Magyar Nemzet, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

2 Magyar és szovjet államférfiak újévi üdvözletváltása Az új esztendő alkalmából az SZKP és a szovjet állam ve­zetőihez a magyar állami és pártvezetők a következő táviratot intézték: L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. I. MIKOJAN elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtársi jókívánsá­gainkkal köszöntjük önöket és a testvéri szovjet népet az új esztendő beköszöntése alkalmából. A kommunista társadalmat építő szovjet nép 1964-ben ki­magasló sikereket ért el az élet minden területén. Ezek az ered­mények növelték a Szovjetunió tekintélyét, még szilárdabbá tették a béke és a szocializmus erőinek növekvő fölényét, s híveinek nagy ügyük győzelmébe vetett hitét. A szocializmust építő magyar nép szívből örül a testvéri szovjet nép nagy si­kereinek. A beköszöntő új esztendőben egészséget, boldogságot, to­vábbi nagy eredményeket kívánunk önöknek és a szovjet nép­nek a kommunizmus építésében, a világbéke védelmezésében, és a szocialista országok egységének erősítésében. Meggyőző­désünk, hogy az 1965. év a magyar—szovjet barátság további elmélyülésének esztendeje lesz. Kommunista üdvözlettel: DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke A szovjet vezetőknek Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz intézett távirata így hangzik: DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, Budapest A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa, valamennyi szovjet dolgozó és a magunk nevé­ben forrón üdvözöljük a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és a testvéri magyar népet az új év alkalmából. Kedves elvtársak, kívánunk önöknek és önökön keresztül az egész magyar népnek az új évben , amelyben a magyar nép életének olyan fontos dátuma érkezik el, mint Magyar­­ország felszabadulásának 20 éves évfordulója —, további sike­reket a szocialista társadalom építésében, a szocialista orszá­gok barátsága, egysége és összeforrottsága, valamint a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom megszilárdításában és a “békéért folytatott nemes harcban.. L. I. BREZSNYEV, A. I. MIKOJAN, a Szovjetunió Kommunista a Szovjetunió Legfelsőbb Pártja Központi Bizottságának Tanácsa Elnökségének elnöke első titkára A. N. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke .... * Üdvözlő táviratot váltott az új esztendő alkalmából Péter Jár­va külügyminiszter és A. A.Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere is. Pfincéllemeg. solyóÁllő üvegb­il. acélpnl/*ol, 60 b.,i) dolláros biztonsági intézkedések Johnson beiktatási ünnepségére Washingtonból jelenti a Reuter. Az amerikai titkos­­szolgálat vezetői, levonva a megfelelő következtetéseket a Kennedy-gyilkosságból, olyan védelemben részesítik Johnson elnököt a január 20-i beikta­tási ünnepségen, amilyenre még az amerikai történelem­ben nem volt példa. A Fehér Ház kertjében már építik a dísztribünt. A ■ Pennsylvania Avenue-ra néző emelvényen foglal majd helyet Johnson, amikor megtekinti a tisztele­tére rendezendő díszfelvonu­lást. A tribünt páncéllemezzel borítják be, vastagsága 6,3 milliméter. A díszpáholy előtt három méter magas és 5 centiméter vastag golyóálló üvegfalat húznak, amely be­borítja a díszpáholy előterét. A d­­olyt még ki is bé­lelik a vastag acéllemezek­­kel: ez az intézkedés az eset­leges pokolgép-merénylet megakadályozására szolgál. Bejelentették, hogy John­sont még a törvényhozás há­zában is hasonló védelemben részesítik. A kongresszusban valóságos "­acélpajzsokat­" he­­lyeztek el az elnöki szék előtt, mögötte automatai­egyve­rekkel