Magyar Nemzet, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
I ' N3 — illdgjöl lUJIUtH “ _____________________ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA___________________________ ft Az új jelkulcs A Szegénylegények ismét kapott egy díjat. Ezúttal a londoni filmkritikusok tüntették ki az esztendő legjobb külföldi filmjének megtisztelő címével. A napokban Jean-Paul Rappeneau francia filmrendező, Budapesten járva, beszámolt arról, hogy a francia filméletben is bizonyos értelemben Párizst a modern filmművészet szellemi fővárosának mondhatjuk — mostanában mekkora esemény a magyar filmművészet fölfedezése, az idén a magyar filmekről esik a legtöbb szó, folyik a legtöbb vita. A Cahiers du Cinéma, a modern filmművészet egyik szellemi centruma, szokásos évi körkérdésére ugyancsak azt a választ kapta a legtekintélyesebb francia kritikusoktól, hogy az esztendő legjobb külföldi filmje a Szegény legények. Az amerikai Life és a nyugatnémet Stern legutóbb több oldalas képes riportot közölt Jancsó Miklósról és a Szegénylegényekről. A francia Cinéma 67 elismerő kritikáját így fejezi be: "Ezt a szép filmet a legutóbbi fesztiválon, Cannes-ban nem vették észre, de a filmklubok és filmmúzeumok igazságot szolgáltatnak neki.« A lap ugyanebben a számában hosszabb cikkben elemzi azokat a magyar filmeket, amelyeket nagyobb részt a télen, egy párizsi művészmoziban látott a cikkíró. Hosszabbam-rövidebben ír a kritikus a Szegénylegényekről, a Húsz óráról, az Így jöttem, a Hideg napok, a Hannibál tanár úr, a Sodrásban, a Zöldár és az Álmodozások kora című filmjeinkről. Méltatja humanizmusukat, őszinteségüket, optimizmusukat, elkötelezettségüket és poétikusságukat, szűkszavúságukat és lényegretörésüket. Előfordul, persze, hogy az értékelésekbe disszonáns hang keveredik, olykor egyikmásik filmünkben valamit félreértenek vagy félremagyaráznak; ez azonban rendszerint a hozzászóló szemléletéből fakad és nem a film hibája.Közbeszúrva: a siker nemcsak erkölcsi. Legjobb filmjeinket egyre inkább keresik és vásárolják a világpiacon. A Szegénylegényeket — például — megvásárolta egy híján az európai összes szocialista ország és Kuba, valamint Ausztria, az NSZK, Nagy-Britannia, a BBC televízió, Franciaország, Algéria, Belgium, Uruguay, Argentína, a svéd filmmúzeum; tárgyalások folynak az Egyesült Államokkal. A Szegénylegények költségei bőven megtérültek, javarészt a devizában.) Elmondhatjuk, hogy világszerte megnőtt az érdeklődés a magyar filmművészet — mint a magyar szocialista kultúra egyik fontos ága — iránt. Vajon ki tudjuk elégíteni az érdeklődést, vajon tudunk élni az alkalommal, hogy valljunk önmagukról, gondjainkról és eredményeinkről, hogy a filmművészet eszközeivel hozzájáruljunk a világ sorsának alakulásához, az emberiség önismeretéhez, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez? Két feltétele van ennek. Az egyik, hogy filmjeink igaz, humanista gondolatokat közöljenek, s a másik, hogy hatásosan tegyék ezt. Ami az elsőt illeti, a magyar filmek javarésze az emberiség aktuális kérdéseivel kapcsolatos gondolatok közlésére vállalkozik. Ez, bár természetesnek vélhetnék, mégis eredmény: srácáig nem vártunk mást, nem volt ildomos, hogy mást várjunk a filmektől, csak szórakoztatást. Ma már csak elvétve hallatszik egy-egy csipkelődő, gúnyolódó hang, amely kizárólag szórakoztatásra, a kikapcsolódás elősegítésére tartja alkalmasnak a filmet, s valamiféle művészeti arisztokratizmussal vádolja azokat a filmeket, amelyek nem a felelős életből való kikapcsolódást, hanem éppen a múlt, a jelen és a jövő fölötti gondolkodásba való bekapcsolódást igyekeznek elérni nézőikben. Ez logikus és helyes fejlődés: a szocialista kultúra egyetlen művészeti ágat sem oldozhat föl a társadalmi és történelmi felelősség vállalása alól, sohasem engedheti meg, hogy a művészetek szórakoztató és felelős szerepe ellentmondásba kerüljön egymással. A probléma különben inkább a másik feltétel körül támad, nevezetesen a gondolatok hatásos közlésének feltétele körül. Foori Zoltán, a napokban