Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)

1961-07-01 / 154. szám

I Bombát, 1961. július 1.■ A legszorosabb baráti kapcsolatok alakultak ki hazánk és a Kínai Népköztársaság között Nagygyűlés a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A Kínai Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordu­lója alkalmából a Budapesti Pártbizottság péntek délután ünnepséget rendezett a csepeli Sportcsarnokban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese és Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai; Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, Kiss Dezső, a Buda­pesti Pártbizottság titkára, Molnár Ernő, a Csepel Vas-és Fémművek pártbizottságá­nak első titkára és Sági György, a Csepel Vas- és Fém­művek főmérnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai,­ Molnár Erik, a Magyar—Kí­nai Baráti Társaság elnöke, Csergő János kohó- és gép­ipari miniszter, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Ko­vács Antal, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, Kardos Vilmos, a XXI. kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, Komjáthy László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, valamint a munkásmozgalom több régi harcosa, a Csepel Vas- és Fémművek és a XXI. kerület más üzemeinek több dolgozója. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Csei Ce-min, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. Az ünnepséget Molnár Erik nyitotta meg, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Kállai Gyula beszéde Kállai Gyula bevezetőben emlékeztetett arra, hogy negy­ven évvel ezelőtt, 1921. július 1-én fejeződött be a Kínai Kommunista Párt alakuló — A mai napon a hatal­mas, csaknem 13 millió tagot számláló Kínai Kommunista Pártot ünnepeljük — folytat­ta. — Azt a pártot, amely három forradalmi polgárhá­ború és a Japán-ellenes nem­zeti felszabadító harc tüzében edződött és vált népe vezető­erejévé, amely oly sok áldo­zatos küzdelem és önfeláldo­zás árán kivívta országa sza­badságát, függetlenségét, s amely a 650 milliós kínai né­pet a szocializmus útjára ve­zette s ezen az úton alakítja ki egyre gazdagodó életét. Kállai Gyula az évforduló alkalmából kifejezte a ma­gyar nép legjobb kívánságait, majd elmondotta, hogy a hős kínai nép több mint egy év­századon át folytatta elszánt forradalmi harcát a gyarma­tosítás és a feudalizmus ellen. Hangsúlyozta, hogy a Kínai Kommunista Párt megalaku­lása gyökeres fordulatot ered­ményezett a nép forradalmi harcában. A kommunisták ve­zetésével forradalmi egység­front alakult ki, amelyben a munkásosztályon és paraszt­ságon kívül a kispolgárság, és a nemzeti burzsoázia külön­böző rétegei is tömörültek, vagyis mindazok az erők, amelyek szemben állottak az imperializmussal és a belső feudális reakcióval. A Kínai Kommunista Párt volt az egyetlen erő az országban, amely azt hirdette, hogy Kí­na minden hazafias rétegét és pártját magában foglaló széles nemzeti egységfrontot kell kialakítani a japán impe­rializmus ellen. A japán militarizmus szét­zúzása után a Kínai Kommu­nista Párt sikerrel magyaráz­ kongresszusa, s ezzel Ázsia legnagyobb, legnépesebb or­szágában megalakult a forra­dalmi harcok vezetésére hiva­tott párt­­ta meg a népnek: ha békét, demokráciát, függetlenséget és jobb életet akar, meg kell semmisítenie Csang Kaj-sek seregeit és ki kell űznie az or­szágból az amerikai imperia­listákat. A párt által vezetett nemzeti egységfront tovább szélesedett és a felszabadító hadsereg győztesen vívta ne­héz harcait. Ismét bebizonyo­sodott: nem lehet megsemmi­síteni azt az erőt, amely egy­beforrt a néppel és a nép élén halad. Az amerikai imperia­lizmus hiába fordította a dol­lárok milliárdjait