Magyar Nemzet, 1944. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-01 / 1. szám

«TOM*AT, 1*44 MM­A* 1, Magar Nemzet Normális időkben újév napján a vokásos újévi cikkek írei a meg­nyíló újesztendő titkait fürkészték, az új év prognózisát igyekeztek ki­kémlelni, az új év belső és külső po­litikai eseményeinek lehetőségeit és alakulását latolgatták, tekintetük tehát előre irányult. Számos körül­mény megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi ma ezt a feladatot s­ ezért a jövő vizsgálata helyett fordítsuk te­kintetünket vissza a múltba, a világ­történelem egyik legik­egyetlenebb, legvéresebb esztendejének, 1943-nak a•élményeit tekintsük ismét át. Az idő szakadékait, a vértengereket, a rombadőlt városokat és országokat átlépő mérföldes csizmákkal men­jünk vissza 1948 januárjába. Január Németországban Göbbels dr. új­évi oudu jelentette 1943 politikai ouverturejét. „Németországtól nem lehet többé elvitatni a győzelmet“ — írta 1943 január 1-é­n Göbbels. Ugyanakkor Hitler Adolf újévi szó­zatot intézett a német néphez, napi­parancsot adott a német véderő szá­mára. Szózatában foglalkozott 1943 telével és így jellemezte: „Ez a tél le­het kemény, de nem sújthat kemé­nyebben, mint a múlt esztendőben. A tél elmúltával azonban elkövet­kezik az óra, amikor minden erőnk latba vetésével újból elindulunk, hogy kivívjuk népünk szabadságát.“ Napiparancsában többek között eze­ket mondotta: „Ha most az újév kezdetén elhatározzuk, hogy semi­­lyen körülmények között sem hát­rálunk meg ellenségeink elöl, ha­nem addig küzdünk ellenük, amíg a végleges diadal a mienk nem lesz, akkor először azokra a kedves baj­társainkra gondolunk, akiknek egyedül ezért a diadalért kellett el­veszteniük életüket... A német nép ezekután ma már elszánt gyűlölettel dolgozik szerte a birodalomban, az­zal az egyetlen elhatározással, hogy a háború ezúttal úgy végződik, hogy Németország ellenségeinek a követ­kező száz esztendőre elmegy a ked­vük Németország megtámadásától.“ Az év első hónapjának két legna­gyobb eseménye a Casablanca­ talál­kozó, amely január 14-én kezdő­dött, és Sztálingrád eleste. Casa­blanca és Sztálingrád a háború dip­lomáciai és katonai történetének két mérföldjelző köve. Casablancában még nem sikerült egy tárgyalóasz­talhoz leültetni Roosevelltet, Chur­­chillt és Sztálint, sőt a Kreml ura ostentative kimutatta neheztelését az angolszász hatalmakkal szemben, azért, mert késlekedtek a második front létesítésével. Mint később ki­derült, Casablancában nem a máso­dik front kérdését tárgyalták, ha­nem a harmadik frontét, tudniillik az olaszországiét. Churchill és Roose­­vel ekkor határozta el, hogy a leg­kisebb ellenállás irányában haladva Olaszország ellen összpontosítják angolszász erőiket. Ekkor formuláz­­ták meg a „feltétel nélküli kapitulá­ció“ fogalmát, amely azóta vissza­térő motívuma szövetséges államfér­fiak politikai megnyilatkozásainak. Ezt a formulát első ízben az olasz királyi kormány fogadta el magára nézve kötelezőnek 1943 szeptember hó 3-án. Észak-Afrikában Montgomery felvonultatta az El Alemein-i győ­­zelme után hadseregét, hogy meg­kezdhesse a Tunisz elleni anabázist. Amíg Európában főleg szárazföl­dien játszódtak le a hadi események és tipikus szárazföldi háború folyt, addig Csendes-óceánban főleg tengeri és légi erőkre hárult a har­a­cok súlypontja. A belső frontokon legnagyobb ese­mény Németország totális mozgósí­tásának elhatározása és az amerikai iparnak hadiiparra való átállítása volt a legfontosabb esemény. A német belső front történetéhez tartozik Göring marsall beszéde a nemzeti szocializmus hatalomra ke­­rekedésének évfordulóján. A marsall kijelentette, hogy a lengyel, a nyu­gati és a balkáni vilámháború után „azt hittük, hogy a háború hamaro­san véget érhet. Nehezünkre esett és a legutóbbi tél minden viszontag­ságára volt szükség, hogy felismer­jük, hogy a Szovjet Finnország el­leni első háborúja talán a világi tör­ténelem legügyesebb és legnagyobb álcázása volt... A Szovjet utolsó erejét is összeszedte most, hogy megrohanjon minket. Én azonban meg vagyok győződve arról, hogy ez az utolsó erőkifejtés és ezt csak úgy volt képes a szovjet vezetés meg­­tenni, mert ez a kegyetlen kemény­ség már nem is keménység, hanem barbarizmus. Hitler Adolf — mint mondotta —, kényszerítő körülmények miatt nem jelenhetett meg a birodalmi gyűlésen és ezért kiáltványt intézett a német néphez. Kijelentette, hogy ebben a háborúban nem lelket győző és legyőzött, hanem csak életben­­maradt és megsemmisült. Január utolsó két napján jött létre a történelmi nevezetességű adanai konferencia, amelyen Chur­chill a török állam vezetőivel talál­kozott. A beavatottak szerint a kon­ferencia és a sztálingrádi harcok között szerves összefüggés volt. Február Február 1-én Mussolini válaszolt a feltétel nélküli kapitulációról szóló casablancai határozatra. Február elején adta ki a német főhadi­szállás a kö­vetkező külön jelentést: „A Sztálingrádért folyó harc végei­ért. A VI. hadsereg az ellenség fö­lényben lévő erejével és a kedvezőt­len viszonyokkal szemben vereséget szenvedett.“ A birodalmi kormány nemzeti gyászt rendelt el Németor­szágban. Rögtön ezután jelent meg a német totális mozgósításról szóló három rendelet, amely valósággal a német nép „levée en masse“-ját je­lenti abban­ az értelemben, ahogy Ludendorff képzelte el totális há­ború idején a külső és belső front­­ közötti harcát. Február 5-én Mussolini mélyre­ható változásokat hajtott végre kor­mányában. A későbbi események mutatták meg, hogy miért vette át Ciano gróftól a külügyi tárca veze­tését és miért mondatta le Grandi­ az igazságügyi tárcáról. A kormány­­változás után február 24—28-ig Nlibbentrop külügyminiszter hosszú tanácskozásokat folytatott Mussoli­nival. A harctereken Charkovnak a né­metek által történt kiürítése és Montgomery líbiai előnyomulása volt a kiugró esemény. E hónapban a világ minden szeme a Vatikán felé fordult, amely ekkor a diplomáciai mozdulatok középpontjában állott. Ezidőben tár­gyalt a Vatikánban Speelman newyorki érsek. A vatikáni ma­gyar követ viszont a Szentatyánál jelent meg kihallgatáson. A Vatikán diplomáciai obszervatóriumának vi­lágtörténelmi jelentőségét rótta továbbá Weissäcker bizonyít német külügyi államtitkárnak, a met diplomácia legnagyobb régi nő­tekin­télyű tagjának és Ciano volt kül­­ügyminiszternek vatikáni nagykö­vetté történt kinevezése. Az egész világ békevágyó népei reménységgel tekintettek akkor a Vatikán tevé­kenysége felé, azonban 1943 nem bizonyult alkalmasnak e remények beváltására. Március Az Osservatore Romano kényte­­len bejelenteni, hogy a pápa béke­­akciója meghiúsult. Eden angol külügyminiszter Washingtonba uta­zik, hogy közvetítsen a Moszkva és Washington között támadt nehéz­­ségek áthidalásánál. Dönitz német flottaparancsnok viszont Olasz­országba utazik és az olasz tengeré­szeti körökkel folytat tárgyalásokat az olasz flotta további szerepéről. Hogy márciusban még mennyire tisztázatlan volt Washington és Moszkva viszonya, leginkább bizo­­nyítja Wallacenak, az USA alelnö­kinek feltűnést keltő nyilatkozata, amelyben elkerülhetetlennek­­ mon­dotta a harmadik világháborút, ha az angolszászok és a Szovjet nem jutnak kielégítő megegyezésre. Március 22-én Hitler beszédében bejelenti, hogy leküzdötték a Né­met Birodalom külső ellenségeit. A „Suomen Social Demokraati“ című finn lap először ad hangot a semleges és a háborúba keveredett kis népek