Magyar Nemzet, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

Irm 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1972. június 24 XXVIII. évfolyam 147. szám Törvényt alkotott az országgyűlés a bíróságokról és az ügyészségről Az országgyűlés pénteki vitája — a korábbi gyakorlattól el­térően — nem expozéval vagy bizottsági előterjesztéssel kez­dődött, hanem a felszólalásra jelentkezett soron következő kép­viselők kaptak mindjárt szót Apró Antaltól, az országgyűlés elnökétől és fejtették ki véleményüket az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagjai és a miniszterek. A vitában szó esett a tanácsok önállóságának tapasztalatai­ról, azokról a tényezőkről is, amelyek gátolják őket a hatéko­nyabb községfejlesztési munkában. Többen hangot adtak vá­lasztóik ama igényének, hogy a kormány szigorúbban ellen­őrizze a fogyasztási cikkek árait. Az óvodai férőhelyek növe­lését is sürgette néhány képviselő, miközben rámutattak arra, a megoldást nemcsak a költségvetéstől várják, hanem területük vállalatai, tanácsai is jelentős összegeket áldoznak e cél meg­valósítása érdekében. Miután a költségvetéshez több képviselő nem kívánt hozzá­szólni, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott javaslatokra, észrevételekre. Elmondotta egyebek között: a fel­szólalások is tükrözik, hogy a vállalatoknál, intézményeknél egészséges türelmetlenség nyilvánul meg, hogy a költségvetést minden vonatkozásban hatékonyan használják fel. A pénzügyminiszter válasza után Korom Mihály igazságügy­­miniszter expozéja következett a bíróságokról szóló törvény­­javaslat tárgyában. Dr. Biczó György szegedi képviselő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója arra mutatott rá: a bíróságokról szóló törvényjavaslat — a bizottság vitája sze­rint is — kiváló alkotás, jól segíti, kellően védi majd hazánk­ban a szocialista építést. A következő napirendi pont az ügyészségről szóló törvény­­javaslat tá­gyalása volt. A javaslatot dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke terjesztette elő. A vi­tában dr. Szénási Géza, a legfőbb ügyész, dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő, valamint Benkei András belügyminiszter kért szót, fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki. Mindenekelőtt azok az intézkedések, ame­lyeknek célja a nagyobb terv­­szerűség biztosítása, a rendte­remtés a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések, amelyeknek a jövedelem­aránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok meg­szüntetése volt a céljuk. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter fő­leg azokat emelte ki, amelyek a múlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra irányították a figyelmet: mely területen nem használták fel elég haté­konyan az anyagi erőforráso­kat, hol gazdálkodtak rosszul, milyen módon lehetne éssze­rűbben elosztani az anyagi esz­közöket. Behatóan foglalkozott a ta­nácsi gazdálkodás helyzetével, problémájával. Hangsúlyozta, nagyobb figyelmet kell fordí­tani az anyagi eszközök elosz­tásánál az egyes megyék, terü­letek gazdasági szerkezetére, az ott kialakított helyi szer­vekre.­­ Ebből a szempontból fő­leg az olyan megyék gondjai reálisak, mint Nógrád vagy Komárom megye, ahol egyfelől a gazdasági szerkezet átalakí­tása megy végbe, másfelől a mezőgazdasági háttér sem a legkedvezőbb. Emiatt ezekben a megyékben a gazdaságból származó jövedelem sem olyan mértékű, mint az ország egyéb részein. Erre a problémára na­gyobb figyelmet kell fordítani. A továbbiakban a pénzügy­­miniszter a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos észre­vételekre válaszolt.