Magyar Nemzet, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

Csillörtök, 1062. november 1.. Is­lyenek­ teppenek A Hazafias Népfront országos várospolitikai ankétja Ahol a Hazafias Népfront sokat segíthet a hétköznapok munkájában, az elsősorban a várospolitika. Egy esztendő munkájának tapasztalata ez. Abból az alapgondolatból, hogy a népfront a társadalmi mozgalom erejével támogassa a tanácsokat a várospolitikai feladatok megoldásában, ahol lehet irányt is mutasson, ala­kult meg az év elején a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának várospolitikai bizott­sága. Néhány hónap alatt an­kétok sorát tartották, gaz­dag anyagot készítettek el a várospolitikai munka leg­fontosabb ágairól, és arról eredményes vitákat tartottak Székesfehérvárott, Salgótar­jánban, Nyíregyházán. Ezek­nek a tanácskozásoknak a si­kere tette lehetővé, hogy most gyakorlati tennivalókat is ma­ga elé tűzzön a bizottság. Erről tanácskoztak Szentendrén a bizottság tagjai — professzo­rok, műszaki és jogi szakem­berek, tanácsi funkcionáriusok — Dénes Leónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának vezetésével. Miért kell a várospolitika? Sokan keresték a legjobb feleletet erre a kérdésre. Dr. Dallos Ferenc miniszterhelyet­tes, a Minisztertanács tanács­szervek osztályának vezetője úgy fogalmazta ezt meg, hogy a várospolitikai kérdések fel­vetése nagyon időszerű és fon­tos, hiszen a fejlődésben a vá­ros szerepe mint politikai és kulturális bázisé mindinkább növekszik. A város hatását a mezőgazdasági környezetre biz­tosítani kell. Dr. Beér János professzor arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a városnak nagy szerep jut a falu és vá­ros közötti lényeges különb­ségek felszámolásában, mert a színvonal-kiegyenlítődésnek a város szintjén kell megtör­ténnie. Emellett — és ez sem mellékes — a várospolitika a legjobb eszköz, hogy a lakos­­­ságot bevonja a közéletbe. Keleti Ferenc, a Pest me­gyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor tervgazdaság van az egész or­szágban, új városok rendezését is tervezni kell. Rendezési ter­ve ma már a legtöbb város­nak van, de ezek jobbára né­hány építész, építőművész munkájának gyümölcsei. Nem elég, ha a lakosság csak abból tudja meg, hogy valahol épít­kezni kezdenek, amikor már építkeznek. A városok fejlesz­tésének mindennapi munká­jában az egész lakosságot ér­dekeltté kell tenni. Mások ehhez hozzátették, itt az ideje, hogy végre tisztáz­zuk, milyen legyen a szocia­lista típusú város. Ennek fon­tosságát még csak növeli, hogy amikor várospolitikáról beszé­lünk, nemcsak 63 város ügyé­ről van szó, de legalább ugyanennyi községéről is, amelynek kommunális ellátá­sa lényegében már ma is vá­rosi jellegű probléma. Milyen legyen a várospolitika ? A várospolitikát sok helyütt úgy értelmezik még, mint öt­hat ember, egy-egy állandó bi­zottság feladatkörét. A város­­politika azonban az egészség­­ügyi, szociális, kulturális, kommunális, ipari és mező­­gazdasági tevékenység össze­foglalását jelenti, ezért fontos, hogy az egész lakosság foglal­kozzék vele, és egészséges köz­­érdeklődés alakuljon ki irán­ta. A várospolitika célja, hogy minél jobb körülményeket te­remtsenek az emberek számá­ra, vonzóvá tegyék a lakosság­nak a környezetet, és ezért könnyű is az embereket érdek­lődésre bírni — Milyenek legyenek a vá­rosaink? — tette fel a kér­dést Keleti Ferenc, és azon­nal felelt is rá. — Legyenek magyarok és szocialisták. Vá­rosaink történelmi múltja sok­féle, a római kortól a német hatáson keresztül, a szocializ­musig, ezért fontos, hogy egységes várospolitikai irány­elvek szerint épüljenek, fej­lődjenek tovább városaink a következő esztendőkben. Eh­hez természetesen figyelembe kell venni minden város spe­ciális helyzetét és felkötésé­nek különleges távlatait is. Ezért nem szűkülhet le a vá­rospolitika egyszerű beruházá­si