Magyar Nemzet, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
Szombat, 1969. február 1- Az EI&FM Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit; továbbá: — felhatalmazta a Minisztertanácsot a legelő és apaállat-gazdálkodás rendjének szabályozására; — a Komárom megyei 9. számú országgyűlési választókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői hely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki; — a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosítással és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátással kapcsolatban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Fokozza termelését a KGST-országok gépipara A KGST végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott, amelyben a szakosítás továbbfejlesztését ajánlja a tagországoknak. A határozattal kapcsolatban György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes a következő tájékoztatást adta. Az ülés egyik fontos napirendjeként a Gépipari Állandó Bizottság beszámolt munkájáról. A tagországok gépipara az elmúlt időszakban fokozta termelését, 1967- ben 2,1-szer annyit gyártott, mint 1960-ban. Az együttműködés eredményeként országaink a KGST-államokból biztosítják a gépipari berendezések mintegy 70 százalékát, az ajánlások egy része azonban nem realizálódott, s emiatt kénytelenek vagyunk a berendezések, gépsorok egy részét Nyugatról vásárolni. A végrehajtó bizottság felhívta a tagországok figyelmét, hogy közvetlen szerződéskötésekkel „szentesítsék” az ajánlásokat, s hogy fokozzák a műszaki tudományos együttműködést. Bővült a választék, de a hiánycikkek száma is növekedett A KPVDSZ az utóbbi hónapokban többször is foglalkozott a fogyasztás és az áruforgalom alakulásával. Tapasztalatai szerint a lakosság ellátása általában megfelelő, bővült a választék, de újabb hiánycikkek is jelentkeztek. Egyes húskészítményekből , füstölt, főtt húsokból, szalonnafélékből nem tudták folyamatosan kielégíteni az igényeket. A ruházati cikkek közül például a korszerű szintetikus anyagokból készült felsőruhákból volt hiány, változtalanul hiányzott a vékonyszálú szembiztos női harisnya. A csecsemő-, gyermek- és serdülőkorúak ruhaellátása sem megfelelő. A vegyesipari cikkek között is sok a hiánycikk. A cipőkre vonatkozó panaszok kiküszöbölésére a Centrum Áruházak és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat megállapodást kötött, hogy a jövőben szigorú minőségi követelményeket támasztanak és a nem megfelelő árut nem veszik át az ipartól. ülést tartott a KNEB Titkos választás a tsz-ekben A szövetkezeti demokrácia az önigazgatás erősítésére a tsz-törvény szerint a közös gazdaságoknál is bevezetik a titkos választást. A termelőszövetkezetek legfontosabb tisztségviselőit — az elnököt, az elnökhelyettest, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjait, valamint a területi szövetség küldötteit — titkos szavazással a küldött közgyűlésen kell megválasztani. Ugyanígy döntenek a termelőszövetkezetek legfontosabb kérdéseiben, például a szövetkezetek egyesülésének szétválásánál, megszüntetésénél. A tsz-törvény azonban nem adott útmutatást a választások lebonyolításához, ezért a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa összeállította a titkos szavazás rendjét. Az irányelvekben adott útmutatást a TOT elnöksége pénteki ülésén tárgyalták meg és elfogadták. A titkos szavazás rendjéről készült irányelveket minden termelőszövetkezethez eljuttatják. