Magyar Nemzet, 1946. április (2. évfolyam, 73-94. szám)

1946-04-02 / 73. szám

*A­lasfar Zrt! _ tétele lenne az összeomlott or­szág újjáépítésének. Azokat a terheket, amelyek ki­rovása szinte természetes fel­ A demokrácia ed­digi eredményei­ ­— A társadalom másik kö­telessége, hogy ismerje el a de­mokrácia eddigi eredményeit. Gondoljon csak mindenki arra, hogy mennyi meddő küzdelem folyt az elmúlt évtizedekben a földreformért, a magyar nép­öldhözjuttatásáért, a titkos vá­­asztójogért, a szabad szervez­kedésért, a vezetőréteg leváltá­sáért, ahogy ezeket a vívmá­nyokat a demokrácia sorra megadta a magyar népnek. De gondoljon mindenki arra is, hogy volt-e valaha Magyar­­országnak olyan tekintélye, mint most a demokrácia idején. A magyar nép földhöz, politikai szabadsághoz, becsületes nép­­kormányzáshoz, nemzetközi te­­kintélyeihez jutott, ezen kdvü­l pedig a demokrácia a remény­telen gazdasági viszonyok kö­zött is biztosítja a dolgozók sze­rény megélhetését. A demokra­tikus magyar ember büszke ön­tudattal tekinthet a demokrácia eredményeire.­­­ A társadalom következő feladata a dolgozók békéjének és az egymás közti megértésnek a biztosítása. Az első világ­háború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a parasztság és a munkásság közé. (Ügy van.­ Külön-külön politikát akart folytatni a két nagy népréteg. Gyilkos harcot kezdett egymás ellen a kisgazdapárti parasztság és a szocialista-kommunista ipari munkásság. Egyik sem vette észre, hogy a harcot a demokrácia ellenségei fogják megnyerni. (Taps.) •— Egymás elnyomásától fél­tek és azután jött a reakciós el­nyomás, mely minden dolgozó rétegre egyforma súllyal nehe­zedett. A tanulság világos: ne egymást akarja elnyomni, poli­­tik­kában­­konkurálni a két nagy nemzeti dolgozó réteg, ha­nem bízzék egymásban, egymás jószándékában és magyarságá­ban, dolgozzék együtt a demo­krácia fejlődésének kimunkálá­­tikában lekonkurálni a két k­rácia sikeréért, harcoljon együtt a Tenkeió ellen. (Ügy van.) Vegye maga mellé harma­diknak a haladó értelmiséget, melynek egyes tagjai élen járnak a demokrácia fejlődésének ki­munkálásaiban s amely méltán illeszkedik be a két nagy nem­zeti dolgozó réteg mellé. Politikai egy­ü­ttmű­ködés, amíg az ország g­ondjai elmúlnak . Egy másik nagy feladat, mely a népre hárul: a politikai együttműködés mindaddig, amíg ez ország gondjai el nem múl­nak. Nemcsak a kormányzat­ban, nemcsak a parlamentben, hanem a falvakban és a városokban is meg kell lennie az együttműködésnek. Nem sza­bad az együttműködést szüksé­ges rossznak tekinteni, hanem nélkülözhetetlen politikai esz­köznek a belső rend biztosításá­hoz és az ország újjáépítéséhez. Az egyetlen lehetséges kor­mányf­orma ma a koalíció­ ­— Az együttműködést elront­hatja a kényszeredettség és a bizalmatlanság. Meg kell terem­teni az őszinte hangulatot az együttműködésben és félre kell tenni minden pártban a más pártok rovására való hatalom birtoklásának a szándékát. (Ügy van, taps). Ebből következik, h­ogy a magyar társadalom fel­adatai közé tartozik a koalíciós kormányzás megértése és támo­gatása is. Ha csak arról lenne szó, hogy a kormányzat szíve­sen veszi körül magát a biza­lom légkörével, akkor