Magyar Nemzet, 1960. október (16. évfolyam, 233-258. szám)
1960-10-01 / 233. szám
Csombalt, 1960. október 1. 0 Bombást, 1960. október 1 _______________Magyar Nemzet______________________________________ II Hazafias Népfront Országos Tanácsa invitál az oktatási reform irányelveit A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a népfront székházában Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével pénteken ülést tartott. Az elnökségben foglalt helyet dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Politikai Bizottság tagja, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Bognár Rezső, Harrer Ferenc és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos tanácsának alelnöke igyenek a közgyűlésen, pedig eredetileg nem is volt szándékukban. Kádár János egész népünket képviseli . Egész népünk nagy bizalommal tekint a magyar delegáció munkájára. Kádár János elvtárs egész népünk nevében szólal majd fel az ENSZ-közgyűlésen, hogy mint a magyar nép illetékes és hivatott képviselője kifejtse a magyar álláspontot a napirenden levő kérdésekben, köztük az úgynevezett "magyar kérdéssel" kapcsolatben is. Kívánunk egészséget, sok sikert felelősségteljes munkájához. (Nagy taps.) Az Országos Tanács ezután nyilatkozatot fogadott el, amelyben a jelenlegi ENSZ- közgyűlésen szereplő legfőbb kérdésekben foglalt állást. A nyilatkozatot vasárnapi számunkban ismertetjük. Az elnöki megnyitó után dr. Ortutay Gyula mondta el beszámolóját az iskolareformról.tellektualizmus, meglazult az élettel való kapcsolatuk, s ezért továbbfejlesztésre szorulnak. A továbbfejlesztést nem sietjük el, az oktatásügyben az eredmények nem máról holnapra érnek be. Vannak, akik a humánus műveltség csorbulását érzik. Elfeledkeznek arról, hogy amióta a reneszánsz humanizmusa az emberi gondolkodás figyelmét az idealista spekuláció szférájából a földre irányította, a valóság megismerése a művelődés minden síkján az embert szolgálta. Ez a humanizmus azonban csak kevés felvilágosult ember tulajdona lehetett. Most a szocialista humanitás gondolata egyre szélesebb körben árasztja fényét az emberre. Az oktatási reform új típusú, szocialista embert teremt. — Meg kell értetnünk minden szülővel, hogy az új típusú iskolában nem kevesebb tudást "osztanak", hanem többet. — ez az életre jobban felkészítő iskolatípus. Az iskolareform az egyéni érdekeket öszszeegyezteti a szocialista társadalom érdekével. A pedagógus társadalom különös helyesléssel fogadta a reformtervezetnek azt a mondatát, amely kimondja: »meg kell valósítani az egész oktatásügy egységes irányítását". Ezt követeli a ma még meglevő hibák kijavításának szükségessége is. Rchátz Imre a továbbiakban arról beszélt, hogy amikor a fizikai munka helyet kap oktatási rendszerünkben, a tanulókban új etikai értékek bontakoznak ki. Az egészséges versengés szelleme serkenti a fiatalokat, megismerik a jól végzett munka örömét, az alkotás ízét. A tanárokon, tanítókon múlik a reformtervezet megvalósításának jelentős része, s ők szívesen vállalják ezt a feladatot. Erdey-Grúz Tibor egyetemi tanár felszólalásában hangsúlyozta: — Elérkeztünk odáig, hogy ma már nem elégedhetünk meg az általános iskola elvégzésével. Magasabb fokú képzettségre van szükség. Az általános iskolának tehát nem lezárt egészet képező ismeretanyagot kell a növendékeknek adnia, hanem olyan alapot, amely alkalmas az »emeletek« felhúzására. Az így felszabaduló energiát pedig nagyszerűen hasznosíthatjuk a korszerű műveltség másik ágánál, a gyakorlati életre nevelésnél. Az úgynevezett 5 plusz 1-es oktatás napjainkban, mondhatni közönségsikert arat. Olyan szülőket is meghódított, akik korábban idegenkedtek tőle. Ugyanakkor vigyázni kell, hogy az iskolákban a fizikai munka valóban nevelő jellegű legyen, s jól szolgálja a célt: a gyerekek jellemének kialakítását. • Vígh Imre székkutasi termelőszövetkezeti elnök felszólalását is nagy tetszéssel fogadták a tanácsülés részvevői. — A tudás olyan teher — mondotta —, amiből minél több van, annál könnyebbnek érzi az ember. Én a parasztfiatalok dolgáról akarok beszélni. Gyermekeinket