Magyar Nemzet, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJAI A második negyedszázadban túj történelmünk új fejezetét írjuk: a második negyedszázadét Huszonöt esztendős országépítő munkájának megünneplése után a felszabadult nép ezekben a napokban újabb évek, évtizedek, új negyedszázad eredményein munkálkodik. Ahogy az országgyűlés ünnepi ülésén elhangzott beszédében mondta Kádár János: „Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek: a szocializmus építése új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy huszonöt éves munkánk eredményeire, vívmányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve, mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. Szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyar népre eredményekben gazdag évek, évtizedek köszöntenek, a nemzetre szép jövendő vár.” Ennek a jövőnek a körvonalait kísérelték meg felvázolni az évforduló tudományos tanácskozásain, publikációiban — a közgazdászoktól a vegyészekig — a különböző szaktudományok jeles képviselői az eljövendő évtizedekre, a negyedszázados fejlődés tapasztalatai, sikerei alapján. S a képzeletet mozdító olyan kérdésekre, hogy mi lesz negyedszázad múlva, milyen lesz az ország fél évtizeddel az ezredforduló előtt, 1995-ben — nem a sci-fik légvárakat építő ködös képzelgéseit mondták feleletül, hanem az öszszefüggően kidolgozott távlati koncepciók, fejlesztési tervek adataival, diagrammáival adtak megközelítő pontosságú, tudományos megalapozottságú választ jövendőnk kutatói. Mennyire más módon, más megközelítésből válaszolhattak a jövő kérdéseire, mint a negyedszázad előtti futurológusok — jóslataikra néhány napja emlékeztettünk e hasábokon —, akiknek derűlátóbbjai is évtizedekre becsülték akkor a háborús károk helyrehozásához szükséges időt. Az idő rendre rácáfolt jóslataikra: az ország alig fél évtized alatt elérte és túlhaladta a gazdaság háború előtti szintjét, s a további két évtized során felszámolva évszázados elmaradottságát, fejletlenségét, agrárjellegét, a gyengén fejlettek közül a közepesen fejlett országok kategóriájába, a gyorsan fejlődő, iparosodó szocialista országok sorába lépett, amelyekkel együtt, a fejlődés iramát tekintve, ma a világ élvonalában halad. Történelmünk új fejezetének lapjaira pedig már azt írja a megtervezett jövő, hogy a fejlesztés nyugodt, biztonságos, bevált arányainak érvényesítése révén, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelmet az eddigi évi ötszázalékos átlaggal gyarapítjuk, akkor húsz-huszonöt éven belül az elosztható javak, termékek és szolgáltatások tekintetében sarkára léphetünk a legfejlettebb, leggazdagabb európai országoknak — mint amilyen Svédország —, amelyekhez mérten nemzeti jövedelmünk szintje az utóbbi két évtizedben az egyharmados arányról már a felére emelkedett. Hasonlóan, ahogy a két világrendszer versenyében a Szovjetunió a gazdasági fejlettség valamennyi főbb mutatóját illetően elhagyja majd a vezető tőkés világhatalom, az Egyesült Államok színvonalát. A jövő kérdésére, hogy mi a biztosítéka előrehaladásunk tervezett, biztos ütemének, a szocialista rendszer fölényének és győzelmének, a bizonyosság válaszát a történelmi jelen tapasztalatai összegezik: a tudományos-technikai forradalom a társadalom forradalmi átalakulása talaján bontakozik ki ellenállhatatlanul a szocializmus világában, ahol a tudományos igazság a társadalmi érdekkel azonosul, ahol a tudomány termelőerővé válásának folyamata nem kényszerül az állammonopolista kapitalizmus profitérdekeinek Prokrusztész-ágyába. Ahol a tudomány nem szolgája a tőkének, hanem — Szoboljev akadémikus gondolatait idézve — szülőanyja a társadalmi haladásnak, a nép jólétének, a nemzeti felemelkedésnek. Ahol tudatosan tervezik a jövőt: város és falu, ipar és mezőgazdaság, fizikai és szellemi munka különbségének fokozatos és végleges megszüntetését. A negyedszázados