Magyar Nemzet, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

E . , m x Mii rii/ar Máim fi! 11 Ilii W i­a‘I 11#. i­^ I VXVIII. évfolyam JJJIj’JL 1 & 2««.szám ' A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Számvetések idején „Előbb számolni kell, az­tán gazdálkodni. Számolni a lehetőségekkel, az időjá­rással, a körülményekkel, sok mindennel..Egy kis bakonyi szövetkezetben mondta ezt az elnök a mi­nap, amikor ott jártam, és az iránt érdeklődtem, ho­gyan is lépnek most to­vább? Ők már tudják Szent­­g­álon, s tudják sok száz más községben is szerte az or­szágban, hogy alapos szám­vetés nélkül csak vakon ta­pogathatnak előre, és nem biztos, hogy célhoz érnek. Sőt egészen biztos, hogy nem érnek célhoz. Aki nem számol, azt meg­lepetés érheti, aki­ nem tud­ja, merre tart, az eltévedhet, aki nem méri fel saját ere­jét, képességeit, az feleúton elfáradhat. Nem úgy van most, mint régen, amikor csak az volt a parasztember feladata, hogy földbe tegye a magot, hogy betakarítsa a termést, aztán ilyenkor, de­cember közepe táján, leöl­je a disznót, és várja a ha­vat, a hideg zimankót. A közös nagygazdaságok korszerű termelését össze kell hangolni az igényekkel, a népgazdaság szükségletei­vel, az exporttal, mert csak így lehet megteremteni a gazdasági egyensúlyt. És egyáltalán nem hangzatos kijelentés az, hogy ennek az egyensúlynak a megtartása sokszor egy-egy termelőszö­vetkezeten is múlik, azon, hogyan számoltak, hogyan terveztek valahol egy du­nántúli vagy tiszántúli falu­ban. Figyelembe vették-e az adottságokat, és azokat a lehetőségeket, amelyeket a különböző határozatok és rendelkezések biztosítanak? Hogy világosabb legyen az út, amelyen járni kell, határozottabbak a körvona­lak, ahhoz nagy segítséget nyújtott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának nemré­giben megjelent állásfogla­lása a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról. Tenniva­ló van bőven az élet minden területén. A mezőgazdasági termelésben nagyon jó ered­ményeket értünk el, az el­múlt két évben tervezett, évi 3,6 százalékkal szemben évi 4,6 százalékot, tehát egy százalékkal többet, s ez je­lentős eredmény. Megoldot­tuk a korszerű kukorica­termesztést, nagy eredmé­nyeink vannak a baromfi- és sertéstenyésztésben. Ezzel azonban korántsem elégedhetünk meg, tovább k­ell lépni a termelés növe­inek útján, és az eddigi dmér­yek megőrzése mel­­ett nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni. A növényter­mesztésben a cukorrépa-, a dohány- és a zöldségter­mesztés, az állatenyésztés­­ben pedig a szarvasmarha­tenyésztés, a hús- és a tej­termelés erőteljes fejleszté­se és gazdaságosabbá tétele a fő feladat — mondja az állásfoglalás, amely felhívta a figyelmet azokra a tenni­valókra, amelyekre a jövő­ben nagyobb figyelmet kell összpontosítani. És amikor ezzel kapcsolat­ban a szentgáli Hunyadi Tsz elnöke szavait idéztem, nem­csak a kiragadott példa ked­véért tettem, hanem azért,­­mert a jövő útjának szilárd ,m­alóságburkola­ta* a tehető­ s­ségekkel, a körülményekkel való számvetés. Folytathat­nám az idézetet azzal, amit az elnök később mondott, a majorságot jártunkban: „Úgy oldottuk, meg a fel­adatokat, hogy azok elvég­zése ösztönözzön is ..Te­hát a tervek megvalósítása több jövedelmet jelentsen a tagoknak. Mert a szövetke­zetek tagságát nemcsak a kereslet kielégítése ösztönzi jobb munkára, hanem az, ha ezért a munkáért ők maguk is többet kapnak, ha ezáltal jobban élnek. Ezért kell számvetést készíteni, ezért kell számolni a körülmé­nyekkel, a lehetőségekkel. Szentgáton például a háztá­ji tehenészet évente 3000 fo­rinttal jövedelmez majd többet a tej árának feleme­lésével. A szarvasmarha­program megvalósítása a közös gazdaságban pedig több mint egymillió forint többletjövedelmet eredmé­nyez, ami szintén a tagság keresetét növeli. A fejlesztést alapos szám­vetés után határozták el, és csupán saját erejükre