Magyar Nemzet, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-15 / 164. szám
florica Cordescu román festőművésznő kiállítása Egy rendkívül érzékeny amint hárász kendőjébe barszemű, biztonsággal látó okolva áll bírái előtt. Nincs rajztudásában mesteri mű- ezen a rajzon semmi bombaszvésszel ismerkedtünk meg a tikus, semmi felesleges, csu- Kulturális Kapcsolatok Antépán egyetlen törékeny asszotetének Dorottya utcai kiállínói alak, egy típus, a kommutó termében. Román vendégünk Florica Cordescu, gazdag, sokrétű grafikai anyaggal mutatkozik be, s tömören komponált, világos beszédű, sokatmondó rajzainak szépségében, kifejező erejében gyönyörködve, az az érzésünk támadt, mintha egy szélesskálájú énekesnőt hallanánk, akinek regiszterén a dráma, a romantika felfokozottsága éppoly varázslatos átéléssel szólal meg, mint a lírai dalok közvetlen bensősége. Százharminc kiállított képének zöme illusztráció, a szó műfaji értelmében, mert például csaknem száz nagyszerű tusrajza Zaharia Stancu "Keserűek a gyökerek" című regényéhez készült (e rajzsorozata megjelent a román Irodalmi Újság hasábjain) és Cordescu asszony illusztrálta férjének, Eugen Jebeleanu Állami-díjas írónak, Ady és József Attila romén tolmácsolójának "Hirosima mosolya" című versgyűjteményét is. Florica Cordescu realista ■ eszközeivel, megjelenítő típusalkotásaival, egy-egy arc, tekintet, mozdulat mélyen kifejező ábrázolásával valóságos képregényt tár elénk Románia felszabadulás előtti társadalmáról. Műfajilag illusztrációk tehát Cordescu asszony grafikái, de önmagukban, szöveg nélkül is mélyen bevilágítanak a múltba, mert alkotójuk a maga szemlélete, érzelmei szerint átélte és újjáköltötte az írói mondanivalót. Tömören szólnak ezek a pompás rajzok nemcsak a kizsákmányoló osztályok pöffeszkedéséről, a dolgozó néprétegek nyomorúságos életkörülményeiről, de szólnak arról is, hogy a művész, aki alkotta ezeket a rajzokat, milyen kemény, szatirikus hangot tud megütni, ha a nép elnyomóit kiválóan jellemzett típusokban állítja elénk, s mennyi részvét, együttérzés szelídíti le telibe találó rajzonját, ha azoknak az embereknek emlékét jeleníti meg, akik hősiesen vállalták a harcot egy jobb, emberségesebb világért. Felejthetetlenül bevésődött emlékezetünkbe Sovka Lilei fájdalmas, tiszta tekintete, mélyen emberi arckifejezése, iista nő bírái előtt, boltozatos, szép homlokára sugárzó fehér fény vetül, finom fejtartásával, mintha a jövőbe tekintene, fiatal arca megviselt, elgyötört, vonásaira a félelem is kiül, s mégis úgy áll az ítélőszék előtt, mint aki igazságának tudatában százszor is vállalná a halált. De méltán beszélhetnénk a kiállítás sok más grafikájáról, elragadóan könnyed, Budapest tájszépségeit megörökítő akvarelleiről, melyek nem mindennapi tehetségének, megfigyelőképességének, minden keresettségtől mentes, ízes előadásának és gazdag invenciójának megkapó bizonyságai. Csak egy gazdag lélek tud ilyen találékony lenni. Cordescu asszony a művészet nagy társadalombírálóinak, Goyának, Daumiernak, Kathe Kollwitznak útját követi. Sokat tanult tőlük, művészi látását, egyéniségét, a legnagyobb forradalmi hagyományokon pallérozta, de mindenekelőtt talán a társadalmi mondanivalók bátor felvetése, a szemlélet szilárdsága az, ami szoros szálakkal