Magyar Nemzet, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-13 / 87. szám
4 Májusban tudományos ülésszak kezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Jelentős, tudományos, ideológiai ülésszak előkészületeiről számolt be sajtótájékoztató keretében Sőtér István akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Az ülésszak május 19-én kezdődik és az őszi hónapokban ér véget. Az ülésszak megrendezésével, mint ezt a rektor hangsúlyozta, széles vitafórumot kívánnak nyújtani olyan időszerű problémák tisztázására, mint a szocialista realizmus körébe tartozó hazai vitás kérdések, a szocialista demokrácia kérdései, a természettudomány és a termelés kapcsolatainak problémái, valamint a nemzeti ideológia múltja és jelene. A bevezető referátumokat neves tudósok, profeszszorok, kutatók, irodalmárok, filozófusok, szociológusok és természettudósok tartják A tudományos ülésszaknak külföldi vendégei is lesznek. A sajtótájékoztatón a továbbiakban ismertették az április 22-én kezdődő, háromnapos 7. országos diákköri konferencia programját. Ennek a záróünnepségét április 24-én tartják és ekkor kerül sor a központi és egyetemi pályadíjak kiosztására is. A RÁDIÓ MELLETT A költészet napja A költészet napja tízperc részéhez érkezett Balogh László sorozata József Attila költészetéről a múlt héten, vasárnap pedig József Attila hatvanadik születésnapján az egyetemes költészet napját ünnepeltük országszerte. Azért fűztem össze e rádió-eseményeket, mert Balogh László előadásainak egyik fő jellemvonása, hogy kinyomozza József Attila költészetében a sajátos és az egyetemes kapcsolódását, feszült harmóniáját. A költészet napján a rádió is hangsúlyosabbá tette műsorában a líra szerepét, bár ez a hangsúly, dicséretes módon, nemcsak ezen a napon volt érezhető: természetesen illeszkedett a műsorpolitika általános gyakorlatába. A rádió egész évben a költészet legintenzívebb propagálója, ez a nap nem jelentett tehát kampányfeladatot. Reggel egy félórás verscsokor mai magyar költőktől, később Ady, majd József Attila kétkét verse, délután XIX. századi költők, este Schiller: Az örömhöz című verse hangfelvételről Tímár József felejthetetlen előadásában, s a nap egyik fő eseménye, Vas István műfordításaiból rövid, de karakteres ízelítő Gáti József szép tolmácsolásában. A költészet ünnepe lezajlott, de a rádió és a rádióhallgatók számára folytatódik. Közgazdászok a mikrofonnál Az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett a közgazdasági érdeklődés grafikonja. Nemcsak szakemberek ügye lett a közgazdaság, "divatos" téma laikusok között is, majdnem annyit beszélnek róla, mint néhány éve az egzisztencializmusról. A rádió is reagál erre a megnövekedett érdeklődésre. A Horizont nem mai keletű sorozat, változatos témakörrel, leginkább praktikus oldalról közelít meg aktuális gazdasági kérdéseket. Formájában is változatos, ügyesen szerkesztett. Egy másik sorozat címe önmagáért beszél: Amiről a közgazdászok vitáznak , tisztázásra váró problémák, vitakérdések kerülnek terítékre. Szecskő Tamás havonta jelentkező, rendkívül színvonalas és elgondolkoztató Holnapi horoszkóp című műsorában pedig a jövőbe tekint, a holnap aspektusából vizsgálja gondjainkat, kilátásainkat. S még sorolhatnám tovább az újfajta igényre választótt kisebb-nagyobb műsorcsokrot: a rádió frisseségéről tanúskodik mind. Csak a fejét... s , ! Paródiákat Csak a fejet.., hallhattunk szombat este ebben a hetvenperces műsorban. A paródia a legfőbb ismertetőjegyek, a modorosságok röntgen képe: hálás