonyokra tekintettel, a közellátás zavartalanbiztosítását, a jövőt illetően pedig a keresztény kereskedelem megerősítését célozták. A véleményezési munkák során azt az elvet érvényesítette a kamara, hogy akinek a kereskedelmi pályán való boldogulását meglévő iparjogosítványa máris biztosítja, annak nem rokonszakmára sirányuló üzletkörkiterjesztési kérelmét csak halaszthatatlan közellátási érdekek fennforgása esetén javasolta. Hasonló megfontolás alapján bírálta el a megfelelő nyugellátásban részesülők kérelmét, valamint a melléküzlet és fióküzletek létesítésére irányuló kérelmeket. Az egyes szakmák, különösen Budapesten való túlzsúfoltságára való tekintettel, főleg nagykereskedői iparkérelmeknél, a kamara nem javasolta a kis- és nagykereskedés együttes gyakorlásának engedélyezését. Különös figyelmet fordított a kamara a szakértelem, elbírálására, nehogy a kellő felkészültség híján lévők az arra érdemesebbek önállósulásának útját állják. A kereskedelmi kormány álláspontjának megfelelően a zsidótörvény hatálya alá tartozó iparűzők üzletáthelyezési kérelmét a kamara új iparjogosítvány iránti kérelemnek tekintette és ennek megfelelően bírálta el. Előadás a péló és műfartyasok jelentéségérő! Az Országos Nemzeti Klub Karafiáth Jenő elnöklésével rendezett legutóbbi vitaestjén Sipos Sándor egyetemi tanár előadást tartott a pót- és műanyagok jelentőségéről. A pót-, mű- és szintetikus anyagok, melyeket a gyakori nyersanyagválságok vezettek felszínre, rendkívül erős, átalakító, formáló hatást gyakorolnak az ipari életre. Szemléltető példáját látjuk — mondotta az előadó — a fémipar területén az alumíniumnál, amely alig százéves múltra tekint vrsszi. Termelése 1890-ben még csak 40 tonnát tett ki, 1940-ben pedig már több mint 800 ezer tonnát. Figyelembe véve a háborús erőfeszítéseket, biztosra vehetjük, hogy az alumínium ma már megközelíti az ólom és a horgany termelését és közeleg az idő, amikor a vas után a következő helyet az alumínium foglalja el. Minden arra mutat, hogy a nehéz fémek korszaka letűnőben van , azt a könnyű fémek forradalmat jelentő kora váltja fel. A textiliparban a cellulózé, illetve az abból előállítható műselyem és műrost, továbbá az utóbbi évek során fellépő szintetikus textilanyagok idéznek elő forradalmi jellegű átalakulást A szintetikus anyagok előállítása egyébként olyan mederbe terelődött, amely a ma mégnem is sejlett, különféle tulajdonságú anyagok egész sorát hozza majd felszínre és maholnap már mindazok a nehézségek, amelyek a jelenlegi nyersanyngválságban a fontosabb ipari és mezőgazdasági termelvények lelő- és termelőhelyeinek kedvezőtlen megoszásából jelentkeznek, gazdasági elzárkóás esetén eltűnnek. A pót-, műanyagok, továbbá a szintetikus úton elősotott nyersanyagok együttes szerepe plulán — mondotta befejezésül az élőidő , a jövőben az ipari élet minden vonalán mélyreható változások várhatók, amelyek nemcsak a termelésre és a fogyasztásra, de talán egész társadalmi életünkre is messze menő kihatással lesznek. IrtaklSzsfiék A budapesti értéktőzsde forgalmát újabb jelentős jizesések jellemezték. Előző zárlat Kötések Zárlat Fixkamatozású értékek: Népszöv. amerikai 162 158—160 158; népszöv. font 142.5 136 135; népszöv. holl. for. 118 115, népszöv. sv. fr. 153.5 152 152; kényszerkölcsön 74 74 73.50; 1941. nyereménykölcsön 97 97 97; 1914. főv. kötv. 585 550 550; 1927. főv. kötv. 163 154; Hitelbank 7.5% ar. zl- 156.5 115; Földhitel A. és B. doll zl. 167.25; Földhitelintézetek Orsz. Szöv. dollár zl. 146^147.75 147; Pesti Hazai 7.5% doll. zl. 167 á; 1942. 