Magyar Nemzet, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Magyar Nemzet . " A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Az új esztendő v •• ! küszöbén Az elmúlt és éppen megérkezett évek határán az ember gondolatai óhatatlanul a következő háromszázhatvanöt nap köré fonódnak. Mit hoz a huszadik század 67. éve, a sorsain és jövőjén nemes buzgalommal munkálkodó magyar nép mekkorát haladhat előre a szocializmus országútján, mit ígér az eljövendő négy évszak örömben, küzdésben, sikerben, az egyéni és nemzeti javak gyarapodásában, mit jeleznek a társadalom belső életének mérhető rezgésszámai arról a folyamatról, amelyet egy nemzet hétköznapi életének nevezünk? Az új esztendő első napján , egyben első ünnepnapján a hétköznapok ígéretét vizsgáljuk s az elmúlt két évtized alatt átalakult nemzeti közgondolkodás tárgyilagosságához híven — sajátos módon vizsgáljuk. Ha Szilveszter játékos éjszakáján meg is tettük, hogy ólmot öntve iparkodtunk a jövőbe kandikálni, a hétköznapokat megbízhatóbb módszerrel vizsgáljuk: kettős optikával egyszerre kétfelé tekintünk s mint egy fénymásoló műhelyben egymásra vetítjük az elmúlt év ismert valóságát az elkövetkező év ígéreteivel s e két egybeeső, vagy egymástól eltérő kép vonásaiból kibontakozhat szemünk előtt a közeljövő pontos és hűséges körképe. Az évek határán az ember általában egyéni sorsát és jövőjét vizsgálja a nemzet sorsának egységébe ágyazva s az►kettős optikával" azt igyekszik kifürkészni, mennyiben és milyen mértékben lendítik előre az ember egyéni boldogulását a politikai és gazdasági élet mutatói?... A kormány már december derekán nyilvánosságra hozta az 1967. évi népgazdasági tervet, amelyet az 1966. évi gazdasági eredmények figyelembevételével dolgoztak ki, lelkiismeretes pontossággal mérlegelve az előző évet s őszinte adatokba sűrítve annak minden fontos eredményét, a fejlődés mértékét, leszögezve: »A munkásosztály, a parasztság és értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél, az idei év egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik.« A kép tehát, amelyet látni óhajtunk a számok tükrében, pozitív. Nem kell a roppant beruházási összegeket, a megtermelt javak lenyűgöző számadatait nehézkes műveletek árán lebontani, az állampolgárok számával összevetni, hogy tisztán lássuk: az elmúlt évben határozottan előre léptünk, gazdagabb és teljesebb lett az életünk, bár még korántsem küzdöttük le minden gondunkat s nem temethetjük el minden hibánkat, mégis nyugodt szívvel állíthatjuk: minden higgadt fő és ellenző nélkül látó szem tapasztalhatta, mit jelentenek a kedvező mezőgazdasági eredmények, mit az építőipar teljesítményének 8,9 százalékos növekedése, az elmúlt évben üzembe helyezett ipari, kereskedelmi, egészségügyi, vendéglátóipari létesítmények, mit jelent a családi pótlékra és nyugdíjakra 1966-ban kifizetett összegek egy-egy milliárd forinttal való emelkedése? ... Az ország és a nép egyetemes haladása és fejlődése tehát számszerűen is ábrázolható, e hagyományos újévi jövőkutatásnak azonban kötelessége a kutatást kiterjeszteni az eredmények társadalmi hátterére, nagy fényerejű lencséit ráirányítani az ország életének számokban s adatokban ki nem fejezhető bázisaira, a tömegek alkotó kedvének forrásvidékére, a közélet váltakozó hullámverésére, az ország közérzetének, a nép hangulatának bonyolult összetevőire. Nézzük hát, miképpen hatott eredményeink alakulására az elmúlt év politikai tartalma, mekkora lendítőerőt képviselt munkánkban a napi politika eseményeinek változatos rendje? ... Miképpen alakult a közgondolkodás és a belső, társadalmi egység?... Egy egész év politikai eseménynaptárát végigböngészni