Magyar Nemzet, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

2 A colombói értekezleten résztvevő Indonéz küldöttség megnemtámadási egyezményt javasol az Ázsiai országoknak Az MTI közli: Az öt ázsiai ország miniszterelnökeinek co­lom­bói értekezletén Kotelavela ceyloni miniszterelnök két ha­tározati javaslatot terjesztett elő. Az egyik javaslat »kom­­munistaellenes akciókat« kö­vetel, a másik viszont a gyar­mati rendszer további fenn­­tartását ítéli el A gyarmati rendszer fenntartása elleni ha­tározati javaslatot a másik négy miniszterelnök is he­lyesléssel fogadta, a kommu­nistaellenes határozat meg­hozatalát azonban Nehru és Szasztroamidzsozso indonéz miniszterelnök ellenezte. A csütörtöki ülésen kapták meg a miniszterelnökök Eden angol külügyminiszter hozzá­juk intézett táviratát. Az AP hírügynökség megbízható for­rásokra hivatkozva azt írja, hogy a távirat két pontból áll. Az egyik részben Eden — meg akarván nyerni a Brit Nemzetközösség ázsiai orszá­gainak támogatását — azt bi­zonygatja, hogy »Nagy-Britan­­nia nem tesz olyan lépést Genfben, amely ellentétben állna az ázsiai nemzetek jogos kívánságaival­. A másik pont­­kérdést tesz fel arra vonat­kozóan, hogy hajlandó lesz-e a Colom­bóban képviselt öt ország­­részt venni Indokína jövője biztosításának szava­tolásában], ha az indokínai kérdés Genfben megoldódik. Az AP Eden táviratát kom­mentálva megjegyzi, hogy »a colombói értekezlet egyes résztvevői, de különösen Nehru miniszterelnök keserű­séggel tekintenek a genfi ta­nácskozásokra. A colombói értekezlet ülésein ugyanis Nehru ismételten bíráló hang­nemben utalt az olyan kísérle­tekre, hogy­­12.000 mérföld távolságról* oldjanak meg ázsiai problémákat*. Az ázsiai országok tehát azt követelik, hogy az ő bevonásukkal dönt­senek Ázsia ügyeiben. Erre vall az a hír is, ame­lyet az AFP közöl az Antara indonéz hírügynökségre hi­vatkozva. Eszerint­­a colom­bói értekezleten résztvevő indonéz körökben úgy vélik, hogy eredményesebb lenne, ha az ázsiai nemzetek, bele­értve a kommunista Kínát is, megnemtámadási egyezményt kötnének, mintha kommu­nistaellenes katonai egyez­mény megkötésére kerülne sor, úgy, ahogyan Dulles ja­vasolta. Aláírták a Bio-Da­i-rendszer „fÜRgetlen séfjét"­ kimondó nyilatkozatot Párizsból jelenti a TASZSZ. Párizsban — mint jelentettük — április 29-én nyilatkozatot írtak alá, amely rendezi Fran­ciaország és a Bao-Dai-féle bábállam viszonyát. Francia­­ország részéről Laniel minisz­terelnök, a baodajista Viet­nam részéről Nguyen Trung Vinh miniszterelnökhelyettes írta alá a nyilatkozatot. A nyi­latkozat kimondja, hogy a fe­lek elhatározták: »Két alap­vető szerződés keretében ren­dezik kapcsolataikat.« Az egyik szerződés elismeri a baodajista Vietnam »függetlenségét« és "■szuverenitását*. A másik szerződés értelmében Bao-Daj Vietnamja a Francia Unió tag­állama marad. Párizsi újságíró körökben utalnak arra: az Egyesült Ál­lamok rég azon van, hogy a francia kormány adjon normá­lis »függetlenséget« Bao-Daj­­nak. Az utóbbi időben, azok­kal a hírekkel kapcsolatban, hogy Franciaország az indo­kínai expedíciós hadtestnek nyújtott katonai segítség fo­kozását kérte az Egyesült Ál­lamoktól, rámutattak, hogy az Egyesült Államok a »segítség« feltételéül a baodajista és a többi bábrendszer »független­ségének kinyilatkoztatását* kötötte ki. Demokratikus kö­rökben hangoztatják, hogy az Egyesült Államok a Bao-Daj­­rendszernek adott "független­séget" saját érdekében, indo­kínai pozíciói erősítésére akar­ja felhasználni. Az olasz szenátus külügyi bizottsága elítélte az amerikai nagykövet magatartását . Rómából jelenti­­ az MTI. Az olasz szenátus külügyi bi­zottságában pénteken vitatták meg azt az interpellációt, ame­lyet a baloldali pártok Lince asszony amerikai nagykövet­nek az olasz belügyekbe való beavatkozása miatt terjesztet­tek be.