problémává. Mivel segíthet a népfront? — Gondolatébresztés, ez le­gyen elsősorban a népfront szakembereinek feladata — mondotta dr. Besnyő Károly, az Elnöki Tanács osztályve­zetője. Elméleti szakemberek össze­fogására, általános és helyi útmutatások kidolgozására igen alkalmas a népfrontmoz­galom. A népfront ugyanak­kor a várospolitika gyakorlati feladatainak­ megoldásához is komoly társadalmi erőt gyűjt­het — állapították meg a szentendrei ankét részvevői. A népfront sok olyan ember­hez is eljuthat, ahová más szervek csak nehezebben vagy egyáltalán nem érnek el. Többen javasolták, hogy a bizottság vesse fel »a mi vá­rosunk« gondolatát, hogy a la­kosság maga gondolkodjék vá­rosának problémáiról. A nép­front pályázatokat írhat ki kü­lönböző várospolitikai felada­tok megoldására, és megfelelő irodalmat is összeállíthat az ügy érdekében. Többen felhív­ták a figyelmet, hogy ezt a munkát a népfrontnak és a tanácsoknak összehangoltan kell végezniük s semmi helye nem lehet a kölcsönös félté­kenykedésnek. Borsos József professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára elmon­dotta: " Éppen most, amikor ké­szülnek vagy elkészültek a vá­rosok távlati fejlesztésének tervei, fontos, hogy a legjobb szakemberek oldják meg a je­lentkező problémákat. Ezért szükséges, hogy a városok ve­zetői jelentkezzenek várospoli­tikai problémáikkal. Hódmező­vásárhelyen például a népfront műszaki akcióbizottsága tervet dolgozott ki a városfejlesztés­re. Ennek a tervezetnek a megvitatására a hét végén széles körű ankétot rendeznek, ezen a helyieken kívül orszá­gosan ismert szakemberek vesznek részt és adnak taná­csokat. S ez jó kiindulópontnak lát­szik A példa: Szentendre Sziráki Ferenc, a házigazda szentendrei tanács vb-elnöke tényekkel bizonyította, mit je­lent egy város számára a ki­dolgozott várospolitika és az emberek részvétele a város előtt álló feladatok megoldá­sában. Csak az utóbbi néhány esztendőben, amióta elkészül­tek az egész város lakossága által megvitatott fejlesztési tervek, rohamosan meggyor­sult Szentendre előrehaladása. Idegenforgalmi és üdülőhelyi bázisként fejlesztik a Buda­pesttől alig harminc kilomé­terre fekvő kisvárost. 1957 óta felújítottak minden műemlék­­épületet, hat kilométer új utat építettek, bővítették a vízháló­zatot, kiépítették az üdülőte­lepet, a campinget. S az egész munka jórészt az emberek városszeretetére épül. A Ha­zafias Népfront kezdeménye­zésére alakult meg szentend­reiekből és a várost szerető idegenekből Szentendre baráti köre, amelyből azóta a sokkal ismertebb Duna-kanyar Bi­zottság kifejlődött Ez pedig egyértelműen bizonyítja, hogy az ilyenfajta várospolitikai munka másutt, az egész or­szágban hasznos lehet. Ezt a következtetést vonta le a várospolitikai bizottság ülése is, ahol elhatározták, hogy a Vik­. pártkongresszus irányelveinek megfelelően fog­lalkozni kívánnak a tanácsok tömegszervezeti tevékenysé­gének továbbfejlesztésével, a kommunális fejlesztés és az ellátás területén jelentkező problémáik megoldásának se­gítésével, a városi tanácsok művelődéspolitikai munkájá­nak támogatásával. A tanácsi tömegszervezeti tevékenység továbbfejlesztése érdekében Beér János professzor vezeté­sével külön munkacsoportot küldtek fel, amely még ezen az ülésen elkészítette 1963-as munkatervét is. A várospolitikai bizottság munkája hasznos kezdeménye­zése a Hazafias Népfrontnak. Éppen ez figyelmeztet arra, hogy helyes volna ezt a bizott­ságot vidéki szakemberekkel is kibővíteni, és a várospoli­tikai bizottsághoz hasonlóan a falvak fejlesztésével foglal­kozó községpolitikai bizottsá­got is létrehozni a Hazafias Népfront égisze alatt. Kocsis Tamás Madar Nemzet Országszerte esett az eső, de a csapadék még nagyon kevés Szerdán reggel örömmel ál­lapíthattuk meg, hogy éjszaka esett az eső. Egyelőre csak a nedves aszfalt és a kiszáradt fű harmatos csillogása bizonygat­ta, hogy hosszú hetek száraz­sága után változás következett el az időjárásban.