alig be­szélnék erről a kérdésről. De most másról van szó. Az egyet­len lehetséges kormány­forma a­­fiai viszonyok között a koa­líció. Amint ezt már kifejtettem, sem az egyik párt, sem a másik nem tudna egyedül kormányozni ebben az országban. Mindegyik párt tömegeinek kezében megvan az az eszköz, amellyel a másik párt kormányzását megakadá­lyozhatja. (Úgy van, úgy van­, de várjon, ha a pártkormányzás minden feltétele megvolna is, szabad lenne-e kihagyni a nagy dolgozó rétegeket a kormány­zásból? Míg a demokrácia meg nem erősödik, míg a világbéke nincs elrendezve, addig bizony ragaszkodni kell a koalíciós kor­mányzáshoz, hogy az ország vezetése, illetve az ezzel járó felelősség egyformán oszoljék meg minden párt s minden dol­gozó réteg vállán. Ez az állás­pontom nem most alakult ki, amibőn vezetem a kormányt, hanem azt vallottam akkor is, amikor a kormányon kívül is politizáltam a felszabadulás után. A társadalmi béke biztosítása . A demokratikus magyar társadalom következő feladata a társadalmi béke biztosítása. Két­féle vonatkozásban­ kívánok erről szólni. Az egyik egészen, természetes. Ez a vonatkozás ál­talában a vallás és politika egy­máshoz való viszonya. A demo­kráciában nincsenek rendiségek, így a politikai közéleti felszaba­dulás a rendiség nyomása alól való felszabadulást is jelenti. Ezen az alapon tehát nincs meg . A másik vonatkozás a faji vagy felekezeti gyűlölködés. Az elmúlt hetekben egyes helyeken olyan tömegmagatartás nyilvá­nult meg, hogy abban a letűnt fasiszta világ ösztöneit láttuk megújulni. Figyelmeztetem­ a magyar társadalmat, ne engedjen utat az antiszemitizmus indula­tainak, mert egyrészről a világ legantidemokratikusabb tömeg­­hangulatának nincs helye a ma­gyar demokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, ha mégegyszer megpróbálnának tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsüté­­sére. Éppen ezért a kormány­ el van határozva arra, hogy a nem­­ző békéjét befelé és tekintélyét kifelé mindenképpen meg fogja Viktén, az ártalmas kultúrhaz­ ! Soha el nem múló fájdalom- B­­ mai tudat­uk, hogy imádott fl ■ térjeni, a legeszményib­b élet- B : társ, a legjobb arya és nagy­ ujj *; apa, szerelő testvér g ül M főtanácsot,. p firt.1 százados, több kitüntetés B tulajdonosa, a Sop­­őri Szőnyeg­ej és Textilművek volt vezérigazg. fl tragikus baleset következtübwn­­•elhunyt. pl Temetése kedden, e hó 2 áti . 11. órakor lesz a rom. ka!. fl •egyház szertartása szerint a fl farkasréti temetőben. Vikár Gézáié Grünvi­áld T’mna­­ felesége, dr. M­aansdlné Víkár Ej Kató leónya. Maroldi Iván fl unokája, Vik­ár iárbei’, Gyenes­e Lajosné testvérei. • a lehetőség a politikai életben való részvételre. Sajnálatosan helytelen lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek a bizta­tására helytelen vélemény ala­kulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. Viszont igaz öröm­mel látjuk a politikában az egyház demokratikus képviselőit. (Éljen­zés) és a demokrácia erősödésé­nek tartjuk, ha abban a vallás­­erkölcs is kifejezésre jut. (Éljen­zés, taps.) Sokkal és faji gyűlölködéssel szemben. Elvhez azonban a tár­sadalom türelmei és a demokrá­cia békeszeretete egyaránt szük­séges. (Taps.) — A