Magyar Nemzet, 1948. szeptember (4. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-01 / 200. szám
Szerda, 1948 szeptember 1. A helyzet szerdán Most kezdődik az Interparlamentáris Unió konferenciája Rómában. A magyar országgyűlés tagjai közül kedden reggel hélkor négyen utaztak oda: Károlyi Mihály, Szőnyi Tibor (MDP), Orbán László (MDP) és Katona Jenő (kisgazda). Valami különös rendelés folytán éppen hétfőn este olvastuk, rövidzárlat miatt ideigő ábrándos gyertyavilágnál, melyet különben Goethe a szellemi éberség finom serkentőjének tartott, az európai múlt, jelen, jövő egyik csodálatos klaszszikus szintézisét, újra annyi zordon év után: Anatole Francé „A fehér kövön" című írását. — Micsoda szépség, milyen optimizmus! A nagy francia író, amikor belekezd a jövő kollektív társadalmának elragadtatott dicséretébe (nem olyan kiábrándult utópia ez, mint Huxley „Szép új világ“ja, ami nemzedékeinknek kedves olvasmánya) azt mondja, hogy az imperializmus korában, fegyvercsörgés, népek acsarkodása közepette a parlamentek kiválasztott jeles férfiai közti nemzetközi tanácskozásokkal kezdődött legelőbb is az új Európa jövője, az új nemzetközi megértés... Hadd idézzük vissza mi is most ezeket az ihletett gondolatokat — élhet-e bennünk is a humanista író szabad optimizmusa, remélhetünk-e valami újat, jobbat ettől a konferenciától? Valamennyi nép megértésének hitvallását.♦ Megkezdődtek a tronvidnaimok. Két hét múlva ünnepli a ország Kossuth Lajos néphadseregét. Az ünnepségekbe bekapcsolódik a rendőrség, a szabadságharcos szövetség, az ifjúság, az egész dolgozó társadalom. Hiszen a rendőrség és a néphadsereg tagjai a dolgozó nép legjobb fiai közül valók. A régi osztályhadsereg kudarcával és felbomlásával megteremtődtek alapjai és lehetőségei az Új magyar néphadsereg kibontakozásának. Kossuth Lajos Szellemében nevelődnek a néphadsereg katonái. 1848 emléke és szelleme hatja át soraikat. A Szabadság, a béke, a munka biztosítása és lendülete a néphadsereg igazi légköre — erre gondol az ország, mikor a független Magyarország néphadseegét szeretettel köszönti ♦ Nagy Imre, az országgyűlés felnöke a Balaton mellett töltötte szabadságát. Hétfőn este fz elnök pihenőjéről visszaértezett a fővárosba és a következő héten újra el is foglalja hivatalát ♦ A Bélügyminisztérium sajtóosztálya a neves amerikai politikai író, John Gunther tiszteletére a parlament gablintermében Szerdán 1 órakor sajtófogadást rendez, melyen részt vesznek a bel- és külföldi sajtó képviseői. John Gunther egyike az elmúlt évtized legsikeresebb politikai íróinak, a világpolitikáról, különösen a hiterizmusról írott könyvei hatalmas feltűnést keltettek és maradandó értékűek. Magyarországon annak idején nem fordíthatták le ezeket a könyveket tartalmuk miatt. Amerikában és Európa összes többi országaiban nemzedékek nevelődtek borotvaéles elmésségű írásain♦ A csehszlovák tájékoztatási miniszter, Kopeczky nyilatkozott és elmondotta, hogy milyen fontosnak tartja a Magyarországgal való teljes megegyezést. Kopeczky úgy beszélt erről a kérdésről, mint amely hő óhaja az összes csehszlovákoknak. Újabban ismétlődnek az ilyen kijelentések Csehszlovákia felől és bennünket élénk reménykedéssel töltenek el. Magyarországot nemcsak külpolitikai okokból, a középeurópai megbékélés miatt érinti rokonszenvesen ezek a mondatok, de a csehszlovákiai magyarok sorsa és helyzete miatt is. Említsük meg itt közben a Nemzeti Színház románul turnéját is, mely hatalmas sikerrel zárult; soroljuk ezt a sikert is oda a középeurópai moftvar külpolitika eredményei közé. ♦ A parlament épületében nagyarányú hepacálítási munkák folynak, melyek mind a képviselő urak otthonosságát hivatottak szolgálni. Így például a torbáyműhelyt eltávolították síjéről, mert az addigi helyiségben a képviselők fáztak. a hét méter magas mennyezetet most alacsonyabbra építik