Magyar Nemzet, 1943. március (6. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

KEDD, 1943 MÁRCIUS ? _______________Magyar Nemzet Ribbentrop külügyminiszter Rómában Rómából jelenti a Magyar Távirati Iroda: Rómában hétfőn délben egy óra­kor a killerkerni hivatalos jelentést adtak ki. A Führer megbízásából a napokban Olaszországba érkezett és február 24-étől 28 éig ott tartózkodott Ribbentrop német birodalmi kü­lü­gy­­­miniszter. A német külügyminisztert megér­kezésekor Bastianini külügyi állam­titkár, Rossi miniszterelnökségi és Albini belügyi államtitkár, más ma­gasrangú állami személyiségek, a fasiszta párt tisztikara és a fegyveres erők képviselői, Mackensen római né­met nagykövet és a követség tisztikara fogadták. A német külügyminisztert utazására Ritter nagykövet, a német külügyminisztériumból, Warlimont tá­bornok, a Führer főparancsnoksá­gának helyettes főnöke és a német külügyminisztérium illetékes szolgá­lati főnökei kísérték el. Alfieri berlini olasz nagykövet szintén részt vett az utazáson. Ribbentrop külügyminisztert a meg­érkezését követő npon a Duce rezi­denciáján fogadta és a német kül­ügyminiszter átnyújtotta a Ducénak a Führer személyes üzenetét. Ezután az első megbeszélés következett Bastia­­nini külügyi államtitkár, valamint Mackensen és Alvieri nagykövetek társaságában, amely­­négy óra hosz­­szat tartott. A megbeszéléseket Anég ugyanaznap és a követező napokon folytatták. A megbeszélések során kimerítenék az összes európai problémák és a háborúnak a háromhatalmi egyez­mény államai által való viselésével összefüggő kérdések megvizsgálását. Az egyik m­egkezd­ésen­ Bastianini külügyi államtitkáron kívül — aki már külön is hosszú megbeszélést folytatott Rippenk­op külügyminisz­terrel —, részével­ Ambrozio had­­seregtábornok, az olasz általános ve­zérkar főnöke és Agartimont tábor­nok, a Führer főparancsnokságának helyettes fő­nöke is. A megbeszélések, amelyek az élénk szívélyesség légkörében folytak le annak a barátságnak a szellemében amely a Durer és a Führer­ egymás­hoz fűzi és ez ahhoz a tökéletes nézetazonossághoz vezetett, amely mindig is fennállt a két ország között és garanciája a sikernek abban a kö­zös harcban, amelyet a két ország Japánnal és szövetségeseivel tökéletes szolidaritásban vív. ] Miután ismét kifejezésre juttatták a két országnak azt az elhatározását, hogy a hahóról minden szükséges energiával egészen az ellenséges erők elpusztításáig és annak a halálos ve­szélynek a kiküszöböléséig folytatják, amely Európa hallevizálására ismét megjelent a szárazföld keleti határain, a Duce és Ribbentrop miniszter is­mét kifejezésre juttatták Olaszország­nak és Németországnak azt a szilárd akaratát, hogy a végső győzelem ki­vívása után új rendet teremtenek Európában, amely biztosítja minden európai népnek biztos létét az igazság és az együttműködés légkörében, mentesen minden plutokrata zsidó befolyástól és bátorítva és elősegítve e népeket tevékenységük kifejleszté­sében, kölcsönös érdekeik megőrzése mellett az európai nagytér biztos határai között. A biztosított határok helyreállítása a nagy európai térségben Berlinből jelenti a­TP , illetékes A Wilhelmstrasse vivője egyik nyilatkozatában a Mussolini és a birod­almi külügy­miniszter között lefoly­t tárgyalások­kal foglalkozva, a megbeszélések eredményét szembeálította az el­lenséges táborban u­ralkodó hely­zettel. Miközben a nyugati szövet­ségeseknél válság válságot követ és nem tudnak megegyezni a háborús célok tekintetében, a tengely had­vezetése