Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-24 / 44. szám
s MdiP’Nemzet ! Gazdasági hírek A Pesti Hatel Első Takarékpénztár Egyesület közgyűlése A Pesti Hai Első Takarékpénztár- Egyesület február 22-én dr. Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter, elnökhelyettes-vezérigazgató elnöklete alatt tartotta 104. évi rendes közgyűlését, amely az igazgatóság összes előterjesztéseit egyhangúlag magáévá tette és a 4,033.866.74 P tiszta nyereségből — pénzügyminiszteri engedéllyel — a tavalyit 1 pengővel meghaladó, vagyis részvényenként 5 pengő osztalék kifizetését határozta el. A közgyűlés a nyereségfelosztás során 1,075.000 P-vel emelte a tartalékalapokat, 500.000 P-t juttatott az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárnak és 450.000 P-t az alkalmazottak jóléti alapjainak, a tisztviselők külön jutalmazására 100.000 P-t, sportegyesületük céljaira pedig 26.000 P-t szavazott meg; 605.483.46 P-t pedig az 1444. üzletévre vitetett át. A választmány mandátuma napszabályszerűleg lejárván, a közgyűlés a lelépő 36 tagot 3 évre újból megválasztotta, az elhalálozás folytán megüresedett tagsági helyet pedig Terböcz Imre ny. főszolgabíróval töltötte be. A közgyűlés alkalmából eszközölt előléptetések során az igazgatóság Kurdin József és Such József osztályigazgatót igazgatóvá, Szalay István és Polcz Imre igazgatóhelyettest osztályigazgatóvá, Németh Jenő, May Jenő, dr Lovász András és Vajda Pál cégvezetőt igazgatóhelyettessé, Wirthl András és Nagymdrutai József főnököt, valamint dr. Podmaniczky István főtitkárt cégvezetővé nevezte ki és Pogány Ödön fiókpénztári igazgatót cégjegyzői jogosultsággal ruházta fel Szabad-e csökkenteni a magyar búzatermelést? Egyik legkiválóbb magyar író, miután elolvasta Hevesy Pál volt madridi követünknek, a világviszonylatban is elismert búzaszakértőnek „World Wheat Planning“ (Oxford University Press, Oxford 1940) című hatalmas tanulmányát a ••búzaproblémáról, vitát indított folyóiratában a magyar búzatermesztés jövőjéről. A tárgy általános érdeklődést keltett, sokan szóltak hozzá, avatottak és avatatlanok egyaránt. A hozzászólók e kérdésnek szociális oldalát hangsúlyozták ki, gazdasági vonatkozásait pedig többé-kevésbbé elhanyagolták. A vita így lassan-lassan valóságos propagandává alakult át — a búzatermesztés ellen negatív búzacsatává. Az egyik hozászóló azt mondja, a háború után csak a belső szükséglet fedezésére szabad búzát termesztenünk. A másik tovább megy: Magyarországon egyáltalában nem szabad búzát termeszteni és még a belső szükségletre is importálnunk kell a kenyérmagot, mert a búza ára a háború után 2—3 pengő lesz. A harmadik az egész vitát feleslegesnek tartja. Szerinte már nem a búzáról, hanem arról kell beszélnünk, mit termesszünk a búza helyett. A masza részéről többek között a takarmánymátyát és a sertéscsemegét ajánlja. Ezek bizonyára igen hasznos növények a maguk helyén, de fontosságuk csak tizedrangú. Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a világ búzastatisztikai helyzete az 1943. termés betakarítása óta alapjában megváltozott. A nagyengerentúli készletek erősen apadóban vannak. Az 1943. évi világtermést — a szovjet, Kína, Irak és Perzsia termése nélkül — 1015 millió mámillióval kevesebbre becsülik, mint az utolsó békeév termését. A normális fogyasztás pedig kb. 950 —1000 millió q. Nagy felesleg tehát még békeviszonyok között sem maradna. A USA-ban az idén 227 millió q búza termett, 40 millió mázsával kevesebb, mint tavaly. Az előre kiszámított szükséglet ezzel szemben 313 millió q, a hiány tehát 86 millió q, amelyet a tartalékkészletből kell fedezni, amely ilykor a folyó gazdasági év végéig 165 millió q-ról mintegy 80 millió q-ra apad majd le. A másik hany búzatermesztő államban, Kanadában katasztrófálisan rossz volt a termés, a múlt évi 161 millió q-val szemben csak 80 millió fs. A régi készleteket pedig Oroszország, Anglia, Kína és India erősen igénybe veszi. Újabban a USA is beállt a vásárlói sorába s eddig kb. 140 millió a búzát vásárolt Kanadától. A hivatalos búzastatisztika régi nagy hiányossága, hogy a világ két legnagyobb búzatermesztő államának termését és az ezen a területen élő lakosság fogyasztását figyelmenkívül hagyja. A szovjetunió ugyanis egymagas 300 millió fs búzát termeszt, annyit, mint a kimutatott világtermés egyharmada. Kína pedig a köztudomással ellentétben nemcsak rizst termel és fogyaszt, hanem búzát is, mégpedig hatalmas arányokban. Kína normális termése 225 millió körül van, fogyasztása még nagyobb és "ezért "állandóan kénytelen volt búzát importálni. A USA-ban az őszi vetések rosszak , 1944-ben gyenge terméssel kell számolnunk. A szovjet és Kína vetésterülete a háborús viszonyok miatt kisebb lesz, mint az átlag. A Dunavölgyben sem lehet két egymásután következő jó termésre számítani. A háborús szükséglet pedig a korlátozások ellenére egyre növekszik. Minden okunk megvan a háború utáni búzahelyzet pesszimisztikus megítélésére. Tévedés tehát a háborút követő években 2—3 pengős búzaárakkal számolni. Az u. n. Gregory King-féle törvényszerűség szerint a búsa ára, ha hiány mutatkozik, a hiány hatványának arányában emelkedik, tehát ha valamely zárt területen — és a világgazdaságot ilyen területnek lehet tekinteni — a búzaszükséglet teljes fedezéséhez 10% hiányzik, a búza ára 30°/o-kal, ha e hiány 20%, az ár 80% -kal emelkedik, míg 50%-os búzahiány esetében a búza ára éőséht-kal lesz magasabb. Ha pedig búzabőség jelentkezik, az áresés lassabban megy végbe és ennek is határt szab takarmánygabona ára. A magyar búzaválság legkritikusabb hónapjában 1933 októberében a budapesti tőzsdérőt 7.52 pengő volt a búza ára. s ugyanakkor rozsot csak 4.20 "tengőért, árpát 6.49 pengőért, zabot "pedig 7.08 pengőért lehetett eladni. A búza ára tehát még abban az időben is sokkal magasabb volt, mint a többi gabonaneműeké. Aki a háború utánra 2—3 pengős búzaárral számol, számoljon azzal is, hogy a rozs, a zab és az árpa ára még alacsonyabb lesz és vonja le azt a következtetést, hogy nem csupán búzát, de semilyen kalászost nem szabad majd termelnünk. • A búza áralakulásának egy másik megfigyelt törvényszerűsége pedig — az u. n. „Griffen