Magyar Nemzet, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

Kedd, 1965. február 9.« „ Tegyük a helyére az exportot!” Vita a csepeli népi frontklubban Bognár József professzor TV-előadásáról • Nálunk az emberek valóban nem látják még olyan jól az export-import mutatók jelentőségét a népgazdaság fejlődésében, saját életszínvonaluk emelésében, mintpéldául Angliában. A többség azonban már »odafigyel«. Egy részüket pedig már határozottan érdekli a külkereskedelem évi mérlege, nyomon követi az export-import alakulását, örül a sikereknek és bosszankodik a kudarcok miatt. Az egyik mérnök mondta ezt az elmúlt vasárnap televízió-előadás közben Csepelen a Hazafias Népfront XXI. kerületi bizottságának klubjában. Őt és a többi jelenlevőt: technikusokat, munkásokat, mérnököket, nyugdíjasokat az „erősen érdeklődök” csoportjába lehet sorolni. Többségük otthon is meghallgathatta volna dr. Bognár József egyetemi tanárnak az Export és világhírnév című előadáát — a Hazafias Népfront és a tv közös új műsorának első témáját —, de amikor ilyen érdekes, minden embert érintő kérdés van napirenden, azt mondják, jobb társaságban lenni, együtt a vitapartnerekkel. Így frissiben megbeszélhetik egymás véleményét, javaslatait, közösen kereshetik az eligazodást a bonyolult dolgokban. Elveszett napok és milliók — Amíg az előadást hallgattam, két gondolat vetődött fel bennem — mondja Keresztes Ferenc technikus. — Az egyik az, hogy Magyarország nemzeti jövedelmében az export 34 százalékkal részesül és ez az arány nem rossz, akár a baráti, akár a nyugati országokat nézzük. A másik: az export-lehetőségek fokozottabb kihasználásáról hallva a munkahelyem, a Nemzeti Szabadkikötő jutott eszembe. A kikötőnek nagy szerepe van az export-import lebonyolításában. A ki- és berakodás azonban már évek óta problémát okoz. Amíg például külföldön egy ezer tonnás uszály kirakása három napot vesz igénybe, addig nálunk tíz napot. A vagonállásokért a kikötő évente több százezer forint kötbért fizet. ez mind azért van, mert elavultak a rakodóeszközeink, daruink, nincs elég és megfelelő tolatómozdonyunk. Az egyik mozdonyunk például hatvanesztendős, s amilyen nehezen indul el, olyan nehezen áll meg. Már három év óta ígérik, hogy kapunk egy kisebb Diesel-mozdonyt, és néhány új darut a 30—40 éves daruk helyébe. Ezek azonban rha is csak a tervekben szerepelnek. Szerintem ezeknek az új berendezéseknek az ára az elmúlt három év alatt a kies berakodás gyorsabb lebonyolítása révén már bőven megtérült volna. — Nálunk, a Csepel Vas- és Fémművekben most épül egy hatalmas akklimatizáló csarnok a szerszámgépgyártás fejlesztésére — veszi át a szót Bánya István mérnök. — A csarnokban nagy fontosságú, ezredmilliméteres megmunkálásokat végeznek majd és ehhez szükséges az állandóan egyenletes hőmérséklet, levegő páratartalom. Különböző speciális gépeket készítünk itt, amelyekre már most lenne rengeteg megrendelés mind a baráti, mind a tőkés államokból. Ez eddig örvendetes. Az azonban már kevésbé, hogy a csarnokot 1965. június 30-án kellene átadni próbaüzemelésre, amiből nem lesz semmi. Az idén az építőipari vállalatnak 40 millió forintot kellene beépítenie, de csak húszmillióra képes. Így a legjobb esetben egyéves elcsúszással lehet számolni, hónappal szólunk, és küldik őket. Erre többen megjegyzik: vajon a mi gyáraink képesek lennének-e ilyen rugalmasságra? Általános tapasztalat, hogy üzemeinkben igen nehézkes még az átállás egyik termékről a másikra, a külföldi piac váltakozó igényével nem mindig tudnak lépést tartani. Igen fontos, hogy minél előbb gyakorlattá váljon Bognár professzor azon megállapítása: nemcsak tervszerűen kell termelni, de rugalmasan is. — Szerintem egyik fő akadálya az exportunk fokozásának a gépek és berendezések