Magyar Nemzet, 1960. november (16. évfolyam, 259-284. szám)

1960-11-01 / 259. szám

_______ Az ideiglenes algériai kormány szovjet elismerése fokozza az imperializmus elleni Siare hatékonyságát Belkasszem interjúja az algériai háború kitörésének 7. évfordulóján Azzal kapcsolatban, hogy november 1-én lép 7. évébe az algériai nép fegyveres szabad­ságharca, Noszov, a TASZSZ, és Draganov, a BT­A kairói tu­dósítója kérdéseket intézett Belkasszemhez, az algériai ideiglenes kormány miniszter­elnökhelyetteséhez és külügy­miniszteréhez. Kérdés: Hogyan értékeli a jelenlegi algériai helyzetet? Válasz: Az algériai nép, amely nem rendelkezik jelen­tős eszközökkel, hatéves har­cában nemcsak a francia gyar­matosítókat verte vissza, ha­nem a NATO-országok koalí­cióját és mindenekelőtt az Egyesült Államokat is megfe­lelő visszautasításban részesí­tette. Az afrikai népek fokoz­zák szabadságharcukat és többségük már ki is vívta füg­getlenségét. Igaz, a független­ség mértéke különböző. De a felszabadulás folyamata meg­változtathatatlan. Az algériai forradalom hatással van egész Afrikára. Igen nagy jelentősé­gű az afrikai népek szolidari­tásának megerősödése és an­nak a tudatnak kialakulása szempontjából, hogy közösen kell harcolni a gyarmatosító rendszer és az imperializmus ellen. Kedvező tényezők A múlt évet a világ erőviszo­nyaiban történt gyökeres vál­tozás jellemezte. Az afrikai, az ázsiai és a latin-amerikai or­szágok felébredése, a szocia­lista országok példátlan előre­haladása, gazdasági, műszaki és katonai területien, csupán olyan kedvező tényező, amely a mi­ szabadságharcunkat is előmozdítja és ugyanakkor az imperialista tábort gyengíti. Most még állhatatosabban folytatjuk szabadságharcunkat, mert meggyőződésünk, hogy az idő nekünk dolgozik. Nagyarányú, elkeseredett üt­közeteket vívunk az ellenség csapataival, különösen az­­Af­­las-­hegység keleti térségében és másutt, például, ,Orgn­tott Algéria déli részében, éppen azokon a helyeken, ahol a francia propaganda állítása szerint "teljesen szétverték" az algériai nemzeti felszabadító hadsereget. A demokratikus francia köz­vélemény mindinkább tudatá­ra ébred, hogy az algériai há­ború súlyos teherként neheze­­­­dik a francia nép vállaira. A demokratikus erők összefog­nak ezzel a jelszóval: Békés Algériában, önrendelkezési jo­got az algériai népnek! Algéria népe bizonyosra ve­szi végső győzelmét, s ennek tudatában lép függetlenségi harcának 7. esztendejébe. Kérdés: Az ön véleménye szerint hogyan lehetne megol­dani az algériai kérdést? Mit vár ön e kérdés ENSZ-beli megvitatásától? Lehetséges-e, hogy újra tárgyalásokra kerül sor a francia kormánnyal és ha igen, milyen feltételekkel? Pillanatnyilag valószínűtlen a tárgyalás Válasz: Mi mindig azt val­­lottuk, hogy ha Algéria népe szabadon érvényesíthetné az önrendelkezésre és független­ségre irányuló jogát, ez véget vetne a francia gyarmatosítók­kal fennálló konfliktusnak. Ez a jog ott szerepel az ENSZ alapokmányában és vélemé­nyünk szerint e kérdés megol­dása közvetlenül az ENSZ-re tartozik. A jelek szerint aligha való­színű, hogy jelenleg tárgyalás­ra kerül sor a francia kor­mánnyal. Ilyen tárgyalások csak akkor válnának lehetővé, ha a francia kormány megér­tené, hogy a tüzelés beszünte­tésére vonatkozó tárgyalások­tól nem lehet különválasztani a politikai tárgyalásokat. Kérdés: Hogyan értékeli az algériai ideiglenes kormány azt a tényt, hogy a