Magyar Nemzet, 1943. november (6. évfolyam, 258-269. szám)

1943-11-14 / 258. szám

VASÁRNAP, és NOVEMBER 11. ____________­____________Magyar Nemzet Papén német nagykövet megbeszélése a török külügyminiszterrel Ankarából jelenti az NST. Papén ankarai német nagykövet pénteken délelőtt hosszabb megbeszé­lést folytatott Menemecsoglu török kül­ügyminiszterrel. A megbeszélésen a német—török viszony kérdését tár­­gyalták meg, tekintettel a török kül­ügyminiszter Edennel folytatott kairói értekezletének eredményeire. Pénteken délután a német nagykövet jelentéstétel végett Berlinbe utazott. Ankarából jelenti a TP. Von Papen német nagykövet szom­baton délelőtt felkereste Menemen­­csoglu török külügyminisztert, akivel szívélyes hangnemben hosszabb ideig tárgyalt. A tárgyalás baráti vágányo­kon haladt, ami megfelel a török— német hagyományoknak. Papén Németországba utazik Berlinből jelenti a TP. A Wilhelmstras­se illetékes szóvivője kijelentette, hogy Papén németországi útját nem szándékszik cáfolni. Arra a kérdésre, hogy mi az utazás célja, a Wilhelm­strassén kijelentették, hogy különböző kérdések várnak megbeszé­lésre. A horvát miniszterelnök nyilatkozata­­ a német alakulatokban szolgáló horvát katonákról Zágrábból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Dr. Mandics miniszterelnök az alábbi nyilatkozatot adta a horvát sajtónak: Valótlanok az ellenséges propagan­­dának ama híresztelései, mintha a különböző német katonai alakulatok­ban (SS-önkéntesek, vadászalakulatok, légionárius hadosztályok) szolgáló hor­vát katonákat Horvátországon kívül használják fel. Ellenkezőleg — foly­tatja a miniszterelnök nyilatkozata — minden német alakulatban szolgáló horvát katona mostantól kezdve más arcvonalon nem használható fel, csak Horvátországban és annak védelmé­ben. Erre vonatkozólag — fejezi be a nyilatkozat — a horvát miniszterelnök, a horvát kormány és a német katonai hatóságok között megállapodás jött létre. Újabb találgatások Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozásáról Londonból jelenti az NST. Geoffrey Imeson, a brit rádió Washingtonba küldött külön tudósító­ja, pénteken este olyan értesüléseket kö­zölt, hogy ha valóban sor kerül Roose­velt, Churchill és Sztálin találkozására, akkor az értekezleten magasrangú ka­tonai vezetők is részt vesznek. A USA r­észéről George Marshall és Henry Arnold tábornokok, valamint Ernest King tengernagy kísérnék el Roosevel­­tét a találkozóra. Míg a szövetséges külügyminiszterek moszkvai értekezle­tén főleg általános politikai kérdések­ről tárgyaltak, addig Roosevelt, Chur­chill és Sztálin a második arcvonal felállításával kapcsolatos együttműkö­dési terveket vitatnák meg. Esetleg szőnyegre kerülhetnek bizonyos poli­tikai problémák is, mint például a szovjetunió magatartása Japánnal szem­ben, a szövetségesek magatartásának kérdése Spanyolország irányában, vala­mint a különböző görög és jugoszláv csoportok között fennálló ellentétek figyi­Gaulle-t és attól tartanak, hogyha az algíri franciák hatalomra kerül­nének magában Franciaországban is, hatalmukat olyan értelemben használhatják ki, ami éles ellentét­ben van az egyesült nemzetek által képviselt négy szabadságjoggal. Vernon Bartlett a News