Magyar Nemzet, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

P­éntek, 1968. november 1 Magyar Nemz A lakosság téli ellátásáról messzemenően gondoskodnak A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormánybizottság Budapesten tartott VII. ülésé­ről, dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese a szocia­lista országok Moszkvában tartott műszaki-tudományos együttműködési megbeszélésé­ről, dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese a ma­gyar—NDK, majd a pénzügy­­miniszter a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési tár­gyalásokról számolt be. A hon­védelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerző­déshez tartozó országok hon­védelmi minisztereinek Moszk­vában tartott megbeszéléséről. A kormány a beszámolókat jó­váhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta az országgyűlés októ­beri ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott ész­revételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes miniszte­reket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javas­latok megvalósításának lehető­ségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő kép­viselőket. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a friss és tartósított zöldség- és gyümölcstermékek termelé­sének és értékesítésének kér­déseiről, valamint a szarvas­­marha- és a­ sertéstenyésztés helyzetéről. A Minisztertanács a beszámolókat megvitatta és határozatokat hozott A kormány tudomásul vette a SZÖVOSZ elnökének jelen­tését a téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásra való fel­készülésről. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a nehézipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter beszá­molóját a termelési tanácsko­zások és munkaértekezletek tapasztalatairól. A Miniszter­­tanács tudomásul vette a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (Gazdaságkutató Intézet) jelen­tését a népgazdaság 1968. évi várható fejlődéséről, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az állattenyésztés gyorsabb fejlesztése A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se kiemeli, hogy a szarvasmar­hatenyésztés a mezőgazdasági termelés belterjes fejlesztésé­nek, a hazai élelmiszerellátás javításának, valamint a kül­kereskedelmi forgalom gazda­ságos bővítésének kulcskérdé­se. Ezért fontos népgazdasági érdekek fűződnek a szarvas­marha-állomány növeléséhez, a fajlagos hozamok javításá­hoz, a vágómarha- és a tejter­melés fokozásához. A szarvas­marhatenyésztés fokozatos, rendszeres fejlesztése hosszú távra szóló célkitűzés. A te­nyésztés jövedelmezőségét a vágóállatok és a tej felvásár­lási árának az elmúlt években végrehajtott rendezése és az e célra nyújtott állami támoga­tások lényegesen javították­. Mégis az állomány csak lassan növekszik, sőt egyes helyeken az állomány csökkentésére irá­nyuló törekvések is tapasztal­hatók. A jövőben is szükség van tehát olyan intézkedések­re, amelyek tovább javítják az ágazat jövedelmezőségi viszo­nyait, s hosszabb távra megte­remtik mind a nagyüzemek, mind pedig a kistenyésztők anyagi érdekeltségét a szarvas­marhatenyésztés gyorsabb fej­lesztésében. A kormány úgy határozott, hogy 1969-ben és 1970-ben is fenn kell tartani a termelőszö­vetkezetek számára minden élve született borjú után az eddig nyújtott 2000 forintos ál­lami támogatást és ezen felül minden k­ellett előhasi üsző után borjanként további 2500 forintos állami hozzájárulást kell biztosítani. A határozat szerint a termelőszövetkezetek számára az évi átlagszámot meghaladó minden tehén után 5000 forint állami támogatást kell folyósítani. A következő években is fenn kell tartani a nagyüzemi szarvasmarha-férő­helyek létesítéséhez nyújtott állami támogatást. A nagyüzemi