fűzi példaképeihez. Munkásságában, hajlékony rajzainak szívhezszóló lendületében nem lehet fel nem fedezni, hogy Cordescu asszony a világméretű békeharc egyik kiforrott tehetségű, kimagasló szószólója. d. m. Florica Cordescu rajza: lovka Silei bírái előtt Mit ér az ember Amerikában, ha a néger? Különös „klubkérdéssel foglalkoznak New Yorkban. Ralph J. Buncie, az ENSZ főtitkárhelyettese és fia felvételüket kérték a West Side Teríts Club tagjai sorába. Az előkelő New York-i klub vezetősége azzal az indokolással utasította el a Közel-Kelet békéje terén szerzett érdemeiért Nobel-díjjal kitüntetett Bunche kérését, hogy apa és fia a négerek. A megokolásban egyebek között az is szerepelt, hogy felvételük esetén legalább két-háromszáz tag kilépne a klubból. "Megnyugtatásul hozzátették, hogy bár a négerek nem lehetnek a klub tagjai, azért részt vehetnek a versenyeken. Mr. Bunche valószínűleg nem tekinti elemi csapásnak ezt a döntést, mert azt valahogy túl lehet élni, ha az ember nem tagja a West Side Tenis Clubnak. A klub vezetőségének döntése azonban éles fényt vet a mai amerikai társadalom és közélet ijesztő állapotára. A magas állású, világszerte ismert, közmegbecsülésnek örvendő Nobel-díjas ENSZ-főtitkárhelyettes nem lehet egy New York-i teniszklub tagja. A klub — mint egy nyilatkozatában Bunche megjegyezte — ezzel az ítéletével nem őket sújtotta, önmagát diszkreditálta. (s) Magnetofonszalagra rögzíti a filmet egy új szovjet berendezés A leningrádi filmfelszerelések gyárában elkészítették a szovjet filmrögzítő berendezés pototípusát. A különleges készülék a filmfelvételeket, a televíziós adásokat magnetofonszalagra rögzíti. A készülék segítségével lehetővé válik a televíziós helyszíni közvetítések, az egyszeri televíziós adások rögzítése — a költséges filmeljárás nélkül. Az új berendezés arra is alkalmas, hogy bármilyen filmet magnetofon-szalagon rögzítsen. Magyar Nemzet Balett - Sztanyiszlavszkij szellemében Szegedre érkezett A. F. Lusin, a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház díszlettervezője A. F. Lusin, a művésziek érdemes mestere, a Sztanyiszlavszkijról és Nyemirovics- Dancsenkóról elnevezett moszkvai opera- és balettszínház díszlettervezője Szegedre érkezett, hogy a szabadtéri játékokon részvevő, mintegy száz tagú balettegyüttes fellépését előkészítse. Magával hozta a díszletek makett-tervét s személyes tanácsaival is segíti a díszleteknek a helyszínen való elkészítését. A szovjet balettegyüttes műsoráról és magyarországi körútjáról a következőket mondotta: — A mi balettegyüttesünk — a Sztanyiszlavszkij által megjelölt szempontok szerint— nemcsak táncprodukciót mutat be,hanem következetesen törekszik arra is, hogy előadásával a szerző gondolatait, az eszmei tartalmat is tükrözze. Az együttes valamennyi tagja nagy lelkesedéssel készül a szegedi szabadtéri játékokra s nagy örömmel vállalták, hogyszabadságidejük alatt látogassanak el Magyarországra. A szabadtéri játékokon Victor Hugó világhírű regénye, a Notre Dame-i toronyőr témájára írt egész estet betöltő balettel, az »Esmeraldá«-val lépünk fel. A mű librettóját Trihomirov írta, zenéjét pedig a szovjet Vaszilenko és a francia Pouni szerzette. A mű koreográfiáját Burmeiszter, a művészetek érdemes mestere, Sztálin-díjas