holnaphoz a kulcsot tudományfejlesztésünk távlati koncepciója adja kezünkbe, meghatározva a népgazdaság szerkezetének arányos, intenzív, dinamikus változásait, kiemelve a szerkezeti átalakítás elsőrangú részfeladatait, azokat az ágazatokat, amelyek a gazdaság, a társadalom egészének harmonikus fejlődését biztosítják. Az energiahordozók hosszú távú átállítása szénhidrogénekre — földgázra, olajra —, atomerőművekre, megsokszorozza a gépgyártás, az élelmiszer-termelés, az anyagmozgatás villanyerő-ellátását, s a többi között megalapozza a modern vegyipar megteremtésének programját. A vegyipar hosszú lejáratú fejlesztési tervei teremtik meg a feltételeit a mezőgazdaság kemizálásának, amely egyszersmind a fehérjeprogram megvalósításának legfontosabb eszköze. A fehérjeprogram tudományos elképzeléseinek valóra váltása révén, az állati fehérjék, a hús, a tejtermékek, a tojás, nemkülönben a zöldség és a gyümölcs térhódításával népélelmezésünkben gyökeresen átalakul s a korszerű, egészséges táplálkozás színvonalára emelkedik élelmiszer-fogyasztásunk struktúrája. Ezzel párhuzamosan a jó minőségű, tartós termékek irányába tolódik el az iparcikk szükségletek kielégítése is. Nem szólva a hosszú távú lakásépítési irányelvek, vagy akár a közlekedéspolitikai koncepció kitűzött céljainak teljesítéséről, amelyek mérhetetlenül kedvezőbbre formálják az ország lakosságának mindennapi életét. Csakúgy, mint az elektronikus számítógépgyártás távlati elgondolásainak megvalósítása, amely alapját képezi mind a matematikai módszereket alkalmazó, biztonságos tudományos tervezésnek, mind a termelés fárasztó munkáját a gépekre hárító komplex automatizálásnak. Amikor a mai polgári filozófia futurológusai komputereiken beprogramozzák a negyedszázados jövendőről féltve tárolt információikat, eleve megrémülnek a kétségtelen eredménytől, s félelmüket, válsághangulatú szorongásaikat különféle konvergencia-elméletek csatornáin igyekeznek átplántálni a szocialista világra. Az emberiség elgépiesedésének, embertelen kiszolgáltatottságának, a technokrácia rémuralmának ördögét festik a falra. Ám aminek a bekövetkezése végzetszerűnek tűnik a kapitalizmus mohó „fogyasztói társadalmában”, a monopoltőke „jóléti” államaiban, mind az ellenkező előjelet kap a szocialista tulajdon alapján fejlődő társadalmakban, a szocializmus országaiban. A marcusei „egydimenziós ember” világa helyett itt az emberiség szabad társadalma épül, amelyben az elektronikus vezérlésű automatagépek, a tudomány és a technika vívmányai által felszabadított ember mind több szabad idejét szentelheti „a szellem napvilágánál” képességeinek, készségeinek, tehetségének kibontakoztatására. A marxizmus tudományának ezt a lenini igazságát írja megtervezett jövőnk, új történelmünk új fejezetének lapjaira — a második negyedszázad. Rajcsányi Károly Diplomáciai tanácskozások a közel-keleti válságról A magyar külügyminiszter Stockholmban A külpolitikai helyzet PÉTER JÁNOS stockholmi látogatása újabb bizonysága hazánk külpolitikai aktivitásának. A magyar külügyminiszter tárgyalásai bizonyára elősegítik a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Az is természetes, hogy a ma kezdődő tárgyalásokon a két külügyminiszter megvitatja az európai biztonság kérdéseit. A konferencia összehívásával a svéd kormány elvben egyetért, s nagy jelentőséget tulajdonít az értekezlet gondos előkészítésének. Az európai biztonsággal is foglalkozott a Pravda keddi számában megjelent cikkében Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára. A békés egymás mellett élés politikáját szolgálja „a Varsói Szerződés tagállamainak az európai biztonság szavatolására vonatkozó kezdeményezése” — írta Walter Ulbricht. Guatemalában továbbra is pánikhangulat uralkodik. Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön repül az országba. A Reuter iroda szerint Brandt kancellár washingtoni tárgyalásain az előre kidolgozott napirendet felborítja von Sprelt nagykövet meggyilkolása. A Brandt—Nixon találkozó egyik legfontosabb témája egyébként nyilvánvalóan a bonni kormány keleti politikája lesz. Kancellárként Brandt először látogat Washingtonba és tárgyal Nixon elnökkel; valószínű, hogy az eddigi lépéseket, valamint a jövőben megteendő intézkedéseket egyaránt megvitatja az elnökkel. Az elmúlt 24 óra tárgyalásai közül a közel-keleti válság szempontjából fontos Lisco amerikai külügyi államtitkár és Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet megbeszélése. Nyugati hírforrások szerint a szovjet nagykövet március 25. óta harmadszor találkozott ezúttal vezető amerikai diplomatával, összefüggésbe hozzák a tanácskozást — s ennek fényében fokozott jelentőséget tulajdonítanak a megbeszélésnek — Lisco küszöbön álló közel-keleti körútjával. A hét végén a külügyi államtitkár ellátogat Kairóba, Bejrútba, Ammanba és Tel Avivba. A négy nagyhatalom ENSZ-delegátusai New Yorkban ismét összeültek, hogy folytassák annak a memorandumnak az elkészítését, amely rögzíti az eddigi tanácskozásokon született eredményeket. Izraelben tartózkodik Hartling dán külügyminiszter, s tanácskozott Ebán izraeli külügyminiszterrel. A Reuter szerint Eban arra használja fel a megbeszélést, hogy megmagyarázza, miért ragaszkodik Izrael az arab országokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Csou En-laj kínai miniszterelnök befejezte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatását. Mint az MTI pekingi tudósítója beszámolt arról, Csou En-laj Szihanuk herceget támogató nyilatkozatot tett a KNDK fővárosában, s ennek nyomán Peking a kambodzsai válság egyik ideggócává vált, figyelembe véve azt is, hogy a hatalmától megfosztott kambodzsai államfő a kínai fővárosban élénk propaganda- és diplomáciai tevékenységet fejt ki. Ennek ellenére Kína a kambodzsai képviselet kérdésében mindeddig nem foglalt hivatalosan állást. A kínai fővárosban híresztelések terjedtek el a volt kambodzsai államfő esetleges hanoi látogatásáról. A herceg magántitkársága csupán annyit közölt, hogy jelenleg még Pekingben tartózkodik Szihanuk. A közlemény egyébként azt is magában foglalja, hogy a kambodzsai nép „az országon belül és kívül már megkezdte a harcot a Lón Nol—Sirik Matak-klikk elűzéséért”. Lón Nol tábornok a kambodzsai kormány elnöke, a U. S. News and World Reportnak adott interjújában azt fejtegette, hogy a kormány „kézben tartja a helyzetet”. Egyidejűen állást foglalt az amerikai—kambodzsai kapcsolatok javítása mellett. Péter János megérkezett Stockholmba Ma kezdődnek a magyar-svéd külügyminiszteri tárgyalások Péter János külügyminiszter kedden Torsten Nilsson svéd külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Stockholmba utazott. Az MTI hírmagyarázója írja: Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt — 1967. április 6—12 között — zajlott le a második világháborút követően a két ország külügyminisztereinek első találkozója. Ekkor járt hazánkban Torsten Nilsson svéd külügyminiszter, aki magyar kollégájával a két ország kapcsolatairól tárgyalt, s egyben az időszerű európai kérdésekről is véleményt cseréltek. Az ő látogatását viszonozza most Péter János külügyminiszter, akinek stockholmi útja lényegében folytatását jelenti a két ország között már hosszabb idő óta fennálló hagyományos kapcsolatoknak. A magyar—svéd diplomáciai érintkezés — a korábbi nál mélyebb és sokoldalúbb formában — már közvetlenül a háború befejezése után megindult. Az első svéd diplomáciai képviselő 1946 elején érkezett Magyarországra, s ettől kezdve fokozatosan rendeződött a svéd—magyar diplomáciai viszony. A két ország kapcsolatainak fellendülése az 1960-as évek elejétől számítható, erre az időszakra esik — egyebek között — a magyar Külügyminisztérium jószolgálati delegációjának stockholmi látogatása, majd ezt követően több