Magyar Nemzet, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
Jog, fétis, gondoskodás A főváros szélén csúfolkodó kis kalyiba- és viskótelepeket mutatta a televízió. Illetékesek, szakemberek vitatkoztak aztán azon, hogy mit kell tennünk az urbanizáció egyelőre kicsi, de nem veszélytelen és mindenképpen rossz mellékjelensége ellen? Felvándorlókról volt szó, akiknek egy része kiszorul a város és a társadalom peremére, mert nincs elég lakás. Nyomorognak, tengődnek, családostul élnek a legvadabb elképzeléseket meghaladó slam-tanyákon. A vita a lehetséges segítség útját-módját kereste, természetesen gondolva elvekre is. Az elvek közt hangzott el egy fogalom: a szabad költözködés joga. Nagy szó ez. Nagyobb, mint amekkora idő kell Nem vitás, hogy akik a kamerák előtt ültek, mai gonddal, szocialista gonddal, nagyon rokonszenvesen vitatkoztak, de ennek a szónak még az íze se a legjobb. Árpád-házi, még inkább Habsburg-királyok korából való szó ez, jobbágyjogi fogalom. Természetesen nem valamiféle elmaradottságból hangzott el, se valamiféle hatásvadászatból. De ez a kifejezés azért kelt életre — vitában és televízióműsorokon kívül egyaránt gyakran hallani manapság—, mert túlméretezünk egy jogot. Sokan merevednek bele nálunk elvi szabadságokat fetisizáló jogi fogalmakba. Nézzük a kérdést gyakorlatiasan. A fölvándorlás évről évre több embert hoz és sodor a fővárosba és a főváros környékére, mint amennyi korszerű (akár félkorszerű) lakást építeni lehet, vagy a fölvándorlóknak juttatni. Se ipartelepítési politika, se a mezőgazdasági kereseti lehetőség javítása nem szüntetheti meg az urbanizációt Fékezheti a fölvándorlást, de jelenleg nem állíthatja meg. Ha viszont több a felvándorló, mint amennyi lakást kaphat, akkor mindig van és lesz, akinek nem jut, távlatilag sem jut lakás, minél távolabbra nézünk, annál, többnek nem jut. Haladványszerűen nőhet, kettőződhet, többszöröződhet a viskókba szorulók száma. Egy nagy állami, közigazgatási, népgazdasági összefogás ma, idén, vagy jövőre eltüntetheti a budakeszi és egyéb városszéli nyomortanya-foltokat — két év múlva újak fognak keletkezni, óhatatlanul. Mindaddig így lesz, amíg — túlméreteznek egy szabadságjogot, a szabad költözködését. Amíg fétis, amíg érinthetetlen. Amíg korszerűsíthetetlen, amíg kissé csakugyan olyan marad, mint a nincstelen jobbágy középkori joga: vándorolhat. „Keresheti a boldogulását.” Tényről van itt szó, azt hiszem, és nem szent szabadságjogról. S egy másik jogról is szó van, amelyet fontosabbnak tartok a szabad költözködés jogánál: az is jog, hogy minden ember embermódra éljen. Jog az ember otthona, lakása, háza. Családjának, fölnevelendő gyermekeinek ágy- és szobajoga van — ezt kell kodifikálni. Amennyire az objektív lehetőség engedi. És mert objektív lehetőségeink korlátozottak, szigorúan kell kodifikálni. Feltételeket kell szabni, nem azért, hogy megnyirbáljanak egy szabadságjogot, hanem azért, hogy biztosítsanak egy jogot. Gyakorlatilag azt mondanám: rendeljék el országos érvénnyel, hogy bárki bárhol csak akkor telepedhessék le, ha minden letelepedő léleknek annyi vagy több lakásnégyzetméter jut legalább, mint amennyi ott volt, ahonnan jön. Vagy — mert a modern komfort területcsökkenéssel jár — egyenértékszámítással jusson annyi lakáskultúra, mint amennyiről régi lakóhelyén lemond. Ez kétségtelenül adminisztratív megszorítás. De nem hiszem, hogy enélkül valamire is lehessen menni, hiszen tudjuk, hogy világszerte se lehet, nálunk se lehet építőipari vágtával utolérni az urbanizációt, lakáshiány van, és ahol hiány van, ott szabályozás kell. Adminisztráció kell, rendelet, megkötés. Ebben az esetben ez éppenséggel indokolható volna azzal is, hogy a fölvándorlók számottevő része bizony meggondolatlan, a város vonzásába beleszédülve rossz cserét