Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Csütörtök, 1966. december 1., tőiktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerőik céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. Az adott helyen a termelés bővítése után is nélkülözhető munkaerők átcsoportosítását messzemenő humanitással, az érdekek lehető legjobb figyelembevételével kell végrehajtani. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. , .■ Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban advaksznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerőáramlás biztosítva legyen. Jelenleg az a helyzet, hogy miközben a munkahelyek ezrei betöltetlenek, sokan nem találnak elképzelésüknek megfelelő munkát. Egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja átfogja társadalmi, gazdasági életünknek szinte minden elemét. Nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy decentralizálja a döntési jogköröket. A döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság, ahol a leghelyesebb döntést hozhatják. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét. A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az előkészítés teljes időszakára vonatkozóan meghatároztuk a reform végrehajtásával kapcsolatos főbb feladatokat, kijelöltük a javaslatok kidolgozásának határidőit, a felelős állami szerveket. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. Kidolgozzák az új mechanizmus rendszerének egyes elemeire vonatkozó javaslatokat, amelyek alapján a kormányszervek folyamatosan határozhatnak. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, amelyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél nagyobb mértékben egyszerűsítjük a terv jóváhagyási és beruházási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező mutató Sor kerül több, a gazdálkodás merevségeit feloldó új módszer alkalmazására. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztése A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitelvisszafizetési kötelezettséget is. A jelenlegi hitelek egy része még az 1956 előtti időből származik, más része pedig a későbbi átszervezés során a termelőszövetkezetek megszilárdulását szolgálta, s a korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fel. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. Meggyőződésünk, hogy az új mechanizmus kidolgozásával foglalkozók képesek a rájuk háruló feladatok megoldására s becsülettel eleget tesznek kötelezettségüknek. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását, a Központi Bizottság határozatában foglaltak érvényre jutását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változtatásokat is igényel. A minisztériumok egy része már megkezdte ennek érdekében a munkát. A szervezeti változtatásokat gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a reform bevezetését, a folyó gazdasági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemcsak belső életünkben hoz változást, hanem nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. Valójában ez teljesen természetes, hiszen a kialakult módszerek, kapcsolati formák meghatározott belső gazdasági mechanizmussal voltak összefüggésben. A szocialista országok, elsősorban a KGST-országok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Ennek megfelelő volt az egyes országok népgazdasága közötti érintkezés is. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem túl hosszú idő múlva, a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek tanulmányozniuk ,véli ezt az érlelődő problémát, s belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését. — ötéves tervünk kidolgo ÓRIÁSI szenzációsa. r wr rdF/ * • • •: MEGÉRKEZTEK AZ UI1 DATEKOK ! Összerakható ketyegő óra 98,— Ft Lendkerekes, városnéző autóbusz 60,— Ft Beülős, hinta bohóc 120,— Ft Színes, dörmögő plüssmackó 200,— Ft Sebességváltós traktor 80,— Ft A FŐVÁROSI JÁTÉK BOLTOKBAN zásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, nem megy részletekbe. A fő célok a hatékonyság fokozására, a gazdaságosság javítására, a szerkezet átalakítására irányulnak. A konkrét számszerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat. Ezt sikeresen hajtjuk végre. Harmadik ötéves tervünk első esztendejében a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Ez egyúttal arról is tanúskodik, hogy kitűzött céljaink megvalósítására képesek vagyunk. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazgatója szólalt fel. Keres Emil: A művészet igazi megbecsülésben részesül — Az én emlékezetemben a kongresszus nem mint esemény, hanem mint lehetőség, mint a kommunisták egyik legnagyobb lehetősége raktározódott el — mondta bevezetőben, majd József Attila Hazám című verséből idézett: «•... — s a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében — hányni-vetni meg száz bajunk«. — Azt hiszem ennél szebben senki sem álmodta meg a kommunisták szabad kongresszusát — mondta, majd hozzátette: e sorokban benne foglaltatik a feladat is: a kongresszus elé tárni gondjainkat, bajainkat, eredményeinket, örömeinket. Keres Emil hangsúlyozta: a kritika, a színház, az alkotó ma már egyetért abban, hogy mi a művészet feladata, célja. Egyetért a művészet feladatainak, céljainak friss, egészséges, kommunista értelmezésével. A szocialista átalakulás létrehozta a magyar művészeti életben azt a nagyszerű fordulatot, amelyet úgy szoktunk nevezni: a művészet igazi megbecsülése. Ezután utalt az ötvenes évekre, amikor az állam mecénása volt ugyan a művészetnek, de nem a művészek fantáziájára, tapasztalataira, mondanivalójára bízta az alkotó munka ihletét, hanem előírta azt, amit láttatni akart. — Ez a gyakorlat ma már ismeretlen — folytatta. — A Központi Bizottság beszámolója reális, nem szépíti gondjainkat, eredményeinket és már kezdjük megszokni, hogy ez így természetes, őszintén szól a művészet feladatairól és problémáiról is. A továbbiakban a küldött arról beszélt, hogy a pártnak a két kongresszus között követett politikája szép eredményeket hozott a kulturális és művészeti életben, utalt a hazánkban és a külföldön is nagy sikert aratott művészeti alkotásokra. Majd arról beszélt, hogy egyesek túlbecsülik a művészeteknek a társadalomban betöltött szerepét, s türelmetlenek, közvetlenül is be akarnak avatkozni az alkotók műhelymunkájába, másfelől viszont találkozni a művészeti élet bizonyos fajta lebecsülésével is. Keres Emil azzal a problémával is foglalkozott, mi az oka annak, hogy az aktívan politizáló és a pártba lépő művészek száma kevésbé nő, mint amilyen mértékben a párt elnyeri sok művész együttérzését és egyetértését. Egyes művészek attól félnek, hogy egyfelől a párt politikája iránt egyetértésüket, tiszteletüket konformizmusnak, másfelől vitáikat a haladással való szembenállásnak tartják. — Ezeknek a helytelen nézeteknek fel kell szívódniuk, s ehhez még sok idő és türelem kell — mondotta Keres Emil, majd így folytatta: — Ha társadalmi és művészeti életünk demokratizmusa tovább erősödik, ha a művészeti munka pártirányításában megfelelően érvényesítjük az elvi megállapításokat, akkor újabb eredményeket érünk el az előítéletektől mentes, a szellemi és politikai közéletben is aktív művésztársadalom megteremtésében. Madar Nemzet Molnár Frigyes: Célunk: még vonzóbbá tenni a falsi életet Molnár Frigyes, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára szólalt fel ezután. — A fejlődő gazdasági élet, a magasabb termelés, megváltoztatta parasztságunk életkörülményeit — mondotta a többi között. — Figyelemre méltóan fejlődött városaink, községeink kommunális, szociális és kulturális ellátottsága. A legörvendetesebb mégis az, hogy nagyon sokat fejlődtek az emberek, akik létrehozták a szocializmus szép vívmányait. Az MSZMP céltudatos, realitásokon nyugvó agrárpo litikája az élet követelményeinek megfelelően alakul, fejlődik napjainkban is. Annakidején bátran megszüntettük a kötelező beszolgáltatási rendszert, s helyébe a közgazdasági befolyásolás módszere került. Az átszervezés során mezőgazdaságunk sajátosságait és a parasztság véleményét tiszteletben tartó elveket alkalmaztunk. A szocialista átszervezéssel egyidőben megvalósult az akkor sokak számára hihetetlennek tetsző kettős feladat; létrejöttek, megszilárdultak a szövetkezeti gazdaságok, a termelés pedig jelentősen fejlődött, különösen az utóbbi években. Molnár Frigyes ezután számokkal, adatokkal illusztrálta a termésátlagok növekedését, a megye közös gazdaságainak fejlődését, majd így folytatta: — Megyénk munkásosztálya és parasztsága — a kölcsönösen szerzett tapasztalatok alapján — már jobban érti a két osztály szövetségének fontosságát és tartalmát, mint korábban. Ennek ellenére időnként helytelen nézetek is jelentkeznek mind a munkások, mind a parasztok körében. Ezért úgy véljük, hogy a két osztály közös politikai céljainak és érdekeinek rendszeres tudatosítása, valamint a párt gazdaságpolitikájának még céltudatosabb megvalósítása tovább szilárdíthatja szocialista rendszerünk alapját, a munkások és a parasztok szövetségét. Időszerűnek és szükségesnek tartjuk a gazdasági reform céljainak megvalósítását a mezőgazdaságban. Megyénkben ez azt is jelenti, hogy a g gazdálkodás során még jobban figyelembe vehetjük a mező MAGYAR FILM Rendezte: SZABÓ ISTVÁN Főszereplők: GÁBOR MIKLÓS, TOLNAY KLÁRI, BÁLINT ANDRÁS, SÓLYOM KATI, ERDÉLY DANi Bemutató: DECEMBER 8 a gazdaság természeti, üzemi és egyéb sajátosságait, tartalékait. A gazdasági reform végrehajtásához pártszervezeteinknek, a kommunistáknak sokoldalú segítséget kell nyújtaniuk. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt elgondolásainak megfelelően a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális ellátottsága még jobban közelítse meg a bérből és fizetésből élők életszínvonalát. Nagy gondot kell fordítanunk a falusi lakosság kommunális és kulturális ellátottságának továbbfejlesztésére is. Legfőbb célunk, hogy még vonzóbbá tegyük a falusi életet, a szövetkezeti tagság, a fiatalság és a falun mind nagyobb számban otthont találó értelmiségiek számára. Boros János: Huszonöt százalékkal növelhető a mezőgazdasági gépek teljesítménye Boros János, az orosházi gépjavító állomás igazgatója, a Központi Bizottság beszámolójának a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó részéhez szólt hozzá és elmondta, hogy különböző akadályok leküzdésével 20—25 százalékkal növelni lehetne a gépek teljesítőképességét. Az egyik akadály a kellően képzett, géphez értő traktorosok és gépészek hiánya. Felszólalásának további részében a gazdasági mechanizmus reformjáról beszélt, s elmondta, hogy ennek kapcsán már sok termelőszövetkezeti vezetővel tárgyaltak jövőbeni kapcsolataikról. A legtöbb szövetkezet igényli a gépjavító állomás munkáját, bár beszélgetéseink során nemegyszer bírálták tevékenységünknek vagy a minőségét, vagy a munka díjait, vagy a javítások hosszú időtartamát. Az is kiderült, hogy a termelőszövetkezetek, helyesen, önmaguk kívánják megoldani a karbantartási munkákat, a hibaelhárítást és az egyszerűbb munkagépek javítását. Ez nem ellentétes a középszintű gépjavító hálózat feladataival, mert így az állomások jobb minőségben, alaposabban láthatnák el az erőgépek főjavítását és a bonyolultabb munkagépek javítását. Dr. Tigyi József: Meggondolt, körültekintő tudományos káderképzést Dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tudomány szerepe a szocialista társadalomban jelentékenyen megnőtt. A tudomány műveléséhez természetesen anyagi eszközök kellenek, de nélkülözhetetlen a káderképzés is. Ez pedig nem is annyira pénzt, mint nagyon sok figyelmet, koordinálást és tervszerűséget igényel. Ahhoz, hogy kezdő fokon dolgozni képes tudományos kádert képezzünk, az érettségi után legalább tíz évre van szükség, ahhoz pedig, hogy egy tudományos dolgozó magas szinten, nemzetközi szinten művelje munkáját, legalább húsz év kell. E tudományos káderek képzésének hosszú ideje miatt tehát nagyon meggondolt és körültekintő munkára van szükség — mondotta. — Amikor az egyetemi oktatásról és a tudományos utánpótlás képzéséről tárgyalunk, ne a hallgatóságban, s ne is a KISZ-ben keressük a hibát. Itt a kongresszus plénumán is szeretném hangsúlyozni: egyetemi hallgatóink olyan szorgalommal, lelkesedéssel és kitartással tanulnak, amilyenre még ezelőtt hazánkban nem volt példa. Ezután kifejtette, hogy véleménye szerint egyetemeink struktúrája a tudományos utánpótlás képzés szempontjából elavult. Ennek igazolására több példát is felhozott Megemlítette a többi közt, hogy a felvételi és az ösztöndíjrendszer sem szolgálja kellően a kiemelkedő tudományos káderek képzését. Az ösztöndíjrendszer alapján például elég magas ösztöndíjjal jutalmazzuk azokat a fiatalokat, akik mindenből jó átlagot érnek el, de büntetjük azokat, akik egy tárgyból kiválóan jók, abban el kívánnak mélyülni, a többiből azonban közepesek, s csak a kötelező mértéket ütik meg. Pedig ez utóbbiak a tudományos utánpótlás szempontjából nagyon értékes emberek. Élénk derültség közben fűzte hozzá: jelenlegi felvételi rendszerünk szerint az egyetemi tanároknak több mint a fele középiskolai eredménye alapján eleve nem pályázhatna felvételre arra az egyetemre, ahol most egyetemi tanár, hanem két évig fizikai munkát kellene végeznie. Befejezésül hangsúlyozta: a tudományos munka támogatásának leggazdaságosabb módja az egyetemi tudományos munka segítése. A délutáni ülés felszólalói Dr. Tigyi József felszólalása után ebédszünet következett. A délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt — elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Domozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Veras János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára. A délutáni szünetet követően a kongresszuson Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhelyettese, Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, M. Betty Sinclair, az Észak-Írországi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Anna Liisa Hyvonen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Leonidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vladimír Bakancs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségénél-: tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. E felszólalásokat pénteki számunkban ismertetjük. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. MOST FÉNYKÉPEZZEN DECEMBERTŐL MÁRCIUSIG CSAK NÁLUNK! DÍJTALANUL ELŐHÍVJUK FEKETE—FEHÉR FILMJEIT, HA EGYIDEJŰLEG NAGYITÁSAIT IS NÁLUNK KÉSZÍTTETI FŐVÁROSI FOTÓVÁLLALAT