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken megvitatta és elfogadta az üzemegészségügyi ellátás programját. A fővárosban és kilenc megyében ipari vállalatoknál, a bányászatban és mezőgazdasági nagyüzemekben ellenőrzik a szakszervezetekkel együttműködve az üzemegészségügy helyzetét és a munkafeltételek egészségügyi vonatkozásait. A KNEB elfogadta a ruházati készletek alakulására ható tényezők vizsgálatának programját is. Részletesen elemzik majd az ipari és kereskedelmi vállalatok üzlet- és árpolitikáját, az érdekeltségi rendszert, és mindazokat a közgazdasági tényezőket, amelyek hatással vannak arra, hogy a lakosság keresletének megfelelő áruk legyenek az üzletekben. Megvitatták és elfogadták az általános és középfokú oktatás céljait szolgáló anyagi eszközök célszerű és gazdaságos felhasználásáról készült jelentést. Tárgyaltak az OTP személyihitelnyújtás rendszeréről, s a KNEB több javaslatot tett a kölcsönnyújtás továbbfejlesztésére. FEBRUÁRI MŰSOR A Vígszínház Bárban (XIII., SZENT ISTVÁN KRT. 16.) 1968 SLÁGERKOKTÉL FELLÉPNEK: Poór Péter Magay Klementina Payer András Mikes Éva Dániel Gabriella (sex-táncosnő) Konferál: Halmi Gábor Zene: Mártonffy trió Kerti Márta énekel Koreográfia: Weörös Boldizsár NYITVA: 22 ÓRÁTÓL REGGEL 4-IG ASZTALFOGLALÁS: 118—20, HÉTFŐN MŰSOR SZÜNNAP Magyar Nemzet Dr. Tímár Mátyás látogatása Zala megyében Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Zala megyében. Csütörtökön Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság épületében megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd a délutáni órákban Nagykanizsán felkereste az Egyesült Izzó gyáregységét. Dr. Tímár Mátyás látogatása második napján, pénteken Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság épületében pártmunkásokkal, a társadalmi szervezetek képviselőivel és gazdasági vezetőkkel találkozott, s az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. M Maimra ás anti IP szóló ánnc-forgalmi jegyzőkönyvét Pénteken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság, és a Szovjetunió kereskedelmi küldöttségének a szívélyesség és a teljes egyetértés légkörében folytatott tárgyalásai. A tárgyalások eredményeként dr. Bíró József, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, a magyar küldöttség vezetője és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi forgalom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1969-ben a kölcsönös szállítások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalékkal növekszik és értéke eléri a mintegy 1,3 milliárd rubel összeget. A Szovjetunió változatlanul Magyarország fő kereskedelmi partnere, s több mint egyharmad arányban részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmában. A maga részéről Magyarország is az egyik vezető szerepet foglalja el a Szovjetunió külkereskedelmében. A jegyzőkönyvi megállapodás fontos lépést jelent Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi és gazdasági kapcsolatának további elmélyítésében és kiszélesítésében, az aláírt árucsere-forgalmi egyezmény továbbá tanúskodik a két ország baráti együttműködéséről és kölcsönös megértéséről. Az 1969. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv előírás nyozza a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szállítások növelését, a hosszúlejáratú megállapodásban rögzített mennyiségeken felül a magyar népgazdaság szempontjából fontos árukból. Magyarország 1969-ben különböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, személy- és tehergépkocsikat, valamint légiközlekedési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyanakkor autóbuszokat, hajókat, hírközlési berendezéseket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási árut szállít a Szovjetuniónak. Az 1969-re szóló megállapodás sikeres megvalósítása elősegíti a népgazdasági tervek teljesítését és mindkét ország lakossága szükségleteinek még teljesebb kielégítését. A választási rendszer továbbfejlesztésének kérdései Társadalmi fejlődésünk küszöbönálló eseményeinek előkészítéséhez kívánt hozzájárulni a Hazafias Népfront budapesti alkotmányjogi munkabizottsága, amikor megvizsgálta a választási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit. Indítványainak egy része már az 1969. évi időközi választások során megvalósulhat, míg a többi megvalósításához államhatalmi és államigazgatási szervek döntése szükséges. Új