Magyar Nemzet, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

Kedd, 1959. szeptember 1-. Magyar Nemzet „Tudományos bányászok eredményei 17 ország geológusai vesznek részt a Földtani Intézet jubileumi konferenciáján Nagy eseményre készülnek geológusaink. A Magyar Állami Földtani Intézet az idén ünnepli alapításának 90. évfordulóját. Ez alkalomból az intézetben nagy fontosságú nemzetközi mezozoós konfe­renciát rendeznek. Geológusaink tudományos eredményeiről, munkájáról és a népgazdaságot segítő tevé­kenységeiről, a nemzetközi mezozoós konferencia jelentő­ségéről beszélgettünk dr. Fe­renc Károly főgeológussal, a Magyar Állami Földtani Inté­zet helyettes igazgatójával. A kilenc évtizedes múltra visszatekintő intézet, az Or­szágos Földtani Főigazgatóság vezetése és irányítása mellett, értékes tudományos kutató­munkát fejt ki. Feladata az ország geológiai viszonyainak feltérképezése, és ennek során a hazai nyersanyagbázis ku­tatása. Őszhajú kutatók, fiatal szakemberek, gondos helyszíni vizsgálatokkal, elmélyült ku­tatómunkával arra töreksze­nek, hogy népgazdaságunk fontos nyersanyagkészleteit tovább növeljék. -Tudomá­nyos bányászoknak­- is nevez­hetjük a jól képzett geoló­gusokat, akik az elmúlt évek­ben számottevő sikereket ér­tek el és eredményeikkel a nemzetközi tudományos világ­ban is rangot vívtak ki. Új vasérc-, mangán- és bauxit-lelőhelyek Az intézet legfontosabb ku­tatási területei a Mecsek, a Mátra, és az Eperjes—Tokaji­hegység területén, a Bakony­­hegységben és környékén, va­lamint a Dorogi szénmeden­cében vannak. A Mecsek­­hegység területén kutatásaik főleg a szénvagyon növelésére irányulnak. Itt kutatnak urán­ércre és vasércre is. Legutóbb Zengővárkony környékén vas­érctelepre is bukkantak. A Bakony-hegységben bauxit- és mangánérc tele­pedik jelentősek. Legutóbb a Vas megyei Felsőcsatár kör­nyékén bukkantak a szer­pentinek között magnezit és megnetit nyomokra, Szombat­hely környékén nemesgáz nyo­mokra, ugyanitt lehetőség kí­nálkozik meleg gyógyvíz fel­tárására is. Jelentős munkát fejt ki az intézet országos viszonylatban az egészséges ipari- és ivó­vizek, gyógyvizek, termál­vizek feltárása érdekében, va­lamint az ország vérkeringését jelentő utak és vasutak építé­séhez szükséges vulkanikus kőzetek, a mészégetéshez és cementgyártáshoz szükséges mészkövek és dolomitok fel­kutatása terén is. Az útépítő kövek felkutatásának nagy mestere az intézetnél dolgozó dr. Jugovics Lajos egyetemi tanár, aki az újabb kőbányák megnyitásával lehetőséget talált arra, hogy az eddig kő­­bányászásra használt és korá­ról világhírű Badacsony­­hegyünket, e nagy természeti­­szépséget is megmenthessük az utókor számára. A baráti államokban is nagyra értékelik tudósaink eredményeit. Magyar kutatók járják jelenleg is Kína és Mongólia pusztáit, az intézet helyettes igazgatója két évet töltött Albániában és kutató tevékenységével nagyban hoz­zájárult az Albán Népköztár­saság felvirágoztatásához, emlékeiben úgy olvasunk, mint egy nyitott könyvben. A föld rétegeződésében talált állati és növényi maradványok a földtörténet írott emlékei. Minden geológiai kornak meg volt a jellegzetes növény- és állatvilága, ezekből lehet meg­állapítani a földtani képződ­mények