tá­maszkodva. Nem építenek drága istállókat, csak amennyire az erejükből fut­ja, átalakítják a régit, fel­használják a megüresedett sertéstelepet, rideg tartásr­a rendezkednek be, lucerna­­szárító építésével oldják meg a takarmányozási prob­lémákat, s átalakítják a ve­tésszerkezetet is. Bizonyára nemcsak a pél­dának említett bakonyi fa­luban gondolkoznak így, az állásfoglalás megjelenése óta az ország sok száz falujá­ban, több ezer szövetkeze­tében ülnek le a vezetők, hogy meghányják-vessék a lehetőségeket, és számolva az adottságokkal, kijelöljék az utat, amely a feladatok megvalósításához vezet. A számvetések napjai ezek a decemberi napok, amikor már kint a határban el­csendesedik a munka. El­mondhatjuk, hogy befejező­dött az az országos méretű nagy hadművelet is, amely több mint száz napig tar­tott. Kéthetes késedelmet kel­lett behoznia a mezőgazda­ságnak, olyan roppant nagy feladatok teljesítése mellett, mint amit kétmillió-három­százezer hektár kapásnö­vény betakarítása, több mint másfél millió hektáron a ka­lászosok elvetése, a cukor­répa, a rizs begyűjtése, a szőlő, a gyümölcs és a zöld­ség leszüretelése jelentett. Lassan elcsendesedik a határ, már csak az őszi mélyszántást végző trakto­rok berregése veri fel az őszi csendet. Földben van a kenyér magja, a borok ki­forrottak a pincében, szá­rad a kukorica a górékban. Az ország közvéleménye most elismerését fejezi ki a mezőgazdaság dolgozóinak, megköszönve a becsületes helytállást, a lelkes áldozat­­vállalást. Nagy erőpróba volt, de a szorgalom, az ösz­­szefogás legyőzte az időjá­rás viszontagságait, úrrá lett a nehézségeken. Ez pedig azt is bizonyítja, hogy a mező­­gazdaság képes az előtte ál­ló kongresszusi feladatok si­keres megoldására is, hoz­zájárulva ezzel az ország még jobb ellátásához. Ilés Sándor Allende Moszkvában Megkezdődtek a szovjet-chilei tárgyalások A küilpolitikai helyzet­ ­ A SZOVJET FŐVÁROSBA ÉRKEZETT Allende chilei elnök. A vnukovói­ repülőtéren Alekszej Koszigin és Nyiko­­laj Podgornij fogadta a chilei államfőt. Salvador Allende kör­útja alkalmából több országot keres fel, s felszólalt az ENSZ- közgyűlés vitájában is. A szerda reggeli Pravda üdvözölte és terjedelmes cikkben méltatta az elnök, tevékenységét; mint a lap írta, a chilei kormány társadalmi berendezkedésüktől függetlenül támogatja mindazokat az országokat, amelyek sík­­raszállnak a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcso­latok továbbfejlesztéséért és a nemzetközi enyhülésért. A szov­jet-chilei tárgyalásokon bizonyosan szóba kerül a latin-ame­rikai ország bonyolult belpolitikai helyzete, gazdasági élete. Pompidou francia elnök tervezett januári szovjetunióbeli nem hivatalos látogatásáról bő terjedelemben írnak a párizsi lapok. A francia államfőt elkíséri útjára Schumann külügymi­niszter is, aki Gromikóval, a szovjet külpolitika vezetőjével tárgyal majd. Párizsi lapok a bejelentett látogatással kapcso­latban azt írják, hogy a találkozót hosszú diplomáciai munka előzte meg. Nem vitás, mint az Humanité írta, hogy a Brezs­­nyev—Pompidou eszmecserékre az európai fejlődés és együtt­működés kiemelten fontos szakaszában kerül sor. Párizsi meg­figyelők általában mérlegelik, a Szovjetunió és a szocialista országok határozott törekvése, hogy a biztonsági értekezletet még 1973-ban hívják össze.­­ A BIZTONSÁGI KONFERENCIA Helsinkiben folyó elő­­készületeihez fűzött megjegyzéseket Sulzberger, a New York Times külpolitikai szemleírója. Cikkét a TASZSZ bő ter­jedelemben ismertette. A szemleíró megállapította, hogy a Szovjetunió az utóbbi években többször is s­ányolult külpoli­tikai problémák elé került, de „Leonyid Brezsnyev mesteri diplomáciája” sikeresen megoldotta azokat. „Végső soron a­ Szovjetuniónak sikerült elérnie az európai status quo hiva­talos elismertetését — írta Sulzberger, majd­ így folytatta: ez nem volt könnyű. Truman, Eisenhower és Kennedy kormány­­­zása