és népszerű műfaj, ha közismert a parodizált alany vagy tárgy, mindig biztos sikerre számíthat, így volt ez szombaton is, a humor nem vált szakmai humorrá, mindvégig kontaktusban maradt a nagyközönséggel. Ismét pompásak voltak Vujicsics Tihamér zeneparódiái, jó volt Bárány Tamás, Feleki László, Mikes György, Novobáczky Sándor egy-egy paródiája színházról, filmről, rádióról. Egyéni humorú, groteszk konferensziét ismertünk meg Major Tamás személyében, aki Bogáti Péter szövegét mondta el. A sikerült műsort Kaposy Miklós szerkesztette, rendezte Marton Frigyes. Zene . Ritka élményben •zene volt részünk péntek este. Az URH nagyszerű zenei csemegével szolgált: az első opera komponistájának, a XVI. és XVII. század fordulóján élt Jacopo Perinek Euridike című kétfelvonásos operáját közvetítették. S az önmagában is nagy eseménynek számító darabot olyan varázslatosan szép előadásban — Ephrikian vezényletével —, hogy még a rádió gazdag zenetárából is ritkán kapunk ehhez fogható zenei élményt. — Bizonyára sokan örülnek annak is, hogy a Filharmónia tavalyi sorozatát — Korunk kamarazenéje — megismétli a rádió. Hangfelvételről hetenként végigkísérhetjük e nagy sikerű vállalkozás állomásait. Sportturmix | Sportturmix | ez a műsor vasárnap délutánonként. Címében a cél: sokféle, vegyes tájékoztatást adni a sportvilág legfrissebb eseményeiből. Hírek, mozaikok, hangképek, riportok együttese ez, a jó hangulatot pedig megteremtik a válogatott táncszámok. Biztos a siker! Görgey Gábor CORVIN ,LEGNAGYOBB i ti ii i - -ftlVfttfhti ÁRUHÁZ Hih rrhi LEGNAGYOBB ÁRUHÁZ VÁLASZTÉK : Maffiarwnyrf . * * 1965. április n. Négy balett az Operaházban ARÁNYLAG KEVÉS a balettbemutató Operaházunkban és ez szükségszerűen megnöveli az új produkciók súlyát, a hozzájuk fűzött várakozást és reményeket is. A mostani balettest tükrözi az igényelt, több irányú műsorpolitika szándékát és részeredményeit, s ezt örömmel köszöntjük. E műsor többrétűsége azonban egyfajta véletlenszerű vegyességgel és stíluskeveredéssel jár együtt, ami feltehetően az eredetileg meghirdetett bemutatóterv megváltozásával is összefügg, de ezen túl némi tervezési bizonytalanságot és tétovaságot is mutat zenében, koreográfiában egyaránt. Az összkép mindezen belül nem rossz. A Chopiniana romantikus repertoárunk nagy nyeresége, a Bányászballada jómai balett, a Zene megoldása nívós és elfogadható, és a Táncoló ifjúságnak is lehet közönségsikere. A CHOPINANÁT nem a zenéje tartotta meg a balettszínpadon, hanem koreográfiája. Ez a cselekménytelen táncszvit talán Mihail Fokin leginkább időtálló alkotása, amelyben újra költötte a múlt századi romantikus balett érzésvilágát, magával ragadó szépségét és stílusát. E mű előadása egyben afféle próbakő is a klasszikus együttesek számára, s megoldása nálunk elég jól sikerült. Az eredmény főként egyes szólistáknak, elsősorban Kun Zsuzsának köszönhető, aki nagyszerű, nemzetközileg is kiemelkedő alakításában szinte megtestesíti ezt a stílust, és egymaga indokolja, miért és hogyan lehet, sőt kell előadni ma is a romantikus baletteket. Róna Viktor könynyedsége is igényes technikai megoldása kettősükben és szóló variációjában is méltóan társult partnere munkájához. