Magyar Nemzet, 1949. december (5. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-04 / 282. szám
í®4* december ). U Mam fértem itt, lehetővé kel tenni a dolgozó osztályok kulturális felemelkedését, a munkások, dolgozó parasztok ésértelmiségiek gyermekeinek szakmai közép- és főiskolai képzését és az ország növekvő szakemberszükségletének ellátását. 2. Biztosítani kell, hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes 8 osztályú általános iskolát és a felsőbb osztályokban ne legyen lemorzsolódás. Ebből a célból új tantermek építésére, az iskolák jobb felszerelésére, új tanítói lakásokra, stb. 5 év alatt 322 millió forintot kell fordítani. A tervidőszak alatt 62 000-rel kell növelni az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulók és 12 ezerrel a pedagógusok számát. 3. A középiskolákban 5 év alatt0.000-rel kell emelni a tanulók számát és tovább kel fejleszteni a már megkezdett középiskolai reformot. 30 új gimnáziumot kell létesíteni, elsősorban a bánya- és iparvidékeken, így: Diósgyőrött, Ózdon, Pécs bányatelepen, Salgótarjánban, Mohácson, Dorogon, Budapesten pedig Angyalföldön, Óbudán és Csepelen. 4. Az ipari szakoktatás fejesztésére az iparostanuló iskolákban a tantermek számát az 1949-es 167-ről a tervidőszak alatt 500 ra kell emelni, a tanműhelyekben a férőhelyek számát 5 év alatt 3900-ról 14 900-ra, a tanulóotthonok férőhelyeit pedig 3500-ról 10 000-re. 5. A mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztésére az alapfokú iskolák tanulószámát 5 év alatt 97.000- rel, a középskolák tanulószámát 9000-rel kell növelni. Az egyetemek újjáépítését be kell fejezni, felszerelésüket korszerűsíteni kell, új intézeteket, kísérleti laboratóriumokat és munkaheteket kell létesíteni. A felsőoktatás fejlesztésére a tervidőszak alatt 377 millió forintot kell beruházni, ebből a műszaki főiskolák fejlesztésére 228 millió, az agrártudományi egyetem fejlesztésére 40 millió, a közgazdasági egyetem fejlesztésére 18,5 millió forintot. Az egyetemi tanulók számát 5 év alatt 8000-rel kell növelni. 7. A munkás- és panasztifjúság tanulmányainak folytatására, a lemorzsolódás megakadályozására lehetővé kell tenni, hogy a tanulók a tanulányi idő alatt mind nagyobb számban helyezkedhessenek el az állami kollégiumokban. Ezért a tervidőszak alatt az átalános iskolai kollégiumok férőhelyeit 1700-zal, a középiskolás kollégiumok férőhelyeit 3500-zal, a főiskolai kollégiumok férőhelyeit 1500-zal kell növelni. A meglévő kollégiumok bővítésére, valamint új kollégiumok létesítésére 136 millió forintot kell fordítani. 8. A főiskolák, elsősorban a műszaki és agrártudományi főiskolák fejlesztésével, a miskolci nehézipari egyetem létesítésével és kiépítésével a budapesti Műegyetem, a Műszaki Főiskola, a soproni Műegyetem bővítésével, a veszprémi nehézipari műegyetemi tagozat felállításával biztosban kell az ország növekvő műszaki szakemberi-fikévelének ellátását, évenként 2009 mérnöknek a kiképzését. A mezőgazdaság szakember szükségletének biztosítására a mezőgazdasági szakiskoláknak a tervidőszak alatt 160.000 mezőgazdasági szakembert kell kiképezniük, ebből 120 000-en az alapfokú, 27.000-en a középfokú és 13.000-en a felsőfokú mezőgazdasági iskolákban részesülnek kiképzésben. Ezenkívül 200.000- en alsófokú szaktanfolyami kiképzésben részesülnek. 9. Tudományos kutatónézetek létesítésére és bővítésére a tervidőszakban 177 5 millió forintot kell beruházni tudományos intézmények és gyüjtemények helyreállítására további 23 millió forintot. 