­­ Október 31-ére virradóra már beléptünk az őszies időjá­rásba — mondotta meteoroló­gus informátorunk. — Ilyen tartós szárazság utoljára öt­vennégy évvel ezelőtt volt. A szerdai langyos, csendes őszi esőt földközi-tengeri me­leg ciklon sodorta a Kárpát­medencébe. Az elmúlt napok­ban a Dunántúl északnyugati vidékén már jelentkezett az őszi esőzés előhírnöke, 3—4 milliméteres csapadék alakjá­ban. Szerdán újabb meleg lég­tömegek kergették hazánk fölé az esőfrontot. Reggel hét órá­tól kezdve már nemcsak a Du­nántúlon és Budapesten, ha­nem a Duna—Tisza közén és a Tiszántúlon is esett. Az eső országos, de hatása egyelőre csak egészségügyi szempontból hasznos, mert a hetek óta tartó szárazság rend­kívül porossá tette a levegőt. A mezőgazdaság, sajnos, még nem kapta meg a szükséges csapadékmennyiséget. Csak két helyről jelentettek komolyabb csapadékot, Tatabányáról 8, Balassagyarmatról 9 millimé­tert. Dél felé megállt az esőzés és kora délután a Duna—Tisza közén már újra sütött a nap. Vecsés, Monor és Kecskemét környéke például szép őszi ve­rőfényben fürdött. Budapest felé a város füstje és karma a felszakadozó felhőzettel egye­sülve változatlanul sötét felhő­réteget vonz. A Meteorológiai Intézet harminchat órára szóló előrejelzése enyhe időt ígér, szórványos esőkkel. össze hatezer hold vetnivaló van még, tehát az október vé­gén érkezett őszi eső földben érte a kalászosok zömét. Nógrád után Heves megye is teljesítette vetéstervét Az utolsó két napot leszá­mítva, az október rend­kívül száraz volt. A mező­­gazdaság dolgozóinak kőke­ményre szikkadt talajon kellett nekilátni az őszi munkának. Ennek ellenére október végéig Nógrád megye után Heves me­gyében is befejezték az őszi kalászosok vetését, s ezzel egy időben a kukoricatörést is. Már csak elvétve akad el­­vetetlen föld Győr megyében is, annak ellenére, hogy az északnyugati fekvésű, hideg talajú megyében minden be­takarítási munka három hetet késett Zala megyében mind­ Dobi István és Kállai Gyula fogadta dr. Abdel Aziz el Szajedot Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke szerdán fogadta dr. Abdel Aziz el Szajedot, az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatásügyi miniszterét és a kíséretében levő személye­ket. Ugyancsak szerdán fogadta dr. Abdel Aziz­el Szajedot Kállai Gyula, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese. A fogadáson mindkét alka­lommal jelen volt Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság magyarországi nagykövete is. Fogadás a magyar—lengyel kulturális munkaterv aláírása alkalmából Dr. Rosta László, a varsói magyar nagykövetség ideigle­nes ügyvivője fogadást adott a kétéves magyar—lengyel kulturális munkaterv aláírása alkalmából. A fogadáson megjelent a lengyel fővárosban tartózko­dó kulturális küldöttség Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével. Lengyel részről ott volt W. Tulodziecki okta­tásügyi, valamint T. Galinski kulturális és művészetügyi mi­niszter, W. Krasko, a LEMP Központi Bizottsága kulturá­lis osztályának vezetője, T. Kotarbinski, a Lengyel Tudo­mányos Akadémia elnöke, va­lamint a­­kulturális élet sok más kiválósága. Rónai Sándor látogatása a Fővárosi Autóbuszüzemben Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke szer­dán ellátogatott a Fővárosi Autóbuszüzem Fürst Sándor üzemegységébe. Megtekintette az üzemegység műszaki és forgalmi részlegeit, korszerű karbantartó és javító berende­zéseit, a dolgozók szociális és kulturális intézményeit, s hosz­­szasan elbeszélgetett a mun­kásokkal és az üzem vezetői­vel. Magyar nőküldöttség utazott Brüsszelbe Szerdán magyar nőküldött­ség utazott Brüsszelbe, a Nők Világfórumának tanácskozá­sára. A küldöttség vezetője Turgonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsának osztály­­vezetője, tagjai: Hermann Aliz gyermekpszichológus és Nagy Jánosné, az Országos Pedagó­giai Intézet tanszékvezetője. A november 2-a és 4-e kö­zötti tanácskozás napirendjén A gyermek és az ifjúság ne­velése a barátság és a népek közötti megértés szellemében című téma szerepel. Kodály Zoltán az NDK művészeti akadémiájának levelező tagja A német művészeti akadé­mia szerdai rendes közgyűlé­sén Kodály Zoltánt, századunk zeneművészetének egyik leg­kiemelkedőbb alakját és Ni­­colas Guillent, a nagy kubai költőt, az akadémia levelező tagjává választotta. A közgyű­lés ezenkívül megerősítette a Vittorio de Sica levelező taggá választását kimondó határoza­tot. Magyar - osztrák vagyonjogi tárgyalások Kedden rövid időre elna­polták az október 15 óta Bécsben folyó magyar—oszt­­rák vagyonjogi tárgyalásokat. A tárgyaló felek megvitatták az egyes tárgysorozati pontok­hoz készített szakértői jelen­téseket, kölcsönösen ismer­tették álláspontjukat és bi­zottságot alakítottak a további tárgyalások előkészítésére. Jövőre 16 ezer fiatal utazik külföldre Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda vezetői szer­dán a Sajtó Házában beszá­moltak idei eredményeikről és jövő évi terveikről. Az idén tizenegy országba szerveztek utazásokat a fiatalok számára és az iroda útján mintegy 13 ezer fiatal jutott külföldre mind baráti, mind több nyu­gati országba. Hazánkba har­minc országból érkeztek fia­tal vendégek. A tervek szerint jövőre több mint tizenhatezer fiatal utaztatását tervezi az Ex­press Iroda, több tízezer ifjú­munkás pedig cserelátogatáson vesz részt. A belföldi utazások széles körű megszervezésével is foglalkoznak, hogy minél több fiolál jusson el a leg­szebb magyar tájakra. Magyar államférfiak táviratai algériai államférfiakhoz Őexcellenciája AHMED BEN BELLA, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnöke Algír Nemzeti felszabadító harcok megindulásának 8. évfor­dulója alkalmából kérem, miniszterelnök úr, fogadja az egész magyar nép, a kormány és a magam legőszintébb jókíván­ságait. Örömmel tölt el bennünket a nagy győzelem, amelyet a hős algériai nép a nemzeti függetlenségért vívott áldozatos harcban elért. Szívből kívánok új sikereket az egész algériai népnek a kivívott függetlenség védelmében, a gyarmati el­nyomatás súlyos örökségének felszámolásában, országuk fej­lődésében. Kadár János, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az algériai nemzeti ünnep alkalmából Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlésének elnöke ugyan­csak táviratban üdvözölte Fer­­hat Abbast, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság nemzetgyűlésének elnökét. Péter János külügyminisz­ter Mohammed Khemisti kül­ügyminisztert üdvözölte táv­iratban. Somogyi Miklós, a SZOT el­nöke az algériai dolgozók ál­talános szövetségét üdvözölte táviratban az algériai nép hősi nemzeti felszabadító harca megkezdésének 8. évfordulója alkalmából. s Algéria nemzeti ünnepe Első ízben emlékezik meg szabadon Algéria nemzeti ün­nepéről, a függetlenségi harc megindulásának évfordulójá­ról. Az algériai szabadságküz­delem esztendeit Afrika tör­ténelme már a mában, legdi­csőségesebb lapjain örökítette meg. Az egész nép felkelt a francia gyarmatosítás felszá­molásáért, az egész nép vívta ki hét esztendős dicsőséges hadjáratban országának füg­getlenségét. Az önálló Algéria megjelenése a világ nemzetei között lényegesen túlmutat Afrikán, a gyarmati népek felszabadulásában új fejezet kezdődik meg vele. Az FLN irányította függet­lenségi mozgalomnak igen ke­gyetlen ellenféllel kellett szembenéznie, harcosainak a legborzalmasabb kínzásokat kiállnia. Közvetlenül a függet­lenség kivívása előtt kegyet­len fasiszta terror, az OAS esztelen pusztítása zúdult az országra, s az egész világ cso­dálattal adózott az algériai nép iránt, mikor páratlan ön­fegyelemmel állta a