paradoxon“ — azt igazolja, hogy egyébként azonos jövedelmi és árviszonyok között a búza árának emelkedése a kenyérfogyasztást nem csökkenti, hanem fokozza. Magas búzaárak mellett a lakosság többet költ kenyérre és kevesebbet egyéb, drágább élelmiszerekre. A túlmagas búzaár megnehezíti a csökkent húsfogyasztás következtében az élőállatok elhelyezését, azok árát letöri és így a mezőgazdaság más szektorában válságot idéz elő. Ha tehát búzát még a saját szükségletre sem termesztenek és azt magas áron importálni kellene, a mezőgazdaság legjobb piacát, a belső piacot sodornánk válságba. A kérdés tehát nem olyan egyszerű, mint az első pillanatra látszik A vita során az egyik hozzászóló azt állította, hogy a magyar búzaátlagok sokkal alacsonyabbak, mint a nyugati államok átlagos termései, így tehát a magyar búzatermesztés nem lehet gazdaságos. A nyers statisztikai adatok valóban ezt mutatják, de ha helyesen olvassuk a számokat, az eredmény egészen más lesz. A mi termésátlagainkat nem a nyugati importterületek, hanem a kiviteli államok, az igazi búzaterületek átlagaival kell összehasonlítani. Ezek között pedig Magyarország a maga 13.9 mázsás hektárátlagával a világ összes exportállama között az első helyet foglalja el, mert a USA csak 6.1 mázsát, Kanada 6.7 mázsát, Argentína 83 mászát, Románia 9.2 mázsát, Bulgária pedig 11.1 mázsát termelt ötéves átlagban hektáronként. A nyugati államok között Angliában teremnek a legmagasabb átlagok, de viszont az angol termés 80 százalékát nem kenyérkészítésre, hanem takarmányozási célra használják fel. Más a nyugati, puha búza és más az exportterületek kemény, sikérdús, kenyérkészítésre kiválóan alkalmas búzája. Kinek jutna eszébe az aranybányászat beszüntetését követelni csak azért, mert a rézbányák termelése sokkal nagyobb? Pedig az arany is fém és a réz is az. És most következik a döntő érv. A Dunavölgyben, Amerikában, Ausztráliában és Magyarországon is 100 kg búza termelési költsége 9—72 aranyfrank között váltakozott. Angliában 100 kg búza megtermesztése 77—27 aranyfrankba, Svájcban 27—43 aranyfrankba, Németországban pedig 78—32 aranyfrankba került, tehát a magyar termelési költség többszörösébe. Hol kell tehát redukálni a búzatermesztést, ott-e, ahol jó búzát olcsón, vagy ahol rosszat és drágán termesztenek? Akkor boldogat-e jobban az emberi ségi háború azért, ha jót és olcsón, nagy akkor, ha rosszat és drágán termelt Jó volna ezt a kérdést is fontolóra venni azoknak, akik a vesztésben csak szociáls problémákat látnak Jgrgvott Béla Felhívás a nikotinjáért** céliára szolgáló dohány termelésire Virágzó gyümölcster^e^süni, nagyarányú fejlődése * növényvédelmi szerként kiválóan Fasxnálható nyers nikotin szükségletei atján nagy mértékben megnövelte^ " hogy a»t * dohányjövedék az* ezidőszerint rendelkezésre álló k* üzleteiből kielégíteni nem tudta, ezért szükséges, hogy nikotingyártási ■•célra nagyobb területen termeljünk kapadohányt Az e célra szolgáló dohány termelésére vállalkozóknak a pénzügyminiszter azt az engedményt nyújtja, hogy a dohánytermőterület minden kát. holdja után az ,1945. évben 1 kg nyers nikotint, ha pedig a termelt dohány mennyiségben kát, holdanként a 8 mázsát, teikotintartalma a 2,5 százalékot meghaladja, a 8 mázsán felüli mennyiség minden egész mázsája után még külön egy kg nikotint kapnak a mindenkori gazda-nikotin áron. Azoknak, akik dohánytermelésre vállalkoznak, a legközelebbi m. kir. dohánybeváltó hivatalnál kell legkésőbb 1814 március 5-éig írásban jelentkeztessök. Természetesen ezek a dohánytermelők is megkapják mindazokaat az engedményeket, amelyekre a többi dohánytermelőknek igényük van. Az engedményekről az illetékes beváltó hivatalok nyújtanak részletes tájékoztatást Értéktőzsde A megszokottnál is csendesebb volt szerdán a budapesti értéktőzsde forgalma. A kereslet és a kínálat tartózkodása folytán az egész tőzsdeidő alatt csak hat részvényben jelentettek be üzletkötést A hangulat nyugodt volt az árak változatlanok. A kötvénypiac rendkívül üzletfeleit. Fejkamatozású értékek* Kényszerkölcsön 90 90; 1941 nyereménykölcsön 96 96; 1941 4.5°/o-os járadékkölcsön 74 74; 1942 3®/o-os törl. k. 52 52 52; 1914 főv. k. 607.5 007.5; Búzakötvény 40 40 40. Előző zárlat Kötések Zárlat Hitelk. 136.5— 136.5 M. Bank 96.5— 96.5 Lesz.b. ma —— v 98.— N. Bank 432.—— 432.— K. Bank 2395 239.0 239.5 Mok tár 75.75— 75.75 E. M. B. 1966.—— I960.— E. B. g.-m, 55.—— 55.— Hungária 108.—— 108.— Bauxit 772.6 •— 772.5 Beocsini 55.—— 55.— Bors.szén 44.—— 44.— Szentlőr. 30.—— 30.25 Cementia 303.— . —1 303.— Kohó 57.5— 57.5 Drasche 71.—— 71.— Magnezit 934—— 934.— Aszfalt 19.—— 19.— Kőszén 1626.— 1626 1626.— Nagybát. 85.—— 85.— Salgó 242.5— 245.— Urikányi 65.4— 65.4 Fővárosi 14.8— 14.8 Pallas 10.6— 10.6 Fegyver 165.— 165.— Ganz 72.— 72 72.— Rima 347.3 347.3 347.3 S. vasáru 67.6— 67.5 Hofherr 47.— 46.5 46.5 Ausztria 85 .— 85 . D.Száva 12.5 • — 12.5 Trust 142.—1— 142.— Délcuk. 232.—— 232.— M. Cuk. 375.25— 375.25 Georgia 65.5— 65.5 Goldb. 159.—— 159.— M. kend 74.1— 74.1 P.-ipar 126.25— 126.25 Sz. kend. 311.75— 311.75 Ker.-Mur.— — 141.5 Gumi 136.25— 136.25 fersnewjf I® side budapesti terménytőzsdén szercsupán egy ügyletet kötöttek: julienne, budapesti közraktárból, 200 g, nettó, 530.— pengő mázsánként A dán ¥alsjta° és devlsapia« A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták Szlovák korona (csak 20 koronás és annál kisebb címlet) 11 45 - 11 75, svájci frank 79 60— 80 60, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címlet)- 87- 82 70. Leu — érme kivételével — 2.60—2.70. Devizák Amszterdam 18007/s-- 181.40, Belgrád 6 78’/* 6.8SV*. Berlin 135 70—136.53, Pozsony 11 64—11.78, Erüstce 1543$—54.68, Bukarest 3.75 - 31*1, Isztanbu 1 368.270.6«^ Le- penhága 70.84- 71.36, Madrid S3— S3 24, Oslo 77 10—77 67, Páriz» (Viehyl 6 78.V—S 8-V/1, Prága 1357-13.67, Szófia 4.14—4 17, Stockholm 82— 8280, Zürich 79 80 *0 60, Helsinki ^7—69S, Zágráb S 79—6.SS. Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar -német devizakompvenzáció keretében történnek. Sörévé*' azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolásáról külön rendelkezések intézkednek. SSriak, Sefar. SS. (2 ára) »írj* US, Skodon 17.SA Név "forka 3». Szásszal «$.21.. Madrid $*.75. Amszterdam 222.37VI, Berlie 17255 Lisszabon 17.46%, Stockholm 102.88%, Oslo 98.62%, Kopenhárt 80.37%, Szette 5.37%, Prága 17.25, Pozsony 15. Zágráb 8.75, Isztanbel 3.50, Bukarest 237% Helsinki 8.75, Boesse* Aires 96%, Ö kőhaza* 101, Siede Janeiro 29 Amszterdam, tsfe: 25. (tí r ' 1 ú) BrártoMtí ai.u—30.17 Zürich 4S.83—43.71, Stockholm 44.81—44.90 London, Fehr. 2S. 17 ár It tó Kew York 4.02%—4.02%, Madrid 44 oh Montreal 4.4S—4.47, Zürich 17.30-17.40, Stockholm 16.85—18.96, Lhszabo!) 99.80-100.20. Sió de Isseire 85.64ballagandiszkont 1—Vís, napiéns 0.75—1.25*5 S®l90sti gazdasági hírak Hagymapia« Az idei zöldségpiacon tavaly tavaszon annyira hiányzott hagymából a kínálat jóval nagyobb a keresletnél. Ez a jelenség nyilván az akkor mutatkozott hagymahiánnyal és áralakulással magyarázható. Ennek a jelenségnek visszájára lehet számítani a most következő hagymatermelési szezonban. Szükség lenne tehát rá, hogy a meglévő készlet egész fölöslegét konzerválják a várható szűkebb napokra, ha csak egy részét nem tudják a megfelelő külföldi árucserébe beilleszteni.. . A „Magyar Közgazdaság“ új száma A széngazdálkodással kapcsolatban közöl érdekes információkat a „Magyar Közgazdaság" e heti tartalmas száma. Szabadalmi pereskedések, személyi változások, friss tranzakciók olvashatók a lapban, amelyből mutatványszámot küld a kiadóhivatal (V., Teleki Pál utca 13.). A GYOSZ—BIOSZ egyezmény kiterjesztése Már régebben folytak tárgyalások abban az irányban, hogy a GYOSZ— BIOSZ egyezményben lefektetett kedvezményeket kiterjesszék a hazatért országterületek gyárvállalatáért is. Értesülésünk szerint most ez a kérdés is megoldódik, mert a biztosítók is arra törekednek, hogy összhangba hozzák a gyári biztosítási díjtételeiket az egész országban A közraktárak keltése A Duna és a Tisza mentén jelenleg csak Budapesten, Győrött, Komáromban, Baján, Újvidéken és Szolnokon, valamint Szegeden vannak közraktárak amelyek azonban, a fővárosit kivéve, csak néhányszáz kocsirakoshiányt képesek befogadni. Ezért tervbe vették korszerű gépi berendezésekkel ellátott közraktárak építését amelyek a szükséges összekötő vasúti vágányokkal is rendelkezni fognak. Megjelent a „Kreegardsaagét Közlekedés! Tudnafitte ájzárni A Közgazdasági és Közlekedési Tudósító új számában közli kormánypárti képviselők tanulmányát a munkaügyi minisztérium tervéről Bornemisza miniszter, dr. Judik József, a Nemzeti Bank igazgatója előadásait, számos pénzügyi, közlekedésügyi információval, fővárosi aktualitással együtt. Mozik műsora ADRIA (II., Margtt-kömi 5.b Tel.: 363-707 külvárosi őrszoba. (144, 146, 142, v., A. és hétfőn 11, 1, 144, 546, 548.) ALKOTÁS :1., Gömbös Gy.u. 11. T.: 355-374) Százarcú ember. (%4, 446. %8, hétfőn: 142, v. és v.: 11 és %2-kor is.) Vas. d. e. 11 órakor: Százarcú ember, ÁTHUM (Marcit körút íro T: 1531134,151-024) Kalotaszegi Madonna (Adorján Éva, Sárdy). Híradót (»A4, %6. %S. sz., V.. és v., 8 órakor is.) BARLANG Hímszínház (Károly-küri K . Tel. 422-722). 3. hétre prof.: Zenélő malom. (V 1 2, Vzi, %6. 