korát, rekonstruálni a rég letűnt idők növény- és állatvilágát. A mezozoikum, a földtörténet középkorának üledéksorozata hazánk terüle­tén is jól ki van fejlődve és az ebből a korból származó üle­dékes kőzetek sok ásványi nyersanyagunk hordozói. Ehhez a korhoz kötöttek ha­zánk bauxit-, mangántelepei és legtöbb kőszéntelep. Ezért látjuk nagy jelentőségét az e korral kapcsolatos tudomá­­nyos előadássorozat megtar­tásának, amely a most tar­tandó nemzetközi mezozoós konferencián majd elhangzik. csormányos foga és egyéb ritka leletek . Milyen emlékeink van­nak ebből a korszakból? Dr. Ferencz Károly kinyitja íróasztalának jobboldali ajta­ját és annak felső rekeszéből egy csontot tesz elém. Színe sárgásfehér, felülete rücskös, mint egy krokodil bőre. Kézbe veszem, vizsgálgatom. A tudós megszólal: — A Mastodon Borsoninak, az ősormányosnak egyik foga. Ilyen szép fog még nem ke­rült elő Magyarországon. A vecsési kavicsbányában buk­kantam rá még a tavasszal. U­gyanitt a munkások két ha­talmas állkapcsot is találtak, egynek a súlya 15 kiló. A Mastodon Borsoni őselefánt mintegy ötmillió évvel ezelőtt a felsőpannon és levantei kor határán élhetett hazánk föld­jén. Ebben a korban hazánk területén még forró égövi klíma uralkodott. Olyan álla­tok és növények éltek itt, amelyek ma Afrikában talál­hatók. — A Magyar Állami Föld­tani Intézet tudósainak, fiatal szakembereinek, laborató­riumi, rajzosztályi és admi­nisztratív dolgozóinak kollek­tív munkája jó irányban ha­lad — mondotta az igazgató­­helyettes. Eredményeik jelen­tőségét a szeptemberi nemzet­közi konferencia is értékeli majd és minden remény meg­van arra, hogy az intézet jó hírnevét külföldi vendégeink elviszik a határainkon túli or­szágokba is. Víg István 50 előadás A most tartandó kilencna­­pos nemzetközi mezozoós kon­ferencián 17 európai országból érkeznek kiváló tudósok. Kö­zel 50 előadás hangzik el a földtörténet középkorával kap­csolatban. Fülöp József kandi­dátus, intézeti igazgató meg­emlékezése után Vadász Ele­mér Kossut­h-díjas akadémi­kus, Horusitzky Ferenc, Ba­logh Kálmán, Noszki Jenő, Majton László­ híres geoló­gusaink, a külföldiek közül O. S. Vialov,­­M. Mahel, a Szovjetunió nagy tudósai tar­tanak a többi között előadá­sokat. — Bővebbet szeretnénk tud­ni a mezozoikumról — A mi kutatásaink — mon­dotta dr. Ferencz Károly — voltaképpen kirándulások a rég letűnt időkbe. A földtör­ténet, a növény- és állatvilág Karácsony előtt egy héttel az Úttörő Áruház földszintjén a nagy forgatagban összetalál­koztam Erdős Lászlóval, az Úttörő Áruház igazgatójával. — Hogy megy a bolt? — kér­deztem, s ő csüggedten vála­szolt: — Lassan. Még csak harminc százalékkal múltuk felül a tavaly ilyenkori for­galmat ... Válasza jellemző volt az egész áruházra, a nö­vekvő igényekre és forga­lomra. Azóta sok vita hangzott el, sok értekezlet témája volt a gyermekek ellátásának prob­lémája, most az iskolaév kez­detén felkerestem hát újra az Úttörő Áruházat: van-e ered­ménye a javaslatoknak. Erdős László­­ megint "pa­naszkodik" az üzletmeneteire: — Az eddigi forgalom »csak« húsz százalékkal maga­sabb, mint a tavaly augusztusi volt, igaz, nagyobb, mint eddig bármelyik esztendőben. 