Chronicle­­ben a libanoni konfliktust a legkí­nosabb válságnak mondja, amely Nagy-Britanniát a háború kitörése óta fenyegeti. Élesen bírálja a fran­ciák eljárását és a nyugalom helyre­­állítását Libanonban Anglia sürgős érdekének mondja. A beiruti esemé­nyek az egész arab világot elidege­­níthetik Angliától. Közben a helyzet Beirutban és egész Libanonban to­vább romlott. Az ostromállapot el­lenére pénteken délután folytatód­tak a tüntetések és összeütközések a franciák által kirendelt szenegáli csapatok és a lakosság között. A brit kormány beiruti képviselője, Speers vezérőrnagy intézkedéseket tett, hogy a katonailag fontos uta­kat és hidakat fokozottan őrizzék. Kairóban és Palesztinában rokon­­szenvtüntetések voltak a libanoni arabok mellett. A kairói mohame­dán egyetem diákjai a város utcáin hevesen tüntettek a franciák ellen. Algírban a francia hatóságok azzal védekeznek, hogy a letartóztatott li­banoni kormány befejezett tények elé akarta állítani Franciaországot, holott tudta, hogy a Libanon füg­getlenségére vonatkozó francia nyi­latkozatot a francia kormány és törvényhozás még nem hagyta jóvá. Catroux tábornokot Beirutba küld­ték, hogy a de Gaulle-tól kapott messzemenő felhatalmazás alapján minél gyorsabban megoldja a vál­ságot. * A Neue Zürcher Zeitung helsinki jelentése szerint Kivimaki berlini és Grippenberg stockholmi finn követ a finn kormány kérésére megjelent a birodalmi gyűlés külügyi bizott­ságának ülésén és véleményt mon­dott Finnország külpolitikai hely­zetéről A külügyi bizottság ezen a héten már másodízben ült össze, hosszú tanácskozásairól azonban semmit sem közöltek a nyilvános­sággal. A jövő héten újból ülésre hívják össze a külügyi bizottságot. * Chiassóból jelentik: A felsőolasz­országi olasz lapok nyíltan kifeje­zik elégedetlenségüket amiatt, hogy az új fasiszta hadseregbe való belé­pésre lassan haladnak a jelentkezé­sek. A Regime Fascista egyenesen szabotázsról beszél. Finestristi-nek, ablakból nézőnek nevezi azokat, kik ahelyett hogy cselekednének, ablak­ból figyelik az eseményeket Oroszország továbbra is nyomást gyakorol Törökországra Genfből jelent a TP. A News Review című angol folyó­irat felhívja olvasói figyelmét Molotov és a török nagykövet beszélgetésére. A tárgyaláson részt vett Zobu ezredes, török katonai attasé is. A három dip­lomata egy óra hosszat tárgyalt zárt ajtók mögött. Másnap a szovjet sajtó­ban támadások láttak napvilágot Törökország ellen. A háború és a munkásosztály című vörös szakszerve­zeti lap kijelentette, hogy a háború kezdetén a török semlegesség mindkét félnek használt, most azonban csak a németek húznak belőle hasznot. Jog­gal kérdezte ekkor a világ közvéle­ménye, írja a News Review, hogy tu­lajdonképpen mi a szovjet szándéka. A szovjet kormány meglehetősen nyíl­tan fejezte ki azon óhaját, hogy­ Török­országot szívesen látná harcolni a szövetségesek oldalán. Ezen túlmenően­ Oroszországnak jégmentes kikötőre van szüksége. Természetes, hogy meg­akadt a szovjet szeme Isztanbulon és a Dardanellákon, ez a tengeri kijáró ugyanis Sztálin szemében éppen olyan jelentőségű, mint Nagy Péter szemé­ben volt. Ha Sztálinjai iráni partokon köve­tel támaszpon­tot, akkor szovjet Orosz­ország túlságosan megközelíti