társadalom kötelességei sorába tartozik a központi hata­lom és törvény tekintélyének növelése is. (Ügy van.) A magyar köztársasági kormány nem azt akarja, hogy a magyar nép ré­széről szervilis hódsolat nyilvá­nuljon meg, olyan, melyet a régi rendszerek vártak, hanem megbecsülésből fakadó tekintély­­tisztelet. — Tekintse a magyar nép a központi hatalmát a sajátjá­­nak, becsülje meg benne önma­gát és engedelmeskedjék a tör­vényes intézkedéseknek. A de­mokrácia biztosítja a polgárnak azokat a jogokat, melyek által A faji vagy felek­ezeti gyűlölködés A kötelességteljesítés rég­felső határán dolgozunk . A törvény ereje azonban nemcsak a törvény hatalmában és alkalmazásában rejlik, hanem főleg abban, hogy­ mennyire tisz­teli és mennyire tartja meg sa­ját törvényeit a nép. Ezért­­*“ rém én ápolni és erősítei a törvény tiszt­eletét.­­ Ha még mondhatok vala­mit a társadalom feladatairól, a demokrácia eredménye érdeké­ben való feladatairól, úgy az a gyakorlati kötelezettségekre vo­natkozik. Az első a munka. Hadd mondjam meg az őszinte elismerés szavaival, hogy a ma­­gyar dolgozók a kötelességtelje­­sítés legfelsőbb határán járnak a munka végzésében. A ma­gyar paraszt szinte legendás hő­siességgel küzd a nehézségekkel, az állat- és felszereléshiánnyal, teljesíti örökkévaló kötelességet. (Éljenzés.) A magyar mezők parádéznak a zöldü­lő vetések­kel, a tavaszi vetésre is elő vannak készítve mindenütt a földek. Ha eddig vezércikkek, versek, dalok és politikai beszé­­­dek dicsérték a parasztember érdemeit, mostani teljesítményei és eredményei felülmúlnak min­den dicséretek (Úgy van, úgy van.) — Hadd mondjam meg még­is, hogy ebben a munkában nem is szabad ellankadni. Soha nem függött úgy a nemzet jö­vendője a parasztember köteles­ségétől, mint most.­­ Szinte azt lehetne mon­dani, hogy az egész nemzet a nagy­obb darab kenyér reményé­ben él. Éppen ezért nemcsak a föld bevetésére kell súlyt he­lyezni, hanem a földnek a to­vábbi megművelésére is. Féltő gonddal kell nevelni és szapo­rítani az ál­­tokat. Ültetni és ápolni a gyümölcsfákat, hogy a demokrácia parasztsága ne csak­­ szorgalmas, hanem minél előbb­­ jómódú is legyen. Sajnos, vannak olyan parasztok, akik kész gaz­daságba ültek bele, akiknek a tulajdonságait eddig nem ismer­tük, akik ahelyett, hogy igye­keznének azt gyarapítani, pré­­dálják a készet, megművelés helyett egyenesen megcsúfolják a földet. (Ügy van, taps­) Ezek­nek a körmére fogunk nézni, ha nem vállalják a mindenkire kötelező áldozatos munkát. Gondoskodunk helyükben olyan új kisgazdákról, akik nem té­­kozolnak, hanem szeretettel ölelik át az életet adó földet. (Éljen-''*, laps.) — Ha a magyar parasztság soha nem szerezte volna meg a nemzet történelme során azt a jogát, hogy nemcsak politi­kailag, de gazdaságilag és tár­sadalmilag is önmaga határozza meg, hogyan kíván szervez­kedni, most ezt a jogot meg­szerezte magának. A magyar parasztság azokon a kötelessé­geken túl, amiket felsoroltam, amit a mezőn végzett­­el, azon túlmenőleg nagy írókat, művé­szeket, államférfiakat is adott a nemzetnek. (Úgy van, úgy tan! Éljen Nagy Ferenc!) Meg­van a joga hozzá, hogy a maga szervez notidiéti­ak ár.t maga határozza meg és nagyon rosszul teszik azok, akik a pa­rasztság szervezkedésébe kívül­ről szólnak bele, ha újabb és újabb szervezeteket akarnak adni a parasztságnak, amelyek létrehozását a parasztság soha­sem kívánta.