Magyar Nemzet, 1943. november (6. évfolyam, 258-269. szám)
1943-11-14 / 258. szám
VASÁRNAP, és NOVEMBER 11. ________________________Magyar Nemzet Papén német nagykövet megbeszélése a török külügyminiszterrel Ankarából jelenti az NST. Papén ankarai német nagykövet pénteken délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Menemecsoglu török külügyminiszterrel. A megbeszélésen a német—török viszony kérdését tárgyalták meg, tekintettel a török külügyminiszter Edennel folytatott kairói értekezletének eredményeire. Pénteken délután a német nagykövet jelentéstétel végett Berlinbe utazott. Ankarából jelenti a TP. Von Papen német nagykövet szombaton délelőtt felkereste Menemencsoglu török külügyminisztert, akivel szívélyes hangnemben hosszabb ideig tárgyalt. A tárgyalás baráti vágányokon haladt, ami megfelel a török— német hagyományoknak. Papén Németországba utazik Berlinből jelenti a TP. A Wilhelmstrasse illetékes szóvivője kijelentette, hogy Papén németországi útját nem szándékszik cáfolni. Arra a kérdésre, hogy mi az utazás célja, a Wilhelmstrassén kijelentették, hogy különböző kérdések várnak megbeszélésre. A horvát miniszterelnök nyilatkozata a német alakulatokban szolgáló horvát katonákról Zágrábból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Dr. Mandics miniszterelnök az alábbi nyilatkozatot adta a horvát sajtónak: Valótlanok az ellenséges propagandának ama híresztelései, mintha a különböző német katonai alakulatokban (SS-önkéntesek, vadászalakulatok, légionárius hadosztályok) szolgáló horvát katonákat Horvátországon kívül használják fel. Ellenkezőleg — folytatja a miniszterelnök nyilatkozata — minden német alakulatban szolgáló horvát katona mostantól kezdve más arcvonalon nem használható fel, csak Horvátországban és annak védelmében. Erre vonatkozólag — fejezi be a nyilatkozat — a horvát miniszterelnök, a horvát kormány és a német katonai hatóságok között megállapodás jött létre. Újabb találgatások Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozásáról Londonból jelenti az NST. Geoffrey Imeson, a brit rádió Washingtonba küldött külön tudósítója, pénteken este olyan értesüléseket közölt, hogy ha valóban sor kerül Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozására, akkor az értekezleten magasrangú katonai vezetők is részt vesznek. A USA részéről George Marshall és Henry Arnold tábornokok, valamint Ernest King tengernagy kísérnék el Rooseveltét a találkozóra. Míg a szövetséges külügyminiszterek moszkvai értekezletén főleg általános politikai kérdésekről tárgyaltak, addig Roosevelt, Churchill és Sztálin a második arcvonal felállításával kapcsolatos együttműködési terveket vitatnák meg. Esetleg szőnyegre kerülhetnek bizonyos politikai problémák is, mint például a szovjetunió magatartása Japánnal szemben, a szövetségesek magatartásának kérdése Spanyolország irányában, valamint a különböző görög és jugoszláv csoportok között fennálló ellentétek figyiGaulle-t és attól tartanak, hogyha az algíri franciák hatalomra kerülnének magában Franciaországban is, hatalmukat olyan értelemben használhatják ki, ami éles ellentétben van az egyesült nemzetek által képviselt négy szabadságjoggal. Vernon Bartlett a News Chronicleben a libanoni konfliktust a legkínosabb válságnak mondja, amely Nagy-Britanniát a háború kitörése óta fenyegeti. Élesen bírálja a franciák eljárását és a nyugalom helyreállítását Libanonban Anglia sürgős érdekének mondja. A beiruti események az egész arab világot elidegeníthetik Angliától. Közben a helyzet Beirutban és egész Libanonban tovább romlott. Az ostromállapot ellenére pénteken délután folytatódtak a tüntetések és összeütközések a franciák által kirendelt szenegáli csapatok és a lakosság között. A brit kormány beiruti képviselője, Speers vezérőrnagy intézkedéseket tett, hogy a katonailag fontos utakat és hidakat fokozottan őrizzék. Kairóban és Palesztinában rokonszenvtüntetések voltak a libanoni arabok mellett. A kairói mohamedán egyetem diákjai