békevágyának. E hó végén visszafoglalják a né­metek Charkovot. Április Április első három napját Kállay Miklós magyar miniszterelnök Ró­mában tölti, ahol kihallgatáson je­­lent meg a Szentatyánál is. Április 7-től 10-ig zajlik le Hitler és Mus­solini megbeszélése a német főhadi­­szálláson. A hivatalos jelentés sze­rint újból kifejezésre juttatták a maguk és népeik szilárd elhatáro­zását, hogy „a háborút az összes erők latbavetésével a végső győze­lemig folytatják“. Április 12-én Hit­ler Antonescu román államvezetőt, április 16-án nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzó­ját és április 27-én Pavelicset fo­­gadja. Dönitz flottaparancsnok bejelenti a tengeralattjáróknak úgynevezett „Dönitz-offenzíváját“ és kijelenti, hogy Angliát csak a tengereken le­het megverni. Észak-Afrikában megindulnak a harcok Tuniszért. A Wilhelmstras­­sén elsőízben jelentik be, hogy be­látható időn belül a német légi fegyvernem megtorlással fog élni az angol repülőtámadások miatt. Május A tuniszi harcok végük felé kö­zelednek. A tengelycsapatok 8-án kiürítik Bizertát és 13-án véget ér az afrikai háború. A diplomáciai front legfontosabb eseménye Chur­chill washingtoni utazása. Világszerte nagy érdeklődést vál­tott ki Sztálinnak az a rendelete, amellyel eltörölte a harmadik inter­­nacionálé végrehajtó szervét, a Ko­­minternt. Néhány hónap múlva Sztálin megszünteti az internacioná­­lénak szovjet himnusz jellegét. Június Tunisz elfoglalása után egész Af­rika a szövetségesek megszállása alá került. A szakadár franciák két csoportja, a de Gaulle­ és a Giraud­ csoport között angolszász nyomásra egyezség jön létre, amelynek követ­keztében megalakul Algírban a fran­cia nemzeti bizottság. Ebben a hónapban kerül sor a szövetségesek első­­ ugrására az európai szárazföld felé. Június 12-én ugyanis Pantelléria szigete, az olasz Málta, megadja magát. Július A keleti fronton a németek Char­kov visszafoglalásával márciustól július közepéig feltartóztatták az orosz gőzhengert. A keleti fronton ennek nyomán beállott viszonylagos nyugalmat július 5-én felváltja a németek offenzívája Orel és Bjel­­gorod között. Július 12-én meg­indul a Szovjet nyári offenzívája. Ez egyre inkább kiterjed az egész keleti frontra, úgyhogy ma Nevestől Kercsig 1600 kilométeres fronton tombol a Szovjet offenzívája és a németek elhárító csatája. Július 10-én kezdik meg a szö­vetségesek a szicíliai partraszállást Siracusa városának elfoglalásával. Az angolszász előnyomulás követ­keztében július 17-én Roosevelt és Churchill felhívást intéznek, az olasz néphez és feltétel nélküli kapitulá­cióra szólítják fel. A felhívás alá­támasztásául 19-én súlyos légitáma­­dás éri Rómát. Az olasz belpolitikai helyzet épúgy kiéleződik, mint katonai helyzet. Ezért július 21-én a Hitler Veronába látogat el, ahol ta­lálkozik Mussolinival. A találkozón ismét elhatározzák a végsőkig tartó a közös harcot.. Július 25-én ül össze fasiszta nagytanács világtörté­nelmi jelentőségű ülése, amelyen Grandi indítványára elsőízben sza­vazzák le Mussolinit. Ciano nyíltan szembefordul apósával. Az olasz király lemondásra szólítja fel mi­niszterelnökét és Badoglio marsallt nevezi ki a kormány élére. Ez meg­­kezdi a fasiszta rendszer felszámo­lását. Július 29-én feloszlatják a fasiszta pártot. Sikorszky lengyel miniszterelnö­köt halálos repülőszerencsétlenség éri. A lengyel emigrációs kormányt ez annál is súlyosabban érinti, mert a Szovjet megszakította vele a dip­­lomáciai kapcsolatokat azért, mert a lengyel kormány ragaszkodik Ke­­let-Lengyelország visszaadásához. Angwszing összeül az angolszász hatalmak québeci konferenciája, amelyre nem hívták meg Sztálint. A konferencián főleg az olaszországi helyzetet és az