Magyar Nemzet, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
Art) 60 fillérMagyar Nemzet 4 HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1966. szeptember XXII. év, 206. szám Csöngetnek Amióta kedves szokássá vált, hogy szeptember elsejét, a tanév első napját külön cikkben köszöntjük, nagyjából mindig így kezdődik az üdvözlés: ma reggel megszólal a csengő az ország iskoláiban... Hadd kezdjük ezúttal is így ezt a köszöntést, de hadd tegyük nyomban hozzá, hogy ha a csengő minden tanév elején ugyanúgy szólal is meg, nem mindegy, hogy kiket hív az iskolapadokba. Mert ma már nem túlzás azt mondani, hogy ez a szeptember elsején felhangzó csengettyűszó — amellett, hogy csaknem kétmillió ifjú és felnőtt diákot hív az iskolába — az egész országnak is jelt ad. Azt jelzi, hogy hazánk minden ötödik állampolgára a hatévesektől az életkor távoli határáig, belekezd egy olyan munkába, amely semmivel sem könnyebb, semmivel sem egyszerűbb, mint bármely más fizikai vagy szellemi tevékenység. Az első elemisták számára ugyanis a betűk összeolvasásának megtanulása — és megtaníttatása! — életkoruk sajátosságait, testi és szellemi színvonalukat tekintve, éppen olyan fontos, hasznos tevékenység és munka, mint bármely egyéb a világon. De valami mást is jelez a csengő: azt, hogy újból elkezdődik az ország felelősségvállalása azokért, akik tanulnak. Az egyre természetesebb, hogy az iskolaév nemcsak a gyermek, a dolgozók iskolájába járó felnőtt és az egyetemi hallgató számára jelent mindig valami mást, valami újat, hanem mindenkinek. Annak is, aki közvetlenül nem tanul, hanem tanít, és annak is, aki a feltételeket biztosítja otthon, a munkában, az országot irányító kormánykerék mellett, nem utolsósorban a békét védelmező politikában, a nyugodt tanuláshoz. Iskolába sokféleképpen lehet járni. Lehet tanulni kopott, agyonrongált, drága áron megvásárolt, elavult tankönyvekből, és lehet modern szellemet sugárzó, a gondolkodás magasabb szféráiba vezető, változatos, színvonalas — és olcsó! — könyvekből is. Lehet tanulni súlyos anyagi áldozatok, mesterségesen támasztott társadalmi gátak átugrása árán, de lehet úgy is, hogy a társadalom minden tagja együttesen hozza meg az áldozatokat, és közösen rombolja le azokat az akadályokat, amelyek elállnák az utat a szellemi fejlődés elől. Nem nehéz észrevenni, hogy nálunk a csengő hangja évek óta egyre inkább olyan tanévet hirdet, amely mind többek számára teszi lehetővé, könnyebbé és hasznosabbá a tanulást. Mit ígér például a ma megkezdődő iskoláért? Nyugodt ritmusú, jobb és színvonalasabb oktatási évadot. Nyugodt ritmusút, mert a rendelkezések, az irányelvek esztendők óta nagyjából változatlanok, és nem kívánnak minden évben a régebbit tagadó gyökeres változást, sem a szülőtől, sem a pedagógustól, sem a gyermektől. Jobb tanévet ígér, mert a reform szelleme gyakorlati formában is egyre nagyobb tért hódít: az általános iskolában az idén befejeződik a reformtantervek és tankönyvek bevezetése, a gimnáziumban pedig a második osztályig ér el ebben a konkrét formában az iskolareform. A színvonalasabb tanév ígéretében azért bízhatunk, mert mint évről évre, úgy most is javul némileg a szaktanári ellátottság, sok-sok új iskolaépület és tanterem lép be az oktatás láncolatába, megszilárdulnak a gyakorlatiasabb képzést biztosító szakközépiskolák, és a jobb, rangosabb tanítás és nevelés feltételei az idén is gazdagodnak. Az ország állampolgárainak felelősségéről szóltunk az előbb, az új tanévvel kapcsolatban. De mit lehetne tenni vajon, hogy ez a felelősség, ez a közös ügybuzgalom és együtt-gondolkodás még több értelmet nyerjen, és még nyugodtabb ritmusú, még jobb és még színvonalasabb tanévre nyisson kaput? Az iskola nyugalmát nyilvánvalóan az növelheti, ha mindenki, aki tiszte szerint oktatási ügyekkel foglalatoskodik, nem a csillogó, de annál talmibb látszateredményeket tekinti feladatának, hanem a biztonságosan megalapozott belső tartalom gazdagítását. Bármily szépek és fontosak is a különféle kísérletek, bármennyire szemnek tetsző is a gondosan fölrakott bölcs idézet a folyosón, meg a bűvös labor az alagsorban, a leglényegesebb — mert a legnagyobb megnyugvást is az adja —, ha az