Magyar Nemzet, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
élitek, 1959. május 1. Magyar Nemzet Szocialista szolidaritás — kapitalista diszkrimináció távol-keleti körútja során Pekingbe érkezett a magyar párt- és kormámyküldött vég. Peking legalább tízezerkilométernyire van Budapesttől — légvonalban. De nem sokkal kisebb az a távolság sem, mely a történelmi fejlődésben mutatkozik Magyarország és Kína között. Már amennyiben egyáltalán össze lehet hasonlítani olyan kis ország történelmét, mint a miénk, egy olyan birodalmával, mely méreteit és népének sokféleségét, régi államszervezetének sajátosságait tekintve tulajdonképpen csak az Ökör római birodalmával lenne összemérhető. Amellett a kínai írásmódtól kezdve, a kulináris kultúra különlegességein át a vallások szerepének és értelmének teljesen különböző voltáig, ezer és ezer oldalon mutatkoznak szinte áttekinthetetlen távolságok a mi örökölt világképünk és az övék között. Mégis — s itt találkozik az ember legelevenebb formájában azzal a csodával, mely a XX. századot fölébe emeli minden megelőző évszázadnak —, hogy közös eszmék áthidalnak minden távolságot, amelyet évezredek különböző kultúrái hoztak létre. S itt nem csupán arról van szó, hogy bizonyos, s bármenynyire is nagy horderejű kérdések megítélésében azonos szemléleti alapon állunk — bár ez is nagy dolog —, hanem olyan aktív együttműködés kialakulásáról, egymástól sok ezer mérföldyire élő népek között, amelyben átértékelődnek a régi világ fogalmai a fejlődést mozgató erőkről. Azocialista világképből tökéletesen eltűntek az emberi kapcsolatok olyan torzulásai, minta faji előítélet, s egyáltalán a diszkrimináció minden válfaja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ütött először széles rész az egész diszkriminációs rendszeren, amely egyik legjellemzőbb terméke a kapitalista gondolkodásnak. Amióta pediga szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált, az imperialista politikának ez a jellegzetes fegyvere végképp használhatatlan lett. Ma már a nyugati országok uralkodó köreiben is kénytelenek felfigyelni arra, hogy a diszkriminációs módszerek alkalmazása — faji vagy gazdasági alapon — inkább nehezíti a helyzetüket. Látniuk kell azt is, hogy a szocialista szolidaritás nemcsak óriási politikai és gazdasági erőt jelent a mai világban, hanem nagy vonzóhatást, morális erőt is. A szocialista országok között kialakult kölcsönös segítség, mely az élet minden területére kiterjed, olyan bensőséges kapcsolatokat teremtett a legkülönbözőbb népek között, amihez foghatóról korábban még álmodni is nagy merészség lett volna. S ebben mutatkoznak meg legtágasabban a jövő fejlődés perspektívái is. A világ valamennyi népe számára a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme felveti a kérdést: szolidaritás vagy diszkrimináció? Ma már mindenesetre ott tartunk, hogy ahol összeütközésre került a sor a szocialista szolidaritás és a tőkés diszkriminációs politika között, minden esetben a szocialista szolidaritás került ki győztesen. Eát a magunk példáján is tapasztalhattuk, nem is egy esetben. 1943 után, amikor hazánkban egy gyökeréig romlott rendszer totális összeomlása következtében, valóban a nullpontról kellett elindulni — s nemcsak az a feladat állott előttünk, hogy eltakarítsuk a bukott rendszer romhalmazát, hanem az is, hogy merőben új alapokon kezdjük el az építést — a Szovjetunió segítsége tette lehetővé számunkra e gigantikus feladatok megoldását. És később is, minden további lépésnél ott volt mellettünk a szocialista országok segítsége. Ott volt akkor is, amikor az 1956-os ellenforradalom idején — és utána is — az egész nemzetközi reakció összefogott ellenünk. Kajánul figyelték, hogy miután megbirkóztunk a fegyveres zendüléssel és az árulással, hogyan fogunk összeomlani a gazdasági nehézségeken. Nem omlottunk össze, sőt, sokkal gyorsabban állunk talpra, mint bárki is hitte volna. Az igazság az, hogy az utóbbi években nagyobb lendülettel törtünk előre a szocialista építés útján, mint korábban bármikor. Hogy valóban így volt, mindenki tudja, barát és ellenség egyaránt. S hogy így lehetett, ebben döntő része volt a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a Kínai Népköztársaság segítségének. A magunk példája is igazolja tehát, hogy a szocialista szolidaritás milyen döntő tényező abban a világméretű küzdelemben, amely a haladás és a reakció, a béke és az imperializmus tábora között folyik. Ezt egyébként az imperialisták oldalán is látják és nem kis aggodalommal. A Kínai Népköztársaság hatalmas gazdasági előretörésével kapcsolatban például egyes imperialista vezetők és sajtóorgánumok, a fejlődésvégzetes következményeire" hívják fel a nagytőkés körök figyelmét. Az kétségtelen, hogy bizonyos szempontból tényleg végzetes