­­ Malé független baloldali szenátor és Guariglia monar­­chista szenátor, a­­ volt Ba­­doplio-kormány külügyminisz­tere, felszólították Piccioni külügyminisztert, adja értésé­re az amerikai nagykövetnek, hogy magatartása nem ész­szerű. Piccioni külügyminiszter azt válaszolta, hogy "nem uta­síthatja el az ilyen irányú kö­ve­telést­**. Ezek szerint tehát a szenátus külügyi bizottsága — Piccioni külügyminiszterrel együtt — elítélte az amerikai nagykövet magatartását. (A vezércikk folytatása) nagy Kínai Népköztársaság, a népi demokratikus országok szabad május elsejét ünneplő százmilliós tömegeinek erejé­­ben­ és nemzetközi szolidari­tásában.* A május elsejének legna­gyobb ereje a dolgozó népek nemzetközi szolidaritása. Ez az erő a második világháború után megsokszorozódott és az emberiség történelmének leg­nagyobb tömegereje lett. Mit jelent a huszadik század má­sodik felének jelenében és perspektívájában ez a tömeg­erő? Erre a kérdésre felel 1954. május elseje egyik-má­sik üzenete a világ minden dolgozójának és erre felel ko­moly figyelmeztetése is a dol­gozók ellenségei felé. A dolgozóknak ez az üzenet körülbelül ezt mondja: »Mi a dolgozónak, minden nemzet dolgozójának legéletbevágóbb érdeke, legforróbb kívánsága? Az, hogy szabadon és békében élhessen. Kik akadályozzák meg ezt? Azok, akiknek érde­kük, hogy a fizikai és értelmi­ségi dolgozókat egyaránt to­vábbra is kizsákmányolják, azok, akik egy új világháború­val, atom- és hidrogénbombák­kal fenyegetik százmilliók éle­tét.* A mostani május elsejei ún­. nép a dolgozók szolidaritását nemcsak szociális szabadságuk kivívására összpontosítja, ha­nem mozgósítja őket a legna­gyobb ügy, egyének és népek, az egész emberiség legnagyobb ügyének, a békének megvédé­sére. Ezért keltett mély vissz­hangot minden békeszerető ember szívében a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősé­gének 1954. május 1-i jelszavai között a harmadik, amely így hangzik:­­J­o­vítóö­rutvei­nek szüntelenül erősödő béke­­mozgalma! Éljen a nép­ek kö­zös harca az atom- és hidro­génbomba betiltásáért! Diadal­maskodjék a béketárgyalások eszméje minden vitás, nemzet­közi kérdés megoldásánál!* 1954. május elsejét, a tizedik szabad magyar május ünnepét a béke jegyében, a békét akaró népek ember­ százmillióival való szolidaritásnak jegyében ünnepli a magyar nép. Politi­kai, szociális és gazdasági fel­­szabadulását meghozta már az első, az 1945-ös május elseje. És az 1954. évi tizedik szabad május elseje minden erejének megfeszítésére serkenti, arra mozgósítja, hogy független ha­zájában mindent megtegyen a maga békéjének és az egész emberiség békéjének megvé­dése érdekében. Tudja minden öntudatos ma­gyar dolgozó a múlt emlékei­ből, harcaiból, a kapitalista or­szágokban elnyomott munkás­tömegek mai nagy harcaiból, hogy a május elseje nem a fel­­legjáró úgynevezett pacifiz­musnak, hanem a dolgozók legnagyobb érdekeiért folyta­tott küzdelemnek harcos ün­nepe. Ebben a harcban nem lehet megállni addig, amíg a nagy célokat, a dolgozók poli­tikai és szociális szabadságát, a gyarmati és függő helyzet­­ben lévő országok független­ségét, az egész emberiség békéjének biztosítását el nem értük. Erre a meg nem alkuvó harcra kötelez minden magyar dolgozót a tizedik szabad má­jus elsejének ünnepe. Kötelezi erre a harcra, erre a szakadat­lan munkára az