Magyar Nemzet, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-10 / 7. szám

Nemzetközi karhatalmat küldenek Palesztinába Lake Successből jelenti az Exchange­­Telegraph: Trygve Lie, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára a Palesztina-bizottságban java­­so­­la nemzetközi milícia felál­lítását Palesztina biztonságának és rendjének fenntartására. Más hírek szerint Kanada ki­küldöttje is javaslatot akar előterjeszteni milícia felállítá­sáról Palesztinában. A milícia a francia idegenlégió mintájá­ra az összes államok polgárai­ból állna és körülbelül egy hadosztálynyi erőt jelentene. Az Exchange Telegraph lon­doni jelentése szerint Mount­­batten tábornagyot különleges megbízatással Palesztinába akarja küldeni az angol kor­mány. Mountbatten feladata lesz a mandátum megszünteté­sével és a brit katonaság ki­vonásával kapcsolatos teendők intézése. Jeruzsálem I­ften­er-jelentés szerint Palesztinában az össze­tűzések tovább tartanak. A csütörtöki zavargások során ti­zenöt embert öltek meg. Egy zsidó karaván kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy áttörjön a Jeruzsálem óvárosát övező arab ostromgyűrűn, de heves harc után kénytelen vollt visz­­szavonulni. A városban más­­helyütt is voltak lövöldözések. A nap folyamán lelőttek két brit rendőrt. Hat hétig tart a M­arshall-terv vitája Washingtonból jelenti az MTI.­­ A szenátus külügyi bizottsá­gában a st/ors/m/t-tervről folyta­tott vita, amelyet Marshall kü­l­­­­ü­gyminiszter felszólalása nyi­tott meg, előreláthatólag hat hétig tart. A felszólalók között szerepel az Egyesült Államok kormányának hat minisztere, a kormány számos szakértője, az ipari és mezőgazdasági élet sok vezető embere. Moszkván át érkezett jelen­tés szerint Wallace volt ameri­kai alelnök kijelentette,­ hogy Trum­an elnök üzenetében 1946 évi programját ismételte meg. Ennek magyarázata az, hogy a korábbi programból semmit sem­ valósítottak meg. Truman most is csak egy törvény meg­hozatalát követeli erélyesen, ez a kötelező katonai szolgálat el­­rendense. Wallace ezt a ren­delkezést határozó­­an ellenzi. Nyilatkozata szerint Truman politikája az egész világon a reakciós kormányokat támo­gatja és új háborúra vezet. Olasz kikötők — atombombatámaszk­pontok, írja az Avanti Rómából jelenti az AFP. A szocialista Avanti ismerteti Kiemitz tengernagy nyilatkoza­tát, amely szerint az Egyesült Államok a Földközi-tengeren hadihajókat akarnak tartani. A nyilatkozat szerint olyan he­lyeken lesznek a hadihajók, amelyek legközelebb vannak a lehetséges hadicélpontokhoz és atombombázásra különlegesen felszerelt repülőgépeik számára anyahajókat akarnak elhelyez­ni. Az Avanti­­Nápoly, Spezia és Genua atombombaraktárak» cím alatt ismerteti a nyilatko­zatot, amelyet «hajlas annak® minősít és erélyesen tiltakozik az ellen. Az Avanti azt javasol­ja, hogy Olaszország forduljon aiz Egyesült Nemzetek Szerve­zetéhez ebben az ügyben. A kommunista Unita szerint Niemitz szavai nyíltan elárul­ják, miért küldtek amerikai tengerészkatonákat a Földközi­­tengerre. M­emutat­ják azt is,­­ melyik oldalról fenyegetik a békét, szabadságunkat és füg­getlenségünket®. Mennyi hadianyagot ad Anglia Gö­r­ög­­országnak A United Press washingtoni jelentésében újabb részeleteket közöl arról, milyen hadianya­gokat enged át Anglia a görög hadseregnek a kölcsön- és