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott az ideális megjelenésű Kékesi Mária kulturált, harmonikus és szép vonalú táncával — érzelmi tartózkodása, szólista társai alakításához képest, kontrasztként is felfogható. Ugray Klotild a keringőben jól ismert képességeiről, technikai tudásáról tett tanúságot. A női tánckar ezt az áradóromantikus stílust, sajnos, hullámzó intenzitás,sál formálta meg, sokszor pontatlanul táncoltak, pedig az egyöntetűség itt "létkérdés". Kár, hogy az igen értékes munkát végző, betanító Naima Baltacsejeva nem maradhatott itt a premierig, hogy a szükséges tisztázó, csiszoló munkát befejezhesse. A zenekart vezénylő Fráter Gedeon csak részben tudta ellensúlyozni a hangszerelés fonákságait. Forray Gábor díszlete, Szeitz Gizella jelmezei illúziót keltőek, de miért kellett a szilfidek ruhájának rózsaszín árnyalatot adni, mikor a Chopinianát "fehér balettnek" nevezik? A TÁNCOLÓ IFJÚSÁG (interplay) az előbbi mű után kissé hirtelen visz át a közelmúltba. Zenéjét valóban az tette érdekessé, hogy Jerome Robbins (a West Side Story koreográfusa) 1946-ban figyelmet keltő koreográfiát készített hozzá. Az USA-ban népszerű Morton Gould muzsikájára nálunk most Norman Thomson, kanadai vendégkoreográfus tanította be saját tánckompozícióját. A közönség ezt a könnyed, játékos hangvételű produkciót szimpátiával fogadta, feltehetően azért is, hogy a dzsessz — húsz év után ismét — helyet kapott az Operaházban. Nekünk azonban, úgy tűnik, hogy ez az Interplay valahogy elkésett alkotás. A dzsessz-balett már jóval előbbre jár: színesebb, ötletesebb, ritmusban és mozdulatokban gazdagabb — nálunk is, gondoljunk csak Bogár Richárd és Seregi László különböző dzsessz-koreográfiáira. De ne legyünk igazságtalanok: a darab eléggé szórakoztató, helyenként ötletes, harmadik tétele pedig (egy klaszszikus-dzsessz ötvözetű tánckettős, hangulatos blues zenére) egyenesen szép, s ez nagyrészt Dévényi Edit és különösen Sipeki Levente meggyőző és stílusos előadásának köszönhető. A tánckar számos szereplője láthatóan jókedvvel táncolta ezt a dzsessz-balettet, de a valódi dzsessztánc-stílussal még kissé adósunk maradtak. (Viszont, az Életbe táncoltatott leány szerint — jól tudnak dzsesszt is táncolni.. .) Az egész produkcióban talán Makai Péter friss és szellemes díszlet- és jelmeztervei a legsikerültebbek. A zenekart Hraskó Tamás vezényelte. A BÁNYÁSZBALLADA — Maros—Eck balettje —, amelyet 1961-ben a Pécsi Balett vitt színre először, az est legkiegyensúlyozottabb darabja. Maros Rudolf zenéje igen jó minőségű, színes, érzékletes és jól táncolható, a nagyobb zenekarral most még jobban hangzik. A koreográfia Eck Imrének mindmáig egyik legsikerültebb, harmonikus és táncos jellegű alkotása, amelynek nagyobb színpadra és létszámra való átdolgozása, előadásában pedig az operaházi balettegyüttes közreműködése csak javára vált. Nagyon jó Fülöp Zoltán díszlete és Márk Tivadar jelmezei is hatásosak, Tóth Péter karmester pedig magával ragadó tűzzel, dinamikával vezényelte a zenekart. A produkció méltán aratta az est legnagyobb közönségsikerét. Ez egyaránt köszönhető Menyhárt Jacqueline (Kőszén) és a három bányász: Sipeki Levente, Nagy Iván és Péter László megnyerő szólóalakításának, valamint a tánckar átélt és színvonalas művészi munkájának. A ZENE HÚROS ÉS ÜTŐHANGSZEREKRE ÉS CSELESZTÁRA című zseniális Bartók-mű balettszínpadi feldolgozása ígérkezett, a műsor legnagyobb igényű és legizgalmasabb vállalkozásának. Ez a muzsika századunk egyik leghatalmasabb zenei alkotása, méltán merül fel a kérdés: lehet-e, szabad -e egyáltalán megkísérelni színpadi megjelenítését? Úgy véljük, Eck Imre tehetségesen és szerencsés kézzel nyúlt a Bartók-műhöz. A Zene szinte kimeríthetetlen gazdagságából egy lehetséges, lényeges koncepciót választott, emelt ki: az Ember és a Világ harcát. Eck koncepciója egy