­­• Nagyon helyeseljük a munkásegységet. Nagyon helye­seljük a munkásság politikai összefogását, helyeseljük a ! Mélységes fájdídommal -tu- H datjuk, hogy forrón szeretett . Édesanyánk cxv. Polnassi Sándorsé fjá. Türk Lmesztin­a hosszú szenvedés után mire. 30-án reggel 8 órakor vissza­adta nemes lelkét Terem­tőjé­nek. Temetése ápr. 2-án d. u. 2 órakor lesz a ripfia keresztúri izr. temetőben, 'nyásao’,ják­, gyermekei Erzsi. _Irén, da, távollevő fia Laci. Vejei: Lejtő (Róth) Riv’or, Virágh Tibor, távol évő Éliás Lajos. Unokái: Virágh Iván és Ma­rietta. Testvérei: Türk Ármin, Török Ede. Haj.In Vilmosné, Sátor Dezsőné, Aranka Spesz I­­csi (San Francisco). Sógorrá és sógorai és mindazok, akik szerették. ellenőrzést gyakorolhat a köz­ponti hatalom felett, de még e jogok használata mellett is védje a központi hatalom te­kintélyét és növelje erejét, mert a rendet csak erős kormányzás biztosíthatja. (Éljenzés.) A tör­vény pedig még a központi ha­talomnak is felette álló hata­lom. Az országnak a minden­kire egyformán kötelező hata­lomra ,ohe nem van nagyobb szüksége, mint most a háború és a változás következtében meglazult erkölcsök idején. Egy politikai rendszert, így e de­­­mokráciát is csak akkor lehet meggyökereztetni, csak úgy le­het termelni, a jólétet fokozni, minderre csak úgy leszünk ké­pesek, ha rend és biztonság lesz az országban. (Ügy van.) A rendet csak a törvények betartása biztosíthatja . A rendet nem lehet kizá­rólag a társadalom belátására, emberek jóindulatára bízni, így a rend megtartása nagyon egy­oldalú kötelezettségeket róhat a társadalom egyes rétegeire. A rendet csak a törvények biz­tosíthatják. A nemzet életében szükséges változásokat csak a törvények szabályozhatják. Mű­­vel a törvényesség állapota fok­mérője a demokratikus rend­szernek és erejének is, a kor­mány a leghatározottabban kí­ván őrködni a törvények felett és biztosítani kívánja, hogy sem a polgár tulajdonához, sem állásához, szabadságához ne nyúljon senki (Éljenzés, taps), a törvény utasítása nélkül. Ha a törvények ellen a polgár vét, szigorú következményeknek te­szi ki magát. De még szigorúbb büntetésre teszi magát méltóvá az, aki olyan minőségben követ el törvénytelenséget, amely mi­nőségben a törvényességet védeni kellene és a törvénynek érvényt kellene szereznie. (Éljenzés, taps.) Ezzel kívánja biztosítani a magyar kormányzat a magyar társad­alom számára a félelem­mentes életet. Az Ulrich B. J. cég tulaj­donosai és alkalmazottai mély szomorúság­­al jelentik, h­ogy a cég főtisztviselője, hűséges munkatársuk SZERNELD IGNÁC úr 1. évi március 31-én, 51 éves korában rövid szenvedés után, jóságos telkét vissza­adta Tererotöjének. Az elhunytat kiváló szak­tudásáért, szorgalmáért, be­csületességéért és érze­lemes szívéért mindenki — aki is­merte — csak becsülte ég f­el­ette , oly fiatalon tör­tént elmúlása pótolhatatlan űrt hagyott hátra mindnyá­junk lelkében. Emlékét soha el nem fiáló kegyelettel és szeretettel őriz­zük meg. Temetése 198 április 