emberiség leg­szentebb ügye: a béke megvé­dése. Küzdelemre kötelezi a réM­­írvni­kos atom-, hidrogén-, bakté­rium- és vegyifegyverek betil­tását. Erre a harcra buzdítja a magyar dolgozó népet a tize­dik szabad május elseje objek­tív és szubjektív érvekkel is. A történelem tárgyi érvei bizonyítják, hogy a harcokban született­ és végigküzdött má­jus elsejék győzelmi sorozata nem érhet véget. A legszem­­beszökőbb történelmi érv erre­­vonatkozóan maga a genfi nemzetközi értekezlet. A vi­lágtörténelemben először for­dul elő, hogy Ázsia népeinek egykori és részben mai kény­urai is kénytelenek leülni az általuk kizsákmányolt ázsiai népek igazi képviselőivel, mint egyenrangú felekkel a tárgyaló­­asztalhoz. Az ópiumháború­nak, Peary amerikai Commo­dore Japán elleni brutális partraszállásának, a francia, brit, portugál, gyarmatosító, hódítók kegyetlen korszaká­nak végleg befellegzett. Világosan szól erről Molotov külügyminiszter legutóbbi genfi beszédének ez a része: »A földkerekség lakossága kö­rülbelül 2400 millió emberből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a hu­szadik század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzet­ben volt. Azóta gyökeres vál­tozások történtek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Orosz­országban 1917-ben végbement szocialista forradalom óta ... amely szakított a cárizmus im­perialista politikájával és a más országokkal való kapcsola­tait ezen országok nemzeti sza­badságának és függetlenségé­nek elismerése alapján alakí­totta ki. Ez az új helyzet lel­kesítette azokat a népeket, amelyeknek évszázadokon át harcolniuk kellett nemzeti sza­badságukért és függetlensé­gükért­. A történelem tárgyilagos érve azt bizonyítja, hogy a má­jus elsejei ünnep lényegének legnagyobb győzelmét a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hozta létre. Azóta a má­jus elsejei ünnepek a győze­lem szárnyán járják be az egész földkerekséget. Ennek a győzelemnek köszönhető, hogy ma Genfben mint az ötödik nagyhatalom vesz részt a Kí­nai Népköztársaság küldött­sége az ottani konferencián. Május elsejének ünnepe fel­tartóztathatatlanul tör előre világszerte. Ezért tömegerő a május elsejei ünnep. De magyar szempontból, és minden egyes magyar ember­nek, felnőttnek vagy gyerek­nek a szempontjából is meg­kérdezhetjük, vájjon mit aka­runk tovább? Nem a magyar életnek legfőbb parancsolata-e az, hogy tovább menjünk azon az úton, amelyet 1945 első sza­bad májusának fényözöne megvilágított számunkra? Nem­ azt akarjuk-e, hogy má­jus, minden magyar május el­seje a békének, a vidámság­nak, a virágos felvonulásnak gyönyörűséges ünnepe legyen? A magyar nép a békének, a népek közötti békés együtt­működésnek, a nemzetközi szolidaritásnak ünnepét akarja mindvégig szerte e hazában. Ezért tiltakozik egyöntetűen a világ minden tiszta lelkiisme­retű, jóakaratú embere az atom- és hidrogénfegyverek alkalmazása ellen. Együtt küzdve és együtt érezve az egész nemzetközi béketáborral , azt akarja, hogy Magyar­ország a szabad munka földje, a gyermekek virágoskertje, a májusi ünnep pedig a béke, a békeszerető emberek közötti, szolidaritás szabad és tiszta ünnepe maradjon. ­aguar,enne! Ilgyiptom moszkvai nagykövete átnyújtotta megbízólevelét H. J. Vorosilovnak Moszkvából jelenti a TASZSZ. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. Elnökségé­nek elnöke április 29-én a Kremlben fogadta A. El Masz­­rit, Egyiptom moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aiki átnyújtotta megbízólevelét. Ks J. Vorosilov és A. El Maszri nagykövet rövid beszé­det mondott. A. El Maszri­ nagykövet be­szédében kijelentette, hogy szovjetunióbeli tartózkodása alatt egyszerű, jóakaratú, munkaszerető, okos, békesze­rető, fajra való tekintet nél­kül minden népnek jólétet kí­vánó népet látott, olyan népet, amely ha a körülmények meg­követelik hősies és határtala­nul önfeláldozó. A nagykövet azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió és Egyip­tom közötti kulturális, keres­kedelmi és ga­zdasági kapcso­latok továbbra is sikeresen fejlődnek. K. J. Vorosilov válaszbeszé­dében köszönetet mondott a nagykövetnek a szovjet nép iránt érzett rokonszenvéért, majd rámutatott, hogy a nagy­követ által kifejezésre juttatott kívánság, hogy sikeresen fej­lődjenek Egyiptom és a Szov­jetunió kulturális, kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatai, a szovjet kormánynál teljes támogatásra talál. A szovjet kormány erőfeszítései a béke megőrzésére és megszilárdítá­sára, a minden országgal való baráti viszony és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irá­nyulnak. Kudarcba fulladt amerik­ai mesterkedés az­­EN­ 5!) Szociális Tsaleu­nak ülésén New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa csütörtö­ki teljes ülésén megvizsgálta és jóváhagyta bizottságainak több kérdésben előterjesztett jelentéseit.­­A szakszervezetek jogainak megsértése­ kérdésének tár­gyalásánál az Egyesült Álla­mok küldöttsége határozati javaslatot terjesztett elő.. Ez a javaslat indítványozta, hogy tárgyalják meg az úgynevezett »szabad sza­kszervezetek« nem­zetközi szövetsége által össze­tákolt rágalmazó okmányt, amely szerint a Szovjetunióban­­megsértik a szakszervezetek jogait­. Az amerikai küldöttség el­mesterkedésének az volt a­ célja, hogy megmérgezze a légkört a Gazdasági és Szo­ciális Tanácsban és fokozza a népek közti ellenségeskedést és gyűlöletet szító kampányt. Ez a mesterkedés teljes ku­darcba fulladt. Az Egyesült Államok képviselőjének több ízben elhangzott tiltakozása ellenére, szótöbbséggel elfo­gadták India küldöttségének indítványát, amely szerint a tanács mostani ülésszakán nem tárgyalják meg az Egye­sült Államok határozati ja­vaslatát. ] Moszkva készül a nagy ünnepre ! Moszkvából jelenti a TASZSZ: ! A Vörös-téren május 1-én, a­­ dolgozók nemzetközi ünnepén díszszemlét tartanak a moszk­vai helyőrség csapatai. A dísz­szemlét N. A. Bulganyin hon­védelmi miniszter, a Szovjet­unió marsallja fogadja. A ka­tonai díszszemle után a moszk­vai dolgozók vonulnak fel. A Vörös-tér ünnepi díszbe öltözött. A Kremllel szemben lévő épület homlokzatán V. I. Lenin és J. V. Sztálin arcké­pét a 16 szovjet köztársaság zászlói övezik. A felvonulók ünnepi sorai a Történelmi Mú­zeum épületének szomszédsá­gából indulnak a Vörös-térre. A Történelmi Múzeum épüle­tén az OSZSZSZK és Ukrajna állami zászlói lobognak. A tér a másik végén a 25 méter ma­gas árbocra felvont szovjet ál­lami zászlót lengeti a szél. A Szovjetunió fővárosa az­­ ünnep előtti napokban külö­nösen szép. A Lenin-hegyről a Moszkva-folyó ezüstös kanya­rulata mögött a nagy város gyönyörű látképre tárul elénk. A Lenin-hegyen épült egyete­mi épületen 100 méter magas­ságban helyezték el Lenin és Sztálin arcképét. Lentről a relief egészen kicsinek tűnik, bár mérete meghaladja az 500 négyzetmétert. A dombormű­vek fölött 9 méteres betűk hirdetik: » Május elseje.