állomány fej­lesztése mellett a jövőben is szükség lesz a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdasá­gok vágóállat- és tejtermelé­sére. Ezért a jövőben is meg­kapják az eddigivel azonos mértékű támogatást. A kor­mány határozata értelmében a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok részére a tenyész­­üsző-vásárlásra nyújtott 5000 forintig terjedő kedvezményen felül lehetővé kell tenni, hogy minden élve született borjú után továbbra is három mázsa abraktakarmányt vásárolhas­sanak állami áron. Az előterjesztés a továbbiak­ban megállapította, hogy a nagyüzemekben javult a ser­téstenyésztés, valamint a hiz­lalás technológiai színvonala. Ez kedvezően befolyásolja a lakosság sertéshússal való ellá­tását. A lakosság téli ellátása A Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének jelentése bevezetőjében az idei felvá­sárlás alakulásával foglalko­zik. A korai zöldség- és gyü­mölcsfélék felvásárlása az év első öt hónapjában kedvezően alakult, a további helyzetet azonban a hosszan tartó szá­razság és a rendkívül meleg időjárás hátrányosan befolyá­solta. A kiesések részbeni pót­lására júliusban újabb szerző­déseket kötöttek másodvetésű zöldségfélék termelésére, s ezek általában jó eredményt hoznak. Mindezek eredménye­képpen a lakosság ellátása az első félévben kis híján elérte a tavalyi azonos időszak szín­vonalát, s az elmaradás a kö­vetkező két-három hónapban sem volt jelentős. A lakosság ellátásában a szabad piac ré­szesedése az előző évek 25—30 százalékos részarányával szem­ben az idén mintegy 35 száza­lékos volt. A lakosság téli ellátásának zavartalan biztosítása érdeké­ben a SZÖVOSZ mintegy 5 ezer vagon burgonyát és több mint ezer vagon zöldségféleséget importál. Szállításuk már fo­lyamatban van. Tárolás és export A termelésben bekövetkezett kiesés miatt a tervezettnek csupán 70 százalékát kitevő mennyiségű burgonyát és zöld­ségfélét exportálnak. A feldol­gozott konzerv- és hűtőipari termékek exportszállításában azonban várhatóan nem lesz lemaradás. A szövetkezeti kereskedelem ez év őszén már mintegy öt­ezer vagon áru tárolását tudja korszerű raktárakban biztosí­tani. A további mennyiség raktározása azonban még min­dig úgynevezett szükség­tárolóhelyeken, illetve a sza­badban prizmákban történik. Az 1969 első félévére előirány­zott almaexporthoz szükséges hűtőtér már rendelkezésre áll. Biztosították a szövetkezeti ke­reskedelem őszi felvásárlásai­nak lebonyolításához szükséges göngyöleget is. Megkoszorúzták Károlyi Mihály és Korvin Ottó síremlékét Az 1918-as polgári demokra­tikus forradalom 50. évfordu­lója alkalmából csütörtökön a Kerepesi temetőben megko­szorúzták Károlyi Mihály és Korvin Ottó síremlékét. Az első magyar köztársaság elnökének márvány szarkofág­ja s a Tanácsköztársaság ki­emelkedő vezetőjének pan­teonbeli urnája előtt a fegy­veres testületek tagjai álltak díszőrséget. Százával mentek el a budapestiek, hogy leróják kegyeletüket a fél évszázada történt események két kima­gasló alakjának emléke előtt; ott volt a nagy magyar poli­tikus özvegye, Károlyi Mihály­­né is. A síremlékekre — a Him­nusz hangja után — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára és Sarlós Ist­ván, a fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke he­lyezte el a megemlékezés ko­szorúját. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Blaha Béla, a Szaktanács el­nöke és Földvári Aladár, a Szaktanács alelnöke, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának képviseletében Bugár Jánosné, az Országos Tanács főtitkárhelyettese és dr. Pesta László, az Országos Tanács tagja, a budapesti bizottság alelnöke, a KISZ központi bi­zottsága nevében Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára és Szibrik Vilmos, a budapesti bizottság titkára koszorúzott. Az ünnepség az internacionálé hangjaival ért véget Kádár János távirata Max Reimannhoz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Max Reimannt, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát 70. születésnapja alkalmából. ­lesei György látogatása Zalaegerszegen Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön Zalaegerszegre látogatott, ahol a megyei párt­­bizottság épületében Zala me­gye politikai, társadalmi és művelődésügyi szerveinek kép­viselőivel találkozott, az idő­szerű nemzetközi politikai és hazai kultúrpolitikai kérdések­ről adott tájékoztatást. A dél­utáni órákban megtekintette a Zalaegerszegen felépített gö­cseji falumúzeumot. MEGVÉTELRE KERESÜNK (VAGY KÖLCSÖNBE) + 200—250 HZ frekvenciát előállító generátort FIX VAGY SZABÁLYOZHATÓ FREKVENCIÁVAL TELJESÍTMÉNY: 4—20 KV A MEGHIBÁSODOTT, DE JAVÍTHATÓ GÉP IS ÉRDEKEL BENNÜNKET Cím: VBKM. 6. SZ. TRANSZVILL GYURA Budapest, XIII., Csata utca 8. Telefon: 408—140/156 mellék. 3 A Magyar Néphadsereg ala­kulatai Csehszlovákiából fo­lyamatosan visszaérkeztek helyőrségükbe. Az egységeket mindenütt ünnepélyes külső­ségek között fogadták. Nagy­szabású nyilvános ünnepséget rendeztek Zalaegerszegen is. A hír már délelőtt szétfutott a városban: „Megérkeztek ka­tonáink”. Néhány páncélos a főtérre is bejött, a többiek azonban a város szélén vára­koztak hosszú sorban, hogy tisztelegve elvonulhassanak a délutánra hirdetett ünnepé­lyes fogadás részvevői előtt. Sok feleség, szülő hamar megtalálta férjét, fiát. A he­tedes hónapok utáni találkozás első perceiben rövidek a mon­datok, inkább a tekintetek be­szélnek. „A szőlő rendben van?” — kérdezi az egyik tar­talékos szakaszvezető felesé­gét. „Már be is kapáltuk, any­­nyi borunk lett, alig találtunk neki edényt” — hangzik a válasz. A beszélgető csopor­tok, párok mellett elhaladva ilyenek ütik meg fülünket: „Hogyan tanul a gyerek?” „Mi újság a műhelyben?” Délután 3 óra. Zalaegerszeg főterén és a környező utcák­ban 10—12 ezer, katonákat váró, köszönteni akaró ember. Valamit jelez ez a szám. A hozzátartozók talán csak egy­ötödét ha alkotják. A többiek jelenléte több puszta kíván­csiságnál. Jelzi a lakosság és a hadsereg szoros kapcsola­tát, azt a megbecsülést, amellyel az emberek nálunk a magyar katonát övezik. Büszkék most is rájuk, hogy jól oldották meg a rájuk bí­zott feladatot, abban a hely­zetben, amelyről most haza­térve sok katona így véleke­dik: „Nehezebb volt, mintha lőni kellett volna...” Kürtszó Kársam Lakatos Bé­la vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka jelentést tesz a feladat végrehajtásá­ról Csémi Károly altábornagy­­nak, a honvédelmi miniszter első helyettesének. „Jelentem, a parancsnokságom alatt álló csapatoknak személyi és anya­gi veszteségük nem volt.” A Himnusz elhangzása után Kálózi József vezérőrnagy fel­olvasta Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter napiparancsát, amelyből rész­letesen idézünk. A honvédelmi miniszter napiparancsa „A Magyar Néphadsereg ki­jelölt alakulatai — hangzik a napiparancs — a legfelsőbb politikai és állami vezetés döntése alapján, internaciona­lista küldetést teljesítettek. A testvéri szocialista országok szövetséges katonai erőivel együtt részt vettek a csehszlo­vák nép szocialista vívmá­nyait fenyegető nyílt, ellenfor­radalmi fordulat veszélyének elhárításában. A kapott feladat végrehaj­tásában részt vett alakulatok példamutatóan teljesítették kötelességeiket, magasfokú fe­gyelmezettségről, politikai és erívölési szilárdságról tettek bizonyságot. A parancsnokok, tisztek is­mét tanújelét adták, hogy rendelkeznek megfelelő ta­pasztalatokkal, korszerű pa­rancsnoki tulajdonságokkal. A politikai vezetés ismereteivel, a szervezés, irányítás