2-án 1­2 órakor lesz a rákoske­resztúri izraelita temetésben. A kormány feladatai és problémái — De nem elégedhetem meg a társadalom kötelességeinek felsorolásával. Ismertetnem kell a kormány feladatait és problé­máit is. (Halljuk, halljuk!) Hadd mondjam meg, hogy vé­leményem szerint soha még olyan tömegű és olyan súlyos feladathalmaz nem tornyosult a magyar kormány elé, mint ami­lyennel a mai kormányzatnak meg kell küzdenie. Azt mond­hatnám, hogy szinte emberfeletti feladat most kormányprogra­mot adni, különösképpen pedig azt végrehajtani. Mégis, tekinte­tünknek keresztül kell hatol­nia a feladatok tömegén, rendszerezni kell a tennivalókat, rendszeres program szerint kell kormányozni. — Az első feladat a politikai vezetés biztosítása.­­ — Habár a pártokat a legmé­lyebb hazafias kötelességérzet és a legnagyobb feladatok meg­oldására való törekvés hozta össze, mégis külön feladat a koalíciós kormányzás. A leg­jobb szándékú szolgálatban is lehetnek eltérések, még az azo­nos célok felé való törekvések­ben is támadhat feszültség, így egyik párt nagyobbnak láthatja a demokrácia veszedelmét, mint a másik és fokozottabb véde­lemre ösztönöz. Az egyik párt esetleg több beavatkozást kíván a gazdasági életbe a helyzet megjavítása érdekében, mint a másik. Támadhatnak tehát né­zeteltérések.­­ Azért időszerű erről be­szélni, mert éppen a közelmúlt­ban támadt a politikai életben nagyon súlyos feszültség, amelynek alakulását nagy ag­godalommal figyelte az ország egész lakossága. Erről a vál­ságról ma is a legkülönbözőbb vélemények forogtak köz­szájon. Nem sorolok fel neve­ket, de megmondom a magam véleményét. — A politikai élet az elmúlt hónapokban eljutott a maga nagy teherpróbájáig. Feltűntek tisztázatlan nézetek a kissé szétesett politikai életben és nagyon megerősödött a reakció reménysége. Amikor rádöbben­­tünk ezekre a jelenségekre, ak­kor már nem lehetett másként segíteni, csak indikál­t mód­szerrel. A kormányzati elfoglaltságok folytán szinte vezető nélkül maradt kisgazda párt a válságb­­­an hirtelen megtalálta önma­gát. Elindult azon az úton, amelyről sohasem tért le, csak megállt egy pillanatra és demo­kratikus felfogásában és egy­ségében megerősödve, fokozot­tabban teljesíti kötelességét a magyar k­ép boldogulása érde­­­kében, mint valaha. Ma már nem lehet a mi nagy és tiszta pártunkról azt mondani, hogy a reakció titkos melegágya, mert szolgáljuk a magyar de­mokráciát úgy, mint bárki más. (Taps.) — De nagy teherpróbát je­lentettek az elmúlt hetek a fia­— Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megválto­zott. A háború előtt olyan volt a magyar külpolitika, mint a féloldalra nőtt fa, csak nyugati irányban nyújthatta ki ágait, mert kelet felé teljesen el volt zárva. Egészen egyoldalú hatás, a német hatás érvényesült a külpolitikában és ez fogta fel a távolabbi nyugat felé való érdeklődésünket is. A felszaba­dulástól nemcsak a belső reak­ciónak, de ennek az egyoldalú külpolitikának a határa alól is felszabadultunk. Módunk van ma már hálával és bizalommal törülni a fasizmust legyőzők, mál demokrácia vezető politi­­kusai számára is. Valam­enyy­nyien harcos ellenzékiek vol­tunk még nemrégiben is. Menyit r.vivel