Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

s MdiP’Nemzet ! Gazdasági hírek A Pesti Hatel Első Takarékpénztár Egyesület közgyűlése A Pesti H­ai Első Takarékpénztár- Egyesület február 22-én dr. Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter, elnök­helyettes-vezérigazgató elnöklete alatt tartotta 104. évi rendes közgyűlését, amely az igazgatóság összes előterjesz­téseit egyhangúlag magáévá tette és a 4,033.866.74 P tiszta nyereségből — pénzügyminiszteri engedéllyel — a tavalyit 1 pengővel meghaladó, vagyis részvényenként 5 pengő osztalék ki­fizetését határozta el. A közgyűlés a nyereségfelosztás során 1,075.000 P-vel emelte a tartalékalapokat, 500.000 P-t juttatott az Elismert Vállalati Nyug­díjpénztárnak és 450.000 P-t az alkal­mazottak jóléti alapjainak, a tisztvise­lők külön jutalmazására 100.000 P-t, sportegyesületük céljaira pedig 26.000 P-t szavazott meg; 605.483.46 P-t pedig az 1­444. üzletévre vitetett át. A választmány mandátuma n­ap­­szabályszerűleg lejárván, a közgyűlés a lelépő 36 tagot 3 évre újból meg­választotta, az elhalálozás folytán meg­üresedett tagsági helyet pedig Terböcz Imre ny. főszolgabíróval töltötte be. A közgyűlés alkalmából eszközölt előléptetések során az igazgatóság Kur­din József és Such József osztályigaz­gatót igazgatóvá, Szalay István és Polcz Imre igazgatóhelyettest osztályigaz­gatóvá, Németh Jenő, May Jenő, dr Lovász András és Vajda Pál cégveze­tőt igazgatóhelyettessé, Wirthl András és Nagymdrutai József főnököt, vala­mint dr. Podmaniczky István főtitkárt cégvezetővé nevezte ki és Pogány Ödön fiókpénztári igazgatót cégjegyzői jogo­sultsággal ruházta fel Szabad-e csökkenteni a magyar búzatermelést? Egyik legkiválóbb magyar író, mi­után elolvasta Hevesy Pál volt mad­ridi követünknek, a világviszonylat­ban is elismert búzaszakértőnek „World Wheat Planning“ (Oxford University Press, Oxford 1940) című hatalmas tanulmányát a ••búzaproblé­­­máról, vitát indított folyóiratában a magyar búzatermesztés jövőjéről. A tárgy általános érdeklődést keltett, sokan szóltak hozzá, avatottak és avatatlanok egyaránt. A hozzászólók e kérdésnek szociális oldalát hang­súlyozták ki, gazdasági vonatkozásait pedig többé-kevésbbé elhanyagolták. A vita így lassan-lassan valóságos propagandává alakult át — a búza­­termesztés ellen negatív búzacsatává. Az egyik hozászóló azt mondja, a háború után csak a belső szükséglet fedezésére szabad búzát termeszte­nünk. A másik tovább megy: Magyar­­országon egyáltalában nem szabad búzát termeszteni és még a belső szük­ségletre is importálnunk kell a kenyér­­magot, mert a búza ára a háború után 2—3 pengő lesz. A harmadik az egész vitát feleslegesnek tartja. Sze­rinte már nem a búzáról, hanem arról kell beszélnünk, mit termesszünk a búza helyett. A masza részéről többek között a takarmánymáty­­át és a ser­téscsemegét ajánlja. Ezek bizonyára igen hasznos növény­ek a maguk he­lyén, de fontosságuk csak tizedrangú. Mindenekelőtt azt kell megállapí­tanunk, hogy a világ búzastatisztikai helyzete az 1943. termés betakarítása óta alapjában megváltozott. A nagy­engerentúli készletek erősen apadó­ban