bemutatott Utószezon rendezője mondta egy nyilatkozatban: »A filmművészet formanyelve az egész világon átalakulóbb : van. Ezt szükségszerű tudomásul venni. Ma már a filim egyre inkább alkalmas arra, hogy a maga képi lehetőségeivel, magyarázó mankók nélkül is kifejezze a legbonyolultabb (gondolati) összefüggéseket Legfeljebb arról van szó, hogy ehhez a kifejezésmódhoz sok néző még nem szokott hozzá eléggé, ami azonban nem menti fel a rendezőt az alól a kötelessége alól, hogy éljen az adott lehetőségekkel. Biztos, hogy nem túlságosan hosszú idő múlva kialakul majd a közönség újfajta szemléletmódja, és minden néző birtokába jut ennek a jelkulcsrendszernek.* Balgaság lenne az irodalomban az ómagyar Mária-sirám nyelvezetéhez, vagy Kemény Zsigmond stílusához, Jósika Miklós szerkesztéséhez ragaszkodni, a színpadon Déryné korának játékmodorában ágálni. Miért éppen a filmművészetben — amelyet különben is modern, korunkhoz illő művészetnek szokás nevezni — fékeznék a fejlődést, kívánnánk azt hogy a filmnyelv, a gondolat kifejezésének filmes eszköze ne finomodjék, pallérozódjék? Tisztában kell lennünk azzal, hogy a film gondolatközlő lehetőségei világszerte ugrásszerűen fejlődtek az elmúlt másfél évtizedben, s ha valóban szocialista filmművészetet akarunk, akkor kötelességünk a leghatásosabb új módszereket is fölvenni a magyar filmművészet gondolatközlő eszköztárába. Ha ezt nem terméli, lemondanánk arról, hogy filmművészetünkkel is részt vegyünk a világ kulturális életében, filmjeink által megvalljuk világnézetünket, korunk problémáiról alkotott véleményünket, akkor megvonnánk önmagunktól a szót az emberiség fejlődéséről folyó világméretű párbeszédben a filmművészet területén. Zaj László Baloldali előretörést várnak a francia választásokon A külpolitikai helyzet NYUGAT-EURÓPA ÜGYEI kerülnek fokozottabban előtérbe három esemény kapcsán. Anglia — a kis Luxemburgot kivéve — befejezte tapogatózó tárgyalásait a Közös Piacba való belépés esélyeiről, a rajnai brit csapatok tartózkodása körül támadt viszály a pénteken megnyíló londoni tárgyalásokon újra napirenden lesz, a most következő két vasárnapon tartandó francia választások eredménye befolyásolhatja a nyugateurópai politikai viszonyokat. Most, hogy Wilson, külügyminisztere társaságában több Közös Piac fővárost járt végig, valószínűnek látszik a gyors londoni döntés. Anglia végül is benyújtja-e felvételi kérelmét, vagy pedig tovább vár a jószerencsére. Hágában állítólag azt tanácsolták a brit kormányfőnek, hogy inkább azonnal nézzen szembe egy esetleges francia vétó lehetőségével, mintsem még további hosszú és megalázó procedúrának tegye ki magát. Wilson állítólag hajlott ennek a holland tanácsnak az elfogadására, miután kicsit számít rá, hogy de Gaulle hazai pozíciója megrendül a vasárnapi francia választások következtében. Ebben az esetben ugyanis — vélik londoni kormánykörökben — a francia elnök talán vonakodik majd összecsapni közös piaci partnereivel a brit tagság ügyében. A munkáspárti kormány mindenesetre megvárja a kétfordulós francia választás eredményét. Anglia közös piaci folyamodványának másik oldalára mutatott rá a keddi Pravda. E szerint London mindenekelőtt nyugatnémet támogatásra számít a közös piaci belépőhöz. Bonn viszont e támogatás fejében azt követeli, hogy Anglia a készülő atomstop-szerződésben biztosítson a Bundeswehr számára egy kibúvót, amely lehetővé tenné a hozzáférkőzést az atomfegyverekhez. Ma még nehéz eldönteni, hogy Wilson mennyiben akceptálja ezeket a követeléseket. Annál is inkább nem lehet még választ kapni erre a kérdésre, mert Wilson bonni látogatása óta erősen lehűti a két ország viszonya a rajnai brit csapatok eltartási költségei miatt. A hét elején Londonban megkezdődött tárgyalásokat a két ország ellentétei miatt függesztették fel péntekig. Anglia — Legalábbis a lapok szerint — valóságos ultimátumot nyújtott át a nyugatnémeteknek és ebben azt követelte, hogy a rajnai brit haderő évi 94 millió fontot kitevő kiadásait teljes összegben a Kiesinger-kormány fedezze