bérleti szállítások során kapott katonai felszerelésekben. A je­lentés szerint a görögországi brit csapatok birtokában levő felszerelések teljes mennyiségét még nem határozták meg, de bejelentették, hogy a britek­ mintegy másfél millió sorozat­­légelhárító­ és könnyű fegyver­nemekhez való lövedék átadá­sára állnak készen. Az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok felhatalmaz­ták az angolokat arra is, hogy 2,1 millió sorozat fél-inehes lő­szert átadjanak Törökország­nak. A külügyminisztérium egyébként bejelentette, hogy a múlt év szeptemberében 11 aknaszedő hajót adtak át Görögországnak. Athéni Reuter-jelentés szerint Sir Clifford Norton brit nagy­követ közölte Ca­darisz görög A kormány tagjai pénteken délelőtt Dinnyés Lajos minisz­terelnök elnöklésével rendes heti minisztertanácsot tartottak. Árvíz Napirend előtt Szabó Árpád földművelésügyi miniszter be­számolt a tiszai árvízveszélyről. A veszély már elmúlóban volt, azonban az enyhe időjárás új­ból megduzzasztotta a folyót és Tiszakoródnál gátszakadás támadt. A nők és a gyermekek kitelepítése a veszélyes helyek­ről megtörtént és minden in­tézkedést a veszély elhárítására azonnal megtettek. Bejelentette még a földművelésügyi minisz­ter, hogy az árvíz közellátási nehézséget nem okoz, az állat­­állományt is biztonságba he­lyezték. Dinnyés Lajos miniszterelnök a bejelentéssel kapcsolatban a minisztertanács tudomására hoz­ta, hogy Puskin, a Szovjetunió magya­rországi követe felaján­lotta, újabb veszély esetén — a kormány kérésére — a szov­jet hatóságok a legmesszebb­menő támogatásban részesítik az árvíz sújtotta lakosságot. Gon­doskodnak a lakosság , ideigle­nes elhelyezéséről és minden téren segítséget nyújtanak. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy­ a Szovjetunió követének ezt a közlését köszönettel vette tudomásul és a felajánlott tá­mogatást — az eddigiekhez ha­sonlóan — a szükséghez képest igénybe veszik. Vállalati élelmiszer Elfogadta a minisztertanács azt a kormányrendeletet, amely a vállalatok forgótőkéjének az alkalmazottak központi ellátá­sára történő igénybevételét sza­bályozza. A rendelet szerint az alkalmazottak részére kötött­­forgalmú és hatósági kiutalás ■alá eső élelmiszerek központi beszerzésére a vállalatok forgó­tőkéjét csak az Országos Köz­ellátási Hivatal engedélye alap­­ján lehet igénybe venni. Szabályozta a kormány az állami­­ ingatlanvagyon elidege­nítésének feltételeit. Donáth Ferenc földművelés­­ügyi államtitkárt, országgyűlési képviselőt más munkakörben történt megbízatása folytán pártja visszahívta. Hozzájárult a m­isztertanács, hogy a föld­művelésügyi minisztérium poli­tikai államtitkárává Keresztes Mihály országgyűlési képviselőt nevezzék ki. Rendelettervezetet fogadott el a minisztertanács, amelynek alapján az ország területén rendezendő nemzetközi értekez­leteket, ilyen jellegű gyűléseket megkezdésük előtt 30 nappal a külügyminiszternek és a bel­ügyminiszternek be kell jelen­teni. Költségvetés A pénzügyminiszter bejelen­tette, hogy az új költségvetés elkészült és az országgyűlés ja­nuár 14-i ülésén fogja azt az országgyűlés elé terjeszteni és ugyanakkor mondja el pénzügyi beszámolóját. Hozzájárult a kormány kisebb szövetkezeti szervek tételeivel kapcsolatos állami közössség­­vállaláshoz, továbbá a posta­takarékpénztári alkalmazottak létszámának emeléséhez. Az ál-­ külügyminiszterrel, hogy rövi­desen megszüntetik az athéni brit főhadiszállást. Norton köz­lése szerint adminisztratív in­tézkedésről van szó, amely nem érinti a Görögországban tartóz­kodó brit csapatok erejét. I­­káilpolitika hírei A bukaresti rádió közli, hogy Dimitrov bolgár­­miniszterelnök­kel az élén rövidesen bolgár kormányküldöttség érkezik Bu­karestbe.