a város utcáin hevesen tüntettek a franciák ellen. Algírban a francia hatóságok azzal védekeznek, hogy a letartóztatott libanoni kormány befejezett tények elé akarta állítani Franciaországot, holott tudta, hogy a Libanon függetlenségére vonatkozó francia nyilatkozatot a francia kormány és törvényhozás még nem hagyta jóvá. Catroux tábornokot Beirutba küldték, hogy a de Gaulle-tól kapott messzemenő felhatalmazás alapján minél gyorsabban megoldja a válságot. * A Neue Zürcher Zeitung helsinki jelentése szerint Kivimaki berlini és Grippenberg stockholmi finn követ a finn kormány kérésére megjelent a birodalmi gyűlés külügyi bizottságának ülésén és véleményt mondott Finnország külpolitikai helyzetéről A külügyi bizottság ezen a héten már másodízben ült össze, hosszú tanácskozásairól azonban semmit sem közöltek a nyilvánossággal. A jövő héten újból ülésre hívják össze a külügyi bizottságot. * Chiassóból jelentik: A felsőolaszországi olasz lapok nyíltan kifejezik elégedetlenségüket amiatt, hogy az új fasiszta hadseregbe való belépésre lassan haladnak a jelentkezések. A Regime Fascista egyenesen szabotázsról beszél. Finestristi-nek, ablakból nézőnek nevezi azokat, kik ahelyett hogy cselekednének, ablakból figyelik az eseményeket Oroszország továbbra is nyomást gyakorol Törökországra Genfből jelent a TP. A News Review című angol folyóirat felhívja olvasói figyelmét Molotov és a török nagykövet beszélgetésére. A tárgyaláson részt vett Zobu ezredes, török katonai attasé is. A három diplomata egy óra hosszat tárgyalt zárt ajtók mögött. Másnap a szovjet sajtóban támadások láttak napvilágot Törökország ellen. A háború és a munkásosztály című vörös szakszervezeti lap kijelentette, hogy a háború kezdetén a török semlegesség mindkét félnek használt, most azonban csak a németek húznak belőle hasznot. Joggal kérdezte ekkor a világ közvéleménye, írja a News Review, hogy tulajdonképpen mi a szovjet szándéka. A szovjet kormány meglehetősen nyíltan fejezte ki azon óhaját, hogy Törökországot szívesen látná harcolni a szövetségesek oldalán. Ezen túlmenően Oroszországnak jégmentes kikötőre van szüksége. Természetes, hogy megakadt a szovjet szeme Isztanbulon és a Dardanellákon, ez a tengeri kijáró ugyanis Sztálin szemében éppen olyan jelentőségű, mint Nagy Péter szemében volt. Ha Sztálinjai iráni partokon követel támaszpontot, akkor szovjet Oroszország túlságosan megközelíti az Anglia számára, olyannyira értékes földközitengeri utat. Ha a szovjet az Égei-tengeren akar kikötőt, akkor Románián, Bulgárián és Görögország egy részén keresztül vezető korridort kellene megteremteni. Görögország viszont szövetséges és ennek következtében nem lehet szabadon rendelkezni területével. A szovjet érdeklődése ezért fordult ismét Törökország és a Dardanellák felé. Moszkvai lap a moszkvai értekezlésről Zürichből jelent • Magyar Távirati Iroda: Moszkvából jelentik: A Moszkvában megjelenő A háború is a munkásosztály című folyóirat legutóbbi száma hosszabb cikket közöl a moszkvai értekezlet eredményeiről. A cikk többi között a következőket mondja: A moszkvi értekezlet meghatározta a szövetségesek további együttműködésének alapjait mind a háború tartamára — elsősorban katonai szempontból —, mind pedig a háború utáni időre. Most arról van szó, hogy a moszkvai értekezlet határozatait valóra váltsák. Rendkívül fontos, hogy teljesedésbe menjenek azok a kötelezettségek, amelyeket a szövetségesek magukra vállaltak. A lap kiemeli, hogy nem fog megvalósulni az a terv, hogy a szovjetúnió ellen irányuló úgynevezett „egészségügyi kordont“ létesítsenek, amihez különböző számításokat fűztek. Befellegzett annak a politikának, amely a szovjetúnió nemzetközi elszigetelését tűzte ki céljául. Benes elnök legközelebb Moszkvába érkezik, hogy aláírja a szovjetúnió és Csehszlovákia új segélyszerződését. A moszkvai értekezlet új szakaszt jelent a nemzetközi kapcsolatokban. Hiba volna azonban, ha lekicsinyelnék a még fennálló nehézségeket. Zürichi