könnyebb lett­ volna vol&r­múnkat kemény küzdelemre elv; határozni, mint békés megegyes-' zésre. Legyen hált a Gondvise*­ lésnek, hogy nem a harci tű*­ hanem a józan mértéktartásnak­’ és felelősségnek érzése győzött mindnyájunkban. Talán a poli­ párháborút, a széthullást aka­dályoztuk meg vele, tehetővé tettük az alkotó, békés,. fejlőd'­­dést. „ — De feszültség volt a világ­politikában is. Ma már a merni n,­zetközi politika is a legjobb' úton halad, a békeszeretet és­' a bölcsesség győzelme felé.­ Eb-­­ben a helyzetben könnyebben, fogalmazhatjuk meg a magyar-­ külpolitika irányát is. A hazánkat felszabadítók és nem hi,­zeti föggetlenségünk at %ia*z*2 adók felé. — És itt álljunk meg e£y pil­lanatra tisztelt nagygyűlés. Áp­rilis 4-én lesz egy éve, hogy a­ Vörös Hadsereg végkép kiverik"*" hazánk földjéről az ellenséget. (Hosszantartó lelkes taps!) Ün( népi érzésekkel várjuk ennek az évfordulónak az eljövetelét)" örömünknek kifejezést adjunk és a megemlékezés virágaival díszítsük azoknak az orosz ka­tonáknak a sírját, akik ételüket, adták a szabadságért, a mi mai gyár szabadságunkért is. (Lel­kes taps.) Magyarország kül­politikai helyzete özv. Sternfrld tanúrné az. Faragó Viola. Ezv . maga mimi Bandi fia nevében mély­séges fájdalommal jelenti, hogy felejthetetlen férje, a legnemesebb szívű élettára és apa STERNFELD IGNÁC a Ulrich B. J. cég főtiszt­­viselője 1946 március 31-én, 51 éves korában örökre itthagyott bennünket. Felejthetetlen ha­lottunkat április hó 2 án *12 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temető­ben. Gyászolják testvérei Gyula Pozsony, Lajos Chicago. Özv. Geiger Simonáné. Lévai vi.mmné, Vas Bélány, K­atádz­­ésáné, Sav. Blíz Sándorod rokonai és kiterjedt baráti köre. Részvétlátogatások Etévez** sét kérjük. startszervezetekben való gazda­sági egységet is, de kívánnunk kell « parasztegységet is (Úgy van, úgy van!), mert »­ demo­krácia egyensúlya ferde tenne akkor, ha « magyar parasztság nem od­asna egységesen ki a maga jogainak érvényesítése érdekében. — A magyar munkásság számtalan esetben adta tanuje­­lét annak, hogy teljes mérték­ben átéli­ a demokráciában felu­l háruló feladatokat. A szénb,a»...,, nyák termelésének állapdoti emelkedése — és itt fia,déjj...( mondjuk köszönetet ». p&iyfey déki bányászoknak (éljenzés) elérte a termelés békebeli sza^V.1 vonalát és mértékét. Az egyed­i üzemek és műhelyek békebeli"" eredményei, a Kossuth-híd meg­építése, mind-mind a magyar munkásság hazafias áldozatait mutatja. Jteifa, 1946 áprill# ) Munkafegyelem, munkaerkölcs, adómorál .­ Itt is meg kell mondanom azonban, amit a parasztságnál megjegyeztem, hogy nagy szük­ség van még sokhelyütt a mun­kafegyelem erősödésére és az áldozatok növelésére. Bízunk benne, hogy a munkásság a maga szervezetein keresztül és a központi hatalommal való összeköttetésben ezen a téren is eredményeket fog tudni elérni a demokrácia boldogulásának biz­tosítására.­­ De meg kell szilárdulnia a munkaerkölcsöknek a köteles­­ségteljesítés minden területén, az íróasztal mellett, az üzleti életben és a műhelyekben egy­aránt. Szegénységünkből csak a munka emelhet ki bennünket és el kell jönnie mihamarabb an­nak az időnek, amikor a munka valóságos értékmérője lesz a demokrácia minden magyarjá­nak.