Magyar Nemzet, 1960. április (16. évfolyam, 78-102. szám)

1960-04-01 / 78. szám

fentek, 1960. április 1.) A Biztonsági Tanács folytatja a dél-afrikai helyzet megvitatását New Yorkból jelenti a TASZSZ. Szoboljev, a szovjet küldött a Biztonsági Tanács­ban hangsúlyozta, küldöttsé­gének véleménye szerint sem­mi kétség nem fér ahhoz, hogy a Biztonsági Tanácsnak meg kell tárgyalnia az afrikai kon­tinensen kialakult nyugtalaní­tó helyzetet, ha azt 29 ázsiai és afrikai állam kéri. A tanács hatáskörét illetően hozzáfűzte, hogy a kérdés nem első ízben szerepel napirenden, s az ENSZ közgyűlése is már több ízben ajánlotta a Délafrikai Unió kormányának, hogy­ sza­kítson fajüldözési politikájá­val. A legutóbbi dél-afrikai események — folytatta a szov­jet küldött — tökéletesen iga­zolják a 29 ázsiai—afrikai tag­állam lépését, amellyel felhív­ták a világ közvéleményének figyelmét arra, hogy a dél­afrikai hatóságok politikája nemcsak az emberi jogok dur­va megsértését jelenti, h­a­nem­ veszélyezteti Afrika bé­kéjét és biztonságát is. Fenre dél-afrikai küldött után Monzsi Szlim, Tunézia képviselője emelkedett szólás­ra. Hiteles tényeket sorolt fel a Dél-Afrikában lezajlott vé­res eseményekről és hangsú­lyozta, hogy ezek az esemé­nyek ismételten bizonyítják a fajüldöző politika képtelensé­gét. Közölte, hogy­ a legutóbbi napokban több mint 200 em­bert tartóztattak le a Délafri­kai Unióban szabadelvű néze­tei miatt és a hatósági meg­torló intézkedések tovább foly­nak változatlanul feszült hely­zet közepette. Monzsi Szlim, a Délafrikai Unió politikáját a hitlerista Németország zsidó­gyűlölő politikájához hason­lította. Kétórás szünet után a Biz­tonsági Tanács folytatta dél­utáni ülését. Az első szónok Korea ceyloni küldötte volt, aki hangsúlyozta, a Délafrikai Unió kormánya az egyedüli a világon, amely hivatalosan is hirdeti a fajgyűlölő politikát. Ezután India, Etiópia, Pa­kisztán és Libéria képviselői szóltak a vitához. Élesen el­ítélték a dél-afrikai kormány politikáját, amely sérti az ENSZ alapokmányának előírá­sait s az emberi jogokról szóló nyilatkozat rendelkezéseit. Dzsha nagykövet, India kül­dötte rámutatott, hogy a dél­afrikai események természe­tüknél, eredetüknél és követ­kezményeiknél fogva messze túl mennek az ország belső hatáskörén és mély aggo­dalommal töltik el az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a vi­lágot. Mint az AP diplomáciai for­rásokból értesül, Ghar­a, Gui­nea és Tunézia megtorlásként a Délafrikai Unió diplomáciai bojkottálása mellett foglal ál­lást, Ceylon, India és Pakisz­tán viszont enyhébb szankciót indítványoz. A Délafrikai Unióban nyolcvan éve nem volt ilyen feszült a helyied Jotuinnesburgból jelenti a TASZSZ. A letartóztatott 150 haladó érzelmű személyiség szabadon bocsátását követelő 30 000 Fokváros-környéki né­ger tüntetése világosan bizo­nyítja, a bennszülött lakosság növekvő erejét és önbizalmát. A helyzet változatlanul rend­kívül feszült. Fokvárosban és környékén folytatódik az álta­lános sztrájk és a négerek Magyar Nemzet Forr ponton a dél-afrikai helyzet A külpolitikai helyzet i­ 1 VÁLSÁGOSRA FORDULT A DÉL-AFRIKAI HELYZET. -*-*A szükségállapot kihirdetése most már nemcsak az angol közvéleményt, hanem a hivatalos köröket is rendkívüli mó­don aggasztja, gazdasági körökben pedig egyenesen rémületet keltett a Verwoerd-kormány intézkedése. Még Selwyn Lloyd is kénytelen volt kijelenteni: Anglia »nem ellenzi« a Bizton­sági Tanácsban folytatott tárgyalásokat. Ami a politikai és gazdasági körök félelmét illeti, ez elsősorban abból