úgy neveljük már az általános iskolában, hogy egész életükben érezzék a frissen szántott barázda szagát, a frissen sütött kenyér illatát és becsüljék a parasztembert, a munkásembert. Arra is szükség van, hogy az eddiginél többet tegyünk azért, hogy a falvakban, a tanyákon is pezsgő kulturális élet legyen. Szabó Árpádné pedagógus, a csurgói járás népfrontbizottságának elnöke, a 14. életévüket betöltött, a 8 általánost elvégzett és tovább nem tanuló fiatalok helyzetével foglalkozott. Ezek a gyerekek az úgynevezett továbbképző iskolák padjaiban készülnek fel az életre, de hogy ez a felkészülés valóban alapos, sokoldalú legyen, mind a hivatalos, mind a társadalmi szervektől több segítségre lenne szükség. Dr. Öveges József egyetemi tanár arról szólt, hogy hazánkban már-már nagyméretű tanulási lázról beszélhetünk. A József Attila Szabadegyetemen például meg kellett hosszabbítani a jelentkezési határidőt, mert még az utolsó napon is nagyon sokan jöttek az üzemeikből, gyárakból. — Ha a nép számára fontos a tanulás — hangsúlyozta —, akkor legyen még sokkal fontosabb a pedagógusok számára. Nagyobb energiát kell fordítani a tanítók, a tanárok továbbképzésére, s jobban törődni a nevelők önképzésével. Dr. Öveges József ezután szóvátette, hogy szükség lenne egy olyan intézményre, ahol a gyerekek és a felnőttek a gyakorlatban is megismerkedhetnének a technika, a tudomány vívmányaival. Nagy Józsefné, a Goldberger Textilművek igazgatója arról beszélt, hogy nagyot változott az élet náluk a gyárban is. Az évszázados, hagyományos módszerekről szinte ugrásszerűen áttérnek az új technika alkalmazására, az automatizálásra. Elmondhatom — folytatta —, hogy nagy a tanulási vágy a mi munkásainkban is. Tudásuk gyarapításához lehetőleg minden segítséget megadunk. Az üzemben technikum működik két-két első és második osztállyal. Sokan járnak tőlünk az esti egyetemre is, a gyár pedig gondoskodik arról, hogy munkájuk végeztével ott helyben tanársegédekkel és más szakemberekkel konzultálhassanak. Munkásaink és az értelmiség között újfajta társadalmi kapcsolat van kialakulóban — mondotta. Földi Iván, a dombóvári gimnázium igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a vidéki középiskolák egy részében ma még sokszor nehézségek vannak a gyakorlati oktatás bevezetésénél. Teremhiány stb. akadályozza munkájukat. A hivatalos és a társadalmi szervek összefogásával sokat sem segíthetnénk a helyzeten. Bakai Mária, akasztói pedagógus hangsúlyozta: ,, , A reformtervezet a legnagyobb feladatot, a szocialista ember nevelését tűzte ki célul a pedagógusok elé. Arról beszélhetünk gyermekeinknek, hogy a mi országunkban minden ember annyit ér, amennyivel ahazája javát szolgálja. Társadalmunk minden munkát egyformán megbecsül. Ugyanakkor ma még elő-előbukkan a fizikai és szellemi munka közötti ellentét. Ha le akarjuk rombolni ezt a választóvonalat, akkor elsősorban az emberek gondolkodásmódjában kell változást elérni. Varga Béla nagykanizsai pedagógus, a Zala megyei népfrontbizottság elnöke elmondotta, hogy megyeszerte megvitatják a reformtervezetet, s szülők és nevelők köszöntik örömmel az ebben megjelölt célokat. Ezután arról szólott, hogy nem szabad a sültgalambra várni, ha netán valami akadály gátolja a gyakorlati oktatás bevezetését. Náluk egy helyen például úgy küzdötték le a nehézségeket, hogy a szülőkhöz fordultak. Az eredmény: három hónap alatt elkészült a százezer forint értékű műhely, amelyet 21 ezer forint értékű felszereléssel láttak el. Nagy Dániel, az ElnökiTanács elnökhelyettese a tanulók túlterhelésének kérdésével, a tanyai és a városi iskola között ma még több helyen meglevő különbségek megszüntetésének fontosságával foglalkozott, s többek közötthangsúlyozta, hogy az iskolákban fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a gyakorlati foglalkozások idejének megfelelő kihasználására. A vitában Tóth Lajos vezérőrnagy szólalt fel utolsónak. Arról beszélt, hogy amikor az egész társadalom vitafórumán tanácskoznak oktatási rendszerünk megújításáról, az úgynevezett humán műveltség és a gyakorlati ismeretek együttes