Magyar Nemzet, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-14 / 156. szám

10 Az osztály­sors­játék húzása Az osztálysorsjáték­ keddi húzásán a következő nagyobb nyereményeket sorsolták ki: 20.000 pengőt nyert: 54919 10.000 pengőt nyertek: 42548 59800 4.000 pengőt nyert: 40428 2.000 pengőt nyertek: 10193 18529 1.000 pengőt nyertek: 273 4 25117 31154­­31310 45084 46270 75163 303 pengőt nyertek: 4188 4282 5186 5610 6846 11206 17822 18441 21696 21922 30660 .32662 35398 36685 .88257 39598 41432 46727 46791 47325 52203 5.38.31 54676 54705 57227 56373 57641 61548 62162 64133 68690 72395 73412 75400 78912 84770 Qp146 91791 Kisorsoltak még ezenkívül számos 175 pengős nyereményt. A számok helyességért felelősséget nem vállalunk. A téli csata magyar hősei A Don mentén, valamint a tőle nyugatra vívott elhárító küzdelmek hőseinek sorában kiemelkedő szerepe volt többek között Kuthy László, va­lamint Berkó Endre főhadnagyoknak. Kuthy László századát a Szlorozse­­voje melletti védőállásában érte a szovjet téli nagy támadása. A század, parancsnoka hősi példájára, rendület­lenül kitartott s akkor sem adta fel a küzdelmet, amikor­ az ellenség be­kerítette. A gyűrűből elszánt közel­harccal kitört s eközben több ellen­séges osztagot megsemmisített. Ekkor parancsra az archangelskojei retesz­állásban vette fel a küzdelmet a bol­sevistákkal. Itt öt erős szo­vjet táma­dást vert vissza, majd amikor látta, hogy zászlóaljának balszárnya ellen mintegy félszázadnyi ellenséges erő nyomul előre, harccsoportja élén ha­ladéktalanul rohamra ment. Rohamá­val az ellenség jórészét szétverte, ma­radványait pedig futásba kergette. Ezen az éjszakán mindkét lába meg­fagyott, a csontig ható hidegben. Cso­portját azonban ennek ellenére sem hagyta el, hanem tovább vezette az alexandrovkai reteszállásban vívott harcok alatt is, ahol még személye­sen vezette az ellentámadásra kiren­delt egységek rohamát, igen súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek. Az önfeláldozás megható példáját nyújtotta azáltal, hogy mindaddig, amíg csak lábain ál­la­n­i tudott, együtt maradt embereivel s részt vett azok harcában. Csak január 17-én, amikor már nem tudott lábaira állani, en­gedte magát hátraszállíttatni. Berkő Emi­e főhadnagy, mint zászló­aljparancsnok, zászlóaljával kilenc el­lenséges tömegtámadást vert vissza sztorozsevojei védőállása előtt. Hősies­ségének értékét fokozta az a körül­mény, hogy ezeket a dühös támadáso­kat erős harckocsiegységek is támogat­ták. Amikor ezredét bekerítette a szom­szédos arc­vonalrészeken áttört ellen­ség, ezredparancsnoka parancsára ke­mény harc árán kivágta magát zászló­aljának töredékeivel. Ennek megtor­lóidő után veleszállást foglalt el az Archangelskoje melletti magaslatokon. Itt pusztán hótorlaszok mögött, január 15-én délutánig kitartott, noha emberei elmondhatatlan sokat szenvedtek a 40 fok körüli hidegben és az ellenség egyik támadást a másik után intézte ellene. Két ellenséges támadást ellen­­támadással vert vissza. Ezeket maga vezette példás hősiességgel. A to­vábbiakban utóvédként fedezte a szom­szédos hadosztály kivonását, majd fel­adata befejezése után ugyancsak foly­tonos utóvédláarcok közben, ismételt parancsra, hátrált zászlóalja töredé­keivel az elrendelt újabb vonalba. Január 11 én estére már mindkét lába elfogyott. Csapatát mégsem hagyta