Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

fasimap. i946 szeptember 1 Spellman bíboros Nyílt dolog, hogy a világ ka­tolikus főpapjai közül Spellman newyorki bíboros-érsek rendel­kezik a legnagyobb befolyással Rómában. Ez részben rendkívüli tehetségének és már sokszor méltatott modorának a követ­kezménye, részben pedig azzal magyarázható, hogy­­ Európa zűrzavarai és elszegényedése miatt — különös jelentőséghez jutottak az Egyesült Államok és a tengerentúli katolikusok. Nagyjából 24 millióra tehető az Egyesült Államok katoliku­sainak száma. De ez a 24 millió hívő és egyháztag egyedülálló jelentőségű kulturális és gazda­sági erőt képvisel. Az Egyesült Államok katolikusainak élelmi­szerküldeményeit az összes euró­pai katolikusok valósággal lesik. A második világháború alatt, a semlegesek támogatásával, Ame­rikából sikerült ellátni az ugyan­csak semleges Vatikánváros szük­ségleteit is. Az Egyesült Államok katoliku­­sainak és katolicizmusának Spellman newyorki bíboros­érsek a hivatalos és nemhivata­los irányítója. A pápa „utazó nagykövete" A világsajtót az utolsó hóna­pokban több ízben bejárta a hír, hogy Spellman bíboros-érsek — pápai államtitkár lesz. A New York Times azonban nemrég megcáfolta ezt a verziót és Spellmanhoz közelálló körök Információja alapján leszögezte, hogy erről nem lehet szó, hiszen Spellman semmikép sem akar m­egválni newyorki érsekségétől. Valószínű, hogy a New York Times-nak ez az értesülése meg­felel a valóságnak, márcsak azért is, mert Spellman egész lényében amerikai és amerikai tempójához nem illene az ál­lamtitkári egy hely­hezkötöttség. Spellman inkább megmarad­t— newyorki érseki méltóságá­nak betöltése mellett —■ a pápa "utazó nagykövete", aki hol itt, hol ott, hol Európában, hol Amerika valamelyik részében képviseli Róma és a katolicizmus érdekeit. Pilóta és költő Spellman bíboros-érsek álta­lában repülőgépen szokott utaz­ni és a leírtő00 esetben maga ve­zeti a gépét. A második világ­háború idején tanulta meg a pi­lóta-mesterséget. És ezt a mes­terséget csakhamar művészetté fejlesztette. Mint az amerikai hadsereg katolikus tábori lelkészetének vezetője, aki 6370 katona-pap közvetlen főnöke volt, nem ke­vesebb, mint 100.000 mérföldes légutat tett meg és 24 országban szállt földre. Tárgyalt Churchill miniszterelnökkel, Eisenhower főparancsnokkal, De Gaulle- lal, fő francia felszabadító mozgalom­­vezetőjével, Hailé Szelasszié né­­gussal, Smuts tábornaggyal, a­­délafrikai miniszterelnökkel,­­Inönü török elnökkel, De Va­­lerával, az Ír Szabadállam mi­niszterelnökével, Faruk királlyal, Csang-Kai-Sek-kel és az Egyesült Nemzetek minden főemberével. Az amerikai Time and Life szerint­ ez a kiváló pápai diplo­mata és példátlan agilis főpap, aki pilótaként is megkereshetné kenyerét, egyben kitűnő költő és író. Négy háborús könyve félmillió példányban fogyott el. 1944-ben nagysikerű verskötete jelent meg. Három esztendő alatt 250.000 dollárt kapott írói tiszteletdíjként a műveiért. Ezt a pénzt jótékony célra adta. Most megbízást kapott, hogy filmszcenáriumot készítsen. Ideje van arra is, hogy rádióelőadá­­sokat tartson. Spellman bíbo­ros-érseknek nincs nappala és nincs éjszakája, csak permanens munkája van, de — mindent elvégez. A The Reader’s Digest­­ben olvassuk, hogy verseit, cik­keit, beszédeit főleg éjfél után írja. Aki közepes diák volt, de — jó kézilabdázó A világ legmodernebb bíboro­sa 1889-ben született a massa­­chusuetsi Whitman-ban. Atyai és anyai nagyszülei Írországból kerültek Amerikába, mégpedig — mint Spellman írta a Ford­­ham Monthly-ban publikált ön­életrajzában — „nem valami fi­nom hajóval". A középiskolás Spellman­­gyerek nem volt jó tanuló, de rendszerint nyertes volt a kézi­labda-mérkőzéseken és diadal­mas a boxviadalokon. Mint fel­sős diák, az egyik nyári szün­időben autóbusz-kalauzként mű­ködött. 