elsajátításának kérdéséről, az új szocialista, s éppen ezért korszerű műveltség megteremtéséről, nem szabad megfeledkezni az új típusú iskola egy harmadik hivatásáról sem. Fiataljaink a haza szeretetével együtt tanulják meg: szükség esetén a haza védelme is az ő feladatuk. A hozzászólásokra dr. Ortutay Gyula válaszolt, majd Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének zárszavával befejeződött az ülés. Kállai Gyula elnöki megnyitója Kállai Gyula elnöki megnyitójában a többi között megemlékezett a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló ENSZ-közgyűlésről, amelyen a Magyar Népköztársaság delegációja Kádár János vezetésével vesz részt. — Mi, akik idehaza figyeljük a közgyűlésről érkező híreket — mondotta —, úgy érezzük, hogy a mostani ülésszak bizakodással töltheti el a béke ügyének minden őszinte hívét, harcosát. Nem elbizakodottsággal, hanem bizakodással! Nem úgy tekintünk az ENSZ mostani közgyűlésére, mint olyanra, amely egy csapásra megoldhat és meg is old minden napirenden levő kérdést. Viszont a mostani közgyűlés óriási lépéssel viszi előbbre a már régóta megoldásra váró nemzetközi kérdéseket és a béke erői még inkább elszigetelik a hidegháborús erőket. Ez a folyamat, vagyis a hidegháborús erők visszaszorítása nem most kezdődött a nemzetközi életben. A Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a világ többi haladó erőinek erőfeszítései már a múlt évben meghozták a maguk gyümölcseit és — amint Hruscsov elvtárs több ízben megállapította — a hidegháború jege már akkor töredezni kezdett. Az imperialista erők visszaszorulását, a békéért, a békés egymás mellett élésért folyó harc sikerét világosan megmutatta a Szovjetunió miniszterelnökének amerikai útja és az a tény, hogy pontosan egy esztendővel ezelőtt az ENSZ-közgyűlésén Hruscsov elvtárs beterjesztette a Szovjetunió leszerelési javaslatát. A béke erőinek ellentámadása . Utána azonban az imperializmus erői mindenképpen igyekeztek meghiúsítani, illetve korlátozni a leszerelésre irányuló erőfeszítéseket. Mindannyian nagyon jól emlékszünk arra, hogy az év elején különböző provokációkkal szerették volna megzavarni a demokratikus erőknek a béke biztosításáért, a leszerelésért folytatott harcát. Ezért küldték a kémrepülőgépeket, ezért hiúsították meg a párizsi csúcstalálkozót, s ennek a folyamatnak a része a Kuba elleni provokációs támadás éppúgy, mint a fiatal Kongói Köztársaság népe elleni összeesküvés. Ezekkel szerették volna megzavarni a béke erőit. De mint a mostani ENSZ-közgyűlés is mutatja, tervük nem sikerült. A háborús gyújtogatók provokációi lelepleződtek és a világ népeinek felháborodásával találkoztak. Így az ENSZ mostani közgyűlésén a béke erőinek széleskörű ellentámadása bontakozhat ki, s ez az ellentámadás az imperialisták további elszigetelődéséhez vezet. Már maga az is nagyon fontos tényező, hogy a mostani ülésszakon Hruscsov elvtárs nem az egyetlen olyan kormányfő, aki a haladás, a béke, a szocializmus erőit képviseli. Ott vannak mellette a közgyűlésen is a többi szocialista ország vezetői, államfők, kormányfők, akikkel együtt egyetértésben terjesztette elő a Szovjetunió újabb leszerelési javaslatát, és akik vele együtt támogatják a fontos javaslatok megvalósítását. Ez magában is óriási változást jelent. Az imperializmuserői természetesen arra számítottak, hogy politikailag elszigetelhetik a szocialista országok delegációit. Ennek éppen az ellenkezője történt: az ENSZ közgyűlésén a háborús erők szigetelődnek el! A haladó erők pedig — a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, a pozitív semlegességet tanúsító országok, a felszabadult gyarmati népek — olyan konstruktív javaslatokat tártak a közgyűlés és a világ elé, amelyek valóban az emberiség békéjét szolgálják, tehát a nemzetközi közvélemény helyeslésével találkoznak. Az imperialistáknak még az a terve serra sikerült, hogy hatósági korlátozásokkal, úgynevezett mozgási körzetek kijelölésével szigeteljék el a szocialista országok képviselőit. Sem a mi delegációnkat, sem a többi delegációt nem tudják korlátozni azzal, hogy bizonyos utcákat