Magyar Nemzet, 1960. november (16. évfolyam, 259-284. szám)
1960-11-01 / 259. szám
*.Magyar Nemzet = ~ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Kettőn áll a vásár Hatszáz sertést meghizlalni, piacra vinni, nem kis dolog. Esztendőről esztendőre ennyit hizlaltak, míg egyénileg gazdálkodtak, a sárszentmihályiak. Háromszáz hízóval többet, kerek kilencszázat adnak el az államnak — és ebből ötszázat már le is szállítottak — mióta szövetkezeti gazdáik. De az egyénieknél többet ad a tavaly alakult, 1300 hold szántón és 1400 hold legelőn, réten gazdálkodó Búzakalász Termelőszövetkezet hízómarhából, tejből (napi háromszáz liter helyett ötszázat) és baromfiból is. Szorgalmasan helyeselt, lelkesen bólogatott, olykor-olykor még jegyzetelt is, a sárszentmihályiak kétségkívül figyelemre méltó eredményeiről, a közös állatállomány gyors fejlesztéséről hallva, az egyik szomszédos termelőszövetkezet elnöke. De méltatlankodva adott kifejezést nemtetszésének, mikor arról értesült, hogy a sárszentmihályiak lényegében a háztáji állatállományukat is a közösből takarmányozzák. Ez az ember — sajnos — nem áll egyedül a véleményével. Jócskán vannak még olyanok a termelőszövetkezeti, a tanácselnökök között, akik szinte a közös tulajdon elleni merényletnek tekintik, ha— bár megfelelő megkötöttséggel, úgy is mondhatnánk, garanciával — a termelőszövetkezet gondoskodik a tagok háztáji állatállományának takarmányáról. Nem lehet szó nélkül elmenni azok mellett az eredmények mellett, amelyeket az utóbbi időben az állattenyésztésben elértünk. Kétségtelen, hogy évről évre emelkedik a vágómarhák átlagsúlya. Sertésállományunkban nő, lassan megközelíti az ötven százalékot a jó hússertések aránya. Év végére az ország kocaállományának mintegy egyharmada — a szövetkezeti közös gazdaságokban lesz. Vitathatatlan, hogy ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert teljes erővel a közös szarvasmarha- és sertésállományfejlesztésére törekedtünk és törekszünk ma is. De mi gátol, gátolhat bennünket abban, hogy emellett kihasználjuk a háztáji gazdaságok szarvasmarha-, sertéstenyésztési és természetesen hizlalása lehetőségeit is? A kormány tenyésztési, nevelési, hizlalási szerződéssel, legelő és tenyészállat biztosításával és még sokféle módon segítette, hogy a háztáji gazdaságok az eddiginél több sertést, szarvasmarhát nevelhessenek. Gazdag lehetőséget, bőséges forrást tártak fel ezek az átmeneti intézkedések minden termelőszövetkezet, minden szövetkezeti gazda számára. Régi igazság azonban, hogy kettőn áll a vásár. Sok helyütt, így Sárszentmihályon is éltek az adott lehetőségekkel. Minden tag tant fejőstehenet, egykét növendékmarhást, anyakocát. Másutt, legalábbis idáig, elmentek a jó alkalom mellett. Tudott dolog, hogy senki se ellensége önmagának, gyarapodásának, joggal kérdezhetjük hát, hogy miért? Sok helyen a termelőszövetkezet jószágállományának szaporodását féltik attól, hogy a háztáji marhák, disznók is a közösben termelt takarmányt eszik. Igaztalanok lennénk, ha teljesen alaptalannak mondanánk ezt az aggodalmat. De el lehet érni, hogy a közös ne károsodjék, a háztájiból pedig több jószág kerüljön ki. Mi akadályavan például ma, hogy a termelőszövetkezetek szakszerűen felmérjék takarmánykészletüket és azt mondják tagjaiknak, hogy enynyi kell a közösnek, ennyit tudunk adni a háztáji jószágoknak. Mindenki eszerint számoljon, így kössön szerződést. És itt már elértünk a másik aggodalomhoz, nevezetesen hogy mi lesz, ha a közös takarmányon hizlalt háztáji jószágok esetleg spekulánsok kezére kerülnek? De mi gátolja, bármelyik szövetkezetet is abban, hogy biztosítékot kérjen a takarmány ellenében? »Adok takarmányt — mondhatja egy-egy tagjának a termelőszövetkezet —, ha szerződést kötsz a disznóra vagy az üszőre.. Vagy megállapodunk abban, hogy a termelőszövetkezetnek adod el a borjút.