intézkedés vagy rendelkezés nélkül megvalósítható, hogy a megüresedett választókerületek betöltésekor az eddiginél gyakrabban állítsanak két vagy több jelöltet. Hasonló a helyzet azzal a javaslattal is, hogy azokat vegyék fel a jelöltlistára, akiket a jelölőgyűlés részvevőinek legalább 30 százaléka tanácstagnak javasol. Annak sincs akadálya, hogy az eddiginél jobban figyelembe vegyék a külső és belső kerületek eltérő sajátosságait, így például azokban a választókerületekben, ahol nagy bérházakban élnek az emberek, lakógyűléseken válasszanak küldötteket a választókerület jelölőgyűlésére. Széles körű társadalmi összefogás a Nemzeti Panteonért Pénteken a Hazafias Népfront Belgrád rakparti klubjában ünnepélyesen aláírták a Kerepesi temetőben létesítendő Nemzeti Panteon létrehozására hivatott szocialista társadalmi szerződést. A megállapodás értelmében az Eötvös Kollégium bentlakó egyetemi hallgatói kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Kerepesi temetőben nyugvó nagy halottainkról (mintegy kétezer közéleti személyiség, tudós, író, hadvezér, művész stb.) minden fellelhető életrajzi adatot összegyűjtenek és kartonokra vezetnek fel. E kartonok alapján döntenek később arról, hogy az elmúlt 130 esztendő halottai közül kiknek a síremléke, vagy szobra, illetve hamvai kerüljenek a megépítendő panteonba. ■ A szocialista szerződés másrészt írásba foglalja a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki kar geodézia szakos hallgatóinak a panteon létrehozásának előmozdítására tett önkéntes felajánlását. Eszerint az egyetemisták vállalták, hogy május 31-ig ugyancsak társadalmi munkában elvégzik a Kerepesi temető geodéziai felmérését és ezzel megteremtik a feltételét egy országos tervpályázat kiírásának. Ez a tervpályázat előzné meg közvetlenül a sírkert építésének régóta kívánatos megkezdését. Az ünnepélyes aláírás után dr. Éliás Lajos, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága mellett működő Nemzeti Panteon akcióbizottság vezetője ismertette a Kerepesi temető általános rendezéséért, a panteon létrehozásáért mai napig elvégzett munkát, és a közeljövő legfontosabb feladatait. Kiemelte a jelentős nemzeti ügy megvalósulásáért dolgozó gyetemisták nagy lelkesedését. Szép példája ez annak a ma már egyre szélesebb körben kibontakozó társadalminemzeti összefogásnak, amelynek — sok más feladatunk között — egyik nemes célja nemzeti panteonunk mielőbbi létrehozása. V. L. Meggyorsult az ügyek elbírálása felére csökkentek a panaszok Kedvezően hatott a tanácsok munkájára az új szabálysértési törvény bevezetése. Az első hónapok tapasztalatairól szólva a Minisztertanács tanácsszervek osztályán elmondták, hogy amíg 1968. október 1-én a községi tanácsok összesen 38-fajta szabálysértési cselekmény elbírálására kaptak új jogkört, s ma már a tanácsokhoz tartozó szabálysértési ügyek mintegy 80 százalékában hoznak döntést. A tanácsok jól felkészültek megnövekedett teendőikre, mintegy 2500 községben alakítottak szabálysértési bizottságot, öszszesen 25 000 ember bevonásával. Meghatározták, milyen ügyeket bízzanak a szabálysértési bizottságokra: általában a tulajdon elleni szabálysértéseket, az orvgazdaságot, a vásárlók megkárosítását, az időleges munkakötelezettség megtagadását. Az új szabálysértési törvény életbelépése óta eltelt négy hónapban gyorsabbá vált az ügyek elbírálása, megszilárdult a törvényesség és körülbelül felére csökkent a fellebbezések száma. Érdemes volt tehát azokra a szervekre bízni a döntéseket, amelyek a legjobban ismerik a körülményeket. Megállapították, hogy elvétve még előfordult bizonytalanság, határozatlanság, indokolatlan liberális, vagy túl szigorú bírságolás, s ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a járási tanácsok szakigazgatási szervei rendszeresen segítsék a községi tanácsok munkáját. Az új gazdaságirányítási rendszer a kölcsönös áruforgalom növekedéséhez