Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

4_ Őszinte riport a ,,rátermettségéről Az elvesztett háború után Magyarországnak nem maradt más, mint a romok és a jó­­vátételi kötelezettségek. Ami ezenkívül a miénk s amit nem vehet el tőlünk senki, az alko­tóerőnk és ennek egyik bás­tyája: a műegyetem. Vigyáz­zunk rá nagyon!,... A műegyetem is vigyáz ma­gára, nem kíván beleesni a ta­valyi hibába, nem vesz fel 400 hallgatót, akikből 300 megbu­kik, most felvétel előtt rostál. • Rátem­ettségi vizsgán? ros­tálja meg a műegyetem a fel­­vételre jelentkezőket. A ráter­mettségi vizsgára 317-en jelent­keztek, a vizsgán 226-an je­lentek meg, megfeleltek 94-en. A jelentkezők közül 30 nő volt, megfelelt 6. Akik ezen a rostavizsgán nem vehettek részt, később pótólhatták, amit elmulasztottak. Reggel 8 óra­kor 24 fiaalember várakozik rajztáblával a hóna alatt az építészmérnöki kar dékáni hi­vatala előtt. Friedrich dékán úr megálla­pítja, ki maradt indokolt oknál fogva távol az első vizsgáról, mert aki nem, az már nem is tehet kísérletet a felvételre. Három úr szomorúan hazaviszi a tisztán maradt rajzlapokat, 21 úr pedig elhelyezkedik az auditórium maximumban, ahol több mint 600 diáknak van hely. A 20 diákkal „gyenge ház­ van a teremben, a hangu­lat azonban mégis feszült és várakozásteli. Megkérdezem a jelentkező­ket, hányan múltak el 20 éve­sek? Öten jelentkeznek. — Je­len — mondják és diákosan feltartják a kezüket. A legidő­sebb 25 éves,­­Szlovákiából jött, ahol nem veszik fel az egye­temre, mert mint magyar nem kap­­megbízhatósági bizonyít­­ványt­l. Mostanáig katona volt, aztán hadifogoly, végül az apja műhelyében dolgozott, mint la­­kat­osinas. Bevonul Csonka professzor úr és törzskara, egy adjunktus, egy tanársegéd és megkezdődik az inkvizíció. Lehet, hogy a jelentkező uraknak valóban inkvizíció, a kérdések azonban, amelyek a fekete táblára kerülnek, meg­lepőes egyszerűek, jórendű ötö­dik girroriazista jelesen oldja meg valamennyit, ha megérde­melten jórendű. A professzor úr azt mondja bevezetőben: Üdvözlöm Önöket, remélem a mai vizsga bebizonyítja, hogy mindannyan rátermettek a mérnöki pályára. Azután le­száll Csonka tanár úr a ka­tedráról és elmondja, hogy amit az imént udvariasan a ka­tedrán mondott. Valójában nem is remélhető, az eddigi tapasz­talatok szerint a jelentkezők bebizonyították, hogy a közép­iskola teljes csődjével állunk szem­ben, a diákokat integrál és differenciál számításokra ta­nítok, amikor elsőfokú egyen­leteket sem tudnak megoldani. Matematikát nem lehet ma­golni, a differenciál számítást pedig többnyire a tanár sem érti. Csonka professzorral, aki egyébként kitűnő statikus és B-Fstán van —, ameddig a je­löltet, a példákon izzadnak — mindenféléről beszélgetek. Csonka tanár úr azután ki­megy. Az adjunktussal, és a tanársegéddel beszélgetek , to­­vább, kedves fiatalemberek, csak egyetlen pillanatig kell ne­heztelni rájuk. Nem tudják, ki az egyetem rektora. — De uraim, önök nem tud­ják, ki a műegyetem rektora, érthetetlen!... Az adjunktus