1907-ben édesapja a jezsuiták híres egyetemére, a Fordham University-re küldte. Ott sem volt a legjobb előmenetelő, de éles eszével mégis kitűnt társai közül. Egy napon váratlanul közölte szüleivel, hogy pap akar lenni és a római North American Col­­lege-ben kívánja folytatni tanul­mányait. Csakugyan Rómába került és ebben a rendkívüli szi­gorú kollégiumban első pillanat­tól kezdve az elsők közé tarto­zott. 1916-ban szentelték pappá és ezután közel egy évtizedig Boston környékének egy kis paróchiáján tevékenykedett, de közben legismertebb cikkírója lett a The Pilot-nak, a bostoni katolikusok napilapjának. A Vatikán sajtófőnöke 1925-ben Spellman látogatást tett Rómában ahol felkereste egyik volt tanárát, Borgongini- Ducá­t, aki abban az időben Gasparri bíboros, teljhatalmú pápai államtitkár „jobbkeze" volt. XI. Pius pápa, aki nem tu­dott angolul, éppen amerikai za­rándokokat fogadott azon a napon és a tolmácsnak kiszemelt pap megbetegedett. Borgongini- Duca beajánlotta ex-tanítványát és Spellman fordította ex ab­­rupto a pápai beszédet. Ez a váratlanul bekövetkezett fordítói tevékenysége fordulatot hozott pályáján. Vatikáni szolgálatra rendelték és hét esztendeig dol­gozott a pápa közelében. Előbb latinból és olaszból fordított angolra, később a Vatikán­­saj­tófőnöke lett. Spellman római működése előtt a vatikáni hírek csak a Vatikán hivatalos lapjá­ban jelentek meg, ő szakított ezzel a szokással és a Vatikán lényegesebb közlései nap-nap után a fontosabb külföldi nyel­vekre lefordítva kerültek köz­vetlenül a világlapok tudósítói kezébe. Ezzel a Vatikán jobb „publicity“-t kapott. Gasparri bíboros 1930-ban be­tegsége miatt visszavonult a pápai államtitkárságtól. Utóda Pacelli bíboros lett, akit 1939- ben a pápai trónra emeltek. Pa­celli és Spellman meleg barát­ságot kötöttek. Mindketten sze­rették a hegymászás sportját. Sokat kószáltak a svájci Alpok­ban. 1931- ben Marconi tervei alap­ján elkészítették a Vatikán rá­dió leadóját. A vatikáni rádió egy évig Spellmann irányításával működött. A fasizmus ellensége Spellman, aki a szabad Ame­rika demokratikus légkörében nevelkedett, nyílt ellenszenvvel szemlélte Mussolini diktátorsá­­gát és a feketeingesek terror­ural­mát. Előre látta, hogy a Vatikán és a fasizmus megállapodásai legfeljebb ideig-óráig tarthatnak. 1932 júliusában nagy szenzá­ciót keltettek azok a Mussolini­ról és a fasizmusról szóló lelep­lezések, amelyeket az Associated Press és az United Press párisi­­szerkesztőségei röpítettek világgá. Ezeket a leleplezéseket a francia fővárosban járt Spellman he­lyezte a nagy amerikai sajtóiro­dák párisi képviselőinek aszta­laira. Ettől az időtől kezdve — a le­leplezések „háttere" valahogy kitudódhatott — állandóan fa­siszta detektívek követték Spell­­mant Róma utcáin. De a tem­peramentumos pap, aki meg­unta, hogy örökösen nyomában járjanak, többízben bátor hatá­rozottsággal zavarta el háta mö­­gül a fasiszta rendőrbérenceket A szegények lapja 1932- ben avatták püspökké Spellmant, aki Pacelli bíboros ruháit viselte a szertartáson. Az új püspök a Newton Centre-i Sacred­­leart Church rektora­ként kezdte meg újabb működé­sét. Állandó látogatója volt a kül­városoknak, a szegénynegyedek­nek. A kisemberek és munkások hamarosan összebarátkoztak a püspökkel, aki nem hatalmas luxuskocsin és libériás soffőrrel jött közéjük, hanem maga ve­zette olcsó, kis autóját. 