a népellenes Csang Kaj-sek rendszer tá­mogatására, 1949. október 1-én a kommunista párt vörös zászlaja alatt megalakult a hatalmas kínai nép független és szabad állama, a Kínai Népköztársaság. Megalakulása világtörténelmi jelentőségű volt: erősítette és lelkesítette a függetlenségért és demokrá­ciáért harcoló erőket a föld minden részén. A nemzetközi imperializmus éppen Kína gyarmati sorban tartásával igyekezett gátat vetni annak, hogy a szocializmus eszméi és társadalmi r­endszere tovább­terjedjen Ázsiában. Ezért a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának döntő jelentősé­ge volt a szocialista világrend­­szer kialakulásában is. A nemzeti függetlenség ki­vívása után — folytatta Kállai Gyula — a Kínai Kommunis­ta Párt a marxizmus—leniniz­­mus segítségével sikeresen oldja meg a szocializmus épí­tésének nehéz feladatait. Mindannyian tanúi vagyunk annak a nagyszerű munká­nak, amelynek során kibonta­kozik Kínában a szocializmus anyagi, technikai bázisának építése. Hős, majd nagy taps közepette kijelentette: — Kínai testvérpártunk megalakulásának 40. évfordu­lóján hősi küzdelmekről, nagy sikerekről emlékezünk. A Kí­nai Kommunista Párt törté­nelmi küldetésének megfelel­ve ma egy szabaddá lett ha­talmas ország, egy szorgalmas és tehetséges nép pártja, amely a forradalom harcaiban megedződve veheti új ered­mények, új magaslatok felé a Kínai Népköztársaságot. Mi, magyar kommunisták szívünk minden melegével, forró sze­retettel köszöntjük kínai elv­társainkat a nagy évfordulón és további nagy eredménye­ket kívánunk nekik a népük és valamennyi nép javára, a világbéke védelmében vég­zett munkájukhoz. A Kínai Népköztársaság létrejötte történelmi jelentőségű Napról napra növekszik Kína nemzetközi tekintélye A Kínai Népköztársaság lét­rejöttének világpolitikai vo­natkozásaival foglalkozva Kál­lai Gyula kiemelte, hogy a 650 milliós Kína nemzetközi tekintélye napról napra nö­vekszik, véleményét nem le­het számításon kívül hagyni a nemzetközi problémák meg­oldásánál. — Tarthatatlan helyzet — mondotta —, hogy a nagy kí­nai népnek nincsenek képvi­selői az ENSZ-ben, amely ar­ra hivatott, hogy a legszéle­sebb képviseletű nemzetközi fórum legyen. A közgyűlés XV. ülésszakának vitája meg­mutatta: egyre több ország jut arra a következtetésre, hogy az ENSZ nem felelhet meg hivatásának, amíg hiány­zik onnan a Kínai Népköztár­saság képviselője. A magyar nép határozott állásfoglalása, hogy az ENSZ nem oldhatja meg a nagy nemzetközi prob­lémákat a Kínai Népköztársa­ság részvétele nélkül. Feltét­lenül szükségesnek tartjuk, hogy a népi Kína elfoglalhas­sa az ENSZ-ben az őt megil­lető helyet. Kína hosszú évtizedeken át harcolt, míg végleg lerázta magáról a gyarmati rendszer minden nyomorúságát. Terü­letének egy része — Tajvan szigete — azonban még min­dig az Egyesült Államok el­lenőrzése alatt áll. A világ haladó közvéleményével együtt a magyar nép is azt vallja, hogy a Kínai Népköz­­társaságnak elidegeníthetetlen joga van erre a területre. Hazánk, a Magyar Népköz­­társaság és a testvéri Kínai Népköztársaság között a leg­szorosabb baráti kapcsolatok alakultak ki — állapította meg a továbbiakban Kállai Gyula. Közösek külpolitikai céljaink: pártjaink és kormá­nyaink a nagy nemzetközi kérdések megítélésében az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatok alapján tevé­kenykednek. A két ország kormánya között sokoldalú együttműködés van politikai, gazdasági és kulturális téren. Ezt a sokoldalú együttműkö­dést a jövőben fokozni, nö­velni kívánjuk. Kállai Gyula beszéde befe­jező részében hangsúlyozta, hogy a kínai kommunisták történelmi útja igen tanulsá­ Magyar Nemzet Dobi István üdvözlő távirata a Ghánai Köztársaság elnökéhez