« Az egyetem gyönyörű épületének­­ körvonalait többezer villany-­­ körte szegélyezi. Este a sok-­ ezer villanykörtén kívül több-­­ száz fényszóró gyullad ki és­­ a nagy épület a fénytenger­­ ragyogásában szinte kristály­palotának tűnik. ■ Szombat, 1954. május 1. Megnyitották „A népi dmokratikus országok munkásmozgalmának története" múzeumát Pénteken délután ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották a Magyar Munkás­mozgalmi Intézetben „A népi demokratikus országok mun­kásmozgalmának történetei múzeumot. Az ünnepségen megjelent Apró Antal, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Bol­­doczki János külügyminiszter, Erdey-Grúz Tibor oktatás­ügyi miniszter, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyi­sége. Részt vettek az ünnepségen a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok buda­pesti diplomáciai képvisele­teinek vezetői és tagjai. Je­len voltak az ünnepségen a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok munkás­­mozgalmi intézeteinek a mú­zeum megnyitása alkalmából hazánkba érkezett képviselői. Réti László, a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézet igazga­tója üdvözölte a megjelente­ket, majd Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének tagja mondott ünnepi megnyitó be­szédet.­­ A Magyar Munkásmoz­galmi Intézet az elmúlt évek során megalkotta a Szovjet­unió Kommunista Pártja tör­ténetének, a magyar munkás­mozgalom és a magyar Kom­munisták Pártja történetének múzeumát. Nagyszerű kiegé­szítésként kapcsolódik ehhez a testvéri népi demokratikus országok munkásmozgalmat bemutató múzeum, amellyel teljesebbé válik a szocializ­mus és demokrácia útján ha­ladó szabad népek nagy tör­ténelmi győzelmeiről alko­tott képünk — mondotta be­vezetőben. — A népi demokratikus orszá­gok munkásmozgalma arra tanít, hogy annak a szabadság­­harcnak, amelyet a világ né­pei a huszadik században az imperializmus gyilkos rend­szere ellen folytatnak, legfőbb vezetője és szervezője a mun­kásosztály és az egész dolgozó nép új típusú pártja, amely­nek példaképe a Szovjetunió nagy kommunista pártja. Arra tanít, hogy a huszadik szá­zadban eszmei fegyvereinket a tömegek megszervezésének, mozgósításának, vezetésének művészetét, magát a tényleges felszabadulást s napjainkban a szocializmus építését mind­annyiunk nagy példaképének, a Szovjetunió úttörő kommu­nista pártjának, a Szovjet­unió népeinek, a világproleta­riátus lángeszű vezérének, Leninnek és műve nagy foly­tatójának, Sztálininak köszön­hetjük! — Ugyanakkor arra is figyel­meztet ez a kiállítás, hogy az imperializmus felett aratott győzelem, a demokrácia meg­teremtése és a szocializmus építése a helyi körülmények, a történelmi helyzet és idő­pont által megszabott külön­böző formák és keretek között zajlik le az egyes országokban. A szocialista forradalom Lenin által kedolgozott elvei minden országra érvényesek s az út­törő Szovjetuniót követve minden népi demokrácia útja összehasonlíthatatlanul köny­­­­nyebbé vált. Ugyanakkor min­den egyes ország munkásmoz­galmának útja a nemzetközi munkásmozgalom tapasztala­tait elméleti és gyakorlati té­ren egyaránt gazdagítja, külön elmélyedésre, elemzésre és ta­nulmányozásra tart igényt — mondotta a többi között Hor­váth Márton, majd így fejezte be beszédét: — A kiállítás a népek testvé­riességére tanít. A Szovjetunió vezetésével a demokrácia és a szocializmus táborá­ba tartozó népek között az egyenjogúság alapján a népek új, a történe­lemben addig ismeretlen kap­csolata fejlődött ki. Az 1.200.000 lakosú Albániát, vagy a 900.000 lakosú Mongóliát ez a kapcso­lat köti össze a 480 milliós óriási Kínával, vagy a Szov­jetunióval. E szabad, testvérré vált népeket összekapcsolja minden külső és belső elnyo­más elleni gyűlölet, összekap­csolja a közös cél: a béke meg­védése, a szocialista társada­lom megteremtése, a nép anya­gi és kulturális