5 év alatt meg kell építeni i'e,'őleg ki teveszteni az új Központi Kísérleti Fizikai Intézetet, a Szemetlen és Szerves Vegyészet Intézetet, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, az Agrokémiai és Agrobioógiai Intézetet a Közgazdaságtudományi Intézetet stb. Messzemenő segítséget kell nyújtani a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet elsősorban az ország termelő erőinek fejesztését szolgáló tervszerű természe'tudo'Te*Tv,'os és műszaki tudományos kutatás központjává kell fejleszteni. 44 §. 1. A tervidőszakban messzemenően gondoskodni kell a művészetek felvirágoztatásáról, aművészeti intézmények és a művészeti oktatás kifejlesztéséről. 6 év alatt ezekre a célokra 70 millió forintot kell beruházni. A Színművészeti és Iparművészeti Főiskola számára új épületet kell építeni, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolákat ki kell bővíteni. Fel kell építeni az új Nemzeti Színházat, a magyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központját Új színházat kell építeni Győrött és szabadtéri színházat kell építeni Tatán. 2. Meg kell növelni és olcsóbbá kell tenni a könyvkiadást, hogy ezzel még szélesebb tömegekhez juttathassuk el a műveltséget. 45. §. 1. A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére önképzésük és művészeti öntevékenységük előmozdítására a városban és falun egyaránt ki kell építeni a kulúrházak, üzemi klubok hálózatát. A tervidőszakban 60 új kultúrházat kell építeni, rendbe kell hozni és fejleszteni kell további 140-et. Erre a célra 5 év alatt 54 milliót kell fordítani. A nagyüzemi munkásság számára a tervidőszak alatt 8 nagy kultúrpalotát kell megépíteni, az üzemek mellett. 2. Messzemenően ki kell fejleszteni a népkönyvtári hálózatot az üzemekben, a falvakban, a gépállomásokon és a szövetkezetekben. A tervidőzak alatt 20 új körzeti könyvtári központot kell létesíteni. 46 §. A filmügyet a dolgozó nép nevelésének és szórakozásának szolgálatába kell állítani. A tervidőszak alatt 10 000 személy, befogadására alkalmas 10 újmozgóképszínházat kell létesíteni Ki kell fejleszteni a magyar filmgyártást és el kell érni, hogy az évente gyártott nagy filmek száma a tervidőszak alatt 14-ről 26-ra emelkedjék Korszerű új filmműtermet kell építeni, normál film és keskenyfilm laboratóriumot, szinkrontelepet az idegennyelvű filmek magyar nyelvre való átírására. A tervidőszak alatt az ország minden községét el kell látni keskenyfilm vetítőgéppel, vagy vándormozival, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a kulturális nevelés e fontos eszközével. 47. §. A tervidőszak alatt tovább kell fejleszteni az ország rádiósítását. 5 év alatt a magyar rádió stúdióinak számát a kétszeresére kell emelni. A rádió fejlesztésére, új stúdiók építésére 59 millió forintot kell beruházni 48 §. 1. A tervidőszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a legszélesebb tömegek, különösen az ifjúság tömegei sportoljanak és a testedzés legkülönbözőbb ágait művelték, megteremtve a tömegsportban a széles alapot az élsportolók választására. 2. 1952-re be kell fejezni a 70.000 néző befogadására alkalmas budapesti népstadion építését. 3. A tervidőszak alatt 400 új sportpályát és mintegy 100 más sportétesítményt (uszoda, tornacsarnok stb.) építünk. 4. A sportoktatók és tanárok számának jelentős növelésére ki kell bővíteni a testnevelés iskolákat.. A Testnevelési Főiskola továbbfejlesztésére új tornacsarnokot kell építeni. 49. §. 1. Az 1950—54-es tervidőszak alatt nagyarányú középítkezéseket kell végrehajtani. Fejleszteni kell a városok és a falvak közműveit, növelni kell a város és a községfejlesztés céljaira szükséges beruházásokat, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális életkörülményeit ezzel is javítsuk. ?. Középítkezésekre (új korményépületekre, megye- és községházakra, stb.) 5 év alatt 480 milió forintot, város és községfejlesztésre 851 millió forintot, a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére 545 millió forintot kell fordítani. 