készsé­gével. Fiatal életkorú sorkatonáink feladataikat fegyelmezetten, hozzáértően, bátran és állha­tatosan teljesítették. A tartalékosok gyorsan és zökkenőmentesen beilleszked­tek az adott körülmények kö­zé, elismerésre méltóan hasz­nosították politikai érettségü­ket, élettapasztalataikat. Becsületes helytállásukért köszönetemet fejezem ki a fel­adataikat példásan teljesítő hivatásos, tartalékos és sorál­lománynak, honvédeknek, tiszthelyetteseknek, tiszteknek és tábornokoknak, mindazok­nak a szerveknek és szemé­lyeknek, amelyek és akik hoz­zájárultak ennek biztosításá­hoz. Elvtársak! Bízunk abban, hogy a csehszlovák nép, a szocializmus csehszlovákiai erői, további sikereket érnek el a jobboldali erők teljes visszaszorításában, a múlt hi­báinak következetes kijavítá­sában, a szocialista rend meg­szilárdításában. A Magyar Népköztársaság politikai és állami vezetése a mielőbbi és teljes konszoli­dáció elősegítése érdekében arra törekszik, hogy helyre­álljon a kölcsönös bizalom, a baráti kapcsolat és kibonta­kozzék az eredményes szocia­lista építőmunkát elősegítő politikai és gazdasági együtt­működés országaink, népeink között. Azt akarjuk, hogy erő­södjön, fejlődjön fegyverbarát­ságunk a csehszlovák néphad­sereggel, a Varsói Szerződés keretein belül. Elvtársak! Népünk érdekeit szem előtt tartva, változat­lanul és következetesen azt az elvet valljuk, hogy amíg az imperialisták támadó jelle­gű katonai tömbjei fennáll­nak, nekünk is minden erőnk­kel munkálkodni kell a Var­sói Szerződés erősítésén, fej­lesztésén. Néphadseregünkre az a feladat hárul, hogy le­gyen mindig kész a szovjet, és a Varsói Szerződésbe tömörült többi testvéri hadsereggel szoros szövetségben — ha­zánk biztonságának és a szo­cializmus nemzetközi pozíciói­nak védelmére.” A napiparancs ismertetése után Varga Gyula, a Zala me­gyei pártbizottság első titkára üdvözölte a hazatért csapato­kat. Szavaira Lakatos Béla ve­zérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka válaszolt. Han­goztatta: — Baráti segítőkészséggel léptünk Csehszlovákia földjé­re, s erőfeszítéseink mindenkor arra irányultak, hogy cseh­szlovák elvtársainkkal együtt vessünk gátat az olyan erők­nek, amelyek a szocializmus ügyét támadták. Feladatainkat úgy végeztük, hogy a baráti csehszlovák nép nemzeti érzé­seit, szokásait semmilyen sére­lem ne érje. Csémi Károly beszéde Ezt követően egyenruhás út­törők köszöntötték a hazatért alakulatokat, majd Csémi Ká­roly altábornagy, a honvédel­mi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke mondott beszédet . Hazatérésük alkalmából köszöntöm önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a honvédelmi miniszter elvtárs nevében. Forró elvtársi kéz­szorítással üdvözlöm mindazo­kat, akik internacionalista kül­detésük sikeres teljesítése után visszatértek szeretett hazánk földjére helyőrségükbe, csa­ládjuk, elvtársaik és barátaik körébe — kezdte beszédét. — Ismeretes, hogy pártunk és kormányunk kezdettől fog­va rokonszenvvel és egyetér­téssel támogatta, népünk meg­értéssel figyelte csehszlovák testvérpártunk, a csehszlovák munkásosztály, dolgozó osz­tálytestvéreink azon törekvé­seit, amelyeket a januári köz­ponti bizottsági ülésen tűztek maguk elé. Céljuk az volt, hogy kijavítva a korábbi évek­ben elkövetett hibákat, to­vábbfejlesszék a szocialista rendszert és a szocialista de­mokráciát, meggyorsítsák a szocializmus építését.