Magyar Nemzet, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-06 / 209. szám
Keddi 1955. szeptember 6.. Zenei Krónika Két nagy romantikus mester költészete kelt életre a Károlyi kert fái között a múlt heti hangversenyeken: Csajkovszkijé és Berlioz-é. Különben, csupán zenetörténeti jelentőségük nagysága tekintetében rokonok, egyébként más-más világ mindkettőjük muzsikája. Csajkovszkij, akiről méltatói előszeretettel emlékeznek meg, mint »a romantika klasszikusá«-ról, egész költészetével a zene nemzetközi múltján csügg: nem rombolt le semmit, de gazdagított, színezett. Előkelően hagyománytisztelő formaépítésével, továbbá a legszenvedélyesebb pillanatokban, a legintimebb vallomások idején is megőrzött eleganciájával voltaképpen nem is romantikus egyéniség; a dallamszépség, a nemzeti jelleg, a feldolgozás, a színek gazdagsága mégis a nagy romantikus zeneköltők sorában biztosít neki helyet. Berlioz: öntudatlanul, majd később annál tudatosabban formaújító és forradalmár; elhanyagolója, megdöntője minden addigi zenei doktrínának és építője valami merőben újnak, olyan zeneköltészetnek, amelynek merészsége, egyéni arculata, szabadsága és szépsége még a mi napjaink zenehallgatóját is meglepi. Berlioz, akit Heine — mondanivalóinak erejére és zenei nyelvének termékenyen áradó szépségeire utalva — "sastermetű "pacsirtának nevezett, megteremtette a francia zeneirodalom sajátos, nemzeti nyelvét, szembeszegezte stílusát a Bachtól Wagnerig tartó német zeneirodalmi egyeduralommal, s — amiben Liszt küzdelmeinek vált harcostársává — megteremtette a rokonművészeteknek (pl. festészetnek, költészetnek) és a zenének olyan szintézisét, amelyben a muzsikáé a vezérszólam. A két nagy nemzeti-romantikus zeneköltő művei méltó megszólaltatásban hangzottak el. A CSAJKOVSZKIJ-EST karmestere, Koródy András elsőül a Romeo és Júlia nyitányfantáziát vezényelte.Ez a mű Csajkovszkij legdrámaibb alkotása, beleértve az Anyegin-t is. A két szerelmes két csodálatosan ember-ábrázoló zenei témája, meg a Montagu—Capulet háborúságot festő szaggatott baljós téma a nagy tragédia feloldhatatlan, szörnyű konfliktusát sejtetőn, a megfelelő drámai erővel szólalt meg. A mű talán kissé tárgyilagos hanghordozással indult — nem a drámai erők összecsapását megelőző csend feszültsége volt ez — de később a muzsika belső ereje magával sodorta a zenekart, amely — nyitányban éppúgy, mint a két versenymű kíséretében ■— bebizonyította,hogy képes nagy, romantikus érzelmek zenei megfogalmazására és kifejezésére. A Hegedűverseny szólistája, Banyák Kálmán, kitűnő technikájú, ritka hegedűs tehetség, kitűnően érzi a zenét. Néhol nem ragaszkodik a kottához — aini megengedhetetlen! —, de mindvégig meg tudja őrizni az eredeti hangulatot, lendületet. Hangszínekben és felfogásban viszont néhol kiütközik játékából valami édeskés, s ugyanakkor tartalmatlan felületesség, a puszta hangok igézete, amely mögül elmaradt a tartalom.. Sebők György, a számtalanszor hallható b-moll zongoraverseny vezérszólamának előadásával vitathatatlanul bebizonyította: olyan művész, aki agyoncséplésig játszott darabokkal is tud újat, költőit mondani. Az első tétel bevezető harang-akkordjaival, majd a későbbi dialógusokban a ■zongorán megszólaló főtémával szinte megalapozta a bmoll koncert egész hangulatát, felfogását, hangszere, az emberi deklamáció tagoltságával beszélt. A mély, haragosból az áttetszőig alkalmazott színeivel, ritka zenei élményt szerzett. BERLIOZ Faust elkárhozása című oratóriumának megszólaltatása volt e hét kimagasló zenei eseménye. Ez a csodálatraméltó, s az "oratórium" szóval csak megközelítően definiált alkotás Berlioz egyik legszebb költeménye. Nem hasonlít az oratórium-irodalom nagy műveihez — Berlioz állítólag alig ismerte Bach-ot. Viszont egyedül áll a recitatív áriának páratlan szépségekben gazdag alkalmazásával, a természetfestésnek talán csak Beethovenhez fogható realizmusával. Olyan dallambőség van itt, amely a