kompenzációs ellenvásárlások formájában. Ha Bonn nem teljesítené ezeket az igényeket, megkezdenék a rajnai haderő "tömeges létszámcsökkentését«. Ez azt jelentené — vélik egyesek —, hogy a jelenleg Nyugat-Németországban állomásozó 63 ezres brit katonai erők létszámát 40 ezerre csökkentenék, de könynyen megtörténhet, hogy esetleg 20 ezerre. Az angolok annál is inkább ragaszkodnak követelésükhöz, mert a nyugatnémetek mint végső engedményt 30 millió font megtérítését ajánlották fel és ez még az egyharmadát sem teszi ki a Wilsonék által követelt összegnek. A heves vitából kitűnik, hogy a pénteken folytatódó londoni alkudozásokon nehéz probléma áll a tárgyalófelek előtt és az eszmecseréken harmadikként részt vevő amerikai megbízottnak ugyancsak kényes a helyzete, amikor kompromisszumra akarja rávenni két NATO-partnerét. Kádár János moszkvai programja Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kedden ebédet adott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes tiszteletére. Szovjet részről az ebéden jelen volt: Brezsnyev, Koszigin, Selepin, Szuszlov, Voronov, Grisin, Gyemicsev, Andropov, valamint Gromiko, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, Jegoricsev, a Központi Bizottság tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára, Tyitov, a Központi Bizottság tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Iljicsov külügyminiszter-helyettes és Kudrjasov, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek között volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk nagykövete és a nagykövetség több diplomatája. A meleg, szívélyes légkörű ebéden Brezsnyev és Kádár János baráti pohárköszöntőt mondott. Moszkva új létesítményeivel ismerkedve Kádár János, Biszku Béla, Erdélyi Károly és Szipka József megtekintette az osztankinói televízió-központ épületét, a Rosszija Szállodát és más épületeket. A vendégeket Jegoricsev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára és Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke kísérte. Amerikai krajnálat Pa Nangban Rakétákkal támadták a támaszpontot a dél-vietnami partizánok A Da Nang-i amerikai léginák leghatékonyabb fegyver, nem is tudtak arról, hogy a szabadságharcosok ilyesmivel rendelkeznek. A támaszpont területén összesen 51 rakéta robbant. A saigoni szóvivő kijelentette, hogy a fegyver egyszerűsége miatt és azért, mert rendkívül ügyesen lehet álcázni, komoly problémát okoz. A michigani egyetem 440 tanára üzenetben szólította fel Johnson elnököt, hogy állítsa le Észak-Vietnam bombázását. A légitámadások a támaszpont ellen intézett hétfői sikeres partizántámadást kivizsgálva, a saigoni amerikai parancsnokság közzétette az első eredményeket. Amerikai megállapítás szerint a partizánok a támaszponttól körülbelül 10—12 kilométer távolságra felállított kilövőszerkezetekből, 140 milliméteres rakétákkal támadták a támaszpont területét. Az amerikaiak szerint ez volt eddig a partizánok által hasz hangzik az üzenet — nem korlátozzák, hanem kiterjesztik a konfliktust. Ugyanakkor a Gallup közvéleménykutató intézet adatai szerint az Egyesült Államok lakosságának 67 százaléka helyesli a VDK további bombázását. Ilyen értelemben nyilatkozott Rivers kongresszusi képviselő is, aki szerint például a folyók elaknásítását már régen meg kellett volna kezdeni. Clark szenátor azt követelte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is üzenjen hadat a VDK-nak. Goldberg amerikai ENSZ- delegátus 24 órás szöuli villámlátogatása keretében kedden találkozott Pak Csen Hivel, a dél-koreai rezsim elnökével. A Hapton dél-koreai hírügynökség szerint Pak Cson Hi és Goldberg egyetértett, hogy a közös katonai erőfeszítéseket Vietnamban — beleértve Észak-Vietnam bombázását — folytatni kell. Hamson Salisburyt, a New York Times munkatársát tavalyi észak-vietnami tudósításaiért a George Polk újságíró emlékéremmel tüntették ki. Az emlékérmet néhai George Polkról, a Columbia rádiótársaság volt munkatársáról nevezték el. A BVT elnökségének határozata Cselekedni a vietnami néppel való