Magyar Nemzet, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

____ AYeleWízió műsoráról laiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimmiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiimiiiiiiimiimiiiimR Egy boldog nap Ha esetleg valaki azt próbálná bizonygatni, hogy az utolsó harminc év alatt nem fejlődött a filmművészet, állításának alátámasztására ezt az angol bohózatot is felhasználhatná. Mi azonban hiszünk a filmművészet fejlődésében, s így egyszerűen tudomásul vesszük: ismét láttunk egy jelentéktelen tucatfilmet, amelynek egyetlen értéke a kitűnő komika, Margaret Rutherford és magyar hangjának, Gobbi Hildának remekbeszabott alakítása. Azok számára, akik esetleg elmulasztották, eláruljuk a mesét: a minisztérium egy fiúkollégiumba beutal egy leánykollégiumot, majd a fiúiskolát tanfelügyelő-bizottság, a lányokat pedig több aggódó szülő látogatja meg. Megkezdődik az egymás elöli szaladgálás, bujkálás, a szokványos bohózati hajsza, a filmgyártás őskorára emlékeztető ötletekkel, módszerekkel. Megértjük, hogy a Televízió állandó filmszükségleteinek kielégítésére gyengébb filmeket is kénytelen megvásárolni. Azt már kevésbé értjük meg, miért vásárol csaknem kizárólag gyengefilmeket. Semmiesetre sem fogadhatjuk el azonban ezeket a gyenge műveket hétvégi csemegének, vasárnapi nagyműsornak. Nem szólnánk külön az »Egy boldog «tip«-ról, ha vasárnapi bemutatása nem volna az utóbbi időben tipikus jelenség. Nem érthetünk egyet azzal a hoszszabb idő óta jelentkező szerkesztői szemlélettel, amely a hét végére bármi áronszórakoztató" műsort akar biztosítani, azzal a szemléleti kötöttséggel, hogy a szórakoztatás fogalmán kizárólag az úgynevezett könnyű műfaj termékeit érti, a vígjátékot, az operettet, kabarét és revüt tekintet nélkül a műsor színvonalára E műsorpolitika szerint — a jelek legalábbis azt mutatják — vasárnap többet ér egy rossz bohózat, egy jó drámánál. Természetesen, elsősorban a színvonalas könnyű műsor kerül szóba, de ha nincs jó könnyűműsor, jöjjön inkább a rossz, az ostoba és érdektelen, csak az a fontos, hogy akönnyű műfajt" képviselje. E koncepciónak nemcsak az a szomorú következménye, hogy gyakran kerülnek rossz filmek vasárnap műsorra, hanem valahol itt kereshető a kulcs egy másik, tipikus jelenség titkához is. Ahhoz, hogy szombaton több rövid, lényegében egymáshoz hasonló műsorral töltik ki az időt. Legutóbb kitűnő szórakozást nyújtott a Rajkin-est részleteinek ismétlése, amiből egyébként még többet is szívesen láttunk volna. Erre azonban csak fél ■tízkor került sor. Előtte láttunk, hallottunk vidám monológot, nyugatnémet TV-revüt sok dallal és kevés tartalommal, majd két francia sanzonénekes dalairól készült felvételeket. A szombat esti műsorból igazi élményt csak az 50 percre rövidített Rajkin-est jelentett. Ha most ehhez hozzávesszük a vasárnapi filmet, rendkívül szegényes, tartalmatlan, tespedt hétvégét kapunk, amelyen annyit törődtekszórakoztatásunkkal", annyira igyekeztek megkímélni a gondolkodástól, nehezebb szellemi tevékenységtől, hogy végül is unatkoztunk a televízió mellett. Nem vitás, hogy a hét végére jó, szórakoztató műsort kell adni, de kénytelenek vagyunk ismételten hangsúlyozni: a szórakoztatás nem elsősorban a műfaj kérdése, akkor sem, ha a közönség körében is akadnak még olyanok, akik így értelmezik. A nézők többségével együtt mi is jó, tartalmas műsort szeretnénk látni a hét végén műfajtól és típustól függetlenül. Reméljük, hogy az induló színházi évad, az őszi - téli műsorszerkezet véglegesen megszünteti a hétvég oly gyakran tapasztalt csillogó, flitteres ürességét Bemutatunk egy új zeneszerzőt Dénes Margit fiatal, tehetséges zeneszerző, a könnyűzene igénites alkotója. Friss, invenciózus dallamokat ügyes, kedves szövegeket, közérthető, színvonalas zeneszámokat ír. Helyesen járt el a Televízió, amikor felhívta rá a közvélemény figyelmét és az Irodalmi Színpad, a Vidám Színpad aránylag szűk nyilvánossága után Dénes Margit dalait az