­­ Fokozott munka mellett leközölt áldozatot is kíván az újjáépülő haza. Meggyengült az adómorál, most amikor pedig éppen nagy szükség len­ne az állami bevételek fokozá­sára. Azt kérem a magyar tár­sadalomtól, hogy ne várja meg az adók beszedése körül az utánjárást, a költséges el­járást, , hanem könnyítse meg, az állami, mi igazgatás helyzetét a pontosa­­ adófizetéssel. Azoktól, jövedelmük után adóznak, kér,? rem ne titkoljanak el senym­ől,., mert hanafiatlanság lenne• íz.,', szegény országot megcsalni 4%* nemsokára elérkezik ás, idő..,, amikor súlyos megbélyegzés,,', vár az országgal szemben ön­zőkre, viszont nagy elismerés,,* a kötelességüket híven teljesí-., tökre. — A társadalom feladatainak, ,. felsorolását be is fejeztem. — Ha a magyar nép megfej,­ gadja tanácsaimat, ha megfo-t gadja kéréseimet, akkor a de- r­­isokratikus köztársaság a lila-"' gyarok boldog hazája lesz" nemsokára. Ma az országveze- 'i, lés tisztább és önzetlenebb,­­ mint volt a múltban, talpraá­­l­lásunk és boldogulásunk is ha­marabb bekövetkezik, mint a" múlt háború után, ped'p n:a " súlyosabbak a bajaink Ha magyar nép belső békességben'­; és kitartó szorgalmomat Végű’1' a munkáját, akkor a demokra­tikus magyar köztársaság erősebb életű lesz és méltó helyet fog-'­­lat el a világ életrevaló­­népei'­ között. h­­rv A Szovjetunió barátsága —­ A magyar külpolitika ter­mészetszerűleg elsősorban for­dul a Szovjetunió felé. Szom­szédjává lettünk a hatalmas szovjet birodalomnak. Kevés lenne annyit mondani, hogy ér­dekünk a vele való jó viszony, de kevés lenne a hivatalos ba­rátság is. Arra van szükség, hogy népünk lelkében is erő­södjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. Ne csak a magyar kormány, de a magyar nép is legyen büszke nagy szomszédunk barátságára; han­gulatával, magatartásával szol­gálja a társadalom is az őszinte jóviszony kimélyülését. — A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szov­­jetúnióval A demokratikus Ma- SZÉKELY EMIL«iíS«26 Brillánnt, aranyat, axliatöt, órát legSzállábban vana Legszebb husvétkor az Istenhegyi Szanatóriumban Szab*dsií!he«r XII. Ör*-at tizenkettS. Telefon S61-070. Békebeli napi ötszöri étkezés, központi fűtés, meleg víz. Húsvéti 10 napra ajánlatos már s­ost helyet biztosítani. gyarország saját jövője érdeké-­ ben is kötelességének ismeri, hogy jóvátegye ezt a történelmi-, hibát, hűséggel szolgálja a­­bal­tái­ viszony megerősítését. — A hálán túl egyéb köteles­­­ségünk is van a Szovjetunióval, szemben. A háborús károkért, jóvátétellel tartozunk, é­s amidőn a magyar kormány mindent el-­­követ ennek fokozott teljesíté­sére, innen hívom fel mindazo­kat a tényezőket, amelyeken­­­ jóvátételi szállítások múlnak, hogy a kormánynak ezt a törek­vését minden erővel támogassák, mert a kormány hatalmával és szigorával kerülnek szembe azok, akik a jóvátételi teljesítés ÚJ SORSJÁTÉK, Húzás április 10-től 26-ig. Elérhető legnagyob nyeremény­ 3 milliárd pengő Sorsjegyárak: Egész 600 000," fél 300.000, negyed 150.000 pengő. Az összeg előre beküldendő.­­TÖRŐKA és Tia bankijai r.­­ Budapest, Szervita-tér S. Postatakarékpénztári szjn S361.

Next