el, hanem még két napig ki­tartott emberei közt és csak ezred­parancsnokának nyomatékos kíván­ságára engedte magát hátraszállít­­tatni. Berke főhadnagynak döntő ré­sze volt abban, hogy zászlóalja a leg­­súlyosabb helyzetekben és legmosto­­hábbb időjárásviszonyok között is Valóban példásan teljesítet­te köteles­ségét és hogy a parancsnokot rajon­gásig szerelő legénysége rendíthetet­len hősiességgel szállott szembe újból­­is újból a sokszoros túlerőben levő bolsevistákkal. (MTI.) ★ A téli csata Sztorozsevoje, Arh­an­­gelszkoje Alexandrejevka és Andre­­jevka környékén lefolyt­­ küzdelmei­nek hősei­ közül emelkedik ki Bodó Géza tartalékos zászlós, valamint Marcis László szakaszvezető neve. Bodó zászlós a szovjet nagy támadá­sának megindulásakor a donmenti védőállás­­egyik legveszélyesebb hely­zetben lévő arcvonalszakaszát védel­mezte puskás szakaszával. Emberei­nek felejthetetlen példát nyújtva, ön­feláldozó elszántsággal szállott szembe a sorozatos tömegtámadásokkal. Ja­nuár 16-án hasonló hősiességgel küz­dött az alexejevkai releszállásban is, ahol öt ellenséges rohamot hiúsított meg példás bátorsággal. A harcot csak akkor hagyta abba, amikor megsebesült és harcképtelenné vált. Marcis László szakaszvezető január 14-én az archangelszkojei reteszállás védelme alatt három ízben jelentkezett önként az ellenlökéseket végrehajtó harccsoportok kisebb egységeinek ve­zetésére. 1943 január 16-án az alexandrejevkai reteszállás legveszé­lyesebb pontján a leghevesebb ellen­séges tűz alatt több mint tíz órán át viaskodott maroknyira olvadt csoportja élén, de sem az ellenség szörnyű nyo­mása, sem pedig a dermesztő hideg nem tudta megrendíteni törhetetlen küzdőakaratát. (MTI.) ★ Az Arhhangelszkoje—Alexandrejevka és Andrejevka közötti harcokban szer­zett nevének megbecsülést és dicsőséget Gulyás István tartalékos főhadnagy egyik gyalogezredünk vonatparancs­noka. Amikor az endrejevkai harcok során szorongatott helyzetében levő ezredének egyik harccsoportja lőszer­­hiánnyal küzdött s emiatt küzdőereje súlyosan hanyatlott, Gulyás főhadnagy két szánt megrakott lőszerrel s e szá­nokkal maga indult el, hogy a lőszert eljuttassa bajtársaihoz. Eközben az el­lenséges fegyverek leghevesebb tüze alatt álló területen kellett áthaladnia. Vakmerő bátorságához szerencse is szegődött és sikerült eljutnia szállít­mányával a harccsoporthoz. Ezt a leg­súlyosabb helyzetben találta. A harc­­csoport hét tisztje közül négyen már megsebesültek s a parancsnok nélkül maradt egységeken fokozatos csü­gge­­dés vett erőt. Gulyás főhadnagy önkén­tes elhatározással, haladéktalanul át­vette a­ hozzá legközelebb levő egységek felett a parancsnokságot s a lőszer­szállítmányt kísérő négy honvédjével együtt ugyancsak fegyvert ragadva, mint puskás csatár vett részt a bol­sevista támadások elhárításában. Az archangelszkojei és annerievk­ küzdelmekben mutatta meg elszántsá­gát és kiemelkedő személyes bátorsá­gát Stoiger Miklós őrvezető is. 1943 ja­nuár 14-én három ízben vezette ro­hamra raját saját elhatározásából Ellenlökései minden esetben elkesere­dett közelharccal jártak. Egyik ellen­­lökése alkalmával egymagában öt bol­sevistát küzdött le, majd raja segít­ségével két foglyot ejtett. (MNI.) Madar Nemzet FELELŐS SZERKESZTŐ­ ÉS FELELŐS KIADÓ: BARAIVKOVICS ISTVÁN Napirend SZERDA, 1943 JÚLIUS 14. Róm. kat.: Bonaventura. — Protes­táns: Eörs. — Görögkatolikus: József pk. — Ó-görög 1.: Július. A nap kel 5 óra 01 perckor, nyug­szik 20 óra 38 perckor, a hold kel 17 óra 10 perckor, nyugszik 2 óra 12 perckor.