­­ Hang­súlyozta, biztosítani kívánják, hogy a szarvasmarhatartás jö­vedelmezősége az állattenyész­tés egyéb ágaiban elért bevé­teli színvonalat teremtse meg az üzemeknek. Szólt a minisz­ter a szőlőtermelés gazdasá­gosságáról, a szőlőtelepülések felújításának­­anyagi fedezeté­ről, valamint a mezőgazdasági nagyberuházások helyzetéről. Népgazdaságunk helyzetéről szólva hangsúlyozta: figye­lemreméltó a termelékenység javulása, valamint a kivitel és a behozatal arányának alaku­lása. Gond viszont, hogy az ipari termelés üteme egy-két területen lassúbb, mint a ko­rábbi években. A miniszter arra kérte az országgyűlést, fogad­ja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a par­lament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedé­si tervet készít és fogad majd el. Az észrevételekre visszatér­nek. Végezetül a pénzügyminisz­ter kérte az országgyűlést, hogy a múlt évi költségvetés teljesítéséről szóló törvényja­vaslatot és válaszát fogadja el. Az Országgyűlés a törvény­­javaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott ere­deti szövegben, egyhangúan elfogadta. A költségvetési vita második napja Az országgyűlés péntek dél­előtti ülésén Apró Antal elnök­letével folytatta az 1971. évi költségvetés végrehajtásának vitáját. Nehezen tart lépést a ma­gyar egészségügy a tudomány fejlődésével — mondta felszó­lalásában dr. Petri Gábor Csongrád megyei képviselő, s bizonyos intézkedéseket sür­getett a rendelők túlzsúfoltsá­gának megszüntetésére és a rendelőintézetek színvonalának emelése érdekében. Szólt arról, hogy statisztikai adatok sze­rint 1971-ben 1 200 000 ember vette igénybe a kórházak be­tegellátását, s a rendelkezésre álló kimutatások szerint min­den magyar állampolgár több alkalommal járt az érintett esztendőben körzeti orvosnál, illetve rendelőintézetben. Szer­vezési intézkedéseket javasolt e szemmel láthatólag visszás helyzet változása érdekében, hangsúlyozta, hogy az orvosok adminisztrációs teendőit pon­tosan a hatékony gyógyítás ér­dekében csökkenteni kell. Szólt az öregek helyzetéről, frappáns bibliai idézettel igazolta, hogy az idős generáció védelmének kérdése és kényszere csöppet sem újkeletű. Javasolta, hogy az idős, többnyire beteg, egye­dülálló emberek gondozásának ügyét a kormány vizsgálja fe­lül és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A következő felszólaló Ru­­bóczki Istvánná, Szabolcs-Szat­­már megyei képviselő, az or­szág különböző tájai között még ma is létező egyenlőtlen­ségekről beszélt. Felhívta a fi­gyelmet a Nyírség bizonyos szempontból — a kétségkívül végbement fejlődés ellenére is — elmaradott helyzetére. Az árak és bérek alakulásá­ról s az e téren szükséges ten­nivalókról beszélt felszólalásá­ban Cserna Sándor Baranya megyei képviselő. Ebből a szempontból elemezte a mun­kaerőhelyzetet is. Hangsúlyoz­ta, hogyha egyes üzemek külö­nös gondot fordítanának a la­kásépítkezésekre, fokozottan támogatnák dolgozóik otthon­teremtő szándékát, ez a mun­kaerőhelyzetre is lényegesen és kedvezően kihatna. Az alsó és középfokú oktatás kérdéseivel, fejlesztési lehető­ségeivel foglalkozott felszólalá­sában Pakurár Miklósné, Haj­­dú-Bihar megyei képviselő. A mezőgazdaság állami tá­mogatásával kapcsolatban tett észrevételeket Horváth László téeszelnök, Somogy megyei képviselő. Kiemelte: nagyon fontos a mezőgazdaságban a tartalékok képzése, mert e nél­kül elképzelhetetlen a felké­szülés az elkövetkező beruhá­zásokra, a további fejlődésre. Kicsi a termelőeszközök ke­reskedelmi választéka, a keres­kedelmi vállalatok a vevők el­látását gyakran alárendelik sa­ját pénzügyi és gazdasági érde­keiknek — mondta felszólalá­sában Pázsit Árpád budapesti képviselő. Elsőrendű fontossá­gú a bő készletekkel rendel­kező, gyorsan szállító keres­kedelmi vállalatok létezése. Éppen ezért felszólalásában ja­vaslatot tett: a termelőeszköz­kereskedelmi vállalatok adó- és hitelrendszerének felülvizs­gálatára, valamint az állóesz­közökre vonatkozó rendelkezé­sek felülvizsgálatára. A pénzügyminiszter összefoglalója Mivel az elmúlt évi zárszá­madásról szóló jelentésekhez újabb hozzászólást nem jelen­tettek be, az elnök a vitát le­zárta és dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta a szót, aki összegezte a vita ta­pasztalatait. A bevezetőben megállapí­totta, hogy a képviselők hozzá­szólásai is egyöntetűen tükröz­ték: gazdaságunk általános DR. KOROM MIHÁLY: Az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálja az új törvény Ezután napirend szerint kö­vetkezett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter terjesztette be a törvényja­vaslatot. A bevezetőben hangsúlyoz­ta, hogy az alkotmányban fog­lalt rendelkezésekkel össz­hangban dolgozták ki a tör­vényjavaslatot. E munkála­toknál az államérdek és a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelmé­nyei szolgáltak alapul. Megál­lapította, hazánkban szilárd a törvényes rend. A bíróságok és a döntőbi­zottságok elmúlt évi tevékeny­ségét elemezve hangsúlyozta, hogy évente csaknem százezer büntető és kétszázezer polgári peres ügy indul a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 ezer, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig 14 ezer munkaügyi vitá­ban hoztak határozatot.­­ A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszol­gáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. Arról is szólt, hogy az igaz­ságügyi hatóságok vezetői és munkatársai alapjában jól és becsülettel teljesítik kötelessé­geiket. Hangsúlyozta:­­ az igazság­szolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja érvényre a törvényjavaslat azzal is, hogy az eddigi államigazgatási jel­legű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ez­zel a szabályozással jelenté­keny mértékben egyszerűsít­jük és áttekinthetővé tesszük az igazságszolgáltatási szerve­zet rendszerét, megszűnnek a párhuzamosságok, a szétta­goltságok. — Meggyőződésünk — mon­dotta ezután a miniszter —, hogy a javasolt megoldások nemcsak az igazságszolgáltatás egységét, a bíróságok hatéko­nyabb irányítását segítik elő, hanem hasznára válnak az ál­lampolgároknak is, akiknek az igazságszolgáltatás körébe tar­tozó ügyeikkel nem kell a kü­lönféle fórumok útvesztőiben bukdácsolniuk. — A bíróságok állami szer­vezetünkben különleges helyet foglalnak el. Különleges hely­zetük nem valami kivételezett­­ségből, hanem a bírói függet­lenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pon­tosan szabályozni. — A törvényjavaslat lehető­vé teszi, hogy az eljárási tör­vényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács he­lyett elsőfokon egyesbíró hoz­zon döntést. — Bizonyos — mondotta a miniszter expozéja befejező részében —, hogy az új bíró­sági törvény, valamint a hoz­zákapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása elősegíti igazságszolgáltatá­sunk további fejlesztését. A bírói testület minden tagja és valamennyi dolgozóink is még felelősségteljesebben és szín­vonalasabban teljesíti meg­tisztelő feladatát társadal­munk javára és népünk meg­ elégedésére. A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavasla­tot az Országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Védeni és biztosítani az állami gazdasági és társadalmi rendet Dr. Biczó György (Szeged, 1. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója beszédében kiemelte: a bírósá­gokról szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában az az egy­öntetű vélemény alakult ki, hogy a tervezet kiváló alkotás, híven tükrözi népköztársasá­gunk alkotmányának 5. feje­zetében megfogalmazott elve­ket. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság álláspontja szerint a törvény — amennyi­ben azt az országgyűlés szen­tesíti — jól segíti, kellően vé­di majd hazánkban a szocia­lista építést.­­ A törvényjavaslat egé­szén végigvonul az a követke­zetes elv, hogy a bíróságok sa­játosságait az államélet, a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésének, kiszélesítésének folyamatába ágyazza. Bírósá­gi törvényről lévén szó, ért­hető, hogy a javaslatban a proletárdiktatúrának azok az elemei kaptak nagyobb hang­súlyt, amelyeknek célja alkot­mányunk szerint: védeni és biztosítani az állami, gazda­sági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvé­nyes érdekeit, büntetni a bűn­­cselekmények elkövetőit. A bí­róságokról szóló, még érvé­nyes törvény csaknem két év­tizedes, s elmondhatjuk, hogy jól szolgálta társadalmunk fej­lődését. A szocialista építés mai és jövőbeni időszaka azon­ban új követelményeket, új igényeket támaszt a bíróságok tevékenységével szemben is. Dr. Biczó­k"György a továb­biakban arról beszélt, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság néhány módosító ja­vaslatot tett, ezek azonban nem változtatnak a törvény lé­nyegén, csupán teljesebbé te­szik a törvényt.