Szovjet­unió de facto elismerte? Válasz: Az a tény, hogy a Szovjetunió de facto elismerte az algériai ideiglenes kor­mányt, új és fontos erkölcsi és politikai hozzájárulás az algé­riai nép függetlenségi harcá­hoz. Egészen természetes, hogy a Szovjetunió, amelynek ideo­lógiája és politikája azon az elven alapszik, hogy meg kell adni a szabadságot a népek­nek, elismerte az algériai­­ ideiglenes kormányt, amely az algériai nép igazi és vitatha­tatlan képviselője. Másrészt ez az elismerés új elem a francia gyarmatosító rendszer és Algéria erőviszo­nyának értékelése szempontjá­ból. Általános síkon ez az el­ismerés fokozza az imperializ­mus ellen vívott harc haté­konyságát. Kalendai terroruralmut teremtett Kaszaiban Erősödik a követelés Kongóban a parlament összehívására Leopoldville-ből jelenti a TASZSZ. Kongóban mind erő­teljesebb a követelés, hogy hívják össze a parlamentet és állítsák vissza a törvényes Lumumba-kormány hatalmát. Mobutu ezredes, a puccsisták vezére ez ideig megakadályoz­ta a parlament összehívását. Az AFP tudósítójának jelen­tése szerint Kaszongo, a kon­gói képviselőház elnöke a "fő­biztosok tanácsához­ küldött levelében határozottan köve­telte, hogy a "főbiztosok ta­nácsa" ne akadályozza a par­lament összehívását. Ugyanak­kor Kaszongo üzenetet kül­dött az ENSZ főtitkárának is. Ebben felhívja a figyelmet, hogy, a Kongóban kialakult helyzet "megfosztja a népkép­viselet szervét funkciója telje­sítésének lehetőségétől". Mint már jelentettük, Ka­szaiban, Kongó úgynevezett bányász-köztársaságában Ka­londzsi, a köztársaság önma­ga kinevezte elnöke bandáival bestiális terrort vezetett be. Mint az AFP jelenti, szombat éjjel a köztársaság területe szinte lángokban állt. Gép­­pisztolyos banditák mintegy ötezer főnyi csoportja bejárta a törvényes kormányt támo­gató törzs lakóhelyét és útját­ban mindent megsemmisített. Több falut felgyújtott, a la­kosságot pedig kiirtotta. Ez történt például Matinda köz­séggel. Utána elfoglalták a Kamina—Luluaborg vasútvo­nal közelében fekvő Mvene- Ditut, ahol libériai ENSZ-csa­­patok állomásoztak és Louisa felé nyomultak előre, Bakwan­­gitól, Kaszai tartomány fővá­rosától délre. Az ENSZ kongói képvisele­tének szóvivője, nyugati je­lentések szerint, vasárnap este bejelentette, hogy ENSZ-köze­­gek­­letartóztatták Kalondzsi három belga tanácsadóját, nemkülönben a magát Róbert századosnak nevező fehér tisz­tet. Mindannyiukat repülőgé­pen Lulunburgba vitték*. A "három belga tanácsadó*, aki tiszti rangban áll a Kongó egységét eláruló Kalondzsi, Kaszai tartomány "miniszter­­elnökének* rendelkezésére, tu­lajdonképpen — mint ahogyan a Reuter jelentéséből kiderül — »belga üzletember«, aki bel­ga fegyvergyárak fegyvereit és lőszerét közvetítette Kalond­­zsinak. Az ENSZ szóvivője a továb­biakban hangoztatta: ENSZ- körökben remélik, »a négy ta­nácsadó letartóztatása hozzá­járul majd a rend helyreállítá­sához Kaszaiban­. Ennek el­lenére készenlétben állanak azok az ENSZ-repülőgépek, amelyek szükség esetén továb­­­­bi ENSZ-csapatokat szállíta­­­­nak a tartományba. Jövő tavasz előtt megismétlik­­az iráni választásokat Teheránból jelenti az MTI. Az iráni sah szombaton sajtó­­­­értekezletet tartott. Kijelen­tette, reméli, hogy még a jövő tavasz előtt meg lehet tartani az új parlamenti választáso­kat. Az AFP emlékeztet rá, hogy a legutóbbi képviselő­választásokat a sah közbelépé­sére "szabálytalanságok" miatt érvénytelenítették. A