nemzetközi szolidaritásért Prágából jelenti a TASZSZ. A Béke-világtanács elnökségének ülése határozatot hozott a vietnami kérdésről. A határozat hangoztatja: Az Egyesült Államok vietnami agressziója továbbra is a nemzetközi helyzet alapvető problémája. Az amerikai imperialisták Délen és Északon elszenvedett vereségeik ellenére továbbra iszgresszív háborújuk fokozására és kiszélesítésére törekszenek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásai bombázzanak akár katonai, akár polgári objektumokat — szégyenletes agressziós cselekmény, semmivel sem igazolható bűntett egy független és szuverén ország ellen. Az Egyesült Államok egész Vietnamban tervszerűen követi el szörnyű bűntetteit, olyan barbár módszereket alkalmaz, amelyeket a világ népei sohasem hagynak jóvá. A világ népei — beleértve az Egyesült Államok lakosságának széles rétegeit — mind erélyesebben támogatják a vietnami nép jogos álláspontját és követelik, hogy az amerikai imperialisták szüntessék meg agresszív vietnami háborújukat, vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból és adják meg a vietnami népnek azt a jogát, hogy maga döntsön sorsáról. A Béke-világtanács elnöksége, amely 1967. február 25— 27-én ülést tartott Prágában, felhívja a világ minden népjét, hogy a legerélyesebben ítélje el azt a szörnyű igazságtalan háborút, amelyet az Egyesült Államok folytat Vietnam mindkét övezetében. A Béke-világtanács elnöksége ismét kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a VDK négypontos és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos nyilatkozatát, amelyekben kifejezésre jut az 1954-es genfi egyezmények betűje és szelleme. A Békevilágtanács elnöksége értékeli a VDK kormányának szilárd és jóindulatú álláspontját, amely, hangot kapott az utóbbinak abban a követelésében: feltétel nélkül szüntessék meg Észak-Vietnam bombázását, hogy lehetővé váljanak a tárgyalások a VDK és az Egyesült Államok között. Mindenkinek, aki békét és igazságosságot akar a világon, elő kell mozdítania e feltétel megvalósítását A vietnami nép igazságos harcának leghatékonyabb és legerőteljesebb támogatása minden békére és igazságosságra törekvő nép égető feladata. Minden országban fel kell használni a cselekvés minden formáját, a vietnami néppel való nemzetközi szolidaritási kampány mind átfogóbb arányú kibontakoztatására. A vietnami nép igazságos harca győzni fog. Kommunista előretörést jósol a vasárnapi választásokra a francia közvéleménykutatás Párizsból jelenti az MTI. A FKP Politikai Bizottsága javasolja, hogy a márciusi nemzetgyűlési választások másnapján azonnal üljenek össze a Francia Kommunista Párt és a Demokrata Szocalista Baloldali Szövetség képviselői, valamennyi baloldali párt közös kormányzati programjának és többségi szerződésének kidolgozására — jelentette ki Waldeck Rochet, az FKP főtitkára a kommunisták nagygyűlésén, amelyen csaknem tízezer ember vett részt hétfőn este a párizsi Sportcsarnokban. A kommunisták optimizmussal indulnak a választási küzdelembe — mondotta Waldeck Rochet és hivatkozott a legújabb közvéleménykutatásokra, amelyeket tartózkodással kell ugyan fogadni, de amelyek nem kedvezőtlenek a kommunisták számára. A SOFRES legutóbbi vizsgálata 24 százalékra becsüli a kommunistákra jutó szavazatok arányát a legutóbbi választásokon elért 21,8 százalékkal szemben. Elhúzódnak a tárgyalások Ausztria közös piaci tagságáról Bécsből jelenti az MTI. Április—május előtt aligha várható az osztrák közös piaci tárgyalások folytatása — jelentette kedden a Presse brüsszeli tudósítója. Feltehetően francia kívánságra a Közös Piac minisztertanácsa az Ausztriával évek óta folytatott tárgyalások helyzetének teljes felmérésétől teszi függővé, hogy mikor és milyen formában engedélyezi a megbeszélések folytatását. A tisztázatlan kérdések közé tartozik még a többi között Ausztria kelet-európai kereskedelme. Bock osztrák alkancellárnak a brüsszeli hírrel kapcsolatban adott nyilatkozatából kitűnik, hogy a bécsi kormánykörökben elégedetlenek a tárgyalások további elhúzódásával.