A Ghánai Köztársaság ki­kiáltásának évfordulója al­kalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táv­iratban üdvözölte dr. Kwame Nkrumah köztársasági elnö­köt. Dr. Münnich Ferenc távirata Antoine Gizengához Dr. Münnich Ferenc, a kor­mány elnöke, a Kongói Köz­társaság kikiáltásának évfor­dulóján, táviratban üdvözölte Antoine Gizengát, a Kongói Köztársaság miniszterelnökét Táviratában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Kon­gói Köztársaság területi integritásának visszaállításáért és nemzeti szuverenitása teljes elismertetéséért An­toine Gizenga vezetésével fo­lyó harc eredményes lesz. M­agyar—bolgár szociálpolitikai együttműködési egyezményt írtak alá A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megbízottai június 26-án tár­gyalásokat kezdtek Budapes­ten a­­két ország kö­zötti szociálpolitikai együtt­működésről. A tárgya­lások eredményeként pén­teken délután a Munkaügyi Minisztériumban ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztár­saság és a Bolgár Népköztár­saság szociálpolitikai együtt­működéséről szóló egyez­ményt. Az egyezmény többi között rendezi az átmenetileg a má­sik országban tartózkodó ál­lampolgárok betegellátási kér­déseit is. Az egyezmény to­vább mélyíti a két ország között eddig is fennállott ba­ráti kapcsolatokat. A második ötéves tervben a lakbérek kétszeresét, ötmilliárd forintot fordítanak a fővárosi házak felújítására Az Újvárosháza nagytermé­ben ma a második ötéves tervben követendő épületja­vítási elvek vitáját tűzte napi­rendre a fővárosi tanács ülé­se. Az ülést Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd a tanácsülés egy­perces néma felállással adó­zott az elhunyt Kalotai Gá­bor fővárosi tanácstag emlé­kének. A napirend előadója, Kele­men Lajos, a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettese ez­után előterjesztést tett Buda­pest lakóházainak a második ötéves tervben javasolt épü­letjavítási elveiről. A lakóépü­letek állagvédelmére, felújí­tására, karbantartására elő­irányzott összeg mintegy öt­­milliárd forint. Ez másfélsze­rese az 1950 és 1960 között hasonló célokra fordított pénz­­mennyiségnek és kétszerese a befolyó lakbéreknek. Az éven­kénti 540 millió forint lakbér­nek csaknem egyötöd része mint közvetlen szolgáltatás visszatérül a lakosságnak. A következő években a sor- és tömbtatarozások megvaló­sítása, az erők koncentrálása jelenti az éves épületjavítási tervek fő feladatait. A végre­hajtó bizottság az épület­javí­tási keret 40 százalékát kíván­ja erre a célra fordítani. Ez átlagosan évenként 400 millió forintos kiadás, amelyből 500— 600 épület teljes javítása való­sítható meg. A fennmaradó 60 százalékból végzik el a házkezelőségek a karbantartá­sokat. Az idén csaknem húszezer lakást újítanak fel, ezekből­ 6300-ba bevezetik a gázt, 1250-be pedig a vízvezetéket, sok százban fürdőszobát és más mellékhelyiségeket építe­nek. E korszerűsítések értéke azonban 26 millió forintot von el a felújítási hitelből és mi­vel ezek a bérlők kényelmét, jobb lakáskörülményeit szol­gálják, helyes az az állásfogla­lás, hogy korszerűsítések ese­tén a bérlőket költségviselés­re kell kötelezni. Az ötéves tervidőszakban felújításra kerülő lakóépületek címjegyzékeinek összeállításá­ra a házkezelési igazgatósá­gok, a társadalmi szervek vé­leményének figy­elembevé­é­vel tesznek javaslatot. A dön­tést a kerületi tanácsok hoz­zák meg. Ez növeli a kerületi tanácsok hatáskörét, de ugyan­akkor növeli felelősségüket is. A második ötéves tervben követendő épületjavítási elvek egyébként szólnak a házkeze­lési igazgatóságok karbantar­tási munkáinak megszervezé­séről, valamint a lakóbizottsá­gok és házfelügyelők kapcso­latáról is. A lakóbizottságok