vannak. Az 1943. évi világtermést — a szovjet, Kína, Irak és Perzsia termése nélkül —­ 1015 millió má­­millió­­­val kevesebbre be­csülik, mint az utolsó békeév termését. A normális fogyasztás pedig kb. 950 —1000 millió q. Nagy felesleg tehát még békeviszonyok között sem ma­radna. A US­A-ban az idén 227 millió q búza termett, 40 millió mázsával ke­vesebb, mint tavaly. Az előre kiszá­mított szükséglet ezzel szemben 313 millió q, a hiány tehát 86 millió q, amelyet a tartalékkészletből kell fe­dezni, amely ilykor a folyó gazdasági év végéig 165 millió q-ról mintegy­ 80 millió q-ra apad majd le. A másik hany búzatermesztő államban, Kana­dában katasztrófálisan rossz volt a termés, a múlt évi 161 millió q-val szemben csak 80 millió fs. A régi kész­leteket pedig Oroszország, Anglia, Kína és India erősen igénybe veszi. Újabban a USA is beállt a vásárlói sorába s eddig kb. 140 millió a búzát vásárolt Kanadától. A hivatalos búzastatisztika régi nagy hiányossága, hogy a világ két legnagyobb búzatermesztő államának termését és az ezen a területen élő lakosság fogyasztását figyelmen­­kívül hagyja. A szovjetunió ugyanis egy­maga­s 300 millió fs búzát termeszt, annyit, mint a kimutatott világtermés egyharmada. Kína pedig a köztudo­mással ellentétben nemcsak rizst ter­mel és fogyaszt, hanem búzát is, még­pedig hatalmas arányokban. Kína normális termése 225 millió­­ körül van, fogyasztása még nagyobb és "ezért "állandóan kénytelen volt búzát importálni. A USA-ban az őszi vetések rosszak , 1944-ben gyenge terméssel kell számolnunk. A szovjet és Kína vetés­­területe a háborús viszonyok miatt kisebb lesz, mint az átlag. A Duna­­völgyben sem lehet két egymásután következő jó termésre számítani. A háborús szükséglet pedig a korlátozá­sok ellenére egyre növekszik. Minden okunk meg­van a háború utáni búza­­helyzet pesszimisztikus megítélésére. Tévedés tehát a háborút követő években 2—3 pengős búzaárakkal szá­molni. Az u. n. Gregory King-féle törvényszerűség szerint a búsa ára, ha hiány mutatkozik, a hiány hatvá­nyának arányában emelkedik, tehát ha valamely zárt területen — és a világgazdaságot ilyen területnek lehet tekinteni — a búzaszükséglet teljes fedezéséhez 10% hiányzik, a búza ára 30°/o-kal, ha e hiány 20%, az ár 80% -kal emelkedik, míg 50%-os búza­hiány esetében a búza ára éőséht-kal lesz magasabb. Ha pedig búzabőség jelentkezik, az áresés lassabban megy végbe és ennek is határt szab takarmánygabona ára. A magyar búzaválság legkritikusabb hónapjában 1933 októberében a budapesti tőzsdérőt 7.52 pengő volt a búza ára. s ugyan­­akkor rozsot csak 4.20 "tengőért, árpát 6.49 pengőért, zabot "pedig 7.08 pengőért lehetett eladni. A­ búza ára tehát még abban az időben is sokkal magasabb volt, mint a­ többi gabona­­neműeké. Aki a háború utánra 2—3 pengős búzaárral számol, számoljon azzal is, hogy a rozs, a zab és az árpa ára még alacsonyabb lesz és vonja le azt a következtetést, hogy nem csupán búzát, de semilyen kalá­szost nem szabad majd termelnünk. • A búza áralakulásának egy másik megfigyelt törvényszerűsége pedig — az u. n. „Griffen paradoxon“ — azt igazolja, hogy egyébként azonos