angolszász—szovjet viszonyt tárgyal­ják. Utána Churchill fontos kije­­lentéseket tesz a Harvard-egyete­­men, amennyiben egy nagy angol­szász világföderáció lehetőségét ve­­títi a világ szeme elé, nem utolsó sorban azért, hogy e lehetőséggel Mo­szkvában is számoljanak. Augusz­tus 17-én a tengelycsapatok végleg kiürítik Szicíliát; Rómát a Badoglio­­kormány nyílt várossá deklarálja. A keleti fronton a németek ki­­ürítik Őreit, Bjelgorodot, augusztus 23-án Charkovot, augusztus 30-án Taganrogot. A japánok az Aleuti­­szigetekről vonulnak vissza. Augusztus 31-én meghal Boris bolgár király. Dániában a szabo­­tázs-cselekmények miatt kihirdetik a kivételes állapotot, amely most is tart. A dán kormány benyújtja le­mondását. Szeptember Szeptember 1-én ismét felemeli szavát a békéért, munkáért és ke­nyérért a Pastor Angelicus. Szep­tember 3-án Eisenhower és az olasz kormány megbízottjai aláírják az olasz fegyverszüneti szerződést, amelyben Olaszország elfogadja feltétel nélküli kapitulációt. Ugyan­a ezen a napon az angolszászok partraszállnak Calabriában. A fegy­verszüneti szerződés megkötését Badoglio s«ptember 8-án jelenti ÉMh á alaMtok minhi ■njafü fljik Rómát, majd Észak- és Közép-Olasz­­országot. Az olasz flotta majdnem minden egysége angol kikötőkbe fut be. Szeptember 12-én német ejtőernyősök a Gran Sasson kisza­badítják Mussolinit fogságából. Mussolini szeptember 15-én meg­alakítja a köztársasági fasiszta pártot és detronizáltnak jelenti ki a királyt, a német megszállás alatt lévő Olaszország államfője lesz. Az angolok elfoglalják Tarento, Brin­disi, Bari kikötőit. A németek a keleti fronton ,szep­tember 14-én kiürítik Brjanszkot, 17-én Novoroszijszkot és a kubáni hídfőt, szeptember 23-án Poltavát, szeptember 27-én Szmolenszkot. Ugyanakkor elérik a Dnyepr fo­lyót. A németek szeptember 20-án kiürítik Szardíniát, a szabad fran­ciák partraszállnak Korzikában. Szeptember 30-án az angolszászok elfoglalják Nápolyt. Szeptember 10-én Hitler rádióbeszédében ki­jelenti, hogy Olaszország kiesésének nincs katonai jelentősége. E hónapban német részről több­ször is megcáfolják a szovjet—né­met különbékéről terjesztett hí­reket. Október Az időjárási viszonyok e hónap­ban lehetővé tették a légiháború intenzivitásának legnagyobb méretű fokozását. Légitámadás érte Mün­chent, Bécsújhelyt, Kasselt, Bré­mát, Hannovert, Münstert, Stettint, Marienburgot, Danzigot, Gnndiát, Schweinfurtot, Kölnt, Frankfurtot, Génuát stb. A szovjet csapatok megszállják Cholm városát, a Taman-félszige­­tet, Melitopolt, Zaporozsjét, Lovo­­vatkát. Az angolszász csapatok folytatják délolaszországi hadműveleteiket, a Vili. brit hadsereg partra száll Termolinál. Október 4-én befejező­dik Korzika megszállása a szabad franciák részéről. Angolszász csa­patok 8-án elfoglalják Capuát. Szövetséges csapatok szállnak partra Bougainville melletti szige­teken és a Salamon-szigetekhez tar­tozó Choiseul szigetén. A diplomáciai front legkiemelke­dőbb eseménye a Badoglio-kor­­mány hadüzenete Németországnak október 13-án. A szövetségesek hadviselő félnek ismerik el a Ba­­doglio-kormányt. Nápolyban a Ba­doglio által engedélyezett fasiszta­ellenes párt megalakítja a „nemzeti felszabadítási bizottságot“. 19-én hosszú előkészület után Egy esztendő külpolitikai összefoglalása KÁRPITOZOTT Bútorok tökéletes vegytisztítósa helyszínen telelőttéosel7! TXSStXX. Fáj a lába?! S­egítünk Svéd krómacélból ! ANATOMIC rugalmas l cipőbetét \® 1 és valódi LASTEX % (nem műanyag) h ||l| gumihonswyod^pd 4- KELETI J. # lábegészségügyi service, Pedolux átvilágítás! IV. Petőfi Sándor­ u. 17. T. 188-013 Kérje* C ét 0/1 árjegyzéket! lEOMZTUOI IRATÁLLVJÜJXOJ UUTSZEKRJIMYEK IROGÉPISZTAlOS xaoDASzex FENYVES ÁRUHÁZ 9

Next