át és így biztosítják a helyiség fűthető voltát; az új szépészeti műterem 8 méter magas lesz és Gyulay mester most már mindenben kielégítheti a képviselő urak esztétikai óhajait. Több más helyiségben is megrövidítik a plafont. Befejezték a kupolacsarnok aranyozási munkálatait is. Most a páholysort és a jobboldal sérüléseit javítják ki. Nagyban folynak a munkák a kupola teljes renoválása érdekében is. A kupolacsarnok feljárójának sérült festményeit is most javítják. Itt előnyösen felhasználhatják azokat a színes felvételeket, melyeket az ostrom előtt készíttetett a festményekről a műszaki hivatal. A parlament külsejének hatalmas mészkőtömbjeit is kijavítják és újakat raknak a nagy sóskúti tömbök helyére. Természetesen a munkák még hosszú hónapokig eltartanak. ♦ A nyári szabadságukról hazaérkezett politikusok beszámolnak arról, milyen megütközést keltett egyik-másik nyaralóhelyen a szolid pihenő közönség körében sok nyaraló ízléstelen öltözködése. Mindenféle rikító színű pizsamakabátok, hasonlószínű sortok, gusztustalan dekoltázsok, amelyek indokolatlan és nem kívánt bepillantást engedtek a férfibájakba, nem es a látvány az, amire évi munkájuk után pihenő emberek vágyódnak. Félreértés ne legyen. Nem smokkság íratja le ezeket a torokat, nem arról van szó, hogy a nyaraló kényelmetlen öltözködéssel nehezítse meg a pihenőjét. Az ízléstenség szúr szemet az ép ízlésű embernek. Ezt pedig szerény önkritikával és normális ízléssel el lehet kerülni. « Egyik-másik ízlésben eltévelyedett ember megjelenése hangos megjegyzést is kiváltott. Megtörtént, hogy valami új, «középosztály»-szerű jelenséget emlegettek. Szerencse, hogy a hölgyek ízléses öltözködése megmentette a nadrág becsületét A kompolti növénynemesítő telep újabb eredményei A heves megyei Kompolt községben 30 éve állami növénynemesítő telep működik. A hároméves terv keretében 200.000 forintot költöttek a növénynemesítő telep korszerű berendezésére és építkezésekre. A telep vezetője Fleischmann Rudolf mérnök, aki már 40 esztendeje folytat magnemesítő kísérleteket és most három államilag törzskönyvezett nemesített vetőmagfélét kísérletezett ki. A Fleischmannn-féle búzát, zabot és sárga lókukoricát. Mindhárom növény a legsoványabb talajon is megterem. A kísérleti telepet 1918 óta nem trágyázták rendesen, a termés mégis jó, amit helyes vetésforgóval értek el. Búza elé például mindig babot vetettek. Az átlagos búzatermés holdanként 14,5 mázsa volt, de akadt olyan parcella is, ahol 20 mázsa termett. Zabból 16, rozsból pedig 18 mázsa volt a termés. A kendertermesztési kísérletek során elérték hogy az új kender rostja finomabb és kevesebb cellulózot tartalmaz, mint a rém. A kukorícatermesztési kíséreteknél sikerült a növény érésidejét megrövidíteni, úgy, hogy szeptember közepén a kukorica már törhető. A búza és a rozs keresztezésével úgynevezett rozsbúzát sikerült kitenyészteni. Csupa vidámság, aktualitása és száma Magyar Nemzet A munkás-ifjúság szembefordult Utóval A SZÍT stisztitkári értekezletén Dénes István, a SZÍT főtitkára beterjesztette jelentését a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nemzetközi ifjúmunkás-konferenciájának lefolyásáról. 66 nemzet 450 kiküldöttje, 45 millió ifjúmunkást képviselt a varsói konferencián. A konferencián jugoszláv kiküldöttek is részt vettek, olyanok, akik Titó feltétlen hívei. A jugoszláv delegátus beszámolóját azonban az egész értekezlet néma csöndben, tetszésnyilvánítás nélkül hallgatta végig, ami néma tüntetést jelentett és a világ m munkásifjúságának szembefordulását Titóval és társaival. Az értekezlet egyhangú határozati javaslatot fogadott el, melynek értelmében a nemzetközi munkásifjúság szorosabb összeköttetésbe lép egymással és fokozott harcot kezd az imperializmus erői ellen. Az össztitkári értekezlet magáévá tette a Nemzetközi Ifjúmunkás Konferencia