ellátott FBI-közegek látják el a biztosítás felada­tát A díszpáholy előtt egyéb­ként aligha ismétlődhet meg az a különös eset, ami 1952- ben, Eisenhou­er beiktatásá­nak napján történt. Ekkor ugyanis egy cowboy lasszót vetett az új elnök felé, szó­rakoztatva ezzel Eisenhowert, ám tűzbe hozva testőrségét, összegszerűen a beiktatás biztonsági része 60 ezer dol­lárba kerül. KormányTá'sá«fia! Seo* rjgeli O ia»/«r*/iLi ot a IriTexytényiSvmu rá fák bnső me *h­asonló*a Rumor főtitkár kUeleím­éssbr ki rült a DC Róbert László, az MTI ró­mai tudósítója jelenti: Az el­­nökválasztáson­­ elszenvedett vereség , után­­a Keresztényde­mokrata Párt belső ellentétei az év utolsó alapján, a nyílt válság elemi erejével robban­tak ki. Rumor, a párt főtitkára a kereszténydemokraták vezető szervében, az országos tanács­ban elvesztette többségét. Pas­­tore, a párt úgynevezett szak­­szervezeti csoportjának (gya­korlatilag a­­balszárny) vezető­je ugyanis Rumorhoz intézett levelében —­­ amelyet 30, más vezetőségi tag is aláírt — meg­vonta a bizalmat a párt főtit­kárától. Ami magát a középbal kor­mányt illeti, a Saragat elnökké választása óta megüresedett kü­ülgyminiszteri szék betölté­se további vitákat vált ki a ka­bineten belül. A keresztényde­mokraták saját jelöltjüket sze­retnék a Farnesinába küldeni. Ez nem nagy tetszést kelt a szocialisták, szociáldemokraták és a köztársaságiak — a kor­mány többi részvevőinek — körében., Moro természet «v. mind r erővel igyekszik, el.. .-ülni, az újabb kormányválságot. r­e­n­s­e­k, 1985. január 1. Mapi Nem­zet f A­I kormányerős* és an. amerikaiak ■>« yos tmztr^égri (Sính­ Ghia k­ör^etéb­en R(­ok­r : *C««k wfcéui beavat­o/á* mentheti mft a beteget­ Saigonból jelenti az AFP, az AP és a Reuter. A csütörtök reggeli jelentések szerint még mindig heves harcok folynak Binh Ghia város közelében, Saigontól 64 kilométernyire keletre. Az év utolsó nagyobb méretű összetűzése egyúttal a négy éve tartó dél-vietnami háború leghosszabb ütközetévé fejlődött. Noha az amerikaiak vezette kormánycsapatok szer­dán óriási áldozatok árán visz­­szafoglalták Binh Ghiát — a partizánakciónak egyébként nyilvánvalóan nem az volt a célja, hogy tartsa a várost­­, az éjszakai órákban még ke­mény küzdelem dúlt a térség­ben. A partizánok újabb ame­rikai helikoptert lőttek le: a gép négyfőtnyi amerikai sze­mélyzete szörnyethalt. .4 megsemmisült egység Ezzel az amerikaiak veszte­séglistája négy halottra, hat sebesültre és két elfogott ame­rikai katonára emelkedett. A kormánycsapatok vesztesége több mint háromszáz fő. A sai­­goni kormány egységei kedden szenvedték el a legnagyobb veszteséget, amikor 175 dél­vietnami ejtőernyős és két amerikai tanácsadó szállt le egy tisztásra. A partizánok egységei a környező bokros te­rületről tüzet nyitottak és az egész egységet megsemmisítet­ték, vagy foglyul ejtették: itt esett fogságba a két amerikai is. A lefelé csúszó ország A hírügynökségek terjedel­mes kommentárokban foglal­koznak az amerikaiak számára katasztrofálissá vált dél-viet­nami helyzettel. A Reuter olyan beteghez hasonlítja Dél- Vietnamot, akit­­súlyos politi­kai és gazdasági nyavalyák kí­noznak, s esetleg csak sebészi beavatkozás mentheti meg az életnek. Az elmúlt időkben nem sok olyasmi történt, ami bátorítaná a doktorokat, noha a páciens meglepő ellenálló ké­pességet mutat­. A Reuter idé­zi egy megfigyelő ironikus megjegyzését: »Dél-Vietnam a jelek szerint csodálatos képes­séggel rendelkezik arra, hogy lefelé csússzon anélkül, hogy bármikor is elérné a csúcsot.