Magyar Nemzet, 1949. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-22 / 18. szám

Vasárnap, 1949 január 28 A sárga könyv adatai Mindszentiről és a nyilasokról »*« USTARSáSAOI NOV.ICIATUS fis MA.NRCZA BUDAPEST L, LABANC Út ST i TELEFONI I6«-J7» Újabb fejezetet közlünk a j csolatait tárják fel a könyvnek sárga könyvből. Mindszentynek ezek a nagyjelentőségű adatai. E nyilas uralommal való kap-­­­ban lévő falvakat, hogy a híve­ket vigasztalja és kitartásra buz­dítsa.“ Így ajánlotta fel jó szol­gálatait a nyugati határszélre szorult, végnapjait élő, általa „keresztény államnak“ minősí­tett nyilas rémuralomnak. A fel­­szabadulás után pedig anyagi eredetű személyes torzsalkodá­saiból, e mostani dollárüzérke­déshez hasonló árurejtegető spekulációiból származott ellen­téteiből igyekezett magának po­litikai tőkét kovácsolni a de­mokráciában és kivonni földjét a földbirtokreform alól. A nyilasokkal támadt ellen­téteiről M­edszenty maga is el­ismeri: „1944 október 21-i le­tartóztatásom nem politikai okokból történt, hanem mert Schiberna Ferenc veszprém­­megyei főispán püspöki palo­támban 1800 pár inget és alsó­nadrágot, 100.000 pengő értékű összevásárolt új fehérneműt ta­lált felhalmozva s mert vele lakásreforirálás miatt összetűz­tem. Ezért internáltak.“ A magyar hitleristák ügye iránt táplált rokonszenvének és érdeklődésének egyik jellemző bizonyítéka az a levél, amelyet Révay Tibor jezsuita szerzetes írt hozzá és amelyben ez be­számol Szálasinak a Manrézá­­ban tanúsított magatartásáról. Az 1938 április 16-án kelt levél így szól: «Kedves Méltóságos Uram! Szálasi vólt itt 1. gv.-on (lelkigyakorlat). Igen jól viselte magát Azo­a is megfordult itt. Egy-két páterrel szívesen érint­kezik. Hogy országos vezetésre van-e rátermettsége, nem tu­dom. Katolikus szempontból őt megbízhatónak tartom. Tudja-e munkatársait így befolyásolni, nem tudom, megígérte, hogy ezeket 1. gy.-ra hozzám küldi. Úgy látszik, ígéretét még nem bírta megvalósítani. Sajnálom, hogy kellő időben nem bírtam a válasszal elké­­szülni.» (4. melléklet.) Mindszenty azonban — mint ez vallomásából kiderül —1938- ban nemcsak rokonszenvezett a magyar nemzeti szocializmus­sal, hanem tevékeny segítséget is nyújtott Szálasiéknak politi­kai térfoglalásukban: «1938 április 19-ére Budapes­­ten papi értekezl­etet hívtunk össze a nyilaskeresztesekkel ro­konszenvező Tóth Viktor Zol­tán, dévaványai esperes-plébá­nos és én. Az értekezlet tanács­kozásai után memorandumot bocsátottunk ki. A memoran­dumot az elnökletem alatt mű­ködő háromtagú bizottság dol­gozta ki, amelynek tagjai raj­tam kívül Tót­h Viktor Zoltán és Nyisztor Zoltán voltak. E szerint az értekezlet leszö­gezte mag­át a nemzeti, szociális irány követése mellett. Leszö­geztük, hogy a zsidókérdés meg­oldását a nyilasokéhoz hason­lóan faji törvények alapján szükségesnek tartjuk. Kiemel­tük, hogy az általunk támoga­tott Keresztény Párt (Wolff­­párt) hozta addig az egyetlen fajvédő törvényt, a numerus clausust. Ezzel a memorandu­munkkal, amelyet az esperes­ értekezleteken keresztül, az or­szág minden egyházközségébe eljuttattunk, a nyilasok térfog­lalását segítettük elő.» — így Révay Tibor jezsuita szerzetes jelentése a Manrézából Mindszentynek Szálasiról. (Mindszenty titkos irattárából.) Mindszenty múltja Mindszenty József sajátkezű­­leg írt vallomásában (3. mel­léklet) így jellemzi összefogla­lóan politikai beállítottságát és múltját: «Magyar nemes vagyok. Ere­deti családnevem Péhm. A Péhm-család nemességét 1732- ben hirdették ki. Anyai ágon a magyar nemesi Kovács-család­ból származom amelyet 1663- ban emeltek nemesi rangra. 