szilárd alapokon áll és a közös háborús célok­ határozottak. .4 biztosított határolt helyreállítása ii nagy európai tervében, amelyről a záró nyilatkozatban van szó, olyan cél, amely reális és elérhető, s amelyért a hánfiashatalmi szö­vetség államai mindvégig készek harcolni. Ezzel szem­benállanak a bolsevizmus imperialista tervei és azok a heves különbségek, amelyek éppen ezek miatt a tervek miatt merült fel a nyugati szövetségesek között. Arra a kérdésre,,­ hogy a nagy európai térségre való utalásból sza­bad-e arra követk­eztetni, hogy a tengelyhatalmakat­­nem érdeklik az európai térségen­­kívül fekvő kér­dések, a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője tagadó­ választ adott. Minden­esetre a tengelyhatalmak nem szándékozt­ak beleavatkozni idegen kontinens­ek ügyeibe, mint azt más államok teszik. Ami azon­ban Japánt illeti, a kommüniké elég­ségesen utal a japán szövetségessel való együttm­űködésre, megemlítve, hogy Japán a­­keletázsiai térséget szervezi meg, illetőleg már szervezte is meg részben, hogy a ma délben kiadott közlemény Mussolini és Ribbentrop tárgyalásaival kapcsolatban nyílt szívélyes légkörről és baráti szellemről beszél. Ez a szívé­lyesség és bajtársiassáig sohasem volt zavart, sokkal inkább mindjobban el­mélyült és megerősödött ebben a nagy sorsdöntő küzdelemből, amelyben a két ország vállvetve harcol. Ezt a viszonyt, amely megfelel két ember egymáshoz való­ viszonyának, semmi sem zavarhatja meg, bárhogyan is­ alakuljon a helyzet. Az, amit a közlemény a megbeszélé­sek tárgyáról mond, nevezetesen annak közlése, hogy mindkét részen meg­van a hajthatatlan akarat“ a bolsevizmus­nak Európában való megsemmisítésére és egy új rend megteremtésére, amely minden európai népnek biztos meg­élhetést és igazságos légkört nyújt, a jelen pillanatban minden bizonnyal megnyugtató hatást vájt ki Német­ország és Olaszország határain túl is. A Dacé ebéden látta vendégül Ribbentrop külügyminisztert Rómából jelenti a Magyar Távirat iroda A Dacé szombaton­­ szükkörő ebé­den látta vendégül Ribbentron biro­dalmi külü­gyminisztert. Az ebéden részt vett Bastianini külügyi állam­titkár, valamint Markensen és Alfieri nagykövet A Führer kitüntette az olasz trónörököst Rómából jelent N­émet Távirati Iroda. A Führer Umberto oh­sz trónörökös­­­nek a Német Sas rém arany nagy­keresztjét adományoz­a. A kitüntetés Ribbentrop birodalm külügyminiszte olaszországi tartózko­dása alkalma­­t nyújtotta át a trónö­rökösnek. (MTI. Az f. olasz király és császár f­o­gadta Ribbentropot Rómából jelenti a M­agyar Távirati Iroda. Ribbentrop német i­rodalmi kül­ügyminisztert olaszországi tarlózko­­■JéU alatt az olasz király és császár kihallgatáson fogadta és hosszú szí­vélyes megbeszélést folytatot vele. U­gyancsak fogadta a német birodalmi külügyminisztert a piemonti her­ceg is. Részletek a Hare és Ribbentrop találkozásairól Rómából jelenti a­­Német Távirati­roda. A Duee és Ribbentrop közli meg­­beszéléseken kívül a Duee és a biro­­dalmi kü­lü­gym­iniszt­er jelenlétében megbeszélések folyta­k a katonai és tollakat szaktanácsadók között is. Ezeken a tanácskozásokon többi közt észt vettek: német részről Bitter nagykövet, War­mo­­t altábornagy, d­ackensen német n­agykövet, olasz részről Bassianito államtitkár, Ambrosio tábornok és Alfieri nagy­­csivet. Ribbentrop négy íz­ben volt a Pucc­iéi. Azonkívül a Cl­ive szűkkörű vil­­ásreggelit adott a tirodalmi minisz­ter tiszteletére. Ril­bentrup kísérete kimondottan a birodalmi külü­gy­­miniszter munkatársaiból