1951-ben az áruház évi­ for­galma 69 millió forint volt, 1958-ban 178 millió, 1959-ben az eddigi jelek szerint ennél is magasabb lesz. Mikor­ az áru­házat megnyitották, a benne levő áru harminc százaléka gyermek, hetven százaléka felnőtt holmi volt, ma az arány a fordított, de remélhetőleg ez is rövidesen tovább javul. Mindezek a számok maguk­ban hordják a nehézségeket is. Az elmúlt évek alatt az áru­ház alig-alig bővült, árukészle­te viszont rendkívüli módon, tehát mind a beszerzésben, mind az áruk elhelyezésében és a vevők kiszolgálásában sok bajt okoz a hely- és raktár­hiány. Bár az idő még nyári, az áruházban már őszi a csúcs­­forgalom. A gondos szülők igyekeznek már most besze­rezni az őszi holmikat. Nos, nézzük, milyen sikerrel. A legnagyobb a választék a fiúnadrágokban. Rövid és hosz­­szú, Gabi-nadrág, bársony, düstin, szövet, szürke, zöld, drapp, barna, sötétkék, elkes­­kenyítve, hajtókával, hajtóka nélkül, másszínű dísszel, vagy anélkül, vagy negyven féle színben és fazonban a legkü­lönbözőbb árakon kaphatók. A kabátfronton már több a nehézség. Akár a kereskede­lem, akár az ipar hibájából, tény, hogy még mindig kevés a könnyű anyagból készült, mo­dern vonalú, igazán gyerek­nek való kabát. A fogasokon krombiból készült sötétszürke fiúkabátok, egyeseken szőrme­­gallér* vásznazva* vattáz­va, még megemelni is nehéz, hát még hordani, futkározni benne! A ka­bát, érthető módon drága is, hiszen az anyaga is drága, s annál sajnálatosabb, hogy gye­rekholmit készítenek belőle, mert az ilyen anyagból úgyis hiány van férfi télikabátra. És meggondolandó az is, vajon érdemes-e 6—12 éves fiúcs­káknak ennyire finom anyagból kabátot készíteni, hiszen sok­kal hamarabb kinövik a kabá­tot, mint ahogy az tönkre­megy. Viszont örömmel lát­tam sokféle színű (de még mindig nem elég) és fazonú (de nem elég változatban) olcsó, könnyű ballonkabátot. Csinos, kisfiúnak való, modern vona­lú, bőrrel díszített kapucnis drapp szövetkabát is van ezen az osztályon, a jelenlegi meny­­nyiség többszöröse is elfogyna! A leánykabátok­nál már több kellemes változás tapasztal­ható: a mamák nagy örömmel vásárolták az olcsó, csinos köpenyeket és az újvonalú, bőrsujtásos, kapucnis, köny­­nyű piros és kék leánykabá­tokat. Végre annyi vita után meg­jelentek az Úttörő Áruházban a három darabból álló öltö­nyök is: zakó, rövid és hosszú nadrággal. És örvendetes újí­­tás a méretek több változata: 13—16 éves fiúk részére "hosz­­szú, vékony" és "rövid, poca­kos" méreteket is készítenek, sajnos, még nem elegendő mennyiségben. A cipőosztályon a pillanat­nyi helyzet jobb, mint bármi­kor volt: drapp, barna, fekete, fehérbetétes magasszárú cipők, bőrtalpú, erős, a bakancsnál jóval csinosabb, magasszárú cipők, különböző színű, fél fű­zős bőrtalpú cipők is kaphatók, remélhetőleg ez a választék megmarad egész évben. Végül néhány perc a tré­ningruhák között. Nem, úgy látszik, ezt a frontot még nem sikerült áttörni. Divattervezők tervezték, az anyák kérték: ké­szítsenek szűkebb nadrágszárú, csinosabb, elöl nyitható zipp­­záras, felsőrészes tréningruhá­kat, többféle színben, többféle színösszeállításban is. Egyelőre még mindig nagyrészt a régi fazon kapható, legfeljebb any­­nyi változtatással, hogy a gu­mi helyett kötött pántrész fog­ja össze a blúzt és a