1917 februárjában helyeztek Zalaegerszegre, mint hittanárt. 1919-ben ugyanott plébánossá neveztek ki és ebben a minő­ségben működtem ugyanott 1944 március 29-éig, amikor veszpré­mi püspök lettem. Hercegprí­mássá 1945 októberében nevez­tek ki. Visszagondolva közéleti sze­replésemre kijelentem, hogy mindenkor legitimistának vallot­tam magam. Ezért támogattam mindig a legmesszebbmenőkig azokat a politikai irányzatokat, amelyek ennek a célnak meg­valósítását elősegítették. Herceg­­prímási kinevezésem után cél­célkitűzése: födratív középeuró­­tam szolgálni. Célom, a magyar­­országi legitimista mozgalom célkitűzése: föderatív középeuró­pai királyság, Magyarország és Ausztria közt personál-unióval, esetleg hozzácatlakozó más ka­tolikus államokkal, elsősorban Ba Írországgal, a királyság élén Habsburg Ottóval. Ezt csak a Magyar Köztársaságnak külföldi, elsősorban amerikai segítséggel történő megdöntése után gon­doltam lehetségesnek. Ennek érdekében követtem el mindent az amerikaiak magyarországi politikai támogatására, egyrészt a Magyar Köztársasággal szem­ben kifejtett tevékenységemmel, másrészt beavatkozásuk állandó sürgetésével, rendszeres adat­szolgáltatással, kémkedéssel Célom elérésére nemcsak az amerikaiakra támaszkodtam, ha­nem tömörítettem mindazokat az erőket Magyarországon és külföldön, amelyeknek a Köz­társaság megdöntése és ezzel a Köztársaság intézményeinek és vívmányainak — mint föld­reform, államosítások — eltör­lése érdekében állott. A királyság visszaállítását a kitörő harmadik világháború amerikai győzelemmel való be­fejezése után vártam. Az át­menet idején Ottó hazaérkezé­séig, ideiglenes államfő én let­tem volna. Én kívántam Ottót megkoronázni, mert számomra minden előjogot biztosított volna, amelyeket az ország első zászlósura élvez. Elismerem, hogy fiatal ko­romtól kezdve szembenállottam a magyar nép minden demo­kratikus megmozdulásával és a jobboldali mozgalmakat támo­gattam.“ Kapcsolata a nyilasokkal Mindszenty Péhm József sűrű fasisztaízű politikai szereplései­vel, különböző botrányaival már a háború előtt is felhívta magára a figyelmet. A köztudat­­ban, mint azon „hecckáplánok“ egyike élt, akiknek politikai szerepléseit a hívők értetlenül és idegenkedve szemlélték. An­nál nagyobb meglepetést keltett, hogy az ország felszabadulása után 1945-ben a fasiszta mullú M­ndszenty ellenállási érdemeire való hivatkozással háromszáz hold földjének a földreform alól való mentesítését kérte. Egyes reakciós körök Magyar­­országon, főleg azonban a nyu­gati imperialisták Mindszentyt azóta is többször próbálták a magyar ellenállási mozgalom egyik hőseként feltüntetni. A valóság ezzel szemben az, hogy 1944 végén, a Szálasi rémuralom idején, egy Schiberna Ferenc nevű veszprémi nyilas ügyvéd főispánt minőségben igénybe akarta venni a veszprémi püs­­pöki palota egy részét és le akarta foglalni az ott talált 1890 új férfiinget és alsónadrá­got .Mindszenty, m­it veszprémi püspök, tiltakozott ez ellen. Erre Schiberna letartóztatta, a fehérneműt pedig elvitette, így került Mindszenty a nyilasok fogságba, ahonnan egy hónap alatt négy beadványban kérte a nyilas kormány különböző tag­jaitól Szabadon bocsátását 1945 január 12-én Szőllősi Jenő nyi­las miniszterelnökhelyetteshez írott levelében hangsúlyozta, hogy letartóztatásának nincse­nek politikai okai, az ellene emelt vád: áruhalmozás, vagyon­mentés és a Schibernával való régi személyes ellentéte. A nyi­las főispánról egyébként többek között ezt írja: „vallási maga­tartásával nem ülik bele abba a kormányzatba, melynek élén áll az az államfő (tudniillik Szálasi), aki lelkigyakorlatokon vesz részt és buzgó katolikus életet él.