csinál, s van köztük szerencsevadász, kalandor, vándormadár, még alja ember is. De ne ezzel indokoljunk. Azzal, hogy biztosítani kell egy jogot, az emberi életmód jogát, amely fontosabb a fetisizált szabad költözködési jognál. Ne nyirbáljunk meg jogokat. De gondoskodjunk, ha másképp nem megy, hát nyirbálással. Ha nem akarjuk, hogy a főváros arcán mutatkozó csúf kis pörsenésekből öt—tíz év múlva elmérgedt slum-ok legyenek, akkor fosszuk meg az oktalanokat attól a „joguktól”, hogy házból pincébe költözzenek, lakás helyett bádogkalyibát építsenek maguknak. Kötelezze őket törvény a saját emberi életmód-joguk tiszteletbentartására. S bizony nem utolsósorban arra, hogy gyermekeik jogát is tartsák tiszteletben. A slumodúkban penészedő, testileg-lelkileg megnyomorodó gyerekekről is kell gondoskodni — többnyire sok van —, és ezek nem magántulajdonban álló, szülői magánjog alapján satnyítható, nyomorítható gyerekek csupán, hanem állampolgáraink is. Emberi életmódjoggal, nem költözködési joggal. Bor Ambrus Dzsungel-kórházat fedeztek fel Saigon közelében Saigonból jelenti az AFP. A dél-vietnami szabadságharcosok Tet-offenzívájának első évfordulóján csak szórványos harci tevékenység folyt az amerikai hadi jelentések szerint Ugyanakkor Saigontól 84 kilométernyire megtalálták a partizánok egyik épülő földalatti dzsungel-kórházát, amely hat kisebb és két nagyobb kórteremből áll, összesen mintegy háromszáz ágygyal. Az amerikai szakértők szerint az egészségügyi berendezések, amelyeket 12 alagút kötött össze a külvilággal, egy teljes partizán-hadosztály ellátását biztosították volna. A VDK sajtósa vezércikkben emlékezett meg pénteken a Tet-offenzíva első évfordulójáról. A Quan Dói Nhan Dán, a néphadsereg lapja rámutatott, hogy az offenzíva halálos csapást mért az amerikai imperialistákra. Az egész 1968-as év mérlegét megvonva a lap rámutat, hogy a forradalmi erők 630 000 ellenséges katonát tettek harcképtelenné, beleértve 230 000 amerikai és külföldi csatlós katonát. Ez a szám a sebesülteket, eltűnteket és halottakat foglalja magában. A Nhan Dán rámutat, hogy a katonai sikerek megszilárdították a szabadságharcosok politikai eredményeit, megerősítették a nemzeti összefogás nagy tömbjét a DNFF politikai programja alapján. A délvietnami nemzeti, demokratikus és békeerők szövetségének létrejötte és a népi forradalmi hatalom megteremtése új nagy felszabadított területeken hozzájárult a dél-vietnami nép ügyének megszilárdulásához. Újabb perek és kivégzések várhatók Irakban Szíriai tiltakozás egy tiszt meggyilkolása miatt Abdullah Szallám iraki tájékoztatási miniszter sajtóértekezletén kijelentette, hogy az országban széles körű kémhálózat tevékenykedik, szabotázsakciókat készít elő, s éppen ezért további bírósági perek és kivégzések várhatók. A miniszter ugyanakkor közölte az újságírókkal, hogy néhány napon belül szabadon bocsátják az iraki olajtársaság egyik amerikai alkalmazottját, akit kémkedés gyanúja miatt egy hónappal ezelőtt tartóztattak le. „Irak ezzel a nagyvonalú gesztussal bizonyítani kívánja, abban a helyzetben van, hogy kegyelmet is gyakorolhat” — tette hozzá Szallum. A szíriai Baath-párt parancsnokságának nyilatkozata közvetett módon azzal vádolja az iraki vezetőséget, hogy felelős egy magas rangú iraki katonatiszt, a Baath-párt egyik I . é | Magyar Vni/o ==■A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Összefoglaló jelentés Hanoiból az amerikai haderők múlt évi vietnami veszteségeiről • A külpolitikai helyzet A DÉL-VIETNAMI szabadságharcosok Tet-offenzívájának első évfordulóján csak elszórt katonai akciókról érkeztek hírek. Az egyéb nemzetközi eseményeket illetően említést érdemel a nyugati hírügynökségek jelentése, amely szerint a szíriai Baath-párt az iraki rendőrséget teszi felelőssé Naszrat ezredes