a nagyon is reális és várható következményből ered, hogy a Dél- Afrikában lejátszódó események meggyengsítik a szigetország befolyását, s lehetőség nyílik arra, hogy szövetségesei — mind gazdasági, mind politikai szempontból — behatolja­nak a Délafrikai Unióba. Az Egyesült Államok részéről meg­nyilvánuló ájtatos tiltakozás (hiszen Amerikában is üldözik a színesbőrűeket) arra enged következtetni, hogy nem alap­talanok Nagy-Britannia aggodalmai. Anglia természetesen igen nehéz helyzetben van. Az előbbi okoknál fogva nem foglalhat állást, a Verwoerd-kor­mány ellen, de nem helyezkedhet szembe a világközvélemény ti­ltalozásával sem. Úgy látszik, hogy — legalábbis a sajtó­ban — az utóbbi tényezők hatása érezhető, mert a legtöbb polgári lap hangja arra mutat, hogy Anglia mossa kezeit és megtagadja a Délafrikai Unió kormányát. A Times, amely eddig feltűnő tartózkodással kezelte az ügyet, vezércikkében rámutat, hogy Verwoerd nem ura a helyzetnek. Politikájá­nak kudarcát mutatja a különböző színű férfiak és nők le­tartóztatása. Ez mindennél világosabban bizonyítja, hogy a fekete embert ellenségnek tartja. A dél-afrikai miniszterel­nök magára marad.­­Süllyedése borzalmas példája annak, hogy akit az istenek el akarnak pusztítani, azt megfosztják a böl­csességtől — írja a Times. A Daily Mirror követeli, hogy Iy Macmillan figyelmeztesse Verwoerdet: az angol kormány többé nem támogatja sem a parlamentben, sem az ENSZ-ben, sem másutt. Hurley durbani katolikus érsek nyilatkozatában h­an­gsúlyozta: Dél-Afrikában a láncreakciós robbanások­ bekö­vetkezése várható s ez okvetlenül szükségessé tenné ENSZ- rendfenntartó erők közbelépését.­­ AZ AMERIKAI—ANGOL NÉZETELTÉRÉSEK ÚJABB OLDALÁT világítják meg a két ország lapjai. Bár Mccmillan és Eisenhower tárgyalásain az amerikai elnök •■■gazdasági semlegességet* ígért Angliának, a kommentárok­ból világosan kiderül, hogy közel sem ilyen egyszerű a kér­dés. A New York Times a két államfő közötti ellentétek egyik legfontosabb kérdéseként említi az európai közös piac és a szabadkereskedelmi övezet problémáját. Mint a lap írja, Macmilan aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Amerika hiva­talosan támogatja majd a hat ország (Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok) közös pia­cának új vámrendszerét, amely az Anglia­ vezette héttagú sza­badkereskedelmi egyezmény ellen irányul.­­London határozot­tan szembenáll a közös piaccal, az Egyesült Államok viszont és­pen ezt támogatja« — foglalja­ össze röviden a nézetelté­rések magját a New York Times. Természetesen nem került le a napirendről az atomkí­sérletek betiltásának kérdése. Az angol sajtó továbbra is gon­dos óvatossággal kezeli Macmillan és Eisenhower megegye­zését. A lapok állásfoglalásában új jelenség, hogy most már elsősorban az elintézetlenül hagyott kérdéseket emelik ki. A Guardian rámutat, hogy a moratórium tartamának hosszú­sága, az évenként engedélyezett megszemlélések száma, az el­lenőrző bizottságok összetétele, a szavazási eljárások — mind olyan, kérdések, amelyekben az angol miniszterelnöknek és az amerikai elnöknek még tárgyalásokra van szüksége. mozgalmához csatlakoznak a hinduk és más színesbőrűek is. Sharpeville-ben eltemették a március 21-i vérfürdő 34 áldo­zatát, de a rendőrség csak a közvetlen hozzátartozóknak engedte meg, hogy részt ve­hessenek a szertartáson. Mint az AP jelenti, a Fokvárostól 10 mérföldre levő Waterkloof néger lakótelepen újabb össze­tűzés történt. A részletekről még nem érkezett hír. Igen elmérgesedett a helyzet Kaya Mandi