Magyar Nemzet, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

2 "igen súlyos, azonban remél­hető, hogy Anglia csatlakozá­sát mégis mihamarább meg le­het valósítani". Ok vagy okozat A brüsszeli eseményekkel foglalkozva a Borba hangoz­tatja: "Brüsszel nem az első és nem is az utolsó csalódá­sa a nyugati kapitalizmusnak a gaz­dasági, politikai és kato­nai integráció létrehozására irányuló háború utáni erőfe­szítések során. Brüsszel csak epizódja annak a folyamatnak, amellyel a kapitalizmus kü­lönböző formákban kiutat ke­res válságából. De Gaulle kár­­hoztatása a brüsszeli kudar­cért nem rejtheti el azt, hogy e kudarc nem oka, hanem kö­vetkezménye a Nyugat kato­nai-politikai szövetségében már régóta lappangó mély válság­nak". A Komuniszt kiemeli, hogy az utóbbi események, amelyek alkalmul szolgáltak a nagyon éles és aránylag nyílt nézet­­összecsapásokra az Atlanti Szövetség lényegbevágó elveit és formáit illetően, a Nyugat erőviszonyában lejátszódott, vagy még végbemenő nagy változásoknak a kifejezői. Az az idő, amikor az Egyesült ál­lamok fölényes gazdasági és katonai hatalmára támasz­kodva könnyen biztosíthatta érdekeinek és céljainak érvé­nyesítéseit az elszegényedett és háborúba kimerült Nyugat- Európában, már meglehetősen régen a múlté. Franciaország megtöri az „európai szellemet” A brüsszeli szakítás heves nyugati visszhangja és várha­tó következményei mély nyug­talansággal töltik el a francia politikai közvéleményt. A francia kormány szerdai ülé­séről kiadott nyilatkozat, amely Angliára igyekszik há­rítani a felelősséget és derű­látóan ítéli meg az Európai Közösség perspektíváit, kevés hitelre talált. A francia lapok túlnyomó többsége de Gaul­­le-t teszi felelőssé Franciaor­szág elszigetelődéséért.­­De­­Gaulle-nak egyetlen csapással sikerült soha nem látott egy­séget teremteni a nyugati vi­lágban. Minden ellene van" — állapítja meg a Libération. A szocialista párt elnöksége nyilatkozatában leszögezi: de Gaulle tartós konfliktust te­remtett Franciaország és szö­vetségesei között. Maurice Faure, a radikális párt elnöke kijelentette, a­­hatok" egységét súlyos csa­pás érte. Franciaország egy­oldalú döntése alkalmas arra, hogy megtörje az "európai szellemet". Francia kormánykörökben ugyan nem tartanak az Euró­pai Gazdasági Közösség fel­bomlásától, de számolnak az­zal, hogy az ötök a Közös Piac továbbfejlesztésére irányuló tárgyalásokon éreztetni fog­ják elégedetlenségüket Fran­ciaországgal szemben. Az Egyesült Államok európai tő­keberuházásai tárgyában Fran­ciaország javaslatára összehí­vott konferencia lemondása az első lépés, amelyet előrelát­­hatóan továbbiak követnek Párizsban számolnak azzal, hogy az ötök nem járulnak egyelőre hozzá a mezőgazda­­sági piac továbbfejlesztéséhez, ami elsősorban Franciaország érdeke, és igyekeznek majd elhalasztani a francia befo­lyás alatt álló afrikai államok társulását az Európai Gazda­sági Közösséghez. A francia nagyipari tőke de Gaulle mögött áll Miközben a francia és a külföldi sajtó személy szerint de Gaulle-t vádolja a Közös Piac válságáért és a francia köztársasági elnök felfuvalko­­dottságában keresi a brüsszeli szakítás magyarázatát, a Le Monde egyik cikkében rámu­tat: Franciaországban nem mindenki veti el de Gaulle politikáját. "A francia nagy­iparosok — írja a lap — a tenyerüket