idején Washington határozottan szembeszegült ezzel a gondolattal. Brandt kancellár győzelme a nyugatnémet vá­lasztásokon olyan keleti politika alapján, amely elismerte a két Németország fennállását, most mindenütt, széles körben, ked­vező fogadtatásra talált.” A New York Times szemleírója kifej­tette, hogy „a szovjet külpolitika lenyűgöző sikereket könyvel­het el magának”. „Moszkva megszerezte a világ egyik főváro­sának rangját. A Kremlnek csak gratulálni lehet jelenlegi mes­teri diplomáciájához.” A PÁRIZS­BAN ismét találkozott Le Duc Tho és Kissinger. • Tanácskozásaikról egyelőre semmit sem hoztak nyilvános­ságra. Washingtoni hírforrások ezúttal bizakodóbbak, mint ko­rábban, s többnyire valószínűinek tartják, hogy a tárgyalások egyik lényeges kérdése továbbra is a dél-vietnam­mi katonai problémák megoldása. Figyelmet érdemel a hamburgi Die Zeit egyik legutóbbi számának megjegyzése, amely szerint elkép­zelhető, hogy az indokínai béke esetleges helyreállítása után Henry Kissinger a közel-keleti ügyeket veszi kezébe. Az MTI kairói tudósítója most arról írt, hogy az egyiptomi fővárosban sem tartják lehetetlennek ezt. A Nílus partján egyébként ismét élénken foglalkoznak a diplomáciai megoldás lehetőségével, mint erre egyébként El Zajjat külügyminiszter legutóbbi állás­foglalásai is utalnak. Schumann is elkíséri Pompidou elnököt a Szovjetunióba Francia lapok szerint a találkozó színhelye nem Moszkva lesz Mint az MTI párizsi tudó­sítója jelentette, a szerdai francia lapok vezető helyen közölték az Elysée-palota ál­tal kedden késő este bejelen­tett hírt, amely szerint Pom­­pidous elnök január 11-én és 12-én kétnapos nem hivatalos látogatást tesz a Szovjetunió­ban, hogy megbeszélést foly­tasson Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával, s a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjaival. A lá­togatásra Schumann külügy­miniszter is elkíséri a köztár­sasági elnököt, hogy eszme­cserét folytasson Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A párizsi lapok illetékes francia forrásokra hivatkozva azt írják, hogy a megbeszé­lés színhelye nem Moszkva lesz, s nem is valamelyik másik nagyváros, hanem a találkozó a „városoktól távol” fog lezajlani. E források sze­rint a látogatást már több mint három hónapja, rendes diplomáciai úton készítették elő­ Pompidou elnök és Leonyid Brezsnyev januári találkozó­jára— mint illetékes francia körökből kiszivárgott — a Belorusz Szovjet Köztársaság területén kerül majd sor. Az Humanité megjegyzi: Pompidou elnök utazására olyan pillanatban kerül sor, amikor az enyhülés nagy lép­tekkel halad előre Európában. A legutóbbi lépés az NDK és az NSZK kapcsolatainak nor­malizálása volt. Ismeretes azonban, hogy a francia kor­mány még mindig késlekedik az NDK elismerésével. A ta­lálkozó napirendjén bizonyá­ra szerepelnek majd az euró­pai biztonság és együttműkö­dés problémái is. A Figaro szerint a Brezs­nyev—Pompidou találkozón szó lesz az európai országok közötti kapcsolatok fejlődésé­ről, az európai biztonsági és együttműködési konferenciá­ról, az európai haderők ki­egyensúlyozott csökkentésé­nek kérdéséről, valamint a stratégiai fegyverzet korláto­zásának problémájáról is. Mint a TASZSZ jelentette, Gromiko külügyminiszter szerdán fogadta Roger Sey­doux moszkvai francia nagy­követet. A találkozón baráti megbeszélés folyt a szovjet— francia kapcsolatok tovább­fejlesztéséről. Algériai villámlátogatása után Allende elnök Moszk­vába érkezett A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására, szer­dán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Salvador Allende chilei államfő, felesé­ge és leánya kíséretében. Mint a TASZSZ jelentette, a két ország állami zászlóival feldíszített vnukovói repülőté­ren Allendét és a kíséretében levő személyiségeket Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Szerdán a Kremlben