természet változatosságára emlékeztet, s olyan líraiság e dallamokban, amely egy gyermekkorától élete alkonyéig halálosan és szerencsétlenül szerelmes poéta lelkéből fakadt. »A zene és a szerelem a léleiknek két szárnya« írta Emlékirataiban Berlioz. A Faust elkárhozásának két hőse: Faust és Mefisztó — egyazon anyagból gyúrt alakok. Berlioz Faustja és Mefisztója, együtt, alkotójuk vergődő, érzelmi életének két hangja. E lírai-romantikus zenei költemény számunkra megkapó sajátossága, hogy magyar környezetben kezdődik: Faust a magyar rónán áll, s a magyar katonák vonulását szemléli. Ebből a jelenetből bontakozik ki, távoli kürtszó jelzései után, a Rákóczi induló. Ezt 1846-ban komponálta Berlioz s később illesztette oratóriumába. Budapesten, a magyar nemzet iránt való szeretete jeléül vezényelte először a sebtében hangszerelt remekművet. A művet »leírhatatlan moraj« fogadta, majd pedig »ordítozás, lábdobogás reszkettette meg a termet: minden izzó lélek elfojtott dühe tört ki ...•■ —- így emlékezik meg Emlékirataiban a bemutatóról. Az előadás friss volt, méltóképpen sokszínű, képzelet mozgató erejű és pontos. Ferencsik János dirigensi egyéniségének legelőnyösebb jellemvonásai teljesedtek ki az előadásban: meglepő fordulatok, friss, eleven színek, remek tempók, az utolérhetetlen berliázi hangszerelés plasztikus hangzásbeli érvényesítése, költői feszültség. Blum Tamás igen jól énekelhető, irodalmi értékű szövegét megszólaltató énekesek közül hadd említsük elsősorban a férfiakat: Simándy Józsefet és Melis Györgyöt. Simándyé talán a legszebb magyar tenorhang. S az oratórium több részletében megragadó átéléssel, s mindvégig példás zenei hűséggel, töretlenül szólalt meg. Melis György produkciója annál magasabb méltánylást érdemel, mert világos, lágy, jobbára lírai kifejezésre született hangja Mefisztó szerepében — tehát a természetétől merőben idegen feladattal szembe állítva is — minden erőszakoltság nélkül, a zene, s a tartalom átélésének tüzében sötétebb színt kapott, s ő ekként erőteljes, lenyűgöző Mefisztó volt. Szecsődi Irén nemes hangja, különösen a thulei királyról szóló balladában, s a negyedik rész románcában példásan tiszta intonációval csengett. Tisztán és szépen énekelte epizódszerepét Molnár Éva. Bódi József hangja a középfekvésben tömören zeng, mélyebb hangjai erőtlenek. A Budapesti Kórust dicséret illeti az oratórium betanulásáért, de ez a betanulás még egy kevés munkát igényelt volna; több biztonságot, a korttaanyag fölényesebb ismeretét, s ezáltal felszabadultabb éneklést, gazdagabb kifejezést. Az Állami Hangversenyzenekar szólamai külön-külön is szépet produkáltak e rendkívüli hangszer-szerűséggel megkomponált zenemű előadásán: különösen szép oboa-szót hallottunk, s megragadott a hegedűszólamok egyöntetű és tiszta hangja. Csohádi Péter A Vidám Színpad együttese csütörtökön, szeptember 8-án, pénteken, 9-én, vasárnap, 11-én délután és este vendégszerepel az Építők Rózsa Ferenc Kultúrház Park Színpadán. (VI., Sztálin tér 16. Rossz idő esetén ugyanott a színházhelyiségben.) Színre kerül: I. VIDÁM KABARÉ II. SZERENCSÉS FLÓTÁS (kisoperett) JEGYEK VÁLTHATÓK: 5 FORINTTÓL 15 FORINTIG A VIDÁM SZÍNPAD (VI., Révay u. 18) Minden este 1 órakor: „KÖNNYŰ PESTI SÉRTÉS" KONFERÁL: KELLÉR DEZSŐ _tarta el Ünnepélyesen megnyitották az újjáépített berlini Operaházat Berlinben, az Unter den Lindenen, vasárnap délután ünnepélyesen megnyitották az újjáépített Állami Operaházat. A második világháború végén két ízben súlyos bombatámadást szenvedett színház első előadását több mint 200 éve, 1742 decemberében tartották. A megnyitón Caesar és Cleopatra történetét játszották, Knobelsdorff építész híres remeke, az opera, azonban még tető nélkül, festés és aranyozás hiányával, állványokkal körülbástyázva fogadta látogatóit. A később befejezett opera kétszáz évig volt hajléka a német zenekultúrának. