Magyar Nemzet, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
% vetkeztethetünk, hogy minden nehézség, a NATO bizonyos köreinek akadályozó, hátráltató kísérletei ellenére feltehetően még ez év nyarán összeülhet valamennyi érdekelt kormány magas szintű képviselőinek részvételével a kontinensünk békéjének és biztonságának, a széles körű gyakorlati együttműködésnek megteremtését célzó konferencia. Hasonlóképpen remélni szeretnénk azt is, hogy a bécsi tanácskozás diplomáciai erőfeszítései az európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentésének érdemi megvitatása útjaiból elhárítsa a legfőbb gátló tényezőket. Eleven közéleti tevékenység Felszólalásában Kállai Gyula elismerően szólt arról, hogy az Országos Béketanács együttműködésben az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával, kivette részét az európai béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekből. — A béke-világmozgalom, soraiban a magyar békeharcosok keretével, gondolatban mér előretekint. Jövőre ünnepeljük az emberiség élő lelkiismeretét kifejező összefogásunk, a nemzetközi és a magyar békemozgalom megalakulásának negyedszázados jubileumát, amelynek alapításában és tevékenységében mi is aktívan részt vettünk. Ott voltunk, amikor szólni, cselekedni kellett. Ezt mindig elválaszthatatlannak tartottuk szocialista építőmunkánktól, mivel külpolitikai tevékenységünk alapja a belső építőmunka, népünk egysége. Most olyan nagy belpolitikai feladat megoldásán munkálkodunk, amely egész népünktől eleven közéleti tevékenységet igényel. Tanácsválasztásokra készülünk. Vasárnap jelent meg az Elnöki Tanács rendelete, amely a választásokat ez év április 15- re írta ki, s ugyancsak vasárnap jelent meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának levele, amely állampolgári kötelességük és joguk gyakorlására szólítja fel a választópolgárokat. Az összejövetelek tízezrein, az országos és a helyi feladatok mellett beszélni fogunk a béke kedvező kilátásairól, de arról is, hogy továbbra is szilárdságra, határozottságra, egységre van szükség, a Magyar Népköztársaság kormánya külpoltikájára ék tömeges és aktív támogatására. Hozzászólások a vitához Az Országos Béketanács ülésének vitájában felszólaló Sarlós István, a népfront alelnöke, a Népszabadság főszerkesztője arról a két nemzetközi tanácskozásról számolt be, amelyet Milánóban, illetve Rómában rendeztek meg. Milánóban a magyar—olasz állandó bizottság kezdeményezésére európai kérdésekről tanácskoztak, s olyan közös álláspontot alakítottak ki, hogy a helsinki tanácskozást konkrét gyakorlati alapokra kell helyezni. Ennek megfelelően állandó szervezetet kell létrehozni, s lehetővé kell tenni, hogy minden kormánynak szuverén joga legyen a tanácskozásban részt venni. Rómában a különböző társadalmi rendszerek egészét felölelő delegációk Vietnam melletti szolidaritásukról tettek hitet. Megállapították: a tűzszüneti szerződés a vietnami r ész egyértelmű győzelmét jelenti. Olyan politikai siker, amely nemcsak a hadszíntéren, hanem politikai és diplomáciai síkon egyaránt figyelemre méltó. A vietnami nép győzelmét segítette viszont, hogy egy percre sem állt egyedül harcával, kezdettől élvezte a szocialista országok anyagi és katonai támogatását. Megjegyzendő azonban, hogy ez a győzelem mindaddig nem teljes, míg a megállapodás minden egyes pontját végre nem hajtják. Washington és a saigoni rendszer a tűzszünet megállapodás ellenére minden eszközzel a végrehajtást késlelteti. A béke erőinek ezért továbbra is támogatniuk kell Vietnam politikai küzdelmét, majd pedig fontos rész hárul a haladó erőkre, hogy segítsék Vietnamot, az élet megindítását a romokon. Dr. Zsebők Zoltán profeszszor, az OBT alelnöke a humánumra hivatkozva szólt és azokról a károsodásokról, amelyeket a vietnami háborúhoz hasonló pusztítások nemcsak a szervezetben, hanem az emberi lélekben is előidéznek. Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök az 1972-es programmal összefüggésben hangsúlyozta, hogy az OBT nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt felbecsülhetetlen munkát végzett, majd ismertette a BVT elnöki csoportjának kairói üléén szerzett tapasztalatait. Erdész Ferencné, a Csepel Autó- gyár dolgozója, Farkas József, a Bács megyei népfrontbizottság titkára a magyar béketanács mozgósító erejét méltatta. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a KISZ- szel együtt kezdeményezett véradómozgalom sikeréről számolt be és részletezte a Magyar Vöröskereszt soron következő nagyszabású feladatait. Albert Antalné Szabolcs megyei pedagógus a békére nevelés kérdését, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára a nemzetközi jogász szövetségeknek a béke érdekében kifejtett felelősségteljes munkáját ismertette. Várkonyi Imre prépost-kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója az egyházak szerepéről szólt, P. Kovács Tibor üzemvezető, Szakács Józsefné téesz-brigádvezető a területükön végzett békemunkát taglalták. Dr. Bartha Tibor református püspök, Nánási László országgyűlési képviselő, Gémes Ferenc csanyteleki téesz-elnök, Péti János tamási téesz-elnök a munkaprogramhoz fűzött javaslatokat, Makai György újságíró pedig a közel-keleti helyzet néhány kérdését világította meg. A vitában elhangzottakra Sebestyén Nándorné válaszolt, majd az OBT ülése elfogadta a főtitkári