Magyar Nemzet, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
2 A colombói értekezleten résztvevő Indonéz küldöttség megnemtámadási egyezményt javasol az Ázsiai országoknak Az MTI közli: Az öt ázsiai ország miniszterelnökeinek colombói értekezletén Kotelavela ceyloni miniszterelnök két határozati javaslatot terjesztett elő. Az egyik javaslat »kommunistaellenes akciókat« követel, a másik viszont a gyarmati rendszer további fenntartását ítéli el A gyarmati rendszer fenntartása elleni határozati javaslatot a másik négy miniszterelnök is helyesléssel fogadta, a kommunistaellenes határozat meghozatalát azonban Nehru és Szasztroamidzsozso indonéz miniszterelnök ellenezte. A csütörtöki ülésen kapták meg a miniszterelnökök Eden angol külügyminiszter hozzájuk intézett táviratát. Az AP hírügynökség megbízható forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a távirat két pontból áll. Az egyik részben Eden — meg akarván nyerni a Brit Nemzetközösség ázsiai országainak támogatását — azt bizonygatja, hogy »Nagy-Britannia nem tesz olyan lépést Genfben, amely ellentétben állna az ázsiai nemzetek jogos kívánságaival. A másik pontkérdést tesz fel arra vonatkozóan, hogy hajlandó lesz-e a Colombóban képviselt öt országrészt venni Indokína jövője biztosításának szavatolásában], ha az indokínai kérdés Genfben megoldódik. Az AP Eden táviratát kommentálva megjegyzi, hogy »a colombói értekezlet egyes résztvevői, de különösen Nehru miniszterelnök keserűséggel tekintenek a genfi tanácskozásokra. A colombói értekezlet ülésein ugyanis Nehru ismételten bíráló hangnemben utalt az olyan kísérletekre, hogy12.000 mérföld távolságról* oldjanak meg ázsiai problémákat*. Az ázsiai országok tehát azt követelik, hogy az ő bevonásukkal döntsenek Ázsia ügyeiben. Erre vall az a hír is, amelyet az AFP közöl az Antara indonéz hírügynökségre hivatkozva. Eszerinta colombói értekezleten résztvevő indonéz körökben úgy vélik, hogy eredményesebb lenne, ha az ázsiai nemzetek, beleértve a kommunista Kínát is, megnemtámadási egyezményt kötnének, mintha kommunistaellenes katonai egyezmény megkötésére kerülne sor, úgy, ahogyan Dulles javasolta. Aláírták a Bio-Dai-rendszer „fÜRgetlen séfjét" kimondó nyilatkozatot Párizsból jelenti a TASZSZ. Párizsban — mint jelentettük — április 29-én nyilatkozatot írtak alá, amely rendezi Franciaország és a Bao-Dai-féle bábállam viszonyát. Franciaország részéről Laniel miniszterelnök, a baodajista Vietnam részéről Nguyen Trung Vinh miniszterelnökhelyettes írta alá a nyilatkozatot. A nyilatkozat kimondja, hogy a felek elhatározták: »Két alapvető szerződés keretében rendezik kapcsolataikat.« Az egyik szerződés elismeri a baodajista Vietnam »függetlenségét« és "■szuverenitását*. A másik szerződés értelmében Bao-Daj Vietnamja a Francia Unió tagállama marad. Párizsi újságíró körökben utalnak arra: az Egyesült Államok rég azon van, hogy a francia kormány adjon normális »függetlenséget« Bao-Dajnak. Az utóbbi időben, azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Franciaország az indokínai expedíciós hadtestnek nyújtott katonai segítség fokozását kérte az Egyesült Államoktól, rámutattak, hogy az Egyesült Államok a »segítség« feltételéül a baodajista és a többi bábrendszer »függetlenségének kinyilatkoztatását* kötötte ki. Demokratikus körökben hangoztatják, hogy az Egyesült Államok a Bao-Dajrendszernek adott "függetlenséget" saját érdekében, indokínai pozíciói erősítésére akarja felhasználni. Az olasz szenátus külügyi bizottsága elítélte az amerikai nagykövet magatartását . Rómából jelenti az MTI. Az olasz szenátus külügyi bizottságában pénteken vitatták meg azt az interpellációt, amelyet a baloldali pártok Lince asszony amerikai nagykövetnek az olasz belügyekbe való beavatkozása miatt terjesztettek be. Malé független baloldali szenátor és Guariglia monarchista szenátor, a volt Badoplio-kormány külügyminisztere, felszólították Piccioni külügyminisztert, adja értésére az amerikai nagykövetnek, hogy magatartása nem észszerű. Piccioni külügyminiszter azt válaszolta, hogy "nem utasíthatja el az ilyen irányú követelést**. Ezek szerint tehát a szenátus külügyi bizottsága — Piccioni külügyminiszterrel együtt — elítélte az amerikai nagykövet magatartását. (A vezércikk folytatása) nagy Kínai Népköztársaság, a népi demokratikus országok szabad május elsejét ünneplő százmilliós tömegeinek erejében és nemzetközi szolidaritásában.