jelölnek ki számukra a közlekedésre. Az ilyen rendszabályok talán korlátot jelenthetnek az utcai közlekedésben, de a haladás és a béke eszméjét nem tartóztathatják fel. És nem tudják megakadályozni az imperializmus elszigetelődését sem. — Szinte a szemünk előtt változik a helyzet magában az ENSZ-ben is. Az ENSZ közgyűlése, amely nem is olyan régen — még a múlt esztendőben is — az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreinek valamiféle hitbizománya volt, most kezd kicsúszni e körök kezéből és a közgyűlés tárgyalásainak alaphangját azok az erők adják meg, amelyek a leghaladóbb javaslatokat teszik a világ égető kérdéseinek megoldására. A Szovjetunió javaslatai, a haladó népek vezetőinek felszólalásai jelentik ezt az alaphangot a közgyűlés mostani tárgyalásain. S a haladó erők arra is rá tudták kényszeríteni az imperialista országok vezetőit, hogy ők maguk is részt ve Ortutay Gyula vitaindító előadása Dr. Ortutay Gyula részletesen szólt az oktatási reform irányelveiben megjelölt alapvető kérdésekről, a többi között azokról a módszerekről, amelyek az élettel való kapcsolatot, az értelmi és érzelmi kultúra teljességét, az erkölcsi szilárdságot adják az ifjúságnak. Neveléstudományunk dolgozza ki a nevelés korszerű módszereit — mondotta. Soha ne tévesszük szem elől, hogy tíz-tizenöt évre előre tervezünk, hogy lényegében a mai átmeneti korszakban — amikor azonban már mind határozottabban bontakoznak ki a szocialista társadalom körvonalai — neveljük gyerekeinket a szocialista társadalom számára. Igen nagy felelősséget jelent ez pedagógusnak, szülőnek és az egész társadalomnak is. Ezért ki kell dolgozni a kommunista társadalom ideológiájára, erkölcsére vonatkozó oktatási módszereket és anyagot is, s ezen a területen vár a legnagyobb feladat a pedagógia szakembereire épp úgy, mint a szülői munkaközösségekre. A kommunista társadalom — részben már a szocialista is — egyre magasabb szintre emeli a munkát. A munkás, a paraszt és az értelmiségi között szükségszerűen eltűnnek majd a különbségek, hogy megvalósuljon a magas értelmi szinten dolgozó egységes munkástársadalom, nem pedig a kispolgári társadalom, ahogy egyes nyugati polgári szociológusok elképzelik. A reform végrehajtása szocialista műveltséget teremt . Az eddigi vitákból kiderül, hogy a szülők és pedagógusok egyaránt helyeslik az általános iskolák politechnikai jellegét, a gimnáziumok és a szakközépiskolák arányának kialakítását. Többen vitatják viszont, hogy helyes-e az egyetem előtti üzemi munka. A legkülönbözőbb vizsgálatok bizonyították be az üzemi munka hasznosságát és jó hatását az egyetemi tanulmányokra. Ortutay Gyula a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az egész iskolareform az általános és szakmai műveltség arányos emelkedéséhez vezet. A nevelés fokozott kapcsolata az élettel nem leszállítja, hanem fejleszti oktatási rendszerünk minőségi igényeit. Ugyanakkor egyre magasabb szintű követelményeket támaszt az oktató-nevelő munka iránt. Mi a csak humánus, vagy a csak technikai nevelést egyoldalúnak, kártékonynak tartjuk; sem a műveletlen technikus, sem az élettől idegen filozopter nem ideálunk És arra a naiv kérdésre, hogy leszáll-e nálunk a műveltségi szint, arra talán most ne is a tankötelezettség felemelését 16 évre, vagy a tanítóképzés magasabb színvonalát, még csak ne is az ipari tanulóképzés új módszereit említsük, hanem az egész társadalom továbbtanulásának roppant igényét és nagy eredményeit. Egyetemünkön, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a levelező és az esti tagozatos hallgatók száma ma már nagyobb, mint a nappali hallgatóké. S nem kétséges, hogy az irányelvek tovább fokozzák azokat a tendenciákat, amelyekért a felszabadulás óta küzdünk és végrehajtásukkal megteremtik a magasabbrendű szocialista műveltséget. A reform tehát nem a műveltségi szint csökkentését, hanem minőségileg emelkedő rangját adja meg. Az egész társadalom felelőssége Foglalkozott az előadó a Hazafias Népfront bizottságainak feladataival is. Részletesen ismertette, hogyan segíthetnek a népfrontbizottságok a reform