­­• f . Nyelvzavar a polgárság körül Parragi György újra szükségesnek tartotta „Középosztály és népiség című cikkemmel foglalkozni s megint olyan állításokat tulajdonít annak, amelyek nem fordultak elő benne. Egyszerűen nem tudom, mit mond­jak, lehet-e egyáltalában polemizálni, ha ennyire nem értjük egymás nyel­vét, ha a bábeli toronyépítők értet­lenségével állunk egymással szem­ben s mindenki más nyelven via­szol, mint ahogy megszólították. Cso­dálkozva látom, hogy mégis magyar szavak és magyar mondatok vannak mindkettőnk írásaiban: nem lehet máskép, a szavak jelenteknek egész mást Parragi számára, mint nekem. Csak látszat, hogy magyarul írunk, a valóságban valami teljesen érthe­tetlen idegen idióma vagy az egyi­künk vagy a másikunk szava. Valamit enyhít cikkének lesújtó ha­tásán a csillag alatti utolsó sorokkal, igaz, különösen az engedékenyebbé vált, barátságos hang által. De elég későn vette tudomásul válaszomat s ha úgy érezte, semmit sem kell változ­tatnia azokon, amiket a csillag fölött mondott, akkor a helyzet ugyanaz maradt, mert nem értett meg egy szót sem abból, amit írtam, megint. Mert nem a szubjektív hang — mellyel különben is csak­­első cikkének bizo­nyos kijelentéseire és hangnemére feleltem —­ fontos az én válaszomban, hanem az, hogy a vezetést kívánom a középosztálynak, hanem a kiegyenlí­­tést várom tőle. Ez két különböző dolog, legalább­­is eddig úgy tudtam. És nem az ipari vagy mezőgazdasági munkásosztályról mondtam, hogy osz­­tályuralomra törekszik, hanem az anyagi érdekeket képviselő politikáról írtam, hogy szükségképpen osztályok szerint tagozódik s osztályharcos jelen­ségeket vet felszínre előbb-utóbb. .P­olgárságról azt mondtam, Magyar­­országon ma sincs és az értelmiségi középosztályról azt, hogy félig kész. Ez is nagy differencia. Erre a félig kész osztályra nem szívesen bíznám a kiegyenlítést — és nem vezetést —, hanem a föld alól is újat kell terem­­teni, feltöltve, kiegészítve a parasztság és munkásság felemelkedő, tanult okaival. Tehát tulajdonképpen az egye­temes nemzeti politikában összehangolt osztály­érd­ekek képviseletét várom az új értelmiségtől, melyben parasztok, munkások saját értelmisége, saját szel­lemi színvonalra emelkedett fiai poli­­tzálnak az osztályérdekeket is maga­san foglaló egyetemes nemzeti érde­kek vonalán. Csak azt eme­lem ki, hogy összhang, szintézis csak a szell­emi érdekeket elsősorban szolgáló politikában alakulhat ki az osztályok nyagi érdekei közt, tehát ez az értel­miség feladata, bár mindegy, melyik osztályból származnak az értelmiség egyes tagjai. Még a diplomát­­sem tekintettem az értelmiség kritériumá­nak. A szép és tanulságos történelmi példák teljesen céljukat vesztik es kzésen puffannak, mert nem nekem szólnak, mert nyitott kaput dönget­nek. Nem is petitio principii — tétel­­csúsztatás, ami itt történt hanem — mint már mondtam — nyelvzavar Talán megtanulok spanyolul, hátha ■óbban megértenek. Mert a világos magyar beszéddel nem sokra men­tem. Rá se szeretek gondolni, mit olvasnak ki cikkeimből, akik nem olyan jóindulatúak és nem­ véleked­nem rólam olyan megtisztelő módon mint Parragi György. Ezzel a