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya Wilhelm Pieck elnök kezdeményezésére 1951 júniusában határozatot hozott a berlini opera újjáépítéséről. A munkálatokat Pauligk professzor, nemzeti-díjas műépítész és Hemmerling professzor irányította. Tervük az volt, hogy az új épület lehetőség szerint megőrizze Knobelsdorff eredeti elgondolásait és formáit, ugyanakkor a modern technika és építőművészet gazdagságát is hozzáadja. Az újjáépítés során a legkorszerűbb műszaki felszereléssel látták el a nézőteret és a színpadot. A folyosókat, szalonokat a legmagasabb igényeknek megfelelően rendezték be. A színpad nagysága, 30 méteres mélysége, továbbá az oldal-, a hátsó színpadok és modern süllyesztőberendezések lehetővé teszik a gyors színváltozás előkészítését. A nézőtéren a színek — vörös, fehér és arany — szimfóniája fogadja a belépőt. Az Apolló-teremnek nevezett előcsarnokot, melyet régi zártsága kiválóan alkalmassá tesz kamarahangversenyek rendezésére, a sans-souci kastély intarziás padlója nyomán készült színes márványpadló díszíti. Az új berlini Operaház az építészeti hagyományok és modernség harmóniája. A vasárnapi megnyitó ünnepségen megjelent Wilhellm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának első titkára, miniszterelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja politikai bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának több tagja, a diplomáciai képviseletek vezetői, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, India, Nyugat- Németország és több más állam művészeti életének küldöttei, az újjáépítést végző munkások, művészek és mérnökök, valamint a német főváros politikai, gazdasági és kulturális életének jelentős személyei. Johannes K. Becher művelődésügyi miniszter, beszédében rámutatott arra, hogy a régi berlini opera újjáépítésével a német dolgozó nép kulturális igényeit fokozottabban szolgálja. Felhívta a német zeneszerzőket arra, hogy alkossanak a német nép új életét és örömeit kifejező nemzeti humanista dalműveket; kijelentette, hogy a berlini Állami Operaház ugyanakkor a német zeneművészet alkotásai mellett valamennyi nemzet zeneirodalmának operáit is színte hozza, így, a művészet eszközeivel mozdítja majd elő a népek közötti barátságot s járul hozzá a béke megszilárdításához. Johannes R. Becher azzal fejezte be beszédét, hogy a berlini Állami Operaház remélhetőleg nemsokára az egységes, demokratikus, békeszerető Németország állami operaháza lesz. Ezután ünnepélyes pillanat következett: Waldemar Schmidt, a demokratikus Berlin polgármestere átnyújtotta az épület kulcsát Max Burghardtnak, az operaház igazgatójának. Majd Franz Konwitschny nemzeti-díjas karmester vezénylete mellett felcsendültek Weber és Beethoven művei. Vasárnap este pedig megszólalt az első operaelőadás az újjáépített színházban. Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok című operáját mutatták be, melyet több külföldi adóállomás mellett a magyar rádió is a helyszínről közvetített. A vidéki városok is készülnek A BARTÓK-ÜNNEPSÉGEKRE Az őszi Bartók-emlékünnepségekre nagyszabású előkészületek folynak vidéken is. Székesfehérvárott az elmúlt hét végén alakult meg a Fejér megyei Bartók Béla ünnepségek bizottsága, amely elhatározta, hogy Szeptember 24-én Székesfehérvárott, szeptember 27-én pedig Sztálinvárosbn rendez nagyszabású Bartókemlékestet és hangversenyt. November 7-től 13-ig Bartók Béla-hét lesz a megyében, ennek során Székesfehérvárott emlékkiállítás nyílik. Az ifjúság részére külön Bartók-ünnepségeket tartanak ifjúsági énekkarok szereplésével. Kaposvárott is megalakult már az ünnepségeket előkészítő bizottság. A TTIT Somogy megyei szervezete megyeszerte előadásokat tart Bartók Béláról, Kaposvárott utcát neveznek el a nagy zeneszerzőről. Borsod megyében a megye 74 legjobb kórusa — köztük a Borsod megyei központi énekkar, a DIMAVÁG és az Ózdi Kohászati Üzemek énekkara — Bartók-gyűjtésű népdalokat, próbál, amelyekkel rövidesen közönség elé lépnek. Október 10-én Lillafüreden lesz a megye