az Anglia számára, olyannyira értékes földközitengeri utat. Ha a szovjet az Égei-tengeren akar kikötőt, akkor Ro­mánián, Bulgárián és Görögország egy részén keresztül vezető korridort kel­lene megteremteni. Görögország viszont szövetséges és ennek következtében nem lehet szabadon rendelkezni terü­letével. A szovjet érdeklődése ezért fordult ismét Törökország és a Dardanellák felé. Moszkvai lap a moszkvai ér­te­kezlésről Zürichből jelent • Magyar Távirati Iroda: Moszkvából jelentik: A Moszkvában megjelenő A háború is a munkás­osztály című folyóirat legutóbbi száma hosszabb cikket közöl a moszkvai érte­kezlet eredményeiről. A cikk többi kö­zött a következőket mondja: A moszkvi értekezlet meghatározta a szövetségesek további együttműködé­sének alapjait mind a háború tarta­mára — elsősorban katonai szempont­ból —, mind pedig a háború utáni időre. Most arról van szó, hogy a moszkvai értekezlet határozatait valóra váltsák. Rendkívül fontos, hogy tel­jesedésbe menjenek azok a kötelezett­ségek, amelyeket a szövetségesek ma­gukra vállaltak. A lap kiemeli, hogy nem fog meg­valósulni az a terv, hogy a szovjetúnió ellen irányuló úgynevezett „egészség­­ügyi kordont“ létesítsenek, amihez különböző számításokat fűztek. Be­fellegzett annak a politikának, amely a szovjetúnió nemzetközi elszigetelését tűzte ki céljául. Benes elnök legköze­lebb Moszkvába érkezik, hogy aláírja a szovjetúnió és Csehszlovákia új segély­szerződését. A moszkvai érte­kezlet új szakaszt jelent a nemzetközi kapcsolatokban. Hiba volna azonban, ha lekicsinyelnék a még fennálló nehézségeket. Zürichi tudósítónk telefon­jelentése Zürich, november 13. (A „Magyar Nemzet" zürichi tu­dósítójának telefonjelentése.) A Pa­pen német nagykövet Berlinbe uta­zását hírü­l adó rövid jelentésen kí­vül nincsenek hivatalos hírek a török fővárosból. Az isztanbuli sajtó továbbra is tartózkodik minden jós­lástól. A Berner Bund vezércikket közöl a török kérdésről és ebben arra a következtetésre jut, hogy Sztálin amikor a második frontot közelinek mondotta, csakis a nyu­­­gateurópai inváziót gondolhatta. A balkáni helyzet, a lap szerint, még tisztázatlan. A Balkán-félsziget ellen nyugat felől télen elképzelhetetlen egy nagyobb arányú inváziós táma­dás, a kelet felől, akár Trácián át, akár pedig Szaloniki felől indítandó támadás hosszas előkészületeket és török hozzájárulást igényel. A svájci sajtó feltűnően nagy kül­politikai fontosságot tulajdonít a libanoni eseményeknek. A Tribune de Génévé londoni tudósításban számol be arról, hogy az angol sajtó hangja de Gaulle iránt egyszerre igen hideggé vált. Egyes londoni lapok egyenesen megvetendő dikta­tórikus módszerekkel­ vádolják be K önyveket, könyvtárat VESZEK. Levélhivásra felkeresem. KELETI könyvüzlet. Vilmos császár-út 27* Finom kötött ruhák H E Y E K Petőfi Sándor­ u. 17. BUDAPEST KÖRNYÉKÉN irodalmi vállalat irodának berendezhető 2—3 szobából álló lakrészt és 80—100 négyzetméter területű “ raktárnak alkalmas HELYISÉGET BÉRELNE hosszabb időre. ..Azonnal 1306“ jeligére Blockner J. hirdetőjébe, IV., Városház­ utca 10. Londoni jelentés szerint Sher­wood repülésügyi államtitkár Ox­­fordban beszédet mondott a brit légügyi hadsereg fejlesztéséről. Sze­rinte