548.) BAROSS (Vill. Józsefkerút 63. T: 149-510) Külváros őrszoba. (3, 5, 7, v.: 11-kor is ) BELVÁROSI HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (Petőfi S.-u. 6. T.: 181-244). A szem (kultstrühn). Rajzos híradó a Pootini mocsarakról. Miki a tengeren (színes rajzfilm) Magyar-, Uia- és Európa-híradók. Folytatólagos egyórás előadások 10—21 óráig. NEMZETI APOLLÓ (VII., Erzsébet-körút Tel : 2220021, 4 hétre prol.: Kalotaszegi Madonna (%4. 14«. 143 az.; 142 . és ú.: 11 és 142.) NYUGAT MOZGÓ (VL. Teréz-körút 41 Tel:S 121- 022). Négyarcú asszony. (144, HG. 718. sz.: %2, v. és v.: 11 és 142-kor is.) OMNIA (József-korút és Köl.-sej uri sarnk T.: 120-125). 2. hétre prol.: Lajta, (%A, %6, %8, sz.: %2, v.: 11 és %2-kor is.) PEST-PALACE (VIII., Erzsébet-körút 8. Tel.: 221232). Ágról szakadt úrileány. (1412. V42, 444, V46. 18. PETŐFI MOZGÓ (VII., Rotif-abilleTu’ra H7'f T.: 428-478). Fekete gyémántok. (H4, 442. %8, v.: 142-kor is.) Vae. d. e. 11-kor: 193. nem tért vissza. RADIUS (VI., Nagymező utca 22-24. Telefon: 122- 098, 120-564). Cseresznyevirág (Pierre Richard Willin, Hakava). 1 8 órakor díszbemutató: Andante... A szerelem muzsikája. Híradó. (A4, 148, 148, sz.: 642, v. és v.: 11. VII. V*6, V48.ISCAI.A fümszínház (Teréz-körfi. T.: 114-411). A némdekhez (Szörényi, Soulay, Nagy I.). (V44, V46, V48, sz., v. és 142-kor is.) SZŰKEI.V MOZGÓ (VII Ernéhrt körút 26. T.:126-425). Kalja. (%12, %2, %4, %6, %81 SZITTYA CITY MOZI (V. Vilmos és út 36)38. T.: 111-140). A látszat csal (‘44, %6, % sz. és v.: %2-kor is.) SZIVÁRVÁNY (VII . István-dt 39 T: 228 (120), Külvárosi őrszoba. (144. V46, V48, sz., v.: V42-kor is.) Vasánap d. e. 11-kor matiné. TINÓDI. (Natvinfrontin. 8. Tel: 225 602.) Inkognitó. (144. V46, V48, sz.: %2, v. és A: 11 és V42-kor is.) TISZTI KASZINÓ zártkörú Hímszinházt. Február .24 és 27.: Ártatlan vagyok. — 20.. Körhinta.1*5. TISZA MOZGÓ (VIII . Népszínház u 31 Te.: 133-171). Kadettszerelem. (V44, V44, %8, v és ö.: 1 -7- s kor is.) TOIDI-KIALTÓ (VIII Rákóczi út T 227 (131 KUVérosi őrszoba. (10, 5412, V42, V44, V48, V18 órakor.) rrilAN MOZGÓ nsagymeró-« sri T- 1200031 Külvás’vel őrszoba^ (11, V42, V44, %6. %8.) CJBUDA (XI Honf., M ui «4 í r .“), Rákóczi pelája. (H4, %6, V48, hétfőn, %7, v. és fi., 11 és i..2-kor is.) Vas. d. e. 0 órakor; Isten rabja!. .1 A közönség kívánsága parancs: MÁSODIK HÉTRE PROLONGÁLVA! Műsoraz.á£et A szerelem, a zene és a vidámság filmjei mixtA FILMSZÍNHÁZ DLJ’A Telefon 111-994 Kísérőműsor: Tarka lánc (színes revüüe-n) BUDA! APOLLÓ (II., Széna tér Tel: 351 noto Külvárosi őrszoba. (%4, %E, %&, v. és 4.: Y:2-kor is.) Vas. d. e. 11-kor: Utolsó pillanat. (APITOL IVII.: Baross-tér 32 Kerek pályaudvarnál. T.: 134-337). 2. hétre prof.: Végjeles találkozás. 062, Val, Vá6, Vál, v. és V: 11-kor is.)1 DAMJANICH MOZGÓ (VII. Damjanich u ) T.: 425-644). Külvárosi őrszoke. (H4, 146, 148, v. és v.: 11 és 142-kor is.) DEÁK FILMSZÍNHÁZ Verez-kora! 28. Tel 125-952, 121-843) Mák! (U2Vassy, Pelsóczy, Laubar). Tejút (színes rajzfilm). Híradó (%2. Ht. K.6. %8. v. d. e. 11-kor is.) . DUNA MOZGÓ (V., Hollán-u. 7 T.: 111-994. 