* A május elsejének legnagyobb ereje a dolgozó népek nemzetközi szolidaritása. Ez az erő a második világháború után megsokszorozódott és az emberiség történelmének legnagyobb tömegereje lett. Mit jelent a huszadik század második felének jelenében és perspektívájában ez a tömegerő? Erre a kérdésre felel 1954. május elseje egyik-másik üzenete a világ minden dolgozójának és erre felel komoly figyelmeztetése is a dolgozók ellenségei felé. A dolgozóknak ez az üzenet körülbelül ezt mondja: »Mi a dolgozónak, minden nemzet dolgozójának legéletbevágóbb érdeke, legforróbb kívánsága? Az, hogy szabadon és békében élhessen. Kik akadályozzák meg ezt? Azok, akiknek érdekük, hogy a fizikai és értelmiségi dolgozókat egyaránt továbbra is kizsákmányolják, azok, akik egy új világháborúval, atom- és hidrogénbombákkal fenyegetik százmilliók életét.* A mostani május elsejei ún. nép a dolgozók szolidaritását nemcsak szociális szabadságuk kivívására összpontosítja, hanem mozgósítja őket a legnagyobb ügy, egyének és népek, az egész emberiség legnagyobb ügyének, a békének megvédésére. Ezért keltett mély visszhangot minden békeszerető ember szívében a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1954. május 1-i jelszavai között a harmadik, amely így hangzik:Jovítóörutveinek szüntelenül erősödő békemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom- és hidrogénbomba betiltásáért! Diadalmaskodjék a béketárgyalások eszméje minden vitás, nemzetközi kérdés megoldásánál!* 1954. május elsejét, a tizedik szabad magyar május ünnepét a béke jegyében, a békét akaró népek ember százmillióival való szolidaritásnak jegyében ünnepli a magyar nép. Politikai, szociális és gazdasági felszabadulását meghozta már az első, az 1945-ös május elseje. És az 1954. évi tizedik szabad május elseje minden erejének megfeszítésére serkenti, arra mozgósítja, hogy független hazájában mindent megtegyen a maga békéjének és az egész emberiség békéjének megvédése érdekében. Tudja minden öntudatos magyar dolgozó a múlt emlékeiből, harcaiból, a kapitalista országokban elnyomott munkástömegek mai nagy harcaiból, hogy a május elseje nem a fellegjáró úgynevezett pacifizmusnak, hanem a dolgozók legnagyobb érdekeiért folytatott küzdelemnek harcos ünnepe. Ebben a harcban nem lehet megállni addig, amíg a nagy célokat, a dolgozók politikai és szociális szabadságát, a gyarmati és függő helyzetben lévő országok függetlenségét, az egész emberiség békéjének biztosítását el nem értük. Erre a meg nem alkuvó harcra kötelez minden magyar dolgozót a tizedik szabad május elsejének ünnepe. Kötelezi erre a harcra, erre a szakadatlan munkára az emberiség legszentebb ügye: a béke megvédése. Küzdelemre kötelezi a réMírvnikos atom-, hidrogén-, baktérium- és vegyifegyverek betiltását. Erre a harcra buzdítja a magyar dolgozó népet a tizedik szabad május elseje objektív és szubjektív érvekkel is. A történelem tárgyi érvei bizonyítják, hogy a harcokban született és végigküzdött május elsejék győzelmi sorozata nem érhet véget. A legszembeszökőbb történelmi érv errevonatkozóan maga a genfi nemzetközi értekezlet. A világtörténelemben először fordul elő, hogy Ázsia népeinek egykori és részben mai kényurai is kénytelenek leülni az általuk kizsákmányolt ázsiai népek igazi képviselőivel, mint egyenrangú felekkel a tárgyalóasztalhoz. Az ópiumháborúnak, Peary amerikai Commodore Japán elleni brutális partraszállásának, a francia, brit, portugál, gyarmatosító, hódítók kegyetlen korszakának végleg befellegzett. Világosan szól erről Molotov külügyminiszter legutóbbi genfi beszédének ez a része: »A földkerekség lakossága körülbelül 2400 millió emberből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a huszadik század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzetben volt. Azóta gyökeres változások történtek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1917-ben végbement szocialista