dörzsölik a brüsz­­szeli tárgyalások kudarca lát­tán. A francia gyáriparosok országos szövetsége ugyan hi­vatalosan sohasem foglalt ál­lást Nagy-Britannia csatlako­zása ellen, de senki előtt sem titok, hogy nem kívánja be­lépését a Közös Piacba és kö­vetelte, hogy Franciaország keményen ragaszkodjék állás­pontjához". Franco NATO-tagságot és magasabb árakat kér az amerikai támaszpontokért Washingtoni jelentések sze­rint a Franco-kormány, a madridi amerikai nagykövet útján a spanyol—amerikai szerződés felülvizsgálását kér­te. A most érvényben levő megállapodást 1953 szeptem­berében írták alá, tíz évre szól, s ennek alapján az Egyesült Államok három nagy száraz­földi légitámaszponttal, az at­lanti parton, Cadiz közelében, tengerészeti és repülőbázissal, radar- és egyéb katonai állo­másokkal rendelkezik Spa­nyolországban, Cadiz és Sara­­gosea között 485 mérföldes föld alatti olajvezetéket épí­tett és tart üzemben. Az USA érdekeit különleges szabályok védik a spanyol földön, a bá­zisok munkás-hadserege és ka­tonai személyzete amerikai jogszabályok alá tartozik. En­nek ellenében az Egyesült Ál­lamok költségvetési és had­felszerelési támogatást nyújt, gazdasági segélyt, különböző kereskedelmi, idegenforgalmi és beruházási kedvezménye­ket biztosított Francónak. A spanyolok Stevenson augusztusi látogatásakor jelez­ték, hogy a megállapodás fe­lülvizsgálását fogják kérni, s azóta lapjaikban egymást ér­ték a félhivatalos kívánság­­listák. A legújabb hírek sze­rint Franco a most meginduló tárgyalásokon a gazdasági tá­mogatás fokozását, a katonai együttműködés fejlesztését ké­ri az amerikaiaktól és kísér­letet tesz, hogy teljes jogú tagságot kapjon az Atlanti Szövetségben. Más jelentések a francia és spanyol kormány hivatalos látogatásokban is megnyilvánuló élénk érintke­zéseiről adnak hírt. De Gaulle fejleszti kapcsolatait Francá­val, s miközben meggátolta Anglia csatlakozását a Közös Piachoz, elősegíti a spanyol diktátor közeledését az euró­pai gazdasági közösséghez. Bombamerénylet Bécsben Bécsből jeleníti az MTI. Az Osztrák Kommunista Pártnak a bécsi Akkonplatzon működő körzeti irodája előtt, amely ellen két héttel ezelőtt isme­retlen tettesek bombamerény­letet követtek el, éjszaka is­mét pokolgép robbant. A rob­banás kidöntötte az iroda fa­lának egy részét és betörte egy szomszédos üzlet kiraka­tát. Ausztria nem adta ki Belgiumnak a tömeggyilkos Verbelent Bécsből jelenti az MTI. A belga haditörvényszékek által távollétében többszörösen ha­lálra ítélt Verbelen SS-tábor­­nokot és volt belga Gestapo­­főnököt Ausztria nem adja ki Belgiumnak. Ez következik az osztrák közigazgatási bíróság­­ttén­téséből, amely hatályon kí­vül helyezi a bécsi tartományi kormánynak Verbelen osztrák állampolgárságát megsemmisí­tő­­határozatát. Verbelent — mint ismeretes­­— akkor fosztották meg ál­lampolgárságától,­­ amikor a belga és az osztrák ellenállók szervezeteinek nyomozói nyil­vánosságb­a hoz­ik, hogy a s­emzetközileg körözött belga tömeggyilkos Bécsben él. Ko­rábban az amerikai CIC, ké­sőbb az osztrák politikai rend­őrség titkos ügynöke volt és osztrák állampolgárságot ka­pott. Belgium azonnal kiadatá­sát kérte Ausztriától, ahol az­óta a bécsi ügyészség fogházá­ban várja sorsának alakulását a belga tömeggyilkos. Miután a közigazgatási bíró­ság döntése