Magyar Nemzet, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
12 Maga Nemzet A Magyar Nemzet napirendjén: AZ ÉPÍTŐANYAG A Központi Statisztikai Hivatal egy újonnan megjelent tanulmányában (Épített és megszűnt lakások adatai. 1966) a következő olvasható: 1966-ban elkészült 55 592 lakás, s az év végéna befejezetlen lakások száma 63 452 volt, mintegy 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A befejezetlen állomány növekedése elsősorban az építőipar, anyagellátás elégtelenségét jelzi. S az elégtelenség oka most már nem csupán a vállalatok beruházási étvágya, az állami lakás- és középítkezés igényei, hanem a növekvő életszínvonal is; egyre több ember engedheti meg magának, hogy nemcsak saját lakást, hanem hétvégi házat és nyaralót is építtessen. Igényekben tehát igen nagy a tervtúlteljesítés. De mi van az iparban? Biztató jelentés Informátor: Lénárt Tibor főosztályvezető-helyettes, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Az építőanyagiparban az ötéves terv második félidejében gyorsítják az ütemet. Az építőanyag- és szerkezetgyártó kapacitást, elsősorban a falazó- és tetőfedő anyagok, valamint a betonelemek előállítását erőteljesen növelik, emellett a többi között a cement, csempe, hullámpala és azbeszt cementcső behozatalát is fokozzák. Terven kívül 11 új beruházást hagyott jóvá a kormány. Részint új üzemek létesülnek, részint bővítések és rekonstrukciók segítségével lesz több építőanyag. Termelni kezd a hódmezővásárhelyi egészségügyi porcelángyár, a váci mészüzem, az alföldi edénygyár, s előkészítik a beremendi cementgyár és egy nagy síküveggyár építését De emellett, ha egy építőipari szövetkezet akar panelgyárat létesíteni, vagy a tanácsi építőipar cementkötésű kézi falazó blokkokat előállítani, ennek sincs akadálya, sőt a téeszek is termelhetnek építőanyagot — elsősorban a helyi igények kielégítésére. Az 1960-as évek elején még úgy mutatkozott hogy a tégla már nem nagyon keresett cikk. Azóta azonban oly nagyra nőtt az építési kedv, hogy a falazati anyagok termelését is növelni kellett A minisztérium ezért korszerűsíti a téglagyárakat és több helyen rátér az alagútkemencés eljárásra Ettől javulnak a munkakörülmények, javul és több lesz a tégla is. Az építőanyagipar termelésnövekedése évente mintegy 8 százalékos. A féléves tervet 5 százalékkal túlteljesítették és a további kilátások is biztatóak, ha a betonelemek és egyéb szerkezetek gyártásához szükséges hengerelt acélt, elsősorban a betonacélt, a kohászat, illetve a külkereskedelem biztosítja. S ha a lakosság ellátását nézzük, 1965-höz viszonyítva 1968-ban falazó- és tetőfedőanyagokból 40 százalékkal, cementből pedig 70 százalékkal nő a kínálat. 1967-ben már körülbelül 300 millió téglával és 165 ezer tonna cementtel többet kapnak a magánépítkezők, mint 1965-ben. Égetett mész is van elegendő. A lakosság ellátása azonban úgy javítható, hogy az oltó és tároló kapacitást a tanácsok és a kereskedelem növeli, illetve megteremti. 