Magyar Nemzet, 1949. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

SsBOmbat, 1949 január 1 Balogh István újévi beszéde a kül- és belpolitikai helyzetről, a polgárságról és a Mindszenty-ügyről A Független Magyar Demokrata Párt képviselői és több tagja pénteken felkeresték Balogh Istvánt, hogy az évforduló alkalmából üdvözöljék a párt elnökét. A képviselői csoport élén P. Ábrahám Dezső tolmácsolta a párt tagjainak szerencsekívánatát és meleg szavakkal biztosította a párt vezetőjét híveinekszeretetéről, ragaszkodásáról és változatlan bizalmáról. Rámutatott arra, hogy a párt az elmúlt évben hogyan teljesítette őrtálló feladatát és hangsúlyozta, hogy a demokrácia védemében nem találhatnak náluk erősebb és önzetlenebb támaszt. — Nehéz szerep jutott — folytatta többek között — a pártak — ellenzéki politika és mégis felelősség vállalás — de dicsőséges feladat is, mert megadja a parlamentáris kormányzás jellegét. Erőssége ez a kormánynak is, mert annyi rosszindulatú, különösen külföldi beállítás mellett rámutathat az ellenőrzés, a bírálat, a szabadvélemény nyilvánítás lehetőségeire. Ilyen nehéz helyzetben nincs erősebb fegyver, mint hivatkozás a parlamentáris kormányzásba, amely a népét és hazáját szerető tisztességes ellenzék nélkül alig képzelhető, politikai vonatkozásaira. Szövetségi és gazdasági szerződéseink a Szovjetünk vezetése alatt — Ami a belpolitikai helyzetet illeti, annak homlokerében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front újjáalakulása áll. Ennek eredményeként március közepén várható az új koalíció megalakulása. Pártunk az új Nemzeti Függetlenégi Frontta kapcsolatos álláspontját már augusztusban megállapította akkor, amikor reagált azokra a kijelentésekre, amelyeket Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében az új Függetlenségi Frontra vonatkozóan tett. Leszögeztük akkor és álljuk ma is, hogy készek vagyunk részt venni azokban a tárgyalásokban, amelyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának megállapítására hivatottak és amennyiben a tárgyaló pártok a mi pártunk programjának mérlegelésével bizonyos előzékenységet tanúsítanak, az együttműködésnek részünkről nem lesz akadálya. Amióta a 47-es választásokon bekerült ellenzéki pártok egy része olyan politikát folytaálló keleteurópai tömbhöz kapcsolnak bennünket. És ha ez nem is jelenti azt, hogy ne ápoljuk kulturális és gazdasági kapcsolatainkat a nyugattal, politikai és gazdasági biztonságunkat a Szovjetunióval való baráti viszonyunknak köszönhetjük. Szerződéseink a népi demokráciákkal pozitív eredményei Debrecen óta változatan külpolitikánknak. Bízunk benne, hogy ez a külpolitika lesz legfőbb őre további békés fejlődésünknek. Mett, amely idegen érdekek szolgálatának látszott, vagy elméleti negatívumokban merült ki, a konstruktív elenzéki politika is kezd mind kevésbé eredményes lenni. Megfontolandó tehát, hogyan tudunk hazánk demokratikus fejlődésének, dolgozó magyar népünk élő színvonala emelkedésének inkább használni? Ugye, ha olyan ellenzéki állásban próbáljuk programunk szempontjait érvényesíteni, amelyet a bizalmatlanság légköre tesz nyomasztóvá, avagy a koalíción belül, bizalmi légkörben a kormányzópártokkal az előbb említett célok szolgálatában egyetértésben haladva, érhetünk-e el nagyobb eredményeket?— Őszintén meg kell mondanom azt is — különösen képviselőtársaim felé —, hogy az erre vonatkozó elhatározás mérlegelése mindannyiunknak egyéni joga és kötelessége. Lehetnek tehát tiszteletreméltó különbségek is közötünk, amelyeket közös jószándékkal akarunk a nemzet egyetemleges érdekeinek alávetni. Együttműködés az új koalícióval Balogh István beszéde lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Balogh István megköszönve képviselőtársainak bizalmát, majd így folytatta: „ A külpolitikai horizont még mindig felhős. De ezen nem kell kétségbeesni és még kevésbé szabad a mesterségesen