3%-os kölcsön 50 50 50. NT. Bank 410. 400—395 398.— H. Bank 67.-63 63 — Hitelb. 127.-124 124.— M. Bank 88.-86.5 86.5 Szt. Bank 14-14.25 Leszám. 89.-88 88 — Ker. B. 223.-225—223 222.— B. Tak.• — 360 Bud. Tak 9.6- 9.70 K. Tak. Moktár 52.- 70 53.— 69.— P. Hazai 159.5-153 153.— B. M. B. 1820.—j 1800 1800.— B.-csab. 50.-t 46 46 á £. Bp. gőz. 54.—í— 53.5 H. malom 101.—■ — 99 — K.-malom 34.3 Sauxit 745.-t 720—700 700.— Beocsini 54.—< 50 50.— 3. szén 41.-40 40.— Szenti.— 29 á Oernentia 272.5 275 275.— Dräsche 70.-1 17.5 64 64 á Aszfalt 17 4 Kőszén 1555.—1- 1520-1470 1475 — Nagyb. 78.5 75-77 76.5 Salgó 122.— 121—117 117.— Úrik. 62. Ti 60—61.5 59.5 Athen. 162.—— 103.— Franklin 20.— 20.2 Rigler 262.5 265 — Fegyver 169.-172—169 169.— Ganz 60.-65-64 64.5 Acél 224.-r — 229 á M. vagun— 138 138.— Rima 330.-320—314 . 315.— OFA 35.5— 33.5á Nasici 145.-145 146.5 D.-Száva 11.5— 11.6 I^evante 3.5 3.50 3.40 Trust 135.-128—129 128.— Ausztria 98.—— 99-Délcukor 207.-203—210 210.— M. cukor 359.-356—340 339.5 Georgia 60.5 58.5 58.5 Stummer— — 238.5 Dreher-II. 525.-490—510 510.— Gschw. 3595.-3400 3400 á P. sör 1210.-- 1200—1170 1170.fioldb. 15ó.—-i fel 144 á M. kender 69.50 P.-ipar 126.— Óbudai 34.— Sz. kend. 283.— Ohinoin. — Danica 12.— Diana 301.— 68—86 SIS 283.5 67 — 115.— 34.3 -285.5 61 á 12.— 304.— Műtrágya 300.— 295—280 285 — Szikra 470— . — 475.— Felten 963.— * — 972.— Gumi 125.—* — 125 á Pálfalvi 47.— I — 47.— I " A Tisztviselők Takarékpénztára fejlődése A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Rt. igazgatásába báró Petényi Zsigmond elnöklete miatt tartott ülésében megállapította az 1942. üzletévre vonatkozó mérleget, melynek adatai minden vonatkozásban az intézet további fejlődését bizonyítják. A takarékpénztárral szemben változatlanul megnyilvánuló bizalom fele betétállományának iluszévi újabb 35 százalékot emelkedés . Váltókihelyezéseinek állománya az elmúlt év folyamát 4 millió pengőt kitevő új folyósításokkal meghaladja a 8 millió pengőt. A tiszta nyereség kedvezően alakuló üzletmenet folyt a — előrelátó és óvatos tartalékolás uán — 120.453.— pengő. Az igazgatóság a közgyűlésnek az előző évivel azonos, vagyis 4 százalékos osztalék kitetetését javasolja. „ Magyar Nemzet Termálityf A budapesti terménytőzsdén pánté- Iken a következő kötések történtek: lucernamag 5 q Kfi fehérhere, minta szerint, 10 q 320.-4; mustármag, ab feladóáal., minta szerint, 2 q 164.—; baltacím 18 q 80.—•; kalarábé, szárított, 14 q 465.—; sárgarépa, szárított, 15 q 450.—; burgonya, szárított, 15 q 310.