★ Az angol zsákmánybíróság megindította az eljárást tíz olasz hajó brit hadizsákmánnyá­ nyil­­vánítására. A tíz hajó északafri­­ka kikötőkben vesztegel használ­hatatlan állapotban. Jamosítással kapcsolatban le­épített banktisztviselőkkel töltik be a postatakarékpénztárnál az új állásokat. * Tudomásul vette a miniszter­­tanács, hogy Vásárhelyi István államtitkár vezetésével Francia­­országba, Angliába és Belgium­ba pénzügyi küldöttséget külde­nek ki. Elfogadta a kormány a Ma­gyar Köztársaság megalapításá­nak és az 1848—49. évi sza­badságharc és forradalomnak emlékére megalkotott közke­gyelemről szóló törvényjavasla­tot. A kormány a sürgősség ki­mondását fogja kérni az or­szággyűléstől a közkegyelmi ja­vaslat tárgyalására. Elfogadta a minisztertanács az ítélőbírák és az államügyé­szek státusának visszaállítására vonatkozó kormányrendeletet, am­ely a népügyészségeken, a népbíróságokon, valamint a NOT-nál foglalkoztatott bírák besorolására vonatkozó rendel­kezéseket is tartalmazza. 1948 július 30-áig meghosz­­szabbították a zsidórend­eletek alapján elvont gyógyszertári jo­­­­­osítványok visszaigénylési ha­táridejét. Elfogadta a minisztertanács azt a rendeletet, amely a gü­­­m­őkór és más fertőző betegsé­geknek védőoltásokkal való megelőzését szabályozza. A honvéd igazságügyi szerve­zet újabb módosítását célzó ja­vaslathoz járult hozzá a minisz­tertanács. Gazdajegyzők Elfogadta a minisztertanács a gazdajegyző állások létesítésére vonatkozó előterjesztést. Elren­delik, hogy minden nagyobb községben és mezőgazdaságilag jelentős törvényhatósági, illetve megyei városban önállóan, ki­sebb községekben körzetenként gazdajegyzőt kell alkalmazni. A kereskedelem- és­­szövetke­zetügyi miniszter előterjeszté­sére hozzájárult a miniszterta­nács a magyar-svéd áruforgalmi megállapodáshoz, továbbá ahhoz, hogy külkereskedelmi kirendelt­séget állítsanak fel Egyiptom­ban. • A kirendeltség vezetésével Kallós Ödön külkereskedelmi tisztviselőt bízták meg. Külke­reskedelmi kirendeltségünk lesz Hágában is. Hozzájárult a mi­nisztertanács Bródy György kül­kereskedelmi miniszteri tanácsos megbízatásához. Minisztertanács Petőfi, Kossuth, Jókai, Széchenyi és Táncsics kerület Budapesten A főváros egyik legutóbbi közgyűlésén javasolták, hogy a budapesti közigazgatási kerüle­tek egy részének nevét változ­tassák meg. A városházán napi­rendre is tűzték ezt a kérdést és értesülésünk szerint leg­közelebb a közgyűlés elé kerül a polgármester konkrét elő­terjesztése a kerületek nevének megváltoztatására. A javaslat szerint a centenáris év alkal­mából a Terézváros, Erzsébet­­város, Józsefváros, Ferencváros és Magdolnaváros kapna új ne­vet. Petőfi, Kossuth, Széchenyi, Táncsics, Jókai, Arany nevei szerepelnek a budapesti köz­­közigazgatási kerületek át­tér észlelésére szóló javaslatban. Négy törvényjavaslatot fogadott el az országgyűlés­re Kéthly Anna alelnök 10 óra 20 perckor nyitotta meg pén­teken az