­­Az elmúlt 12 hónapban Ngo Dinh Diem bukása óta a kom­munisták katonai és politikai ereje állandóan nőtt — álla­pítja meg a Reuter hírügynök­ség —, a kormány nem ellen­őrzi a vidéket és a saigoni po­litikusok szilárd kormány meg­alakítása helyett egymással vi­tatkoznak. Gazdaságilag az or­szág teljesen az amerikai se­gélytől függ, noha Délkelet- Ázsia leggazdagabb országa lehetne. A naponta kétmillió dollárra rúgó amerikai segély mellett nem lehet szó gazdasá­gi összeomlásról, de ugyanak­kor ebben az országban, ahol egy hatalmas hadsereg harcol egy szintén jelentős létszámú gerillaerővel, nagyon sok egészséges embernek nincs munkája, vagy csak nagyon keveset dolgozhat.­ Lippmann véleménye A Reuter washingtoni jelen­tésében utalt arra is, hogy mind többen hangoztatnak két­ségeket az Egyesült Államok­ban a dél-vietnami amerikai beavatkozás helyességét ille­tően. A hírügynökség idézi Russell szenátor, a szenátusi katonai bizottság elnöke, Frank Church szenátor, a külügyi bi­zottság tagja, valamint Morse szenátor változást követelő nyilatkozatait, s utal arra, hogy Walter Lippmann, az ismert amerikai publicista legutóbb felvetette: meg kell határozni, melyek is Amerika­­életbevá­gó érdekei­ és kifejtette azt a véleményét, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek első­rendű fontosságú érdekei Dél­kelet-Ázsiában. Ugyanakkor — mutat rá a Reuter — a hiva­talos Amerika továbbra is op­timista nyilatkozatokat ad ar­ról, hogy a dél-vietnami hely­zet­­javul­. Johnson Gyéri üzenete a szovjet Trip|»! hit* „RemMem, 1965-ben tovább javul a nemzet­közi légkör”A Johnson­ Cityből jelenti a Reuter, az AP és az AFP. Johnson amerikai elnök szer­dán a szovjet vezetőkhöz, Mi­­kojanhoz, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Koszigin minisz­terelnökhöz intézett újévi üze­netében jókívánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új eszten­dőben tovább javul a nemzet­közi légkör és sikerek szület­nek fontos nemzetközi prob­lémák megoldásában. Az elnök üzenetében han­goztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kor­mányának magasztos feladata a világbéke alapjainak meg­szilárdítása. Az Egyesült Álla­mok nevében arról biztosítot­ta a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a le­szerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőr­zésére, és ebben az erőfeszí­tésben »ne­m szorul a máso­dik helyre". Az 1964-es esztendőben egyes kérdésekben születtek jelentékeny eredmények, de — hangoztatta az elnök — a főbb nemzetközi problémák megoldatlanok maradtak. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterje­désének korlátozását, egy át­fogó nemzetközi atomcsend megállapodás érvényesítését, a katonai célú hasadóanyag­gyártás csökkentését, a nuk­leáris energia békés célokra történő felhasználását, vala­mint a támadó és elhárító stratégiai nukleáris fegyverze­ti rendszerek, a célbajuttató eszközök­­k befagyasztásat Az amerikai és a szovjet kor­mány — írta Johnson — elő­mozdíthatja, hogy a népek számára a világ boldogabbá és biztonságosabbá váljék. Washington egyelőre semmi kezdeményezést nem tesz a n­met kérdésben Hivatalos amerikai állásfold­alát Washingtonból jelenti az AFP, az AP és a Reuter. A nyugatnémet kormány az utóbbi hetekben több ízben is sürgette a Nyugatot, hogy te­gyen újabb kezdeményező lé­péseket a német kérdés rende­zésére. Ezzel kapcsolatban hi­vatalos amerikai körökben ki­jelentették, az Egyesült Á­lla­­mok ilyen kezdeményezést nem tesz addig, amíg a nyu­gati szövetségesek között lét­re nem jön a teljes megegye­zés a kérdést illetően. Tisztáz­ni­­ kell a német határok, a leszerelés és az európai biz­tonság problémáját, mielőtt el lehetne kezdeni a