jöve­delmi és árviszonyok között a búza árának emelkedése a kenyérfogyasz­tást nem csökkenti, hanem fokozza. Magas búzaárak mellett a lakosság többet költ kenyérre és kevesebbet egyéb, drágább élelmiszerekre. A túl­­magas búzaár megnehezíti a csökkent húsfogyasztás következtében az élő­állatok elhelyezését, azok árát letöri és így a mezőgazdaság más szektorá­ban válságot idéz elő. Ha tehát búzát még a saját szükségletre sem termesz­tenek és azt magas áron importálni kellene, a mezőgazdaság legjobb pia­cát, a belső piacot sodornánk vál­ságba. A kérdés tehát nem olyan egyszerű, mint az első pillanatra látszik A vita során az egyik hozzászóló azt állította, hogy a magyar búza­­átlagok sokkal alacsonyabbak, mint a nyugati államok átlagos ter­mései, így tehát a magyar búzater­mesztés nem lehet gazdaságos. A nyers statisztikai adatok valóban ezt mutatják, de ha helyesen olvassuk a számokat, az eredmény egészen más lesz. A mi termésátlagainkat nem a nyugati importterületek, hanem a ki­viteli államok, az igazi búzaterületek átlagaival kell összehasonlítani. Ezek között pedig Magyarország a maga 13.9 mázsás hektárátlagával a világ összes exportállama között az első helyet foglalja el, mert a USA csak 6.1 mázsát, Kanada 6.7 mázsát, Ar­gentína 8­3 mászát, Románia 9.2 má­zsát, Bulgária pedig 11.1 mázsát ter­melt ötéves átlagban hektáronként. A nyugati államok között Angliában teremnek a legmagasabb átlagok, de viszont az angol termés 80 százalékát nem kenyérkészítésre, hanem takar­mányozási célra használják fel. Más a nyugati, puha búza és más az ex­­portterületek kemény, sikérdús, ke­­nyérkészítésre kiválóan alkalmas bú­zája. Kinek jutna eszébe az arany­­bányászat beszüntetését követelni csak azért, mert a rézbányák termelése sokkal nagyobb? Pedig az arany is fém és a réz is az. És most következik a döntő érv. A Dunavölgyben, Amerikában, Ausztráliá­ban és Magyarországon is 100 kg búza termelési költsége 9—72 arany­frank között váltakozott. Angliában 100 kg búza me­gtermesztése 77—27 aranyfrankba, Svájcban 27—43 arany­frankba, Németországban pedig 78—32 aranyfrankba került, tehát a magyar termelési költség többszörösébe. Hol kell tehát redukálni a búzatermesz­tést, ott-e, ahol jó búzát olcsón, vagy ahol rosszat és drágán termesztenek? Akkor boldogat-e jobban az emberi ség­i háború azért, ha jót és olcsón, nagy akkor, ha rosszat és drágán ter­melt Jó volna ezt a kérdést is fonto­lóra venni azoknak, akik a vesztésben csak szociáls problémákat­ látnak Jgrgvott Béla Felhívás a nikotinjáért** céliára szolgáló dohány termelésire Virágzó gyümölcster^e^süni, nagy­arányú fejlődése * növényvédelmi szerként kiválóan Fasxnálható nyers nikotin szükségletei atján nagy mér­tékben megnövelte^ " hogy a»t * dohányjövedék az* ezidőszerint ren­­delkezésre álló k* üzleteiből kielégíteni nem tudta, ezért szükséges, hogy nikotingyártási ■•célra nagyobb terü­leten termeljünk kapadohányt Az e célra szolgáló dohány termelé­sére vállalkozóknak a pénzügyminisz­ter azt az enged­m­ényt nyújtja, hogy a dohánytermő­­terület minden kát. holdja után az ,1945. évben 1 kg nyers nikotint, ha pedig