1936-ban Pacelli bíboros vé­gigutazta az Egyesült Államokat. Spellman püspök volt a pápai államtitkárt szállító repülőgép pilótája. XI. Pius pápát Pacelli bíboros követte XII. Pius néven Szent Péter utódjának trónusán. És az új pápa Spellman püspököt ültette a megüresedett newyorki érseki székbe. Spellman teremtett azután szoros összeköttetést XII. Pius pápa és Roosevelt elnök között. A Vatikán és az Egyesült Álla­mok rendszeres diplomáciai kapcsolatát nem lehetett megva­lósítani, mert az Egyesült Álla­mok 67 millió protestánsa elle­nezte volna, hogy az Egyesült Álamok nagykövetet küldjenek Rómába. Ennek következtében azt a megoldást választották, hogy a protestáns Myron C. Taylor került az Egyesült Álla­­mok elnökének személyes külön­­megbízottjaként a Szenszékhez. Spellman több ízben emelte fel szavát a felekezeti gyűlölkö­dés és az antiszemitizmus ellen. Amikor egy olyan katolikus egyesület küldöttségét fogadta, amelynek tagjai sokszor tanuje- jét adták felekezeti türelmetlen­ségüknek, New York bíboros­érseke a következőket mondotta: Önök nem katolikusok. Ahhoz, hogy valaki katolikus legyen, mindenekelőtt keresz­ténynek kell lenni. Sós Endre Szénvásárlási felhívás! A szétermelés túlhaladta a napi 2100 vagont és így mód nyílott arra, hogy a bányák fűtési célokra is szállítsanak sze­net, így Budapestre már megkezdődött kereskedők részére a szállítás. Felhívjuk a közönséget (nagyobb üzemek, intézmények be­szerző csoportjait), hogy szénszükségletét már most szerezze be. Készpénzfizetés ellenében, vagontételben megrendeléseket át­­vesz — fűtési célra engedélyezett szénmennyiség keretében — (Magyar Állami Szénbányák Központi Végrehajtó Bizottsága, Budapest, V. Arany János­ u. 25) Magyar Állami Szénbányák Központi Végrehajtó Bizottsága Belvárosi nyomda IV, Sütő­ utca kettő, félem. T. 183-216.­­a rendelkezésére áll régi üzletfeleinek. Mindennemű üzleti nyomtatványokat méltányos áron, szép kivitelben vállal. Rutinírozott üzletember külföldi expozitúrákkal keres nagyobb tőkével betársulást varty finanszírozást Jövővel bíró válla­lathoz vagy bármely üzleti elgondolás­hoz. Belföldi reláció is érdekkel bír. Részletes válaszokat „Lehetőleg ex­porttal kapcsolatosan" jeligére Patak­hoz, VI., Bajcsy-Zsilinszky­ út 29. * Magyar Nemzet Kísér­t­e­t­i­e­m „U­pton Sinclair Letűnt Világ című regényének 637. oldalán olvastuk: (II. kötet) Idő 1919. Egy amerikai újságíró megkérdezte Wysontól: — De Elnök úr, mi lesz az új Csehszlovákiában lakó németekkel? — Hát vannak németek Csehszlovákiában? — kérdezte Wilson meglepődve. — Három millió — hangzott a felelet. — Milyen különös — kiáltott fel az Elnök. — Masaryk ezt sohasem említette nekem!" A magyarokról már akkor sem esett szó. Magánt­ulajdont! A kommunista párt egyik képviselője útján pénteken tör­­vényjavaslatot nyújtott be a malmok községesítéséről. A párt reggeli lapja döntő jelen­tőségű eseménynek mondja ezt a lépést, amelyből a falu népe a lények világánál láthatja, hogy melyik párt a nép igazi barátja. A kommunista párt ezt az újabb közületesítési akció­ját azzal indokolja, hogy „a malmosok többsége nemcsak a múltban, hanem a jelenben is a népnyomor vámszedői voltak." Bővebben nem magyarázza vád­jait a párt, de a legutóbbi agi­tációs beszédekből arra kell kö­vetkeztetnünk, hogy a vámőr­lés újabban sokat vitatott hiva­talos — állítólag túl magas — ár­ megállapítása váltotta ki ezt az akciót. Anélkül, hogy részle­tekbe­ bocsátkoznánk a kérdés vitájában, meg kell állapíta­nunk, hogy ezt