állott. A kíséret tagjai között volt Ritter nagykövet, Warl­mont altábornagy, aki a külügyi hivatalban különleges eladatok kidolgozása látja el. Jodl, s véderő hadvezetési­­ törzsének kép­viselője, Dörnberg kötvet, protokoll­főnök, a két Schmidt követ, egyikük a miniszter kabinetfőnöke, a másik a külügyi hivatal sajtóosztályának főnöke, valamin­t Ribbenk­op törzsé­nek több szakmunkatársa. Ribbenk­op a trncéval folytatott tárgyalásokon kívüli megbeszéléseket folytatott Bastianini államtitkárral is, az olasz külügyminisztérium új ve­zetőjével. Azoukiviél a birodalmi kül­ügyminiszter magánlátogatást tett Ciano gróf, volt olasz kü­üü­gyminisz­ternél, vasárnap délelőtt pedig fo­gadta a japán ügyvivőt, a spanyol nagykövetét, valamint Finnország, Magyarország, Románia, Horvátor­szág, Szlovákia követeit és a bolgár ügyvivőt. Vasárnap este Ju­bbentrop elutazott Olaszországból és visszatért Német­országba, ahol jelentést tesz a Füh­­rernek útja eredményéről. Ribbentrop olaszországi tartózkodá­sát és megbeszéléseit rendkívül szí­vélyesség és a legteljesebb bajtársias­­ság légköre hatolta át. (MTI.) Berlin Ribbentrop olaszországi utazásáról Berlinből jelenik a Trg A Transkontinent Press diplomáciai erkesztője írja: von Ribbentrop bizo­­­lmi külügyminiszter a hónapos olasz­­szági látogatása és tá­gyalása Musso­­nival, aki a német—ol­sz államférfiak gutóbbi találkozása ó­ta személyesen ette át a külügyminisztérium vezető­­t, olyan időpontra esik, amikor is­yen és rendkívül fontos katonai és politikai döntések várhatók. A két nagy­hatalom diplomáciai gyakorlata már régóta, hogy a normális diplomáciai kontaktus mellett időnként felveszik a személyes kapcsolokat is, amely ter­mészetesen a lehelői legjobb kölcsönös megértés és bajtár­iasság alapja, amely immár évek óta minden helyzetben ismételten megállta a sarat. Nem jelent új dolgot számunkra. ! Ugyanis éppen az utóbbi hetekben és hónapokban is tűnt ki, hogy máris milyen óriási erőkifejtésre volt képes a bol­­sevizmus és hogy milyen messzire fűzte halálos terveit, amelyeket Európában akar megvalósítani. A tengelyhatalmak — erre bizonyság a találkozó és az arról kiadott közlemény — egyesült el­szántsággal és még szilárdabb védelmi akarattal válaszolnak erre a veszélyre ­ Lemondott a finn kormány Helsinkiből jelenti a Német Távirati Iroda: frangell miniszterelnök hétfőn kö­zölte a köztársasági elnökkel, hogy a kormány az újra megválasztott köz- ker. (MTI.) társasági elnök hivatalbalépése alkal­mából rendelkezésre bocsátja tárcáit. A köztársaság elnöke megbízta a kormányt, hogy az új kormány meg­alakulásáig tovább­­vezesse az ü­gy­e- Berlini tudósítónk te­lefon jelentése Berlin, március,­1. (A „Magyar Nemzet" berlini tu­dósítójának telefonjelentése.) Hétfő reggel tért vissza négynapos olasz­­országi útjáról Ribbentrop biro­dalmi külügyminiszter. A megbe­széléseknek a szokásos tengelyláto­­gatások keretén túlmenő jelentősé­get tulajdonítanak Berlinben. Még a tárgyalások helyének is különös figyelmet szentelnek­, amennyiben a legszigorúbb titok,­ hol találko­zott a német külügyminiszter a Dúcéval. A hivatalos jelentésből, amely ezúttal szokatlanul Részletes, ki­tűnik, hogy a német külügyminisz­ter négyszer járt a Dycenál és — ennek illetékes körökben nagy nyomatékot adnak -, a Führer megbízottjaként vezette a tárgyalá­­sokat. A német—olasz viszonnyal szo­rosan összefüggő katonai és gazda­sági kérdéseken túli a négynapos látogatás alatt a háború utáni Európa kérdései is felmerültek. Jelentőségteljesnek kell tekinte­nünk — hiszen a Wilhelmstrassen is rámutatnak —, h­ogy a tengely ezúttal programot adott a konti­nensnek, biztosított­­ határok közt létfenntartást ígért­­ minden nép­nek.