helységben is. Északról katonai csapaterősítéseket szállítottak Johannesburgba. Egyébként Reuter-jelentés sze­rint a Délafrikai Unió legfelső bíróságának intézkedésére a letartóztatott 234 néger vezető közül 73 személyt szabadon­­bocsátottak. Az AP összefoglaló jelenté­sében megállapítja, hogy a Délafrikai Unióban a zulu­­kafuerek 1879-ben történt fel­kelése óta még sohasem volt olyan, feszült a viszony a fehé­rek és a színesbőrűek között, mint most.. Az UPI, az AFP és több más nyugati hírügynökség egyöntetű tudósítása szerint valóságos pánik támadt a jo­hannesburgi értéktőzsdén. A részvények értéke néhány óra alatt 76 millió fontsterlinggel csökkent. A sharpevillei vé­rengzés óta a részvények árfo­lyamának értékcsökkenése megközelíti a 200 millió font­­sterlinget. Macmillan beszéde az amerikai szenátusban Az angol miniszterelnök visszautazott Londonba Washingtonból jelenti az MTI. Macmillan angol minisz­terelnök befejezte amerikai látogatását és visszarepült Londonba. Az amerikai szená­tus külügyi bizottsága előzőleg fogadást adott az angol vendég tiszteletére. Macmillan felszó­lalásában kijelentette: lehet, hogy 1960 történelmi jelentősé­gű év lesz. A két nagyhatalom fegyverkezése olyan fokig ju­tott — folytatta a miniszterel­nök —, hogy lehetővé válik s kölcsönös érdekeknek megfe­lelten a Nyugat és a Kelet vi­szonyának járatása. Macmillan ezután az ameri­kai szenátusban mondott be­szédet. Mint a TASZSZ jelenti, az angol miniszterelnök han­goztatta: a világon ma még igen sok viszály­góc van. Az elmúlt évben azonban a hely­zet némiképpen javult és a nagyhatalmak között csökkent a fe­szültség. Macmillan kitért moszkvai útjára is. Emlékezte­tett arra, hogy az Egyesült Ál­lamokban ezt a látogatást egy­általán nem nézték jó szem­mel. Ma viszont — folytatta — divatossá vált a világ vezetői­nek kölcsönös látogatása. Az angol miniszterelnök rámuta­tott, hogy minél többet érint­kezzenek egymással a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok, annál kevesebb lesz an­nak az esélye,, hogy véletlen, tévedés vagy ostobaság foly­tán új világháború tör ki. Mac­­millan kijelentette: a Nyugat­nak nem szabad olyan egyez­ményeket elfogadni, amelyek hátrányosak számára. Ugyan­akkor hangoztatta, hogy csök­kentené a megegyezés esélyeit, ha a Szovjetunióval folyta­tandó tárgyalásokon gyanakvó lenne a nyugati álláspont. Mint az UPI hírügynökség közli, Macmillan kijelentette, hogy a nyugati világ gazdasá­gilag és politikailag kettésza­kad, ha a közös piac és az EFTA országai nem tudják összehangolni álláspontjaikat. Washington zsoldos haderőt szervez Kuba ellen Washingtonból jelenti az MTI. Lincoln White, az ameri­kai külügyminisztérium szóvi­vője nyilatkozatot olvasott fel a sajtó képviselői előtt. A nyi­latkozat visszatért Fidel Castro kubai miniszterelnök legutób­­­bi televíziós beszédére és han­goztatta, az Egyesül­* Államo­kat »aggodalommal tölti el, hogy Kuba nem tartja magára nézve kötelezőnek a Rio de Ja­­neiróban kötött szerződést*. Mint ismeretes, a 13 évvel ezelőtt kötött szerződésben az amerikai országok vállalták, hogy összehangoltan küzde­nek a kommunizmus ellen­. Az amerikai külügyminiszté­rium új nyilatkozatának el­hangzásával egy időben a Hog című havanai lap felhívja a fi­gyelmet azokra az utóbbi idő­ben fokozódott erőfeszítésekre, amelyek Kuba-ellenes közös akcióra kívánják megszervezni az amerikai államokat. Már­cius közepén­­tett látogatást" Mexikóban és több más közép­amerikai országban egy kül­döttség, amely az amerikai ál­lamok Washington befolyása