megpró­báltatásokat. Ez a rombolás és pusztítás az oka annak, hogy Algéria ma, az állami építés megkezdésének időpont­jában nélkülözéssel néz szem­be. Gazdaságát tudatosan szétdúlták a távozni kénysze­rült gyarmattartók, a népes­ség többsége munkanélküli, sokan mindennapi kenyérgon­dokkal küszködnek. Ráadásul, bár a politikai válságot sike­rült leküzdeni, s az állam élén a vezetés egységesebb, mégis a határozott program még kidolgozatlan, egyes cso­portok saját politikai törekvé­seiket fölébe helyezik a nem­zet egyetemes érdekeinek. Az új Algéria csak akkor töltheti be politikai hivatását Afriká­ban és a világban, ha félre­teszi az egyenetlenséget és követi a Nemzeti Független­ségi Front első kormányát. A mostani gazdasági és politikai körülmények között az egy­ség, Ben Bella kabinetjének támogatása az alapvető köve­telmény. Az első szabad nemzeti ün­nepen a magyar nép legtelje­sebb szolidaritásáról biztosítja az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. A novem­ber elsejére Algírba utazott magyar kormányküldöttség látogatása a bizonyítéka őszinte, baráti és együttmű­ködési törekvésünknek, s re­méljük, hogy kapcsolataink a kezdeti egészséges alapokon fejlődnek tovább. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alap­ján az országgyűlést 1962. no­vember 5-én délelőtt 11 órára összehívta. Befejeződött a budapesti pártértekezlet A budapesti pártértekezlet második napján, szerdán a pesterzsébeti Vasas Művelődési Otthonban folytatták a két referátum és a határozati ja­vaslat feletti vitát. Keszei Ká­roly, a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsának vezető tit­kára és Füzesi Lajosné, a VII. kerületi Gyermekruhaüzem párttitkárának felszólalása után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára beszélt időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Döb­­rentei Károly és Papp György felszólalása után Harrer Fe­renc, a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságának elnöke a főváros népfrontmozgalmá­nak nevében üdvözölte a párt­értekezlet részvevőit. Dapsi Károly, a Ganz-MÁVAG párt­bizottságának titkára volt az utolsó felszólaló, majd Kiss Dezső, a pártbizottság első titkára válaszolt a felszólalá­sokra. Hangsúlyozta: a buda­pesti pártértekezlet jó munkát végzett, becsületesen készült fel a kongresszusra. A pártértekezlet egyhangú­lag elfogadta a Budapesti Pártbizottság és a revíziós bi­zottság beszámolóját, valamint a kétnapos vitában elhangzott kiegészítésekkel a határozati javaslatot. A pártértekezlet megválasz­totta a budapesti bizottság 53 tagját, 17 póttagját, a revíziós bizottság 11 tagját, valamint a VIII. kongresszus 189 szavazati jogú és 12 tanácskozási jogú budapesti küldöttét. A Budapesti Pártbizottság megtartotta első ülését, ame­lyen megválasztották a végre­hajtó bizottságot. A Budapesti Pártbizottság első titkára Gáspár Sándor, másodtitkára Kiss Dezső, tit­kárai: Csikesz Józsefné, Mé­hes Lajos és Venéczi János. A pártbizottság az Esti Hír­lap főszerkesztőjévé Kelen Bé­lát választotta meg. Elkészült a második SZOT-üdülőhajó ajánlati terve A Magyar Hajó- és Daru­gyár gyártásfejlesztési főosz­tálya elkészítette a második SZOT-üdülőhajó ajánlati ter­vét. A távvezérléses Diesel­hajót télen, még a jégzajlás idején is üdülő­szállodaként használják majd fel Egyéb­ként nyolcvanhárom és fél méter hosszúra és két emelet magasra tervezték. Szélessége 16,3 méter, magassága pedig 10,5 méter lesz. Sebessége 20 ,kilmmrter óránként és egy tur­nusban 246 utast vihet magá­val. A beutaltak kiszolgálását 40, a hajóét pedig 16-tagú sze­mélyzet látja el. Az üdülő dol­gozók orvosi ellenőrzését és gyógykezelését felszerelt or­vosi rendelő, hajóorvos és be­tegszobák biztosítják. A bár, a társalgó, az éttermek korsze­rűen felszereltek, kényelme­sek lesznek. A hajóra külön séta- és napozó­ fedélzetet ter­veztek.

Next