jogerős és osztrák állampolgárt Ausztria nem ad ki más országnak, Verhelen Ausztriában marad Letartóz­tatását azonban fenntartották. Hír szerint Belgiumban elkö­vetett háborús bűntettei miatt osztrák bíróság elé kerül. Magyar Nemzet Legyen Nyugat-Berlin európai összekötő kapocs Hruscsov beszélgetése a nyugat-berlini lakosság képviselőivel Nyugat-Berlinből jelenti az ADN. A Die Wahrheit című nyugat-berlini lap csütörtöki számában ismertette Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a nyugat-berlini lakosság kép­viselőivel január 18-án Berlin­ben folytatott beszélgetését. A tudósításnak ezt a címet ad­ták: "Jobb megelőzni, mint el­oltani a tüzet**. Hruscsov a Szovjetuniónak a két német államhoz fűződő kapcsolatairól, Nyugat-Berlin ■ re utalva, ezeket mondotta: — Mi felajánljuk barátsá­gunkat, hogy ez a barátság gyümölcsöző legyen és Európa valamennyi népe élvezhesse a békének e gyümölcseit. Nin­csenek semmiféle imperialis­ta vagy agresszív céljaink. Véleményünk szerint minden népnek magának kell eldön­tenie, milyen társadalmi-po­litikai rendszerben akar élni Nemcsak az NDK lakóival, hanem minden némettel is ba­ráti viszonyban kívánunk élni Ha a Szovjetuniót és Nyugat­­Németországot baráti kapcso­latok fűznék egymáshoz, ak­kor nem lenne háború. Ez szi­lárd­ meggyőződésem. Hruscsov hangsúlyozta, hogy alá kell írni a német béke­­szerződést, és részletesen ele­mezte a Nyugat-Berl­innek, mint szabad városnak adandó szovjet biztosítékokat. Nyugat- Berlin jövőbeli szerepéről szól­va így érvelt: Nyugat-Berlin bennünket egyesítő és összekapcsoló lánc­szem, európai összekötő ka­pocs lesz, amely előmozdítja az államok közötti jóviszonyt. Mi azonban most Nyugat- Berlin: feszültségek és súr­lódások forrása. Ezért végre üljünk le Franciaországgal, Angliával és Amerikával kö­zösen és dolgozzunk ki bizto­sítékokat. Ám tessék: állomá­sozzanak Nyugat-Berlinben csapatok az Egyesült Nem­zetek Szervezetének zászlaja alatt. Ha a nyugati hatalmak nél­kül írnánk alá a békeszerző­dést akkor Nyugat-Berlint en­nek ellenére érintetlenül hagy­nánk. Csupán következőkép­pen járnánk el: az összekötő utak a Német Demokratikus Köztársaság hatáskörébe ke­­rülnének, véget érne a meg­szállási időszak, semmissé válnának a megszálló hatal­mak jogai, mert e területen a rendet a békeszerződés szava­tolná. Az NDK államhatáráról fel­tett kérdésekre válaszolva, Hruscsov rámutatott: e prob­léma az NDK államügye. A határt 1961. augusztus 13-án azért zárták le, hogy eltorla­szolják az utat a szocializmus ellenségei előtt. A határ az állami szuvere­nitás kérdéséhez tartozik. Ha egy állam nem ellenőrzi ha­tárait, akkor nem szuverén. Nézzék csak, amióta a falat felépítették, Nyugat-Berlin több gondot okoz a Nyugat­nak, mint a Keletnek. Amikor még nem volt meg a fal, a nyugat-berlini résen át az im­perializmus mélyen a szocia­lista táborba hatolhatott. Hruscsov végezetül megem­lítette, hogy az NDK részéről már elhangzottak ésszerű ajánlatok és javaslatok, a munkások, alkalmazottak és tudósok jobb életkörülményei­nek megteremtésére. A nyu­gat-berlini szenátus azonban nem fogadta el ezeket a javas­latokat. Ezért továbbra is a békeszerződés a legfontosabb. Hruscsov levélváltása a nyugat-berlini Német—Szovjet Baráti Társaság vezetőivel A nyugat-berlini Német— Szovjet