tenyészett és terjesztett háborús pszichózis martalékául esni. Sokan idegháborúnak nevezik a mai „se béke se háború“ állapotot De lehet igen szemléltető hasonlattal jellemezni a mostani átmenői állapotot. — Mindannyian szemtanúi voltunk már nagy robbantásoknak. Ilyenkor a robbanás és az általa okozott pusztítás pillanata után még sokáig, órákig, vagy napokig is a robbanás színhelyét széles kiterjedésű területeken elborítja a sűrű, nehéz, átláthatatlan füstfelhő. Amikor nagy kozmikus katasztrófák, vulkánkitörések játszódnak le, hónapokig, sőt évekig is ott lebeg a katasztrófa színhelye felett a füst és porfelhő. A mostani század elején Martinique szigetén bekövetkezett vulkánkitörés percek alatt pusztított el egy virágzó várost, de a kitörésből keletkezett kozmikus por még egy évtized után is észlelhető volt a világnak majdnem minden részén.• Mi más volt a második világháború, mint az emberiség történetének eddigi legnagyobb, legkatasztrófálisabb vulkáni kitörése, amelyet a nácizmusban, fasizmusban felhalmozott gonosz erők idéztek elő? Az öldöklés, a fizikai pusztítás 1939- ben kezdődött és 1945-ben ért véget, vagyis hat évig tartott Csoda-e, hogy a háború által keletkezett füstfelhő, amely a világpolitika látóhatárát elborítja, még mindig ránehezedik a világra? — A nemzetek történelmében is igaz, amit az egyéni életre mond a latin közmondás: „Volentem fala ducunt, nolentem trahunt.“ Az erős akaratú embert vezeti a végzet, az akaratnélkülit magáva», vonszolja.“ — Amely nép akarja a békét, az meg fogja találni az erőket és eszközöket a béke megőrzésére. Akik azonban tehetetlenül, akarat nélküli bábként felülnek az új háború spekulánsainak, azok áldozatául esnek a saját gyengeségüknek és tehetetlenségüknek. Magyarország szilárd láncszeme a világ békefrontjának Hál’ Istennek a békefrontja ma erősbb, mint a háborús uszítók frontja és reméljük ez a békefront napról napra erősebb lesz. Magyarország szilárd láncszemet alkot a világ népeinek békefrontjában. Ezt a politikát elsősorban létfenntartási ösztönünk írja első számunkra. A magyar nép egy új háborútól nemcsak minden eddigi háború méreteit felülmúló vérveszteséget, anyagi pusztulást, a mostani és előttünk járó nemzedékek munkájának teljes megsemmisítését várhatja, de minden bizonnyal a nemzet teljes kiirtását is. Nincs tehát gonoszabb ellensége a magyar népnek annál, aki új háborúba akarja belesodorni. — A nemzetközi politika kétségtelenül a béke útján, a ködök eloszlatásának irányában fejlődik. Elég, ha az elmúlt év nemzetközi eseményeiből a legfontosabbakat emeljük ki ennek bizonyítására. A varsói kilenchatalmi külügyminiszteri értekezlet hatalmas és meggyőző demonsráció volt a német militarizmus feltámasztása ellen, ugyanakkor azonban egy békés és demokratikus Németországgal, Ausztriával kötendő gyors béke és egész Európa békés irányú fejlődésének elindítása mellett. — Amit Varsóban a külügyminiszterek fontos diplomáciai okiratban fejeztek ki, azt Wroclawban az egész világ értelmisége kiáltványban közölte a világ közvéleményével, azt t. hogy nem akar új háborút. — Nemsokára ezután Sztálin generalisszimusznak egy, a háború óta elhangzott legfontosabb nyilatkozata jelent meg a Pravdában, amelyben kijelentette, hogy a háborús uszítók minden erőlködése hajótörést fog szenvedni a világ népeinek őszinte békeszándékán. Ennek a jóslatnak első igazolását jelentette a novemberi amerikai elnökválasztás, amellyel minden irányított közvéleménykutatást meghazudtolva az amerikai nép békevágya megbuktat a a kardcsörtető republikánus pártot. És itt érdemes emlékeztetni arra a beszélgetésre, amelyet Dalia Torre, a Vatikán lapjának, az Osservatore Romano főszerkesztője folytatott nemrég és amelynek során kijelentette, hogy egy harmadik világháború egyetlen mai problémát sem oldana meg, csak növelné a káoszt és az emberiség nyomorúságát. Az ázsiai háborúit világpolitikai