vitát a­­magam részéről végleg lezárom. Alm­ásy József Mi van a hivatalos laphoz. A hivatalos lap keddi számában a követ­keteket írdatjuk. rendeletek: a lej ért­ékesí­tő­sről szóló rendelet végrehajtásáról ki­adott remidet módosításáról — a vendégilátó­­ipari Üzemekben ;A honi légvédelmi készült­ség idején a belső irányfények használati­nak szabályozásáról — a cukrászsütemények áráról — a fagylalt újabb áráról — « • dohanyárudák zárórájáról. — Pályázatok: « belügyminiszter aljegyzői, árvaszéki elnöki, aőjegyzői, árvaszéki ülnöki állásra — a földművelésügyi miniszter ösztöndíjakra — » kul­l ’,sznvoisztórium körzeti iskolaorvosi és kezelői állásokra — Zala, Komárom, Bihar Békés é­s Bácsbodrog vármegyék segédjegyb­tan, járási orvosi, kezelői, főorvosi állásokra — a máramarosi közigazgatási kirendeltség irnoki állásokra — a szegedi egyetem­ díj­­tk­.Ki állásokra hirdet pályázatot. SZERDA, 1945 JÚLIUS Sporthírei* Shakespeare és a magyar sport Shakespeare-t legkiválóbb költőink, műfordítóink ültették át nyelvünkre. De még a legnagyobbak is tévedhet­nek és ezek a tévedések — mint az alábbi példa is bizonyítja — gyak­ran érdekes kultúrtörténeti adatokkal szolgálhatnak. Sokaknak talán még mindezek előrebocsájtása után is túlzásnak tű­nik a fenti d­ríl: Shakespeare és a magyar sport. Hiszen a nagy dráma­író a XVI. században élt, egy akkor szinte megközelíthetetlenü­l távoli or­szágban, joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogyan kerülhet kapcsolatba Shakespeare a magyar sporttal olyan korban, amikor a három részre sza­kadt, török uralom alatt vergődő Magyarországon egyáltalán nem is lehetett sportéletről beszélni. Shakespeare-nek a magyar sport­tal való kapcsolatát nem is ebben a régmúlt korban, hanem a XIX. szá­zadban kell keresnünk, amikor leg­kiválóbb költőink fordítják drámáit magyarra, hogy a Nemzeti Színház színpadáról a hazai közönség is meg­ismerhesse azokat. Sporttörténeti, de műfordítási szempontból egyaránt ér­dekes megvizsgálni, hogyan fordítják le irodalmunk jelesei azt a Shake­speare-t, akinek minden műve tele van tűzdelve kora élénk sportéletére annyira jellemző testnevelési szak­kifejezésekkel. Kezdjük mindjárt Vörösmarty Mi­hály Lear király­ fordításával. A Szó-s­zat költője az ötvenes évek körül fordítja le a Lear királyt. E tragédia első felvonásának negyedik jeleneté­ben Shakespeare a „footballplayer" (futball játékos)-kifejezést használja, sőt egyéb, e játékkal kapcsolatos ki­fejezéseket is használ. Hogyan nája ezt várjon magyarul vissza Vörös­marty? ... Hát bizony sehogy, mert a „footballplayer“-kifejezést és a já­tékkal kapcsolatos, néhány szót telje­sen kihagyja fordításából. Ebből a negatívumból mindjárt le tudjuk vonni azt az érdekes következtetést, hogy az a Shakespeare és Vörösmarty között eltelt kétszázötven esztendő nem volt elegendő arra, hogy a fut­­balljáték hazánkba eljusson. De még a Ilire se nagyon jöhetett el idébre, ha Vörösmarty, akinek műfordítói gondossága a legapróbb részletekre is kiterjed, inkább kihagyja ezeket az e­­lített kifejezéseket, semmint­­hogy láblabdal vagy valami hasonló, a közönség számára teljesen érthe­tetlen és semmitmondó kifejezést használjon. De nemcsak a Vörösmarty, hanem másik kiváló Shakespeare-fordítónk. I Arany László sem tud ..megbirkózni“ la futballal. Ő a Tévedések Vígjáté­­jo cát fordítja, eh­ol a következő sorra akad:» ..... like a fnotball you do spurn me thus”. (úgy rúgtok ide-oda mint egy futballt.) Arany László ezt a sort a következőképpen fordítja: .