s valamennyit hatásában méregetni éppoly fölösleges, mint a tervjelentés számait egy-egy főre átszámítani. Álljunk azonban meg egy pillanatra az MSZMP néhány hete lezajlott IX. kongresszusánál, amely összefoglalta, méltatta és részleteiben vizsgálta az elmúlt négy év eredményeit , egyúttal a munka első vonalában olyan kimagasló eredményeket hozott, amelyek éles megvilágításban mutatják meg a magyar nép alkotó munkáját, ragaszkodását és bizalmát ... E tanácskozáson ott ültek a Hazafias Népfront képviselői, az ország szellemi, gazdasági életének kimagasló egyéniségei s láthatatlanul ott ült az egész nép, amely komolyan és érzékenyen fogad minden bíráló szót, büszke örömmel és elégedettséggel minden elismerést... Ha ezt az országos figyelmet s ezt az érzékeny igényességet az elmúlt év eredményei mögé vetítjük s a következő feladatok mögé képzeljük, teljessé válik a kép, amelyet keresünk. Az ország dolgozó népe magas hőfokú munkasikerekkel igazolta, hogy a bizalmat bármikor hajlandó bizalommal viszonozni, a nyílt szót nyitl homlokkal fogadni, s a sorsának továbblendítésére fordított gondokat, gondolatokat, határozatokat a maga erejével megtoldani és végrehajtani. Az évek határán előre és hátra tekintve, elégedetten zárhatjuk le az elment esztendőt s bizalommal üthetjük fel a 67-es naptárt, vizsgálva a ránk váró feladatokat, az előttünk álló politikai eseményeket, jól végzett munkával készülődve az élet magasabb szintjének a meghódítására s a demokratizmus kiterjesztésére, az új választójogi törvény értelmében tartandó választásokon, nemzeti és nemzetközi tanácskozásokon ... A következő hetek és hónapok kemény és áldozatos munkát követelnek mindnyájunktól, a tervek pedig magasabb lépcsőfokokat világítanak meg. Az elmúlt évek tapasztalata szerint az érett fővel politizáló magyar népet mind mélyebben és átfogóbban eltölti az az érzés, hogy hazájának egyedüli gazdája, sorsának egyedüli kovácsa, aki minden politikai fórumon kimondja véleményét, a munka minden ágazatában hasznosíthatja erejét, leleményét, mert jogait és kötelességeit a szocialista demokrácia rendje foglalja öszsze, sorsát és jövőjét pedig az elmúló és érkező évek határán a maga erejével és baráti népek segítségével minden új évkor magasabbra emeli az emberi élet látóhatára fölé. Eddigi eredményeink és előrehaladásunk szilárd alapja a szocialista nemzeti egység, amely új társadalmunk építése közben megvalósult, s amely népünk minden fiát cselekvő hazafiságban egyesíti Ezen az alapon épül a szeb magyar jövő. Március 19-én választás Az Elnöki Tanács kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-re kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is, gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok összeszámlálásának rendjét, s úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) március 22-én kell átadni. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást a ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint iletékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek, választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az Országos Választási Elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról, törvényességéről és zavartalanságáról, s megállapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tanácstag-jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstag-jelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a is február 21-e között tartott Január 2-án megkezdődik a választók összeírása A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3- a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4- ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Szovjet segítséggel