emberpárt, valamint a belső és külső világ ellentétes erőinek megtestesítőit (tizenkét táncosnő csoportját) állítja szembe egymással. Az emberpár alakítói szuggesztív, intellektuális művészi erővel jelenítik meg a gondolati-érzelmi világ ellentmondásainak és belső harcának kivetített drámáját. A darab valójában rájuk épül: Kun Zsuzsára, aki minden feladatot teljes illúzióval és meggyőző erővel tud megoldani és a nagyszerűen fejlődő Dózsa Imre alakítására. Szerepük a koreográfiában kifejező mozdulatokkal gazdagított klasszikus jellegű megformálást kap, esztétikusan, tömören és érthetően. A tizenkét táncosnő mozdulati megjelenítése. Eck Imre sajátosegyéni formanyelvén a harmadik tételben sikerült a legjobban: kifejező, erőteljes és drámai, s talán az előadásmód is itt a legsikerültebb, színvonalas és stílusos. A második tétel koreográfiája nem követi hasonló erővel a zene villódzó-kavargó áradását, a negyedik tételnél viszont dramaturgiai probléma jelentkezik. Eddig az egymáskeresést, a gyötrődés és küszködés hullámzó folyamatait láthattuk; itt, kétségtelenül a muzsika alakulását követve, az emberpár felülkerekedik a kísértőkön, elűzi a rémeket de ezt látványban a koreográfus nem készítette elő, s így a "győzelem", a belső drámai cselekmény jegyében is, kissé váratlanul hat. Ez abból fakadhat, hogy a muzsikának önmagában nincsen drámai cselekményvonala, a tételek forrongó-alakuló, érzelmi-gondolati töltésű zenei komplexumokat kapcsolnak össze, de nem a színpadi dráma felépítésében. A csoport kosztümje látványos, és a mozgásvonalak szempontjából is hatásos (sötétzöld trikó, hossiszúszárú fekete halászcsizmák), az egész mű mondanivalója és felépítése szempontjából mégis problematikus, mert erősen konkretizál: náci katonákat idéz fel, pedig a koreográfus koncepciójában nem pusztán erről van szó. (Ez különösen a IV. tételnél hat anakronisztikusan.) Mindezzel együtt: Eck Imre remek társakat találván, a maga választotta igen nehéz feladatot lényegében megoldotta és ez nyeresége a színháznak, elismerésre, méltó teljesítménye az összes alkotóés előadóművészek munkájának, külön kiemelve Fülöp Zoltán remek színpadképét és Márk Tivadar jelmezeit. A zenei teljesítménnyel, sajnos, nem lehetünk elégedettek. Ez a mű elmélyültebb, gondosabb kidolgozásra és előadásra kötelez, és ebben a felelősség inkább a zenekart, mint Tóth Péter karmesteri munkáját terheli. Körtvélyes Géza Ferenczy Noémi emlékkiállítás Székesfehérvárott A Fejér megyei Múzeumok igazgatósága a székesfehérvári István Király Múzeum kiállítási helyiségeiben emlékkiállítást rendezett Ferenczy Noémi életművéből. Ferenczy Noémi gobelinjei utoljára 1956-ban voltak láthatók az azóta lebontott Nemzeti Szalonban. A székesfehérvári emlékkiállítás most teljes gazdagságában mutatja be művészetét, ezt a csodálatosan tiszta, áhítatos világot, amelyben egyszerre érezzük meg a művész fanatikus lelkesedését munkája, ugyanakkor mélységes alázatát az alkotás szépsége iránt. A kiállításon szinte szemtanúi vagyunk egy-egy gobelin megvalósulásának. Ott láthatjuk a gobelin első terveit, a kevés vonallal felrajzolt ötletet, majd a vízfestékkel festett kartont, amelynek elkészülte után a művész a szövőszékhez ül és megszövi a falkárpitot. Szimbolikus erejű kompozícióiban Ferenczy Noémi az embert és a munkáját, az ember és a természet kapcsolatát tükrözi. Nagy élményt nyújt Ferenczy Noémi emlékkiállítása: olyan világba lépünk, amelyben az ember életének értelmét az emberi munka szépsége, az ember szétszakíthatatlan