a javaslatot nem tesszük magunkévá annál az egyszerű oknál fogva mert mi a magántulajdon alapján állunk. A malomipar legalább nyolc­­száz üzemet foglal magában s ennek köztulajdonba vétele, nem kell magyaráznunk, mit jelen­tene. A magyar malomipart egyéni munka, szorgalom és tehetség teremtette meg, mint a kis, kö­­zép és nagyipar legtöbb más alkotását. Nem lehet és nem szabad évtizedek munkájának eredményeit kiforratlan kísérle­teknek odadobni. Ha valamely termelési ág ellen jogos kifogá­­sok merülnek fel, az államha­­talomnak módjában áll, de kö­telessége is ezeket megvizsgálni s a visszaéléseket, a közérdeket sértő tevékenységet minden vo­natkozásban megakadályozni. Ha a malmok károkozóan vég­zik munkájukat, meg kell őket rendszabályozni. Ha nem elég a mai ellenőrzés, fokozni kell azt. A gazdatársadalmat s min­den fogyasztót meg kell védel­mezni, akár kereskedő, akár iparos akar a vámszedője len­ni- De a községesítést hagyjuk, annál is inkább, mert nem tud­hatjuk, hogy az minek, vagy kiknek volna jó. PLANTÁZS Budapest­l­ső számú szórakozóhelye NAGY SZEPTEMBERI ÚJ MŰSOR! NEVETŐ ORKÁN!, HALMAI IMRE KAZAL LÁSZLÓ ILONA és FRED LARKI GLADYS KOWSEROV HOLLYWOOD SISTERS VÉRTES KLÁRI ÉS POLGÁRI URAK Mindennap reggelig nyitva! H ANGOL PARK J031^19­­­9]S9 daUJuSUA a szezon legnagyobb Gála­estje HONTHY HANNA latabar kalman TÜRK BERTA Fejes Teri — Lázár Mária Rákossy Tibor — Halmai Imre Herczeg Jenő — Komlós Vilmos Barna Anci — Misoga László Boross Géza — id. Latabár A. Marietta — Sütő István Sikolya István — Pártos Gusztáv Ilona és Fred Larry Elfl — 3 Giros felléptével HELYÁRAK: 3—4 FORINTIG Teljes üzemben lévre GYÁRTELEP kötő- és szövőgépekkel kivándorlás m­iatt BÉRBEADÓ „Előnyös feltétellel" jel. Patak hird., Bajcsy-Zsilinszky­ út 29. A levélképekKSS Pro memória Párisban —­­ ezt el kell ismer­nünk — súlyos érvek szólnak el­lenünk. De figyelembe kell ven­ni a magyar külpolitikának 1944 máricus 19 előtti vonalvezetését és azt is, hogy miképpen véle­kedtek erről a szövetségesek. Háborús szereplésünk fontos megítéléséhez ez­ is hozzátarto­zik. Beszéljenek a tények: 1938-ban Horthy kieli látoga­tása idején a magyar kormány Bledben megegyezett a kisantant­­tal úgy, hogy Ribbentropp Ma­gyarországot Németország hát­batámadásával vádolja. Münchenben a nyugati hatal­mak elismerték a magyar-cseh­szlovák viszony rendezésének szükségességét, azonban nem vállalták a közvetítést ebben a kérdésben, hanem átutalták azt a tengely hatáskörébe. Cadogan helyettes angol kü­ügyminiszter okt. 17-én közli a londoni ma­gyar követtel, hogy kormánya a néprajzi alapon álló követelé­seket a maga részéről helyesli, ezt már Prágában közölte, de most újból megismétli. A lon­doni magyar követ szept. 2-án jelenti, hogy angol hivatalos részről kijelentették, hogy a csehszlovák kormánynak vilá­gosan meg­mondták, hogy győ­zelmes háború esetén sem re­mélheti, hogy kisebbségi terüle­teit megmenthesse. 1938 ápr. 15-én Barcsa lon­doni magyar követ távirata: „Kiváló németbarát angol szemé­lyiségnek Ribbentropp a legha­tározottabban kijelentette, hogy Németország Danzig és a len­gyel korridor megtámadása után, teljes katonai erejével Magyarországot és Jugoszláviát fogja megszállni. A magyaror­szági rezsim Németország szá­mára tűrhetetlen és gazdasági­lag is káros..." 1939 február 12-én Henderson, az angol munkáspárt egyik ve­zére a londoni magyar követ előtt hangoztatja, hogy az angol munkáspárt mindig ellensége volt a trianoni békének, azt mindig ellenezte és mindig egy igazságos békerevíziónak volt a híve, ellenezve a páriskörnyéki békéket, amelyek egy új háború mikróbáit rejtik magukba és amelyek éppoly ostobák, mint amilyen igazságtalanok voltak. 