* Ha így járnak el, már kirántották a gyékényt mindenféle spekuláció, a közös kárára való gyarapodás lehetősége alól kettőn áll a vásár, mondottuk az előbb. Mindjárt hozzátehetjük, hogy nem is mindig csak a közöst indokolatlanul féltő termelőszövetkezeti, tanácsi vezetők hibás nézetén és gyakorlatán múlik, hogy a háztáji gazdaságokból nem kerül több hús az ország asztalára. Sok helyen a termelőszövetkezeti tagok sem elég vállalkozó kedvűek. Számba veszik, hogy mennyi termett a háztáji földön és csak aszerint kötnek — vagy ami gyakoribb — nem kötnek tenyésztési vagy hizlalási szerződést. A vállalkozó kedv hiányát természetesen csak növeli, ha nem tudják, hogy a közösből számíthatnak-e takarmányra. Az olyan termelőszövetkezetekben, ahol megalapozott a takarmánygazdálkodás, kisebb az ilyen aggodalom. A tagok biztosan számítanak arra, hogy a háztáji jószágnak is jut abrak és szálastakarmány. Így bátrabban, nyugodtabban és főként többen szerződnek marhára, sertésre egyaránt. Az egész ország szempontjából sokat jelent, hogy háztáji gazdaságukban mintegy ötven-hatvanezer koca tartására szerződtek a szövetkezeti gazdák. Ugyancsak sokat jelenthetett volna, ha azok a szövetkezeti tagok, akiknek háztáji gazdaságában nincsen tehén — kellő számban igényelnek tenyészüszőt Ez utóbbi nem történt meg. Nem azért, mintha nem lett volna elegendő számú jószág. Nem is a takarmány hiányzott. Ennek az akciónak a sikerét és általában a háztáji gazdaságok szarvasmarha-, sertéstenyésztési, hizlalási lehetőségének jobb kihasználását — mint azt a gátló okok sorra vételénél is láthattuk —, főként egy nézet akadályozta. Azoknak a nézete, akik úgy gondolják és aszerint is cselekszenek, hogy a háztáji jószágállománnyal való törődés csak hátráltatja a közös gazdaságok fejlődését. Az elmúlt hónapok eredményei bebizonyították, hogy a közös állatállomány erőteljes fejlesztése mellett helyes, ha élünk a háztáji gazdaságok adta szarvasmarha- és sertéstenyésztési, hizlalási lehetőségekkel. Ezeknek a lehetőségeknek kihasználása több húst, zsírt, tejet jelent. Itt tehát az ideje, hogy helytelen nézetek és hibás gyakorlat egyetlen közös gazdaság, egyetlen szövetkezeti gazda esetében se akadályozza, hogy a háztáji gazdaságokból is több hús, zsír, tej kerüljön az ország asztalára. Borvendég Imre Fidel Castro beszéde Hawaiinban Az Egyesült Államok fegyveres beavatkozásra készül Kuba ellen A külpolitikai helyzet az Amerikai tengerészgyalogos egység PARTRASZÁLLÁSA Guantanamóban szervesen beleillik abba az akciósorozatba, amellyel az Egyesült Államok fegyveres intervenciót készít elő a forradalmi Kuba ellen. A katonai támadás fenyegető veszélyére hívta fel a figyelmet Fidel Castro a havanai tisztavató ünnepségen mondott beszédében, amelyet lapunk mai számában ismertetünk. Lombardo Toledano, a mexikói szocialista néppárt főtitkára levélben fordult az ENSZ-hez ez ügyben. Levelében rámutat arra, hogy a Kuba elleni intervenció terve elkészült. E terv értelmében adott jelre Guatemalából repülőgépen dobnának át zsoldosokat Kubába, a kubai emigránsok fegyveres csoportjai állnak indulásra készen részint Costaricában, részint az amerikai Floridában. Ezeket az egységeket hajón indítanák Kubába. Toledano vizsgáló bizottság kiküldését kérte az ENSZ-től. Az Egyesült Államok területén szervezkedő kubai ellenforradalmárok készülődéseiről a világsajtó is beszámol. Az amerikai Daily News szerintaz utóbbi hónapokban sok ezer kubai menekült érkezett Floridába, akikből titokban hadsereget szerveznek Castro ellen." A lap tudósítója megírja, hogy a fegyveres csoportok némelyikét már felfegyverezték, egy ilyen csoportot bemutattak a televízióban is, s ennek vezetője azzal dicsekedett, hogy ""készen állnak a harcra". Hivatalos amerikai részről, a másfélezer tengerészgyalogos partra tételét úgy magyarázzák, hogy a fárasztó hadgyakorlatok után jól megérdemelt pihenő végett küldték őket a Kuba területén levő amerikai ■ támaszpontra. De ezt amagyarázatot az amerikai kommentátorok is nevetségesnek minősítik. Hightower, az AP tudósítója, az »erőbemutatás" szót használja, s azt írja, hogy az amerikai kormány kettős célt követett. Demonstrálni kívánta, hogy Guantanamót semmiképpen sem hajlandó feladni és figyelmeztetni akarta a kubai kormányt, hogy el van szánva akenyértörésre is. Az angol lapok nagy aggodalommal és leplezetlen rosszalással figyelik az amerikai intervenciós