forradalom óta ... amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és a más országokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki. Ez az új helyzet lelkesítette azokat a népeket, amelyeknek évszázadokon át harcolniuk kellett nemzeti szabadságukért és függetlenségükért. A történelem tárgyilagos érve azt bizonyítja, hogy a május elsejei ünnep lényegének legnagyobb győzelmét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta létre. Azóta a május elsejei ünnepek a győzelem szárnyán járják be az egész földkerekséget. Ennek a győzelemnek köszönhető, hogy ma Genfben mint az ötödik nagyhatalom vesz részt a Kínai Népköztársaság küldöttsége az ottani konferencián. Május elsejének ünnepe feltartóztathatatlanul tör előre világszerte. Ezért tömegerő a május elsejei ünnep. De magyar szempontból, és minden egyes magyar embernek, felnőttnek vagy gyereknek a szempontjából is megkérdezhetjük, vájjon mit akarunk tovább? Nem a magyar életnek legfőbb parancsolata-e az, hogy tovább menjünk azon az úton, amelyet 1945 első szabad májusának fényözöne megvilágított számunkra? Nem azt akarjuk-e, hogy május, minden magyar május elseje a békének, a vidámságnak, a virágos felvonulásnak gyönyörűséges ünnepe legyen? A magyar nép a békének, a népek közötti békés együttműködésnek, a nemzetközi szolidaritásnak ünnepét akarja mindvégig szerte e hazában. Ezért tiltakozik egyöntetűen a világ minden tiszta lelkiismeretű, jóakaratú embere az atom- és hidrogénfegyverek alkalmazása ellen. Együtt küzdve és együtt érezve az egész nemzetközi béketáborral , azt akarja, hogy Magyarország a szabad munka földje, a gyermekek virágoskertje, a májusi ünnep pedig a béke, a békeszerető emberek közötti, szolidaritás szabad és tiszta ünnepe maradjon. aguar,enne! Ilgyiptom moszkvai nagykövete átnyújtotta megbízólevelét H. J. Vorosilovnak Moszkvából jelenti a TASZSZ. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. Elnökségének elnöke április 29-én a Kremlben fogadta A. El Maszrit, Egyiptom moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aiki átnyújtotta megbízólevelét. Ks J. Vorosilov és A. El Maszri nagykövet rövid beszédet mondott. A. El Maszri nagykövet beszédében kijelentette, hogy szovjetunióbeli tartózkodása alatt egyszerű, jóakaratú, munkaszerető, okos, békeszerető, fajra való tekintet nélkül minden népnek jólétet kívánó népet látott, olyan népet, amely ha a körülmények megkövetelik hősies és határtalanul önfeláldozó. A nagykövet azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió és Egyiptom közötti kulturális, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbra is sikeresen fejlődnek. K. J. Vorosilov válaszbeszédében köszönetet mondott a nagykövetnek a szovjet nép iránt érzett rokonszenvéért, majd rámutatott, hogy a nagykövet által kifejezésre juttatott kívánság, hogy sikeresen fejlődjenek Egyiptom és a Szovjetunió kulturális, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai, a szovjet kormánynál teljes támogatásra talál. A szovjet kormány erőfeszítései a béke megőrzésére és megszilárdítására, a minden országgal való baráti viszony és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányulnak. Kudarcba fulladt amerikai mesterkedés azEN 5!) Szociális Tsaleunak ülésén New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa csütörtöki teljes ülésén megvizsgálta és jóváhagyta bizottságainak több kérdésben előterjesztett jelentéseit.A szakszervezetek jogainak megsértése kérdésének tárgyalásánál az Egyesült Államok küldöttsége határozati javaslatot terjesztett elő.. Ez a javaslat indítványozta, hogy tárgyalják meg az úgynevezett »szabad szakszervezetek« nemzetközi szövetsége által összetákolt rágalmazó okmányt, amely szerint a Szovjetunióbanmegsértik a szakszervezetek jogait. Az amerikai küldöttség elmesterkedésének az volt a célja, hogy megmérgezze a légkört a Gazdasági és Szociális Tanácsban és fokozza a népek közti ellenségeskedést és gyűlöletet szító kampányt. Ez a mesterkedés teljes kudarcba fulladt. Az Egyesült Államok képviselőjének több ízben elhangzott tiltakozása ellenére, szótöbbséggel elfogadták India küldöttségének indítványát, amely szerint