Magyar Nemzet, 1961. október (17. évfolyam, 233-258. szám)
1961-10-13 / 243. szám
% ségükbe a Német Szövetségi Köztársaságot, annak fegyveres erőit ők nevezik saját előőrsüknek Európa szívében és őik állították büszkén, hogy Nyugat-Berlini számukra a szocialista országok testébe fúródó ék. Ne próbálják tehát másra hárítani a felelősséget a jelenlegi feszültségért. Náci háborús bűnösök a NATO vezető posztjain — Van itt egy másik, nem is csak egyszerűen politikai kérdés: 1843 októberében Moszkvában az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió képviselői nyilatkozatokat tettek. Ezekhez a nyilatkozatokhoz később Franciaország is csatlakozott. — Az egyik nyilatkozat például azokról a kegyetlenkedésekről szól, amelyeket a német náci hadsereg a Szovjetunió területén és más országokban elkövetett. Példátlan tömeggyilkosságokat, addig nem látott gazságokat hajtottak végre. »A kegyetlenkedésekről*! című nyilatkozatban a következőket mondották a náci hóhérokról — érdemes erre emlékezni:A három szövetséges hatalom azokat a német tiszteket, akik kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzésekért felelősek vagy azokban hozzájárulásukkal részt vettek, vissza fogja küldeni azokba az országokba, amelyekben aljas cselekedeteiket elkövették, hogy a felszabadított országok saját törvényeik szerint vonhassák őket felelősségre és ítélkezhessenek felettük. Ezt a nyilatkozatot annak idején mi is olyan igazságos álláspontnak tartottuk, amelynek érvényesítéséért harcolni kell.— Van ennek a nyilatkozatnak egy része, amelyben az áll, hogy ezeket a bűnösöket a világ legtávolabbi zugáig üldözni fogják, és kiszolgáltatják őket, bárhol is legyenek. Ez is tetszett nekünk. — Nos, hogyan fest ez a jelenlegi NATO-gyakorlatban? Nehéz volna rövid idő alatt személy szerint felsorolni azokat a bebizonyítottan kegyetlenkedő fasiszta hóhérokat, akik ma olyan területen és körben működhetnek, ahol a NATO-hatalmaknak — ha akarnák — nem is nagyon, kellene őket keresniük. Csak— A Szovjetunió elhatározta, hogy békét kell kötni Németországgal és fel kell számolni a második világháború maradványait és ezzel az abnormális nyugat-berlini helyzetet. A nyugatiak most nagy lármát csapnak, azt mondják, hogy a feszültséget ezáltal a Szovjetunió idézte elő. Ez hazugság, a népek tudatos megtévesztése. A Német Szövetségi Köztársaságban mostanában tömeggyűléseken, fasiszta szervezetek felvonulásain, ünnepségein, gyűlésein kormánytagok szólalnak fel és nyíltan más ország területeinek elfoglalását sürgetik. Hosszú volna itt felsorolni, hogy mit tartanak a revansista kalandorok saját tulajdonuknak, de mi magyarok, nagyon jól emlékszünk a második világháború alatt sokszorosított és terjesztett náci térképekre, amelyeken a mi Dunántúlunk mint a hitleri birodalom része volt feltüntetve. Olyasfajta a felfogásuk, hogy ahol, amerre valaha német ember élt, vagy él, az körülbelül mind őket illeti meg; ebből következik aztán, hogy meg akarják hódítani, meg akarják szállni az egész világot. Fegyverkeznek, revansra készülnek, nem ismerik el a második világháború eredményeként kialakult határokat, s Nyugat-Berlinből puskaporos hordót csinálnak. Minden nép és minden olyan kormány előtt, amely felelősséget érez népe sorsáért, ott áll a kérdés: mi a teendő ebben a helyzetben? Érjük be azzal, hogy évről évre, hónapról hónapra, hétről hétre megállapíthatjuk, hogy ezért a helyzetért az USA kormánya, vagy a francia kormány a felelős, de közben tűrjük, hogy Európa szívében nő az új revansista erő és hatalom? Vagy pedig cselekedni kell és gátat kell emelni a háborús kalandok elé. Ez a történelem kérdése ma az összes népek számára és mindazon kormányok számára, amelyek felelősséget éreznek népük sorsáért és a békéért. — Ilyen viszonyok között alakult ki az a nézet — a szovjet kormány álláspontja, kezüket kellene kinyújtaniuk és megfoghatnák őket, s ahogyan a nyilatkozatban szerepel, átadhatnák vádlóiknak, azoknak a népeknek, amelyek ellen kegyetlenségeiket elkövették. Példaképpen három nevet említek. — Speidel tábornok Franciaországban megszállóként működött és felel azokért a