úrnak eszébe jut: — Csűrös, igen, Csűrös, most már tudom, látja kérem, én tudtam ! ... Jól van adjunktus úr, leül­het-Az eredmény Most jön a vizsga legszomo­rúbb része. Megnézzük az ered­ményt. Nem akarom az olvasót valamennyi példa felsorolásával untatni, elég az első. Kérdés: Mennyi 10 a mínusz hatodikon. Egy mérnökj­elölt számára res­­telnivalóan egyszerű. A felelet: Egy per egy millió. Négyen oldják meg helyesen. Egy jelölt helyesen, de nem végig, ketten azt írják: Hatodik gyök 10. Egy azt írja: Hat per hat tized, egy azt írja: mínusz egy millió, egy azt írja: egy per 10 mil­lió. Egy azt írja: 0.000.0001, egy diák azt írja: 0 000.001. Kettő nem felel. A többi példa egyszerű tér­fogat-számítás, elsőfokú egyen­let megoldása, osztás és kivo­nás törtekkel, vidám gyakorla­tok alsósdiákok számára. Feleletek a helyesírási hibákkal Miért akarok építészmérnök lenni? Ez volt az első vizsgán a kérdés, erre kellett felelni a hallgatóknak írásban. Néhány sor a válaszok közül: Festőmű­vész akartam lenni, de nem akarok mint nyomorgó művész a társadalom terhére lenni, ezért leszek inkább építészmér­nök. • Bocsánatot kérek a dékán úrtól, mert nem tudom a ma­tematikát, de megígérem, ha mégis felvesznek, megtanulom­. • Én nem vagyok olyan, mint a többiek, akik gyerekkoruk­ban szemeteskocsisok akartak lenni, én már kisgyerekkorom­ban építőkockával játszottam és homokvárakat építettem*. A mostani feladat, címe: Mi az építész hivatása? Olvasom a dolgozatokat. Csupa puffogó frázis, semmi hivatástudat, hacsak nem eb­ben az egyetlen mondatban: • Koszos barabok helyett szép bérpalotákat akarok építeni!...* Az egyik diák már a rektor magnificus helyébe képzeli ma­gát és hordópolitika stílusban így ír: «Az építészet nem üz­let, hanem bizonyos fokig mű­vészet. Aki tehát a jó üzlet miatt jött, távozhat’» Sűrű és súlyos helyesírási hibák. Helyén­­-ve­­, először két ss-el, megnyugtatja helyett megnyugtassa és így tovább. Kétségbeejtő. A tanársegédek azt mondják: — Csonka tanár úr lenne a legjobb rendőrminiszter, any­­nyira tud vigyázni a rendre, nála nem lehet csalni. Gyakran megcsinálja, hogy duplán olvas katalógust. A hallgató urak azt hiszik, reggel volt katalógus, nyugodtan elmehetnek rande­vúzni, aztán délelőtt megint ol­vas. Aljas egy tanszék vagyunk. Csonka Pál B-listán, a ta­nársegédek nem tudják, ki a rektor, a diákok pedig nem tudják, mennyi 10 a mínusz hatodikon. Vigyázzunk nagyon a mű­egyetemre, nemzeti kincsünkre! . K. L 2 literes sportkocsi, kilenő állapotban eladó. Tel.: 420—330. HASZNÁLT IBIHAR.M­IAT RÖtIKABÁTOT T«sirk, K E R É N V I, Budapest Hu I.orántffy-lépcső hat. Bevezetett régi táv­liring, krrendő (Bazilikánál) kortioly tőkével közre­t“társat keres. „100.000“ jeligére a kiadóba. Belvárosban félemeleti flft'rtl­ist'offise’ff •vostv*. •vagy rövid. n*gy­kerekedé* esetleg társulás. Cim kiadóban PAPÍR- és PAPIRZSÁKfiXEM HEGEDŰS ISTVÁNNÉ cég Budapest, IIL. Árpád fejedelem útja 47. szám. Többrétű naiv on-papir zsákra rendeléseket felvesz. Igénylés bejelentését vállalja. Szállít: papír, zacskót, W.