Baráti Társaság­­ veze­tősége csütörtökön a sajtó ren­delkezésére bocsátotta azokat a leveleket, amelyeket B Éliás, a baráti társaság veze­tőségének elnöke és N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterel­nök intézett egymáshoz. • R. Éliás a maga levelében a nyugat-berlini Német—Szov­jet Baráti Társaság tagjainak és a város lakosainak nevében nagy elismeréssel emlékezik meg a szovjet kormány humá­nus, békeszerető politikájáról, amely megmentette a világot a termonukleáris háborútól a karib-tengeri válság idején, köszönetet mond azokért az erőfeszítésekért is, amelyeket a Szovjetunió a nyugat-berli­ni kérdés békés megoldására tesz. Válaszlevelében Hruscsov miniszterelnök a többi között így ír: "A szovjet emberek békében és barátságban akar­nak élni Nyugat-Berlin lakos­ságával és az egész német nép­pel. Az­t akarjuk, hogy jó ke­reskedelmi kapcsolataink le­gyenek a nyugat-berlini társa­ságokkal, hogy az önök tudó­sai, művészei gyakrabban jár­janak a Szovjetunióban, a mieink pedig Nyugat-Berlin­­ben.« .Macm­­illan a nyugat-berlini kérdés megoldására tett szovjet javaslatról Londonból jelenti az MTI. Az angol alsóház csütörtöki interpellációs vitájában Frank Allamn munkáspárti képviselő felhívta a kormány figyelmét Hruscsov szovjet miniszterel­nök javaslatára, amelynek ér­telmében az ENSZ zászlaja alatt a semlegesített Nyugat- Berlinben bizonyos ideig még ott maradhatnának a nyugati hatalmak helyőrségei. Megkér­dezte a miniszterelnököt:­­ nem gondolja-e, hogy az új és ésszerű kompromisszumos szovjet javaslat alapján egy­szer s mindenkorra rendezni lehetne a veszedelmes berlini helyzetet? Macmillan válasza: — Nem utasítanám el kategorikusan az ENSZ bevonásának gondola­tát, ha az nem ütközik ismert álláspontunk három alaptéte­lébe: a nyugati csapatok ber­lini jelenléte; akadálytalan összeköttetés Nyugat-Berlin­­nel, annak biztosítása, hogy a nyugat-berliniek szabadon vá­laszthassák meg életformáju­kat. . A miniszterelnök nem vála­szolt arra a sürgető felhívásra, hogy az angol kormány kezde­ményezzen megbeszéléseket a berlini kérdés megoldására. Anglia növeli katonai költségvetését Londonból jelenti az MTI. Az angol alsóházban Thorney­­croft hadügyminiszter Osborne jobboldali konzervatívpárti képviselő kérdésére válaszol­va számadatokkal ismertette az angol fegyverkezési kiadá­sok ugrásszerű emelkedését az 1951. évi 1123 millió fontról az 1962. évi 1760 millió font­ra. Osborne képviselő erre a következőket kérdezte a mi­nisztertől: Miután Hruscsov ismételten felajánlotta, hogy békésen együttél a Nyugattal, a kor­mánynak sokkal többet kel­lene fordítania erre az óriási fontosságú változásra és meg kellene kímélnie az angol adó­fizetőket ezektől a szédítő ki­adásoktól, melyeket egy olyan állítólagos szovjet támadás el­leni védekezésre fordítanak, amely sohasem fog bekövet­kezni. Thomeycroft hadügyminisz­ter ezt felelte: — Védelmi kiadásaink ösz­­szege védelmi kötelezettsé­geinktől függ. Erre Osborne képviselő nyo­matékosan megismételte a kérdést: — Nem lát a miniszter sem­mi reményt a belátható jövő­ben ennek a csillagászati mé­retű költekezésnek a csökken­tésére? A miniszter lemondó han­gon felelt: — őszintén szólva attól tar­tok, hogy ezek a kiadások még emelkedni fognak. Swingler munkáspárti kép­viselő kérdésére válaszolva