3. A legfelsőbb állami irányítás és kormányzás céljaira 130 millió forint beruházással Budapesten újjá kell építeni a fasiszta háborúban romba döntött várat. 400 új községházat kell építeni 40 millió forint költséggel. 190.000 személyt kell bekapcsolni az egészséges ivóvíz ellátásba a vízvezetékhálózat kiépítése útján. 285 millió Ft beruházásával. Vízvezetéket kell építeni Mohácson, Ózdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Tatabányán és más ipari vidéken. 4. Nagy-Budapest megalakulásával szükséges, hogy a peremvárosokat fokozatosan bekapcsoljuk a főváros közműveinek hálózatába. Ezért ki kell építeni a vízvezeték- és csatornahálózatot Csepelen, Kispesten, Pesterzsébeten, Rákospalotán és egyéb, a fővároshoz tartozó településeken, 168 millió forint beruházással. 50. §. 1. Az 5 éves népgazdasági terv kulturális, egészségvédelmi, falufejlesztési beruházásainak hozzá kell járulniuk a dolgozó parasztság felemelkedéséhez és szolgálniuk kell a város és falu közötti kulturális és gazdasági különbség fokozatos megbüntetésének nagy célját. 2. A tervidőszak alatt több, mint 1 milliárd forintot kell beruházni a dolgozó parasztság kulturális szükségleteinek kielégítésére, nem számítva a falu részesedését az általános iskolarendszer előnyeiből és azokból az egyéb beruházásokból, amelyek a várost és a falut egyaránt szolgálják. A falusi egészségházak, kultúrházak, népkönyvtárak, sportpályák széls hálózatának kiépítésével kell támogatni a dolgozó parasztság kulturális felemelkedését. 3. A tervidőszakban 1512 községet kell villamosítani, amivel elérjük, hogy 1954-ben nem lesz Magyarországon község villanyvilágítás nélkül. 4. 1954-ben minden falunak rendelkeznie kell rádióval, telefonnal és mozgóképretíőgéppel. 5. 5 év alatt 250 tanyaközpontot kell létesíteni és ezzel is előbbre kell mozdítani a parasztság kulturális elszigetelt égének és elmaradottságának leküzdését. 6. 5 év alatt 2000 új kutat kell építeni 60 millió Ft költéggel, hogy a falvak jórészét egészséges ivóvízzel lássuk el 7. Dolgozó parasztot bár 6 mezőgazdasági munkásokból 46 001 traktorvezetőt kell kiképezni, valamint további nagyszámú mezőgazdasági szakembert. A mezőgaz-dagági közép- és felőiskolák tanulói jelentős részének soraikból kell kikerülni, sőt el fog követni országépítő munkánk akadályozására; fejlesszük és erősítsük államunk munkás-paraszt jellegét, megvalósítsuk lépésről-lépésre a Magyar Népköztársaság alkotómiányának céljait; a nemzet minden hazafias és alkotó ereje fogjon össze, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége legyen megbonthatatlan a közös, országépítő munkában, a reakció, a kizsákmányoló elemek, az imperialista ügynökök ellen; legyen szilárd a munkásosztály és pártja, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése; még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat fejleszszünk ki a szocialista Szovjetúnióval és a szocializmust építő népi demokráciák gazdaságaival, mélyítsük el minden téren a baráti együttműködést az imperialistaelhnes béketábor vezetőjével, a nagy Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, a béke megvédésére, építőmunkánk biztosítására. Az 5 éves érv: a népi demokrácia útja a jómódú, erős, műveit szocálla Magyarországhoz! HaBarflines i Zárórendelkezések 51. §. 