1967-ben a lakossági árualap tervét várhatóan 10 százalékkal túlteljesíti az országos építőanyagipar, s ha 1968-ban egyes árufajtákban lesznek is még ellátási nehézségek, ezek előreláthatóan rövid idő múlva megszűnnek. Lakva ismerni meg Az építőanyag-termelés mennyisége elsősorban azt érdekli, aki lakásra vár, építtetni akar, a minősége azonban a lakót foglalkoztatja. Mert nemegyszer hajszál kerül a finom levesbe, a szép új lakásban egy bosszantó hiba elfeledteti — mert e tekintetben baj van az emlékező tehetséggel —, hogy oda albérletből költöztünk. Arról nem is szólva, hogy a javítás, vagy a hibás berendezés kicserélése mily sokba kerül az államnak! De a hulló vakolatnak, a beázott mennyezetnek és a lejáró kilincseknek rossz a lélektani hatása is, a lakó se vigyázza olyan nagyon a berendezéseket, és a gyerekek a plafon "mintáját* folytatják a falakon és kipróbálják, hogy használat után kezükbe marad-e — akár a kilincs — a csap is. Két esztendővel ezelőtt "hét város vitatta az 1950 után épült lakóházak minőségét és egy jelentésben kifogásolta a homlokzatvakolatok, a ragasztott tetőfedések, a "horganyzott bádogos szerkezetek, a műanyag kilincsek, padlóburkolatok, csaptelepek, a külső mázolások, és a panelanyagtömítések minőségét, és 40— 100 százalékban nem talált mentséget a számukra. De nemcsak az anyagokban, szerkezetekben talált hibát, hanem a műszaki tervezésben és a kivitelezésben is. S az okok? "■Az új anyagok, szerkezetek, berendezési tárgyak kísérleti és tömeges ipari alkalmazása között túl rövid idő telik el, ami a megfelelő üzemeltetési tapasztalatok megszerzését nem teszi lehetővé.* Hiába, sürget a tatár, azaz a lakásigénylők hada! Egy másik ok pedig az, hogy a beruházók elsősorban a mennyiség teljesítésében érdekeltek. A minőségi kifogásoknak pedig a mai mechanizmusban nemigen lehetett érvényt szerezni. Ennek következtében az új lakóházak — már átvételkor is szembetűnő — hibáit a házkezelőségek pénzéből javították ki. Hogy az építőanyagok minőségéről, aprólékosabb és aktuálisabb tájékoztatást kapjak, az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetbe látogattam. Menten észrevettem, hogy az intézet munkatársai is "lakva" ismerik meg a hibákat. Ebben az új épületben is hullámzik a műanyagpadló, silány a mázolás és egy kísérleti tetőszigetelés következtében beázott a mennyezet. Vizsgálva tudni meg Informátor: dr. Deák György, az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet igazgatója. A téma: az 1966-ban vizsgált anyagok minősége. Kezdjük a jóval: a cement általában megfelelő, egyenletes. A központi betongyárak üzembehelyezése óta érezhetően jobb a beton. De az építkezések helyszínén gyakran nem szervezik meg a kész beton fogadását és átkeverését. A helyi bányák kitermelte kavics azonban gyakran szenynyezett és költséges mulatság belőle jó betont készíteni. Ez esetben van ellentmondás a törekvések (a helyi építőanyagok feltárása) és a minőségi igények között. A betonacél olyannyira javult, hogy felemelték a számításba vehető szilárdsági értékét, a cseh és lengyel betonacél azonban még mindig egyenletesebb minőségű a hazainál. A házgyári elemek, miután a technológiát átdolgozták, megfelelnek a világszínvonalnak. A tégla, a cserép és a csempe minőségét sajnos, nem lehet dicsérni. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a minisztériumi vállalatoknál az első osztályú kisméretű tégla 27 százaléka, a tanácsi és szövetkezeti vállalatoknál 65 százaléka nem felelt meg a rangjának. Kísérletek folynak, hogy a tégla minősége ráfröcskölt színjelzéssel bizonyítható legyen, mert a minőségjelző táblákat könnyen át lehet tenni az egyik téglakupacról a másikra. Változás várható, mint már említettem, a technológia korszerűsítésétől A minőségvizsgálat a cserép több mint 60 százalékát, a csempe 38 százalékát marasztalja el. A több rétegű műanyag padlóburkolat kifogástalan, az egyrétegűről ez nem mondható el. A mésznek sem az az egyedüli baja, hogy Pesten gyakran hosszabb ideig nem lehet kapni (egy olvasóink például Monorról importálta), a minőség megállapítására egyedül a minisztériumi vállalatoknak vannak csak megfelelő eszközeik, a tanácsi mészüzemek eszközök híján nem vizsgálnak, csak "saccolnak". A festékek: a belső fehér zománcra, amelyekkel az ajtókat és az ablakaikat festik, eddig jogosan panaszkodtak. A Tiszai Vegyikombinát végre kifogástalan minőségűt produkált. A porfestékek jók. Az utóbbi időben vizsgált fényálló festékek alkalmasnak bizonyultak. Az ablakok és ajtók faszerkezete általában jó, de a minőség a fa nedvességtartalma szerint ingadozik. Ha nagyobb mennyiségben tárolhatnák a vállalatok a faanyagot — s ezt nemcsak a raktárak térfogata, hanem az anyagi ösztönzés is akadályozza — egyenletesebb volna a minőség is. Az épületgépészeti szerelvényekre is van panasz. Egy — a prototípus vizsgálatakor a jónak bizonyult csaptelep gyártásánál például olyan új technológiát alkalmaztak, amelyből a használatban csaptörés lett. S itt elérkeztünk egy problémához. Új termék bevezetésénél az üzemek általában kérnek minőségi vizsgálatot, de ha módosítanak a gyártmányon, akkor nem, márpedig ezeka megtakarítások olykor sokba kerülnek. Mitől lesz jobb? Az intézet elmondta a véleményét 1965-ben , vagy megszívlelték vagy nem. Ha nem, 1966-ban ismét elmondta, ugyanaz. Hatósági jogköre nincs, nem tilthatja el a rossz minőségű termék gyártását. Elgondolkoztató az, hogy ha majd a minisztérium se gyakorolja ezt a jogkörét, ki emel majd vétót? Igaz, ha ezentúl ki-ki a saját pénzén játszik és nem az állam ingyen zsetonjaival, csak megtalálják majd az ellenőrzés alkalmas formáit és embereit! Feltételezések szerint — amint erre már több vonatkozásban hivatkoztam — kevesebb lesz a beruházás, nem lesz olyan hajszoltság, mint eddig s így nem lesz többé kiszolgáltatva a beruházó a kivitelezőnek, a kivitelező pedig azoknak, akik anyaggal látják el. A beruházóknak anyagi érdeke fűződik majd ahhoz, hogy ellenőrizzék a minőséget és változtatásokat követeljenek, vagy ha kisebb értékű az, amit kapnak, kevesebbet fizessenek érte. Eddig az ilyen visszatérítéseket a Beruházási Bank kapta meg, ezentúl ez a beruházó vállalaté lesz. A kivitelező pedig roszszul jár, ha kötbérrel terhelik. A mechanizmusból folyó nagyobb minőségi ellenőrzés mellett azonban kívánatos volna az új anyagok vagy szerkezetek bevezetésének engedélyhez kötése is. Elsősorban azoké, amelyek ha hibásak, életveszélyt okozhatnak, vagy olyan nagy kárt, amely többszöröse saját értéküknek. Egyébként — s ez ismét már az új mechanizmusból következik — érdekében áll a vállalatoknak, hogy megvizsgáltassák azokat az új termékeiket is, amelyeknek gyengébb minősége csak kisebb kárral járna, mert a legjobb reklám az intézet elismerő szakvéleménye. S kérhetnek megkülönböztető minősítést — márkázás! — is kiváló termékeikre. Föltehető, hogy emellett kifejlesztik a vállalatok a saját minőségellenőrző laboratóriumukat és apparátusukat