a hadügyminiszter kijelentette, hogy Anglia független atom­fegyvere eddig körülbelül egy­­myliárd fontba került. .Péntek, 1963. február 1. Zavargások Szíriában Damaszkuszból jelenti az MTI. Mint az AFP jelenti, szerdán este újabb öt minisz­ter nyújtotta be lemondását Szíriában Kudzi köztársasági elnöknek. Ezzel a lemondott miniszterek száma tízre emel­kedett. A köztársasági elnök mindeddig egyetlen lemondást fogadott csak el. Azt várják, hogy a jelenleg Bonnban az Eufrátesz gátjának felépítésé­ről tárgyaló Kallasz Baath párti pénzügyminiszter ugyan­csak lemond. A válság okairól eddig kevés jelentés érkezett. Kedden há­rom Baath-párti miniszter mondott le és ekkor Azem miniszterelnök közölte, hogy a kormány mint függet­len miniszterekből és a jobb­oldali pártok képviselőiből ál­ló kabinet folytatja majd munkáját. Szerdán azonban lemondott a kormányban részt vevő öt jobboldali miniszter is. Január közepén Nasszer-pár­­ti tüntetésekre került sor és ennek nyomán kiéleződött az egységkormányban képvi­selt különböző irányzatok vi­szonya. A Baath-párt azzal vádolta a Muzulmán Testvé­riség pártját, hogy Nasszer el­nök híveivel együtt tüntetése­ket szervez az országban a kormány ellen, a Muzulmán Testvériség párt szerint vi­szont Baath „összejátszott a kommunistákkal.” Az­ AP úgy értesült, hogy a Baath-párti miniszterek azért váltak ki a kormányból, mert az "túlságosan puha volt" a Nasszer-párti kormányellenes tüntetésekkel szemben. Az AP arról is hírt ad, hogy Szíria egyes városaiban zavar­gásokra került sor. A szíriai lapok Nasszer híveit teszik fe­lelőssé a kedden Deir-Ez-Zor városban lezajlott diáktünte­tésért. A helyi tudósítások szerint a tüntetés azért rob­bant ki, mert a kormány két­száz külföldi ösztöndíjast ki­utasított az országból. Szaúd-Arábia katangai zsoldosokat szerződtet Londonból jeleníti az MTI. Rendszerint jól tájékozott lon­doni körök értesülése szerint Szaud-Arábiából toborzó ügy­nökök érkeztek Európába, Csembe, a bukott katangai diktátor zsoldos­pilótáinak fel­kutatására. A kongói központi kormány ugyanis szélnek eresztette a katangai légierő külföldi személyzetét, s a zsol­dosok egy 62 tagú csoportja január utolsó napjaiban Brüs­szelbe érkezett. A szaúd-arábiai kormány Csembe kipróbált zsoldos­pilótáit kívánja alkalmazni a Egyesült Államoktól kapott Új vadászgépein. Az USA újabb Kuba-ellenes lépése Washingtonból jelenti az MTI. Az Egyesült Államok kormánya — mint a Reuter hírül adja — szerdán jegyzé­ket juttatott el az Amerikai Államok Szervezetéhez. A jegyzék azt állítja, hogy Fidel Castro kubai miniszterelnök január 16-i beszédében amelyben, mint ismeretes, tá­mogatásáról biztosította a la­tin-amerikai felszabadító moz­galmakat , "hadat üzent a nyugati féltekének". Washington uszítóhangú jegyzékében arra buzdítja la­tin-amerikai szövetségeseit, hogy "fokozzák éberségüket Castro kommunista felforgató tevékenysége miatt". Az AFP jelentése szerint Washingtonban hivatalosan bejelentették: növelni fogják a Kubával szemben fekvő flo­ridai, Homestead légitámasz­pontján elhelyezett F-104 tí­pusú vadászgépek számát. Az ENSZ vezetősége Kongóban New Yorkból jelenti az MTI. New Yorkban közzétet­ték a kongói ENSZ-erők vesz­teséglistáját. A kongói ENSZ- beavatkozás kezdete óta a vi­lágszervezet egységeinek vesz­tesége 127 