következményei lehetnek a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai megerősödésének. Végzetessé válhat ez a fejlődés a háborús politikára, az imperialista kizsákmányolásra s az egész diszkriminációs rendszerre, amivel a nyugati kormányok igyekeznek még mindig behálózni a világot. A tények azt mutatják, hogy a béke esélyei együtt növekednek a szocialista tábor erejének növekedésével, s ebből a szempontból a szocialista szolidaritás mindinkább döntő tényezőjévé válik a nemzetközi helyzet alakulásának. A kis e elmúlt napokban tették közzé a Kínai Népköztársaság első ötéves tervének eredményeiről szóló jelentést. A nyugati politikusok és szemleírók is elismerik, hogy a Kínai Népköztársaság hallatlan eredményei, vagy ahogy ők mondják, a "kínai példa" óriási hatással van az ázsiai országokra. Elsősorban azokra, amelyekben változatlanul dominál a nyugati monopolisták befolyása. Ezeknek az országoknak népei, sőt, részben vezetői is azt látják, hogy a Kínai Népköztársaság saját hatalmas erőforrásainak mozgósításával, a szocialista szolidaritás erejére támaszkodva sikeresen felszámolta az évezredes elmaradás nyűgeit, s mérföldes léptekkel megindult az iparosodás útján. Kínában megoldották azokat a problémákat, amelyek számos ázsiai országban, még olyan nagy országokban is, mint India és Japán, annak ellenére, hogy e két ország fejlettsége és egész gazdasági struktúrája között lényeges különbség van, változatlanul megoldatlanok. Egyes nyugati szakértők "malthuziánus övezetnek" nevezik a világnak azt a részét, ahol az éhínség állandó szorongató veszélyt jelent milliós néptömegekre. Ezek a szakértők meg- állapítják, hogy Ázsia legna-gyobb népsűrűségű országa, Kína, az első ötéves terv során máris kitört ebből az övezet- ből és feltétlenül biztosított- nak tekinthető a 680 milliós kínai nép ellátottsága. Meg- állapítják azt is, hogy • Kína, hovatovább "konkurrensként jelentkezhet a világpiacokon" fontos iparcikkekben is. Való igaz, hogy Kína eseté- ben is fényes győzelmet ara-tott a szocialista szolidaritás a nyugatiak diszkriminációs politikájával szemben. Egy-szerűen értelmetlenné tette a kereskedelmi megkülönböztetések egész rendszerét, amivel , az imperialisták meg akarták fojtani a népi Kínát. Mi látotünk Tiencsinben egy exportkiállítást. Itt azokat a kínai árucikkeket állították ki, amelyeket a tiencsini kikötő- ből szállítanak a világ minden részébe. E tökéletes kivitelű árucikkek között tucatjával voltak olyanok, amelyek sze-’ repeltek az amerikaiak úgy', nevezett embargó listáján.’ Egyébként pedig a tiencsini kikötőben és Sanghajban is láttunk angol, svéd, dán, nyu-gatnémet s más nyugati lobogók alatt horgonyzó hajókat,' amelyek kínai árut rakodtak, be. Tehát elmondhatjuk, hogy' saját szemünkkel láttuk a blokád siralmas összeomlását.’ Amikor azlán alkalmunk' volt Csou En-lajnál látogatást tenni, megkérdeztük vélemé-' nyét az amerikai embargóról is. Csou En-laj mosolyogva válaszolt: "Tulajdonképpen mi sokat köszönhetünk az embargónak, amit az imperialisták ellenünk alkalmaztak. Kénytelenek voltunk még erősebben a saját lábunkra állni... Persze, abban, hogy erősebben állhattunk a lábunkra, a szocialista országok segítettek bennünket, köztük az önök országa is ...« Csou En-laj szavai emlékeztettek bennünket arra is, hogy milyen óriási fordulat következett be Magyarország nemzetközi helyzetében. Nemcsak hogy nem vagyunk többé elszigetelt helyzetben, mint voltunk annyi nehéz századon át, hanem tevőleges részesei vagyunk egy világerőnek, mely a népek százmillióit fogja össze és további száz- és százmilliók sorsának jobbrafordításáért harcol. Harcolunk azért, hogy a népek kapcsolatából örökre eltűnjön mindenféle diszkrimináció s győzedelmeskedjen a nemzetközi szolidaritás szelleme az egész világon. Paul Ferenc Rendelet az építési kölcsönök összegének felemeléséről A pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki, amely módosítja az építési kölcsönökre vonatkozó eddigi előírásokat. Az új rendelet szerint az építési kölcsönök egyes fajtáinak összege megváltozik, nagyobb lesz. Ennek értelmében fokozottabban támogatják elsősorban a munkások társasházi építkezéseit. Ilyen célra az egy-egy lakásra adható kölcsön összegét 70 000 forintról 90 000 forintra emelték. Az eddiginél nagyobb kölcsönben részesítik a családi házépítőket is, abban az esetben, ha házukat csoportosan építik fel. Csoportos családi ház építkezéseknél a kölcsön összege az eddigi 60 000 forinttal szemben 70 000 forintig terjedhet. A lakásmegosztások, vagy más helyiségek lakássá való átalakítására folyósítható kölcsönök felső határa 10 000 forinttal növekedett: 35 000 helyett 45 000 forint. Új feltételeket állapítottak meg a vállalatok, intézmények által szervezett emeletráépítéseknél, padlástér