jólétének ál­landó fejlesztése. — E tíz ország munkásmoz­galmának története a népek szabadságharcának, s a néppel összeforrott kommunista pár­toknak legyőzhetetlenségéről beszél. A kiállítás legfőbb ta­nulsága, hogy kis és nagy or­szágok, melyek hősies önfelál­dozással képesek voltak ki­vívni és megtartani a szabad­ságot és el tudtak indulni a demokrácia és szocializmus útján, le­győzhetetlenné vál­tak. A népi demokráciák or­­­szágai, élükön a Szovjetunió­val, testvéri egységben és szö­vetségben összeforrva, az el­nyomott népekhez fűződő testvéri szolidaritással vissza­verik és legyőzik az imperia­lizmus minden háborús provo­kációját.­­ A béketábor országaiban a világ népeinek minden re­ménysége, az emberi haladás lebírhatatlan ereje testesül meg. A Magyar Munkásmoz­galmi Intézet érdeme, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának történetét és a népi de­mokráciák munkásmozgalmá­nak történetét bemutató mú­zeumokkal hozzájárul népünk öntudatának emeléséhez, a nemzetközi szolidaritás fejlesz­téséhez.­­ A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének ne­vében a népi demokratikus or­szágok munkásmozgalmát be­mutató múzeumot megnyitom. Ezután A. V. Tusunov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marx—En­gels—Lenin—Sztálin Intézet helyettes igazgatója, Tadeusz Daniszewszki, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Lengyel Munkásmozgalmi In­tézet igazgatója, Jindrich Ve­­sely, a Csehszlovák Párttörté­neti Intézet igazgatója, Clara Cusmir, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága mel­lett működő Párttörténeti In­tézet igazgatóhelyettese, M. Panev, a Bolgár Forradalmi Mozgalmak Múzeumának igaz­gatója és Bernhard Dohm, a berlini Marx—Engels—Lenin— Sztálin Intézet Marx—Engels osztályának vezetője szólalt fel. A megjelentek az ünnepi beszédek után megtekintették a kiállítást. Sűrített villamos- és autóbuszjáratok a május 1-i felvonulás után A május elsejei felvonulás után biztosítják a főváros folyamatos, za­vartalan autóbusz- és villamosfor­galmát. Előreláthatólag déli egy órától sűrített autóbuszjáratok szál­lítják majd el a felvonuláson részt vett dolgozókat. Főleg az 1, 5, 6, 34, 30, 22, 62 és 23-es járatokat sűrítik. A Voros­lov­ út és a Hungá­­ria­ körút sarkától két útvonalon, az 55-ös autóbuszokkal Óbuda felé, a 20 és a 20/A. jelzésű kocsikkal pedig Újpest felé lesz folyamatos körforgalom. A felvonulásról távo­zókat a 7-es autóbuszok a Rákóczi­­út és az Akácfa­ utca sarkán veszik fel és innen sűrű időközökben in­dulnak. A főváros forgalmas góc­pontjain táblákat helyeznek el,­­ amelyek tájékoztatják az utasokat­­ arról, hol találhatják meg az ideige­­­lenesen áthelyezett megállóhelyeket. A villamosvasút is sűríti a fel­­­­vonulás befejeztével a járatokat. Féltizenegytől ,,S“ jelzéssel a Hun­­gária­ körúttól a Boráros-térig, ,,R" jelzéssel a Baross-tértől a Boráros­­térig rendkívüli járatokat állítanak forgalomba. Sűrítik a kirándulóhely­­re igyekvő járatokat is. A Budapest Elővárosi Vasút május elsején reggel 7 órától 8 óráig hat­­perces időközökben közlekedik, az úttörő vasúton szombaton és vasár­nap három szerelvényei bonyolítják le az ünnepi forgalmat. A MESZHART szombaton helyezi üzembe a Szabadság sétahajót. IBUSZ Porcelánt, ólomkristályt, HULLÁM SZÁLLÓ csontfaragványt, kézimunkát BALATONFÖLDVÁRON készpénzért vásárol vagy bizományba átvesz Április 30-án megnyílt (Előidény-árak)­­ a Bizományi Áruház bolt a Felvilágosítás és szobafog­lalás az ibuszMolotov-téri v., Felszabadulás­ tér 3 főirodájában Telefon: 185—890 (volt Apponyi-tér)

Next