legnagyobbszabású Bartók-ünnepsége. Az iskolákban ifjúsági zenei napokat, a járási székhelyeken Bartók-kiállításokat rendeznek. Debrecenben szeptemberben ünnepi hangversennyel nyitják meg a Bartók Béla emlékévet, majd decemberben Kodályestet rendeznek. Márciusban kéthetes ünnepségsorozaton emlékeznek meg Bartók Béla munkásságáról. Új vezetőséget választott a Színház- és Filmművészeti Szövetség közgyűlése A Színház és Filmművészeti Szövetség hétfőn tartotta közgyűlését a Művészeti Szövetségek Házában. A közgyűlésen megjelent Darvas József népművelési miniszter, Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes is. Major Tamás Kossuth-díjas kiváló művész elnöki megnyitójában üdvözölte a szövetség nagyszámban megjelent tagjait, majd Ladányi Ferenc Kossuth-díjas kiváló művész tartotta meg főtitkári beszámolóját. Foglalkozott a szövetség elmúlt kétévi munkájával, majd a szövetség eddigi vezetősége nevében lemondott. A közgyűlés a vezetőség lemondását tudomásul vette, majd titkos szavazással megválasztotta az új vezetőséget. A Magyar Színház és Filmművészeti Szövetség megválasztott új vezetősége: Ádám Ottó, Apáthi Imre, Ascher Oszkár, Bacsó Péter, Barsi Béla, Bessenyei Ferenc, Bicskey Károly, Both Béla, Bulla Elma, Cserés Miklós, Dayka Margit, Deák Sándor, Dienes Ferenc, Fábry Zoltán, Földes Gábor, Fülöp Zoltán, Gáspár Margit, Gellért Endre, Gertler Viktor, Gobbi Hilda, Gyárfás Miklós, Herskó János, Hildebrand István, Horvai István, Horváth Ferenc, Horváth Tivadar, Illés György, Jancsó Miklós, Katona Ferenc, Kazimir Károly, Keleti Márton, Keres Emil, Kiss József, Kollányi Ágoston, Kovács András, Ladányi Ferenc, Lendvai Ferenc, Magyar Bálint, Major Tamás, Makk Károly, Máriássy Félix, Marton Endre, Mátrai József, Nádasdy Kálmán, Nádassy László, Pollák Gusztáv, Pásztor István, Pécsi Sándor, Ruttkai Ottó, Sallós Gábor, Simon Zsuzsa, Solthy Bertalan, Somogyi Erzsi, Szendrő Ferenc, Szendrő József, Szilágyi Bea, Szőts István, Szörényi Éva, Téri Árpád, Tímár István, Várkonnyi Zoltán, Vass Károly, Both Béla, a Színház és Filmművészeti Szövetség új vezetőségének tagja mondott ezután beszédet. — Új alapszabályunk értelmében a jövőben a szövetségnek két szakosztálya lesz: a színházi és a filmszakosztály. Biztos vagyok benne, hogy filmművészeink, akiknek problémáival általában nem foglalkozott a vezetőség, s akik éppen az utóbbi időben nagyon komoly harcot vívnak saját területükön a mélyebb eszmeiségért és magasabb színvonalért, szövetségünkben egy ilyen szakosztály keretében jól fogják érezni magukat. A szövetség színházi munkájáról szólva kifejtette, hogy tervük fokozottabban, támogatni a színházakban is az alkotómunkát. A jövőben az elnökség tagjai egy-egy előadás után leülnek a szereplőkkel, a rendezőkkel, a színház vezetőségével és tagságával és megbeszélik velük a látottakat. A tapasztalatokat utána összegyűjtik és az egész színművészet rendelkezésére bocsátják. — A megválasztott vezetők kötelessége — folytatta — a színházak rendszeres látogatása. Emellett egyik legsürgősebb feladatunknak tartjuk, hogy szlárd alapokra helyezzük a művészeti tanácsokat és a Népművelési Minisztériummal egyetértésben szabályozzuk működésüket. — Ebben az évadban is — folytatta — megrendezzük az immár hagyományossá vált fesztivált. Itt is bizonyos decentralizációt kell végrehajtani. Ezért azt tervezzük, hogy április végén, május elején előbb néhány vidéki nagyvárosban rendezzük meg a színházi heteket, amelyek során a szövetség vezetőségéből létrehozott bizottságok megállapítják, melyek a legkiválóbb előadások. Ezeket — négyet vagy ötöt — hozzuk fel a fővárosba és ezeknek a megtekintése után gyűlünk össze megvitatni valamennyi színház egész éven át végzett munkáját és elért eredményeit. — A továbbiakban okvetlenül meg kell tárgyalni az elnökségnek a színészek fellépési számának szabályozását, a színházak és a filmgyártás részvételét a második ötéves tervben, a hároméves klaszszikus