beépítéseknél is. Az ilyen építések költségeit ugyanis eddig az állam és a lakástulajdonosok egyenlően megosztva viselték. Most a költségeknek a 60 százalékát téríti az állam, s 40 százalék jut a bérlőre. Ezzel lakásonként 20 000 forinttal emelkedett az állami támogatás mértéke. Például egyszobás lakásnál az állami hozzájárulás felső határa 35 000 forint helyett 55 000, kétszobásnál 60 000 forint. Az építési költségeken kívül, a fennmaradó kiadások fedezésére is adnak kölcsönt, amelynek összege 10 000 forinttal magasabb lehet, mint eddig, Így például emeletráépítésnél, ha kétszobás lakás ára 110 000 forint, a költségekből az állam visel 60 000 forintot, a fennmaradó összeg 75 százalékára építési kölcsön adható. Ebben az esetben tehát 12 500 forint készpénz elegendő a lakáshoz. A fővárosi tanács intézményesen összegyűjti az összes ilyen építési lehetőségeket és a Budapesti Városépítési Tervező Iroda útján szükség szerint gondoskodik a tervezési munkák elvégzéséről is. A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Rendeletet hozott az újításokról és találmányokról. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján 1958. évben tett intézkedésekről szóló beszámoló jelentést, majd folyó ügyeket tárgyalt. $ Sivicz Gyula: Májusi üdvözlet Hazaérkezett a varsói külügyminiszteri értekezleten részt vett magyar küldöttség A varsói szerződés tagállamai és a Kínai Népköztársaság külügyminisztereinek Varsóban tartott értekezletén Péter János, a külügyminiszter első helyettese vezetésével részt vett magyar küldöttség csütörtökön hazaérkezett. A delegáció fogadásán a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Sebes István és Szarka Károly külügyminiszterhelyettesek, valamint az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának képviselői. Ott volt Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete és V. V. Asztafjev, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ünnepélyesen átadták A CSILLEBÉRCI ATOMREAKTORT Csütörtök délután a csillebérci központi fizikai kutatóintézetben hivatalosan átadták az első magyar kísérleti atomreaktort. Az ünnepségen részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál és a kormánynak több tagja, a magyar tudományos élet vezetői, valamint az atomreaktor építői. Jelen voltak a Szovjetunió nagykövetségének képviselői is. A megjelenteket Jánossy Lajos akadémikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója üdvözölte, majd az építőik nevében Rieth József, a 44-es Állami Építőipari Vállalat művezetője adta át a reaktor kulcsát a kormány képviseletében megjelent Kiss Árpádnak, az Országos Tervhivatal elnökének, az Országos Atomenergia Bizottság alelnökének. Ezután Kiss Árpád mondott avatóbeszédet, amelynek végén a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében átvette az építőktől az első magyar kísérleti atomreaktort és átadta Jánossy Lajosnak, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatójának. Az ünnepiséget t -náncnéni dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd Kiss Árpád kormánykitüntetéseket nyújtott át az atomreaktor számos építőjének és dolgozójának. Ezután a vendégek megtekintették az atomreaktort. A vártnál kisebb volt a fagykár Jól halad a kapások vetése és a növényápolás A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint befejeződött az országban a hibridkukorica vetőmag cseréje. Az 1222 vagon hibridkukorica vetőmagból 600 vagonnal termelőszövetkezetek vettek igénybe. Cukorrépából 203 615 holdnyi területet vetettek be. A pillangós virágú takarmánynövényekből országosan 437 128 holdat vetettek el. Jelentettük már, hogy a múlt héten bekövetkezett tavaszi fagy nem okozott nagyobb károkat a gyümölcsösökben. A károkról most hivatalos jelentést adtak ki. Eszerint a szántóföldi növényekben a fagy egészen elenyésző kárt okozott, a korai burgonyánál a szedés néhány hetes eltolódását jelenti. A zöldségfélék közül csak a kipalántázott paradicsomot és paprikát érte kár. Viszonylag jelentékenyebb a kár a gyümölcsösökben. A diónál és a mandulánál az ország egyes vidékein 50—80 százalékos kárt jelentettek. A kajszibarackból a fagykár országosan 30—40 százalékos, kisebb területeken 60 százalékig terjedő károsodás is mutatkozik. A fő kajszitermő vidéken — Kecskemét környékén — a kár 30 százalékos. Hasonló a helyzet a cseresznyénél, a meggynél is. A szilvában, az őszi barackban, az almában és a körtében a fagy lényeges kárt nem okozott. Országos állagban 15—20 százalékos a kár, ennél nagyobb csak nagyon szórványosan mutatkozik. A szőlőkben az előzetesen becsült kár általában 10—15 százalékos. Elsősorban a csemegeszőlőket és a korai borszőlőket érte károsodás. A fagy által okozott kár tehát a vártnál sokkal kisebb. Ezeket a károkat a fokozott gondozással ellensúlyozni lehet.