a brit légi bombázó erők csak a jövő évben érik el maximális teljesítőképességüket. Stockholmi jelentés szerint Kali­nin szovjet elnök egyszerre három kitüntetést nyújtott át Molotov kül­ügyi népbiztosnak: a­­ Lenin-rendet a sarló és kalapácsrend aranyérmét és a szocialista munka kitüntetését. A moszkvai postaigazgatóság új bé­lyegeket bocsátott ki, amelyeken az angol, amerikai és a szovjet zászló látható. A külpolitika hírei Algírból jelent az NST. Eisenhower tábornok főhadiszállásán pénteken este hivatalosan közölték, hogy az olasz hadsereg vezérkari főnökét, Roatta tábornokot felfüggesztették tisztségé­től. Boatta ellen a Badoglio-kormány fegyverletétele óta állandó támadások voltak az angol sajtóban és azt vetet­ték a szemére, hogy mint a szerbiai olasz csapatok felelős parancsnoka, terrort alkalmazott a lakossággal szem- BELVÁROSI DUNAPARTI KÖZPONTI FŰTÉSŰ, RÉGIBÉRŰ, MODERN 3 szoba Mos adok cserébe 5—8 SZOBÁS VILLABÉRLETÉRT, ESETLEG LAKÁSÉRT. Ajánlatot „Lehetőleg Budán 37637“ jeligére a kiadóhivatalba. ben. Szerdán tíz angol akóházban nyíltan követelték Roatta eltávolítását, ami most be is következett. * Moszkvából jelenti az NST: Molotov külügyi népbiztos megkapta a Lenin­­rendet, valamint a „szocialista munka hősének“ címét. De Gaulle nem ura többé a helyzetnek ■— mondják Párizsban Párizsból jelenti az NST. l y * IAz Inter-France sajtóügynökség je­lentése szerint a francia kommunista párt vezére. Marig, aki jelenleg Algír­ban tartózkodik, pénteken az algíri rádióban beszédet mondott, amelyben kijelentette: Ütött az északafrikai szovjet köztársaság kikiáltásának órája. Az Inter-France ezzel kapcso­latban hosszabb kommentárt közöl, amelyben arra a megállapításra jut, hogy az északafrikai belpolitikai hely­zet könyörtelen logikával halad a végkifejlődés felé. Tegnap még amatőr politikusok állottak a francia szakadármozgalom élén és mérsékelt irányzatot hirdettek. Ma már a gaulleista mozgalom a népfront kezébe csúszott át és holnapra kommunista diktatúra lesz belőle. De Gaulle nyi­latkozatai egyre nagyobb idegességet árulnak el. Ma már nemcsak Giraud bukásáról lehet beszélni, hanem de Gaulleról is. De Gaulle tábornokot most már az angolok is megtagadták s kétségtelen, hogy a Libanonban végrehajtott gaulleista államcsínyt angolszász részről egy-két napon belül végleg felszámolják, nyilván az­zal a megállapítással, hogy az algíri francia kormánybizottság túllépte hatáskörét. A libanoni eseményekkel kapcsolatban az Inter-France azt írja: Anglia számára nagyon jól jött ez az alkalom, mert most megmutathatja, hogy az algíri francia kormánybizott­ságnak nem áll jogában Francia­­ország nevében beszélni és cselekedni. De Gaulle tehát nem ura többé a helyzetnek sem Algírban, sem Liba­­­nonban. Utcai harcok Tripoliszban Antokiából jelenti a Német Távirati Iroda. A jeruzsálemi rádió közlése szerint a libanoni válsággal­­kapcsolatban Tripoliszban utcai harcok folytak. (MTI.) Libanon fővárosában utcai harcok voltak Mersinából jelenti a Német Távirati Iroda. Mint a libanoni fővárosból jelentik, Beirútnak nyugtalan éjszakája volt. A kikötő irányából egész éjszaka gép­puskatüzelést lehetett hallani. A liba­noni csendőrség és a fellázadt lakos­ság ellen