országos nyilvánosság előtt is megszólaltatta. Gondosan szerkesztett, ötletesen, kultúráltan rendezett műsort láttunk. A szerkesztés Buzáné Fábri Éva, a rendezés Seregi László munkáját dicséri. A dalok szövegírói között Csepeli Szabó Béla, Hollós- Korvin Lajos, Ladányi Mihály egy-egy versével is találkoztunk. Az est előadóművészeinek sorában Neményi Lili és Zsolnai Hédi fellépése biztosította elsősorban a műsor sikerét, amelyhez Soós-Szabó Edit, Zilahy Hédi, Ambrus Kity, Kovács Ibi és Kása András közreműködése is hozzájárult Kovalik Károly jól adagolt interjúja közvetlen hangulatot teremtett. Röviden Egy-két apró technikai hibától eltekintve, jól sikerült az Ék Sándor kiállításáról adott közvetítés. Célravezetőnek bizonyult a műsor felépítése: a művész a riporterrel folytatott beszélgetése során mesélt életéről, s közben az élményekből fogant művek megjelentek a képernyőn. A bemutatott anyag, elsősorban a képernyőn jobban érvényesülő grafikák és az érdekes beszélgetés hiteles képet adott a haladásért, a forradalom győzelméért következetesen küzdő művész eredményekben gazdag életpályájáról, örvendetesen "színesedik" az Ipari mozaik és A tudomány világából című műsor. Sok érdekességet mutattak be a budapestieszkimóknál tett látogatás során a Mirelitegyárból. Kár, hogy a gyártás folyamatából aránylag keveset láttunk. Vacsek Anna Megérkezett Bukarestbe a Nemzeti Színház együttese Hétfőn a késő esti óráikban különrepülőgépen Bukarestbe érkeztek a budapesti Nemzeti Színház művészei. Az együttes a magyar—román kulturális egyezmény értelmében vendégszerepel a román fővárosban. A magyar művészeket a bukaresti Baneasai repülőtéren Lázár Vrabiel, a művelődés- és művészetügyi állami bizottság színházi tanácsának elnöke, s más közéleti személyiségek, valamint a román színházi világ neves képviselői fogadták. A Román Népköztársaság művelődés- és művészetügyi állami bizottsága kedden Bukarestben satóértekezletet rendezett, amelyen a budapesti Nemzeti Színház tagjai találkoztak a román főváros központi lapjai, a rádió és a televízió munkatársaival. Meruk Vilmos, a színház igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket a Nemzeti Színház fejlődéséről, terveiről. Az értekezleten szeretettel köszöntötték a magyar művészeket. Külön ünnepelték Gázon Gyula Kossuth-díjas kiváló művészünket, amikor Meruk Vilmos közölte, hogy ezekben a napokban lesz színházi működésének 60. évfordulója. — örülnénk, ha bukaresti tartózkodásunk során megnézhetnénk néhány román színművet, amelyeket a mi színházunk is műsorára tűzhetne — mondotta a többi között a Nemzeti Színház igazgatója. Meruk Vilmos beszámolója után Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész és Marton Endre Kossuthdíjas érdemes művész, a színház főrendezői tájékoztatták munkájukról a román sajtó és művészeti élet képviselőit. A Pravda megjelenésének 50. évfordulójára jelent meg A bolsevik sajtó címmel a pártsajtó története 1894-től 1917-ig. A kötet a többi között feltárja Lenin szerepét a pártsajtó megteremtésében. ______Magyar Nemzet. Megkoszorúzták Móricz Zsigmond sírját Móricz Zsigmond halálának 20. évfordulója alkalmából kedden a Kerepesi-temetőben megkoszorúzták az író sírját. Simon István költő, a Magyar Írók Szövetségének titkára emlékezett meg Móricz Zsigmondról, majd Darvas József, az Írószövetség elnöke és Simon István elhelyezték a síron a magyar írók koszorúját. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára helyezte el a népfront koszorúját, dr. Hadnagy László miniszterhelyettes a Művelődésügyi Minisztériumét, Bóka László egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémiáét. Koszorút helyeztek el a síron a fővárosi tanács, az Irodalomtörténeti Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Irodalmi Múzeum nevében is. Szombat délben a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottsága helyez el koszorút a Móricz Zsigmond körtér és Karinthy Frigyes utca sarkán levő emléktáblánál. AZ AMPHITRUO SZOMBATHELYEN Már Jupiterben, a felleghozóban és Mercuriusban, az újdonságok jelentésében sem lehet bízni, mondjuk kedvetlenül az Amphitruo bemutatására kitűzött időben. Úgy látszott, a darab két isten-szereplője későbbi és kisebb istenektől eltanulta a jellemet olykor túl élesen megvilágító rivalda fényétől való húzódozást: a televízió közvetítő hálózata megszakadt, a szabadtéri előadást elmosta a zápor. De másnap az égi lakók megistenelték magukat. Sőt nagyon is kegyesek voltak; fölötte vidám órákat szereztek azoknak, akik időt és fáradságot nem szánva, a parkövezte hatalmas nézőteret zsúfolásig töltő szombathelyiekkel együtt végigmulatták Plautus komédiáját, Devecseri Gábor átdolgozásában. Ezen az előadáson az egykori Colonia Claudia Savaria polgárai épp oly jól szórakoztak volna, mint ahogy a mai Szombathely lakói tették és ahogy a pesti közönség fog, amikor a darabot az Egyetemi Színpadon műsorra tűzik. Ennek pedig titka az, hogy a színjáték, Szombathelyen bemutatott formájában, teljes antik és egyszersmind teljesen modern. A színháztörténet alapvető témakincsei közé tartozó cselekmény, melynek első átvétele Plautus feldolgozásában maradt ránk, s — hogy csak a legnagyobbakat említsük — Moliéret, Drydent, Kleistet, Giraudoux-t ihlette alkotásra, ezúttal híján van a kuriózummá tevő aktualizálásnak. E legősibb legújabb feldolgozás azt mutatja fel, ami közös és változatlan minden korokon át, és mindig a legizgalmasabb, ha éleslátással, leleménnyel, olyan üde-vidánan tálalják mint most: a szerelmet, a féltést, a legigazabb szív mélyén is ott lappangó hűtlen hűséget. Antik darabot látunk, a fölényes és sikeres római szerzőét, ki az előadás minden pillanatában értésünkre tudja adni, ami előttünk zajlik egyszerre élet és játék. Magyarul is antik a darab, azzá teszi a történeti és irodalmi hitelt biztosító metrikai hűség, a filológiai pontosságon túl az értelmi és zenei hangsúly játékát is közvetítő fordítás. Az átültető-rekonstruáló, a szombathelyi Isis szentélyt helyreállító gondos régészekhez hasonlóan járt el, amit a hiányosan fönnmaradt műhöz hozzáadott, nem idegen anyag, inkább többlet. Új, és az előadást ízig-vérig modernné teszi a muzsika, a dalszöveg és a tánc. De az áradó, korszerű, színvonalas zene, a bravúrosan pergő plautusi nyelvvel bravúrosan versengő versbetét, a Jupiternektisztelgő twiszttel" hódoló tánc, mindamellett szintén nem idegen anyag, összhangban van az opera buffa előzményét jelentő, kétharmad részben zenés római vígjátékkal. Szöllősy András zenéje, Devecseri Gábor versei kiteljesítik a darab eredeti tendenciáit. . Persze a mai utca eleven zenéje, mely az előadást újszerűvé avatja és a modern musicalhoz közelíti, anakronizmus. Ám szándékos és stílusos anakronizmus, csakúgy, mint a görög mitológiai játékot római környezetben bonyolító, a római utca vulgáris elemeit beolvasztó — és épp ezáltal eredeti — plautusi komédia. A történet röviden a következő: Amíg Amphitruo harcol, asszonyát, Alcumenát Jupiter az ő képében látogatja. Ámde a hadvezér megtér és minden kiderül. Illetve semmi sem derül ki, csupán gyanússá és érthetetlenné válik. Hiába panaszolja Amphitrup, hogy nem szeretutólag értesülni, mégis azt kell hallania, hogy forró éjszakát töltött asszonyával.Ezért,— mint a bevezető Argumentum dicséretes tömörséggel közli — civódás zajlik a nő s a férj között — míg Jupiter föntről le nem szól és mennydörög — és meg nem vallja, hogy ő volt a csábító." Az előadást szervező Egyetemi Színpad jól választott, amikor a vígopera irányába mutató plautusi komédiához operarendezőt hívott meg. Huszár Klára rendezése biztosította a darab pergő zenei ritmusát és jogaiba helyezte a humort és a bájt. Kitűnő stílusérzékkel fogta össze a jelentős, de más műfajhoz és más együtteshez szokott művészeket. A játékban föloldódott Mészáros Ági ellenállhatatlan volt. Fölényes biztonsággal hajtotta végre hármas feladatát: mindvégig tüzes, öniróniával teli és méltóságos Alcumena volt. Ráday