rendező készítette és tanította be. A felkészülés nagy gondot okoz, hiszen ezt a művet első ízben játszszuk szabadtéri színpadon, újszerű, nagyméretű díszletekkel, nagy statisztémával. Reméljük, hogy fáradozásunk eredményes lesz. — Szegedi fellépésünk után együttesünk két csoportra oszlik, a tervek szerint bemutatkozunk Pécsett, Sztálinvárosban, valamint a Balaton környéki üdülőhelyeken is. Végül pedig sor kerül budapesti bemutatkozásunkra is: új betanulásban és új rendezésben adjuk elő Csajkovszkij "Hatytyúk tava" című balettjét az Operaház színpadán. A margitszigeti szabadtéri színpadon a "Hattyúk tava" második felvonása mellett nagy koncertprogrammal lépünk fel. GROCK HALÁLA Hetvenkilenc éves korában meghalt a világhírű, svájci születésű zenebohóc. Grock öt éve nem szerepelt már a cirkuszi porondon, közönsége csak a televízióból láthatta, meg a róla készült filmből ismerhette meg Adrien Vettach, a tréfa nagymesterének életét. Grock 1880. január 10-én született. Hangszerek művésze lehetett volna.. . zenésznek készült, de az emberek mulattatásának csábítása elragadta. Virtuóz és bohóc volt, a lírát, a groteszket és a tragikumot varázsolta eggyé tréfás zenével, különös, bukdácsoló mozdulatokkal, monoton és mégis mindig új és új felkiáltásokkal, kérdésekkel. A cirkusz világjáró ezermestere Budapesten is járt egy alkalommal, s belopta magát a magyar közönség szívébe is. Egyéni humora, bája a chaplíni mulattatók sorába emelte; a cirkusz porondját művészi produkciók színhelyévé egy kissé ő avatta. S ma a világ minden cirkuszában egy percre elhalkul a nevetés, a fehér liszt alatt sápadtabbak a bohócarcok, tompán szólnak a trombiták — meghalt a bohócok fejedelme, Grock. (u.) A tömegkultúra fejlesztésének bátor, új formái Az NDK-ban járt íróküldöttség tapasztalatai Háromhetes tanulmányutat tett a Német Demokratikus Köztársaságban Diószegi András, Győre Imre és Lengyel József. Diószegi András, a delegáció tagja tapasztalatairól a többi között a következőket mondotta: — Tanulmányutunk elején Halléban végignéztük a kéthetes munkás ünnepi játékok programját. Ezek az ünnepi játékok rendkívül érdekes, egészséges törekvés keretében zajlottak le. Még tavasszal a munkásíró-konferencián született meg a határozat, hogy a művészet, az irodalom a munkásfiatalság között keresse az utánpótlást. Az ünnepi játékok ezt a törekvést tükrözték, a munkásművészek együtt léptek föl neves fővárosi színészekkel. Az NDK-ban erőteljesen igyekeznek a munkásság figyelmét a szocialista kultúra művelésére irányítani. Arra serkentik a fiatalokat, hogy ne csak érdeklődjenek az irodalom, a művészetek iránt, hanem műveljék is azokat. A munkáskultúrát a munkabri,gádokra építik, amelyek együtt dolgoznak, együtt töltik szabad idejük egy részét, s együtt léptek fel az ünnepi játékokon is. A szocialista kultúra széleskörű terjesztésének sajátos, újszerű és merész útkeresése ez. — Hasonló ünnepi játékokat rendeztek a Keleti-tenger partján, Rostockban is, ahol még színvonalasabb összeállítású műsort láttunk. — Az út legmélyebb tanulsága az a kibontakozó nagy munka, amely az NDK-ban, az új szocialista művészeti irodalom területén a fiatalokra, a munkásokra épít. Ezek a kérdések szerepeltek napirenden azokon a beszélgetéseken is, amelyeket