jelentősége . Az UNO párisi közgyűlésén minden szónok a béke jelszavát hangoztatta. Ezzel szemben rámutathatunk arra, hogy amíg nálunk sokat beszélnek a békéről, addig Ázsiában több helyen is, Palesztinában, Kínában, Burmában, Malayában, legújabban Indonéziában tombol a háború Ezek azonban más háborúk, mint a Régebbi európai háborúk voltak. A harc itt a gyarmati kizsákmányolás ellen, a népek teljes felszabadításáért folyik. Nekünk mégis nem csak ezt az oldalát kell meglátnunk az ázsiai háborúknak. Egy ed-dig elnyomott kontinens felszabadulási harca mellett fel kel ismernünk e háborúk világpolitkai jelentőségét és az európai erőviszonyok alakulására való kihatását A kínai népi hadsereg óriási győzelmei a Szovjetünk távolkeleti hatámának további megerősödését jelentik és ez a sztratégiai előny nem maradhat kihatás nélkül az európai erőviszonyokra sem. Bármennyire is messze esik tőlünk látszatra Mukden, Peking, Tiencsin, meg kell éreznünk, hogy a kínai új helyzet Európára és így Magyarországra is jelentős hátát gyakorol. És most pár szóval hadd térjek rá hazánk közelbbi kül Brenfeld szűcs TELJES ÁRURAKTÁRÁT OLCSÓN KIÁRUSÍTJA Minőség változatlan. IV. VÁCI UTCA 14. Magyar Nemzet Amit a szövetkezeti termelés megoldásánál figyelembe kell venni . Nincs téma, mely felé nagyobb érdeklődéssel tekint a magyar közvélemény, mint amit a mezőgazdaság tervszerűsítésének, szövetkezeti alapra való fektetésének mondunk. A kérdés megoldása azért nehéz és azért jelent minden törvényhozó számára gondot, és felelősséget, mert rendkívül bonyolult. Kétségtelen, hogy azokon a vidékeken, ahol elsősorban, vagy túlnyomólag búzatermelés van, ott az 5—10 holdon való gazdálkodás megélhetést sem biztosít, annál kevésbé életszínvonalemelkedést. De kártékony az ilyen elaprózott művelés termeléseredmény szempontjából is, ami már a közérdeket is erősen érinti. — Ha ilyen helyeken, mint olvassuk, önkéntes szövetkezés útján táblás művelés folyik, amihez az állam a gépi művelés lehetőségét biztosítja, azt csak helyeselni lehet és erre a kis gazdákat nyugodt lélekkel hizlalhatjuk is. De egészen más a kérdés megoldása olyan helyeken, ahol szőlőművelés, gyümölcs- vagy kertiművelés folyik, ahol 1—2 holdon is nemcsak egész család, de a mezőgazdasági dolgozók tömege is megtalálja munkáját és megélhetését. Ismét más a megoldás módja olyan vidékeken, vagy földeken, ahol ipari növények, tengeri, kender, len, cukorrépa, burgonya termelése folyik, ahol tehát a gép a munkának csak egy részét tudja elvégezni, a többi emberi kézre vár, ahol tehát a földmunkások tízezrei keresik meg mindennapi kenyerüket. Ismétlem, ezek mind olyan szempontok és körülmények, amelyeket a kérdés végleges megoldásánál figyelembe nem venni lehetlenség volna. Megértjük, hogy a mezőgazdaságban is kezdetét vette azonyos mértékű szociaizálódási folyamat és azt részben, helyeselni tudjuk, másrészt azonban még nem találtuk meg azt a módot, amely mind a parasztság törekvéseivel, mind a termelés fokozásának reményével, tehát a közérdekkel kongruens tenne. Itt még a teórián túl gyakorlati megállapításokra és tapasztalatokra is szükségünk lesz. A polgárság, értelmiség helyzete, a rémhírek és a kivándorlási láz — Külön kell szólanom a polgárság, az értelmség helyzetéről. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mijd az az aggodalom és gond, melyben a polgárság, a haladó értelmiség, kereskedők és a párosok négy esztendeje élnek, túlnyomólag a jóléényegekből származik, hogy a ...viliseknek felülnek. Nekik hiába minős a hivatalos kormánynyilatkozat, miniszteri beszéd és ígéret, ezeknek hiába mondanék én is bármit, ők olyan pszichózisban élnek, melyből nem tudják magaikat kiszabadítani. Négy év óta pontosan tudják a terminusokat, azkor megszűnik a kisipar, kiskereskedelem és minden magántulajdon. És ha eddig egyeten terminusuk sem vált valóra, ez csak fájdalom nekik és csupán