1. A Magyar Népköztársaság gazdasági életének az 1950. év január 1-étől 1954. december 31-éig terjedő időszakban a jelen törvényben foglalt 5 éves népgazdasági terv szab irányt 2. A minisztertanács, a miniszterek és a különféle állami irányítószervek kötelesek a Magyar Népköztársaság gazdaságát oly módon vezetni, hogy biztosítsák a népgazdaság minden ágának és az egész népgazdaságnak a törvényben előírt, fejlesztését. E mellett tekintettel kell lenniök arra, hogy a jelen törvényben foglal 5 éves terv csupán megközelítése azoknak a hatalmas tehetségeknek, melyek szocializmust építő népi demokratikus rendünkben rejlenek s hogy az 5 éves tervet, megvalósítása során a városokban és falvakban a dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — gazdag tapasztalata és alkotó kezdeményezése alapján kell tökéletesíteni, kiegészíteni és ilvmódon nemcsak a terv teljesítését, de túlteljesítését is előmozdítani. A minisztertanács köteles — a jelen 5 éves népgazdasági terv alapulvételével — elbírálni és megerősíteni az egyes minisztériumok részletes 5 éves tervét, s a miniszterek kötelesek biztosítani a terv levitelét az üzemekbe, üzemrészlegekbe a munkapedig. A minisztertanács köteles megszervezni és biztosítani az 5 éves népgazdasági terv megvalósításának folyamatos és rendszeres ellenőrzését. Az 5 éves népgazdasági terv sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy: szigorúan takarékoskodjunk szálljunk szembe minden pazarlással, erősítsük a közvagyon védelmét, összpontosítsuk az állam eszközeit a döntő feladatok végrehajtására;★ a legszélesebb dolgozó tömegek, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek áldozatkészen, öntudatosan, fegyelmezetten dolgozzanak a terv megvalósításán, a munkaverseny városban és falun igazi nép mozgalommá váljék minden téren a legnagyobb éberséget tanúsítsuk a belső és a külső ellenséggel szemben , mely nem nyugszik bele a magyar dolgozó nép győzelmébe és ezután is minden tőle telke- Harc a kozmopolfizmus ellen az építőművészetben A kommunista építészek értekezletet tartottak, amelyen Major Már egyetemi tanár megnyitója után Perényi Imre rámutatott arra, hogy e kozmopolitizmissal szemben eddig passzív magatartást tanusítanak az építészek. Meg kel teremteni a magyar szociaista relista építőművészet, amelynek gyökere csak a haladó hagyományaink továbbfejlesztése, népünk igényeinek kiegyítése, a technika és művészet szintézise lehet. Fodor Gyula álamtitkár hozzászólása után határozati javaslatot fogadtak el, amelynek legfőbb pontjai a Szovjetúnió építészi és városrendezési eredményeinek tanumányozása, a tervezés és a kiiteles szoros kapcsolatának a megeremlése, a felzabadulás utáni nagyobb építkezések bírálata értékes építészeti hagyományaink továbbfejlesztése. Reggeltől éjjszakáig özönlik a nép a Sztálin születésnapjára készült ajándékok kiállítására A Műcsarnok bejárata előtt állandóan hatalmas tömeg vár a bebocsátásra. A kiállítás termeiben kettes sorokban kígyóznak a látogatók a kiálított tárgyak előtt, egy pillanatra sem állnak meg, hogy minél többen láthassák a magyar nép ajándékait. A hivatalos záróra este 9 órakor van, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezőség mindig kitolja ezt az időpontot. Pénteken este például 11 óra után zárták be a ká,,i GSt. Szombaton este 7 órakor, amikor telefonon érdeklődtünk a rendezőségnél, olyan óriási tömeg várt a Műcsarnok előtt, hogy a zárórámghosszabbítás szombaton is szükségessé vált. Ilyen sikere még eddig csak a szovjet festőművészet kiállításának volt. Az óriási érdeklődés ellenére a legsimábban bonyolódik le a kábítás megtekintése. A szolgila éi teljesíő rendőrökön kinti 28 kaszalagos rendező és az MDP rendezőgárdájának 45 tagja szorgoskodik ollandóan a zavartak,néhány oltás sikerén. A látogatók a legnagyobb elragadtatás hangján beszélnek a látottakról és egyhangú örömmel állapítják meg, hogy a magyar dolgozók munkái technikailag, művészileg és ötletességükben is híven fejezik ki a nagy Sztán felé áradó szeretetünket és hálánkat. A kiállítás ma este zárul, előreláthatólag megint jóval 9 óra után. Jósok és jósnők Az Ogonyok érdekes riportot közöl a párizsi