­­ Ugyanakkor többször fel­hívtuk csehszlovák elvtársaink és barátaink figyelmét a két­­frontos harc szükségességére. Sajnos, pártunk és más test­vérpártok internacionalista jó szándéktól vezetett tanácsai ellenére a helyzet nem javult. A helyes elvek eltorzultak és ez év nyarára a helyzet fokról fokra romlott. Majd azt ismertette, hogy a szocialistaellenes erők hogyan kaptak teljes és nyílt fórumot ideológiai diverziójuk végre­hajtásához. Hogyan vezettek félre sok jószándékú, a szo­cializmushoz hű, de tájékozat­lan állampolgárt. — Mi Csehszlovákia földjé­re tiszta szándékkal, igazságos ügy védelmében, a csehszlo­vák dolgozók osztálytestvérei­ként, barátjaiként léptünk. Eredményes volt küldetésünk, mert szövetségeseinkekol, együtt hozzájárultunk ahhoz, hogy Csehszlovákiában visszaszo­rultak a szocialistaellenes erők, jelentős pozíciókat vesz­tettek és megindult a politikai konszolidáció, meghiúsítottuk az imperialisták és a nyugat­német militaristák vágyálmát, hogy kiszakítsanak egy orszá­got a szocialista közösségből.­­ Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy a szo­cialista országok egységes, kö­vetkezetes fellépése a mai nemzetközi helyzetben alapve­tő jelentőségű. Ezért munkál­kodnunk kell a szocialista or­szágok egységének további szi­lárdításáért, a népeink közötti barátság elmélyítéséért, foko­zott gondot kell fordítanunk a Varsói Szerződés fejlesztésére és erősítésére. — Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a csehszlová­kiai helyzet kedvező alakulása lehetővé tette a baráti szocia­lista hadseregek, köztük a ma­gyar néphadsereg csapatai ha­zatérését.­­ Örömmel kijelenthetem azt is, hogy pártunk és kormá­nyunk vezetői, dolgozó né­pünk elismeréssel tekint önök­re és mindazokra, akik felada­taikat példásan, kiválóan tel­jesítették.­­ Külön ki kell emelni, hogy önök, elvtársak, nemcsak egyszerűen katonai feladatot hajtottak végre, hanem szocia­lista hadsereg tagjaihoz méltó szilárd politikai állásfoglalás­ról, politikai érettségről is ta­núbizonyságot tettek. A tisztek, tiszthelyetteseit, sorkatonák és tartalékosok helytállásának további mélta­tásával fejezte be beszédét. Több kilométer hosszú menet Az üdvözlő beszédek el­hangzása után megindult a több kilométer hosszú menet: lövészek, tüzérek, harckocsi­zók, lokátorosok, műszakiak haladtak el a tribün előtt. A felvonulás végén sok hozzá­tartozó a laktanyába sietett. Kinyíltak a házait tartalma­zó csomagok, finom illatok szálltak a levegőben. A pa­rancsnoki épület előtt egy zö­mök tiszt, Gombos alezredes figyelte a boldog kavargást. Nővé­resten találkoztunk ve­le először. Járása mackós, lassan, megfontoltan ejt min­den szót. A kiváló olasz szí­nész, Aldo Fabrizi jutott róla mindig az eszünkbe. Augusztus 21-e utáni napok­ban, kint Szlovákiában szük­ségük volt erre a higgadtság­ra, magabiztosságra. Nové Meston nem is történt inci­dens, rendkívüli esemény sem a magyar alakulat körletében, sem a városban. Most ott a lépcsőn kicsit el­mereng Gombos alezredes. Talán a holnapra gondol, a sok tennivalóra: leszerelni a tartalékosokat, az „öreg” ka­tonák egy részét, átdolgozni a kiképzési tervet, folytatni a politikai munkát és a többi hétköznapi, de egyáltalán nem könnyű feladatot. — Milyen a hangulat, alez­redes elvtárs? — tesszük fel neki a katonai szokványkér­dést. A fáradság elillant ar­cáról, nevetve válaszolt: — Bizakodó... K. E. Ünnepélyesen fogadták a Csehszlovákiából hazatért magyar katonai alakulatokat A Dán Kommunista Párt elnökének látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 29— 31 között Budapesten tartóz­kodott Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke. Fo­gadta őt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és a szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen — ame­lyen részt vett Komócsin Zol­tán, a Politikai­ Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra és Várkonyi Péter, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztá­lyának helyettes vezetője — baráti eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kérdéseiről. Knud Jespersen csütörtökön elutazott Budapestről

Next