“ Egy másik, Vajna Gábor nyilas belügyminiszter­hez Sopronból 1945 január 16-án írt levelében azzal hival­kodik, hogy: „az apostoli szent­szék elsőként ismerte el a mai rendet.“ 1945 február 11-én Mindszenty megbízásából dr Medgyesi Schwartz Róbert írt beadványt a kormányhoz, amely­ben ilyen indokkal kéri püspöke szabadlábra helyezését: „Én teg­nap hallottam, hogy a kormány az orosz megszállás alól fel­szabadult falvakban jegyző­könyveket óhajt felvétetni és azokat az illetékes püspökkel akarja hitelesíttetni, mert a kül­föld mindenben propagandát látva, csak az egyházi hatósá­­goknak hisz ezzel kapcsolatban. E téren püspökünk igen nagy szolgálatot tehet­­:, persze, csak Tia szabad, mert úgyis terve, hogy azonnal látogatja m ásó­ Tilas­iar Nemzet szól Mindszenty vallomása, amely a többi felsorolt vallo­mással és adattal világosan bi­zonyítja, hogy 1944-es interná­lása nem a Szálasi-féle fasiz­mussal szemben tanúsított poli­tikai ellenállásának következ­ménye, hanem egy helyi ható­sággal, anyagi okok miatt tá­madt, viszálykodásának eredmé­nye. A köztársaság elnöki hivatalának közleménye A magyar köztársaság elnöke Elnöki Hivatala mellett szerve­zett néphivatal vezetője felhívja a néphivatalhoz forduló felek figyelmét arra, hogy a köztár­sasági elnök szokásos keddi ki­hallgatására csak azok jelent­kezzenek, akiknek a néphivatal vezetője kérelmük megvizsgá­lása és előkészítése alapján elő­zetes írásbeli értesítést küldött. A néphivatal vezetője felhívja a közönség figyelmét arra, hogy csak a legin­dokoltabb rendkívüli intézkedést igénylő esetekben forduljon a néphiva­talhoz, mert a hivatal gyorsan és eredményesen nem tud in­tézkedni akkor, ha a közönség — mint azt a tapasztalatok mutatják — a minisztériumok, polgármesteri hivatalok vagy más illetékes közigazgatási szer­vek kihagyásával közvetlenül fordult a hivatalhoz a legtöbb esetben teljesen indokolatlan kérésekkel. Végül a néphivatal vezetője a közönség tájékozta­tása céljából közli, hogy lakás és állásközvetítési ügyekkel a néphivatal nem foglalkozik, ezért ilyen ügyekben a kerületi lakáshivatalokhoz, illetve a munkáltatókhoz vagy a szak­­szervezeti munkaközvetítő hi­vatalokhoz kell fordulni. Felállítják az Országos Munkaegészségü­gyi Intézetet Az iparegészségüggyel kap­csolatos elméleti és gyakorlati kérdések megoldására Országos Munkaegészségügyi Intézetet lé­tesített a kormány. A népjóléti miniszter előterjesztésére az in­tézet munkakörét három kerü­letre osztja, éspedig a munka­­egészségügy tudományos műve­lésére, oktatásra és a gyakor­lati munkaegészségügyi tevé­kenység előmozdítására. Az in­tézet munkatársai ezenkívül vé­leményt nyilvánítanak, javasla­tot tesznek a munkaegészségügy összes kérdéseiben. Befejezték a mészárosutcai nyilasok bűnperét A népbíróság dr Ta­sek Gusz­táv tanácsa szombaton befejezte a mészáros utcai nyi­asház 18 vádlottas bűnp­rének tárgyalá­sát. Szekeres államügyész vád­beszédében Farkas László, Mé­száros György, Parádi Sándor, Harma­ti Ferenc, Varga László, Bereczky Sándor, Torma János, Oláh Péter, Molnár József, Hor­­váth József és P­ósán Lászlóra halálbüntetést. Kinczel Ferenc, Panyik Ferenc, Jajczag Sándor, Vitányi Miklós, Rátkai János, Jajczag Klára és Jankó György­re súlyos büntetést kért. A vé­­dőbeszédek elhangzása után a vádlottak az utolsó szó jogán szólaltak fel, majd a tanácsel­nök