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusá­nak határozatai világosan utalnak arra, hogy a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, amely az állampolgári fegye­lem és felelősségérzet, a szo­cialista közgondolkodás erő­södésével, a jogok törvényes védelmével realizálódtak. Ez megkívánja az igazságszolgál­tatás hatékonyabbá tételét — a szándék egyértelműen ki­csendül a törvényjavaslatból. A szocialista demokrácia által biztosított jogok védelme és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása igazságszolgáltatá­si feladat, olyan teendő, ame­lyet szocialista államban ki­zárólag a bíróságok végeznek.­­ A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladata nagy követelményeket támaszt az igazságszolgáltatás szerve­zetével szemben is. A törvény­­javaslat éppen ezért nagy súlyt helyez a nép részvételét bizto­sító ülnökrendszerre. A népi ülnököknek az igazságszolgál­tatásban való részvétele társa­dalmi szempontból is rendkí­vül jelentős, hiszen ítélkezé­seikben kifejezésre jut a tár­sadalom jogtudata, s az ülnö­kök, a bíróságokon szerzett ta­pasztalataikkal segítik a tár­sadalmi tudat formálását is. Dr. Biczó György a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság nevében a beterjesztett törvényjavaslatot a módosítá­sokkal együtt elfogadásra ajánlotta. A bíróságokról szóló tör­vényjavaslat vitájában első­ként dr. Lakatos Pál József Komárom megyei képviselő szólalt fel, kiemelve a javas­latnak azt a pontját, amely a törvények tiszteletét hang­súlyozzák. Megállapította: az új szabályozás keretei között a bíróságok ezután még na­gyobb társadalmi nevelő ha­tást fejthetnek ki. A törvényjavaslat egyértel­művé teszi, hogy milyen ügyek tartoznak a bíróságra és mi­lyenek nem — hangsúlyozta dr. Nezvál Ferenc Zala megyei képviselő. Rendszerünk de­mokratizmusának a fejlődése­ként értékelte azt a módosí­tást, hogy a jövőben a bírói tisztséget választás útján töltik majd be. Ebédszünet következett, majd dr. Beresztóczi Miklós elnökletével folytatta munká­ját az országgyűlés. DR. SZAKÁCS ÖDÖN: A bírósági hatáskör szélesítése a szocialista törvényességet erősíti A délutáni ülés dr. Szakács Ödön felszólalásával folytató­dott. A Legfelsőbb Bíróság elnöke beszéde elején hangsúlyozta: " Az államélet továbbfej­lesztésének igénye nem elégít­hető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül. Ennek pe­dig alapvető feltétele a jog­szabályok helyes alkalmazását biztosító bírósági szervezet megteremtése. A továbbiakban arról szólt, hogy a javaslat lényegesen ki­szélesíti a bírósági hatáskört, egyrészt az eddigi gazdasági döntőbizottsági eljárásra tar­tozó ügyekben a közvetlen bí­rósági hatáskör megállapítá­sával, másrészt a megelőző el­járást követően a munkaügyi vitáknak bírósági útra utalá­sával. Szélesedik a bírósági hatáskör azzal is, hogyha a bí­rósági útra tartozó ügyben­­ eljárást megelőzően más sz járt el, és a bírósági utat a f­­ek nem vették igénybe. A­­ szerv által hozott jogerős ha­tár­ozat ellen emelt ügyész, óvásnak helyt nem adó hatá­rozat esetén is lehetőség van a bíróság igénybevételére. A bírósági hatáskör szélesí­tése megfelel az igazságszol­gáltatás egységesítését célzó törekvéseknek, szervezetileg is elősegíti az egységes jogértel­mezést és jogalkalmazást, meg­teremti az alapot az elvi irá­nyítás egységesebbé tételéhez, mindezek folytán a szocialista törvényesség erősödését szol­gálja. A továbbiakban elmondotta: " A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiumo­kat alkotnak, tehát az egyes

Next