a tanács mostani ülésszakán nem tárgyalják meg az Egyesült Államok határozati javaslatát. ] Moszkva készül a nagy ünnepre ! Moszkvából jelenti a TASZSZ: ! A Vörös-téren május 1-én, a dolgozók nemzetközi ünnepén díszszemlét tartanak a moszkvai helyőrség csapatai. A díszszemlét N. A. Bulganyin honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja fogadja. A katonai díszszemle után a moszkvai dolgozók vonulnak fel. A Vörös-tér ünnepi díszbe öltözött. A Kremllel szemben lévő épület homlokzatán V. I. Lenin és J. V. Sztálin arcképét a 16 szovjet köztársaság zászlói övezik. A felvonulók ünnepi sorai a Történelmi Múzeum épületének szomszédságából indulnak a Vörös-térre. A Történelmi Múzeum épületén az OSZSZSZK és Ukrajna állami zászlói lobognak. A tér a másik végén a 25 méter magas árbocra felvont szovjet állami zászlót lengeti a szél. A Szovjetunió fővárosa az ünnep előtti napokban különösen szép. A Lenin-hegyről a Moszkva-folyó ezüstös kanyarulata mögött a nagy város gyönyörű látképre tárul elénk. A Lenin-hegyen épült egyetemi épületen 100 méter magasságban helyezték el Lenin és Sztálin arcképét. Lentről a relief egészen kicsinek tűnik, bár mérete meghaladja az 500 négyzetmétert. A domborművek fölött 9 méteres betűk hirdetik: » Május elseje.« Az egyetem gyönyörű épületének körvonalait többezer villany- körte szegélyezi. Este a sok- ezer villanykörtén kívül több- száz fényszóró gyullad ki és a nagy épület a fénytenger ragyogásában szinte kristálypalotának tűnik. ■ Szombat, 1954. május 1. Megnyitották „A népi dmokratikus országok munkásmozgalmának története" múzeumát Pénteken délután ünnepélyes keretek között megnyitották a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben „A népi demokratikus országok munkásmozgalmának történetei múzeumot. Az ünnepségen megjelent Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Boldoczki János külügyminiszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Részt vettek az ünnepségen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői és tagjai. Jelen voltak az ünnepségen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok munkásmozgalmi intézeteinek a múzeum megnyitása alkalmából hazánkba érkezett képviselői. Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja mondott ünnepi megnyitó beszédet. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet az elmúlt évek során megalkotta a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének, a magyar munkásmozgalom és a magyar Kommunisták Pártja történetének múzeumát. Nagyszerű kiegészítésként kapcsolódik ehhez a testvéri népi demokratikus országok munkásmozgalmat bemutató múzeum, amellyel teljesebbé válik a szocializmus és demokrácia útján haladó szabad népek nagy történelmi győzelmeiről alkotott képünk — mondotta bevezetőben. — A népi demokratikus országok munkásmozgalma arra tanít, hogy annak a szabadságharcnak, amelyet a világ népei a huszadik században az imperializmus gyilkos rendszere ellen folytatnak, legfőbb vezetője és szervezője a munkásosztály és az egész dolgozó nép új típusú pártja, amelynek példaképe a Szovjetunió nagy kommunista pártja. Arra tanít, hogy a huszadik században eszmei fegyvereinket a tömegek megszervezésének, mozgósításának, vezetésének művészetét, magát a tényleges felszabadulást s napjainkban a szocializmus építését mindannyiunk nagy példaképének, a Szovjetunió úttörő kommunista pártjának, a Szovjetunió népeinek, a világproletariátus lángeszű vezérének, Leninnek és műve nagy folytatójának, Sztálininak köszönhetjük! — Ugyanakkor arra is figyelmeztet ez a kiállítás, hogy az imperializmus felett aratott győzelem, a demokrácia megteremtése és a szocializmus építése a helyi körülmények, a történelmi helyzet és időpont által megszabott különböző formák és keretek között zajlik le az egyes országokban. A szocialista forradalom Lenin által kedolgozott elvei minden országra érvényesek s az úttörő Szovjetuniót követve minden népi demokrácia útja összehasonlíthatatlanul könynyebbé vált. Ugyanakkor minden egyes ország munkásmozgalmának útja a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait elméleti és gyakorlati téren egyaránt