—; almavelő 150 q 102.5; tarlórépa 100 q 9.50; kazetta 150 q 15 pengő mázsánként. | Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronás és annál kisebb címlet) 11.54 —11.75, líra (csak 10 lírás és annál kisebb címletek) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, Svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címletek) 81.70—82.70. Devizák: Amszterdam 180.07/s— 181.40, Athén 2.21—2.24, Belgrád 6./8V2—6.83%, Berlin 135.70-136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28— 54.68, Bukarest 2.75—2.82, Isztanbul 268.68%—270.66V2, Kopenhága 70.84— 71.36, Madrid 32—32.24, Milánó 17.66 —17.8864, Oslo 77.10—77.67, Párizs (Vichy) 6.78Va—6.83%, Prága 13.57— 13.67, Szófia 4.1444.17, Stockholm 82—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—6.83, Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar—német devizakompenzáció keretében történnek, kivéve azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolásáról külön rendelkezések intézkednek. Athéni átutalások a magyar—olasz fizetési forgalom keretében történnek. Zürich, Jan. 28 talárlat. Párizs 4, London 17.35. New York 431. Brüsszel 99.25 Milánó 22.6614. Madrid 99.75. Amszterdam 229.37%. Berlin 172.55. Stockholm 102.6615. Oslo 98.62%. Konenhága 90.37% Szófia 5.37% Prága 17.30. Zágráb 8.75. Isztanbul 3.37%. Bukarest 2.37%. .Helsinki 8.77%. Liszszabon 18.25. Buenos Aires 100%. Yokohama 101. Rio de Janeiro 22.50. Amszterdam, ian. 29. (Zára t.) Berlin 75.36. New York 1.8Sf:»^!.888/ie. Brüsszel 50.11—30.17. Zürich 4*63—43.71. Stockholm 41.31—44 90. London, ián. 29. fZfcrlat.l New York ■1.02%—4.03%. Montreal 4.43-4.47. Zürich 17 30-17.40. Stockholmi 16.85—16.95 Ussza- 60:; 99.80—100.20. Buenos Aires 16 9594—17.13. Rio de Janeiro 83 66. — Nem híva aios árfolvam: Madrid 40.50< — Magándíszkont 1- l!/is. r.apipénz 0.75-é!.25%. „A Hitel“ e heti száma a mérlegek számadatai közöttmeghúzódó etikai kulturális és szociális látenciákról közöl cikkeket. Színházak műsora Opershás. Szorcba£& A szevillai borbély Pozsonyi majális. CQ. 11.) — Vasárnap de. (11): Tosca. Fite: Fidelio (Karaja,n Herbert. Rendk. vendáfebérl. A 3) (6) Nemzeti Színház. Szombat (VII.): Hatalom. — Vasárnap d. u.:fSasfiók. Este: Sellő (12. 6.) Nemzeti Kamarsssfimás Minden este és vasárnap dr: Bolero (S Va,l ) Magyar Művelődés Háza. —Szombat (E. 8.). vasárnap d. e. (F. 8.) (10. %7): A kassai polgárok. — Vasárnál este (6): Vidám est. Vígszínház. Szombat. vasárnap este: A Manderley-ház asszonya.. — Vasárnap d. n.: Az itód. (3. %7.) Pesti Színház. Minden este és vasárnap d s : Mére£ (3 %7.) tfl Magyar Szinház Minden este és vasárnap d U: Páris (3 %7.) Vidám Színház Minden este _ és vasárnap d u.r Patvolatkisassábnv ̇ 3. t£7.› Madárh Színház. Minden este ás vasárnap d u.: A képzelt bele#. (3. %7 ) friuároM Opert'thzinpáz. Minden este és* vasárnap d u : Mári* főhadnaay — Vasárnap de. (11): Latyi Matyi. (3 S.) Andrássi Színház Minden este és vasárnap d u.: F.1gv nap a világ (3. (7.) Royal Revüszinház. Minden este csütörtök szombat és vasárnap a n : Utazás & holdba (3 m) Komédia Orfeum, minden este, szerda, szombat és vasárnap fi. u: Szerencsemalac «^4 1*7.) Kamara Varieté. Minden este vasárnap de és d. u * Legyünk őszinték (D. e 11 M?4 M17 ) Nemzeti Bábszinjáték— Minden d. a.: Róka csit álla király — Minden hétfő, péntek este: Az enber nincsen fából — Kedden Toldi - Szerda csütörtök, szombat, vasárnap este: Az üstvéd és férje (V&4 Erzsébetvárosi Színház. Minden nap: dorozsmai szélmalom. (Vjp. 448 vasárnap /%3. 5. %8.) | Józsefvárosi Színház.| Minden nap: Áriátom vagyok. (%5. 118. jiVasárnap %3. 