kegyetlenkedésekért, amelyeket ott a hitlerista haderők elkövettek. Es nem a világ valami eldugott zugában van, hanem Párizsban, mint a NATO európai szárazföldi csapatainak főparancsnoka. Hasonló a helyzet Heusinger volt náci tábornokkal, aki viszont Washingtonban található, mint a NATO katonai tanácsának elnöke. Ugyanígy egy Wagner nevű, volt náci ellentengernagy ma is ellentengernagy és a NATO tengeri erői egy részének főparancsnoka. Bonn fegyveres erőinek jelenleg olyan volt náci tábornok a főparancsnoka, akit a Szovjetunióban, mint háborús bűnöst elítéltek. Ki az hát, aki megtartotta a megegyezéseket és ki az, aki nem tartotta meg? — Korábban a megszállt Németországban — mielőtt ott kialakultak volna az önálló államok — valóban megszállási zónák voltak. Abban a zónában, ahol a Szovjetunió volt, monopolisták nem jutottak hatalomra, nácik nem jutottak főparancsnoki tisztséghez, hanem felelősségre vonták és megbüntették azokat, akiknek megbüntetésére a nagyhatalmak ünnepélyesen fogadalmat tettek és megállapodást kötöttek. Az USA-ról és a NATO-ról nem lehet lemosni azt a gyalázatot, ami azáltal szállt reá, hogy az embertelen szörnyűségeket elkövetett vadállatokat ma fontos funkcióban tartja és kivonja a büntetés alól. ní t*T • a mi kormányunk álláspontja, a varsói szerződésben tömörült valamennyi kormány álláspontja —, hogy fel kell számolni a második világháború maradványait, meg kell kötni a békét a két Németországgal és véget kell vetni annak, hogy Nyugat-Berlin háborús góc, puskaporos hordó legyen. Az USA kormánya, a NATO más felelős tényezői ez idő szerint minden hivatalos megnyilatkozásukban fenyegetőznek: arról beszélnek, hogy nyugat-berlini jogaikat mindenképpen megvédik és azokért harcolni fognak. Először is, a mi fogalmaink szerint joga mindig annak van, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. Az Egyesült Államok kormánya, Anglia kormánya, Franciaország kormánya nem tett eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyek a megszállási joggal együtt jártak, s így jogokról sem beszélhetnek. — Másodszor: olyan csodát még nem látott a világ, hogy ha egy háború befejezéseként — még ha tizenhat évvel később is — békeszerződést kötnek, bárkinek is megszállási joga maradjon. A NATO-hatalmaknak szembe kell nézniük ezzel. Ma a Szovjetuniónak, a szocialista világnak — és benne a Német Demokratikus Köztársaságnak is — az igazsága mellett ereje is van és meg kell mondani, hogy ez a nagyobb erő. — Az Egyesült Államok felelős kormánytényezői folyton azt mondják, hogy valamilyen elmaradást kell behozniuk. Hol van ez az elmaradás? Kiderül, hogy elmaradás mindenekelőtt két területen van: a legkorszerűbb fegyverek — a reaktív fegyverek, az interkontinentális rakéták — terén és a hagyományos fegyverzetben. — A világ azonban megváltozott. Van erő — és kell is hogy legyen —, amelyik éber és készen áll: a szocialista világ ereje. Ez az erő vissza tudja tartani a nagyon forró fejűeket, meg tudja fékezni őket, ha netán provokációra szánnák el magukat. — Ezzel összefüggésben meg kell mondanom, hogy mi helyeseljük azokat az intézkedéseket, amelyeket a védelmi erők fokozása érdekében a Szovjetunióban és a szocialista tábor más országaiban végrehajtottak. Ezek közé sorolható a Szovjetunió kísérleti atomrobbantásai újrakezdésének bejelentése. Természetesen az volna a legjobb, ha nem volna atomrobbantás a világon. Ez magától értetődik, s ezt a szovjet kormány nyilatkozata is hangsúlyozza. A szovjet kormányt a helyzet kényszerítette erre a rendszabályra. A Szovjetunió védelmi erejének továbbfejlesztése feltétlenül . Ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk saját kötelességünket. Nekünk is kötelességünk, hogy gondoskodjunk az ország védelméről. Kormányunk is megteszi azt, amit meg kell tennie. Különböző intézkedéseket tettünk, hogy honvédelmi képességünket növeljük és magunk is hozzájáruljunk ahhoz a hatalmasabb erőhöz, a szocialista világ erejéhez, amely a háborús agresszorokat fékentartja, ha pedig provokatív lépésre szánnák el magukat, megfelelő leckében részesíti. — Milyen intézkedéseket tettünk? Többek között gondoskodtunk arról, hogy a magyar hadsereg fegyverzetét korszerű színvonalra emeljük. Az intézkedések közé tartozik az is, hogy a kétéves szolgálati idejüket a közeljövőben letöltő katonákat ideiglenesen visszatartottuk, mert az a véleményünk, hogy ez szükséges és helyes. Ébereknek kell lennünk, készenlétben kell lennünk. Ezért népünk érti is, támogatja is, helyesli is ezeket az intézkedéseket. Ezzel összefüggésben szeretnék köszönetet mondani az országgyűlés tagjainak, magának az országgyűlésnek azért, hogy jóváhagyta a német békeszerződés kérdésében augusztusban kiadott kormánynyilatkozatot. Meg kell mondanom, hogy a magyar kormány — mint ezt már nyilatkozatában is leszögezte és ahogy ezt most az országgyűlés saját nyilatkozatában megerősítette — mindazokkal az államokkal együtt, amelyek erre készek lesznek, meg fogja kötni a békét a két Németországgal, ha pedig az NSZK erre nem hajlandó, akkor a Német Demokratikus Köztársasággal. — A magyar kormány legjobb meggyőződése és lelkiismerete szerint jár el, amikor ezt a politikát követi a német kérdésben. A magyar népnek magának alapos okai vannak arra, hogy itt a kellő határozottságot tanúsítsuk. Magyarország — akkori urainak bűnéből — kezdetben Hitler Harmadik Birodalmának csatlósa volt, majd áldozata lett. — A második világháborúban a magyar népesség felnőtt lakosságának nyolc százaléka szükséges, hiszen nemcsak a Szovjetunió népeinek biztonságáról, nemcsak a szocialista világ országainak biztonságáról, hanem a világ összes népeinek biztonságáról és békéjéről van szó. — Ha ilyen a világ, akkor ezt meg kell csinálni, mert mi lenne, ha a Szovjetunió, vagy a szocialista világ volna elmaradva a legkorszerűbb fegyverek és a hagyományos fegyverek terén? Ezt mindenki tudja. A szovjet kormány döntése tehát kényszerű, de helyes intézkedés vesztette életét. A hídállomány 85 százaléka, a vasúti berendezések 35 százaléka ment tönkre. Nagy lakásproblémákkal küszködünk — a második világháborúban egyedül Budapesten 27 ezer lakás semmisült meg teljesen. Ho— A magyar nép számára évszázadokon keresztül sorskérdés volt a harc a germán imperialista törekvések ellen. A mi népünk számára ezért nagy jelentősége van annak, hogy a monopóliumok, az imperialista hódító nagytőke által uralt Német Szövetségi Köztársaság mellett megszületett, létezik az első munkásparaszt német állam, amely a munkásosztály szívéből sarjadt. A munkásosztály forradalmi pártja, a Német Szocialista Egységpárt ihlette Kelet-Németország népét ennek az államnak a megalkotására. Ez az állam a hordozója azoknak a német kulturális értékeknek, amelyek dicsőséget szereztek a német népnek. Ez az állam Marx, Engels tanait váltja valóra. Nekünk, magyaroknak, az egész haladó emberiségnek jó az, hogy Németország egy részében, Európa szívében van egy német állam, amely harcol a német nagytőke, a német imperializmus, a német militarizmus ellen és a békebontás ellen. Ezért vagyunk mi vele szolidárisak. (Nagy taps.) — Mi helyeseljük a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját, s helyeslünk minden intézkedést, amit ennek érdekében tesz. Külön üdvözöljük azt az augusztus 13-i intézkedést, amellyel a Nyugat-Berlinben létesített kém- és diverzánsközpontot megfosztotta az akadálytalan közlekedés lehetőségétől. A varsói szerződés tagállamai, kormányaink tárgyalásokat kívánnak, s annak hívei, hogy mindazok az államok, amelyek szövetségben voltak a második világháború alatt és együtt harcoltak a német nácizmus ellen, jussanak egyetértésre a német békeszerződés megkötésében. — A mi pártunk a munkásosztály pártja és amióta a gyám tudnánk mi élni és gazdálkodni, ha az a 27 ezer lakás megmarad! Elpusztult az állatállományunk 70 százaléka. Most eleget foglalkozunk a mezőgazdasággal, tudjuk, mit jelent ez. Az akkori nemzeti vagyon 40 százaléka pusztult el. Mindez elég okot ad a magyar népnek arra, hogy szembeszálljon a német imperializmussal és a német revans-törekvésekkel. — Másik alapos és nyomós okunk az, hogy népünknek van mit védenie: nemzeti függetlenség, történelmi szocialista vívmányok birtokában van, békében él és dolgozik. Ez három olyan vívmány, amelynek