általános iskolások például elsajátítják mindazokat az ismereteket, készségeket és jártasságokat, amelyek nélkül sem továbbtanulni, sem az életben helytállni nem tudnak. Vagyis: nagyon tiszteletre méltó mindenfajta bölcs pedagógiai elgondolás, de közülük mégis az a legbölcsebb, amelynek segítségével szocialista gondolkodásra, hibátlan számolásra, logikus fogalmazásra és a készség fokát elérő biztonságos helyesírásra lehet megtanítani és ránevelni a fiatalokat. Ha az iskola mindenütt eléri ezt az országban, az nyugalmat biztosít a pedagógusnak, a gyermeknek és a szülőnek is. Még jobbá és még színvonalasabbá többek között úgy válhat az iskola, ha a pedagógusok munkafeltételeit is a lehető legkedvezőbben biztosítjuk. Országos vizsgálatok bizonyítják, hogy az iskolaigazgató, akinek intézménye szellemi és gyakorlati irányítójának kellene lennie, még mindig nem foglalkozhat elég ideig és megfelelő alapossággal azzal, amire megbízatása kötelezné: helyettese is többet kénytelen ülni szűk irodájában, papírok, kimutatások, pénzkezelési foglalatosságok közepette, mint a folyosón és a tantermekben a gyerekek, s a tanári szobában a kollégák között. Kissé nehezen alakul ki az a vezetési stílus az iskolában, amelynek segítségével a tanítók és tanárok megfelelő világnézeti és pedagógiai támaszt lelhetnének az igazgatóban és helyettesében. Attól is jobb és színvonalasabb lehetne ez az új tanév, ha az oktatás távoli és közeli irányítói anyagilag és erkölcsileg is jobban ösztönöznének minden pedagógust a magvasabb, tartósabb eredményű pedagógiai munkára. Szeptember elseje van, kezdődik a tanév. Szólaljon meg tehát a csengettyű, zengő szava szólítsa barátsággal iskolába az ifjakat és a deres fejjel tanulókat is. Ébressze a csengő ismét felelősségére az országot: a tanítókat és tanárokat, a szülőket és gyermekeket, a munkásokat és mérnököket a tanulás, a szellemi értékek gyarapítása iránt. Kezdődjék meg kellemesen és folytatódjék majd eredményekben gazdagon, tudástól és szocialista szellemtől áthatva ez az új tanév is. Gábor István Amerikai repülők rakétafegyverekkel támadnak Vietnamban A külpolitikai helyzet JUE GAULLE TÁBORNOK ÉS NORODOM SZIHANUK • Kambodzsai államfő között szerda délelőtt megkezdődtek a politikai tárgyalások. A megbeszélések két szakaszra oszlottak. Előbb a két államfő majdnem egy órán keresztül négyszemközt beszélgetett, majd csatlakoztak hozzájuk a szakértők és így folytatták a felmerült témák megvitatását. Megvitatták, hogy Franciaország és Kambodzsa milyen elveket képviseljen a vietnami konfliktus politikai megoldásának elősegítése érdekében. Foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatokkal, elsősorban a gazdasági és a katonai együttműködéssel. Az indokínai kérdésekre vonatkozó eszmecsere — jelenti az AFP — megerősítette Kambodzsának szomszédaival és az Egyesült Államokkal kapcsolatban elfoglalt álláspontját, különösen ami a vietnami problémát illeti. A vietnami kérdést egyébként minden szempontból megvitatták, figyelembe véve valamenynyi érdekelt ország álláspontját. Washingtonban egyébként igen nagy figyelemmel kísérik de Gaulle kambodzsai látogatását — jelenti az MTI tudósítója. Noha az amerikai sajtó vezető helyen számol be a látogatás eseményeiről, a hivatalos szervek igyekeznek leértékelni annak jelentőségét és azt hangoztatják, hogy de Gaulle semmilyen módon sem tud hozzájárulni a délkelet-ázsiai béke helyreállításához. Mint ismeretes, a Fehér Ház és a külügyminisztérium egyaránt elutasította azt a javaslatot, hogy a francia elnök világ körüli útját kihasználva Johnson a Guadeloupe-szigeten találkozzék de Gaulle-lal. A javaslatot Mike Mansfield szenátor, a szenátus demokrata csoportjának vezetője terjesztette elő. Johnson ugyan hivatalosan nem nyilatkozott Mansfield javaslatáról, a Fehér Ház szóvivője azonban kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervek. A Washington Post szerdán vezércikkben foglalkozott de Gaulle esetleges közvetítő szerepének a lehetőségeivel. A lap a hivatalos véleménytől némileg eltérően azt írja, hogy a francia elnök kambodzsai látogatása esetleg hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez, bár a vezércikk szerint erre kevés az esély. 