54.) Kisfaludy Színház. M Minden nap: Ördög- Lovas. (%5. )48. vasárnap %3. 5. %8.) Rádiós nősor BUDAPEST I. (Szolbat.) 4.40: Üzen az otthon. — 6.40: fibres. 6. Torna — 7: Hírek. Reggeli zene. — 10: Hírek. — 10.15: Rádiózenekar. — 11.10 Vízjelzőszolgálat. — 11.15: Géczy Barnabás zenekara. 1140: Téli saláták helyes elészítése. (Dr. Hajdú Istvánná.) — 12: Harangszó. Fohász. Himnusz. — 12.10: Orzágos Postászenekar. — 12.40: Hírek. — 13. 0: Időjelzés, vízállásjelentés.— 13 39: Hondeiak üzennek. - 14: Farkas Jóska diákzenekara. — 14.30: Hírek. — 14.45: Műsorimertetés. — 15: Árfolyamhírek — 15.15: A folyamerők fúvószenekara. — 15.50: György barát. (Voinovich Géza.) — 10.20: Hírek idegen nyelven. — 16.45: Időjelzés, hírek. . 17: Pethes Ferenc csevegése.) — 17.10: Tara est. — 17.50: Tíz magyar vers — örök magyar sors. (Lehotay Árpád.) — 18.10: Rossir : Korbret ostroma. — 1s.20: Harcképek innen-onnan. — 18.11: Hírek. — 19.05: Mindenk 61 mindenkinek.. — 20.35: Ahogy Te akaró. . Vígjáték. — 21: Vidák József cigányzenekara. — 21.40: Hírek. — 22.10: Tánczene - 33: Balettzene. — 23.05: Hírek. BUDAPEST u. 17: Tánczene. — 1756: Kiket adott a Felvidék a magyarságnak. (L.Tanodiné Gárdonyi Klára.). — 18.10: Kamaravonószenekar. — 19.05:Mezőgazdasági felár) — 19.30: Romsaiskia, settertfe SZOMBAT, 1943 A MARSC.Iasi Színházi hírek ..... ......................t-iu-Jos Ainlanderley-ház asszonya Bemutató a Vígszínházban A regényben és rímben olyan népszerűvé vált Mandekey-ház asszonya a francia származásúi írónő, Daphne de Maurier átdolgozásában és Hertelendy István változtatásokat is hozó fordításában került színre pénteken este a Vígszínházban. A regényben jobban megmotivált és a Mimiben hatásosabb történet, színpadra jelenetezve, helyenként bágyadtan, elfujtottan hatott és a romantikus, delatív bonyodalommal színezett cselekmény főalakjai olyan hézagos jellemzéssé kerültek a színpad megvilágításáta, hogy a harmadik felvonás végső teletéig nem nagyon tudták felkelteni az érdeklődésnek azt a villamos áramát, amely ha nem sugárzik át a nézőt ívre, akkor a siker csorbát szenved. A halott feleség kísértő árnyéka, a ledér asszony halálos balesetében magát bűnösnek érző fia a férj lelki tépelődései a báldogtalanság hínárjában vergődtetik a férjet és a Manderley-ház új asszonyát, akikegy bűnügyi tárgyalás izgalmai után mégis egymásra találnak. Az új asszony szerepét Tolnay Klári játssza szuggesztíven, sok finom árnyalattal és igyekszik életszerűséget adni a kissé tétova vnalaibat megmintáz Operaház. Cütörtökön ismét a Veronai szerelmevei került színre s ezzel Zandonai jelentéktelen és már ezelőtt két évtizeddel, keletkezésekor is idejétmúlt műve úgy látszik, rákerült a bérletrendszer sínjére s félő, hogy most már minden sorosai vágányára átváltódik. Erre pedig semmi, de semmi szükség, hiszen a zeneileg érdektelen és komoly fajsúlyú nem jelentő opera szerzője nem elég izmos tehetség ahhoz, hogy egyvelege különböző elemeinek (Wagner, Debussy, ■, Ravel, Strauss, az olasz múlt, gregorián és népi hatások) szintézisét létrehozta. A dalmű szimfónikus megoldásai raffinált, de jelentéktelen, viszont az énekesek számára sem hálás feladat. Éppen ezért nem értjük, miért tamásították fel az operabarátok ezt a