halott és 133 sebe­sült. 1960 óta a ghamai ENSZ- egységek 42 embert vesz­tettek, India 20, Írország 18, Olaszország 14, Etiópia 13, Svédország 9, Nigéria és Tunézia 3—3, Szudán 2, Indo­nézia, Malájföld és Marokkó 1—1 katonát vesztett. Külpolitikai hírek A (Kairó, TASZSZ) Az oma­­ni imám kairói irodája közöl­te, hogy omani hazafiak egy csoportja felgyújtotta az an­gol légierő Ras el-Hadd kör­zetében fekvő egyik raktárát. A (Róma, TASZSZ) Az olasz minisztertanács jóváhagyta az ország 1963—1964-re vonatko­zó költségvetési tervét. Esze­rint 5654,3 milliárd líra ki­adásra és 5265,3 milliárd líra bevételre számítanak. A de­ficit tehát 389 milliárdos lesz. A (Szaana, AFP) Abdel Ha­tam Amer marsall, az Egye­sült Arab Köztársaság hadse­regének helyettes főparancs­noka, szerdán Szaanába érke­zett, s ott tárgyalásokat foly­tat a jemeni kormány tagjai­val.A (New York, AFP) Foy Kekler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerdán New Yorkba érkezett. A nagy­követ Washingtonban tanács­kozásokat folytat kormányá­val. A volgai csata évfordulója Volgográdból jelenti a TASZSZ. A szovjet csapatok nagy győzelmének 20. évfor­dulójára Volgográdba érkez­nek a csata hősei, Rogyimcev Vezérezredes, a dicső 13. gár­dahadosztály parancsnoka, a Szovjetunió kétszeres hőse, Jerjomenko marsall, a Szov­jetunió hőse, és a 13. hadosz­tály sok egykori harcosa már megérkezett. A szovjet hadsereg köz­ponti múzeumából elküldték Volgográdba a Volga partjain egykor küzdött hadosztályok 15 harci lobogóját. Voronov tüzérségi főmarsall cikket írt a Pravdában a vol­gai csata 20. évfordulója al­kalmából. Rendkívül nehéz volt a helyzet 1942 végén és 1943 elején — írja Voronov. — Koa­líciós szövetségeseink nem siettek megnyitni nyugaton a második frontot. Hitler a hadseregét ért veszteségek el­lenére továbbra is a Szovjet­unió leigázásáról ábrándozott. A szovjet hadseregben azon­ban ebben az időszakban sok összfegyvernemi, páncélos, re­pülő és tüzérségi egység ala­kult. A hadiipari terv teljesí­tésének eredményei biztatóak voltak és remélni engedték, hogy növekedni fog a front számára a termelés. Ez tette lehetővé a tartalékok felhasz­nálásának pontos megtervezé­sét. Ezeket a tartalékokat el­sősorban a volgai harcok tér­ségébe irányították — írja Vo­ronov marsall. Voronov megjegyzi, hogy a volgográdi szovjet ellentáma­dás terve kollektív munka gyümölcse volt. A hadműve­letek tervét a főparancsnokság, a vezérkar, a fegyvernemek és frontok parancsnokságának és törzskarának tábornokai és tisztjei dolgozták ki. A frontok katonai tanácsai és törzsei, miután útmutatást kaptak a főparancsnokságtól , gondosan kidolgozták tá­madó hadműveleteik terveit. “E fontos feladathoz nagy­mértékben hozzájárultak a frontok katonai tanácsainak parancsnokai és tagjai, első­sorban Nyikita Hruscsov — jegyzi meg a marsall. — Hruscsov nagy figyelmet szen­telt a támadási terv kidolgo­zásának és sokat tett annak érdekében, hogy katonai és politikai vonatkozásban mara­déktalanul biztosítani lehes­sen a terv teljesítését." Az évforduló alkalmából a Szovjetszkaja Rosszija közli Rogyimcev gárdavezérezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse cikkét, aki arról ír, hogy mi­lyen hősiesen küzdöttek a föl­dön és a föld alatt a gárda­hadosztályok, amelyeknek ő volt a parancsnoka.

Next