5. AZ AMERIKAIAK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁNAK A KITERJESZTÉSÉVEL foglalkozik a Pravda szerdai száma. Másfél év telt el azóta — írja a lap —, hogy Johnson parancsot adott a VDK bombázására és a dél-vietnami hazafiak elleni hadműveletek fokozására. Az Egyesült Államok úgy számított, hogy az "elrettentő erő" demonstrálása és az amerikai katonák számának nagyméretű emelése könnyű győzelmet hoz majd. De mi történt a valóságban? Az, hogy a vietnami nép bátran ellenáll az agressziónak — írja a Pravda — és megvédi hazáját, függetlenségét és a szocializmus vívmányait. Az Egyesült Államok a vietnami háború eszkalációjával az úgynevezett "harmadik világot" is meg akarja félemlíteni — folytatja a lap —, de ezt a célt sem sikerül elérnie. A "harmadik világ" a vietnami háborút illetően egyre engesztelhetetlenebb álláspontot foglal el. A fiatal államok egyre határozottabban állást foglalnak az amerikai agresszió ellen, s követelik a VDK bombázásának azonnali megszüntetését és az intervenciós csapatok kivonását Dél-Vietnamból. Washingtonban úgy gondolták, hogy a vietnami háború kiterjesztése, az eszkaláció sikere konszolidációt eredményez az Egyesült Államok hátországában, egyetértéshez vezet az amerikai szövetségesek körében. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be. Franciaország nemcsak hogy állást foglalt Indokína semlegesítése mellett és a vietnami háború ellen, hanem azt is elhatározta, hogy kilép a NATO katonai szervezetéből. A Pravda végezetül megállapítja: az Egyesült Államok arra számított, hogy sorozatos győzelmekkel eléri majd célkitűzéseit, de jelenleg csupán a tévszámítások sorozatáról lehet beszélni. Amerikai rakétatámadás a VDK területe ellen A VDK ellen támadó amerikai repülőgépek kedden utakat, raktárakat bombáztak. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivőjének közlése szerint a haditengerészet légierejének Skyhawk típusú gépei levegős föld rakétákat használtak a támadás folyamán Vinh tartomány térségében. Dél-Vietnam területén kedden szórványos összecsapásokra került sor a dél-vietnami hazafiak és a kormányhadsereg, illetve az amerikai csapatok között. A partizánok egy 12 főnyi csoportja 5 kilométerre Saigontól megtámadta a kormánycsapatok egyik őrállását. Az utóbbiak segítségére amerikai helikopterek szálltak fel a levegőbe. Az összecsapás kimeneteléről nem érkeztek jelentések. Kedden egy rendőr Saigonban megölt egy "ismeretlent", aki "Minden szavazat egy-egy tégla a demokrácia felépítéséhez" feliratú választási plakátot tépett le egy ház faláról. A rendőrf a szerint az utasítás szerint cselekedve, hogy le kell lőni mindenkit, aki zavarja a választási kampány "normális és békés" lefolyását a géppisztoly-sorozattal végzett áldozatával. Ugyanakkor Ky tábornok, a miniszterelnök diktátor, látványosan békülékeny magatartást tanúsított a buddhisták irányában. Mint ismeretes, a buddhisták is a választások bojkottálására szólították fel híveiket. Ky, aki szeretné elkerülni, hogy a szavazás részvétlenségbe fúljon, a buddhista vezetők oldalán kedden részt vett a saigoni katonai temetőben rendezett vallási szertartáson. Harc a Tonkini-öbölben Az amerikai haditengerészet repülőgépei szerdán a Tonkini-öbölben megtámadtak két észak-vietnami hadihajót. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivőjének közlése szerint az egyik hadihajót elsüllyesztették, a másikat megrongálták. Ugyanennek a szóvivőnek a szavaiból kitűnik, hogy a VDK légelhárítása kedden megsemmisített egy RFSS Crusader típusú amerikai felderítő repülőgépet. A légikalóz Haiphongtól 12 kilométerre zuhant le. A pilótát helikopteren mentették meg a fogságba esés elől. A-52-es amerikai nehézbombázók szerdán is támadták Dél-Vietnamban a szabadságharcosok feltételezett állásait. Az AFP értesülése szerint az amerikai vadászbombázók kedden ismét Hanoi és Haiphong térségét támadták, öszszesen 139 bevetésben. Phenjanból jelenti a TASZSZ, hogy Puszan kikötőjéből kedden két dél-koreai csapategység indult el egy amerikai szállítóhajó fedélzetén Dél- Vietnamba. A TASZSZ-jelentés alapjául szolgáló dél-koreai tudósítás nem közli, hány katonáról van szó. A szovjet hírügynökség