országgyűlést. Beje­lentette, hogy a budapesti fő­­államügyész Horváth Márton képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Előadta, hogy Révész László képviselő­től, az összeférhetetlenségi bi­zottság elnökétől bejelentés ér­kezett hozzá, amely szerint a bizottság csütörtökre kitűzött ülését határozatképtelenség miatt nem tudták megtartani. Kérte a soros jegyzőt, olvassa fel az igazolatlanul távolmaradt képviselők névsorát. Ezek: Dancs József, Eszter­gáts György, Kovács István. Hang­súlyozta az elnök, hogy ezek a képviselők a házszabályok előírása szerint minaddig el­vesztik illetményüket, amíg az elnöknél nem jelentkeznek. Be­jelentette az elnök, hogy a leg­közelebbi ülésen több régebbi interpellációra adott miniszteri választ fognak felolvasni. Gyöngyösi János, a külügyi bizottság előadója, beterjesztet­te 1947 december 8-án Buda­pesten aláírt magyar-jugszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról a bizottsági jelentést. Tóth Endre (pp) előadó is­mertette az összeférhetetlenségi törvény kiegészítéséről szóló ja­vaslatot. Az eredeti törvény a minisztereket, államtitkárokat és több közigazgatási főtisztvi­selőt kivett az összeférhetetlen­ség hatálya alól Azóta azonban új közszolgálati ág is létesült: az Országos Tervhivatal. A ja­vaslat szerint a tervhivatal el­nökét és a vidéki egyetemi fa­vórokat szintén kiveszik a tör­­vény előírásai alól, vagyis ezek az állások a képviselőséggel nem összeférhetetlenek. Az ország­­gyűlés a javaslatot általános­ságban és részleteiben elfo­gad­a. Tóth Endre előadó ismertette a tájékoztatásügyi miniszteri állás megszüntetéséről szóló ja­vaslatot. Az országgyűlés a javaslatot hozzászólás nélkül ál­talánosságban és részleteiben is elfogadta. Tóth Endre előadó ismertette a Magyar Szabadság Érdem­rend és a Magyar Köztársasági Érdemrend alapításáról szóló törvény kiegészítését célzó ja­vaslatot. Több kitüntetett sze­mély részt vett az összeesküvés­ben, több pedig engedély nél­kül külföldre távozott. Ezeket a kiegészítő rendelkezés szerint megfosztják a kitüntetést­ől. A javaslatot­ az országgyűlés hozzászólás nélkül általánosság­ban és részleteiben is e fogad­a. Kondor Imre (pp) előadó is­mertette az 1947 szeptember 24-től november 25-ig törvé­nyes felhatalmazás nélkül ki­adott, de az 1917. évi XXVI. törvénycikkel jóváhagyót kor­mányrendeletekről­­szóló beje­lentést. Kiss Ferenc felszólalása Kiss Ferenc (félegyházi fmdp) A ’ rendeletek * tö­megei szinte­­naponként je­lennek meg. Igen rövid idő alatt pótrendeleteket adnak ki, változtatásokat hajtanak végre. Ha aztán az országgyűlés tör­­vényalkotását nézzük, sajnálat­tal kell megállapítanunk, hogy ezen a téren ilyen gyenge az eredmény. Úgy látszik, a kor­mány nem­csak a legszüksége­sebb gazdasági vonatkozású rendeletek kiadására szorítko­zik, hanem a kapott felhatal­mazás alapján azt a kényelmes megoldást választja, hogy min­denre kiterjedő rendelethalmazt horsa­ ki. Ez a sok rend­­elet okozza aztán, hogy a kormány­zat különböző ágazataiban jó­formán senki sem tud eligazod­ni. Ez az oka annak, hogy vi­déki viszonylatban szinte ál­landó vita folyik és zavarok ke­letkeznek a rendeletek értelme­zése körül A falusi ember ma sötétben ül, tehát módja sem sem­m­ennik. Nex rendeletek ül, vagy’ akár az újságokban azok kivonatait átolvassa. A rendele­tek folytonos