csillagjósokról, akik az utolsó időben rendkívül elszaporodtak. Néhány példát is felsorol ezekről a csilagjósokról. «Madame Gaby Cristel» úgy ajánlja magát, hogy előre látja az európai eseményeket Az eseményeket — hirdetései szerint — a legszigorúbb tudományossággal, csillagászati számítások alapján jósolja meg, Jutányos áron. A Figaro című lap leközölte egy másik jósnő politikai jövendöléseit, amelyek az Uránusz és a Nap szembenállásából következtettek a világ sorsának alakulására. Újabban Bretagneban sokan keresik fel azt a jóst, aki hűtlen lett a csillagokhoz és az emberek csípőjének felépítéséből határozza meg klienseinek jövőjét egy fakir szembeszállt ezzel a jóssal, mert szerinte az ember jövőjét egyesegyedül a hang színéből lehet megállapítani. A jósok folyóiratának egyik számában az «Utolsó pillanatban!» című cikkben a jósok közül, hogy az állami tisztviselők sztrájkba lépnek, de ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a Szaturnusz és a Mars négyszöge munkaképtelenné teszi az embert, tehát sztrájkra vezethet. A jósok egyébként többnyire háborút jósolnak Évek óta De eddig minden jóslatukat megcáfolta a tényleges helyzet. Ez azonban nem riasztja vissza a hiszékeny embereket a jóslatok további olvasásától. A jósok egyelőre kitűnően keresnek mind lakásaikon, mind a különböző sajtóorgánumok hasábjain. * Az Ogonyok nem véletlenül foglalkozik a párizsi jósok elszaporodásával és nem azért teszi ezt, hogy egy érdekes riportot közöljön. Sokkal lényegesebb ügyről van szó. A jósok azért örvendenek ilyen nagy népszerűségnek, mert a francia polgárság menekül az Értelemtől. Minden olyan korban, amelyet az Értelemtől való menekülés jellemzett, megjelentek a porondon a jósok. 3 A hanyatló Róma évkönyveiben épúgy olvashatunk a jósok előretöréséről, mint a cári Oroszország utolsó fejezetét elénk táró politikai beszámolókban De talán seholsem volt olyan nagy szerepük a jósoknak, mint a hitlerizmus bölcsőjénél. A nemzeti szocialista mozgalom különböző szervezeteiben szinte tolongtak a jósok. És aki elolvassa a barnaingesek akcióinak leleplezéseiről szóló komoly könyveket, az megtudhatja, hogy a hitlerista vezetők legtöbbje házi jóssal dolgozott. Hitler, mielőtt megtámadta volna a Szovjetuniót, kikérte a maga csillagjósának véleményét. Ez a csillagjós, akit elcsaptak volna, ha mást tesz, nagy győzelmet jósolt Hitlernek. A csillagokból nem is tudhatta, hogy milyen rettenetes erőt jelent a Vörös Hadsereg és milyen vereséget szenved majd Sztálingrádnál Hitler hordája. * A jósok tömege a francia polgárság dekadenciáját bizonyítja. A francia polgárság azért ad kenyeret a jósok ilyen tömegének, mert az Értelem síkján nem talál többé kiutat abból a válságból, amelybe került. Amikor az Értelem csődöt mondott, mindig megkezdődik a jósok kora. Amikor nincs más remény, akkor a bukótebben lévő társadalmi osztályok szívesen keresnek reményt a csillagokban. Ezt a légkört természetesen kihasználják azok a jósok, akik ilyenkor könnyen szerezhetnek vagyonokat. És mire a jóslatok csődje kiderül, a jósok rendszerint már más országokban ütik fel tanyájukat. A jósok konjunktúrája mindig valamely társadalom utolsó fejezetének bekövetkezését jelenti. A kapitalizmus utolsó fejezeténél sem maradtak el ezek a jósok. Tegnap Hitler haláltáncának voltak a közreműködői, ma az egyéb fasizálódó kapitalistá kat vigadnak a vulkán tetején. Az ügy nem tart sokáig. A dolgozók mindenütt az Éreim uralmáért szállnak síkra. Az Értelem uralma elkergeti majd a jósokat, mint az élő múlt kísérteteit. Sós Endre ÉS LEVERTSÉGET OKOZ A ROSSZ VILÁGÍTÁS JÓ VILÁGÍTÁSHOZ: MELLÉKHELYISÉGBEN LEGALÁBB 75 WATT KISEBB SZOBÁBAN „ 150 „ KÖZEPES NAGYS SZOBÁBAN „ 250 „ NAGY SZOBÁBAN „ 400 „ TUNGSRAM IZZÓLÁMPA SZÜKSÉGES