tudósítónk telefonjelentése Zürich, november 13. (A „Magyar Nemzet" zürichi tudósítójának telefonjelentése.) A Papen német nagykövet Berlinbe utazását hírül adó rövid jelentésen kívül nincsenek hivatalos hírek a török fővárosból. Az isztanbuli sajtó továbbra is tartózkodik minden jóslástól. A Berner Bund vezércikket közöl a török kérdésről és ebben arra a következtetésre jut, hogy Sztálin amikor a második frontot közelinek mondotta, csakis a nyugateurópai inváziót gondolhatta. A balkáni helyzet, a lap szerint, még tisztázatlan. A Balkán-félsziget ellen nyugat felől télen elképzelhetetlen egy nagyobb arányú inváziós támadás, a kelet felől, akár Trácián át, akár pedig Szaloniki felől indítandó támadás hosszas előkészületeket és török hozzájárulást igényel. A svájci sajtó feltűnően nagy külpolitikai fontosságot tulajdonít a libanoni eseményeknek. A Tribune de Génévé londoni tudósításban számol be arról, hogy az angol sajtó hangja de Gaulle iránt egyszerre igen hideggé vált. Egyes londoni lapok egyenesen megvetendő diktatórikus módszerekkel vádolják be K önyveket, könyvtárat VESZEK. Levélhivásra felkeresem. KELETI könyvüzlet. Vilmos császár-út 27* Finom kötött ruhák H E Y E K Petőfi Sándor u. 17. BUDAPEST KÖRNYÉKÉN irodalmi vállalat irodának berendezhető 2—3 szobából álló lakrészt és 80—100 négyzetméter területű “ raktárnak alkalmas HELYISÉGET BÉRELNE hosszabb időre. ..Azonnal 1306“ jeligére Blockner J. hirdetőjébe, IV., Városház utca 10. Londoni jelentés szerint Sherwood repülésügyi államtitkár Oxfordban beszédet mondott a brit légügyi hadsereg fejlesztéséről. Szerinte a brit légi bombázó erők csak a jövő évben érik el maximális teljesítőképességüket. Stockholmi jelentés szerint Kalinin szovjet elnök egyszerre három kitüntetést nyújtott át Molotov külügyi népbiztosnak: a Lenin-rendet a sarló és kalapácsrend aranyérmét és a szocialista munka kitüntetését. A moszkvai postaigazgatóság új bélyegeket bocsátott ki, amelyeken az angol, amerikai és a szovjet zászló látható. A külpolitika hírei Algírból jelent az NST. Eisenhower tábornok főhadiszállásán pénteken este hivatalosan közölték, hogy az olasz hadsereg vezérkari főnökét, Roatta tábornokot felfüggesztették tisztségétől. Boatta ellen a Badoglio-kormány fegyverletétele óta állandó támadások voltak az angol sajtóban és azt vetették a szemére, hogy mint a szerbiai olasz csapatok felelős parancsnoka, terrort alkalmazott a lakossággal szem- BELVÁROSI DUNAPARTI KÖZPONTI FŰTÉSŰ, RÉGIBÉRŰ, MODERN 3 szoba Mos adok cserébe 5—8 SZOBÁS VILLABÉRLETÉRT, ESETLEG LAKÁSÉRT. Ajánlatot „Lehetőleg Budán 37637“ jeligére a kiadóhivatalba. ben. Szerdán tíz angol akóházban nyíltan követelték Roatta eltávolítását, ami most be is következett. * Moszkvából jelenti az NST: Molotov külügyi népbiztos megkapta a Leninrendet, valamint a „szocialista munka hősének“ címét. De Gaulle nem ura többé a helyzetnek ■— mondják Párizsban Párizsból jelenti az NST. l y * IAz Inter-France sajtóügynökség jelentése szerint a francia kommunista párt vezére. Marig, aki jelenleg Algírban tartózkodik, pénteken az algíri rádióban beszédet mondott, amelyben kijelentette: Ütött az északafrikai szovjet köztársaság kikiáltásának órája. Az Inter-France ezzel kapcsolatban hosszabb kommentárt közöl, amelyben arra a megállapításra jut, hogy az északafrikai belpolitikai helyzet könyörtelen logikával halad a végkifejlődés felé. Tegnap még amatőr politikusok állottak a francia szakadármozgalom élén és mérsékelt irányzatot hirdettek. Ma már a gaulleista mozgalom a népfront kezébe csúszott át és holnapra kommunista diktatúra lesz belőle. De Gaulle nyilatkozatai egyre nagyobb idegességet árulnak el. Ma már nemcsak Giraud bukásáról lehet beszélni, hanem de Gaulleról is. De Gaulle tábornokot most már az angolok is megtagadták s kétségtelen, hogy a Libanonban végrehajtott gaulleista államcsínyt angolszász részről egy-két napon belül végleg felszámolják, nyilván azzal a megállapítással, hogy az algíri francia