gazdagítja, külön elmélyedésre, elemzésre és tanulmányozásra tart igényt — mondotta a többi között Horváth Márton, majd így fejezte be beszédét: — A kiállítás a népek testvériességére tanít. A Szovjetunió vezetésével a demokrácia és a szocializmus táborába tartozó népek között az egyenjogúság alapján a népek új, a történelemben addig ismeretlen kapcsolata fejlődött ki. Az 1.200.000 lakosú Albániát, vagy a 900.000 lakosú Mongóliát ez a kapcsolat köti össze a 480 milliós óriási Kínával, vagy a Szovjetunióval. E szabad, testvérré vált népeket összekapcsolja minden külső és belső elnyomás elleni gyűlölet, összekapcsolja a közös cél: a béke megvédése, a szocialista társadalom megteremtése, a nép anyagi és kulturális jólétének állandó fejlesztése. — E tíz ország munkásmozgalmának története a népek szabadságharcának, s a néppel összeforrott kommunista pártoknak legyőzhetetlenségéről beszél. A kiállítás legfőbb tanulsága, hogy kis és nagy országok, melyek hősies önfeláldozással képesek voltak kivívni és megtartani a szabadságot és el tudtak indulni a demokrácia és szocializmus útján, legyőzhetetlenné váltak. A népi demokráciák országai, élükön a Szovjetunióval, testvéri egységben és szövetségben összeforrva, az elnyomott népekhez fűződő testvéri szolidaritással visszaverik és legyőzik az imperializmus minden háborús provokációját. A béketábor országaiban a világ népeinek minden reménysége, az emberi haladás lebírhatatlan ereje testesül meg. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet érdeme, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét és a népi demokráciák munkásmozgalmának történetét bemutató múzeumokkal hozzájárul népünk öntudatának emeléséhez, a nemzetközi szolidaritás fejlesztéséhez. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében a népi demokratikus országok munkásmozgalmát bemutató múzeumot megnyitom. Ezután A. V. Tusunov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marx—Engels—Lenin—Sztálin Intézet helyettes igazgatója, Tadeusz Daniszewszki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Lengyel Munkásmozgalmi Intézet igazgatója, Jindrich Vesely, a Csehszlovák Párttörténeti Intézet igazgatója, Clara Cusmir, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, M. Panev, a Bolgár Forradalmi Mozgalmak Múzeumának igazgatója és Bernhard Dohm, a berlini Marx—Engels—Lenin— Sztálin Intézet Marx—Engels osztályának vezetője szólalt fel. A megjelentek az ünnepi beszédek után megtekintették a kiállítást. Sűrített villamos- és autóbuszjáratok a május 1-i felvonulás után A május elsejei felvonulás után biztosítják a főváros folyamatos, zavartalan autóbusz- és villamosforgalmát. Előreláthatólag déli egy órától sűrített autóbuszjáratok szállítják majd el a felvonuláson részt vett dolgozókat. Főleg az 1, 5, 6, 34, 30, 22, 62 és 23-es járatokat sűrítik. A Voroslov út és a Hungária körút sarkától két útvonalon, az 55-ös autóbuszokkal Óbuda felé, a 20 és a 20/A. jelzésű kocsikkal pedig Újpest felé lesz folyamatos körforgalom. A felvonulásról távozókat a 7-es autóbuszok a Rákócziút és az Akácfa utca sarkán veszik fel és innen sűrű időközökben indulnak. A főváros forgalmas gócpontjain táblákat helyeznek el, amelyek tájékoztatják az utasokat arról, hol találhatják meg az ideigelenesen áthelyezett megállóhelyeket. A villamosvasút is sűríti a felvonulás befejeztével a járatokat. Féltizenegytől ,,S“ jelzéssel a Hungária körúttól a Boráros-térig, ,,R" jelzéssel a Baross-tértől a Borárostérig rendkívüli járatokat állítanak forgalomba. Sűrítik a kirándulóhelyre igyekvő járatokat is. A Budapest Elővárosi Vasút május elsején reggel 7 órától 8 óráig hatperces időközökben közlekedik, az úttörő vasúton szombaton és vasárnap három szerelvényei bonyolítják le az ünnepi forgalmat. A MESZHART szombaton helyezi üzembe a Szabadság sétahajót. IBUSZ Porcelánt, ólomkristályt, HULLÁM SZÁLLÓ csontfaragványt, kézimunkát BALATONFÖLDVÁRON készpénzért vásárol vagy bizományba átvesz Április 30-án megnyílt (Előidény-árak) a Bizományi Áruház bolt a Felvilágosítás és szobafoglalás az ibuszMolotov-téri v., Felszabadulás tér 3 főirodájában Telefon: 185—890 (volt Apponyi-tér)