változtatása az államhatalom szempontjából is igen káros hatású. Az adóössze­­írások a törvények alapján ál­talában októberben szoktak megtörténni, hogy a szabály­szerű kivetések már az év első hónapjában megtörténhessenek és az adófizetés hátrányt ne szenvedjen. Vidéken most fo­lyik az adóösszeírás, hogy mi­kor lesz ebből kivetés, azt csak a Jóisten tudja. Viszont közben kérik az adót, végrehajtók je­lennek meg az adózóknál. Az volna tehát a helyes, ha a kor­mány csak a legszükségesebb rendeleteket adná ki, a többi problémát pedig az érdekkép­viseletek meghallgatása után állandó formában törvényhozási úton rendezze.­­ Az állammal szemben fennálló egész kistételű követe­lések kifizetését megtiltották. Vannak dolgozó napszámosok, kavicsot hordó fuvarosemberek, kisiparosok, akik munkát telje­sítettek az államnak. Az ajtó, ablak, a különböző rácsok tö­mege ott van már az épületen, de ezek a munkásemberek nem képesek jogos követelésüket megkapni. Ezektől a kisembe­rektől viszont szigorú pontos­sággal követelik az adót. Egy másik rendelet a növényvédő­­szerek forgalombahozataláról in­tézkedik helytelen módon. A növényvédőszerek jórésze rossz és drága. A szőlőket nagy terü­leten az újgazdák között osz­tották fel. Ezek az egyszerű szegény emberek a drága nö­vényvédőanyagot nem tudták megszerezni. Ez a jelenség ká­ros kihatással járhat a bor- és gyümölcskivitelünkre is. A kék­kő magas árához műtrágyaadó címén 90 fillért számítanak. Ez sem szolgálja a közérdeket. A kékkő megdrágításával akarják tehát a műtrágya kiosztását le­hetővé tenni. Vértes István (fmdp): Az állam a legnagyobb árdrágító. P. Ábrahám Dezső (fmdp): A kékkő, mint műtrágya. Közélelmezési problémák Kiss Ferenc: A műtrágya szintén nem áll az emberek rendelkezésére. Itt is 30 a II. osztályú és 60 forint az I. osztályú áru. A svábok kitele­pítéséről is már olyan sok ren­delet jelent meg, hogy nem le­het benne eligazodni. A nyug­díjasoknál hasonló a helyzet, csupán a nyugdíjukat nem ren­dezték megfelelő módon. A fő­város közélelmezési helyzetével a törvényhozásnak kellene fog­lalkozni. Azzal, hogy 1. és 11. osztályú közé­elmezési csopor­tokat kreálunk, aligha oldjuk meg a közélelmezési válságot. Nagy László (fmdp): Így me­gyünk az osztálynélküli társa­dalom felé. Vértes István: Mit csinálnk a pénzzel, amely befolyik? Kiss Ferenc: Jelenleg táj­éko­­zatlanok vagyunk afelől, hogy tulajdonképpen hány I. osz­­lál­ú polgára van a hazának. A beszolgáltatott gabonából ké­szülő lisztnek az árát nézzük, amely 1­40 forintban és 82 fil­lérben van megállapítva, akkor azt kell látnunk, mivel ez a búzamennyiség 85 százalékra van kiőrölve, bőven fedezi a gazdáknak juttatott 1tz—70 fo­rintos árat. Tehát akkor sem kellene az I. és II osztályú megkülönböztetéseket megtenni és 10 forintokat beszedni ha az állam ily módon akarná fe­dezni a gazdáknak a beszolgál­tatásért juttatott összeget. Ha mondjuk, egymillió I­ osztályú ellátottat veszünk, ez is évi át­lagban 120 UISO millió forintot tesz ki. Új rendelet jelent meg a­­ köztisztviselői állásokról is. Már három esztendeje folytonos hullámzásnak vannak kitéve a közalkalmazotti állások. Azok, akik ezt a keserves kenyeret eszik, soha egy pillanatra sem tudnak megnyugodni afelől, várjan­ak kellenek-e a hivatal­­­­bgm, tolisztröl estek-e pár, véglegesen a B-listázások