nadrágot, ami mindenesetre javulás a ré­gihez képest, de kevés. Az áruházi látogatás után sokat beszélgettem az áruház vezetőivel. Évek óta állandóan, szinte a gyerekek és szülők között élnek, sok érdekes, hasz­nos tapasztalatot gyűjtöttek, amelyek közül érdemes néhá­nyat feljegyezni. Az egyik, ami általánosnak mondható: a szülők gyerme­keik öltöztetésében túlzottan nagy igényekkel lépnek fel, abból kiindulva, hogy »nekünk nem volt, le­gyen hát a gyereknek!" S oly­kor áldozatok árán is, túl drá­ga holmikat vásárolnak gyer­mekeiknek. Talán éppen ezért, a legtöbb gyerek nem vigyáz eléggé ruhájára, a szülők sem ügyelnek eléggé arra, hogy más ruha való játékra, focira, homokozásra és iskolába! Gyakori és helytelen jelenség az is, ha a szülő megengedi, hogy a vásárlásba a hat-nyolc­éves gyermek is beleszóljon. Szinte naponta megtörténik: 15—20 perces tanakodás után a mama végre kiválaszt egy ru­hát vagy cipőt és aztán­­ ott hagyja, mert a gyereknek nem tetszik. Nyilván az is a szülők hibája, hogy 15—16 éves bakfislányok felnőtt, nők­nek való tűsarkú cipőket óhaj­tanának viselni, 14—15 éves fiúk pedig apjuk vagy anyjuk hozzájárulásával modern vo­nalú, hegyesorrú férficipőket hajlandók csak hordani. Az Úttörő Áruház egyébként nagy változások előtt áll. Rövi­desen kibővítik, átrendezik az áruházat, s néhány hónap múl­va alig lesz már benne felnőtt holmi. Persze, ez csak akkor si­kerül, ha mind az ipar, mind a nagykereskedelem, mind az irányítószervek segítenek az áruháznak. A mai gyakorlat az, hogy a kis szériában ké­szülő darabokat is százfelé osztják, kevés jut belőle az áruháznak és a szülők néha az egész várost bejárják, míg megtalálják a megfelelő dara­bot. Úgy kellene az elosztást végezni, hogy a gyerekholmik­ból elsősorban az Úttörő Áru­ház kapjon olyan mennyiség­ben, amilyen mennyiséget igé­nyelnek. Onnan soha, egy vá­sárló se menjen el azért, mert nem talált meg egy bizonyos méretet vagy fazont. A másik dolog pedig: adjanak bizonyos türelmi időt az áruháznak az „átállásra” — nyilván, legalábbis az első hetekben nehezebb lesz a terv­­teljesítése. Remélhetőleg min­den hivatalos szerv segítséget ad hozzá, hogy kilenc évvel megnyitása után az Úttörő Áruház az legyen, aminek szánták: áruház a gyermekek­nek, ahol mindig, minden áru minden méretben és minőség­ben kapható.Pongrácz Zsuzsa HA VOM — is­ MI AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZBAN Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar újságíró küldöttség Hétfőn délelőtt hazaérke­zett a magyar újságíró kül­döttség, amely Gyáros László­nak, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének vezetésével kéthetes látogatást tett a Szovjetunióban. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren a magyar sajtó munka­társai, valamint V. A. Korol­­jov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének sajtóatta­séja fogadták. Új tanfelszereléssel és sok bútorral gazdagodnak iskoláink az idei tanévre Oktatásügyi kormányzatunk az új tanévre nagy gondot for­dít iskoláink berendezésére, fejlesztésére, felszerelésére. A tanácsi oktatási gazdálkodó szervek megrendelései alapján több mint harmincmillió fo­rintot szánnak a szertárak fejlesztésére, szemléltető