stílusfáradság összes ismérveit magányiselő, zajosságában is bágyadt kompozíciói? A díszleteket annak idején meg csodáljuk, különben ennek is van határa, maga az előadás pedig ugyan nem rossz, de nem is különösebben jó, tehát mi sem indokolja a zenei exhumálást A közönség, bár a rendezés még rovasjelenettel is igyekszik a vérszegényű iránti érdeklődést fokozni, kellőképpen unatkozik s ezer: az sem segít,ha errész ménest felvonultatnának s id elég sűrűbben változtatnák a világítási effektusokat. Az egyik címszerep őt falakító Warga Lívia szövegben, intonációban és zeneileg örvendetes fejlődés mulat, de még mindig nagyon mereti úgy éneke, mint átéka s hangjának tüktremolálásától már a hanglebegés réme miatt is óvakodnia kell. Udvardy Tibor lökött hangjai lehetetlenné teszik a sima vonal és minden bil canto kialakulását. Az együttes igen használható tagja a hangban, énekben és alakításban kitűnő Hámory Imre A vezénylő Faioni Sergio mindent elkövet, hogy szülővárosában lejátszódó opera zenéjébe életet öntsön. Nem rajta múlik, hogy jobb ügyhöz méltó buzgalmát nem koronázza ez alkalommal a siker. Az irtóztató zajjal dübörgő kavalkád, nem Romeo vágtájának, de egy teljes gőzzel rohanó gyorskonall lokomotívnak illusztrálására is túlsok s az üres robaj már a tizedik taktustól kezdve fárasztja a fület. Úgy véljük, valóban szükségtelen egy ilyen semmitmondó műnek erőszakos feltámaszdásával és műsorba illesztésével fölöslegesen megterhelni a repertoárt s ezzel, egy más, értékes klasszikus vagy magyar alkotási közönség elé kerülhetését problematikussá tenni. (G. E.) * Bajor Gizi németországi vendégjáték-körútjával apcsolatban olyan hírek terjedtek el hogy a művésznő már február 2-án elutazik Németországba. A hír éves, mert Bajor Gizi vidéki körútjának befejeztével ismét Pesten játssza a Bolond Alpng nét a Nemzeti Színház színpadán. * Racine: Pharaid-ja kerül színre február 1-én és -án a Városi Színházban a Nemzet Színház művészeinek felléptével * A Pécsi öregdiákok és Nagykovácsy Ilona közös vendégkörútra indulnak a naplcban. Marosvásárhelyen és a Székelyföldön lépnek fel. * Vizsgaelőadást tartanak február 2-án délelőtt fél órakor a Színészegyesület Színészsgépző Iskolájának növendékei. Az Andrássy Színház színpadán Abonyi Tivadar tanár rendezésében egy Goldoni- és egy Móricz Zsigmond darabot mutatnak be. * A Vajda János Társaság vasárnap, január 31 én délelőtt fél 11-kor s 19. század magyar költészeti da leszott női alaknak, partnere a férj szerepében a Kolozsvárról szerződtetett Szakáts Miklós, aki jól beszélő fiatal színész, helyenként drámai erő is van a játékában, de hiányzik belőle a nagy színpadi egyéniségek vonzóereje. Az epizódszereplők közül, már a főpróbán nyíltszíni tapsok kísérték Bihary József alakítását, aki egy félkegyelmű legényt, riadt mozdulataiban, eszelős szemjátékában, felhördüléseiben olyan mesteri módon formált meg, hogy szereplése a díjmutató eseményévé vált. Másik három kitűnő epizódista, Mihályi Ernő, alá gazdag megfigyelőképességgel és humorral mélyítette el szerepét. Sivó Mária, akinek sápadt, feketeruhás alakja mint az élő fenyegetés vonult végig, egy-egy jelenetem melynek megjelenése drámai hátteret adott. Gonda György hajómestere élethű