meggyilkolásáért. E nyilatkozat növeli a feszültséget Szíria és Irak között. A libanoni parlament bizalmat szavazott Karami miniszterelnök kormányának. De Gaulle francia elnök megkezdte vidéki körútját, amelynek első állomásaként a bretagne-i Rennes-be látogatott. Francia politikai körökben az utazást úgy tekintik, mint a tervezett népszavazási kampány megindítását. Csehszlovák—lengyel tárgyalások kezdődtek külügyminiszterhelyettesi szinten Varsóban a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről. A Saigon környékén felfedezett épülő föld alatti dzsungelkórház — hírügynökségi jelentések szerint — nagy aggodalommal tölti el az amerikai katonai vezetőket. Ugyanis miközben egyre több nyilatkozat hangzik el annak lehetőségéről, hogy a saigoni rezsim katonasága már tehermentesíteni tudja az amerikai csapatokat, most a kórház méreteiből, amely egy teljes partizánhadosztály ellátását biztosíthatta volna, arra következtetnek, hogy újabb támadó hadműveletekre készül a DNFF. Amennyiben ez bekövetkezik, nem lehet szó az amerikai csapatok kivonásáról.A közel-keleti helyzettel foglalkozik a jugoszláv Vjesnik pénteki száma, amely a többi között ismerteti a szíriai sajtóban közölt iraki diákok nyilatkozatát. A Damaszkuszban tanuló egyetemisták szerint az iraki haladó erőknek össze kellene fogniuk a jelenlegi rendszer megdöntésére. A bagdadi kivégzésekről nyilatkozott újságíróknak az iraki tájékoztatási miniszter. Kijelentette, hogy az iraki hatóságokat a kivégzések során semmiféle faji gyűlölködés nem vezette, hanem az országban működő, Izraelnek kémkedő csoport felszámolása volt a cél. Egyben bejelentette, minthogy a szabotázsakció és a kémtevékenység tovább folytatódik, újabb perek és kivégzések várhatók. Azt iraki lapok a jelenleg folyamatban levő bírósági tárgyalásokon elhangzott vallomások alapján a kémek tevékenységét Nagy-Britanniával is kapcsolatba hozzák, anélkül, hogy ezt részletesen magyaráznák. Az Al Ahram mai számában az Egyesült Államok közelkeleti politikájával foglalkozik, s megállapítja, hogy a feszültség enyhülése nagymértékben függ Nixon kormányának további lépéseitől. Hiszen, ahogy az újság írja, az Egyesült Államok az egyetlen hatalom, amely tényleges nyomást gyakorolhat Izraelre. Ugyancsak a kairói lap számol be azokról a hírekről, amelyek szerint Selepin, az arab szakszervezeti kongresszuson részt vevő szovjet küldöttség vezetője, fontos, a közel-keleti konfliktussal foglalkozó üzenetet hozott Brezsnyevtől Nasszer elnöknek. Ezt erősítik meg különböző hírügynökségi jelentések is, amelyek arról számolnak be, hogy Nasszer hosszasan tanácskozott Selepinnel az üzenet tartalmáról. vezető tagjának meggyilkolásáért. Musztafa Naszrat ezredest január 27-én meggyilkolva találták bagdadi lakásán. Még korábban a szíriai külügyminisztérium egy szíriai diplomata meggyilkolásával vádolta az iraki titkosszolgálat tagjait. A libanoni parlament 60 szavazattal 30 ellenében bizalmat szavazott Rasid Karami miniszterelnök 16 tagú kormányának. A miniszterelnök politikai expozéját, amelyben kormánya programját vázolta, csaknem 14 órás vita követte. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a program egyes pontjait és a kormány összetételét. Karami a kormány fő célkitűzésének az izraeli határ közelében elterülő falvak megerősítését és a hadsereg fejlesztését, Libanon védelmét, a többi arab országgal való katonai együttműködést tűzte ki. Előterjesztésében szerepelt még a törvényjavaslat, a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről Muhammed El Farra, Jordánia ENSZ-képviselője levelet intézett U Thant főtitkárhoz. Üzenetében felszólítja a világszervezet főtitkárát, hogy tekintettel a kialakult helyzetre, tegye meg a szükséges intézkedéseket az izraeli agresszió által sújtott lakosság helyzetének