Ütnek, rúgnak, mint can labdát, te­két." Tekintve, hogy a labda szó ön ■öncélban nem jelent semmit egy, e­ndékot nem ismerő közönségnek Arany László kénytetlen Shakespeare-t kitoldani é s a Khd-’hoz hozzátenni ", ekkor már nálunk is népszerű tekét. * A fekejáték nagy népszerűség't In •’onvicia I.év.nv József V. Henrik fordMása is, aki Shakespeare . tennis­­court keeper'V-t (tonnGz.pálya-fol »"evet egyszerűen „tekézőszoba fel "pijeleio“-ként fordítja és ezt a mon­­datrészzel: „When thou keenest no racket there (Ha te ott nem fo's' ’é rekeltet.). Így adja vissza: „Mikor te ott nem csőrömm­hz...“ Wesselényi Miklós báró íria 18­31 -ben megjelent. a „Balíté'elekről“ szól és munkájában: ...4 Hall-játék mely a Scorillérozottabb nemzetei­­l~e:t m­ag kedvtelésben van és melly 'gén sok voimsséget kíván, nálunk nevéről sem ismeretes." Nem csoda 'éhét. bony* le"'élesebb műfordítóink spécz­iával később sem tudnak Sím­­­esnenre alapos szak ismeretről tanús­k­odó tennisz-s­mkk ifeie-'szivol** mer ' irkészni. (E játékot nálunk hivatnia sem először Molnár T.m­os ismerteti Atlétikai gyakorlatok“ című, 1879 ben megjelent műnk--’jában. nhnl ?t­rackrtl-et j'crőrecének nevezi.) Szász Károly még „tollanth" névvel for­dilja a tenniszt, majd nedie Lévas­­rentemetelf példá­iához hasonlóan, é­­s a­­ekéhez, mint egyetlen rendel­kezésre álló) sportághoz l­én­ytesen fordulni és a .plan at hal's" (labdá­val játszani) kifejezést golyaha­jtás­sal fordítja. (II Richard, HL 4.) Arany János H­imler-fordításában a „falling out at a tennis" (kiesni a tenniszjátékból)­kifejezést e szavakkal adja vissza: „Landán kopódott..." Mindezek után már nem is különö­sen feltűnő, hogy a ..plan a set" (egy szettet játszani) szavakat Lévay Jó­zsef éppen úgy kihagyja V. Henrik fordításából, mint Vörösmarty a fut­ballistát a Tear királyból.­­’Így látszik azonban, hogy nemcsak a labdajátékok idegenek a XIX. szá­zadi magyar költő számára, hanem bizony az ökölvívás mineműségével sincsen tisztában. „If­­ might buffet for my love, or bound my horse for her favours..." (Vagy ha kedvese­mért akülviadalban kellene résztven­­nem, vagy­ lovat ugratnom...) — olvassuk az V. Henrikben. V. Henrik szavai azonban magyar fordításban bizony különösen hangzanak: „Vagy ha kedvesemért ökölviadalt kellene ugratnom . ..“ Ezekből a műfordítási sajátossá­gokból igen értékes következtetéseket vonhat le a maga számára a sport­­történelem. Mert kiváló Shakespeare­­fordításaink nemcsak negatív követ­­keztetéseket nyújtanak, hanem meg­állapíthatjuk azt is, hogy míg a fut­ball, a tennisz és a boxolás idegen fogalmak a XIX. század magyar köl­tői és műfordítói számára, addig a legbonyolultabb vívó-, úszó-, de még atlétikai szakkifejezéseknek is pontos fordítását kapjuk Shakespeare nyo­main, annak bizonyságául, hogy ezek a sportágak már akkor is ismertek voltak hazánkban. Dr. Földes Éva :A VÁLOGATOTT MAGYAR ATLÉ­TÁK ELUTAZTAK STOCKHOLMBA. Onnan nyert értesítés szerint a svéd sajtó bőven latolgatja a magyar—svéd mérkőzés kilátásait. A lapok utalnak arra, hogy a leghevesebb harcokra a rövid távon van kilátás. Remélik, hogy Arne Andersson új rekordot állít fel az 1500 