Imre, Amphitruo alakítója, elragadóan villantotta fel a zordán hadvezérben lakozó morcos kispolgárt, komédiázó kedve, csakúgy mint a szép beszédű Szakács Miklósé — ki égbeli trónon, földi kalandban egyként eszményi Jupiter volt — magával ragadta a közönséget. Az atmoszféra teremtő Mendelényi Vilmos és a tiszta beszédű Fodor Tamás jól illeszkedett az együttesbe. A sikerben osztozott a színészekkel a szombathelyi zene- és énekkart vezénylő Krasznai János, a mulatságos díszletet tervező Blanár György, Kemény Judit, a koreográfus és a szólóénekes Kocsis Katalin, Vajna János Szerda, 1962. szeptember 5. A pécsi balettegyüttes külföldi szereplései Beszélgetés Sándor Jánossal, az együttes karmesterével A budapesti közönség egyrészt az újságokból, másrészt — tavaly ősszel — személyesen is megismerkedhetett a Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttesének munkájával-művészetével, immár köztudomású, hogy Pécsett jelentős lépések történtek a modern baletthez vezető úton. Az Eck Imre vezetésével működő társulat ugyanis közben már túllépett első — kísérletinek nevezhető — periódusán és legújabb produkciói sok szempontból véglegesnek tekinthető eredményekről adnak számot. Örvendetes, hogy a pécsi kísérletekre a külföld is felfigyelt s a tavalyi, németországi vendégszerepléseket az idén újabb külföldi meghívások követték. Erről beszélgettünk Sándor Jánossal, a Pécsi Nemzeti Színház karmesterével. — Július 28 és augusztus 6 között, tehát tíz nap alatt nyolc fellépésünk volt Finnországban: első, önálló balettestünk egy nappal a VIT ünnepélyes megnyitása előtt, július 28-án zajlott le. Ennek keretében három balettet mutattunk be: Maros Bányászballadáját, Kabajevszkij Komédiások-ját és Vujicsics Változatok egy találkozásra című művét. Ezenkívül két ízben szerepeltünk a helsinki operában, nemzetközi balettest keretében, mind a kétszer Vujcsics művével. A helsinki munkásakadémia hipermodern színháztermében -Modern utak a balettművészetben" címmel volt egy műsor, ahol szintúgy Vujicsics balettjével léptünk fel. Emellett érdemes megemlíteni egy lahti szereplésünket. Ezúttal koncertszámokat adtunk elő, valamint Kabajevszkij és Vujicsics balettjeit. A lahti polgármester nemrégen volt Pécsett és ez alkalommal hívott meg bennünket, lévén Pécs és Lahti tesvérvárosok. Az összes előadások az általam vezényelt KISZ Központi Művészegyüttes zenekarának kíséretével zajlottak le. Sándor János ezután elmondta, hogy a pécsi együttes minden fellépésén valósággal frenetikus sikert aratott. Az egyik fellépésük alkalmával például a magyar formaruhában a nézőközönség soraiban tartózkodó társulati tagokat ölelgették, kezüket rázták, hogy ezzel is kifejezzék a magyar együttes iránti szeretetüket. Vajon Sándor János véleménye szerint miben rejlik e siker titka? — Valóban megható és felemelő volt az igen heterogén összetételű nemzetközi közönség spontán öröme, amellyel produkcióinkat fogadták. A helsinki — majd később a bayreuthi — kritikában folyvást visszatérő megállapítások szerint a mi együttesünk világos és tiszta megjelenési formában közli modern, humanista mondanivalóját. Ezen felül szerintem a siker okai között nagy szerepet játszik az a tény, hogy együttesünk rendkívül összeforrott kollektívát alkot. Nálunk nincs sztárkultusz, hanem mindenki egyetlen közös cél érdekében dolgozik: az egységes produkcióért. Hogy ez mennyire nem kizárólag művészeti kérdés, azt egyetlen példával szeretném megvilágítani. Amikor Helsinkibe érkeztünk, kiderült, hogy a próbaterem — abban az állapotában, ahogyan rendelkezésünkre bocsátották — nem alkalmas a munka megkezdésére. Az egész társulat, holtfáradtan az utazástól, reggel négyig dolgozott a terem rendbehozatalán, hogy másnap — illetve pontosabban: aznap — reggel megkezdhessük a próbákat. És a bayreuthi út? — Herbert Barth, a világhírű Festspielhaus titkára már évek óta szervezi az ún. Internationalen Jugendfestspieltreffen-t, a fiatal művészek ünnepélyes nemzetközi találkozóját. Ő hívott meg bennünket Richard Wagner városába és itt szerepeltünk, a Markgräfliches Opernhausban augusztus 19-én egy matinén. A többit mindennél ékesebben bizonyítják az előttünk fekvő kritikák. -A Pécsi Nemzeti Színház balett-társulatának vendégszereplése az ünnepi játékok csúcspontját jelentette" — ezekkel a szavakkal kezdi az egyik lap A. R.