hozzáfűzi, hogy korábban közölték, még húszezer dél-koreai katonát vezényelnek Dél-Vietnamba. Bush fenyegetőzik Washingtonból jelenti az AFP. Az amerikai szenátus hadügyi bizottsága kedden meghallgatta Bush külügyminiszter válaszát a kormány vietnami politikáját ért bírálatokra. A külügyminiszter azzal az unalomig ismert érveléssel élt, hogy az Egyesült Államok megvédi Dél-Vietnamot Észak-Vietnammal szemben. Kijelentette, hogy az amerikai fegyveres erők számára nem okozna különösebben nagy gondot bármikor kirobbantani a háborút, amely "akár 300 millió ember megsemmisítését is lehetőé tenné már az első órában". Mindezek után Bush közölte, az Egyesült Államok erőfeszíté snnépi ülés Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. A szovjet hadsereg központi házában szerdán ünnepi ülést tartottak abból az alkalomból, hogy 21 évvel ezelőtt alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az elnökségben Poljanszkij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Paleckisz, a Legfelső Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, továbbá más szovjet állami és pártvezetők, a Vietnami—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége és vietnami személyiségek foglaltak helyet. Az ünnepi beszédet Mihail Zimjanyin, a Pravda főszerkesztője, az SZKP Központi Bizottságának tagja mondta. Hangsúlyozta, hogy az amerikaiak vietnami agressziója "kihívás minden békeszereti néppel szemben". Egyetlen állam, egyetlen nép sem lehet közömbös az indokínai eseményekkel szemben. Kifejezte meggyőződését, hogy a vietnami nép a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatásával szétzúzza a beavatkozókat. Zimjanyin arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok indokínai kalandorakciói erősen kiélezték a nemzetközi helyzetet és ha az amerikai imperialisták nem változtatják meg politikájukat, akkor a további fejlemények közvetlenül veszélyeztethetik a világbékét. Felszólalt Nguyen Van Kinh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete is. Köszönetét fejezte ki a szovjet dolgozóknak és a többi szocialista ország népeinek azért a támogatásért, amelyben a vietnami nép harcát részesítik. Hangsúlyozta, hogy az amerikai imperializmust még sohasem ítélték el olyan élesen világszerte, mint most. "A vietnami népet nem fogják legyőzni" — jelentette ki a nagykövet. seket tesz, hogy a vietnami háború ne öltsön általános jelleget. Az SZKP Központi Bizottságának közleménye Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az SZKP Központi Bizottsága az alábbi hivatalos közleményt adta ki: Az SZKP Központi Bizottsága komoly figyelmet fordított a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Mao Ce-tung elvtárs vezetésével megtartott 11. plénumáról a kínai sajtóban megjelent közleményre. Mint ebből a közleményből kitűnik, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma belső kérdésekkel foglalkozott és határozatot hozott az úgynevezett "nagy proletár kulturális forradalomról". Emellett a plénum több nyilatkozatot tett a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit illetően és ebben az összefüggésben rágalmazó támadásokat intézett az SZKP és a Szovjetunió ellen. A plénumon hozott határozatok hivatalosan megerősítették, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége továbbra is saját külön vonalán szándékozik haladni, szembeállítva azt a marxista-leninista vonallal, amelyet a testvérpártok együttesen dolgoztak ki az 1957. és az 1960. évi tanácskozáson. A plénum dokumentumai arra mutatnak, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége szovjetellenes vonalát a Kínai Kommunista Párt hivatalos politikájaként fogadtatta el. A plénum lényegében véve elutasította az SZKP és más testvérpártoknak az imperializmus ellen és ezen belül az amerikai imperializmus vietnami agressziója ellen vívott harcban való együttes akciókra vonatkozó javaslatát. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a plénum után a szovjetellenes kampány, amely Kínában már régóta és rendszeresen folyik, újult erővel lángolt fel. Egyre nyilvánvalóbbá válik a Kínai Kommunista Párt vezetősége annak a koholmánynak ürügyén, hogy a Szovjetunió "alkura lépett" az amerikai impe-