német írókkal folytattunk — mondotta Diószegi András. A szennyes pénz zsoldosai Német film 14 éven alul nem ajánlott Bemutató: július 16 Káprázatos, színes olasz film a nagy görög eposz hőséről Bemutató : július 16 10 éven alul nem ajánlott Szélesvásznú változatban is •Szerda, 1959. július 15. MA NEGYVEN ÍVE ,A Munkásotthon homlokára" IV nem sokkal az őszirózsás forradalom győzelme után, 1918. decemberében a szegedi Munkástanács kérésére a Berlini körút 16. szám alatti honvédlaktanyát a hadügyminisztérium Munkásotthon céljaira engedte át. E hírt a Szegedi Napló december 19-i számában »Az új ház* című névtelen cikkben Móra Ferenc kommentálta, egyebek közt így: »Ez az az ,új ház’, amiről igazság szerint vezércikket kellene írni, de semmiesetre sem lehet róla egy sablonos közigazgatási hörben tudomást venni. Mégiscsak más ez, mint azok alakhatási engedélyek, amiket az úgynevezett illetékes hatóságok ki szoktak adni. Itt egy világeszme kapott lakhatási engedélyt egy olyan házra, amely egy másik világeszme számára készült. A maga emberségének hermelin-palástjába öltözött felséges uralkodó, a Munka vonul be abba a szomorú palotába, amelynek köveit a kizsákmányoltak, a szegények, a nyomorultak verejtékével ragasztották össze, hogy vára legyen az erőszaknak, az elnyomásnak, a világhíró militarizmusnak.« A forradalmat — mondja Móra — semmi sem jelképezi szebben, mint a munkásklubbá változott kaszárnya. Cikkét így fejezi be: "A munkásság, amely elnyomva, lenézve, semmibe véve naggyá és hatalmassá tudott nevelődni a Feketeház zugaiban és sikátoraiban, méltóságát, egységét, minden személyi érdeken felülálló szervezettségét, ami legnagyobb erejét adja, őrizze meg napos, levegős új otthonában is, s amit a tűrés és szenvedés kovácsolt össze, azt ne lazítsa meg és ne bomlassza szét a hatalom birtoka sem.* A szükséges átalakítási munkák után az új Munkásotthon megnyitására 1919. május 1-én került sor. Bár akkor már előrevetette árnyékát a tisztek és idegyült úri politikusok pár nappal később valóra is vált ellenforradalma, a költő, Juhász Gyula így írt a Délmagyarország április 30-i számában a másnapi ünnepélyes avatásról: "Az ünnep biztosan szép lesz, ha nem is hangos, táncos a vígasságtól. Jelképezni fogja a reményt és csüggedetlenséget, az erőt, hitet a proletárság és az egész emberiség jobb jövőjében. Bús kaszárnyából lesz még egyszer boldog munkásotthon ez a világ!* XT öt nappal a megnyitás után, május 3-án az ellenforradalmi tisztek a francia megszállók segítségével eltávolították a helyőrség éléről Tabódy Zsolt ezredest, újabb két nap múlva lefegyverezték a kommunista katonákat, s ezzel győzött Szegeden az ellenforradalom. Most lett igazán otthonná a Munkásotthon: itt szerveződött az ellenállás, ez lett az ellenforradalommal szembenálló erők bástyája. Jól tudták ezt az ellenforradalmárok is: május 23-án Szombathelyi alezredes, az új helyőrségi parancsnok az Antibolsevista Comité ülésén bejelentette, hogya Munkásotthont föloszlatta s hogy egy bejelentett munkásgyűlés minden eshetőségére megtette az előkészületeket. Ez az időleges intézkedés nem volt elég. A május 27-i ülésen dr. Dobó József indítványozta a Munkásotthon végleges bezárását. Volt okuk félelemre. A munkásság sztrájkra készült. Kelemen Béla, az ellenforradalmi kormány minisztere, június 6-án a besúgók jelentése alapján ezt jegyezte föl naplójába: " Tirts Béla csendőrőrnagy jelentése szerint a Munkásotthonban tegnap este elhatározták a részleges sztrájkot. A nyomdászok már ma, abbahagyták a munkát, ezt követi majd a többi szakszervezet szolidáris eljárása.