­C.-papír­t, vidékre utánvét is. BMW .magyaráért _ Kétség és tatlán REFUGIUM Csak rejtezz, rejtezz el lélek csukd be kapud és ablakod. Ez nem a te világod.,Látod azt a handabandázó alakot? MINT A VAKONDOK Minden este egy kicsit lemondok a holnapról. Visz, visz a láb s mint a vak és undok vakondok bújok le, le, a szintnél is alább. IN MEMÓRIÁM Téged idézlek most, te kedves, régi tanárom s látva sovány alakod, hallom a hangodat is. Feltartod ujjad és úgy recitálod a verset: „Férfierőn, lovakon túltesz a szellemerő“. HASZTALAN Meg akarod mutatni magad? Kiordítanád minden titkodat? Nem érdekes. Van még millió ember és egyik se szenzáció. TALÁN EGYSZER Talán egyszer én is szólhatok s elmondhatom teljesen magamat. Már kérésén a könyörtelen, megfelebbezhetetlen szavakat. RECEPT Végy vattát, dugd be a füled,­­ végy ólmot, plombáld le szíved, végy handzsárt, vágd ki a nyelved s ha kész, tépd ki a szeme'' DE MÉGIS De mégis vagyok, lélegzem, élek, ma délben tíz deka parízert ettem, Mirjamot szívtam, néhányat nevettem s a nap is sütött. Még mindig remélek. (1914) Deák Zoltán Korszerű­­egr­etek Van egy új társasjáték. Játsszák: a Gazdasági Főta­nács, az Ár- és Anyaghivatal, a pártok és az illetékes mi­nisztériumok. A játék pedig: Komámuram, hol az agrár, ollói. Kevermesen paphiány miatt bezárták a templomot. — Mi­kes Kelemen Rodostóból ezt az anagrammát csinálta: Osto­rod. Kevermesből ez az ana­gramma jön ki: Keservem. + Egyébként az Internált ke­vermesi plébános, Farsang László, előb­b-utóbb bizonyára szabadlábra kerül. Minden böjtnek megjön a Farsangja. + Egyik miniszterünk mondta előadásában, hogy a magyar demokráciát nem szabad összevetni a 300 éves angol­szász demokráciával. A mienk még csecsemőkorát éli. — Ez igaz. Viszont a csecsemő-hygé­­niának egyik legfontosabb alapszabálya az, hogyha a csecsemő ... hogyha mondjam csak ... Szóval minden egyes alkalommal azonnal tisztába kell tenni Részeg rendőrök garázdál­kodtak Óbudán. — Rendetlen­ségnek muszáj lennie . + Gordon kijelentette: A West- Orient minden vagyona és haszna az államé. — Csak az lenne baj, ha valaki nagyzási mániába esve, magát XIV. La­josnak képzelvén, kijelentené: az állam én vagyok. + Újabban megint felvetődött a kérdés: Politizáljon-e a diák­ság? — Szerény véleményünk szerint a diákok elsősorban ta­nuljanak. És mit csináljanak a politikusok? Ugyancsak. + Egy vidéki főispán 56­0 kiló vajat utaltatott ki saját ne­vére. Nem lesz egy kicsit sok: hat mázsa vaj — egy fejens + A legújabb rendőri tevé­kenység: rend-házkutatás. + THetekes Pát figyelmébe: a bibliabéli kafarnnumi száza­dost 2000 év után már igazán elő lehetne léptetni szolgála­­tonkivüli — vezérőrnaggyá! Kunszery Gyula. Rákóczi-úton, Corvinnal szemben, nagy ü­zlet­­helyiségrész nagy Mattal kiadó. „Cipőgyári lerakatnak, vagy üz­letnek alkalmas" jel. Tender­­hirdetőbe, Szervita-tér nyolc. Belvárosi női divfitsnalon keres szoba (nőt), kinek nagykiterjedésü vevőköre van társnak. „Angol-francia" jellésre Barta