­­A biztosított a tatárokkal kö­rülzárt, magárautalt, bolsevizmus­­tól ment Európa illetékes körök vé­leménye szerint az a cél, amely el­érhető, szemben al Casablancában és azután felvetett álomtervekkel — mutattak rá a Wilhelmstrassen. Az első nyílt európai programadás, amely természetesen csak nagy ál­talánosságban történt meg, de a részletek jövő közlése sem kétsé­ges, nyomja rá béélyegét Ribbentrop olaszországi látogatására. .Ribbentrop ugyan mint a Führer személyes küldöttje járt at Dncénál.­­ egyéb­ként­ azonban a­­tárgyalások reális téren mozogtak és konkrétumokat szögeztek le. Beavatott német körök állásfoglalásából kitűnik, hogy a tárgyalások, am­elyek ugyan szoro­san az európai­­nagy élettérre vo­natkoztak, összhangban voltak a h­áromhatalmi egyezménnyel. En­nek keretében azo­nban nyilvánvaló, az a német felfogás, hogy a tengely problémája Európa, ugyanakkor azonban tiszteletben tartják Japán céljait és terveit amelyeket — mu­tatnak rá — Japán részben már meg is oldott. R. S. TÖMÍTÉS Magas hőnél sem folyósodik. (Lásd VIII. t.­Vgó ut. 181. old.) EGYEDÜLI SZÁLLITÓ ÉS SZERELŐ: HAIDEKKER KEREPESI­ ÚT 50/*. Olasz minisztertanács Rómából jelenti a Német Távirati Iroda.­­ Mint hivatalosan közlik, március 9-ére, keddre, egybehívták a miniszter­­­tanácsot. Ez teszi a minisztertanács első ülése a kormánynak február 7-én bekövetkezett átalakítása óta. (MTI.) Kofi elnök átvette hivatalát Helsinkiből jelenti a Német Távirati Iroda. Ryti, a finn köztársaság újból meg­választott elnöke hétfőn délben az országgyűlésen át­vette hivatalát. Ryti elnök letette az esküt az alkotmányra. Ryti elnök a többi közt a követ­kezőket mondotta: — A háborút folytatjuk. Minden figyelmünk a háborúra irányul. A háború egyre újabb súlyos döntések elé állítja Finnországot. Finnország sohasem akart mást, mint békés és baráti kapcsolatokat minden állammal, főleg szomszédaival, hogy szabadon szentelhesse magát­­kulturális feladatai­nak. Mégis a világháború kitörése után Finnország volt az első állam, amely jogosulatlan támadás áldozatává lett. Finnország a téli háborúban egymaga harcolt egy hatalmas fölényben levő ellenség ellen, majd miután erői ki­merültek, visszavonult a háborútól. Ennek súlyos ára volt. Finnország hitt abban, hogy kölcsönösen őszintén be­tartják a megálapított békét. Csak­hamar azonban folytatódott a nyomás és a beavatkozást mind Finnország belügyeibe, mind külpolitikájába. Az a dráma, amely ezzel­ egyidejűleg a Balti­­államokban lejátszódott, megmutatta Finnországnak, nem is egy ízben, hogy milyen sors fenyegeti. De Finnország nem engedett és így megint sor került rá, hogy fegyverrel a kézben védekez­zék. Ezúttal velünk volt a világellenség, a szovjetunió elleni harcban Német­ország és szövetségeseinek hatalmas ereje. — Ilyen körülmények közt sikerült a finn csapatoknak heves harcokban visszahódítani az ejlesztett Ka­tél­iát és valamennyi arcúgomlon elérni azo­kat az állásokat, amelyeket már több mint egy esztendeje, sikeresen védel­meznek időnként is a heves támadá­sok ellen. — Háborúnk tov­­ábra is ugyanaz a háború, mint am­­i 1939 november 30-án kezdődött. S ezekben az esz­tendőkben talán há mely más népnél elszántabban küzde­tünk függetlensé­günkért. Ha ezt em tettük volna, már nem léteznénk Érezzük erőink korlátozott voltát , ezért nem akar­tunk beavatkozni