méteres futásban. Úgy hiszik, hogy Németh Imre a kalapácsvetésben meg­dönti a svéd rekordot és ellenfelét, Ericsont jó teljesítményre fogja ösztö­nözni. A lapok emlékeztetik a közön­séget, hogy Csányi György annak idején Göteborgban 200 méteren kitűnő ered­ménnyel verte ellenfeleit és most is a legjobb formában van. Lehet, hogy Strandberg is svéd rekordot fog futni. A svéd lapok közük a magyar ver­senyzők képeit is. ________Lósport AZ ALAGI MAN NAME AD VEZET ezidőszerint a nyertes ivadékokat produkált apamenek sorában. A Ma­gyar Lovaregylet által Angliából importált csödörnek három évjárata jelent meg eddig a magyar verseny­pályákon és eredményeik azt bizo­­nyítják, hogy az Alagon felállított apamén még nagy hasznára fog válni a magyar telivértenyésztésnek. A kancedíjat nyert Róna, a nagyszerű Armando, Madarász, Mammnia, a ki­­t­űnő Morga és Vonzalom és a kétéves Marconi apja a sportesztendő első felében 28 ivad­ékával összesen 32­1.060 pengőt nyert a szerencsés tulajdono­soknak, míg az. utána következő Bahrein 21 ivadéka csak 187.000 pengőt tudott összenyerni. A legered­ményesebb 10 apamédi díjstatisztikája a következő szántadatokat mutatja: Ivadék I. II. III. Pengő .4 JANKOVICH BÉLÁN-EMLÉK­VERSENY az egykori Magi nagy akadályverseny valószínű indulói a következők: .4 KEDDI F ÜGETŐVERSENYEK. Csak három ló indult a kétéves ver­senyben és a favorit Forgószél II. igen könnyen győzött. A másodikban 16 ló startolt. Latyi-Mal­vi volt a fa­vorit negyedik, l’aliencet és Iratot fogadták még erősen, ez utóbbi­­leg­alább harmadik lett Kéve L. és Tün­dérleány III. mögött, amely az össz úton hosszakkal vezetett. A részletes eredmény a következő: 1. 1. Forgószél II 31.7 (Jónás, 5:10). 2. Jutás. 3. Júlly. Tol.: 10:15. Befutó 31. I­ll 1 Kéve I.. 31.G (Váradi, 4). 2. Tündér­lány ill. 3. Imi. lm.: Babona, Ilatyi-Matyi, Linók. I’ainuki Betyár, Dár­us, Zsandár T. Patience, Zoli, Pozsony Drágám, Esetleg, Cipra. Urhölgy. Tol.: 10:200, 50, 31, 32, be­futó 106S. 402. -- III. 1. Bomba 29.G (Zs­ók, 4) 2. Dorfy. 3. ígéret b. lm.: Beraiko, Ba­­jds, Honfi G., Gergely. Ösvény: Erk­incs, Maric­ián II, Bollak, Dömötör, Ekrozil. Tot.: 10:48. 15. 14. 23. befutó 136. 323.­­ IV. 1. Lilian Marj­ej—Pinn­i 40.fi (Bogyfty, 4). 2. Ciano—Harcos. 3. Kilók— Zala. lm.: Graciosa Saljapin. Brigád Kürtös—Harsona, Lantos­* S Pisla, Cicom­a MIR—Csilla MIR. Eltmar D.-Fergelik W. Tol.: 10:180 56, 28. 26 be­futó 1130. 1324. — V. 1. Tamara II 211.8 (M­­szár I­. 5). 2. Csillám. 3. Jupiter. lm.: Ciráda, Csobogár, Pamela, Humor. Tol.: 10.84. 22, 18. 24. befutó 338. — VI. 1. Fé­lénk 28.2 (Roimer). 2. Utica. 3. Zarándok, lm.: Muki, Orfi, Ohio, Balada Fürge, ■ Mag­nézium, Négus II, Csongor, Dévény II. Mannamend 28 30 26 21 324.060 Bahrein 21 1.3 10 24 187.905 Balbinus 75 3 8 148.905 Ut Majeur 19 16 14 13 128.450 Blanc 18 17 15 10 123.555 Weissdorn 22 17 25 14 110.510 Caglioslro 12 10 10 6 104.270 Cnissot 24 13 11 17 101.010 Khan Bahadur 12 — 1 95.200 ArlisPs Proof 138 8 5 72.040 Pandora. 72«/■t Gencsy hdgy. Sacriiége 70 Pallag Szalmaláng 67‘,'■1 Dunai Gházi (V61/* Szóval:1 1 Mikádó 66 Stecák Gonosz Pista 65L7 K­u­jber Siraló ^ 65tfi Direr Fénysugár 0P,'2 Müller Nippon 0472 Mészáros NYOMATOTT A GLOBUS NYOMDAI MCINTÉZEI BT. KORFORGOGLPE­N. BUDAPEST, VL. ARADI­ UTCA 7. — FELELŐS: VITÉZ IJAKGITTAY ANTAL IGAZGATÓ

Next