sah hangoztatta, hogy Irán jó csapcsolatokat kíván fenntartani valamennyi szom­szédjával. Örömét fejezte ki afelett, hogy Irán és Irak vi­szonya megjavult. Maow Nemzet December elején de Gaulle—Adenauer találkozó Párizsból jelenti a Reuter. Francia hivatalos körökből szerzett értesülés alapján köz­ült, hogy Adenauer kancellár december 4-én — az európai közösség államai csúcsértekez­letének előestéjén — Párizs­ban­ találkozik de Gaulle tá­bornokkal. Kennedy philadelphiai kortesbeszédei növelték a demokraták esélyeit Utolsó hetébe lépett az amerikai elnökválasztási küzdelem Washingtonból jelenti az MTI. Utolsó hetébe lépett az amerikai elnökválasztási kam­pány és a jelöltek újabb de­magóg ígérgetésekkel igye­keznek minél több szavazatot biztosítani maguknak. Ken­nedy demokratapárti szená­tor szombaton Philadelphiá­ban, a köztársaságiak felleg­várában tartott kortesbeszé­­deket. Az AP­ hírügynökség megjegyzi, hogy a szakadó eső ellenére az elnökjelöltet több ezer főnyi tömeg hallgatta. Kennedy ismételten támad­ta Nixon és a köztársaságpár­­tiak platformját. Kijelentet­te, Nixon állításai ellenére tény, hogy az Egyesült Álla­mok tekintélye csökken. Ezt mutatja a New York Times szombati cikke is. A cikk sze­rint — folytatta a szenátor — Anglia és Franciaország la­kosságának mindössze hét szá­zaléka vélekedik úgy, hogy az Egyesült Államok tudományos téren a Szovjetunió előtt áll. A demokratapárti szenátor philadelphiai választási kör­útja jelentős mértékben nö­velte a demokraták esélyeit és nem kis riadalmat keltett a köztársaságiak körében — írja az AFP. A kubai kérdésről szólva, Kennedy fenntartotta azt a korábbi álláspontját, hogy az Egyesült Államoknak tá­mogatnia kell a Castro-elle­­nes elemeket, hozzá­tette azonban "bármilyen akciót csak a többi latin-amerikai országgal egyetértésben sza­bad foganatosítani". Kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Ál­lamok "fokozott mértékben sugároz majd rádióadásokat Kuba felé és bátorítja azo­kat a kubaiakat, akik az Egye­sült Államokba menekültek". Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Nixon pihenéssel töltötte a vasárnapot. Ennek ellenére kiadott egy rövid nyi­­ latkozatot, amelyben homályos és általános formában az öre­gek problémáival foglalkozott. Nixon hangoztatta, hogy "szor­galmazni kell a rugalmasabb nyugdíjpolitikát és az eddigi­nél több munkaalkalmat kell biztosítani a dolgozni akaró idős embereknek­. Az Illinois állambeli Mount Vernon rádióállomás a napok­ban technikai hiba miatt nem közvetítette Nixon kortesbe­szédét. A rádió vezetői közöl­ték, lehetséges, hogy a techni­kai hibát ismeretlen tettesek szánt szándékkal okozták. A Nosavan-k­likk ismét támadásra készül a laoszi főváros ellen A Neo Lao Hakszat Párt javaslatai Hanoiból jelenti az Új Kína. A lázadó J­osavan-klikik egy­ségei ismét arra k­észülnek, hogy megtámadják Vien­tiane-t, az ország fővárosát — jelentette szombaton a Patet Lao rádiója. Kham Hou és Vang Pao lázadó tisztek Xieng Khouang tartományban fokozzák előkészületeiket. A két tiszt elárulta a kormány­­csapatokat és csatlakoztak No­­savan tábornok csapataihoz. Vang Pao 10. zászlóalja elő­ször arra készül, hogy megtá­madja Then Khoun városát, amelyet megtisztítottak a lá­zadóktól. A Xieng Khouang­ tarto­­mánybeli reakciós erők arra törekszenek, hogy ellentéte­ket szítsanak a testvéri nem­zetiségek között, szembefor­dítsák a Lao San