esz­közök, képek, falitérképek, fi­zikai berendezések vásárlására. Az új tanévre az oktatási in­tézmények több mint százezer darab különféle iskolabútorral, padokkal, asztalokkal, szekré­nyekkel is gazdagodnak. Foko­zatosan korszerűsítik az elma­radottabb falusi kisiskolák fel­szerelését is. A kereskedelem is felkészülten várja a mezőgazdasági kiállítás látogatóit A szeptember 4-én nyíló Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítá­son a kereskedelem és vendég­látóipar is az eddiginél lénye­gesen nagyobb arányokban je­lentkezik: a Földművelésügyi Minisztérium után a kereske­delmi pavilonok foglalják el a legnagyobb helyet a vásáron. Csaknem 3500 négyzetméter­nyi területen árusítanak majd iparcikket; a fővárosi tanács vállalatainak 1152 négyzetmé­teres nagycsarnoka és a Ma­gyar Divatcsarnok 700 négyzet­­méteres áruháza a két legna­gyobb kereskedelmi egység. Több mint egymillió látoga­tót várnak a kiállításra, ami a vendéglátó szakmára is nagy feladatot ró. Tíz ülőforgalmat lebonyolító étterem, bófékert, eszpresszó, tizenöt álló büfé, ugyanennyi termelői borméré­sen kívül parfait-pavilonok, valamint csemege és édesség árusító helyek várják a láto­gatókat. Egyedül az állami vendéglátás több mint másfél­­millió pohár sört, egymillió po­hár bort, 400 ezer pár virslit és százezer adag halat visz ki a vásárra. De lesz a Bugaci-csár­dában birkagulyás, nyárson sült csirke, amit szabad tűzön készítenek a vendégek szeme láttára, s a halászcsárda étlap­ján több népies eledel, így pu­liszka, málé stb. Mindezt a leg­különbözőbb borokkal lehet majd leöblíteni, de aki jobban szereti a gyümölcsszörpöket, vagy bólét, azt is talál. Dekoratív, színes pavilonok­ban árusítja majd a kereske­delem, túlnyomóan új kiszol­gálási módszerrel árult, önki­­szolgáló étteremben étkezhet­nek, s önkiválasztással vásá­rolhatnak a látogatók, ami meggyorsítja a vásárlás lebo­nyolítását. Több mint három­ezer kereskedelmi dolgozó mun­kálkodik majd az idei mező­­gazdasági kiállításon azért, hogy az minél jobban sikerül­jön. Eszközhordozó traktor, gépesített termelőszövetkezeti könyvelés, tájékoztató az ipari fejlődésről a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági pavilonjában A Német Demokratikus Köz­társaság október 7-én ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ennek megfelelően mezőgaz­dasági kiállításunkon nemcsak a mezőgazdasági­ eredmények­ről adnak­­tájékoztatást a láto­gatóknak, hanem ismertetik a tíz év legfőbb ipari, kulturális és szociális eredményeit is. A pavilonban kiállítják a finom­­mechanikai-, a textil-, a vegyi- és az elektromos ipar legkor­szerűbb termékeit. Nagy mo­dell ismerteti a Trillwillersha­­gen termelőszövetkezeti község Vörös Lobogó nevű közös gaz­daságának jelenlegi eredmé­nyeit és távlati tervét. Ugyan­csak a pavilonban számolnak be a vetőmag, a virágmag és a cukorrépa vetőmag termelésé­ről, a cukor feldolgozásáról, a tejpor készítéséről és az új gyermektápszerek gyártásáról. Az 1600 négyzetméteres sza­badtéri terület legnagyobb ré­szét 36 új gép foglalja el. Be­mutatják a többi között a cu­korrépatermesztés komplex gé­pesítését. Az RS—09-es eszköz­­hordozó traktort 20 munkagé­pével együtt állítják ki. Elké­szítették egy fejőház