közölte, hogy ítélethirdetés­re pénteken reggel kerül sor. pumám mr POLGÁR PALI AZ OTI-BAN NÉPBÜFÉK A BANKFIÓKOK HELYÉN ¡ Hangulatos kép az Állatkertből Wz1«1 f1iW ii lipóWz¥i A FŐZÉS MAGASISKOLÁJA Mi történt a VAS­ utcában? SZÍV KÜLDI SZÍVESEN és még rengeteg tréfa a A helyzet szombaton ♦ Az ország katolikus társadal­mának és ezen a körön túl az irodalom minden művelőjének és szerető olvasójának bensősé­ges ünnepe ezen a héten Sík Sándornak, a nagy papi szónok­nak, a piaristák rendfőnökének, a bölcselkedőnek, költőnek és esszéistának hatvanadik szüle­tésnapja. Ebből a gazdag és semmiképpen sem túlzott felso­rolásból csak az maradt ki, amit első helyen kellett volna emlí­teni és amikor piarista rendfő­nöknek mondtuk, akkor ezzel a címmel és ranggal tulajdonkép­pen már em­ítettük is, az ország egyik szellemi kiválasztott és kiváló rétegének nevelője, igazi áhítatos pedagógus-lélek töl­tötte most be a hatvanadik élet­évet. Tanítványok százai fordulnak fe­­je születésnapján, mint a szerény, az alázatos élet­mód egyik tiszteletreméltó meg­­testesítője felé, akinek katoli­cizmusa és haladó szelleme kor­­szerű, de ugyanakkor időtlen és erős. ♦ Az északolasz iparvidék köz­pontjában, Milánó utcáin szom­baton reggel sokezer hatalmas plakát jelent meg. A falragasz balsarkában Assisi Szent Fe­renc, a jobb sarokban Mind­szenty József arcképe látható. Az assisi szent arcvonásai alatt a következő szöveg olvasható: Szent Ferencnek, a szegénynek nem volt földje, — de Mind­szentynek volt. A plakát jobboldalán a szö­veg így folytatódik: «Mind­szenty a saját népe ellen lázadt és a USA segítségével inkább akarta a háborút, semhogy be­lenyugodott volna az egyházi földek elvételébe. Kik azok, akik Olaszországban Mindszen­­tyt támogatják? Elsősorban a Vatikán, melynek egyedül Itá­liában 180 milliárd líra értékű ingatlana és 91 milliárd értékű részvénybirtoka van.» «Schuszter milánói bíboro­s­­érsek tiltakozott Mindszenty le­tartóztatása ellen, de nem hal­lottuk tiltakozását a spanyol­­országi és a görögországi em­­berüldözésekkel szemben. De­ Gasperi miniszterelnök is Mind­­szentyék táborában van, csak mi védjük Magyarországot, akik Mindszenty bíboros magatartá­sát elítéljük.» Ezek a falragaszok, melyeiket a milánói közönség nagy érdek­lődéssel tanulmányoz, szintén azt mutatják, hogy a külföld mennyire figyeli a Mindszenty­ ügy minden mozzanatát és a budapesti közlésieket a nyomo­zás alakulásáról. ♦ Az idén nem az Esterházy­utcai palotában tartják a har­madik köztársaság megalakulá­sának napján szokásos elnöki fogadóestélyt, hanem az ország­gyűlés termeiben. Szakosíts ál­lamelnök február elsejei foga­dására már most nagy elő­­készületek történnek. ♦ A Magyar-Lengyel Társaság január 22-én Tarcalon ünne­pélyt rendez annak emlékeze­tére, hogy száz évvel ezelőtt a lengyel légió Tárcái határában nagy győzelmet aratott. Az ün­nepség díszszónoka Szimonidesz Lajos vezérőrnagy-püspök lesz. 1848-ban Zakobliczky Péter len­gyel emigráns szólította fel Ma­gyarországon élő honfitársait e légió alakítására Az itt élő len­gyelekből és a Galícián keresz­tül ide beszüremkedő lengyel önkéntesekből hamarosan 20.000 főre emelkedett a légió. Külö­nösen kitüntette magát e légió Viscky-zászlóalja. Ezenkívül is sok lengyel főtiszt vett részt a magyar szabadságharcban. Mint többek közt: Lembinski, aki egy ideig fővezér is volt, a le­gendás hírű Bem, a vértanú Wojiczeczky, Jordán. Kádár János belügyminiszter a költségvetési vita során beje­lentette, hogy a kormány ki­lenc középfokú rendőrfőkapi­tányságot