is. S a verseny látószögéből nézve az importnak is lesz "pedagógiai" minőségjavító hatása. Utóirat Azért foglalkoztam ilyen részletesen a minőséggel, mert nem árt arra figyelmeztetni, amikor ilyen nagy mértékben bővül és decentralizálódik az építőanyag termelés. Továbbá az állami lakásvagyon minősége is állandóan javul, korszerűbb technológiával készülnek, jobban felszereltek a lakások, nő a szobaszám, nagyobb a választék. Kiterjedtebb, szakszerűbb a karbantartás, legyen hát tartósabb is az, amit beépítettek, s ne találjon a lakó sem hajszálat a levesben. S az építőanyagok minőségének a javulását joggal elvárják a vevők, a magánépítkezők, akiknek 94 százaléka 1966-ban a statisztika tanúsága szerint bérből, fizetésből és munkaegységből élt. Kovács Judit Rosztropovics estjével kezdődnek a Budapesti Zenei Hetek szeptember 17-én Msztyiszlav Rosztropovics szovjet gordonkaművész önálló műsorával kezdődik szeptember 17-én a Zeneakadémián a Budapesti Zenei Hetek eseménysorozata. Rosztropovics második fellépésére szeptember 20-án az Erkel Színházban kerül sor zenekari esten. Szeptember 28-án Heinz Wallberg vezényli az Állami Hangversenyzenekart a Zeneakadémián. A fesztivál során fellép a Janacek-vonósnégyes is október 1-én a Zeneakadémia kistermében. Másnap érdekes hangversenyt hallhat a közönség: Marie-José Biliard és Julien Azais kétzongorás estjére kerül sor a Zeneakadémián, ahol október 5-én Alberto Brede fogja vezényelni az Állami Hangversenyzenekart. A Zenei Hetek vendégei között lesz még Alfred Brendel osztrák zongoraművész, aki október 10-én és 12-én lép fel a Zeneakadémián. Rajtuk kívül hallhatja majd a közönség a lipcsei Gewandhaus zenekart és — október 26-án — Zara Doluhanova dalestjét. Mai magyar képzőművészek műveiből nyílik meg kiállítás szeptember 7-én — a magyar —lengyel kulturális munkaterv keretében — Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában. A tárlaton 18 festőművész, 13 grafikus és 13 szobrászművész 143 alkotása szerepel. 25bh Ingmar Bergman A tükörben homályosan című filmnovelláját és Strindberg Júlia kisasszony című egyfelvonásos tragédiáját mutatja be szeptember 17-én este 8 órakor az Építők Műszaki Klubjának Espresso Színpada. Szeptemberi műsorukban szerepel még Sergio Belitti Úri ruha című monodrámája, Aldo Nicolai Éljen az ifjú pár! című szatírája, Alessandro de Stefani Csónak jön a tavon című egyfelvonásosa, Demján Éva előadóestje és A piramisok nem dőlnek le címmel egy, az arab irodalomból válogatott műsor. Madarász Viktor emlékkiállítás nyílik meg szeptember 10-én a Rákospalotai Múzeumban, a múzeum és a Nemzeti Galéria közös rendezésében. A tárlatot Pogány Ö. Gábor nyitja meg. Jó André Malraux író, filozófus és miniszter négykötetes Antimémoires (Ellen-önéletrajz) című művének első kötete rövidesen megjelenik. Malraux-nak tíz év óta ez az első publikációja. A régi szabadkai városházát ■művelődési házzá alakítják át. Itt helyezik el majd a szabadkai múzeumot, a városi könyvtárat, hatalmas kiállítási termeket építenek. Két-három művelődési intézmény már be is költözött a restaurált épületbe. Az idén a város 70 millió dinárt költ a restaurálásra. Megdrágultak Párizsban a múzeumi belépőjegyek. Szeptember 1-től az állami múzeumok belépőinek árát háromszorosára — 1 frankról 3-ra — emelték. Nyolc