2. béke prof.: Mesél az élet. (%4. %8. v. és v.: V 12-kor is.) FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (Kossuth Lajos-u 1- 183-707. 189-543). 5. hétre prof.: Valamit visz s via. (Vas. V.,6. Vi., v és v.: XI-kor is. • GLÓRIA (XIV., Thököly-út 55 .Teb: 427-521) Külvárosi őrszoba, (%4, %6, %8, v. és v.: %2-kor is.) HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (VII. Erzsébet-körút 13. Tel.: 222-499). A szem (kultúrfilm). Rajzos híradó a Poniini mocsarakról, Miki a tengeren (színes rajzfilm). Magyar-, Lia-és Európa-híradók. Folytatólagos egyórás előadások 9—21 óráig. CSAK EGY HÉTIG! DANIELLE DARILLEUX KATJA 5QZ 4RILAG SZÉKELY (mit ) HOMEROS MOZGÓ (XIV. Hermina-út 7 Te.: 496-178). Külvárosi őrszoba. Világhíradót (%4, %6, %8, v. és Q.: 122-kor is.) JÓZSEFVÁROS! (Vili Kálváriátés 7 Te! 131-316). Külvárosi őrszoba. (?44, H 6,-cé. V. és v.: 142-kor is.) Vasárnap d. e. 11-kor: Aranyember. KAMARA 4VII Dohány né 2 Te.: 423-901) 3 hétee prof.: Fény és árnyék (%12, %2, %4, %6, VzI.) KASZINÓ filmszínház (IV Eskü)* 1 Te! 185-329. 383-102.) A Benedek-bár. (Szörényi: Somlay, Nagy István.) (V44, 146. %8. sz.: %2-kor is. és fi.: 11-kor is.) KORZÓ (IV., Vác:-utca 3. Telefon: 182418) Első esők (Danielle Darneux) Nyi4. 146 H8. sz.: 142. V. és fi. d. e. 11. A 144 Vz6. %8.) MESEVÁR (Szt Istvín-körút 10. T: 114-S02) (áltéssí nótász. CM, m. %S, vz %2-fatris) atrotTOr, mitokjai . Mi van a hivatalos lapban A hivatalos lap szerdai számában a következőket olvashatjuk. Rendelet: a bányaitörvény hatálya alá tartozó üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és egyéb alkalmazottaknak, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosítéséről szóló rendelet módosításáról és kiegészítéséről. — Pályázatok: a belügyminiszter községi jegyzői, közjegyzői és árvaszéki ülnöki állásra — az igazságügyminiszter finevelőintézeti kertészeti felügyelői állásokra — Pest megye alispánja segédjegyzői állásokra — Baranya megye alispánja, közellátási írnoki állásra — Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyék alispánja községi írnoki állásra hirdet pályázatot. Rádióhípe és BLT)AFEST 1. (Csillórtól f.) *: Ciénsz otthon. — S.25: Ébresztő. Torna. — 4.15: Step geli zene _ 7: Híres. — g: Idegennyelvi hírek. — 8.35: Kamarazene. — 10: BS2KRT- zenekar. — K.10- Vízjelzószolgálat. — 11.13: Szalonzene. — 11.45: KSMOWi híradó. — 12: Harangsió. Hanglemezek. _ 12.40: Hirek. — 13.28: Időjelzés, vízállásjelentés. — 13.38: Honvédőink üzennek — 14: Katonazene - 14.38: Hírek. — 16: Diákhirek _ 15.18: Cigányzene. — 18.38: Előadás. — 16.28: Szalonzene. 1 8.45: Hirek. — 17: Rádiózenekar. — 17.35: Előadás — 18: Az Operabőr előadásának kStvetítsís«: Bohémélet - 17.43- Hírek. — 11.20: Előadás. _ 23.95: Előadás — 21.1»: Mindenből ere keveset. — 21.40: Hírek. — 22.18: Idegennyelvű hírek. — 22.45 Hanglemezek. _ 23.45: Hírek. BUDAPEST II. 17: Idegennyelvű hírek. _ 1»: Francia nyelvoktatás. — 10.3«: Szalonzene. —S.l: Előadás. — 26.45: Chopinb-meH szonáta. — 21.85: Elbeszélés. — 21.15* Tájnzem*. _ 2 .49* Fén:*és Szabolcs mimiha. _ »2« igBírik