könnyítésére és mielőbbi hazatérésük elősegítésére. Folytatja munkáját az arab szakszervezeti kongresszus Gáspár Sándor felszólalása Kairóból jelenti az MTI. Az arab szakszervezetek kairói kongresszusán valamennyi felszólaló elítélte az izraeli agressziót és támogatásáról biztosította az imperializmus és cionizmus ellen harcoló erőket. Gáspár Sándor, a magyar delegáció vezetője, csütörtök délután felszólalt a tanácskozás plenáris ülésén. Kijelentette: meggyőződése, hogy a konferencia igaz ügy szolgálatában áll. Rámutatott arra, hogy nemcsak az arab dolgozókat, de az egész világ haladó közvéleményét is foglalkoztatja az a kérdés, miként lehet felszámolni az izraeli agresszió következményeit. A magyar szervezett dolgozók szolidárisak az arab népek harcával, mindenekelőtt azzal a törekvésükkel, hogy minél előbb eltüntessék az agresszió nyomait. A magyar delegáció vezetője egyetértését fejezte ki azokkal, akik harcra szólítottak a cionizmus, az amerikai imperializmus ellen. Rámutatott arra, hogy a cionizmusnak osztályalapja van. Ez az alap pedig burzsoá jellegű. Hangsúlyozta, hogy nem elég azonban csak a cionisták ellen fellépni, és hogy egységesen kell harcolni a nemzetközi burzsoázia minden kísérletével szemben. Meggyőződésünk, hogy az arab nemzet igaz ügye előbb-utóbb győzedelmeskedni fog éppúgy, mint a világ valamennyi népének a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harca. Vidéki körútjának első állomásán tüntetők fogadták de Gaulle elnököt Rennes-ből jelenti az AP és a Reuter. De Gaulle tábornok pénteken délután — háromnapos bretagne-i látogatása keretében — különrepülőgépen Rennes-be érkezett. Az államfőt nagy tömeg várta. De Gaulle a repülőtérről egyenesen a városházára hajtatott. Mint a hírügynökségek megjegyzik, de Gaulle érkezését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg, tekintettel a bretagne-i „autonomisták” tevékenységére, akik közül az utóbbi napokban többeket le is tartóztattak. Incidensek zajlottak le Rennes főterén, miközben de Gaulle elnök a városházán tartózkodott. A többezres tömeg két táborra oszolva tüntetett: egy része de Gaulle ellen, ökölrázások és sértegető szavak kíséretében, a másik része de Gaulle mellett, az elnököt éltetve. Verekedés tört ki a két tábor tagjai között és csak a rohamrendőrség közbelépése akadályozta meg a tüntetés elfajulását. A tüntetés után de Gaulle a városháza épületéből távozva látszólag tudomásul sem vette a történteket. Hírügynökségek jelentették, hogy az elnök érkezése előtt a kijelölt útvonalról több vörös és fekete zászlót távolított el a rendőrség. A repülőtérről a városba vezető utat ismeretlen tettesek több szakaszban olajjal öntötték le. Az olajat seprőgépekkel távolították el Az elnök mostani utazása során három nagyvárosban, Rennes-ben, Brestben és Quimperben tesz látogatást. A háromnapos utazás alkalmával a francia elnök egyetlen nyilvános beszédet kíván mondani, és ez vasárnap délelőtt 11 óra 30 perckor, a körutazás befejezéseként, Quimperben fog elhangzani. A Szövetségi Gyűlés bizalmat szavazott a kormánynak Bilak és Cisar beszéde A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés ülésszakának utolsó napján, a kormány programnyilatkozatának vitájában felszólalt Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja. Beszédében Bilak szólt azokról az erőkről, amelyek gyengítik a feladatok végrehajtásához szükséges fegyelmet és zavarják a nyugalmat. Alighogy a KB vagy a kormány megjelöli a további teendőket — mondotta —, a szocialistaellenes erők azonnal olyan akciókat kezdeményeznek, amelyek elterelik a dolgozók figyelmét a helyes politikától. Bilak szólott arról is, hogy sokan augusztus után sem tanultak semmit. Ezek az emberek arra törekednek, hogy a társadalom a bizonytalanság állapotában éljen, megsértik