valóraváltásában. Segíthetnek a nőtanácsoknak, a szülői munkaközösségeknek. Állandó és folyamatos feladatuk a népfrontbizottságoknak, hogy az egész társadalomban tudatosítsák: senki sem lehet közömbös az iskola, gyermekeink ügye iránt. Ki kell alakítani azt a közvéleményt, hogy a nevelés ügye nem csupán egyes családoké, és nem is csak az iskoláé. Az egész társadalom felelős azért, ami az iskolában történik. Segítsünk abban is, hogy a pedagógusok egyre inkább részt vegyenek az új társadalom alakításában, s ezzel növekedjék a pedagógusok társadalmi tekintélye. • szeretet és bizalom vegye körül munkájukat A társadalmi munka segítse az iskolák fejlesztését — Azt hiszem helyes, ha a Hazafias Népfront az eddiginél jobban elősegítené, hogy a társadalmi munka egy meghatározott része az oktatási reformot szolgálja — mondotta. — Zala megyében például az elmúlt évben állami beruházásból 39 tanterem létesült, állami és társadalmi segítséggel további 23, míg teljesen társadalmi erőből 27! Ezenkívül társadalmi erőforrásokból nyolctillió forint jutott a megyében iskolai politechnikai műhelyek létesítésére, nem is beszélve a társadalmi munkában épült 27 művelődési otthonról. Ezek a számok önmagukért beszélnek, a társadalmi munka jelentőségéről, annál is inkább, mert egy megye egyetlen területét mutatják. A társadalmi munkát azonban véleményem szerint a jövőben sokkal inkább össze kell hangolni és tervszerűbbé kell tenni. Mert ugyanabban a megyében például csak két pedagóguslakás épült. Éppen ezért az oktatási reform sikere érdekében a tömegszervezetekkel és az állami főhatóságokkal összhangban ki kellene dolgozni a társadalmi munka célszerű felhasználásának helyi és központi módszereit. Bizottságaink tegyenek meg mindent, hogy a dolgozó emberek önkéntes segítsége ne ötletszerű legyen, hanem az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladatának, a korszerű, politechnikailag felszerelt iskolának és a jó pedagóguslakások építésének segítésére irányuljon. A lengyel népfrontmozgalomnak például egyik előrelendítője lett az iskolák építéséért megszervezett akció: a népfront Lengyelországban ezzel jól szolgálta a párt és a kormány munkáját, segített politikailag is. Nálunk is jó hatást tenne, ha a társadalmi munkát szervezettebben, elsősorban a magyar oktatásügy érdekében állítanánk be. Úgy gondolom, ez nem akadályozná a társadalmi munkát egyéb téren, ugyanakkor helyi bizottságaink sokat tehetnének ezzel is az irányelvekben kifejtett nagy célok megvalósításáért. (Nagy taps.) A főtitkári beszámoló után megkezdődött a vita. A felszólalók helyeselték az oktatási reformtervezet céljait, s elmondották: most nemcsak a maguk véleményét tolmácsolják, hanem azokét a munkásokét, dolgozó parasztokét, értelmiségiekét is, akik a különféle összejöveteleken, ankétokon fejtették ki véleményüket. A beszámoló vitája Turán Pál akadémikus arról beszélt, hogy a tudomány és a fizikai munka nem áll ellentétben, s az élet, a termelőmunka alaposabb ismerete a magas képzettségű szakembereknek, kutatóknak is hasznos. Az élet számtalan példával bizonyítja, hogy ha a tudósok a mindennapi gyakorlatból merítik megoldandó feladataikat, eredményeikkel egyszerre szolgálják a tudományt és az egész társadalom javát, fejlődését. Veres Péter Kossuth-díjas író hangsúlyozta: az oktatási reformmal párhuzamosan az egész közgondolkodás alakításán, formálásán is munkálkodnunk kell. A sajtónak és az irodalomnak is részt kell ebben vennie. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az új munkás közgondolkodásnak, a szocialista világnézethez illő magatartásnak, s az iskolán kívül való közművelődésnek is realista és gondolatgazdag irodalom kell. Olyan irodalom, amely a valóságos népéletet és a valóságos népjellemet nemcsak ábrázolni, hanem a népszeretet jogán bírálni is tudja. Rchátz Imre, a pécsi Közgazdasági Technikum igazgatója, a Baranya megyei népfrontbizottság elnöke arról beszélt, hogy a szülőket elsősorban az iskolareform gyakorlati kérdései foglalkoztatják. Népi demokráciánk iskolái nem nívótlanok, nem rosszak, csak túltengett bennük az in-