a termelt dohány mennyiségben kát, holdanként a 8 mázsát, teikotintartalma a 2,5 százalékot meghaladja, a 8 mázsán felüli mennyiség minden egész mázsája után még külön egy kg nikotint kap­nak a mindenkori­ gazda-nikotin áron. Azoknak, akik dohánytermelésre vál­lalkoznak, a­ legközelebbi m. kir. dohánybeváltó hivatalnál kell leg­később 1814 március 5-éig írásban jelen­tkeztessök. Természetesen ezek a dohánytermelők is megkapják mind­­azokaat az engedményeket, amelyekre a többi dohánytermelőknek igényük van. Az engedményekről az illetékes beváltó hivatalok nyújtanak részletes tájékozta­tást Értéktőzsde A megszokottnál is csendesebb volt szerdán a budapesti értéktőzsde for­galma. A kereslet és a kínálat tartóz­kodása folytán az egész tőzsdeidő alatt csak hat részvényben jelentettek be üzletkötést A hangulat nyugodt volt az árak változatlanok. A köt­vénypiac rendkívül üzletfeleit. Fejkamatozású értékek* Kényszerkölcsön 90 90; 1941 nyere­­ménykölcsön 96 96; 1941 4.5°/o-os járadékkölcsön 74 74; 1942 3®/o-os törl. k. 52 52 52; 1914 főv. k. 607.5 007.5; Búzakötvény 40 40 40. Előző zárlat Kötések Zárlat Hitelk. 136.5­­— 136.5 M. Bank 96.5— 96.5 Lesz.­b. ma —­­— v 98.— N. Bank 432.—— 432.— K. Bank 2395 239.0 239.5 Mok­ tár 75.75— 75.75 E. M. B. 1966.—— I960.— E. B. g.-m, 55.—— 55.— Hungária 108.—— 108.— Bauxit 772.6 •— 772.5 Beocsini 55.—— 55.— Bors.­szén 44.—— 44.— Szentlőr. 30.—— 30.25 Cementia 303.— . —1 303.— Kohó 57.5— 57.5 Drasche 71.—— 71.— Magnezit 934­—— 934.— Aszfalt 19.—— 19.— Kőszén 1626.— 1626 1626.— Nagybát. 85.—— 85.— Salgó 242.5— 245.— Urikányi 65.4— 65.4 Fővárosi 14.8— 14.8 Pallas 10.6— 10.6 Fegyver 165.— 165.— Ganz 72.— 72 72.— Rima 347.3 347.3 347.3 S. vasáru 67.6— 67.5 Hofherr 47.— 4­6.5 46.5 Ausztria 85 .— 85 . D.­Száva 12.5 • — 12.5 Trust 142.—1— 142.— Délcuk. 232.—— 232.— M. Cuk. 375.25— 375.25 Georgia 65.5— 65.5 Goldb. 159.—— 159.— M. kend 74.1— 74.1 P.-ipar 126.25­­— 126.25 Sz. kend. 311.75— 311.75 Ker.-Mur.— — 141.5 Gumi 136.25— 136.25 f­ersnewjf I® side budapesti terménytőzsdén s­zer­­csupán egy ügyletet kötöttek: julienne, budapesti közraktárból, 200 g, nettó, 530.— pengő mázsánként A dán ¥alsjta° és devlsapia« A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták Szlovák korona (csak 20 koronás és annál kisebb címlet) 11 45 - 11 75, svájci frank 79 60— 80 60, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címlet)- 8­­7­- 82 70. Leu — érme kivételével — 2.60—2.70. Devizák Amszterdam 18007­/s-- 181.40, Be­lg­rád 6 78’­/* 6.8SV*. Berlin 135 70—136.53, Pozsony 11 64—11.78, Erüstce 1­54­3$—54.68, Bukarest 3.75 - 31*1, Isztanbu 1 368.270.6«^ Le-­ penhága 70.84- 71.36, Madrid S3— S3 24, Oslo 77 10—77 67, Páriz» (Viehyl 6 78­.V—S 8-V/1, Prága 1357-13.67, Szófia 4.14—4 17, Stockholm 82— 8280, Zürich 79 80 *0 60, Helsinki ^7—69S, Zágráb S 79—6.SS. Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar -német deviza­­kompvenzáció keretében történnek. Sö­révé*' azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolá­sáról külön rendelkezések intéz­kednek. SSriak, Sefar. SS. (2 ár­a­­) »írj* US, Skodon 17.SA Név "fork­a 3». Szásszal «$.21.. Madrid $*.75. Amszterdam 222.37VI, Berlie 17255 Lisszabon 17.46%, Stockholm 102.88%, Oslo 98.62%, Kopenhárt 80.37%, Szette 5.37%, Prága 17.25, Pozsony 15. Zágráb 8.75, Iszt­anbel 3.50, Bukarest 2­37% Helsinki 8.75, Boesse* Aires 96%, Ö kőhaza* 101, Sie­de Janeiro 29 Amszterdam, tsfe: 25. (t­í r ' 1 ú) BrártoMtí ai.u—30.17 Zürich 4S.83—43.71, Stockholm 44.81—44.90 London, Fehr. 2S. 17 á­r It tó Kew York 4.02%—4.02%, Madrid 44 oh Montreal 4.4S—4.47, Zürich 17.30-17.40, Stockholm 16.85—18.96, Lhszabo!) 99.80-100.20. Sió de Isseire 85.64ba­­llagandiszkont 1—Vís, nap­­i­éns 0.75—1.25*5 S®l90­sti gazdasági hírak Hagymapia« Az idei zöldségpiacon­­ tavaly tavaszon annyira hiányzott hagymá­ból a kínálat jóval nagyobb a keres­letnél. Ez a jelenség nyilván az akkor mutatkozott hagymahiánnyal és ár­alakulással magyarázható. Ennek a jelenségnek visszájára lehet számítani a most következő hagymatermelési szezonban. Szükség lenne tehát rá, hogy a meglévő készlet egész fölös­legét konzerválják a várható szűkebb napokra, ha csak egy részét nem tudják a megfelelő külföldi áru­cserébe beilleszteni.. . A „Magyar Közgazdaság“ új száma A széngazdálkodással kapcsolatban közöl érdekes információkat a „Ma­gyar Közgazdaság" e heti tartalmas száma. Szabadalmi pereskedések, sze­mélyi változások, friss tranzakciók olvashatók a lapban, amelyből mutat­ványszámot küld a kiadóhivatal (V., Teleki Pál­ utca 13.). A GYOSZ—BIOSZ egyezmény kiterjesztése Már régebben folytak tárgyalások abban az irányban, hogy a GYOSZ— BIOSZ egyezményben lefektetett ked­vezményeket kiterjesszék a hazatért országterületek gyárvállalatáért is. Értesülésünk szerint most ez a kér­dés is megoldódik, mert a biztosítók is arra törekednek, hogy összhangba­ hozzák a gyári biztosítási díjtételei­ket az egész országban A közraktárak keltése A Duna és a Tisza mentén jelenleg csak Budapesten, Győrött, Komárom­ban, Baján, Újvidéken és Szolnokon, valamint Szegeden vannak közrak­tárak amelyek azonban, a fővárosit kivéve, csak néhányszáz kocsirakos­hiányt képesek befogadni. Ezért tervbe vették korszerű gépi berende­zésekkel ellátott közraktárak építé­sét amelyek a szükséges összekötő vasúti vágányokkal is rendelkezni fognak. Megjelent a „Kreegardsaag­­ét Közlekedés! Tudnafitte áj­­zárni A Közgazdasági és Közlekedési Tu­dósító új számában közli kormány­párti képviselők tanulmányát a mun­­kaügyi minisztérium tervéről Bor­­nemisza miniszter, dr. Judik József, a Nemzeti Bank igazgatója előadá­sait, számos pénzügyi, közlekedés­ügyi információval, fővárosi aktuali­­tással együtt. Mozik műsora ADRIA (II., Margtt-köm­i 5.b Tel.: 363-707 külvárosi őrszoba. (144, 146, 142, v., A. és hétfőn 11, 1, 144, 546, 548.) ALKOTÁS :1., Gömbös Gy.­u. 11. T.: 355-374) Százarcú ember. (%4, 446. %8, hétfőn: 142, v. és v.: 11 és %2-kor is.) Vas. d. e. 11 órakor: Százarcú ember, ÁTHU­M (Marcit körút íro T: 1531134,151-024) Kalotaszegi Madonna (Adorján Éva, Sárdy). Híradót­ (»A4, %6. %S. sz., V.. és v., 8 órakor is.) BARLANG Hímszínház (Károly-küri K . Tel. 422-722). 3. hétre prof.: Zenélő malom. (V 1 2, Vzi, %6. 