hirde- 1 Ifik*. Budapest, IV, SlftA-utra ketté. Pannonis u. turmmenégy T. 224-227. MINDEN ESTE Un­l­ri énekel a BUDIM kávéházban URBACH PÁL jazz-zenekarával. Zene 7 órától. Kitűnő meleg vacsorák. IV., Váci­ utca 11 /a, Félemelet. Eladó nagymennyiségű Szulfitszennylog Glaubersó (konsidi) Bariumkari vonat Szalalkali Trinatriumfoszfát Kátai vegyi és műanyagipar PETRÓLEUMGAZ főzök NAGY VÁLASZTÉK! OLCSÓ ÁRAK! Kedvező fizetési feltételek. Acda­ntk Balét Bp. VI, Bajcsy-Zsilinszky.út 43 Telefon 120-060. b­iszés Weur ntrtrtm- 4* lakatoséntgyár Bpest, XIV, Eruíbet Idrályné­ út 10. Telefon 120-843. Állandóan gyárts fejsgeárufó, baltaáruk, szekereik, czá­­kányok, kalapácsok minden súlyban és méretben. Vágók, falvésők, répaeme­­lők, répakapák, irtókapák, bárdok, feszítő- és bontórudak. ablaksaeglet­­▼asak, lapátáruk. Csedárusító és városi Irodát VIOLA MŰSZAKI KERESKEDELMI VÁLLA­LAT. Budapest, VII- Klaus­él-tér II. Telefon 423-763. Vasárnap, 1946 BzepteaSot ! Hogyan állt ellen Monsieur Cristoph ? Hölgyek, urak, itt látható a világ legerősebb emberei Mon­­sieur Christoph, aki vasat tör, láncot szakít, akit nehéz vas­kalapáccsal vernek rá a gillo­­tinra, akinek testén lovak men­nek keresztül. Itt látható Mon­­sieur Christoph, a francia Herkules!... — Monsieur Christoph, mond­ja el, mit tett a világ legerő­sebb embere — aki története­sen francia — a német meg­szállók ellen. Monsieur Christoph, a cirkusz sztárja ,meglepődik a kérdé­sen. — Harcoltam ellenük, parti­zán voltam 1944 decemberétől Tito hadseregében. — S mit csinált addig? — Németországban dolgoz­tam, mint munkás. — Monsieur Christoph, ugy­ e, ön a világ legerősebb embere? — Azt hiszem, igen. Lehet, hogy talán Távol-Keleten van riválisom, de Európában, Ame­rikában és azokon a helyeken, amelyekről tudunk, nincsen. — Hogy lehetséges, hogy a világ legrősebb embere el­ment a németeknek dolgozni? — Muszáj volt, kérem. Vit­tek ! a — Monsieur Christoph, ma Magyarország számára életkér­dés, hogy elhigyjék: minket is vittek, a magyar népet is vit­ték, azért firtassuk talán egy kicsit tovább a kérdést. Mon­sieur Christoph, én láttam, ön csodákra képes. Emberi ésszel fel nem fogható produkciói vannak, miért nem állt ellen, amikor vitték. Monsieur Christoph fűzi a hosszú artistacipőt, lehet, hogy ezért nem néz rám, amikor felel. — Uram, erős vagyok, igaz, de engem is fog a golyó! Vi­szont, amikor lehettem, meg­szöktem tőlük. Augsburgban voltam ,onnan szöktem át. Be­álltam partizánnak. Százados lettem. 1018 emberem volt, ebből 340 magyar. — Hogy volt megelégedve a magyarokkal? — Monsieur, ne vegye­bók­nak, nem szeretek hízelegni, kitűnő partizánok voltak. Re­­mek, öntudatos emberek. — Köszönöm, Monsieur Chris­­toph. Most arra kérem, mond­ja el, vette-e hasznát erejének a partizánoknál? — Oh, hogyne! Egyszer-két­­szer nagyon jól jött az erőm, de ritkábban volt rá szükség, mint gondolná. Egyszer parti­zán-lesen voltunk és néhány németet lövés nélkül kellett el­némítanunk. Így csináltam: (mutatja a kezével). A mozdu­lat elég