kisebbséget a szomszédos népcsoportok­kal. Több mint 400 fiatalt so­roztak be kényszerrel, a lá­zadó egységekbe. Az újonco­kat öt amerikai tanácsadó ve­zetésével képezik ki. Mind világosabb a reakciós erők manővere Phong Saly tartományban is. Itt a tarto­mány katonai parancsnoka formálisan hű maradt a Souvanna Phouma-kormány­­hoz, de kihívóan lép fel Patet Lao egységeivel szemben és ily módon arra törekszik, hogy a Nosavan-klikk érdekeinek megfelelően összecsapást rob­bantson ki a kormány és Pa­tet Lao egységek között. Ezek­re a "kormánycsapatok­ra" jellemző, hogy el­kobozták a kormány röp­lapjait és letépték Souvanna Phoum­a herceg arcképeit. Jó egynéhány tiszt nyíltan ki is jelentette, hogy csapatai Nosavan tábornok parancsnok­sága alá tartoznak. Számos úgynevezett­­tisztogató akciót­ indítottak a Patet Lao egysé­gei ellen, több embert meg­öltek és sokat bebörtönöztek. Jellemző, hogy a Nosavan tá­bornok ellenőrzése alatt álló savannakh­eti rádió és a thai­földi bangkoki adó szintén azt állította, hogy ezek a csapa­tok Nosavant támogatják. Mint az ADN jelenti, a Neo Lao Hakszat Párt a Souvanna Phoumna kormányával folyó tárgyalásokon nagy jelentősé­gű javaslatokat terjesztett elő, amelyek lehetővé teszik az eredményes harcot az ameri­kai imperialisták támogatá­sát élvező Nosavan-féle klikk ellen. A Neo Lao Hakszat Párt a többi között javasolja: alakítsanak koalíciós kor­mányt a különböző nemzeti­ségek, a politikai pártok, va­lamint az összes hazafias és békeszerető erők részvételé­vel, beleértve a Neo Lao Hakszat Pártot; biztosítsák a nép valóban demokratikus sza­badságjogait; oszlassák fel a reakciós szervezeteket, ame­lyeket az áradó Nosavan­­ku­kk hozott létre; növeljék a királyi hadsereg alakulatai­nak erejét és tömörítsék az összes hazafias harci egysége­ket a nemzeti függetlenség és az ország semlegességének biz­tosítására; a genfi és a vien­­tiane-i egyezményeknek meg­felelően, valamint a bandungi szellem értelmében folytassa­nak valóban békeszerető és semleges politikát; mozdít­sák elő az ország gazdasági és kulturális fejlődését. Mint a Patet Lao Hangja rádióállomás jelentette, a Neo Lao Hakszat Párt képviselői a tárgyalásokon követelték, hogy a két fél együttműködé­se érdekében állapodjanak meg több nagy jelentőségű kérdésben. Ezek a következők: a királyi kormány bocsássa szabadon a Neo Lao Hakszat Pártnak a Nosavan-klikk ál­tal törvénytelenül bebörtön­zött összes funkcionáriusait és tagjait, valamint a többi bör­tönbe vetett hazafit; a kirá­lyi kormány szorosan működ­jék együtt politikai és kato­nai kérdésekben a Neo Lao Hakszat Párttal. ,Új Bahara India történe­téb­en’* Nehru beszéde a harmadik ötéves tervről Delhiből jelenti a TASZSZ. A delhi rádió jelentése sze­rint az indiai nemzeti kong­resszus párt országos bizott­sága Rajpurban kétnapos ér­tekezleten vitatta meg India harmadik ötéves tervének ter­vezetét. A vita során, amely­nek végén a tervezetet egy­hangúlag elfogadták, Nehru, indiai miniszterelnök is fel­szólalt. Hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni India ne­héziparát és ennek alapján kell erőssé és virágzóvá tenni az országot. — Ehhez — mondotta — tu­dományos és technikai bázisra, továbbá szívós munkára van szükség. A haladásnak nincs más útja. Az iparosítás csak nehéz gépipari üzemek léte­sítésével, nem pedig gépek be­hozatalával lehetséges. A nagyszabású terveket csak ál­lami ipari szektor