548.) BAROSS (Vill. Józsefkerút 63. T: 149-510) Külváros­ őrszoba. (3, 5, 7, v.: 11-kor is ) BELVÁROSI HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (Petőfi S.-u. 6. T.: 181-244). A szem (kultstrühn). Rajzos híradó a Pootini mocsarakról. Miki a tengeren (színes rajzfilm) Magyar-, Uia- és Európa-híradók. Folytatólagos egyórás előadások 10—21 óráig. NEMZETI APOLLÓ (VII., Erzsébet-körút Tel : 2220021, 4 hétre prol.: Kalotaszegi Madonna (%4. 14«. 143 az.; 142 . és ú.: 11 és 142.) NYUGAT MOZGÓ (VL. Teréz-körút 41 Tel:S 121- 022). Négyarcú asszony. (144, HG. 718. sz.: %2, v. és v.: 11 és 142-kor is.) OMNIA (József-korút és Köl.-sej uri sarnk T.: 120-125). 2. hétre prol.: Lajta, (%A, %6, %8, sz.: %2, v.: 11 és %2-kor is.) PEST-PALACE (VIII., Erzsébet-körút 8. Tel.: 221232). Ágról szakadt úrileány. (1412. V42, 444, V46. 1­­8.­ PETŐFI MOZGÓ (VII., Rotif-abilleT­u’ra H7'f T.: 428-478). Fekete gyémántok. (H4, 442. %8, v.: 142-kor is.) Vae. d. e. 11-kor:­­ 193. nem tért vissza. RADIUS (VI., Nagymező­ utca 22-24. Telefon: 122- 098, 120-564). Cseresznyevirág (Pierre Richard Willin, Hakava). 1 8 órakor dísz­bemutató: Andante... A szerelem muzsi­kája. Híradó. (­A4, 148, 148, sz.: 642, v. és v.: 11. VII. V*6, V48.I­SCAI.A fümszínház (Teréz-körfi­. T.: 114-411). A ném­dek­hez (Szörényi, Sou­lay, Nagy I.). (V44, V46, V48, sz., v. és 142-kor is.) SZŰKEI.V MOZGÓ (VII Ernéhrt körút 26. T.:­­126-425). Kalja. (%12, %2, %4, %6, %81 SZITTYA CITY MOZI (V. Vilmos és út 36)38. T.: 111-140). A látszat csal (‘44, %6, %­ sz. és v.: %2-kor is.) SZIVÁRVÁNY (VII . István-dt 39 T: 228 (120), Külvárosi őrszoba. (144. V46, V48, sz., v.: V42-kor is.) Vasánap d. e. 11-kor matiné. TINÓDI. (Natvinfro­ntin. 8. Tel: 225 602.) Inkognitó. (144. V46, V48, sz.: %2, v. és A: 11 és V42-kor is.) TISZTI KASZINÓ zártkörú Hímszinházt. Február .24 és 27.: Ártatlan vagyok. — 20.. Körhinta.­­1*5. TISZA MOZGÓ (VIII . Népszínház u 31 Te­.: 133-171). Kadettszerelem. (V44, V44, %8, v és ö.: 1 -7- s k­or is.) TOI­DI-KIALTÓ (VIII Rákóczi út T 227 (131 KUVérosi őrszoba. (10, 5412, V42, V44, V48, V18 órakor.) rrilAN MOZGÓ nsagymeró-« sri T- 1200031 Külvás’vel őrszoba^ (11, V42, V44, %6. %8.) CJBUDA (XI Honf., M ui «4 í­­ r .“), Rákóczi pelája. (H4, %6, V48, hétfőn, %7, v. és fi., 11 és i..2-kor is.) Vas. d. e. 0 órakor; Isten rabja!. .1 A közönség kívánsága parancs: MÁSODIK HÉTRE PROLONGÁLVA! Műsoraz.á£et A szerelem, a zene és a vidámság filmjei mixtA FILMSZÍNHÁZ DLJ’A Telefon 111-994 Kísérőműsor: Tarka lánc (színes revüüe-n) BUDA! APOLLÓ (II., Széna tér Tel: 351 noto Külvárosi őrszoba. (%4, %E, %&, v. és 4.: Y:2-kor is.) Vas. d. e. 11-kor: Utolsó pilla­nat. (APITOL IVII.: Baross-tér 32 Kerek pálya­udvarnál. T.: 134-337). 2. hétre prof.: Vég­jeles találkozás. 062, Va­l, Vá6, Vál, v. és V­: 11-kor is.)1 DAMJANICH MOZGÓ (VII. Damjanich u ) T.: 425-644). Külvárosi őrszoke. (H4, 146, 148, v. és v.: 11 és 142-kor is.) DEÁK FILMSZÍNHÁZ Verez-kora! 28. Tel 125-952, 121-843) Mák! (U2Vassy, Pelsóczy, Laubar). Tejút (színes rajzfilm). Híradó (%2. Ht. K.6. %8. v. d. e. 11-kor is.) . DUNA MOZGÓ (V., Hollán-u. 7 T.: 111-994. 