barátságtalan. — Nem volt önnek kellemet­len, hogy puszta kézzel ölt em­bert? — Háború volt, partizán voltam is ők németek. Ezzel mindent megmondtam. De az erőmmel életet is mentettem. Egy bajtársamat — akinek el­lőtték mind a két lábát — 18 kilométeren át vittem a háta­mon hegynek fél ágyékig érő hóban. Ha otthagyom, vége. Partizánt nem lehetett ott­hagyni, mert a németek, de hiszen ezt úgyis tudja... Azutáni fokozatosan előléptem, május­ra, mire a háború véget ért, kapitány lettem... Pedig sza­­ladnom is kellett néha. Egy­szer az SS-ek teljes huszon­négy órán át üldöztek, ők sí­talpakon, én gyalog ,a hóban. Egy percnyi megállás nélkül, huszonnégy órán keresztül. Tudja ön, mi az?­ Felér az itteni produkciómmal. De ott nagyobb gázsit kaptam a si­kerért, az életemet!... — Megütött Monsieur Chris­toph valakit háborún kívül is? — Egyszer. Nagyon ráfizet­­tem. Metzben egy táncos he­lyen kimentem az udvarra, barna kalapban voltam. Az ajtó mögül egy férfi egy sörös­­kancsóval fejbevágott. Elkábul­­tam, térdre estem Ez még nem lett volna baj. Aztán magam­hoz tértem és ez sokba került. Adtam egy pofont a fiatal­embernek... A bíróság előtt aztán azt mondta az ügyvédje, hogy valami kemény tárgy volt biztosan nálam, mert nem le­het puszta kézzel egy ember hét fogát egyetlen ütéssel ki­ütni. Azt mondtam az ügyvéd­nek, ha nem hiszi el, debizo­­nyítom... Nekem kellett meg­fizetnem a kórházi költsége­­ket. Nyolcszázhuszon... — gon­dolkodik — 828 frankomba ke­rült az ügy. Külön pont, hogy merénylőm nem is engem akart leütni, a barna kalap miatt tévesztett össze valaki­vel. Erős embernek visszaütni sem szabadt... — Monsieur Christoph, De nős? — Nem. — Nem­­ udvarolt senki­­nek? — De igen. Itt Budapesten... Lehet, hogy elveszem... De ké­rem, ezt ne írja m­eg, artistái­nak nem jó, ha nős.. És még­ ő sem tudja, hogy erre gondo­lok... furcsa lenne, ha az ujs­zágból tudná meg... Monsieur Christoph, a világ legerősebb embere a kezét nyújtja, óvatosan fogok kezet, pedig így szemre nincs különö­­sebb ok az aggodalomra. Chris­toph alacsonyabb, mint én. 160 centiméter magas­é* 77 kiló. Azt mondják rá: középtermetű — Apropói Monsieur Chris­toph, milyen étvágya van? — Megeszem a porciómat.* Azelőtt ugyan ettem reggelin* mindig egy kiló rostélyost, egy, liter borra­l, az most hiányzik.. Most eszem egy csirkét. — És délben? — Délben többet... Hál' Isten, van étvágyam... Este ugyanannyit eszem, mint dél­ben, mindig húsz. Korán ebé­­delek, a két előadás alatt majdnem üres a gyomrom és csak produkció után vacsorá­zom.­­ — Hogy Wik a magyar koast? — Hm. Jó- ha kérem, »­* vegye rossznéven, ezek a pop,­rikás étetek (éppen most nyer­­gelik le e lovakat, amelyek keresztül mentek Monsieur Christoph hasán) — kicsit ne* hezek nekem!... Kelemen létrám Hűtőberendezések javítása Hűtőszekrények jégre, villanyra. Hűtőszekrények kis háztartások részére HENNEFELD jégszekrény- és hűtőkészülékgyár. Budapest, VI., Ó-utca 6. szám. Telefon: 328-738. Vasárnap délután a Reggel Szerkeszti: LÁZÁR MIKLÓS

Next