arra jó, hogy új terminusban nyugodjanak meg. Ha a kormányzás nem folynék tudatos és biztos program alapján, a remihíreikből vehetnék azokat az ötleteket, amelyeket a polgárság a saját maga marcangolására k titaláa. — Ezért van az a kivándorlási láz, amely már ezreket fosztott meg nyugodt otthonuktól, biztos egzisztenciájuktól, szülőfödjüktől és kergeted világgá a bizonytalanságba, a hontalanságba, sokszor a pusztulásba. Bizonyára mindannyian olvastunk már kivándorlóktól érkezett sóvárgó leveleket, amelyek visszasírják még látszólagos mostohaságában is mindazt, amit könnyelműen, bűnös módon itthagytak. Ezeknél a szerencsétleneknél hiába hivatkoznánk hazafias érzésre, a kötelességteljesítés idejére, most látszik meg, hálójúnknak volt ez az ország nem haza, hanem telephely, ahol szívesen voltak míg a javaikban dúskálhattak, de az első borulásra siettek új hazát keresni. Menjenek, , de magyaroknak magukat ne tartsák és ne is mondják. — Én azokhoz szólok, akik itt vannak és itt akarnak maradni az ősi földön, szívesen dolgozva és építve az országok Tudom, van a polgárságnak, a haladó értelmiségnek is bánata, van sérelme olyan cmivel magam is jogosnak tartole. De éppen azért teszek róla említést, mert tudom, hogy ez a sérelmes állapot csak átmeneti és rövidesen kialakul az a bizalmi légkör, amely minden magyart a demokráciátbon edgyedi. fénymásolóién ! Keresünk azonnali szállításra jókarban lévő, használt (vagy új) 120 cm széles rajzok másolására alkalmas, nagyteljesítményű, korszerű félpásoltépei Száraz és nedves másoltok készítésére alkalmas készülék előnyben. Telefon: 257-023 reggel 8-tól délután 4-ig. Ez a kis nemzet nem . Fáj, amikor leadjuk az „osztálymegen“ szót. Fáj, ha idegennek tartanak bennünket a hűdén jószándetkunik, törekvésünk, áldozatkészségünk dacára. De meg kell értenünk, hogy éppen a középosztás, a polgárság részéről annyi csalódás érte már a demokráciát, hogy a bizalmatlanság részben és bizonyos mértékig érthető. Nekünk kell jóvátennünk mindazokat a bűnöket, amelyeket a polgári osztály, a középosztály egyes tagjai a demokrácia élén elkövettek. De nyugodtan várunk és bízunk, mert tudjuk, hogy ez a kis nemzet nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy részekre tagozódjék és idegennek minősítsen bárkit, aki a demokráciába szivvel-lélekkel bele akar illeszkedni. — Emlékeztetek Gerő Ernőnek még 1944 decemberében tagozódhat részekre elhangzott debreceni beszédére? amikor az egész magyarság minden tagját, mnden réteget összefogásra szánotta fel, mert olyan feladatok előtt áll a nemzet — mondotta —, melyeket csak együtt vagyunk képesek megoldani. S hivatkozom Rajk László pécsi beszédére, melyet 1946 március 30-án mondott, amikor a koalícióról szólva kijelentette, hogy ha semmi más, csak az volna bennünk közös, hogy magyarok vagyunk, már elegendő volna ahhoz, hogy együtt dolgozzunk demokráciánk kifejlesztésében, országunk felépítésében. Ha a középosztály, a haladó értelmiség mindig csak előre fog nézni és munkájában nem bénítja meg a műit nosztalgiája, akkor az ipari munkássággal és parasztsággal egyenlő jogga és egyformán megbecsülten lesz polgára hazájának. Az állam és az egyház — Szólanom kell végül arról a helyzetről, melyre az egyház és állam megegyezésének kérdése jutott máig. A püspöki kar néhány héttel ezelőtt a katolikus papság és hívek nagy megnyugvására kifejezést adott annak a készségnek, hogy hajlandó a kormánnyal az egyház és állam viszonyának rendezése érdekében tárgyalásokba bocsátkozni. Nem kívánok hivatkozni arra, hogy éppen ma egy esztendeje már sürgettem ilyen irányú összeköttetés felvételét. Nem óhajtom külön kiemelni, hogy ez év március 18-án a zirci apáttal folytatott megbeszélésen nyomatékosan kértem a püspöki kar ilyen irányú elhatározását, mert akkor rá kellene mutatnom arra, mely viszonyának rendezése nyíre más légkörben, tehát más kiálásokkal lehetett volna