Magyar Nemzet, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2 Magyar és szovjet államférfiak táviratváltása az új év alkalmából TENISZLABDÁK A beköszöntő új év alkalmából a magyar és a szovjet államférfiak az óév utolsó napján táviratban tolmácsolták újévi jókívánságaikat, üdvözletüket. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke a következő újévi üdvözletét küldte Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet nép nevében forró üdvözletét és legszívélyesebb jókívánságait küldi önnek és az egész magyar népnek az új év beköszöntése alkalmából. A múlt évben testvérországaink méltóképpen elősegítették a békéért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért folytatott harcot, a szocialista tábor egységének és hatalmátnak erősödését. A szovjet nép őszintén örül a testvéri magyar nép sikereinek, amelyeket pártjának vezetésével a szocialista építésben elért. Az MSZMP VII. kongresszusa is kifejezte, hogy a párt szorosan összeforr a néppel, a magyar nép szilárdan felsorakozott az MSZMP, a magyar dolgozók elismert vezetője és győzelmeinek szervezője mögött. Nem kétséges, hogy a most beköszöntő új évben a magyar dolgozók újabb sikereket érnek el a szocializmus építésének nagyszerű ügyében, a világ békéjének megszilárdításában. Moszkva, Kreml, 1959. december 31. Dobi István, Kádár János és Münnich Ferenc N. Sz. Hruscsovhoz és K. J. Vorosilovhoz intézett újévi üdvözlete így hangzik: Kedves Elvtársak! Országaink népei sikerekben gazdag év után örömmel és bizakodással lépnek az új esztendő küszöbére. Ebből az alkalomból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a magunk és az egész magyar nép nevében szívből jövő testvéri üdvözletünket és legőszintébb jókívánságainkat küldjük a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának, személy szerint Önöknek és Önökön keresztül a testvéri szovjet népnek. Őszintén kívánjuk, hogy az új esztendő hozzon még nagyobb sikereket a dicső kommunista párt vezette szovjet népnek a kommunizmus építésében, a politikai, tudományos és kulturális élet minden területén — ügyünk, a marxizmus—leninizmus diadalára. Kívánjuk, hogy koronázzák újabb sikerek a Szovjetuniónak a világ békéjéért és biztonságáért folytatott nagyszerű küzdelmét, hogy az 1960-as esztendőben tovább erősödjék a magyar és a szovjet nép testvéri kapcsolata és együttműködése a szocialista tábor egysége és a szocialista országok népeinek javára. Kedves elvtársak, kívánunk önöknek jó egészséget és sok sikert a Szovjetunió felvirágoztatásáért és az emberiség sékéjéért folytatott munkájukban. Boldog új évet! Budapest, 1959. december 31. Az Országos Béketanács felhívása Az Országos Béketanács az új esztendő alkalmából felhívást bocsátott ki, amely a többi között ezeket mondja: Az emberiség történelme fordulóponthoz érkezett: minden eddiginél kedvezőbb kilátásaink nyíltak arra, hogy a békét megőrizzük és tartóssá tegyük a nemzetek között. Az a jelszó, amelyet a háborúba belefáradt, a háborúból kegyetlen szenvedések árán és pótolhatatlan veszteségekkel megmenekült emberiség 1943- ben az ajkára vett: #Soha többé háborút!* — a népek gondolkodásának és a nemzetközi politikának vezető eszméjévé vált. A népek hisznek abban, hogy a háború elkerülhető. A Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett javaslata az általános és teljes leszerelésről, nemzetközi tárgyalások alapjává vált. A két világrendszer küzdelmében enyhülés áll be és sok jel mutat arra, hogy a torzsalkodás helyét a békés verseny korszaka foglalja el. Éberségre kell ösztönöznünk a népeket a fasizmus és a militarizmus minden újabb megnyilvánulásával szemben. öntudatosan és széleskörű politikai aktivitás vitte előre eddig a békemozgalom ügyét. Ez viszi győzelemre is. A béke megőrzésének, a szocializmus győzelmének eredményekben