kivezényelt Szenegál négerek többször megtámadták a lakosságot. (MTI.) Berlini vélemény a libanoni viszály hátteréről Berlinből jelenti az NST. A libanoni viszállyal kapcsolatban a Wilhelmstrassen utaltak arra, hogy Nagy-Britannia már az 1914—18-as világháborút követően igényt támasz­tott Libanon területére, ezt a követe­lését azonban nem tudta keresztül­vinni. Londonban most kedvező al­kalmat látnak arra, hogy arab-barát politika segítségével megvalósítsák Nagy-Britannia régi imperialista tö­rekvéseit a levantei térségben. London egyelőre azt a taktikát követi, hogy a maga részéről óvatos tartózkodást tanúsít, ugyanakkor azonban a brit befolyás alatt álló közelkeleti államok sorban titakoznak a gaulleista eljárás ellen. Nyilvánvaló — mondották vé­gül a Wilhelmstrassen —, hogy Anglia ki akarja használni az alkalmat és meg akarja szüntetni a francia fenn­hatóságot Libanon fölött. Brit vélemény a libanoni válságról Lisszabonból jelentik. A brit hírszolgálat jelenti: A brit kormány a libanoni esemé­­ményeket súlyos ügynek tekinti. A helyi nehézségeket fokozza az a visz­­szahatás, melyet Libanon és Francia­­ország viszálya az arab világban kel­tett. Éppen ezért nagy fontosságot tu­lajdonítanak a lépésnek, amelyet Hugh Macmillan algíri brit követ kormánya utasítására a francia nem­zeti bizottságnál tett. Remélik, hogy sikerül olyan megoldást létrehoznia, amely feloldja a libanoni feszültséget és a Franciaország és Libanon között fennálló ellentétek békés elsimításá­nak előkészíti az útját. A Londonban pénteken kiadott hi­vatalos nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy Libanon­ban nyugalom uralkodjék, mert hadá­­szatilag életbevágóan fontos terület a brit erők számára Az események tárgyilagos szemlé­lete azt mutatja, hogy a mostani vál­ságra az vezetett, hogy a libanoni politikusok egy része független poli­tikai lépéshez folyamodott, ahelyett, hogy Franciaországgal tárgyalásokat kezdett volna, másrészt pedig, hogy a francia visszahalás rendkívül heves és drákói volt. Az még tisztázatlan, hogy Hellen francia főbiztos saját kezdeményezésére tette-e meg az is­mert intézkedéseket vagy Algírból ka­pott utasítások szerint járt el. Ez Macmillan és Massigli, a francia nem­zeti bizottság külügyi biztosa megbe­szélésén bizonyára kiderül. A libanoni helyzet három szem­pontja: 1. a helyi szempont, 2. az arab szempont és­ 3. az angol—francia szempont. A harmadik jelenti a hely­zet kulcsát. Ha Anglia és Francia­­ország meg tud egyezni kielégítő po­litikai formulában, akkor megvan a remény arra, hogy Libanon meg­nyugszik és az arab világ izgalma is elcsendesedik. (MTI.) J. H. VUILLEUMIER Reménytelenül Egy igazgtalanul megvádolt, bör­tönbejuttatott falusi tanító regé­nye. Hertelendy István fordítása. Ara kötve ..... 17.60 pengő BÁRDOS ARTUR A színház műhelytitkai Egy könyv a dramaturgiáról, szín­játszásról, színészekről, a nézőtér és színpad kapcsolatairól. Ára díszkötésben . . 27.50 pengő S­TÍLUS K­I A W. B. SEABROOK A bavfis szívet Az exotikus Haiti sziget négerjei­nek őserdei babonái, halottidézés, boszorkánymesterség, fekete má­gia, emberevés, regényes elbeszé­lése dr. Szerb Antal fordításában Ara kötve...................14.50 pengő D Á­S

Next