tekintetében, hogy az ötlettől a megvalósulásig igen hosszú az idő — mondja Makkos Sándor, a kerületi tanács építési osztályvezetője. — Általában négy-öt év kell, amíg egy elképzelés megvalósul. Ilyenformán mire a termék megjelenik a piacon, már félig elavult. Az exportra alkalmas több és jobb minőségű áruk előállításával szorosan összefügg a termelés szervezettsége, az irányítás szakszerűsége. A Csepel Vasmű szereldéiben például az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a dolgozóknak két-három hétig nem tudtak munkát adni. A negyedévek, félévek végén mindig „rá kellett verni a melóra". S ilyenkor természetesen a minőségre soha nem lehetett elég figyelmet fordítani. — Nem használ sem a gazdaságos, sem a minőségi termelésnek, hogy egyes vállalatok, intézmények igazgatói, főmérnöki széke olyan, mint az átjáróház — mondja Lejtényi Béla mérnök. — Még kevésbé az, amikor minden kinevezett, új vezető nyomban átszervezéshez kezd. Az ésszerűsítésekre szükség van, de amit egyes helyeken véghezvisznek, az nem segíti, hanem csak nehezíti a feladatok megvalósítását. A szakértelem fontosságát hangsúlyozta egy másik mérnök is. Elmondotta: két évvel ezelőtt panasz érkezett termékeikre az egyik külföldi vásárlótól. Az igazgató kiutazott és a vásárló cég szakemberei feltettek neki néhány kérdést a szárdságszámítás legújabb elméleti tételeiből. Nem tudott rájuk válaszolni. Az ilyen jelenségek természetesen nem növelik hírnevünket. Helyes sorrendet a beruházásoknál Nagyszerű célkitűzés, hogy a 70-es évekre hazánk exportjának a részesedése a nemzeti jövedelemben elérje a 40—42 százalékot. Ezzel Magyarország a hozzá hasonló nyersanyagban szegény kis országok élvonalába emelkedik az export volumenét tekintve. E cél elérése érdekében — mutattak rá többen — igen nagy szükség van a beruházások koncentrálására, s helyes sorrendjének megállapítására. — Az előadás is hangsúlyozta, milyen fontos, hogy növeljük a hazai nyersanyagokból előállított cikkek exportját — mondja Buda Béla mérnök. Itt elsősorban a mezőgazdaságra gondolok. A lehetőségeket távolról sem használjuk ki. Hányszor hallani: többet exportálhattunk volna, ha lett volna elegendő raktárunk, hűtővagonunk. Kerületi példával is szolgálhatok: a Duna Termelőszövetkezetnek 500 ezer fes exportra lekötött primőr salátája maradt itthon, mert elszállítását nem tudták megoldani. Nagyobb figyelemmel és nagyobb felelősséggel kellene az export ügyét kezelni. A beruházások sorrendjének a megállapításánál — tekintettel az építőipar elégtelen teljesítőképességére — az illetékes szerveknek, az Országos Tervhivatalnak, a minisztériumoknak, a tanácsoknak fokozottabban kellene előnybe részesíteni az exportra termelő létesítményeket. Egyszerre kevesebb építésbe kezdjenek, de azt készítsék el gyorsan és jól. Többen felvetették: helyes lenne, ha az export még nagyobb helyet kapna az országgyűléseken és a képviselők munkájában. Igen hasznosan ténykedhetne egy képviselőkből álló export bizottság. Javaslataival bírálataival meggyorsíthatná e téren az előrelépést. Több tájékoztatást az exportról . A társadalmi szervezetek és az újságok abban segíthetnének, hogy végre tegyük helyre az exportot, a közvélemény súlyának megfelelően kezelje és mindenki lássa, milyen nagy mértékben függ tőle az életszínvonala — mondja Baranyai Máté, a kerületi népfront titkára. — Nagy szükség van a rendszeres és őszinte tájékoztatásokra. Ha mindig világosan megmondjuk, melyik külkereskedelmi üzlet, szerződés, idegenforgalmi elgondolás, milyen hasznot hoz az országnak, akkor jobban ügyel a munkás is a minőségre és nem néznek egyetlen külföldi vendégre se ellenszenvvel. Ahhoz, hogy az exportot mindenki helyesen értékelje és a maga munkaterületén szívvel-lélekkel elősegítse, az is kell