társadalmi szerepét és jelentő­ségét növelni és fokozni kell szögezi le az előterjesztés. A beszámoló utáni vitában a tanácstagok javaslatokkal, indítványokkal egészítették ki az épületjavítási irányelveket. Felszólalt Veres József, a vég­rehajtó bizottság elnöke is, aki a többi között elmondot­ta, hogy a házkezelési igazga­tóságok — bár munkájukra még sok a panasz — 1956 óta a különböző szervekkel együtt több rossz állapotban levő la­kást hoztak rendbe, mint az azt megelőző tizenegy évben. A tanácsülés néhány kisebb módosítással jóváhagyta az épületjavítások irányelveit. Az ülésen két tanácsi ren­deletet is elfogadtak. A ké­ményseprésről szóló egyebek között kimondja, hogy minden használatban levő háztartási, üzemi és etázskéményt éven­te legalább egyszer ki kell égetni. A távfűtés és melegvízszol­­gáltatással kapcsolatos taná­csi rendelet október 15-től április 15-ig szabja meg a fű­téshez szükséges energia szol­gáltatását. Rendkívüli időjá­rás esetén október 1—15, il­letve április 15—30 között is fűtést kell biztosítani. Meghosszabbították a magyar—finn árucsereforgalmi megállapodást Június 30-án Helsinkiben levélváltás útján további egy évre meghosszabították a magyar—finn árucsereforgal­mi­­ megállapodást. A levél­váltás értelmében az elmúlt évi megállapodás és az ahhoz csatolt árulisták 1961. július 1-től 1962. június 30-ig vál­tozatlan formában érvényben maradnak. 5 Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlő távirata a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI kommunista párt központi BIZOTTSÁGÁNAK Peking Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága valamennyi magyar kommunista és az egész magyar dolgozó nép nevében harcos, testvéri üdvöz­letét küldi a dicső Kínai Kommunista Pártnak, megalaku­lása 40. évfordulójára. Az önök nagy pártja a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomra és a kínai nép forradalmi hagyományaira támasz­kodva alakult és hősi utat tett meg az elmúlt négy évtized alatt. Töretlenül vezette a kínai nép harcát a külföldi im­perializmus és annak belső kiszolgálói ellen, az ország füg­getlenségéért és demokratikus átalakításáért, a szocializmus építéséért. Pártjuk kemény harcok közepette dolgozta ki a marxizmus—leninizmus halhatatlan eszméinek alkotó módon való alkalmazását és védi a nemzetközi forradalmi munkás­­mozgalom egységét. A hős kínai népnek a Kínai Kommunista Párt által ve­zetett győzelmes harca, a szocializmus építésében elért sike­rei felmérhetetlen jelentőséggel bírnak a szocialista világ­­rendszer erejének növelése, a béke erőinek gyarapodása szempontjából. A gyarmati országok felszabadító harcukhoz és a volt gyarmati országok új életük építéséhez erőt és bizakodást merítenek a nagy kínai nép sikereiből. A kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozata alapján összeforrott kommunista mozgalom, a szocialista tá­bor hatalmas ereje korunkban egyre jobban kibontakozó fölényben van az imperialista tábor erői fölött és ez ra­gyogó, békés perspektíva lehetőségét nyitja meg az emberi­ség előtt. A szocialista tábor egysége és ereje biztosítja a békés egymás mellett élés reális lehetőségét, amelyben né­peink, a történelme során sokat szenvedett kínai nép is, nagyszerű szocialista jövőjének építésén fáradozhat. Ezen a nagy évfordulón tiszta szívből kívánunk újabb sikereket a nagy kínai testvérpártunknak és a baráti kínai népnek a szocializmus építéséért, népük boldog jövőjéért, a világbéke megőrzéséért vívott nemes harcukban. Éljen a 40 éves Kínai Kommunista Párt! Éljen és erősödjék a nemzetközi kommunista mozgalom harcos egysége! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Todor Zsivkov és Anton Jugov baráti látogatása Magyarországon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi m­n­­­kás-paraszt kormány vendé­geként Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Anton Jugov, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke június 23 és 30-a között baráti láto­gatást tett Magyarországon. T. Zsivkov és A. Jugov ma­gyarországi tartózkodása ide­jén megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­val, valamint a Politikai Bi­zottság több tagjával, dr. Münnich Ferenccel, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével és a kor­mány több tagjával. A magyar és a bolgár párt és kormány vezetői megbe­széléseket folytattak az idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a két testvérpárt és ország kapcsolatairól. A tárgyaláso­kon megállapították, hogy a két fél nézetei valamennyi megtárgyalt kérdésben telje­sen azonosak. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszme­cserén a tárgyaló felek leszögezték, hogy a vitás kér­dések tárgyalások útján való rendezésének hívei. Megálla­pították, hogy ma a béke vé­delme mindenekelőtt az ál­talános leszerelésért és a né­met kérdés rendezéséért foly­tatott állhatatos harcot köve­teli meg a népektől, a n­épek ügyeit felelősen intéző ténye­zőktől. Mindkét fél szükséges­nek tartja a német békeszer­ződés mielőbbi megkötését és támogatja a Szovjetunió kor­mányának a német kérdésben előterjesztett pozitív javasla­tait és elítéli egyes nyugati országok vezetőinek kardcsör­­tető politikáját. A párt- és kormányvezetők megtárgyalták a két ország kölcsönös kapcsolatai tovább­fejlesztésének, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködés szélesítésének számos kérdését. Megállapí­tották, hogy mindkét részről nagy lehetőségek vannak az együttműködés kiszélesítésére, és ebből a célból megállapod­tak, hogy megbízzák a két or­szág vegyes bizottságát meg­felelő javaslatok kidolgozásá­val. Todor Zsivkov és Anton Jugov magyarországi látoga­tása, a két testvérpárt és kor­mány közötti tárgyalások még jobban elmélyítették azt ez őszinte testvéri barátságot, amely a két párt, a két kor­mány és a két ország népe között hosszú évek óta fenn­áll. A vendégek június 30-án repülőgéppel visszautaztak Bulgáriába. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a párt Poli­tikai Bizottságának tagja és Kiss Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ott volt Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete is. Valamennyi kombájn, arató- és rendrevágó gép dolgozik Megérkezett az első idei búza a miskolci alsóvárosi malomba A legnagyobb nyári munka — az aratás — elérte csúcs­pontját A gépállomások va­lamennyi kombájnja és arató­­gépe a földeken dolgozik. Vas megye termelőszövet­kezeteiben 45 szovjet gyárt­mányú rendrevágó dolgozik, s előreláthatólag a tervezettnél is több termést vágnak le, mert nem ritka az olyan gép, amely naponta 40 holdon aratja le a gabonát. Tolna megye 33 termelő­szövetkezetében együttesen 20 000 holdról már levágták az őszi árpát. Megkezdődött a cséplés is. Az átlagos ho­zam az eddigi cséplési ered­mények szerint 14—15 má­zsa között ingadozik, bár sok termelőszövetkezetben 20 má­zsánál is nagyobb holdankénti termést takarítottak be őszi búzából. A környei állami gazdaság­ban egy 40 holdas tábláról 26 mázsa 60 kilós, egy másik 50 holdas tábláról pedig 26 mázsa 28 kilós átlagot takarí­tottak be őszi búzából. Borsod megyében megkezd­ték a korán érő külföldi búzafajták betakarítását. Az ongai állami gazdaság már új gabonát szállított a mis­kolci alsóvárosi malomba. A malom szakemberei megvizs­gálták az idei első búzaszál­lítmányt és megállapították, hogy »acélos­«, hektoliter faj­súlya 80. Az új búza őrlését a jövő héten kezdik meg.

Next