védelmében mindent meg kell tenni. — Harmadik okunk az, hogy mi felfogásunkban, meggyőződésünkben és érzelmeinkben, szívünk minden vércseppjével szolidárisak vagyunk a Német Demokratikus Köztársasággal. (Nagy taps.) világon a munkásosztálynak forradalmi pártja van, mindig a békéért harcolt. Természetesen mi is a békéért harcolunk, mert a háborúban mindig a népek millióinak, a dolgozó embereknek kell vérezniük, szenvedniük, és pusztulniuk. Védjük a békét azért is, mert mi nem félünk a két társadalmi rendszer békés versenyétől. Meggyőződésünk, hogy a békés versenyben is a szocialista rend lesz a győztes, mert a világ népei előbb-utóbb mellette döntenek. — Békét kívánunk minden népnek, természetesen az Egyesült Államok és Nyugat- Németország népének is. Meggyőződésünk, hogy a világ minden népe békében élhet. Kormányunk híve a háborús veszély teljes megszüntetésének s ezért népünk támogatásával küzd az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Ami az általános és teljes leszerelést,valamint a háború veszélyének egyszer s mindenkorra való megszüntetését illeti: meg kell mondani, hoszszú harc lesz, amíg mindez győzelemre jut. Ha azonban az emberiség fenn akar maradni, ebben a harcban győznie kell. Ezért kell a szocialista világnak és nemcsak a szocialista világnak, hanem a békeszerető népeknek és államoknak együttesen olyan nagy és egységes erőt képviselniük, amely mindenkivel tudomásul veteti, hogy nincs más út, mint a békés egymás mellett élés, az általános és teljes leszerelés. Természetes, hogy mi békét akarunk, mert meg akarjuk valósítani második ötéves tervünket. Hasonló békés tervek foglalkoztatják az egész szocialista világot. Minden szocialista ország békében akar élni, s népének javát akarja előmozdítani. Meg kell kötni a német békeszerződést Kötelességünk, hogy gondoskodjunk az ország védelméről Meggyőződésünk, hogy a világ minden népe békében élhet Magyar Nemzet Sok sikert kívánunk az SZKP XXII. kongresszusának — Kiemelkedő példa erre a Szovjetunió. Pártunk küldöttsége hamarosan elindul a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára. Jelen lehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyszerű programjának elfogadásánál. Milyen nagyszerű program és milyen nagyszerű távlatok! Tíz esztendő múlva a Szovjetunió megelőzi a jelenleg legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat az egy főre jutó termelésben; húsz esztendő múlva már a Szovjetunióban lényegében felépül a kommunista társadalom, a jelenlegi hatalmas és fejlett ipart a hatszorosára, a mezőgazdaság hozamát három és félszeresére növelik; általánossá teszik a középiskolai oktatást és a középiskolásokat kollégiumokban nevelik; a közlekedési eszközök igénybevétele díjtalan lesz; nem lesz lakbér és boldog, elégedett lesz az emberek élete. íme, a békés építőmunka nagyszerű távlatai. Eddig két terve volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Az első: szétzúzni a kapitalista földesúri hatalmat és megteremteni a proletárdiktatúrát Ezt a tervet megvalósították. A másik: felépíteni a szocialista társadalmat. Ezt a tervüket is megvalósították. S most a harmadik terv: felépíteni a kommunista társadalmat. Ez a terv is reális, ezt is megvalósítják. A kommunista társadalom felépítése a szovjet nép nagyszerű célja. De az SZKP kongresszusa mégsem csak a szovjet nép számára jelentős, hanem az egész szocialista világ, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára, a világ népei számára is, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja azért harcol, hogy kivívja az emberiségnek az általános és teljes leszerelést, a háború nélküli világot. Ez a nagyszerű cél az egész emberiséget érinti! Igaz szívvel kívánunk tehát sok sikert a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának, a szovjet népnek, amely nemcsak saját magának, hanem a világ más népeinek is utat tör. Amit ők elértek és elérnek, az az egész emberiség vívmánya. A második ötéves terv megvalósítása a magyar nép nagy forradalmi vívmánya lesz . Saját tervünkről szólva, úgy gondolom, nem szükséges, hogy a terv részleteivel foglalkozzam, hiszen azt