gazdag esztendei vannak mögöttünk. A békés fejlődés gyönyörű korszaka előtt állunk. Lépjünk előre bátor reménységgel az új esztendőbe azzal, hogy becsületes munkánkkal hazánkat tovább viszszük a felvirágzás útján, hiszen nemzeti és társadalmi törekvéseink megegyeznek az emberi haladás irányával és így hozzájárulnak az egyetemes béke fenntartásához. Az egyházi vezetők látogatása az Egyházügyi Hivatal elnökénél Grősz József. A katolikus egyház vezetői és papjai egyetértenek azzal, hogy a termelőszövetkezet a parasztság további felemelkedésének útja Olt Károly, azÁllami Egyházügyi Hivatal elnöke az új év alkalmából fogadta a római katolikus püspöki kar tagjait, az Országos Béketanács katolikus bizottságának vezetőit, a református egyház püspökeit és főgondnokait, az evangélikus egyház püspökeit és főfelügyelőjét, a magyarországi izraelita egyház vezetőit. A szívélyes légkörben lefolyt beszélgetéseken mindkét fél részéről méltatták az állam és az egyházak közötti viszony kedvező alakulását. Az egyházi vezetők hangoztatták, hogy helyeslik és támogatják a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a széles néptömegek jólétének további emelésére irányuló politikáját. Grősz József kalocsai érsek kifejtette, hogy a katolikus egyház helyesli és támogatja a szocializmust, mert az emberek, köztük a katolikus hívők jólétét és felemelkedését is jelenti. Hangoztatta: a katolikus egyház vezetői és papjai egyetértenek azzal, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kiépítése, a termelőszövetkezet a parasztság további felemelkedésének útja. A megjelent egyházi vezetők újévi jókívánságaik mellett kifejezésre juttatták, hogy az 1960-as évben is készségesen támogatják a kormánynak a szocializmus építésére, a népjólét emelésére irányuló politikáját. Nyolc üstökös tér vissza a világűrből Bartha Lajos csillagász nyilatkozott a magyar sajtónak a múlt esztendő csillagászati kutatásainak tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az Uránia Csillagvizsgáló munkatársai értékes adatokat gyűjtöttek a Hold gyűrűs hegyének vulkanikusságáról. Megfigyelték, hogy a kitörés helyén keletkezett folt a vulkanikus kőzetekhez hasonlóan veri vissza a napfényt. Értékes észleléseket jegyeztek fel a Saturnus bolygó gyűrűjének árnyékjelenségeivel kapcsolatban is. Megállapították a többi között, hogy Földünk déli sarkvidéke jobban lapult, mint az északi, és hogy az Egyenlítő mentén is kisebb dudorodás mutatkozik. A világ leghatalmasabb rádiótávcsövével, „ az angliai Jodrell Bank 76 méteres antennájával sikerült radarjeleket küldeni a Venus bolygóra, és felfogták a radarhullámok visszaérkezését is. Érdekességként említette meg Bartha Lajos, hogy a Merkúr bolygó átvonulása a Nap előtt november 7-én a délutáni órákban történik majd meg, amelyre a magyar csillagászok felkészülnek. Ugyanis Magyarországról már több mint egy évtizede nem tudták megfigyelni a Merkúr átvonulását. Jövőre 8 üstökös visszatérését várják a világűrből. MICSIK CUKRÁSZDA II. Mártírok útja 73. Telefon: 358—184 Minden este 11 órakor HADICS LÁSZLÓ énekel Zene: Pál Sándor—Bányai duó Nyilva: 2 óráig Tánc Alkalmi és disztorta rendelés Egész évben fagylalt, parfait ____________________________________ Magyar Nemzet A TÉRBEN 1959. január 7-án bocsátották fel a mesterséges holdak sikerei után, a Szovjetunióban az Ilunyikot, a Nap körütl keringő első mesterséges bolygót. Sokak szerint az ember örökre a naprendszer foglya marad, mások úgy vélekednek, a bolygórendszer határáig esetleg elvergődünk, többek véleménye még ennél is pesszimistább, (a naprendszer külső határának távolsága max. 6 milliárd km × 5,5 fényóra, a Jupiter távolsága 770 millió km ( kb. 70 fényperc) mondván, hogy még a Jupiter pályáig sem hatolhatunk. Realitása csupán a Venusig, majd a Marsig hatoló automata