műsortervet, a főiskoláról kikerülők különböző problémáit és még sok egyebet. — Egészséges, élő kapcsolatot szeretnénk létrehozni az írószövetséggel, a drámaírókkal és a kritikusokkal, valamint a közönség egyes rétegeivel is. A Színház- és Filmművészeti Szövetség közgyűlése Major Tamás zárószavával ért véget. Szovjet pedagógiai könyv- és tankönyvkiállítás A Szovjet Könyv Háza és a Gorkij Könyvtár VII. kerület, Gorkij fasor 45. alatt szeptember 7-én, szerdán este 7 órai kezdettel szovjet pedagógiai könyv- és tankönyvkiállítást rendez. A kiállítást Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes nyitja meg. Szovjet pedagógia címen Szokolszky István, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója tart előadást. Közreműködik a Gorkij Könyvtár ének- és zenekara. Új darabok előadására készül a Madách Színház A Madách Színház megtartotta az idei évad első társulati ülését, ahol Horvai István, a színház Kossuth-díjas igazgatója ismertette a feladatokat. A Madách Színház előreláthatólag néhány hét múlva műsorára tűzi Móricz Zsigmond Sári bíró című darabját. Az év befejezése előtt Pogogyin: Kreml toronyórája című darabját is bemutatják. A Kamara Színházban Bomba Lajos Szerelem című művének próbáit kezdik meg. Ugyancsak itt kerül színre Motira Misanthrope-ja és vele egy műsorban egy francia egyfelvonáson. A színház szoroskapcsolatot tart fenn több magyar íróval, köztük Hubay Miklóssal, Sarkadi Imrével, Halász Péterrel és darabjaikat bemutatásra készítik elő. NAPLÓ Nagy sikerrel mutatták be Teheránban a Liliomfi című színes filmvígjátékot. A filmet Indonézia is megvásárolta. No A Csillag, a Magyar Írók Szövetsége folyóirata szeptemberi számában megkezdi Darvas József Szakadék című irodalmi forgatókönyvének közlését. A lap Csoóri Sándor, Fodor András, Demény Ottó, Somlyó György, Berda József és Jobbágy Károly verseit, Képes Géza műfordításait, Szabó Pál és Urbán Ernő regényrészletét, Hunyady József elbeszélését közli szépirodalmi rovatában. Szabolcsi Bence Bartókról, Keresztury Dezső irodalmi emlékeinkről, Vas István Apollinaire költészetéről, Bencze László a balatoni tájról írt tanulmányt. Irodalmunk időszerű kérdéseivel foglalkozó vitacikkek és kritikák zárják le a folyóirat legújabb számát.□ Miskolcon Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének képeiből jubileumi kiállítás nyílt meg szombaton, a nagy magyar mester születésének 90. évfordulója alkalmából. A megnyitón részt vett Csók István is. Diego Rivera mexikói festőművész, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának meghívására, három hetet tölt a Szovjetunióban. SZEPTEMBER 6 Szeptember 2-án két szovjet orvostudós-küldöttség indult el Hollandiába. Alekszandr Szerebrov professzor és Jelena Pogoszjanc, a biológiai tudományok doktora a rák keletkezésével foglalkozó amszterdami nemzetközi értekezleten vesz részt. A másik küldöttség a Scheveningenben szeptember 5-én megnyíló érzéstelenítési világkongresszusra utazott. A küldöttség vezetője Fjodor Uglov professzor. Megkezdték a Körhinta című új magyar film forgatását. A főbb szerepeket Soós Imre, Töröcsik Marianne, Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Barsi Béla Kossuth-díjas játssza. A A VOKSZ képzőművészeti szakosztályának irodája meleghangú levélben mondott köszönetet Zádor István grafikusnak Puskin: Anyégin-jének kitűnő illusztrációiért. Alevél megemlíti, hogy a rajzokat átadták a moszkvai Puskin Múzeum grafikai osztályának. A Szovjetszkoje Iszkusztvo két illusztrációt közölt Zádor István grafikáiból. * Móliére ^Boltcsinálta doktor^ című vígjátékot arab nyelven filmre viszik. A film főszereplői egyiptomiak: Illyés Gyula verseinek francia nyelvű gyűjteményes kiadása Illyés Gyula verseinek francia nyelvű gyűjteményes kiadása októberben jelenik meg Párizsban. A körülbelül hatvan verset tartalmazó kötet a költő fejlődését mutatja be 1924-től 1955-ig. A verseket Pierre Seghers francia költő ültette át franciára. 5