szerintem — mondja Makkos Sándor —, hogy a hazai fogyasztók igényeit is kielégítsük »export minőségű« áruval. Ne csak akkor, amikor valami az "exportból visszamarad", hanem rendszeresen. A mi vásárlóközönségünk sem igénytelenebb, mint más országoké. Az új gazdaságpolitikai elvek valóraváltásával — amely a minőséget fokozottan hangsúlyozza — meg is van a remény arra, hogy ezt a célt mihamarabb elérjük. Bognár professzor előadását, amely a jelenlevők számára új szemszögből világította meg az exportunk helyzetét — mindannyian igen hasznosnak tartották. Némelyek szerint az előadás tettekre serkentő hatása csak fokozódott volna, ha az elmondottakat több hazai példával illusztrálja és konkrétan megjelöli a főbb feladatokat. Keserű Ernő Rugalmasságot és szaktudást — Ehhez hozzájön még az a kár is, hogy a megrendelt értékes külföldi gépek egy évig kihasználatlanul állnak — jegyzi meg valaki. — Szerencsére ez nem így van. A gépeket előjegyeztettük ugyan, de elég, ha a termelés elindítása előtt három-négy t Ifon Nemzet............................................. Korszerű, szocialista metropolis Tájékoztató Budapest rendezésének időszerű problémáiról Hétfő délelőtt Micsey János, a fővárosi tanács városrendezési és építészeti osztályának helyettes vezetője a városrendezés időszerű problémáit ismertette. Budapest általános városrendezési tervét öt évvel ezelőtt hagyta jóvá a Minisztertanács. A terv, amely hoszszabb távlatra szabja meg Budapest fejlődésének irányát, az újabb követelményeknek megfelelően időnként revízióra szorul. Főleg a mezőgazdasági és ipari területek aránya szempontjából eszközölnek majd változtatást a jóváhagyott rendezési terven. Hosszú időre szóló tervek A főváros általános városrendezési tervét már feldolgozták külön-külön mind a 22 közigazgatási kerületre. Ezek a tervek már sokkal részletesebbek, sokkal konkrétabbak, hosszú időre előre megállapítják az egyes létesítendő közintézmények pontos helyét. Az utóbbi években a városrendezési szervek fontos feladata volt az új lakástelepítések helyének kijelölése. Körültekintően figyelembe vették a jóváhagyott városrendezési tervet és gondoskodtak a lakástelepítés arányos, területi elosztásáról. A tömeges lakásépítkezés gyakorlati, műszaki és gazdasági követelményei mellett nem hanyagolható el az sem, hogy a város túlzott területi növekedésének ellensúlyozásaként megtörténjék a belső, elavult városrészek szanálása. A szanálás mértékének azonban arányban kell állnia a tervezett új lakásépítkezés mennyiségével, a fennálló lakásellátottsággal. Épp ezért, ebben az időszakban vagy teljesen szabad területeken valósították meg az új lakástelepeket, vagy olyan helyeken, ahol aránylag egészen kismértékű szanálásra volt szükség. 2,3 millió lakos Mint világszerte a nagyvárosokban, úgy Budapesten is az ipari koncentráció és a nagyváros vonzóereje következtében túlnépesedés jelentkezik. Ha ez az eddigi mértékben folytatódik, csak fokozná a fővárosban az aránytalanságokat, és súlyos zavarokat okozna a lakáshelyzetben, a közlekedésben, a közellátásban, a közműszolgáltatásban. Ezért elsősorban a szocialista ipartelepítés elveinek következetes megvalósításával kell megakadályozni Budapest lakosságának túlságos növekedését. Az általános városrendezési terv távlati időszakban maximálisan 2,3 millió főben állapítja meg a főváros lakosságának számát. Ez a felső határ, amelynek keretein belül, a városszerkezet korszerű kialakításával a lakosság részére egészséges életkörülmények biztosíthatók. Budapest nagy kiterjedésű területe 525 négyzetkilométer. Ebből 190 négyzetkilométer a beépített terület. Az általános laksűrűség négyzetkilométerenként mintegy 3500 fő. Budapesten egy lakosra átlag 30 négyzetméter zöldterület jut. Ez viszonylag magas