rakétáknak van, később pedig az ugyanidáig eljutó, de űrállomásról induló járműveknek — emberrel a fedélzeten. Mi az oka a pesszimizmusnak, hiszen alig tíz éve, hogy magasba emelkedett a Föld első kétlépcsős rakétája és csupán egy esztendeje, hogy az első lunyik elszáguldva a Hold mellett, örökre lerázta a Föld gravitációs bilincseit és a naprendszer első mesterséges bolygójává vált. A borúlátásnak egyik oka, hogy ilyen nagy távolságok áthidalásához nagyobb sebességre és több üzemanyagra van szükség. Ha egy 50 tagú expedíciót kívánnánk teljes felszereléssel közvetlenül a Földről a Holdra juttatni, több mint 800 000 tonna indulósúlyú rakétára volna szükségünk. Ha űrállomásról (a Föld körül nagy magasságban keringő emberlakta mesterséges holdról) indítanánk holdrakétát, akkor is 3—7000 ezer tonnás járművekre volna szükség, de azok sem volnának a Földön összeszerelhetők, hanem csak az űrállomás mellett, hiszen az ilyen nagy súlyú járművek a Földön egyszerűen összeroppannának a saját súlyuk alatt. 14 méteres gömb és 7 centis alma Nehogy azt higgyük, hogy a Mars és a Venus megközelítése valami könnyű feladat volna. Ezek elérése csak időben látszik könnyebbnek, mert ne felejtsük, hogy korlátlannak hitt térbeli mozgásunkat jelenleg a kis sebesség korlátozza, így végső soron az idő szab mindennek határt. Mindezek előre bocsátása után érzékeltetni akarjuk, milyen távolságokról van itt szó. Naprendszerünk modelljében a Napot egy 14 méter átmérőjű gömb képviseli, akkor körülötte kering az alig 5 cm átmérőjű Merkúr, 1 km-nél nagyobb távolságban róla követt egy 12 cm-es labda, a Venus, ezután másfél kmnyire következik a Naptól a Venusnál alig nagyobb Föld, majd a 3,5 cm-nyi Hold következik, 2280 méter távolságban pedig a 7 cm átmérőjű alma, a Mars. Ezután a bolygóóriások következnek, 60 km távolságban a Plútó, a bolygórendszer legkülső határán. Ezt nevezzük a naprendszer 1:100 000 000 (egy a százmillióhoz) modelljének. Ez a csökkentés igen szellemes, de azért nehéz elképzelni a 14 méteres gömbtől 2280 méter távolságnyira mozgó 7 cm-es Marsot. A Marsra például csak 2 év 50 naponként indíthatunk rakétát, a Venusra csak 534 naponként. Ha a kedvező időpontot elmulasztottuk, bizony jó időbe telik a várakozás. És egy új fogalommal is találkozunk itt: a kényszerű várakozási idővel, amely a Venuson 468 nap, a Marson 455 nap. Ennyi időt kényszerűen ott kell tölteni — akár tetszik, akár nem —, de meg kell várni, amíg a két égitest kölcsönös napkörüli helyzete megengedi a visszatérést. A Jupiterig már két és háromnegyed év szükséges, a Neptunusra kereken 62 év, a naprendszer külső határára, a Plútó bolygóra pontosan 92 év. Nagy mennyiségű üzemanyag A kémiai rakéták roppant hátránya, hogy a Földtől való elszakadásra szánt roppant üzemanyag az indulás utáni első percekben kiég, azontúl a rakéta pályája csak a tartalék üzemanyagok terhére módosítható. Jó példa erre a III. lunyik, amelynek fél keringési ideje közel 600 000 másodperc, ezzel szemben motorjai mindössze 400 másodpercig működtek! Természetesen ilyen problémákat automata járművel alig oldhatunk meg, az ilyen feladatokhoz már ember is kell. A pályakorrekciók pedig jelentős üzemanyag többlettel járnak. Egy Mars-utazáshoz például 270 nap kell, de ezt az időt egyhetedére csökkenthetjük, ha a felhasznált energiát megduplázzuk. A várakozási idő azonban nem csökkenne ennek arányában, így az egész út továbbra is 8 hónap maradna. A Neptunus eléréséhez már kétszer akkora sebesség volna szükséges, mint amekkorával az első szputnyik rendelkezett (2X8,11,62). Ez természetesen minimális sebesség. Általában, ha több energiát tudunk befektetni, a tiszta repülési idő rohamosan csökken. A Neptunus-utazás másfélszeres energiabefektetés mellett alig két évre csökkenne. Általában az egész nap- rendszer