megterem­tésével, annak keretében le­het megvalósítani. .Kedd, 1960. november 1. ÚJ VÁLTOZATOK AZ ODERA-NEISSE HATÁR KÖRÜL Az Odera és a Neisse, ez a két kelet-európai folyó, sokáig a legcsendesebbek közé tarto­zott. A második világháború befejeződése óta azonban na­pirenden van a két folyó ne­ve. Szerepelt már a potsdami egyezményben is, amikor a "három nagy" ezt a két folyót elismerte Lengyelország új nyugati határának. A nyugat­német imperialisták és a re­­vansisták semmi áron sem akarnak belenyugodni ebbe. Gyűléseiken az Odera—Neisse határt állandóan Nyugat-Né­­metország "vérző határának" nevezik, ezzel szemben a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya több ízben is ünnepélyesen megmásíthatat­lan békehatárnak nyilvánítot­ta az Odera—Neisse határt. Legújabban Nixon amerikai alelnök, republikánus elnökje­­lölt egyik választási beszéde jelentett­­új változatot a régi témára, és ez az új változat azóta is állandóan foglalkoz­tatja a világsajtót. Nixon beszédét a New York állambeli Buffaló városában mondotta el, főleg Amerikában élő lengyelek előtt. A beszédnek ez a része valóban kiérdemelte a szenzá­ciós jelzőt, mert Nixon szó szerint ezt mondotta: "Az Odera—Neisse határ olyan be­fejezett tény, amelynek a nyu­gati hatalmak politikáját is befolyásolnia kell a német— lengyel határ kérdésében.* El­ismerte azt is, hogy az összes lengyelek, akár hazájukban, akár annak határain kívül, készek megvédeni az Odera— Neisse határt. Nem kétséges, hogy Nixon az Odera—Neisse határ elis­merését kortesfogásnak szán­ta és ezzel akarta biztosítani magának az USA-ban élő több mint hárommillió lengyel sza­vazatát az elnökválasztáson. A váratlan kijelentés érthető zűrzavart keltett az amerikai kormány köreiben és még in­kább Bonnban, Nixon beszé­de után rövidesen­­megjelent a State Departement szócsövé­nek nyilatkozata. Eszerint az USA kormánya időközben semmit sem változtatott azon a jegyzéken, amelyet az Ode­ra—Neisse határ kérdésében a lengyel kormányhoz intézett ez év augusztus 11-én. Ebben az amerikai kormány minden régebbi szerződést, a potsdami szerződést is felrúgva, arra az álláspontra helyezkedett, hogy Lengyelország nyugati határát csak a békeszerződés állapít­hatja meg, amit még meg kell előzzön Németország újra­egyesítésének megvalósítása. Bonnban az első órákban nagy volt a bizonytalanság, sőt a revansista pártok és szervezetek egyenesen az USA árulásáról beszéltek, így a ki­telepítettek pártjának, a BHE-nek elnöke, Leiboth Wiesbadenben , kijelentette, hogy a Nixon-beszéd megráz­kódtatta a német közvélemény (értsd revansista közvélemény) politikai bizalmát az USA iránt. Seebohm, Adenauer mi­nisztere, a fő revansista uszí­tók egyike pedig Karlsruhe­­ban élesen támadta Nixont. A State Departement kije­lentése után a bonni kormány öntelt nyilatkozatot tett közzé, amely így hangzik: "Mi Bonn­ban ismerjük az USA kormá­nyának magatartását és egyál­talában nem számolunk azzal, hogy ezen valami változás is történjék." Igaz és jellemző, hogy el­szigetelten más hangok is megszólaltak Nyugat-Német­­országban, így például a libe­rális polgári Frankfurter Rundschau az üggyel kapcso­latban megírta, Adenauer kül­politikájának ellenzői már régóta követelik, hogy Bonn még idejében kezdjen tárgya­lásokat Lengyelországgal és igyekezzék a határkérdést ren­dezni.