ózo­nén, tisz­ázva van-e vég­egesen a helyzetük? Ennek ellenére ez az új rendelet lehetőséget ad a minisztérium összességének, állások megszüntetésére, sőt maguknak a hivatalfőnököknek jelentést kell tenniük, hogy me­lyek a megszüntethető állások. Tehát még ma sincs nyugvó­pont ezen a téren. Minden­esetre a szakemberek hiányát mutatja a sok elintézetlen ügy­darab. Általában ezek azok az indokok, amelyek miatt a ki­adott rendeletek jóváhagyását pártunk részéről nem látjuk teljesíthetőnek. A többség ezután a kormány­rendeletekről szóló bejelentést tudomásul vette. Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Kéthly Anna elnök háromne­gyed 12-kor nyitotta meg újból az ülést. Ortutay Gyula kultuszminisz­ter beterjesztette a magyar—ro­mán és magyar—bolgár kultú­ra is egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslatot. Az elnök ezután javasolta, hogy az országgyűlés legköze­lebbi ülését 13-án, kedden dél­­előtt 10 órakor tartsa és napi­rendjére tűzzék ki a magyar— jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés becik­kelyezéséről szóló javaslatot. A Ház az elnök indítványát elfo­gadta. Válaszok az interpellációkra Ezután az interpellációkra adott miniszteri írásbeli vála­szok felolvasására tértek át. Elsőnek Gerő Ernő ,miniszter , a zalaegerszegi vasútállomás újjáépítési költségeinek kifize­tése tárgyában válaszolt Fefu­r Ferenc képviselőnek. Kijelen­tette, hogy az inflációs időkben végzett és ki nem fizetett kis­ipari munkadíjak ügyében a közeljövőben miniszteri rendelet jelenik meg, mely rendezni fogja ezt a kérdést. Kálmán Ferenc országgyűlési képviselőnek a jószágtartás ügyében válaszolt Gerő minisz­ter. Kijelentette, nem felel meg a valóságnak az a megállapí­tás, hogy a MÁV a teheráru­­forgalommal a mezőgazdaság részére kedvezményes szállítást nem engedélyez. A pénzügyminiszter Polkor­­nik József képviselőnek a nagy­­vagyonok kicsempészése ügyé­ben beadott interpellációjára vá­laszolva, megállapította, hogy ez ellen a rendszabályok szigo­ra és a halálbüntetésig merő szankciók nyújtanak védelmet. Rónaszéki Lajos képviselőnek a szeszadó ügyében beadott in­terpellációjára azt válaszolta, hogy a szesz egyedárusági árá­nak megállapításánál figyelem­be kellett venni az állami be­vételek fokozását. A belügyminiszter válaszolt Ternay István­­képviselőnek a balkányi kiskirályok almaszürete tárgyában beadott interpellá­ciójára. Kijelentette, hogy Gö­dény László birtokát újgazdák kapták meg, amit Gödény jo­gosan nem kapott még ezideig vissza, az újgazdák almaszürete tehát jogos volt. Kisházi Mihály képviselőnek a Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségének feloszi­­atása és vagyonának hovafor­­dítása tárgyában a minisz­ter válasza az volt, ho­gy az egyes­­ület a felszabadulás után­­j alapszabályokban előírt célút és eljárását nem tartotta be, ezért került feloszlatásra. Hajdú Kálmán képviselőnek a Parasztszövetség alapszabálya ügyében azt válaszolta: annak láttamozását azért sem utasít­hatta vissza, mert a szövetség új alapszabálytervezetét még be sem nyújtotta. A népjóléti miniszter Visnyi­ Sándor képviselőnek a hadirok­kant járadék-rendezés ügyében azt válaszolta, hogy az orszáj súlyos gazdasági helyzete­­ mintegy 800.000 hadigondozót életszínvonalának csak fokoza­tos emelését engedi meg. Oláh Mihálynak az ONGSA*

Next