határozatait, annak végrehajtása érdekében mozgósítja a magyar munkásifjúságot, népszerűsíti a határozatot. Halálos ítéletet kért a népügyész a Molnár utcai gyilkosokra A Molnár utcai nyilasház bünperében kedden mondta kl vádbeszédét Sód J.Pál népügyész. A vádirat szerint a Molnár-utcai pártház szolgálatosai a legkegyetlenebb módon szedték össze az üldözötteket és részben már a pártházban, részben pedig a Duna partjára szállítva öldösték le foglyaikat. Ammer István férfiszabó, Gerzsényi Pál és Puza Andor tisztviselő, Puza Sándor festőművész, Nagy Ferenc MÁV-fékező, Szomorai Gyula kárpitossegéd, Marosi András pénzügyi számellenőr, Szomorai Gyuláné háztartásbeli, Danka Károly kereskedősegéd, Kopány Béla kárpitosmester, Simor József szabó, Kovács Emil drogista, Szabó Mihály üveges, ifj. Nagy Ferenc tisztviselő és Harangozó Lajos gyár munkás a gyilkosságok előtt az áldozatokat kifosztották. A népügyész vádbeszédében rámutatott, hogy a vádlottak cselekménye nifses arányban a rájuk kiszabható legsúlyosabb büntetéssel sem. Halálos ítéletet kért. Szigligeti képeslap Milyen kár, hogy a legtöbb ember számára Badacsonnyal véget ér a Balaton, pedig néhány kilométerrel tovább délnyugat felé, Szigligetnél sokkal változatosabb alakban folytatódik az aTélies jellegű táj, amely tüzes borával együtt jelenti Badacsony varázsát. Szigliget, a falu, mögötte a szabályos kúp alakú, ősrégi idők óta kialudt vulkán tetején épült középkori vár romjával, a Balatontól három kilométerre fekszik, elzárva hasonlóképpen vulkáni eredetű és a badacsonyival egyenlő értékű bor termelésére alkalmas dombokkal. —— Nyaralótelepről a az ő balatoni és konvencionális értelmében itt szó sincs és éppen ez adja meg Szigliget utólérhetetlen báját. Azok, akik gyógyíthatatlan szerelmesei ennek a megragadó szépségű vidéknek, mint az 1944-es üldözésekben elpusztult festő, Farkas István, aki Herczeg Ferenc tanácsaira és buzdítására építette fel nádfedeles, zsalugáteres házát egy szőlő közepében a Kamán-kő alján, így szeretik Szigligetet, ahogyan van. Csodálatos csendjével, amit csak a soha nem szűnő éjszakai tücsökcirpelés és a Rókarántó gerincén épült Szentháromság kápolna harangjának szava zavar meg korahajnalban és esti Angeluskor. Ha ugyan ezt csendzavarásnak lehet, mint ahogy bizony nem lehet annak nevezni, —-o— A baj csak az, hogy Szigliget nagy elzártságát a legrosszabb értelemben vett magyar-feudális elmaradottság okozta. Sziglgeten élt Magyarország egyik legkonzervatívabb gondolkodású főura, gróf Eszterházy Pál, Eszterházy Móric volt miniszterelnök nagybátyja, aki miután a diplomáciai pályáját abbahagyta, párisi, londoni és szentpétervári nagykövet volt. 1912-ben az Inkey báróktól és kalandos életű Freistedtler Jenő „pasá“-tól megvette Szigligetet, az ősi várromot, a kastélyt a Tapolca patak melletti gyönyörű parkkal, 80 hold szőlővel és ötszáz hold szántóval. A gróf, nem holmi szentimentális okokból, hanem hogy a szőlőmunkások napszámbérét minél alacsonyabb szinten tartsa, mindent megtett, hogy Szigligetet a külvilágtól minél hermetikusabban elzárja. Megakadályozta, hogy a falu vasútat, jól járható utat kapjon — a Keszthelyig vezető betonozott balatoni műutat már halála után építették — és a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehetett rábírni, hogy a nyaralói számára csak akár tíz vagy száz méternyi partot is átengedjen. —— Halála után, 1931 óta szociálisabb gondolkodású unokaöccse, Eszterházy János intézte a birtok kezelését, de a háború óta ő is elment Szigligetre. A bútorzatától megfosztott, de egyébként épen maradt grófi kastélyban mint gazdasági szakiskolát és internátust rendeztek be gazdaifjaknak és leányoknak. A falunak és a falusiaknak, érthetőleg, nem igen fáj a grófok távozása, bár rossz érzéssel nem beszélnek róluk. Egyszerűen tudomásul vették, hogy elmentek. A nyolcvan hold