szám, de az eloszlás már kedvezőtlen. Amíg a pesti oldalon 2,7 négyzetméter, a budai oldalon egy főre már 65 négyzetméter zöldterület jut. A sűrűn lakott belső városrészekben az egy emberre jutó zöldterület mindössze 0,2 négyzetméter. Ezt az aránytalanságot igyekszik a városrendezési terv korrigálni és a zöldterületek nagyságát 5567 hektárról 12 790 hektárra növelni. Budapesten a gazdaságosság határain belül, mintegy 250 ezer lakás építésére van lehetőség. Az új lakásokat elsősorban a belső és külső városrészek üres, közművesített, vagy gazdaságosan közművesíthető területein, a foghíjak beépítésével és távlatban a legelavultabb városrészek egészségtelen lakásainak lebontásával lehet megépíteni. A főváros területén a felszabadulás óta ezeknek a szempontoknak érvényesítésével, mintegy 110 ezernyi lakás épült. Fontos alapelvek A városrendezési terv csak kevés újabb ipari területet jelöl ki, elsősorban a mezőgazdasági, a város tartalékának számító területekből. Megtartja a rendezési terv a főváros jelenlegi főútvonal-hálózati rendszerét, de gondoskodik annak korszerűsítéséről, megfelelő kiegészítéséről. A jelenlegi pályaudvarok helyükön maradnak, de fokozatosan megszüntetik a több mint száz sorompós, vasúti kereszteződést, amelyek zavarják a fő közlekedési útvonalak forgalmát. Foglalkozik a rendezési terv a közlekedési hálózat fejlesztésével, a villamos, a gyorsvasút, a földalatti vasút problémáival. A Hungária körút vonalán új gyorsforgalmi útvonalat kívánnak létesíteni. Hangsúlyozták, hogy a jóváhagyott városrendezési terv mintegy 25—30 évre jelöli meg Budapest fejlődésének útját. Az ötéves tervperiódusok kapcsán az időközben fellépő igények, a szocialista társadalom építésének üteme szükségessé teszik a terv felülvizsgálását. Fővárosunknak már most is előkelő rangja van a világban és a legjobb úton halad afelé, hogy e tervek nyomán korszerű, szocialista metropolissá fejlődjék. G. JF. A fővárosi választási elnökség közli: Vasárnap Budapesten az érdekelt körzetek lakói tanácstagokat választottak a megüresedett és az újonnan alakított választókerületekben. A szavazás reggel 7 órakor kezdődött és mindvégig a választási törvények betartásával zajlott le. A 221 kerületi tanácstag megválasztásánál a névjegyzékbe vett személyek 92,13 százaléka szavazott. A szavazatok 99,64 százaléka volt érvényes, és ezeknek 99,26 százalékát a Hazafias Népfront jelöltjei kapták. 11 választókerületben, ahol két jelöltet állítottak, 7 Vasárnap szavaztunk. Amikor a XVII. kerületi 32-es választókörzet jelöltjének a nevét a borítékba tettem, egy pillanatra a lakókörzetünk, az ott elvégzendő feladatok és az ember képe villant fel, aki vállalta néhány száz ember gondjait. Mit is várnak az új tanácstagoktól? A József Attila lakótelepen a Lobogó utcai általános iskola kapujában úttörők fogadták és kalauzolták a lakókat a szavazóhelyiségekig. A felnőtteknek komoly hangon adtak felvilágosítást, a kisgyerekeket pedig játékosan fogták kézen, míg a mamák és a papák leadták szavazataikat A József Attila lakótelepen tíz tanácstagot választottak. Hét körzet a néhány hónapja benépesült háztömbökből alakult, az új lakások birtokosai pedig először szavaztak a telepen. A szavazólappal bedobott első kívánságaik: — Szeretnénk, ha az új lakás felett érzett örömünk mentes maradhatna az apróbb-nagyobb bosszúságoktól, kellemetlenségektől. Ehhez viszont az kell, hogy a kátyúk helyére kívánt járda ne legyen távoli terv, hogy a telepen meg tudjunk vásárolni minden szükséges dolgot, hogy az építők a garanciális javításokat mennyl esetben az első, 4 esetben a második helyen levő jelöltre esett a választók bizalma. A fővárosi tanácstagok megválasztásában a választók 93,35 százaléka vett részt. A leadott szavazatok 99,57 százaléka