készülődéseket. A kommentárok lényegét a People megállapítása foglalja össze: eszerint a partraszállásnyilvánvaló provokáció". A lapok leírják, hogy a támaszponton teljes a harci készültség, vérebek őrzik a 22 mérföld hosszú szöges drótsövényt, éjjel-nappal gyors ágyúnaszádok és helikopterek cirkálnak a támaszpont körül. Az amerikaiak felkészültek a totális ostromállapotra. Az angol sajtó szerint végzetes baklövés lenne egy fegyveres intervenció annak nemzetközi visszahatása miatt. A Sunday Graphic megállapítja:Lélektanilag semmit sem nyer Amerika ezzel az ostoba erőfitogtatással, s diplomáciailag végzetes károkat szenved, mert az erejével hetvenkedő nagyhatalom szerepében mutatkozik. Nem annyira a kubai közvéleményre gyakorolt hatás számít — Amerika ott már régen feladta a játszmát —, hanem a latin-amerikai reagálás. Latin- Amerika szeme most Kubán függ. Mexikó figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha erőszakoskodik Kuba ellen, Mexikó Castróval fog rokonszenvezni. Tengerészkatoinák ártatlanak lehetnek hollywoodi filmeken, Kubában valóságos emberi hidrogénbombák" — írja a lap Az átkozott jenkik című vezércikkében. A Sunday Express úgy vélekedik, hogy »a katonák küldésének az az ellenállhatatlan hatása, hogy Castro körül tömöríti az összes kubaiakat és magasra szítja az afrikai és ázsiai nemzetek Amerika elleni gyanújának lángját". A szovjet lapokat is élénken foglalkoztatja a Kubát fenyegető veszély. A Pravda hétfői számában megállapítja:Nem jártak eredménnyel a kubai nép ellen intézett politikai fenyegetések és csúfos kudarcba fulladt a gazdasági blokád is. Mindezek láttán az amerikai kormánykörök most nyílt fegyveres agresszióra készülnek Kuba ellen — írja a lap, majd megjegyzi: »igazságos harcában a kubai nép élvezi a Szovjetuniónak és a hatalmas szocialista tábor minden országának támogatását és segítségét«. Tisztavatás Havasiéban Fidel Castro beszéde a Kubát fenyegető intervenciós veszélyről Havasinból jelenti a TASZSZ. Szombaton első ízben avattak tiszteket a kubai hadsereg tiszti iskoláján. Az ünnepségen, amelyen 55 fiatal tisztnek nyújtották át a diplomát, megjelent Osvaldo Dorticos köztársasági elnök, Fidel Castro miniszterelnök és a kubai kormány több más tagja. Az oklevelek átnyújtása után Fidel Castro mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a katonatiszteik első csoportjának kiképzése a kubai forradalom újabb sikere. A tiszti iskola növendékei — mondotta — nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem nehéz harci felkészülésen is átmentek a Sierra Maestra hegyeiben tartott gyakorlatok alatt. A kubai miniszterelnök közölte, hogy rövid időn belül felavatják a népi rendőrség többi mint 500 vezetőjét, akik ugyancsak alapos elméleti és gyakorlati kiképzésben részesültek. Ez nagy siker — mondotta Castro —, mivel a népi rendőrség tömegeinek kiképzéséhez tapasztalt vezetőkre van szükség. Korábban a lelkesedés fűtött bennünket — mondotta a kubai miniszterelnök —, most pedig a lelkesedésen kívül képzett embereink is vannak, műszaki tudással és fegyverekkel is rendelkezünk. Ellenségünk nagyon jól tudja, tisztában van vele, hogy Kuba védőinek sorai napról napra harcosok százaival bővülnek. Az ellenség ismeri népünk erejét és szeretné megakadályoz ni, hogy ez az erő növekedjék és fejlődjék. Ezért egyre-másra intézkedéseket tesz, hogy gátat vessen erőnk további növekedésének. Castro hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialisták választási hadjáratuk játékszerévé szeretnék változtatni Kubát. Az uralkodó imperialista csoport alantas érdekeinek kielégítése céljából kész agreszsziót kirobbantani Kuba ellen. A miniszterelnök ezután rámutatott, a kubai zászlóra és kijelentette: ez a jelkép soha nem lesz egy térdre kényszerített nép zászlaja. Beszéde további részében Fidel Castro hangoztatta, hogy a nép legfőbb feladata most az ország zökkenőmentes termelésének biztosítása. Nem állhatunk ellent az agresszornak — mondotta —, ha nem működnek zavartalanul iskoláink és gyáraink. Figyelmeztette a kubai népet, hogy nem harcolhat mindenki fegyverrel a kézben és hogy mindenkinek a saját munkahelyén