szőlőt felosztották közöttük és hála Istennek ezzel sincs semmi baj. Ez a nép századok óta szőlőművelésből él — a monda szerint, ami valószínűleg igaz is, az első szőlőket az Óhegynek a Balatonra néző déli lejtőjén a rómaiak telepítették — és a volt grófi szőlőket még szebben művelik, mint amikor silány napszámért a grófnak dolgoztak. Az elmúlt két évben az aszályos, meleg nyár nagyon kedvező volt a szőlőre és mind mennyiségileg, mind minőségileg kitűnő termés volt De most tele vannak panasszal Az aratás előtt sok esőzés és a korán érkezett őszies nyár vége már eddig is sok kárt tett, különösen nagy károkat okoz a lisztharmat. Néhány meleg hét valamit még javíthat, de azért az idei szüret messze el fog maradni a két előző év jó termése mögött, különösen a borok milyensége és jósága tekintetében. (m. e.) A ,,TÜKERT" úg feladata A G. F. határozata értelmében a háztartási és kovácsszén eladását. A központi fűtéses házak és közintézmények szénellátását a „TŰKÉRT" (Bp. VIII, Baross-tér 10, telefon 186—950) veszi át a MÁSZ-tól. A „TŰKÉRT" felhívja az érdekelt ügyfeleket, hogy a zökkenésmentes áruellátás érdekében megrendeléseiket szeptember 1-től kezdve a fenti címére irányítsák. ljuuujji-i-üiuüjm Mire költik az első Marshall segélyt? A most megjelent hivatalos jelentés szerint az első 4 hónapra 17 ország számára 940 millió dollár Marshall-segélyt engedélyeztek. Ebből 406.5 millió esik élelemre és a mezőgazdaság alátámasztására, 403 millió nyersanyagokra és 130.5 millió vegyes célokra. A főbb tételek ezek: búza és liszt 275, tengeri és szárazföldi szállítási költség 97, kőolaj és kőolajtermék 108,5, szén 66, ércek és fémek 60, pamut 55 millió dollár. A szállított áru 62 százaléka jön a USA-ból, 38 százaléka más országokból, főleg Kanadából. A 940 millióból Angliának 30 százalék, Franciaroszágnak 25 százalék, Olaszországnak és Nyugat-Németországnak 12—12 százalék jutott. A Figaro cikke a magyar állam és egyház harcáról Paksból jelenti az MTI. A Figaro Budapestre kiküldött tudósítója elismerő cikket írt a magyar népi demokrácia fejlődéséről. Budapest, amelynek korszerűsítését és újjáépítését a hároméves terv előírja, máris kilábolt a háború utáni romhalmazból— állapítja meg a Figaro cikkírója. A külföldi turisták minden akadály nélkül megkaphatják vízumaikat, mivel Magyarországnak nincs titkolni valója. A cikk a továbbiakban az egyház és az állam viszonyával foglalkozik. Mindszenty — írja — nyílt harcba lépett a népi demokráciával és a katolikusok nyugtalanul és helytelenítve figyelik Mindszenty hajthatatlan harcát A kormány az iskolákat államosította, de fenntartotta a kötelező hitoktatást. Ez helyes intézkedés. Mindszenty mégis megtiltotta, hogy a papok tanítsanak az államosított iskolákban és kiátkozással fenyegette mindazokat, akik a népi demokráciával együttműködnek. Városházi hírek Megkezdték a városházán a fővárosi hároméves terv harmadik részletének pontos öszszeállítását. Az erre vonatkozó költségvetést a fővárosi háztartás 1949. évi költségelőirányzatával egyidejűleg terjesztik a törvényhatósági bizottság elé. ★ Elkészült a Mária Teréziatéri Neveléstudományi Intézet hatalmas előadóterme, amely közel 800 hallgató befogadására alkalmas. A teremben mozgóképelőadásokat is tarthatnak és emelvényén 35 főnyi osztály is elhelyezhető úgy, hogy szemléltető, bemutató tanítást is folytathatnak a hallgatók előtt. Kedden délben mutatták be a városháza udvarán a fővárosi anya- és csecsemővédő intézetek tejszállító hűtőautóját. Az autó a bihari úti központi tejkonyha készítményeit szállítja ki a körzeti intézetekbe. Egyszerre több mint 1000 adag, illetve üveg tejkészítmény fér az autóba, amelynek felépítményében villanyüzemre működő hűtőszerkezet van szerelve s az állandóan megfelelő hőmérséklet alatt tartja a szállítmányt. Az autó 180.000 forintba került és üzemét már