tárgyaláso­kat Németországról. Említett körökben azonban azt is han­goztatták, egyáltalán nincs szó arról, hogy Nyugat-Né­­metországot politikájának megváltoztatására kérjék fel. Semmiféle terv sincs arra­vonatkozóan, hogy a közeljö­vőben négyhatalmi külügymi­niszteri értekezletet hívjanak össze a német kérdés meg­vitatására — mondják hiva­talos körökben. — Az ilyen­­értelmű találgatások félreér­tésen alapulnak, illetve azon, hogy rosszul értelmezték Bush külügyminiszternek az atlanti tanács párizsi ülése után tett egyik kijelentését. Diplomáciai szinten azonban a tanácskozások folytatódni fognak. Johnson vidéki otthonában fogadta McGheet, az Egyesült Államok bonni nagykövetét. A megbeszélés után a nagy­követ kijelentette, tájékoztat­ta az elnököt az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Németország viszonyáról. Kiemelte, hogy Washington és Bonn kapcso­latai­­az egyik legragy­ogóbb pontot­ jelentik az amerikai külpolitikában. KUBA ÜNNEPE A forradalom győzelmének 6. évfordulóját ünnepli Kuba. Immár több mint fél évtize­de áll fenn a Karib-tenger közepén az a rendszer, amely­nek nagy történelmi érdeme, hogy meghonosította a szocia­lizmust az amerikai nyugati féltekén. Hat esztendő teli viszontag­ságokkal, világpolitikai bo­nyodalmakkal, egész Latin- Amerikára kisugárzó óriási politikai és társadalmi hatás­sal. Fidel Castro országa megmozgatta a környező vi­lágot, új folyamatokat indí­tott el és új reménységeknek telt forrásává. Ma már keve­set mondanánk, ha csupán a forradalom tapasztalatait idéz­nénk fel. Kuba mögött társa­­dalomépítésben is egy egész korszak áll. Bebizonyította, hogy a latin-amerikai térség népeinek természetes életfor­mája a szocializmus, mert csak ez tudja megoldani az évszázados problémákat, a földkérdéstől az írástudatlan­ság felszámolásáig. Az a tár­sadalmi tapasztalat, amelyet 1959-től itt felhalmoztak, a világ más részein már példa­kép. Éppen a társadalmi válto­zásoknak ez a kisugárzó ha­tása tömöríti koalícióba Kuba ellenségeit, mert tudják, hogy olyan jelenséggel állnak szemben, amelyet megállítani lehetetlen. Éppen az erősíti a kubai útra kívánkozó népe­ket, hogy egy kis, hatmilliós szigetországnak van annyi ereje, hogy a megpróbáltatá­sok közepette is tovább lépjen előre és megbirkózzék az előt­te tornyosuló új és új felada­tokkal. Az Egyesült Államok ag­resszív tevékenysége követ­keztében a Karib-tenger tér­sége több ízben volt viszály­­kodás és válság forrása. A fe­nyegetés véglegesen még ma sem hárult el az amerikai félteke első és eddig egyetlen szocialista országának feje fe­lől, de a nemzetközi szolida­ritás és harci egység mind­annyiszor visszakozásra kény­­szerítette Kuba ellenségeit. Az évforduló napján a sziget­ország népe tudja, hogy vé­delmezőn mögötte áll a szo­cialista tábor egyesült ereje, amely nemcsak agresszió ese­tén kész megsegítésére, ha­nem a békés építésben is tá­mogatóként áll az oldalán. Kubát ezen a napon a Ma­gyar Népköztársaság is barát­jaként és harcostársaként kö­szönti, sok sikert kíván né­pének jövendő útján. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak a Kubai Köztársaság elnökének, DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, Havanna A Kubai Köztársaság nagy ünnepe, a kubai forradalom 6. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­­nácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében legforróbb üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a kubai népnek és kor­mányának. A magyar nép tisztelettel adózik a hős kubai népnek, amely nagy áldozatokat hozott szabadsága és függetlensége ki­vívásáért. A forradalom győzelmével szabaddá vált kubai nép­nek az új élet építésében elért sikerei, a gyarmatosító impe­rializmus elleni bátor helytállása, a népek szabadságáért és egyenlőségéért, a világbéke megerősítéséért vívott harca a ha­ladó emberiség őszinte csodálatát váltotta ki. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Kubai Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai eredményesen fejlődnek Népeink között jó együttműködés, testvéri barátság jött létre. Biztosíthatjuk a szabad és független kubai népet, hogy mindig számíthat a magyar nép őszinte barátságára és szolidaritására. Nemzeti függetlensége védelméhez, a szocializmus építésé­hez és a világbékéért folytatott harcához további nagy sike­reket kívánunk a hős kubai népnek és kormányának. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KADAR JÁNOS, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke .­ Péter János külügyminiszter ugyancsak táviratban üdvö­zölte dr. Raul Roát, a Kubai Köztársaság külügyminiszterét. Szovjet vezetők üdvözlete Kubához Moszkvából jelenti a TASZSZ: Leonyid Brezsnyev, Anasz­­tasz Mikojan és Alekszej Ko­szigin táviratban köszöntötte Fidel Castrót és Osvaldo Dor­­ticost a kubai forradalom győ­zelmének 6. évfordulója és az új esztendő alkalmából. Táv­iratukban hangsúlyozzák, hogy a szovjet nép nagyra értékeli a Szovjetunió és Ku­ba testvéri kapcsolatait és sokoldalú együttműködését. Ezek a kapcsolatok a két or­szág és az egész szocialista közösség­ érdekeivel össz­hangban erősödnek és fejlőd­nek — állapítják meg a szov­jet vezetők. A kubai néppel együtt áll őrt a forradalmi vívmányok felett a Szovjet­unió, a hatalmas szocialista közösség és az egész haladó emberiség. Újra kijelentjük, hogy a Szovjetunió szilárdan támo­gatja a kubai forradalom igaz ügyét és forrón együtt­érez a testvéri kubai néppel — állapítja meg a távirat. Andrej Gromiko külügymi­niszter Raul Roa kubai kül­ügyminisztert köszöntötte az évforduló alkalmából Úgyszintén üdvözölték a kubai vezetőket a forradalom győzelmének 6. évfordulója alkalmából a kínai párt- és állami vezetők. IlAroni RiomiiJMit ItBIOa­mintoli­r nyifiifLnvHni Mit vár 1965-től? A Novoje V­rém­­a 1965-ös első számában közli a cseh­szlovák, a jugoszláv és a bol­gár külügyminiszter vála­szait a hetilap szerkesztősé­gének kérdéseire. A külügy­miniszterek az 1964-es eszten­dő legfontosabb külpolitikai sikereit és 1965. évi kilátáso­kat elemzik. Vaclav Dávid csehszlovák külügyminiszter nyilatkoza­tában kijelentette, hogy az 1965-ös évnek fontos szakaszt kell jelentenie a világbékéért és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és a baráti államközi kapcso­latok fejlesztéséért vívott küz­delemben. A csehszlovák kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy különösen nagy figyel­met kell szentelni az európai biztonság problémáinak. Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter rámutatott,­­ hogy az új esztendőben a nagyhatalmaknak előre kell haladniuk a leszerelésben, különösen pedig az atomle­szerelésben. Véleménye sze­rint a megoldatlan és vitás nemzetközi problémák ren­dezésében és általában az ál­lamközi jó viszony javításá­ban jelentős lépés lenne, ha az ENSZ alapokmányába fog­lalnák a békés együttélés alapelveit. Ivan Basev külügyminisz­ter a bolgár külpolitika leg­fontosabb célkitűzéseiről szól­va megjegyezte, hogy fejlesz­teni kell a jószomszédi kap­csolatokat és a kölcsönösen előnyös, békés gazdasági, va­lamint kulturális együttműkö­dést a balkáni országok kö­zött. A Balkán félszigetet a­­ béke, a barátság és a jószom-I szedi kapcsolatok övezete­­kell tenni mondotta.

Next