építészkollektíva vesz részt Drezda 1945-ben, bombatámadás során elpusztult Semper Operájának újjáépítési tervpályázatán. Az újjáépítést 1970-ben kezdik meg. Az új színház nézőterén 1400-an foglalhatnak majd helyette Gruso, a híres Marx Brothers komikus trió utolsó, életben levő tagja tréfás távirattal hallatott magáról. Párizsban élő lánya meghívta esküvőjére. Gruso New Yorkból a következő sürgönyválaszt küldte: Esküvőre elvből nem megyek. Azt is megbántam, hogy a sajátomon megjelentem. ☆ Az Operaház az új évadra több ösztöndíjast szerződteti: dr. Supala Kolost, aki a televízió Ki mit tud?- műsorában tűnt fel, Sudlik Máriát, aki az előző években az énekkar tagja volt, és Jagasich Pétert, a fiatal művész az Állami Hangversenyzenekar oboása volt, s szép tenorhangját Ferencsik János fedezte fel. Az új ösztöndíjasok között van még Kovács Péter, Kalmár Magda, Dobránszky Zsuzsa és Kasza Katalin. Az Operaház új magánénekesei Kovács Eszter és Szabó Rózsa. Németh Alice énekművésznő Salzburgban a Mozarteum ösztöndíjával Errtmy Loose tanítványaként több operaszerepet és dalciklust tanul. Szeptember 3 Amrita Pritam költőnő, a mai indiai irodalom egyik legismertebb alakja, a magyar— indiai kulturális csereprogram keretében háromhetes tartózkodásra hazánkba érkezett, Itt-tartózkodása alatt a szerkesztésében megjelenő havi irodalmi folyóirat magyar különszámát készíti elő. A Nemzetközi összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (AILC) augusztus 30 és szeptember 5 között Belgrádban tartja ötödik kongresszusát, amelyen húsztagú magyar küldöttség vesz részt. Jó A debreceni Csokonai Színház a jövő évadban bemutatja Erkel Hunyadi Lászlóját és Verdi operáját, az Álarcosbált. A színház prózai terveiből kiemelkedik O’Neill Amerikai Elektrája, Euripidész Médeiadrámája s két eredeti bemutató; Arbuzov: Tizenkettedik óra, valamint Kruczkowsky: A kormányzó halála című drámája. A kamaraszínház egy műsorban mutatja be Mrozek Bűbájos éj, Sartre Zárt ajtók és Görgey Gábor Komámaszszony, hol a stukker? című darabját. Max Reinhardt életéről készül egyórás dokumentumfilm. A film egy részét Salzburgban, a Reinhardt által rendezett zenei ünnepségek színhelyén készítik el. Bronzkori eszközökkel teli fél méter magas agyagedényt fordított ki az árokásó gép a tokajhegyaljai Tállya község határában. A lelet rendkívül értékes. Feltehetően vándorló kereskedőé volt, aki háromezer éve valamilyen veszély elől rejtette el az urnát és nem tudott érte visszamenni. Jó Nyugatnémet tévéfilm készül Szigligeti Liliomfi című színművéből. A felvételek jelenleg Óbudán folynak. A film zenéjét Sárközi István írja. Jacqueline Apollinaire, a nagy francia költő özvegye 74 éves korában meghalt a franciaországi Chandonban. A párizsi Nemzeti Könyvtár néhány hónappal ezelőtt megnyitott Apollinaire-kiállítását még ő készítette elő. Egerben emlékművet állítanak a végvári harcok hőseinek tiszteletére. Az emlékmű bronz szoborcsoportját, amelyet a Dobó téren állítanak fel, Kisfaludi Stróbl Zsigmond mintázta. Restaurálják a Vas megyei kastélyok, várak és templomok híres freskóit és szobrait. A sárvári Nádasdy-vár Dorfmeistertől származó freskói már visszanyerték eredeti szépségüket, és restaurálták a szombathelyi székesegyház hatalmas Maulbertsch-oltárképét