a nagyhatalmak erőinek hatalmas férkőzésébe, mert ezek a nagyhatalma­k tovább mennek,­­ mint amennyire ezt helyzetünk meg­követeli­ ,népünk ermészetesen be­letre vágyik, mint f­ékig tartó harcok után minden hadvi­elő nép. De nem látjuk még a jeleit­­annak, hogy há­borúnk vége­ érne , ezért továbbra is meg kell feszítenünk minden erőn­ket. A jelen pillana éberséget és bá­torságot kövesd, á­lozatkészséget és a közjó iránti őszi­re érdeklődést. A siker előfeltétele, ho­gy mi a sors min­den fordulata közben szilárdan össze­tartsunk és erőfeszítéseinkben és el­határozásainknál m­indig a finn nép jogait, előnyét és­­becsületét tekintsük zsinórmértéknek. "(MTI.) dr A Balkánon lehetetlen a második arcvonal felállítása Szófiából jelenti a Német Távirati Iroda. A hétfői lapok közlik Zaharjev bol­gár kereskedelmi miniszter várnai be­szédét Bulgáriáról és­ a mai esemé­nyekről. A miniszter hangsúlyozta, hogy Bulgária a hár­yas egyezmény hatalmaihoz tartozik.)A bolgár népet az angol propaganda a szegénységbe taszította s a nép reakciója ezzel szélű­sben „az új rendhez való ösztönszerű csatlakozás“. — .A Balkánon lehetetlen egy máso­­dik arcvonal felállítása — mondotta a miniszter. — A bolgár tengerpart való­ságos erődítmény és sohasem tűrjük el, hogy az ellenség bolgár földön meg­vesse a lábát. Az ellenségre minden balkáni partraszállássól Dieppe­t jelen­­tene. Anglia a Balljánon nem erős Bulgáriát akar látni, hanem belsőleg elgyengült és egyenetlen országot. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a bolgár népnek méltónak kell mutat­koznia ezekre a sorsdöntő pillana­tokra. Szlovák—cseh lakosságcsere Pozsonyból jelenti 7k NST: A belügym­inisztérium rendeletet bocsá­tott ki, amely szerint a­z összes Szlová­kiában élő csehekne­k jelentkezniök kell, még ha szlovák állampolgárok is. Pozsonyban március 1*-étől kell a cse­heknek a rendőrségért jelentkezniök. Mint a Gárdista című lap közli, Szlo­vákiában még 29.000 cseh él, akik közül sokan ellenséges propagandát folytatnak és ellenszínnel viseltetnek a fiatal szlovák állammal szemben. A lap azt is bejelenti,­­hogy a csehek egy részét visszatelepülk a protektorá­tusba, ahol viszont 20.000 szlovák él, akiket hazahoznak Szlovákiába. 3 Attlee a háború utáni vitákról Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda. Attlee Ashton under Lyene-ben (Lancashire) választói előtt beszédet mondott. Ebben többek között, mint a brit hírszolgálat jelenti, azt mon­dotta, hogy a szövetségeseknek tud­­niok kell: még kemény harcok áll­nak előttük és osztályrészük egy ideig még vér, verejték ,és könny lesz. Éppen ezért a háború utáni világ tanulmányozásának nem szabad az angolok igyekezetét meggyöngíteni. A győzelemhez egységre van szükség. A háború utáni kérdések megoldásá­nak különböző nézetei nem szabad, hogy befolyásolják az angol egy­séget. — emlékezzenek ránk mondotta Attlee hallgatóinak - hogy még nem a miénk a győzelem és hogy a fő feladatok még előttük állanak. A továbbiak során Attlee azt mon­dotta: kételkedik benne, hogy bárt is ,az országban a háború utáni v­izonyok tekintetében valóban, foga­mat tudna magának alkotni. A leg­fontosabb kérdés az — mondotta — hogy Anglia gondoskodjék életszük­ségleteinek biztosításáról. A Beveridge-tervel kapcsolatba Attlee azt állította,­­ hogy az ango kormány köszönti a szociális­ bizto­sítás tervét és a biztosításnak nem csak „alapelveit“, haanem „legnagyob részét“ magáévá tette. A terv telje kidolgozása — úgy vélte — még ide fog igénybe venni. (MTI.)

Next