a legkorszerűbb atomerőművet építjük fel Hírt adtunk róla, hogy aláírták a magyar—szovjet együttműködési megállapodást a magyar atomerőmű építésére. Az erőmű 1975-ben már villamos energiát állít elő, az ország szükségletének 15—16 százalékát adja majd. Hazánk első atomerőművének megépítése új feladatok elé állítja a magyar szakembereket, tervezőket, kivitelező vállalatokat. Hogyan készülnek fel erre, érdeklődtünk az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat atomerőmű osztályán. Hogyan született az atomerőmű létrehozásának gondolata? — kérdeztük Raszl Károly osztályvezetőtől. A genfi tanácskozás után — Egy éve kezdtünk az előkészítő munkához — mondotta. — Az egyikapropót" az adta, hogy az erőműépítés negyedik ötéves tervét tavaly kezdték kialakítani. Körülbelül tíz éve tanulmányozzuk már a szakirodáimat. Ennek alapján alakult ki osztályunkon az a vélemény, hogy ebben a tervidőszakban már gazdaságos lesz az atomerőmű. Az előzményekhez tartozik az is, hogy 1964 őszén a Genfben megtartott III. nemzetközi atomenergia konferenciára több ország, köztük a Szovjetunió tanulmányt küldött be. A szovjet tanulmány a Szovjetunióban kifejlesztett erőművek műszaki és gazdasági adatait tartalmazta. Ennek alapján kezdtük előkészítő számításainkat. A Szovjetunió a KCST-országok rendelkezésére bocsátotta a részletes vázlattervet. Ennek nyomán kidolgozhattuk a magyar atomerőmű létesítési javaslatát. Mi azonnal gazdaságos energiatermelő erőművet építünk. A csatlakozó iparágak — például az energetikai gépgyártás szakemberei — az atomerőmű építése közben szerzik majd meg ipari tapasztalataikat. Javaslatunk bekerült a negyedik ötéves tervjavaslatba. Ez év közepén elfogadták. — Mi az Erőterv feladata az atomerőmű építésénél és milyen vállalatok vesznek még részt a munkában? — Vállalatunk a tervezőmunkáért felelős. Pontosabban, a tervezést irányítja, állandó kapcsolatot tart a szovjet partnerekkel, tervezési alapadatokkal látja el őket. Szovjet mérnökök tervezik a főépületet, amelyben a reaktorok kapnak helyet és azokat az épületeket, ahol a hasadó- és sugárzó anyagokat tárolják. Mi a segédüzemeket, a hűtővízellátás teljes berendezését, építészeti és gépészeti, technológiai berendezéseket, villamos berendezéseket, az útvasút-csatlakozást tervezzük. A vállalat hat osztályának körülbelül kétszáz munkatársa kapcsolódik be a munkába. Rajtunk kívül más intézetek is közreműködnek: a többi között a Vízügyi Tervező Vállalat, a Mélyépítési Tervező Vállalat, az Út- és Vasúttervező Vállalat és a Villamos Automatika Intézet. A speciális atomtechnikai felkészülést igénylő berendezéseket a Szovjetunióból vásároljuk. Magyarországon csak azokat a berendezéseket készítik el, amelyeket olyan gazdaságosan és jó minőségben tudunk gyártani, mint a Szovjetunió, hiszen az a cél, hogy az erőmű a lehető leggazdaságosabb legyen. A turbinákat valószínűleg a Láng Gépgyár, a generátorokat és transzformátorokat, erősáramú kapcsolókat a Ganz Villamossági Művek szállítja. A tervező és beruházó vállalatok dolgozói részére hetenként hatórás tanfolyamot tartunk, felkészítjük őket. — Kapott már hasonló feladatot az Erőterv? — Az első a csillebérci Központi Fizikai Kutatóintézet kutató reaktora volt, részben szovjet tervek és berendezések alapján készült. Ezután oktató reaktort terveztünk a Budapesti Műszaki Egyetem számára. Ennél már az összes terv és berendezés hazai. Miért a voronyezsi típusút választották — Az atomerőmű »voronyezsi típusú« lesz Mit jelent ez? — Novovoronyezsben állították fel a Szovjetunió első ilyen típusú atomerőművét, ezért terjedt el a szakemberek között ez az elnevezés. Ez az egyik legkorszerűbb típusú