kormánybizottság túllépte hatáskörét. A libanoni eseményekkel kapcsolatban az Inter-France azt írja: Anglia számára nagyon jól jött ez az alkalom, mert most megmutathatja, hogy az algíri francia kormánybizottságnak nem áll jogában Franciaország nevében beszélni és cselekedni. De Gaulle tehát nem ura többé a helyzetnek sem Algírban, sem Libanonban. Utcai harcok Tripoliszban Antokiából jelenti a Német Távirati Iroda. A jeruzsálemi rádió közlése szerint a libanoni válsággalkapcsolatban Tripoliszban utcai harcok folytak. (MTI.) Libanon fővárosában utcai harcok voltak Mersinából jelenti a Német Távirati Iroda. Mint a libanoni fővárosból jelentik, Beirútnak nyugtalan éjszakája volt. A kikötő irányából egész éjszaka géppuskatüzelést lehetett hallani. A libanoni csendőrség és a fellázadt lakosság ellen kivezényelt Szenegál négerek többször megtámadták a lakosságot. (MTI.) Berlini vélemény a libanoni viszály hátteréről Berlinből jelenti az NST. A libanoni viszállyal kapcsolatban a Wilhelmstrassen utaltak arra, hogy Nagy-Britannia már az 1914—18-as világháborút követően igényt támasztott Libanon területére, ezt a követelését azonban nem tudta keresztülvinni. Londonban most kedvező alkalmat látnak arra, hogy arab-barát politika segítségével megvalósítsák Nagy-Britannia régi imperialista törekvéseit a levantei térségben. London egyelőre azt a taktikát követi, hogy a maga részéről óvatos tartózkodást tanúsít, ugyanakkor azonban a brit befolyás alatt álló közelkeleti államok sorban titakoznak a gaulleista eljárás ellen. Nyilvánvaló — mondották végül a Wilhelmstrassen —, hogy Anglia ki akarja használni az alkalmat és meg akarja szüntetni a francia fennhatóságot Libanon fölött. Brit vélemény a libanoni válságról Lisszabonból jelentik. A brit hírszolgálat jelenti: A brit kormány a libanoni eseméményeket súlyos ügynek tekinti. A helyi nehézségeket fokozza az a viszszahatás, melyet Libanon és Franciaország viszálya az arab világban keltett. Éppen ezért nagy fontosságot tulajdonítanak a lépésnek, amelyet Hugh Macmillan algíri brit követ kormánya utasítására a francia nemzeti bizottságnál tett. Remélik, hogy sikerül olyan megoldást létrehoznia, amely feloldja a libanoni feszültséget és a Franciaország és Libanon között fennálló ellentétek békés elsimításának előkészíti az útját. A Londonban pénteken kiadott hivatalos nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy Libanonban nyugalom uralkodjék, mert hadászatilag életbevágóan fontos terület a brit erők számára Az események tárgyilagos szemlélete azt mutatja, hogy a mostani válságra az vezetett, hogy a libanoni politikusok egy része független politikai lépéshez folyamodott, ahelyett, hogy Franciaországgal tárgyalásokat kezdett volna, másrészt pedig, hogy a francia visszahalás rendkívül heves és drákói volt. Az még tisztázatlan, hogy Hellen francia főbiztos saját kezdeményezésére tette-e meg az ismert intézkedéseket vagy Algírból kapott utasítások szerint járt el. Ez Macmillan és Massigli, a francia nemzeti bizottság külügyi biztosa megbeszélésén bizonyára kiderül. A libanoni helyzet három szempontja: 1. a helyi szempont, 2. az arab szempont és 3. az angol—francia szempont. A harmadik jelenti a helyzet kulcsát. Ha Anglia és Franciaország meg tud egyezni kielégítő politikai formulában, akkor megvan a remény arra, hogy Libanon megnyugszik és az arab világ izgalma is elcsendesedik. (MTI.) J. H. VUILLEUMIER Reménytelenül Egy igazgtalanul megvádolt, börtönbejuttatott falusi tanító regénye. Hertelendy István fordítása. Ara kötve ..... 17.60 pengő BÁRDOS ARTUR A színház műhelytitkai Egy könyv a dramaturgiáról, színjátszásról, színészekről, a nézőtér és színpad kapcsolatairól. Ára díszkötésben . . 27.50 pengő STÍLUS KI A W. B. SEABROOK A bavfis szívet Az exotikus Haiti sziget négerjeinek őserdei babonái, halottidézés, boszorkánymesterség, fekete mágia, emberevés, regényes elbeszélése dr. Szerb Antal fordításában Ara kötve...................14.50 pengő D ÁS