te­rvez. Ezek az alap­fokú rendőrhatóságok fellebbe­zési fórumai lesznek s ezenfelül felügyeletet is gyakorolnak ez alapfokú rendőrhatóságok felett. Így megvalósul az a régi óhaj­tás, hogy középfokú főkapi­tányságokat illesszenek az eddig csak alsó és felső fórumok közé. ♦ Érdekes küldöttség kérésr­ fel szombaton délben Vas Zol­tán minisztert, a Gazdasági Fő­tanács főtitkárát. Nem az adott érdekességet a küldöttségjárás­­nak, hogy Balogh páter ferenc­­rendi papokkal jelent meg a miniszternél, hanem, hogy szo­­ka­lan járatiban volt a deputá­­ció Vasnál Nem kérni mentek, hanem megköszönni. Megkö­szönték azt a 20 ezer forintot, amelyet a Gazdaság- F­anács a páter intervenciójára kiutalt a franciskánusoknak a Rózsa­dombon épülő templomuk cél­jaira. A Rózsadomb tudvalé­vően a ferencrendie­k plébán­á­­jához tartozik. Régebben, ami­kor a Rózsadomb a gazdag em­berek tanyája volt, az otan­ lakosoknak nem jelentett pro­blémát, hogy a kissé távol eső Mártírok útján levő plébánia­templomiba járjanak. De ma a Rózsadombon is dolgozó nép lakik, ezért kezdeményez­ik a ferencrendiek az új templom építését az ottani hívek szolgá­latára. A Gazdasági Főtanács megértése lehetővé tette, hogy a templom építését biztosítsák. 3 Kitüntették a Talpalatnyi föld és az Új Magyarország filmek alkotóit és szereplőit Szombat délben a Köztársa­ság Házában Szakosíts K Krpán köztársasági elnök Káloy Gyula miniszter és Ortutay Gyula kul­tuszminiszter társaságában fo­gadta a Talpalatnyi föld című nagysikerű magyar film alko­tóit és szereplőgárdáját, hogy átnyújtsa a számukra adomá­nyozott kitüntetéseket. — Magamnak tartottam fenn ezt a kedves feladatot — mon­dotta a többek között a köztár­sasági elnök Érdemes, szép munkát végeztek. Azt akarjuk, hogy a magyar haladó értelmi­ség lássa, hogy a do­gozó nép megbecsüli mindazokat, akik szellemi téren kiválót alkotnak. Azt hiszem, nincs egyetlen tár­sadalmi rendszer sem, amely olyan tág lehetőséget nyújt a szellemi, művészi téren, mint a Szovjetúnió és a népi demo­kráciák rendszere. Hont Ferenc, Szabó Pál író, Bán Frigyes rendező a Köztár­sasági Érdemrend tiszti kereszt­jét, Szirtes Ádám, Mészáros Ági színészek és Veres Sándor zene­szerző a tiszti kiskeresztet, Má­­riássy Félix, Zákornyi Sándor ren­dező, első asszisztens, Rónai Gyu­la hangmérnök, Egri István, Le­­hotay Árpád, Maldáry Zoltán, Pataky Miklós, Tan­ás Benő, Molnár Tibor a Köztársasági Érdemérem arany fokozatát, Il­és György, K­ár Mária, Makk Ká­roly, Teuchert József, Hintsch Gyula, Bolykovszky Béla, Burst Imre technikai szakerők az ezüstfokozatot kapták. A kitün­tetetek nevében Hont Ferenc köszönte meg az elismerést.­­ Ezután az Új Magyarország­­ című film szovjet 40 magyar résztvevőit fogadta Szakasits Árpád elnök, aki beszédé­ben kifejtette, hogy mily nagy öröm számára átnyújtani eze­ket az kitüntetéseket. «Ez a film ékesen szóló dokumentuma az elszakíthatatlan és örökké tartó szovjet-magyar barátság­nak, mert csak azok tudnak így látni bennünket, — mint ahogy ez a film mutatja — akik na­gyon szeretnek bennünket.» Li­dia Styepar­ova, a rendezőnő, a Köztársasági Érdemrend tiszti­keresztjét, Jefimov, Szemjov operatőrök, Bacselisz szcená­­rium-írók a tisz­i kiskeresztet, Djukov Kulagina az Érdem­érem arany, Rajtmann, Szé­chényi Ferenc, Barcs Sándor segédoperatőrök, Ránky György zeneszerző az Érdemérem ezüst, Krausz Zoltán és Szántó Anna az Érdemérem bronzfokozatát kapták. A köztársasági elnök ezután barátságosan elbeszélgetett tüntetettekkel. BREITFELD szűcs mÉG OLCSÓBBAN KIÁRUSÍT

Next