kereke­ken gördülő változatát is. A korszerű mezőgazdasági építő­anyagokat a gyakorlatban is megismerhetik a magyar láto­gatók. A vasbeton és fémvázas istállóelemeken kívül a lakó­házaknál és a gazdasági épüle­teknél használt műanyagokat is bemutatják. A Német Demokratikus Köz­társaság Tudományos Akadé­miája megoldotta a termelő­szövetkezeti könyvelés gépesí­tését. Három-négy termelő­­szövetkezet közösen üzemeltet egy-egy könyvelő automatát. A budapesti kiállításon ez is mű­ködés közben látható. A helyszínen megbírságolják a köztisztasági szabálysértés elkövetőit A Magyar Közlönyben ren­delet jelent meg a köztiszta­sági szabályok megszegőinek helyszíni bírságolásáról. A rendelet a­ többi között ki­mondja, hogy tettenérés ese­tén a rendőr a helyszínen tíz forint bírsággal sújthatja azt, aki közterületet — utcákat, járdákat, tereket, lépcsőket, hidakat, alagutakat — beszeny­­nyez, vagy ott szemetet, papi­rost, gyümölcsöt stb. eldob. Vétséget követ el, aki közte­rületen elhelyezett felszerelési berendezési tárgyakat, fákat és növényeket beszennyez, bú­tort, szőnyeget porol, portörlő ruhát közterület felett kiráz, vagy oda bármilyen tárgyat kidob. Büntetést fizet az­­ is, aki a szórakozóhelyek előteré­ben, büféiben és dohányzójá­ban a hulladékot, cigarettavé­get stb. nem az e célra szol­gáló tartályba dobja. Kimondja a rendelkezés, hogy az ingatlantulajdonosnak vagy megbízottjának, a keres­kedőnek, üzletvezetőnek, ipa­rosnak — a nyitvatartás ideje alatt — gondoskodnia kell a ház vagy helyiség előtti gya­logjárda tisztántartásáról. A tettenért személy, ha a helyszíni bírságot azonnal ki­fizeti, a rendőrtől nyugtát kap, erre a nevét nem írják rá és személyazonossági igazolvá­nyát sem kell felmutatnia. Aki a helyszínen nem fizet, a rend­őr feljelenti és ellene szabály­sértési eljárást indítanak. Ha­sonló elbírálás alá esik az is, akinek cselekedete aránytala­nul súlyos a kiszabható pénz­bírság összegéhez viszonyítva. A rendelet életbe lépett. 3 Másfélezernél is több szövetkezeti lakás építésére kerül sor az idén Mint ismeretes, az állam a bérből és fizetésből élő dolgo­zóknak módot nyújt, hogy szö­vetkezeti formában lakáshoz jussanak. Az idén 1645 szövet­kezeti lakás építésére kerül sor, jövő évi befejezéssel. A lakások építése néhány száz kivételével megkezdődött és jó ütemben halad. Budapest hét kerületében 723 lakást kapnak a szövetkezetek, ki­lenc vidéki városban pedig ősszel alakulnak meg a szö­vetkezetek. A tagok bizonyos kezdő összeggel lépnek be a lakás­építő szövetkezetekbe. Az összeg meghatározásánál mesz­­szemenően figyelembe veszik a belépők viszonyait, a lakás árának a belépési összegen felüli részére az állam az OTP útján kölcsönt folyósít kedve­ző visszafizetési feltételekkel. A jövő esztendőben a szövet­kezetek szervezése az eddigi­nél nagyobb arányú lesz. Z. Nagy Ferenc kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemes és eredmé­nyes munkássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából Z. Nagy Ferencnek, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökhelyettesének a Munka Érdemrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést hétfőn Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke nyúj­totta át

Next