voltérvényes, amelyeknek 99,84 százalékát a Hazafias Népfront jelöltjei kapták. A II. kerületben fővárosi tanácstagnak választották Bartos István mérnököt, az V. kerületben Szépvölgyi Zoltánt, a budapesti pártbizottság titkárát, a XVII. kerületben Poór Lajos iskolaigazgatót, a XVIII. kerületben Dávid István osztályvezetőt, hamarabb és tökéletesen elvégezzék. Az új körzetben, az első tanácstagokra szavazó új választók között először szavazott Halász Julianna, a járműveket gyorsítaná, a járatokat sűrítené. Az egyik körzetben a jelölőgyűlésen két jelöltet állítottak. Mi szerint döntöttek a választók? — Egy éve lakunk itt — mondja az egyik választó. — Nem ismerjük annyira egymást, hogy tudnánk, a jelölt miként fog helytállni. A szavazatom én a női jelöltünkre adtam, remélve, hogy ő jobban törődik a lakásban felvetődő problémákkal. Közelebb áll az anyákhoz, az asszonyokhoz, jobban hathat a játszadozó gyerekekre, hogy ne tegyék tönkre a parkot, és a lakókra is, hogy vigyázzanak a ház rendjére, tisztaságára. A szavazó urnától jövő emberekkel beszéltem, akik a szavazólappal bizalmukat tették le jelöltjeik kezébe. De mit vár az új tanácstag a választóitól? A Nefelejcs és a Péterffy Sándor utca néhány száz lakója Isa Gábor gépészmérnököt jelölte, s vasárnap délig 55—60 százalékban már meg is választotta tanácstagnak. A jelöltről csak azt tudtam, hogy a tanácstag helyett a munkát korábban is ő végezte. Már, akkor éreztem, hogy a VII. kerület 170-es körzetében jót választottak. — A tanácstagunk megbetegedett, így a körzetünkben gyakorlatilag egy—másfél évig nem volt tanácstag — mondja Kisa Gábor. — A tanácstagi beszámolókat különböző körzetek tagjai tartották, meg. Én ott felszólaltam, elmondtam a kívánságokat, a véleményeket. De ez természetes volt, hiszen én a szakember szemével néztem a házak, a lakosok állapotát, meg tudtam mondani, melyek a legsürgősebb javítani valók. Aztán az emberek már maguktól is hozzám jöttek. — Mint tervezőmérnöknek kevés a szabad időm, de a rámbízottakat szeretném a lehető legjobban elvégezni. Elsőként, a lakások állapotát és a lakók életkörülményeit mérjük fel, hogy annak ismeretében a legsürgősebb tennivalókat végezzük el. De ennek és a további munkáknak is attól függ a sikere, hogy azok a lakók, akik bizalmukat nyilvánították, hogyan segítenek a jövőben. A tanácstag csak egy ember és eredményt csak úgy lehet elérni, ha közösen dolgozunk. Ha közös munkánk nyomán csak néhány problémát oldunk meg, ha csak egy lépéssel mozdultunk előre, akkor már volt értelme. A választók a szavazatokkal az emberben és a politikában bíztak. A tanácstagok pedig a választók segítségében. Mert az érdekek közösek. ___________Zs. E. ................................ Megválasztották az új fővárosi és kerületi tanácstagokat Mit tarnak a választók, mit tárnak az új tanácstagok ? Olasz pártküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Rossana Rossandának, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével hétfőn olasz pártküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a KB osztály- vezetője, Köpeczi Béla, a KB osztályvezetője, Óvári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a KB osztályvezető-helyettese és Garai Róbert, a KB osztályvezető-helyettese fogadta. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Seidner Mihály Kossuth-díjas tervezőmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának élete munkásságának elismeréséül 90. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Bognár Géza akadémikus és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető helyettese. Magyarul beszélő, kétrészes szovjet film Shakespeare drámájából Széles változatban is A velencei fesztivál díjnyertes alkotása 10 éven aluliaknak nem ajánljuk Bemutató: FEB RUÁ R 4