vonzóerejének leküzdéséhez 16,6 km/mp sebességre lenne szükség akkor, ha az elindított testet a Föld mozgásirányába indítanák. A Szovjetunió valószínűleg máris rendelkezne is ilyen eszközzel, de alapos okuk van rá, hogy ezt a kísérletet egyelőre ne hajtsák végre. Vajon hová kerülne ez a test, amely lassan keresztezné a Plútó pályáját és az intersztelláris (csillagok közötti) tér felé venné útját? A világűr, amely bennünket környez, olyan irtózatosan üres, hogy egy köbcentiméternyi térrészre legfeljebb egy hidrogénatom és ennek század része jut por formájában. Ha a csillagokat ebben az üres térben teniszlabdának gondolnánk, úgy a legközelebbi vagy 40 km-re helyezkedne el és évi mozgásuk alig tenne ki néhány centimétert, gyakorlatilag mozdulatlannak nevezhetnénk őket. Nincs is értelme az ilyen sántító hasonlatoknak, mondjuk meg számokkal: a csillagokat átlagosan négy fényév távolság választja el egymástól, annak a távolságnak a négyszerese, amelyet a fénysugár 300 000 km/mp sebességgel befut. A ténylegesen legközelebbi csillag távolsága 4,15 fényév, ez kilométerekben kifejezve 41 billió kilométer, vagy Föld—Nap arányban ez 271 000 Föld—Nap távolság, más szóval csillagászati egység (149,5 millió km). E távolság befutásához a szakadatlanul száguldó lunyikoknak több miuuiiiiiiunuiiiiiiiiimmniniv mint százezer évre volna szükségük, de még a 100 km kezdősebességű űrhajó is 14 000 évig barangolna a csillagok közötti térben. Úgy látszik, örökre a naprendszer foglyai maradunk. Hol keressük a megoldást? Az egyedüli kivezető utat az atom- és fotonrakéták jelentik. Ezekkel kell most kissé közelebbről megismerkednünk. Ezek az elemi részecskéket fénysebességgel, vagy közel fénysebességgel dobják ki magukból. Nukleáris lámpa A fotonrakétának még az elméleti változata sem született meg, csupán annyit sejtenek róla a fizikusok, hogy megépítése nem lenne ellentétes a fizika törvényeivel. Az ilyen rakétákkal — elméletben akár millió vagy milliárd éves utazásokat is tehetünk (földi időszámítás szerint), míg a rakéta szerinti idő alig tesz ki néhány évet. A fotonrakéta nem egyéb, mint nagyerejű nukleáris lámpa, amely erős fotonáramot termel, akár egy igen magas hőmérsékletre hevített fekete test. A számítások szerint hatásfoka százbilliószorosa lenne egy mai rakétának, ugyanakkor a fókuszban 200—350 ezer fok volna a hőmérséklet. Ennek hőszigetelése még el sem képzelhető, s az sem, hogyan indítsák el ezt a járművet. Fotonrakétával már nemcsak a szomszédos csillagokat, hanem egész csillagrendszerünket felkutathatnánk, sőt felkereshetnénk a távoli csillagrendszereket is. Az idő relativitása pedig arról biztosítana bennünket, hogy a gyorsan mozgó rakétában csak néhány év telne el, míg a Földön ezalatt évmilliók vagy milliárdok. Az olvasónak ez furcsa, mert mi csak egyféle időt ismerünk, amit a Föld tengelyforgásával, vagy napkörüli keringésével mérünk.. . Az atomrakéta kijuttatna bennünket a bolygórendszerből, míg a közel fénysebességű atomrakéta megismertetné velünk a világegyetemnek olyan vidékeit, ahol még a madár sem járt. Mindez nem fizikai bűvészmutatvány, így a Földön kérlelhetetlenül lepereg sok ezer vagy sok millió év, míg a rakétában csak néhány. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a rakétába zárt embercsoport messze elmarad a fejlődés fokán, a visszatérőket a földiek úgy fogadnák, mint mi a történelemelőtti ősembert. Gauser Károly .Péntek, 1960. január 1. 4inunmiunimuniinir a BMig / Eljutnatunk-e / / a csillagokig / Ragyogó színészi alakítások ! Igaz történet! Látni kell! Új magyar film Széles változatban is 14 éven alul nem ajánlott Bemutató : JANUÁR 7 A filmet bemutató budapesti mozik a premiert követő négy nap minden előadásán 1 darab MEGHÍVÓT sorsolnak ki a január 16-án tartandó közönség•A művész találkozóra