is. ■í* Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesedrámáját francia nyelven mutatták be Párizsban. A darabot Roger Richard fordította, kísérőzenéjét Gergely János szerezte. Chaplin portréjával díszített szőnyeget készített szabad óráiban egy ashabadi türkmén házaspár. Művüket elküldték Chaplinnek, aki meleg hangú levélben köszönte meg az ajándékot a szovjet házaspárnak. Francisco Goyáról koprodukciós filmet készít a Moszfilm stúdió és a berlini DEFA. A film címszerepét Szergej Bondarcsuk alakítja. .Vasárnap, 1967. szeptember 3. Heltai Jenő emlékezete s halhatatlanságát se mérik rőffel. Heltai Jenő tízesztendős halhatatlansága rövidnek rémlik ugyan, de ha megtoldjuk az életmű emberöltőivel, évszámra is tekintélyes gazdagsága tárul elénk a könnyű kézzel, nagy igénnyel szórt alkotásoknak. De milyen feszélyező is Heltai halhatatlanságáról beszélni. Életszerű jelenség volt, friss szellem, tréfák és anekdoták hőse, gyártója. Tekintélynek fittyet hányt, maga se adott rá — az »Elnök úr«, a Vígszínház igazgatója, az Athenaeum igazgatója. Egy irodalmi nagyképűségre, majd irredenta nemzetvédelemre hajlamos korban Heltai a nagyváros hazafiságát s az európai bohémvilág eszperantóját honosította meg — versei a sanzonhoz, humoreszkjei a kabarétréfához húztak s regényeiben ízléssel összefűzött krokik kígyóztak. Látszatra a műfajokat devalválta. Valójában friss vért hozott egy elöregedő családba mindenféle mésalliance-szal. S így a szerénységében volt bátor, a könnyűsége ígért lázadást. Egy eladdig ismeretlen íróeszményt testesített meg Magyarországon. A bohémség maszkját öltötte fel. S ez a legkevésbé sem életforma csupán. Attitűd, ahogy régen mondták — kifejező esztétikai magatartás is. A költő, aki újságot ír, az újságíró, aki egyben anap lovagja* is, álmodozásában harcos, tréfáiban is komoly. Heltai — aKrajcáros Igazság* szerkesztőségének megmintázásával érzelmes vallomást is tett a vállalás különös és vonzó formáiról. S egyáltalán: fel kell figyelni végre rá, hogy a cinikusnak kikiáltott város bohém költője egy új érzelmesség megszólaltatója volt. A Kató-versek színén a tréfa, mélyén a szentimentális hullámok meg-megújuló lökése. S ez az érzelmesség rajzolja be egyetlen életmű szerves részévé a színdarabokat is. A »Tündérlaki lányok* realisztikus ábrái és a x-Néma levente* romantikája — ez a két különböző stílus az érzelmességben találkozik. A magatartás egységesíti az életművet. S rangját az adja, hogy színessége, szélessége talán még mindig felméretlen. Van-e Heltairól életrajzunk? Sorjázó tanulmányok rögzítették-e érdemeit? Évfordulók ugyan túlbecsülésre és újabb gyászmisékre csábítanak — de annyit megállapíthatunk, hogy Heltai még mindig a közönség írója javarészt, s helyét, jelentőségét nem derítette fel a szorgosabb kutatás. Talán még mindig oly élő? A legendája sem fakult meg, nemhogy az életműve. »János bácsi« — mintha még köztünk lenne, a szivarfüstje csípi a szemünket. Ha Párizsról álmodunk, az ő szállodái kísértenek, ha dalokat dúdolunk, az ő ritmusa kísért a fülünkben, s a színpadi dikció az ő léptékét őrzi. Halála tizedik évfordulóján már halhatatlanunk, élő halhatatlanunk Heltai Jenő, S. T. SZÉLESVÁSZNÚ LENGYEL FILM Főszereplő: Elzbieta Czyzewska Csak 16 éven felüliek látogathatják Bemutató: SZEPTEMBER 7-ÉN, A VARSÓI KULTURÁLIS NAPOK KERETÉBEN