kapcsolata a természettel határozza meg. Ferenczy Noémi székesfehérvári emlékkiállítása méltó folytatása annak az emlékezetesen szép kiállításnak, amelyet Ferenczy Béni új alkotásaiból tavaly rendeztek meg a székesfehérvári múzeum fiatal művészettörténészei: Kovács Péter és K. Kovalovszky Márta. Most is az ő kezdeményezésük volt e szép kiállítás rendezése, amelyet oly nagy gonddal és szeretettel végeztek. A kiállításon látható Escher Károly fotóművész arcképtanulmánya Ferenczy Noémiről: szelíd arcvonásainak emlékét a kiállítás látogatói éppúgy megőrzik majd, mint a szép emlékkiállítás tavaszi hangulatát. (környei) H* hús, f vétra . Fekete fullklipsz kombinált gyöngysor, művészi ötvös láncok és tűk. herendi nyúl és tojás választékban igfgyít a fővárosi AJÁNDÉKI ~ Fekete filklipsz kombinált gyöngysor, művészi ötvös láncok és tűk. herendi nyúl és tojás nagy választékban a fővárosi AJÁNDÉKBOLTOKBAN Tanácskozás a szocialista színházról A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályának színháztudományi munkabizottsága, s a Színháztudományi Intézet hétfőn konferenciát rendezett a szocialista színház és dráma kérdéseiről. Dr. Hont Ferenc, a munkabizottság elnöke, a Színháztudományi Intézet igazgatója bevezető előadásában rámutatott: kétségtelen, hogy színházaink műsorán még nem szerepelnek kellő számban és súllyal az egyértelműen szocialista világnézetű darabok. A műsor azonban önmagában nem dönti el, hogy a színház szocialsta-e vagy sem. Az előadás hatásában ugyanis a darabon kívül egész sor speciális kifejezési eszköz érvényesül. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szocialista kultúra az emberiség történelmének minden igazi, értékével gazdagítja a népet. Ezért szerves része Aichylos, Sophokles, Euripides, Shakespeare, Moliére, s a világirodalom sok más nagyja. A szocialista színházkultúra fejlesztésében — hangsúlyozta Hont Ferenc — rendkívül értékes az a forradalmi hagyomány, amelyet a felszabadulás előtti időkből hagytak ránk marxista esztétikusok. A szocialista dráma és a korszerűség problémáját elemezte a tanácskozáson Almási Miklós, a Színháztudományi Intézet tudományos munkatársa. Hermann István kandidátus a szocialista tudatosság és a korszerű színpad követelményeiről. dr Székely György, a Színháztudományi Intézet igazgatóhelyettese a szocialista színház társadalmi funkciójáról tartott előadást. NAPLÓ Április 13 Az MSZBT férfikara és a Fővárosi Villamosvasút »Egri Ferenc« énekkara közösen rendezett hangversenyt a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. Klasszikus, romantikus és modern kompozíciók sorát szólaltatták meg gondos formálással, csiszoltan. Pödör Béla és Tóth Lajos vezénylete alatt. A kórusszámok között Teleki Lajos Liszt-, Chopin- és Bartók-műveket zongorázott. Az irodalmi színpadok országos fesztiválja véget ért Győrött. Tizennégy együttes vetélkedett a közönség nagy érdeklődése mellett. A zsűri tagjai és a művészeti szakemberek a közeljövőben háromnapos összejövetelen értékelik majd a fesztivál eredményeit. * Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című vígjátékát április 16-án felújítja a Miskolci Nemzeti Színház. Az előadás rendezője Sallós Gábor. A "Mai csehszlovák drámák felolvasó színpada" sorozatban április 14-én Václav Havel Kerti ünnepély című művét adják elő magyar színművészek a budapesti Csehszlovák Kultúrában. A bemutató előtt dr. Osváth Béla, a Nemzeti Színház fődramaturgja tart előadást. SZÍNES, MINTÁS ÁGYNEMŰ A DIVAT IV., Petőfi Sándor utca 10. V., Tanács körút II.