megkezdte. Nem lesz többé infláció! Ma két éve ezen a helyen ugyanezen a címen megjelent kis cikkünkben kifejeztük bizalmunkat az iránt, hogy az akkor még csak egyhónapos forint értékálló pénz fog maradni. Most két év elteltével örömmel lehet megállapítani, hogy bizalmunk nem volt alaptalan. Valóban nem lett infláció. A fogalmak tisztázása érdekében emeljük ki, hogy az inflációnak nem egyedül és nem is leglényegesebb ismérve, vájjon a bankjegyforgalom emelkedik-e. Az amerikai statisztika világosan megkülönbözteti a pénz két kategóráját Az egyik a bankokon kívüli pénz, ez a bankjegyforgalom, a másik a bankokban fekvő pénz, ezek a látra szóló, le nem kötött betétek. A kettő együtt jelenti a közönség kezében lévő vásárlóerő mennyiségét Ha ez az együttes pénzmennyiség gyorsabban emelkedik, mint a piacon lévő árutömeg, akkor áll be az infláció. Nos, nálunk a bankjegyforgalom az eredetileg tervbe vett 1000 millió helyett ma kb. 2200 millió Ft. De lássuk a betéteket! Statisztikánk nem választja külön a látra szóló és a kötött betéteket. Tehát az összes betétek — holott csak a látra szólóakat lehetne figyelembe vennünk — ez év márciusában 1371 millióra, vagyis a bankjegyforgalomnak összesen 69%-ára rúgtak, míg 1937-ben a betétek a jegyforgalom 391%-át tették. Vagyis nálunk az összes pénz, a bankokon kívüli és a bankokon belüli pénz, kb. 4000 millió lehet, így együttesen tehát nemhogy nem több, de biztosan kevesebb annál, amennyi az áruforgalom sima lebonyolítására szükséges. Még azt is figyelembe kellene vennünk, hogy nálunk a pénz forgalmi sebessége igen lassú, holott a mennyiségi elmélet szerint és a gyakorlati megfigyelés szerint is ez igen lényeges tényező. Hogy mennyire lényeges, azt mutatja a USA példája. Senki sem vonja kétségbe, hogy ott most infláció van. Ezt az árszínvonal állandó emelkedése is mutatja. Pedig a bankjegyforgalma 1947 májusától 1948 májusáig 26,1 milliárd dollárról 25,4 milliárdra csökkent és a látra szóló betétek állománya is 81.5 miilliárdól csak 83.2 milliárdra emelkedett. Az inflációt tehát nyilván az okozza, hogy e betétek forgalmi sebessége New Yorkban 22,7-ről 27,9-re emelkedett Nyilván ez az általános áremelkedés okozója. Nálunk ellenben a pénzkímélő Fizetési forgalom még teljesen el van hanyagolva. A pénztezaurálás is még javában divatozik. A szörnyűséges 1945—46. évi infláció emlékei még nem halványodtak el. A mi pénzforgalmunk tehát a forgalmi sebesség szükségszerű mérlegelése után még kevésbé mutatkozik túlzottnak. És itt még nem vettük figyelembe azt, amit statisztikailag nehéz lenne kimutatni, de ami kétségtelen, hogy a piacon lévő árukészlet (élemiszerek, ipari cikkek stb.) jóval nagyobb, mint volt két évvel ezelőtt. Arról tehát szó sem lehet, hogy infláció lenne. Sokkal inkább azt a diagnózist lehet megejteni, hogy az van, amit az angolok „disinflatio“-nek, vagyis kifejezett inflációellenességnek kereszteltek e. És ezért az irányzatért nagy elismeréssel kell a Vas Zoltán vezette G. F.-nak adóznunk. Kíméletlen — talán néha kissé túlzottan is kíméletlen — szigorral, súlyos — talán néha kissé túlzottan is súlyos — rendszabályokkal, de feltétlenül biztosította a valuta értékállóságát Amikor feljajdulunk az alig elviselhető áldozatok súlya alatt, akkor gondoljunk arra, micsoda gazdasági és erkölcsi pusztulással járt volna, ha a forint stabilitását nem lettünk volna képesek biztosítani. Ma is állítjuk, amit 1945—46-ban anynyiszor megírtunk, hogy a legsúlyosabb adóztatás is jobb, mint a legkisebb infláció. Viszont legyen szabad a G. F. figyelmét arra terelni, hogy vegye végre gondozás alá a teljesen hibás pénzmegoszlást Semmi sem történik abban az irányban, hogy a pénzben való takarékoskodás, a betétképződés meginduljon és semmi sem történik, vagy legalább igen kevés történik, hogy a készpénzkímélő forgalom elterjedjen. Éber Antal