2. bék­e prof.: Mesél az élet. (%4. %8. v. és v.: V 12-kor is.) FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (Kossuth Lajos-u 1- 183-707. 189-543). 5. hétre prof.: Valamit visz s via. (Vas. V.,6. Vi., v és v.: XI-ko­r is. • GLÓRIA (XIV., Thököly-út 55 .Teb: 427-521) Külvárosi őrszoba, (%4, %6, %8, v. és v.: %2-kor is.) HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (VII. Erzsébet-körút 13. Tel.: 222-499). A szem (kultúrfilm). Rajzos híradó a Poniini mocsarakról, Miki a tengeren (színes rajzfilm). Magyar-, Lia-és Európa-híradók. Folytatólagos egyórás előadások 9—21 óráig. CSAK EGY HÉTIG! DANIELLE DARILLEUX KATJA 5QZ 4RILAG SZÉKELY (mit ) HOMEROS MOZGÓ (XIV. Hermina-út 7 Te­.: 496-178). Külvárosi őrszoba. Világhíradót (%4, %6, %8, v. és Q.: 122-kor is.) JÓZSEFVÁROS! (Vili Kálváriátés 7 Te! 131-316). Külvárosi őrszoba. (?44, H 6,­­-cé. V. és v.: 142-kor is.) Vasárnap d. e. 11-kor: Aranyember. KAMARA 4VII Dohány­ n­é 2 Te­.: 423-901) 3 hétee prof.: Fény és árnyék­ (%12, %2, %4, %6, VzI.) KASZINÓ filmszínház (IV Eskü­­)* 1 Te! 185-329. 383-102.) A Benedek-bár. (Szöré­­nyi: Somlay, Nagy István.) (V44, 146. %8. sz.: %2-kor is.­­ és fi.: 11-kor is.) KORZÓ (IV., Vác:-utca 3. Telefon: 182418) Első esők (Danielle Darneux) Nyi4. 146 H8. sz.: 142. V. és fi. d. e. 11. A 144 Vz6. %8.) MESEVÁR (Szt Istvín-körút 10. T: 114-S02) (áltéssí nótász. CM, m. %S, vz %2-fatr­is) atrotTOr, mi­­tokjai . Mi van a hivatalos lapban A hivatalos lap szerdai számában a kö­vetkezőket olvashatjuk. Rendelet: a bányai­­törvény hatálya a­lá tartozó üzemekben és­ az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és egyéb alkalma­zottaknak, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosí­téséről szóló rendelet módosí­tásáról és kiegészítéséről. — Pályázatok: a belügyminiszter községi jegyzői, közjegyzői és árvaszéki ülnöki állásra — az igazságügy­­miniszter fi­­nevelőintéz­eti kertészeti felügye­lői állásokra — Pest megye alispánja segéd­­jegyzői állásokra — Baranya megye alispánja, közellátási írnoki­ állásra — Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyék alispánja községi írnoki állásra hirdet pályázatot. Rádióhípe és BLT)AFEST 1. (Csillórtól f.) *: Cién­sz ott­hon. — S.25: Ébresztő. Torna. — 4.15: Step geli zene _ 7: Híres. — g: Idegennyel­v­i hírek. — 8.35: Kamarazene. — 10: BS2KRT- zenekar. — K­.10- Vízjelzószolgálat. — 11.13: Szalonzene. — 11.45: KSMOWi híradó. — 12: Harangsió. Hanglemezek. _ 12.40: Hirek. — 13.28: Időjelzés, vízállásjelentés. — 13.38: Honvédőink üzennek — 14: Katonazene - 14.38: Hírek. — 16: Diákhirek _ 15.18: Cigányzene. — 18.38: Előadás. — 16.28: Sza­lonzene.­­ 1 8.45: Hirek. — 17: Rádiózene­­kar. — 17.35: Előadás — 18: Az Op­erabőr előadásának kStvetítsís«: Bohémélet - 17.43- Hírek. — 11.20: Előadás. _ 23.95: Előadás — 21.1»: Mindenből ere keveset. — 21.40: Hírek. — 22.18: Idegennyelvű hírek. — 22.45 Hanglemezek. _ 23.45: Hírek. BUDAPEST II. 17: Idegenn­yelvű­ hírek. _ 1»: Francia nyelvoktatás. — 10.3«: Szalon­zene. —­­S.l­: Előadás. — 26.45: Chopin­­b-meH szonáta. — 21.85: Elbeszélés. — 21.15* Tájnzem*. _ 2­ .49* Fén:*és Szabolcs mim­­­iha. _ »2« igBírik

Next