vezetett Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírása után mondott beszédében Bíró József hangsúlyozta : " A magyar—szovjet áruforgalom fejlődésével kapcsolatban különösen ki kívánom emelni azt a tényt, hogy az előző két évben elért igen magas áruforgalmi szintet jelenlegi tárgyalásaink eredményeként nemcsak meg tudtuk szilárdítani, hanem áruforgalmunkat mintegy 7 százalékkal még növelni is fogjuk 1969 folyamán. A Magyarországon 1968- ban bevezetett, a gazdaságirányítási rendszerünket továbbfejlesztő új módszerek országaink gazdasági kapcsolatainak megerősödéséhez vezettek. Ezt meggyőzően bizonyítja kölcsönös áruforgalmunk igen jelentős növekedése és gazdasági kapcsolataink körének kiszélesedése az elmúlt év során. Ez alkalommal is hangot kívánok adni annak a meggyőződésemnek, hogy a Magyarországon bevezetett, a Szovjetunióban folyamatosan megvalósuló, a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését célzó és elősegítő új gazdaságirányítási módszerek és eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat gyors ütemben tovább fejlesSZÜk,ai v- A ■r.ry. Mit szállítunk, mit vásárolunk ? A kölcsönös érdekeken alapuló szocialista nemzetközi munkamegosztás és az ezen alapuló külkereskedelem elősegíti népgazdasági terveink megvalósítását. A magyar népgazdaság számára igen fontos az a tény, hogy a Szovjetunióban találnak piacot a magyar ipar legkülönfélébb termékei, mint például autóbuszok, motorvonatok, hajók, élelmiszeripari berendezések, híradástechnikai és műszeripari cikkek. Széles körű elismerésre találnak a szovjet lakosság körében a magyar könnyűipar termékei, valamint gyógyszereink. A nagy mennyiségben szállított magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek pedig — úgy vélem — méltó versenytársai a szovjet piacon más országok hasonló termékeinek. Iparfejlesztési céljaink megvalósítását szolgálják ugyanakkor a Szovjetunió által hazánkba exportált berendezések, gépek és ipari, valamint mezőgazdasági nyersanyagok és féltermékek. Igen nagy fontosságú számunkra a Szovjetunió által szállított jelentős volumenű nyersolaj, vasérc, kohókoksz, különféle színesfémek és ötvöző anyagok. Mezőgazdaságunk intenzifikálását segíti elő aSzovjetunióból vásárolt nagy mennyiségű traktor, mezőgép, továbbá a különféle műtrágyák, takarmányozási gondjainkat nagymértékben enyhíti a Szovjetunió nagy mennyiségű takarmánygabona szállításával. Végezetül szeretném ismét hangsúlyozni azt a meggyőződésemet, hogy az 1969. évi megállapodásunk sikeres megvalósítása újabb jelentős hozzájárulás országaink gazdasági kapcsolatainak további megerősítéséhez és a két ország baráti viszonyának elmélyítéséhez. Gyorsan fejlődnek kereskedelmi kapcsolataink Nyikolaj Patolicsev kiemelte: " Az évről évre aláírásra kerülő okmányok mind fontosabbá válnak országaink számára. Ez azzal függ össze, hogy a Szovjetunió és Magyarország között gyorsan fejlődnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Az elmúlt három év során átlagosan 12—15 százalékosan növekedett külkereskedelmi forgalmunk, s igen magas szintet ért el. Ez jó dolog. Ugyanakkor elégedetlenek is vagyunk, mert mindig többet szeretnénk elérni, s ez önöknél is ugyanúgy van, mint minálunk. — Munkánk eredménye nagyon biztató. Külkereskedelmi kapcsolataink igen fontos szerepet töltenek be a két ország életében. Nem csupán a külkereskedőket érintik ezek a kapcsolatok, hanem azokat is, akik megtermelik a leszállítandó árukat, s azokat is, akik majd felhasználják, így tehát az egész szovjet nép közvetlenül érdekelt abban, hogy magas színvonalú árucikkeket állítson elő és időben szállítsa az adott esetben a Magyar Népköztársaságnak. Ez nagy felelősséget ró ránk a párt, az állam és a nép előtt, azt a felelősséget, hogy céltudatosan folytassuk munkánkat,s az elvtársi együttműködés és jó megértés szellemében valósítsuk meg mindazt, amit a most aláírt jegyzőkönyv tartalmaz.