kell teljesítenie kötelességét. Minden kubai elsőrendű kötelessége, hogy az agresszió láttán ne veszítse el nyugalmát, ne keseredjék el, legyen továbbra is fegyelmezett és várja meg, amíg harcba hívják. Nem válhatunk saját lelkesedésünk áldozatává és bármilyen körülmények között rendesen és nyugodtan teljesíteni kell kötelességünket, attól a meggyőződéstől fűtve, hogy az, aki kezet emel Kubára, nem kerülheti el vesztét. Történelmi törvényszerűség — mutatott rá Fidel Castro —, hogy a nemzetközi reakció minden esetben agressziót követett el a forradalmak ellen. Van azonban egy másik ugyancsak érvényes törvény, amely arról szól, hogy a forradalmi népek és a forradalmak nem szenvednek vereséget. Megláthatjuk majd — mondotta a kubai miniszterelnök — mi történik szerte Amerikában, ha közvetlen vagy közvetett fegyveres agresszió indul Kuba ellen, ha a népek megtudják, hogy a kubai nép újra nemcsak saját szabadságáért és sorsáért, hanem a földrész valamennyi baráti népének érdekeiért is síkraszáll.. Utolsó emberünkig fogunk harcolni, egységünk, nyugalmunk és magabiztosságunk — győzelmünk záloga. Fidel Castro emlékeztetett Mascónak, Kuba nemzeti hősének szavaira: »Aki megtámadja Kubát, saját elporladt csontjait szedheti csak össze." Van még egy másik jelszavunk is — mondotta végül Kuba miniszterelnöke. A hard vagy a halál. Biztosak vagyunk benne, hogy népünk győzni fog Guevara moszkvai nyilatkozata a kubai forradalom gazdasági feladatairól Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunióban tartózkodó kubai gazdasági kormányküldöttség vasárnap megtekintette Moszkva nevezetességeit. Guevara, a küldöttség vezetője, a látogatások után beszélgetett a TASZSZ munkatársával. Kijelentette, hogy a kubai küldöttség a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről, továbbá a februárban kötött szovjet-kubai egyezmények végrehajtásával összefüggő kérdésekről kíván tárgyalni. A kubai küldöttség vezetője ezután a kubai forradalmi kormány előtt álló gazdasági feladatokkal foglalkozott. Rámutatott, hogy a legfontosabb teendő »a földreform kibontakoztatása és elmélyítése", a külkereskedelem bővítése, új növényfajták termelésének meghonosítása, új piacok megnyitása a kubai cukor értékesítése számára. — Ezenkívül — mondotta — Kubának meg kell teremtenie saját nehézipari bázisát, fejlesztenie kell a nikkeltermelést és más iparágakat. — Jó ütemben haladunk, bővítjük kapcsolatainkat barátainkkal . — hangsúlyozta Guevara, majd befejezésül elmondotta, hogy bár még csak rövid időt töltött Moszkvában, a szovjet főváros igen nagy hatást gyakorolt rá. A moszkvaiak igen nagy érdeklődést tanúsítanak és forró baráti érzelmekkel viseltetnek Kuba és népe iránt. A moszkvai lakosoknak ezeket az érzelmeit nyilván az egész szovjet nép osztja. * Japánban megkezdődött a választási kampány Tokióból jelenti az AP. Vasárnap országszerte megkezdődött a választási kampány. A november 20-i választáson 467 mandátuma hely betöltéséről döntenek. A déli órákig 900 jelölt jelentette be írásban részvételét. Az ország 118 szavazókerületében november 19-én, tehát egy nappal a választások előtt zárul a választási kampány. A legutolsó parlamenti választások 1958. május 22-én voltak Japánban. A tokiói rádió közlése szerint Japán szárazföldi és légi hadereje 1965-ig — a tervek szerint — nyolc rakétahadosztállyal bővül. A japán nemzetvédelmi tanács 300 tisztet szándékozik tanulmányútra küldeni az Egyesült Államokba, hogy elsajátítsák a rakétafegyverek alkalmazásával kapcsolatos ismereteket. Megnyílt Párizsban a „Kis Európa” külügyminisztereinek értekezlete Párizsból jelenti az MTI. A francia külügyminisztériumban hétfőn délelőtt megnyílt az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országok külügyminisztereinek értekezlete Mint nyugati hírügynökségek hangoztatják, a "Kis Európa" (Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) külügyminiszterei három hónaponként rendszeresen találkoznak. Mint az AFP jelenti, a délelőtti ülésen a kelet-nyugati kapcsolatok kérdését, valamint Berlin és Németország problémáját vitatták meg. Valamennyi külügyminiszter felszólalt.