egy év előtt a tárgyast megkezdeni, mint most, amikor az atmoszféra arra kevésbé alkalmas. — Inkább azt mondom: jobb későn, mint soha. És mondom: mentsük a megmenthetőkek mert még mindig nem kész. Hogy az állam részéről — amint most már a püspöki karban is — megvan a tárgya! készség, azt legjobban igaz, hogy egy eredményes any vonatkozású ügyben éppen a cemiber 28-án jutottak megegyzésre és írták alá a megállapdást a püspöki kar részér Czapik Gyula egri érsek és Drahos János esztergomi érseki helytartó. Mindszenty — Közben az történt, hogy Mindszenty Józsefet, Esztergom bíboros érsekét őrizetbe vették. Hangsúlyozni kívánom, hogy ennek a ténynek smmi vonatkozása nincs sem a leendő tárgyalásokkal, sem magával a katolicizmus ügyével. Mint történt? Mindszenty József olyan politikai és egyéb természetű tevékenységet fejtett ki, amely a magyar köztársaság törvényeivel ellenkezik. A törvényekkel ellentétben álló tevékenységét nem mint bíboros érsek, még kevésbbé, mint a magyar katolicizmus feje fejtette ki, hanem mint magyar állampolgár, akire az érvényben lévő magyar törvények, mint mindenki másra, kötelezők. — Ezt azért kell hangsúlyoznom, mert amennyire tévevolna a hatósági intézkedést egy egyházellenes geszásnak minőítem, éppen annyia veszedelmes volna, ha Mindszenty József egyéni politikai tévedésének ódiuma a legcsekélyebb mértékben ,s a magyar katolikus egyházra hárulna. Ilyen irányú aggodia munkát teljesen megnyugtatthatja a Szabad Nép tegnapi számának vezércikke, mely a következőket mondja: „Mindszentyben, nem a főpapé és a magyar katolikus egyház fejét kell látná“ És örülök hogy Bognár József polgármester álláspontja a mienkkel azonos, amikor azt mondja: „Mi eddig sem azonosítottuk Mindszentyt a katolikus egyházzal és ezután sem lógjuk“ Mindezeken felül teljes biztosítékként kell fogadnunk Dobi István miniszterelnöki és a mai lapokban közölt anume,ahi,'ósát, mellyel a püspöki ' .; január 4-ére a tárgyalások megkezdésére invitálja. — E pillanatban nem kívánom Mindszenty József politikáját elbírálni, de meg vagyok arról győződve, hogy a magyar katolikus papság és a hívek túlnyomó többsége a leghatározottabban elutalt minden olyan törekvést, amely a Habburg restauráció érdekében jelentkezik. Mindszenty Józsefnek bizonyára fogalma sem volt arról, hogy milyen súlyos nemzetközi bonyodalmat váltana ki ez az ő politizálgatása, ha ezt a Habsburg-restaurációra vonatkozólag komolyan vennék például Ausztria, vagy a népi demokrátacác, vagy a többi érdekelt szomszédos állam. A külföldi rádiók — Ne tévesszen meg senkit bizonyos külföldi rádiók hangja. Ezekben tervszerű nyugtalanítás folyik. De például Amerika hét legnagyobb rádiójának angol nyelvű híradásában az első 48 órában csak három emlékezett meg az őrizetbevétel tényéről és csak a hivatalos magyar kommüniké szavalva, minden kommentár nélkül. — A külföldi sajtó az őrizetbevétel tényét általában nyugodt kommentárokkal közli. Ez tehát itthon se váltson ki nagyobb izgalmat, mint amennyit megérdemel. Ne a külföldről jövő magyar leadások felelőtlen nyugtalanításainak üljön fel a magyar nép, hanem legyen bizalommal azok iránt, akik sorsát eddig is felelősséggel intézték és különösen bízzék ti püspöki karban, mely e súyos időkben is kétségtelenül hivatása magaslatán ál. — Négy esztendővel ezelőtt ilyenkor Budapesten nagyon kevesen voltak, akik remélni merték, hogy négy év múlva ilyen bíztató körülmények között élhet majdan a magyar. Küzdve, dolgozva, reménységek és csalódások között eljutottunk idáig, ellentállva megvesztésnek és lidércfénynek. Hálával a Gondviselés iránt lépjük át az új esztendő küszöbét és kérjük a Jó Istent, hogy a jövő eszti dőben békés munkában szolgálhassuk hazánk jövőjét Meleg éljenzéssel fogadták a képviselők Balogh István beszédét. 3 ~ " .........Ilii mi in hiáN.AMI ÁRUHÁZAK IMGUZO! ■V •| E U VE S VEVŐIKNEM BOLDOG ÚJÉVET tk r VÁ XXAK!