1938 okt. 7-én, mint az lon­doni követünk táviratából kitű­nik, az angol kormány azt a választ adja a cseheknek, hogy­ha háborúra kerül is a sor és Anglia győz, Csehszlovákia ak­kor sem számíthat többé régi határainak visszaállítására, mert az angol kormány meggyőző­dött arról, hogy idegen terület­nek idegen fennhatóság alá való utalása ellenkezik a béke érde­keivel és ezért eredménnyel is járjon egy háború, Csehszlovák­­ia idegen nemzetiségekre többé nem számíthat. 1939 április 27-én a magyar külügyminiszter közli az olasz kormánnyal, hogy fegyveres ak­cióban Lengyelország ellen nem veszünk részt és a németeket nem engedjük át. „Ha a németek er­re erőszakot helyeznek kilátás­ba, fegyverrel válaszolunk. Aki Magyarország területére enge­dély nélkül beteszi a lábát, azt ellenségnek tekintjük." 1939 június 24-én Teleki Hit­lerhez és Mussolinihez intézett levelében újból hangsúlyozza, hogy Lengyelországgal szemben ellenséges aktusra nem vagyunk kaphatók. Emiatt német részről óriási a felháborodás. Közvetle­nül a háború kitörése előtt Ribbentropp újból átvonulást kért és ellenőriekképpen galíciai területeket ajánl fel. A magyar kormány ezt erélyesen visszauta­sítja azzal, hogy Magyarország revíziós, de nem imperiatisztikus annexiós politikát folytat. Magyarország 140.000 lengyel katonai és polgári menekültet fogad be és ezek túlnyomó több­ségét kicsempészi a szövetsége­sekhez az újonnan felállítandó lengyel hadsereg részére. Né­metország emiatt több jegyzék­ben követeli Telekitől a lengye­lek kiadását, ő azonban mind­annyiszor megtagadja. Európa egyetlen lengyel középiskolája ekkor Magyarországon működik. 1940 február 9-én az angol külügyminiszter kijelenti, hogy méltányolja, sőt bámulja a magyar külpolitikát, mely a mai nehéz időben képes volt összeegyeztetni azt a két poli­tikai elemet, amelyek, sajnos, mostanában a legritkábban szerepelnek együtt, t. i. az ügyességet és becsületességet. Churchill, mint Anglia há­borús miniszterelnöke 1940-ben az angol alsóházban a követ­kezőket mondotta: „Mindig helytelenítettem azt a politi­­kát, azt a magatartást, aho­gyan a páriskörnyéki békék Magyarországgal elbántak." • Az angol külügyminiszter, Eden, ismételten azt mondja a magyar követnek: „A magya­rok ne féljenek, mert többet trianoni békéről szó sem lehet, mert Anglia igazságos és em­berileg elviselhető tartós békét akar.• 1940 július 2-án Erdélyre vo­natkozó területi igényeinkkel kapcsolatban Halifax helyettese kijelenti Barcza londoni ma­gyar követnek, hogy területi követeléseink békés elintézését az angol kormány csak öröm­mel látná. KERJE,­­ KÜLDJÜK! RÁKÓCZHIT 70. T.424-H$­ MUTEX VÁLLPÁRNAGYÁR BEER ISTVÁN VH. DOB.U. TIZENHAT NE ÖLJ! AtomG. G. elvégzi helyetted! Vége az áldatlan harcnak, ame­­lyt eddig a poloskák ellen foly­tatóul — Végigalhatja az éjsza­kát, nem kell 2—3-szor villanyt gyújtani, hogy pusztítást végez­zen a vérszívók között, mert pár fillérért elvégzi ezt az AtomG. G. a poloska is minden rovar pusztító atombombája! Kizárólag ez a készítmény tar­talmazza a vegyészet korszak­­alkotó új találmányát, a „G. G.“ rovar idegmérget, malye nem­csak megöl minden poloskát, ha­nem tartós hatásával a későbbi látogatók ellen is biztos védel­met nyújt. — Egyetlen doboz AtomG. G. megszabadítja poloskáitól! Sze­rezze be még ma és holnap már nyugodtan alhat. — Kapható minden drogériában és festék­üzletben. Magyarországi főrak­tár: Bajcsy,Zs­inszky.út 23. sz. Telefon: 125—590. 3

Next