alaposan megtárgyalta az országgyűlés. Ez a terv nemcsak egyszerűen a második ötéves terv, hanem ez az az ötéves terv, amelynek éveiben Magyarországon befejeződik a szocialista társadalom megalapozása és teljes lendülettel áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére. A terv megvalósítása a magyar nép nagy forradalmi vívmánya lesz! A célok elérése nagy munkát kíván. Az ipari termelés tervezett növekedését 70 százalékban a termelékenység emelésével kell bizto /Péntek 1961. október 13. sítani; a mezőgazdaságban is az egyik fő követelmény a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése. A mezőgazdaságban ezzel együtt jár a szocialista nagyüzemi gazdaság megszilárdítása és megfelelő színvonalra emelése Olyan terv ez tehát, amely nagyszerű célokat tűz ki, de nagy munkát is követel az egész néptől, mindenkitől, aki a szocializmus építésén dolgozik. — Ami a mezőgazdaságot illeti, meg kívánom említeni, hogy az idei aszály természetesen kedvezőtlen következményekkel járt és bizonyos közbülső feladatokat ró ránk. Fehér elvtárs részletesen és helyesen beszélt arról, mit kell tennünk, hogy az aszály miatt kiesett takarmányt pótoljuk. Meg kell oldanunk a takarmánykérdést, s bizonyos, hogy meg is oldjuk. Ahogyan az idei év aszályos volt, a következő talán nem lesz, de a harmadik megint az, lehet, mégis öt év alatt mindenképpen 23 százalékkal növekednie kell a mezőgazdasági termelésnek, s ha akarjuk, meg is tudjuk csinálni! — Ami az aszályt illeti, az időjárást ma még nem tudja szabályozni a tudomány. Mégis mit látunk? A jól dolgozó embert, a jól dolgozó állami gazdaságot, a jól dolgozó termelőszövetkezetet az aszály sem sújtja annyira. Aki viszont rosszabbul dolgozik, azt az aszály is inkább sújtja. A jól dolgozó akkor is ér el eredményt, amikor hétszámra zuhog az eső, a rosszul dolgozót, pedig az eső is a földre veri. — Mi ebből a tanulság? Az, hogy az időjárás szeszélyei ellen az emberi munka a fő fegyver. Rossz időben is lehet valamicskével jobb eredményt elérni munkával, nagyon jó időjárás esetén pedig sokkal jobb eredményt lehet elérni, ha jó munkát végzünk. Ilyenkor is megmutatkozik egyébként a szocialista termelési forma nagyobb ereje. Minden becsületes parasztember bevallja: ha most nem lenne termelőszövetkezet, akkor elmehetne a templomajtó elé és tarthatná a sapkáját vagy a kalapját. A termelőszövetkezet még ilyen körülmények között is jól vizsgázott, s ahol jól dolgoztak, az aszály ellenére is voltak eredményeik. Önök tudják, ha most az egyik holdon 9 mázsa kukorica termett, a másikon pedig 18 mázsa, ez nem valami túlvilági erő miatt, hanem a munkától függően alakult így. Ami a termelőszövetkezetek fejlődését illeti, mindenki tanúsíthatja, hogy a termelőszövetkezetek megerősítésének folyamata minden évben gyorsabb, mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink döntő többsége jól dolgozott, az időjárás nehézségei ellen is jól harcolt, s jól vizsgázott az a sok tízezer ember, aki korábban sohasem vezetett ilyen nagy gazdaságot. Biztosítjuk a termelőszövetkezeti vezetőket és tagságot, ha jól dolgoznak, akkor nagyon gyorsan teremtenek virágzó gazdaságot az egyébként még nagyon rövid ideje működő termelőszövetkezetek. A fejlődést nagymértékben segíti, hogy ebben a munkában az egyéni és a közérdek a legszorosabban összefügg. Az, hogy a munkát jól elvégezzék, hogy jó legyen a termés, hogy jó legyen a részesedés és a jövedelem, az érdeke a termelőszövetkezet tagságának, érdeke az egész termelőszövetkezetnek, mint közösségnek és érdeke az egész országnak. Itt az egyéni és a közérdek azonos. — Egy-két gondolatot oktatásügyi törvényünkről. Jó törvény, kívánatos, hogy megvalósuljon. Talán emlékeznek még arra az időre, amikor felbocsátották az első szovjet szputnyikot, s megkezdte keringését a világűrben. A kis »bip-bip« hang halálra rémítette az imperialistákat. Az első szputnyik sikeres felbocsátása után sok amerikai folyóiratban és napilapban nagy cikkek jelentek meg a szovjet közoktatásról, és bizony hamarosan megtalálták az összefüggést a szovjet közoktatás fejlettsége és az első szputnyik felbocsátása között.