miniszteri szintű személyes találkozóra, megbeszélésre került sor. A magyar—svéd kapcsolatok körébe tartozik a két ország fővárosának mindinkább elmélyülő együttműködése is. Ezt jelzik egyebek között a Stockholmban, illetve Budapesten megrendezett kiállítások, a két főváros vezetőinek személyes találkozói, valamint a kölcsönös delegációcserék. A magyar külügyminiszter mostani stockholmi látogatása után egyébként a hasonló szintű személyes kapcsolatok folytatódnak. A közeljövőben például a svéd kabinet két tagja — Holmquist építésügyi és Langé kereskedelmi miniszter — Budapestre érkezik, magyar kollégáik svédországi látogatásának viszonzására. Péter János külügyminisztert kedden Stockholm felé utaztában, a Berlin-schönefeldi repülőtéren Günther Kohrt külügyi államtitkár és az NDK külügyminisztériumának több vezető munkatársa, valamint dr. Nagy Lajos berlini nagykövetünk üdvözölte. Günther Kohrt államtitkár villásreggelin látta vendégül a magyar külügyminisztert. Barabás Miklós, az MTI kiküldött munkatársa jelenti: Kedden, 16.35 órakor szállt le télies napsütésben Stockholm Arlanda repülőterének hóborította fenyvesekkel övezett betonjára a repülőgép, amely Péter Jánost és kíséretét hozta. A magyar vendégek a fogadtatás után a Stockholmtól 38 kilométerre levő repülőtérről szálláshelyükre, a XVIII. században épült Hagra-kastélyba hajtattak. A kastély egyike a Stockholm környékén épült hat királyi kastélynak, III. Gustav építette. A kastély parkja az angol kertépítés remekműve. Kedden este Torsteh Nilsson a külügyminisztérium épületében díszvacsorát adott Péter János és kísérete tiszteletére. A hivatalos tárgyalások szerdán délelőtt kezdődnek. A kedd reggeli stockholmi lapok közül Svenska Dagbladet közölte Péter János fényképét, életrajzát és ismertette a látogatás teljes programját f • ’ 1 » r ' * * Közel-kelete Sisco—Dobrinyin találkozó New Yorkban Az Al Falah cáfolata arab—izraeli titkos megbeszélésekről A közel-keleti válságról tárgyalt hétfőn több mint egy órán keresztül Sisco amerikai külügyi államtitkár és Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagyköve te. A négy nagyhatalom ENSZ- fődelegátusai hétfőn New Yorkban újabb két és fél órás munkaülésen vettek részt, amelynek során folytatták az arab—izraeli konfliktus rendezését célzó négyhatalmi tárgyalások eddigi eredményeinek összefoglalását egy memorandum keretében. A találkozóra a francia ENSZ-nagykövet lakásán került sor. A fődelegátusok legközelebbi öszszejövetelüket csütörtökön tartják a szovjet ENSZ-delegáció székhelyén. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (Al Fatah) szóvivője hétfőn este erélyesen cáfolta azokat a hírügynökségi jelentéseket, amelyek korábban azt jelentették, hogy titkos tárgyalások kezdődtek az Al Fatah és az izraeliek között. A szóvivő kijelentette, hogy az AFP hírügynökség római forrásokra hivatkozó jelentése nem felel meg az igazságnak és „kétes eredetű”. Az Al Ahram című kairói lap értesülése szerint az egyiptomi hadsereg egy kémelhárító osztaga a megszállt Sinaifélsziget területén levő El Avish városban foglyul ejtett, majd titokban egyiptomi területre szállított egy izraeli ügynököt. Az arab származású ügynök a megszálló hatóságokkal működött együtt és a gerilláknak menedéket adó helyi lakosokról, valamint az arab partizáncsoportok tevékenységéről szolgáltatott ki adatokat megbízóinak. Ali el Mogi, akit hamarosan haditörvényszék elé állítanak, egyike volt a megszállt területeken működő kollaboránsoknak, akik valamennyien számíthatnak arra, hogy az egyiptomi igazságszolgáltatás lesújt rájuk. Egy Tel Aviv- szóvivő közlése szerint izraeli harci repülőgépek kedden néhány napos szünet után támadást intéztek egyiptomi célpontok ellen a Szuezi-csatorna középső és déli szektorában. A szóvivő szerint az izraeli gépek sértetlenül tértek vissza. Abba Eban izraeli külügyminiszter kedden a párja