­­Az összes ilyen értelmű javaslatokat, figyelmeztetése­ket Adenauer azonban mere­ven elutasította* — írta a lap. De hogy is ne utasította vol­na el, amikor számtalan eset­ben ő maga állt ki szónoknak a revansista gyűléseken és kijelentette, hogy Bonn soha­sem ismeri el az Odera—Neis­se határt. Érdekes figyelemmel kísérni a lengyel közvélemény reagá­lását is. A lengyel nép akara­tát, érzéseit hűen tükrözte vissza Gomulkának az ENSZ közgyűlésén mondott higgadt és reális beszéde. Ebben Len­gyelország igazságos határai­nak végleges elismerését köve­telte. A lengyel nép egy emberként áll Gomulka mögött, pártkülönbségre való tekintet nélkül. Ezt a megbonthatatlan népi­nemzetiséget még olyan meg­átalkodott kommunistaellenes lapnak, mint a bécsi Pressé­nek is el kellett ismernie a napokban, amikor varsói tudó­sítójának alábbi jelentését kö­zölte: "A lengyelek, az egysze­rű parasztoktól kezdve egé­szen a bíborosig, komolyan hisznek abban, hogy a német revizionizmus és revansizmus országuk számára súlyos, közvetlen fenyegetést, jelent.* Jellemző, hogy maga Wy­­szynski bíboros, akiről pedig nem lehet azt állítani, hogy túl nagy barátsággal viseltetik a szocialista Lengyelország iránt, legutóbb a lengyel ka­tolikusok követelésére beszé­det mondott, amelyben élesen támadta személy szerint is Adenauer kancellárt, aki leg­utóbb a kelet-porosz revansis­­ták találkozóján követelte az Odera—Neisse határ eltörlését. Wyszynski a többi között eze­ket mondotta: ‡›Eljutott a fü­letekhez azoknak a fenyegeté­seknek a visszhangja, amelye­ket a távoli Nyugaton egy el­lenséges ember (értsd Aden­auer) mondott el gőgjében és hatalmi elbizakodottságában atyáink hazája ellen és né­pünk szabadsága ellen.* Lenyűgöző módon jutott ki­fejezésre a lengyel egység a szejm külpolitikai vitájában, amelynek során a kommunis­ták és katolikusok egyhangú­lag biztosították Gomulkát, hogy helyeslik az ENSZ-ben elmondott beszédét. A kato­likus Znak csoport vezetője, Stomma felszólította a Német Szövetségi Köztársaságot, hogy ismerje el az Odera—Neisse határt. Nixon kettesfogása, de Gaulle és Debré kijelentései mindenesetre azt mutatják, hogy az Odera—Neisse kérdé­sében nézeteltérések, állnak fenn a nyugati szövetségesek között, s ezek a nézeteltérések tovább mélyítik a NATO-n belüli ellentéteket. Parragi György A bonni hadügyminiszter „magánlátogatása” Bregenzben Strauss beavatkozott az osztrák belügyekbe Összjáték a nyugatnémet és az osztrák neonácik között Bécsből jelenti az MTI. Fel­háborodást keltett Bécsben a Bregenzben tartózkodó Strauss nyugatnémet hadügyminiszter durva támadása az osztrák semlegesség ellen. Strauss, bár "magánemberként" érkezett Ausztria legnyugatibb városá­ba, Bregenzbe, hangsúlyozot­tan agresszív nyugatnémet hadügyminiszterként nyilatko­zott a bregenzi rádiónak. Nyi­latkozatában nemcsak a NATO-t magasztalta az ege­kig, hanem az "osztrák sem­legesség védelmének" ürügye alatt fegyverkezésre szólítot­ta fel Ausztriát. A bonni had­ügyminiszter militarista nyi­latkozatát bécsi politikai kö­rökben az osztrák belügyekbe való beavatkozásnak és az osztrák semlegesség megsérté­sének minősítik. Úgy vélik egyébként, hogy a kardcsörtető nyilatkozatot "fölötte ügyetle­nül időzítette", mert elárulta az összjátékot a volt hitlerista osztrák tisztek, a nyugatnémet irányzatú úgynevezett Osztrák Szabadság Párt, valamint az ismét Ausztriára kacsingató bonni revanspolitikusok kö­zött. A (Moszkva, MTI) Török gazdasági küldöttség érkezett a szovjet fővárosba.

Next