játék volt. Vértess Lajos nagyon jó karakterábrázolással tűnt ki. Ladomerszky Margit jellemző ereje is jól érvényesült és Boray Lajos élethű rendőrfőnök vo . Dicséret illeti Hidassy Sándort Károlyi Istvánt és Berky Józsefet is A rendezés és a jó összjáték színvonala Horváth Árpád érdeme. Neográtz Miklós díszlete artisztikus munka. , Várkonyi Titusz, megismétli Ascher Oszkár és Gerő Ilona előadó-mazícéját, az „Élő múltunk“-ciklus második előadásaként. A bevezető előadást Szilágyi Sándor tartja. * A „Patyolatkisasszony“ hétfőn, február 1-én érkezik el a 100. előadás ünnepi jubileumához, amely alkalomra díszes ünnepséget készít elő a Vidám Színhz igazgatósága a főszereplők, elsősoban Fejes Teri, ifj. Latabár Árpád és Petrovich Szvetkhov számára. Hegedős Tamás és Szüle Mihály mulatságos, zenés játéka, amely az ezidei színiévad egyik legkimagaslóbb sikere, minden este táblás házak mellett halad az újabb, sorozatos jubileumok felé. Ie zenei hírek * Faragó Győri második zongoraestjét csütörtökön tartotta a Vigadóban. Alapos előkészítő munkát sejtető produktuma már a bevezető Bach Olasz koncertben a szokottról sápadtabb profit mutatott, mintha valami nyomná a művész lelkét. A főszámként beülesztett kevésbbé hálás Brahms Händel témára szerzett variáció és fuga a túlszűrés, túlságos meggondolás s a kissé lassított előadás következtében ■ végeszakad.Ulannak tűnt fel s egn egyes változat túlfinomított, szrte már rafinált beállítása sem segített. Dicséretes szándék, hogy a fűtvész nem akarta öncélként megcsilogtatni virtuozitását a Schumann Toccatában, de az itt kevésbbé helyrénvaló önbirtóztatás következtében elsikkadt a mű eleven ereje. Chopin f-noll balladáját Faragó értékes és gazdagon árnyalt pianó-kultúrájára építette. Ez nem baj, hiszen a eljegyzések szerint Chopin maga rendkívül finoman játszott, azonban előadásának meg volt az a belső, színre lázas feszültsége, aminek nyomát sora találtuk a mostani tolmácsolásban. A művész kiváló kvalitásai legfölszabadultabban a régi francia szerzőknek szentelt sorozatban érvényesültek. Rameau, Lully gáláns menüettjeinek, a briliáns Couperin „Le TiC-toc-choc“ vagy az érdekes Duphly S„La Victoire“ pompás megoldását öröm volt hallgatni. Élvezettel figyeltük a francia szellemre kiválóan rezonáló Faragó Debussy tolmácsolásait is. A „Brnyères“ vagy a „Feux d’Artifice“ tetőpontot jelentettek, megragadó költői hang nyilvánult meg az álomszép „Des Pas sur la Neige“ víziójában. Műsortechnikai hiba, hogy a koncertet a művész saját szerzeményével, mégpedig szonátával fejezte be. A kompozíció ügyesen illeszti egybe az impresszionista-expresszionista, siratóének,barbár ritmusképlet, a szinv már reminiszcencia számba menő különféle hatásokat s az udvarias tetszésnyilvánítással fogadott alkotáson meglátszik, hogy a szerző kitűnő pianista. Amikor elismerjük a művész kiemelkedő talentumát, értékeljük nem mindennapi teljesítményét s a középső dinamika hiányára és kevésbbé hangzó balkéz oktávjaira gondolva, a kitűnő * Faragó Györgyöt technikája még komplettebbé tételét célzó további erőfeszítésekre sarkaljuk. (G. E.) Holnap 4. és 2-zongoráe laza dL a. Ravel. Saint-Saens. Berlioz R. Slrauss. Gershwin. E. Fischer Jőfiár Rteavölgyinék Zeusakadémiája.