alatt álló szervezetének­­­vé­delmi bizottságát­ képviselte. Egy héttel később már 37 tagú amerikai katomai küldöttség ér­kezett Peruba, s utána végig­utazta mindazokat a dél-ame­rikai országokat, amelyeket Eisenhower nem keresett fel személyesen. Most pedig R. Gaither-nak, a Karibi-tenger térségében állomásozó ameri­kai fegyveres erők parancs­nokának akadt sürgős dolga ismét Mexikóban. A lnvédelmi­ és katonai kül­döttségek egyre sűrűsödő utaz­gatásai Közép- és Dél-Ameri­­kában arra utalnak, hogy Washington különleges közös haderőt kíván összetoborozni az amerikai országokból, ame­lyet azután felvonultathatna Kuba ellen — állapítja meg vé­gül a lap. Beterjesztették Genfben az Eisenhower—Macmillan tanácskozások eredményeként kidolgozott nyugati javaslatot Genfből jelenti az MTI. Genfben csütörtökön megtar­tották az atomfegyverkísérle­­tek megszüntetéséről tárgyaló kelet—nyugati értekezlet 191. ülését. Az ülésről kiadott hivatalos közlemény szerint az angol és az amerikai küldöttség veze­tője előterjesztette Eisenhower elnök és Macmillan miniszter­elnök március 29-i nyilatkoza­tát, amely Carapkinnak, a szovjet küldöttség vezetőjének legutóbbi javaslatával foglal­kozik. Az UPI értesülései szerint a két nyugati hatalom rövidle­járatú moratóriumot javasolt a Szovjetuniónak a 4,75 szeiz­mikus nagyságrendnél kisebb földalatti nukleáris robbantá­sokra. Az AFP jelentése szerint a nyugati küldöttségek által fel­olvasott nyilatkozat alig tér el az Eisenhower a Macmillan ta­nácskozásokról kiadott közle­ménytől. Carapkin, a szovjet küldött­ség vezetője az ülés után új­ságíróknak kijelentette, hogy tanulmányozni fogja a nyu­gati nyilatkozatot. Az értekezlet legközelebbi ülését pénteken délutánra tűz­ték. A (Párizs, AFP) Maurice Challe tábornokot, a francia fegyveres erők volt algériai fő­­parancnokát kinevezték a NATO közép-európai főpa­rancsnokává. Challe a nyuga­lomba vonuló Valluy tábornok utóda lesz. A. (Kairó, Reuter) Az Arab Liga tanácsa Kairóban csütör­tökön nagyköveti szinten ülést tartott, amelyen megvitatta a Palesztinai kérdést. Az ülésen Irak és Tunézia küldötte nem vett részt. A (Stockholm, MTI) A Svéd parlament jóváhagyta Svéd­ország belépését az Európai Szabadkereskedelmi Társu­lásba. Nyugat-Németország katonai terjeszkedése a NATO-tagállamok hadügy­minisztereinek értekezletén Párizsból jelenti az MTI. A NATO tagállamok hadügymi­niszterei csütörtök délelőtt megkezdték kétnapos értekez­letüket. Mint­­a nyugati hír­ügynökségek jelentik, a meg­beszélésen a katonai politika több kérdése kerül szóba, így hadtáp- és kiképzési problé­máit, különös tekintettel Nyu­­gat-Németországra, a fegyve­rek szabványosításának terve; az Egyesült Államok javasla­ta, hogy Európa nagyobb részt vállaljon a katonai kiadások­ból, valamint egy angol javas­lat arról, hogy a szövetségesek összpontosítsák anyagi erőfe­­szítéseiket a NATO-hoz tarto­zó övezet katonai erejének megszilárdítására. A nyugatnémetek javasolják a NATO hadtáp-rendszerének átszervezését. Több NATO tag­állam, köztük Franciaország is, támogatja Nyugat-Né­­metországnak azt a követelé­sét, hogy bocsássanak rendel­kezésére katonai berendezése­ket nyugatnémet területen kí­vül. Ezért várható, hogy a hadügyminiszterek értekezle­tén javaslatok hangzanak majd el a hadtáp-problémák közös megoldásáról. Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter tájékoztatni kí­vánja az atlanti szövetségese­ket, miért van szüksége Nyu­­gat-Németországnak katonai berendezésekre országának ha­­tárain kívül. A bonni kormány erre vonatkozólag memoran­dumot juttatott el az atlanti szövetségeseidhez,­­ kifejtve, hogy amennyiben a NATO ke­retében nem sikerül elintézni a nyugatnémet hadsereg után­pótlási és kiképzési problémái­nak megoldását, akkor a szö­vetségi kormány kénytelen lesz ebben az ügyben külön­­külön megállapodásokat kötni egyes országokkal. Ennel­ kap­csán a Reuter megjegyzi, hogy Franciaország felajánlotta használatra cognaci repülő tá­maszpontját Nyugat-Németor­­szágnak. Bonn ultimátummal próbálja zsarolni Guineát Bonnból jelenti a TASZSZ. A nyugatnémet kormány olyan nyilatkozatot akar kierősza­kolni a Guineai Köztársaság­ból, amely szerint nem ismeri el a Német Demokratikus Köz­társaságot. Közvetlenül azután, hogy létrejött a diplomáciai viszony Guinea és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött, a nyugatnémet kormány felhatalmazta Brentano kül­ügyminisztert, szakítsa meg a kapcsolatokat Guineával, ha az nem jelenti ki, hogy nem is­meri el az NDK-t. A Guineai Köztárssaág kormánya felelet nélkül hagyta ezt a leplezet­lenül ultimátum-jellegű köve­telést. Boonn hivatalos körei azon­ban ebbe­­nem nyugodtak bele. Von Etzdorf, a bonni kormány különleges felhatalmazottja Conacry-ba utazott, hogy meg­szerezze Sekou Touré elnöktől a Bonn által kívánt nyilatko­zatot.­­­Amennyiben ismeretes — írja csütörtökön a Frankfurter Rundschau —, a külügyminisz­térium képviselője felhívja majd a guineai elnök figyel­mét, hogy a kormány határo­zatban hatalmazza fel a kül­ügyminisztert, szakítsa meg a kapcsolatokat Guineával, ha Guinea nem jelenti ki világo­san, hogy nem ismerte el az NDK-t és nagykövetcsere út­ján nem teremtett vele diplo­máciai kapcsolatokat.* Az olasz szenátus elutasította Merzagora lemondását Rómából jelenti az AFP. Az olasz szenátus első tavaszi ülé­sén egyhangúlag elutasította Merzagora szenátusi elnök le­mondását. Merzagora azért mondott le tisztségéről, mert kifogásolta, hogy Segni előző­leg nem kérte ki a parlament véleményét kormánya lemon­dásához és ez nagy visszatet­szést keltett a Keresztényde­mokrata Párt körében. Merza­gora független képviselőnek tekinti magát, bár annak ide­jén a Kereszténydemokrata Párt listáján választották sze­nátornak. Említett február 25-i beszédében élesen elítélte az olasz politikai élet­­­korrupt légkörét­. A beszéd a szenátus előző ülésszakának utolsó ülé­sén hangzott el, s ezért a sze­nátus csak most foglalkoz­hatott vele. A francia hírügy­nökség úgy értesült, Mezza­gora ezután dönt arról, hogy a szenátus határozata értelmé­ben visszavonja-e lemondá­sát, vagy kitart szándéka mel­lett. Mint a DPA jelenti, Tamb­­roni miniszterelnök Alberto Folchi eddigi külügyi állam­titkárhelyettest legközvetle­nebb munkatársának egyikévé, miniszterelnökségi államtit­­kárhelyettessé nevezte ki. Is­meretes, hogy az új olasz kor­mánynak a hét végéig el kell készítenie programtervezetét. __J Hruscsov távirata az iraki békehar­cosokhoz Moszkvából jelenti a TASZSZ. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, táv­iratban üdvözölte az iraki bé­­keharcosok harmadik kong­resszusát, sikereket kívánt a kongresszusinak a világbékét szolgáló munkájához. Irak nagymértékben hozzá­járul ahhoz a közös harchoz — hangoztatta többek között Hruscsov —, amelyet a béke­­szerető erők vívnak a béke megőrzéséért és megszilárdítá­sáért, az általános­ és teljes le­szerelésért, a békés együttmű­ködésért és a népek független­ségéért. Az iraki nép e nemes harcban meleg együttérzésre és támogatásra talál majd a szovjet népnél, mind a többi békeszerető népeknél. I

Next