meg­kezdődtek Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más szovjet veze­tők tárgyalásai Salvador Ai­­lende elnökkel. A megbeszéléseken, amelye­ket a barátság és a teljes köl­csönös egyetértés légköre jel­lemzett, áttekintették a szovjet -­chilei kapcsolatok további fejlesztésével összefüggő kér­déseket. Véleménycserét foly­tattak egyes időszerű nemzet­közi problémákról is. A tárgyalásokat folytatják. Moszkvába érkezése előtt Allende 17 órás villámlátoga­tást tett Algériában. Algériai tartózkodása során a chilei államfőt fogadta Huari Bumedien elnök. Két­órás tanácskozásuk után, Al­lende sajtókonferenciát tar­tott, s ezen párhuzamot vont a chilei és algériai népek füg­getlenségéért vívott küzdelme között. Rámutatott, hogy a chilei nép jelenleg vívja meg azt a harcot, amelyet az algé­riai nép hazája természeti erőforrásainak kihasználásáért évek óta folytat. Elismeréssel adózott az algériai forradalom vívmányainak, s támogatásá­ról biztosította az arab népek igazságos harcát. Beszédében felsorolta azo­kat a fő politikai és gazdasági elveket, amelyekért kormánya­ hatalomra jutása óta küzd. Kijelentette, tudatában van annak, hogy a Népi Egység kormánya nagy erőpróba elé néz az 1973 márciusára meg­hirdetett választásokon, de — mint hangsúlyozta — minden remény megvan arra, hogy a képviselőházban a kormány­pártok növelni fogják befo­­lyásuk­at. Le Duc Tho és Kissing­on­ újabb eszmecseréi Az AP, az AFP és a UPI jelenti: Le Duc Tho, a VDK párizsi tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója és Henry Kissinger, Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója — a keddi egy­­napos szünet után — szerdán délelőtt folytatta bizalmas megbeszéléseit. A tanácskozás színhelyét, Párizs Neuilly-sur-Seine nevű elővárosának egyik épületét — rotációs alapon — ezúttal az amerikai fél jelölte ki. A szerda délelőtti bizalmas eszmecserén Le Duc Tho kísé­retében Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló delegációjá­nak vezetője és Nguyen Co Thach, a demokratikus Viet­nam , külügyminiszter-helyet­tese, Kissinger kíséretében pe­dig helyettese, Alexander Haig tábornok és William Sullivan távol-keleti ügyek­kel megbízott­­amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes vett részt. Be Duc Tho és Henry Kis­singer szerdán öt és fé órát tanácskozott. A bizalmas meg­beszélés délután négy órakor fejeződött be. A kölcsönös megállapodás értelmében a tárgyaló felek szerdán sem nyilatkoztak a sajtónak a ta­nácskozás előrehaladásáról. Az indokínai tűzszünetről tanácskoztak Kambodzsa fővárosában Phnom Penhből jelenti az AFP. A kambodzsai Lan Nol­­rezsim váratlanul és sürgősen konzultációkra hívatta Phnom Penhbe a délkelet-ázsiai fő­városokban akkreditált nagy­követeit, és más diplomatáit. A külföldi diplomáciai missziók vezetői kedden dél­előtt a Phnom Penh-i kül­ügyminisztériumban tanulmá­nyozták a vietnami és álta­lában az indokínai tűzszünet kérdését, délután p­edig a kor­mány tagjaival együtt mun­kaülést tartottak. Áttekintet­ték a háború utáni kilátáso­kat, így az ország újjáépíté­sének különböző aspektusait is. Saigoni jelentéseit szerint szerdán hajnalban a dél-viet­nami népi felszabadító erők több mint félszáz rakétája és aknája csapódott be a dél­­vietnami főváros, elsősorban katonai célokra használt re­pülőterére, a Tan San Nut-i légi kikötésse. Több amerikai és saigoni katona meghalt, illetve megsebesült, számos repülőgép súlyosan megron­­­gálódott, egy nagy üzem­anyagraktár felrobbant és lángba borult. A repít­­őr a­­­létesítmények egész sora dőlt romba Hatévi Sorsa nyilatkozata Finnország kész a biztonsági értekezlet megrendezésén Kis Csaba, az­ MTI különtu­­dósítója jelenti: „Örömmel üd­vözöljük az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő tanácskozásán ed­dig született eredményeket.­­­zunk abban, hogy megfel időben, esetleg a jövő év nya­rán magára a konferenciára­­, sor kerül Ha az érdekeltek jó

Next