-jelű kritikusa -Szín, zene, forma és tánc szintézise" című beszámolóját, majd így folytatja: -Munkájuknak középpontjában a tánctechnikai megvalósulásból elsődlegesen adódó kifejezés áll." A továbbiakban a cikk írója a mozgás, a színek, a formák, a stilizált színpadi elemek és a tánc, valamint a zene Eck Imre által létrehozott »wagneri« egységét dicséri, amelyben nagy részt biztosít Sándor Jánosnak is. Majd az egyes produkciók fenntartás nélküli elismerése után így végzi cikkét:A zsúfolásig telt operaház közönségének szívből jövő tapsvihara megint egyszer bebizonyította, hogy lehetünk modernek „kísérletek” és akart érthetetlenség nélkül is." A Frankische Presse,Magyar művészek nagy sikerei címmel szintúgy mind a három darabot fenntartás nélkül dicséri (Szöllősy: Oly korban éltem; Maros: Bányászballada; Gulyás: Pókháló), elismerőleg említi, hogy mindhárom balett mai témát dolgoz fel és megjegyzi, hogy e művek modernségük ellenére teljes mértékben közérthetőek. -Hosszantartó siker koronázta a magyar balett nagyhatású produkcióját." A pécsi együttes produkciójában különben a budapesti közönség is hamarosan gyönyörködhet; szeptember 6-tól kezdődően hosszabb vendégjáték-sorozatra készülnek a Petőfi Színházban. Pernye András Csehszlovák filmtörténet fiatalokról, akik helyüket keresik az életben 10 éven alul nem ajánlott Bemutató: szeptember 6 NAPLÓ Szeptember 5 Móricz Zsigmond halálának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Írók Szövetsége pénteken emlékestet rendez az Irodalmi Színpadon. Az ünnepi műsorban Darvas József, Dutka Ákos, Gellért Oszkár, Móricz Virág, Szabó Pál és Veres Péter emlékezik meg az íróról. A Pécsi Nemzeti Színház idei műsortervében a többi között Akszjonov: Barátok, Tennessee Williams: Macska a forró háztetőn és Shakespeare: Téli rege című drámájának bemutatója is szerepelt is. Hivatalosan felbontották Sophia Lorén és Carlo Fonti filmrendező házasságát. Carlo Ponti ugyanis az olasz törvények miatt képtelen volt elválni előző feleségétől, s ezért öt évvel ezelőtt Mexikóban kötött házasságot a filmsztárral, ahol érvénytelennek nyilvánították Fonti előző házasságát. Olaszországban azonban nem ismerték el a Mexikóban kötött házasságot és Pontit bigámiával vádolták. A népszerű házaspár ezért formai válásra kényszerült. A művésznő és férje egyébként jelenlegAz altonai foglyok" című film felvételein dolgozik. ACsendélet" kiállítás nyitvatartását a Szépművészeti Múzeumban a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 9-ig meghosszabbították. A Bolgár Kultúra helyiségében kedden ünnepélyesen megnyitották Zlatju Bojadzsiev Dimitrov-díjas bolgár festőművész kiállítását. A megnyitón megjelent a budapesti népfrontbizottság, a Külügyminisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa. Részt vett az ünnepségein Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete is. A Indiában nagy nemzeti könyvfesztiválra készülnek. A kiadók, könyvtárak és könyvkereskedők ily módon kívánják az ősi indiai kultúra hagyományait ápolni és tovább fejleszteni. Előadásokat tartanak indiai színművekből, kiadnak számos indiai klasszikust és modern művet is. <§. Szatmáry Sándor fiatal temorista és Ivánka Irén, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekesnője nyugat-európai hangversenykörútra kapott meghívást. A két művész Münchenben, Frankfurt am Mainben, Düsseldorfban, Brémában és Párizsban vendégszerepel. No Erek Kastner Emil és a detektívek című ismert gyermekregényét kétszer filmesítették meg Németországban: 1931-ben és 1954-ben. Most Walt Disney produkciójában készül a könyv harmadik, ezúttal amerikai filmváltozata.