* Június 10- én a kémek ezt jelentik: »A Munkásotthonban a becsempészett Vörös Újságot olvassák ...« A június 12-i kémjelentés így szólt: "Folyó hó 11- én a Munkásotthonban csupán (!) a szovjet kormány melletti kitartásra buzdították a megjelenteket.* A kormány hírszerzői még azt is jelentették a belügyminiszternek, hogy "a Munkásotthonbanfrancia katonák is részt vesznek a gyűléseken és színielőadásokon.. ." Június 15-én kitört az általános sztrájk. Még a színészek is sztrájkoltak. A Munkásotthonban ülésező szakszervezeti vezetőség a sztrájk követeléseit hét pontba foglalta: 1. Gyülekezési szabadság. 2. Sajtószabadság. 3. A Munkástanács elismerése. 4. A forgalom helyreállítása a fővárossal. 5. A Szegeden székelő "kormány« lemondása. 6. A toborzás beszüntetése. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátása. Minden követelés pozitív: az adott időpontban az ellenforradalom ellen, a Tanácshatalom mellett való követeléseket foglalt magába. Már a sztrájk másnapján, '16-án hajnalban Tirts csendőrőrnagy és Gertoux francia rendőrfőnök egy század szpáhival és a városi rendőrség tagjaival megszállta a Munkásotthont. Kelemen Béla elégedetten írta naplójegyzeteibe: "A franciák végre észbekaptak. Talán lassacskán csak rájönnek, hogy a munkásság vezetőivel kesztyűs kézzel nem lehet bánni." Ugyanezen a napon, 16-án 22 munkásvezetőt, majd 28-án újabb 35-öt tartóztattak le. Közülük többet elhurcoltak, ismeretlen helyre, francia gyarmatokra deportáltak. Másokat a Madách utcai polgári iskola pincéjében kínoztak halálra ... A szegedi munkásság hősi harca mégis eredménynyel járt. A sztrájknak jelentős szerepe volt abban, hogy a Habsburg-párti, feudális Károlyi Gyula-kormány megbukott, s helyét a P. Ábrahám Dezső-féle alakulatnak kellett átengednie. Ábrahámék kénytelenek voltak meghátrálni a munkástömegek nyomása elől és a franciákkal visszaadatni az elfoglalt Munkásotthont. Így aratott győzelmet a szegedi munkások hősies harca ma negyven éve, az ellenforradalmi Szegeden. A Délmagyarország július 17-i száma "Újra megnyílt a Munkásotthon" című hírében a többi között ezeket írta: »A munkásság bevonulása a Munkásotthonba egyébként egyszerűen, de mégis ünnepélyesen folyt le. Az egyik pártvezetőségi tag felolvasta Juhász Gyulának, a kiváló poétának A Munkásotthon homlokára című szép alkalmi versét, amelyet a Délmagyarország közölt. A munkások lelkesülten hallgatták végig a munka gyönyörű himnuszát és meleg ünneplésben részesítették a távollevő költőt.* Egy hónappal ezelőtt a szegedi Szakszervezeti Bizottság emléktáblával jelölte meg a sztrájkharcok emlékezetére az egykori Munkásotthont. Milyen kár, hogy "a Munkásotthon homlokára* elfelejtették fölvésni a költő versének néhány sorát, talán ezeket: Dolgozni föl mind, lankadatlan, Amíg az élet fénye ép! Hirdessük: itt nem boldogul más, Csak aki alkot, aki munkás! Péter László . Bemutató: július 16 A kisdetektívek. Kalandos szovjet film