beszámolót és a Magyar Béketanács 1973-as munkatervét. A svájci gazdasági delegáció eszmecseréje Tímár Mátyással Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta a svájci ipar és kereskedelem érdekképviseleti csúcsszervének négytagú küldöttségét, amely a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására tartózkodik hazánkban. A küldöttséget Etienne Junod, a szervezet elnöke, a Hoffmann La Roche nagy svájci gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója vezeti. Az eszmecserén részt vett Kallós Ödön, a kamara elnöke és dr. Richard Aman, Svájc budapesti nagykövete is Dr. Tímár Mátyás és a svájci delegáció tagjai egyaránt kifejezték, hogy mindkét ország számára hasznos volna a gazdasági kapcsolatok bővítése. Hangsúlyozták, hogy Magyarország és Svájc adottságai az eddiginél jóval nagyobb kereskedelmi forgalmat, ipari kooperációt indokolnak és tesznek lehetővé. A svájci küldöttség különösen azt tartaná eredményesnek, ha Svájc kisebb cégei is kereskedelmi és kooperációs kapcsolatokat építenének ki magyar vállalatokkal. Dr Tímár Mátyás is egyetértett ezzel a véleménynyel, s kifejezte, hogy az együttműködés bővítését a magyar szervek is támogatják. SZÍNES KÉPES HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Magyar Nemzet Kádár János fogadta a CGT küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP székházában fogadta a hazánkban tartózkodó francia általános munkásszövetség (CGT) küldöttségét, amelyet Georges Seguy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a CGT főtitkára vezet. A szívélyes, baráti elvtársi eszmecserén részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Benke Valéria a gödöllői járásban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője szerdán a Gödöllői járásba látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. A vendégeket Gépállőn Kis Emil a járási hitbizottság első titkára és Jósnál Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese fogadta, majd tájékoztatatást adtak a 130 000 lakosú terület életéről, üzemeinek, termelőszövetkezeteinek munkájáról. Ezután megtekintették a város korszerű áruházát majd a járási orvosi rendelőintézetet. A vendégek útja ezután Aszódra vezetett, ahol a Petőfi Sándor Gimnázium kollégiumábóli Kiss Kámly, a nyitóvízi tanács elnöke és Bankó Mihály, a pártszervezet titkára ismertette a tanács, valamint a pártszervezet munkáját. TCSvtkező áldomásuk a Pe+SZt vett. F'után a Vendégek akarnak Ut Ei°t rT,-.-»-mn!'őszöv*snezetbe látogattak. A dóidén, rendezett párhrann Pinke Valéria az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Óvári Miklós a VIII. kerületben Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Pataki Jánosnak, a budapesti pártbizottság osztályvezetőjének társaságában — szerdán látogatást tett a Józsefvárosban. A VIII. kerületi pártbizottság székházában a vendéget fogadta Petrák Ferenc első titkár, valamint a pártbizottság titkárai, dr. Suhajda József tanácselnök és Kővágó Béla, a kerületi KISZ-bizottság titkára. Petrák Ferenc tájékoztatót adott a kerületi politikai munkáról, a helyi pártszervezetek tevékenységéről, továbbá az agitációs és propagandamunkáról. Ezt követően Óvári Miklós ellátogatott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol dr. Jakab Lajos, az egyetem pártbizottságának titkára, dr. Zoltán Imre rektor és dr. Orosz Mihály, a KISZ-bizottság titkára fogadta. Dr. Jakab Lajos tájékoztatta a vendéget az egyetemi pártszervezetek munkájáról, majd Óvári Miklós eszmecserét folytatott az intézmény párt-végrehajtóbizottságának tagjaival. A program további részében Óvári Miklós találkozott az egyetem 500 hallgatójával és tájékoztatta őket aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, majd válaszolt a fiatalok kérdéseire. Elkészült Sárvár első rendezési terve Elkészült az öt évvel ezelőtt várossá nyilvánított Sárvár első általános rendezési terve. A tervet készítő Városépítési Tudományos és Tervező Intézet szakemberei azzal számoltak, hogy a jelenleg 13 000 lakosú település, amely az országos településfejlesztési programban a középfokú központ szerepét kapta, a századfordulóra 25 000 lakosú várossá fejlődik. Vonzáskörzetébe mintegy 100 000-en tartoznak majd. A fejlesztési terv külön foglalkozik a város határában talált termálvíz hasznosításával, amely a vizsgálatok tanúsága szerint egész Európában a legmagasabb sótartalmú gyógyvíz. A népgazdasági terv helyesen tűzte ki a feladatokat Tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Dr. Bognár József elnökletével szerdán a Parlament delegációs termében ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselők — az Országos Tervhivatal jelentése, illetve Drecin József OT-elnökhelyettes kiegészítője alapján — megvitatták gazdasági fejlődésünk 1971—72. évi főbb tapasztalatait. A tapasztalatok — állapította meg a bizottság — arról tanúskodnak, hogy a negyedik ötéves terv jól határozta, meg gazdaságpolitikai céljainkat és feladatainkat, azok megalapozottak és teljesíthetők, de igénylik a tervszerű,-ppsratív gazdaságpolitikát is. 1971-ben és 1972-ben gazdasági fejlődésünket az jellemezte, hogy a termelés egyenletesen, alapvetően a terveknek megfelelően fejődött. A felhasználást illetően viszont a két érv jellegében is, a kialakult tendenciákat tekintve is különbözik egymástól. 1971-ben és 1972-ben bruttó termelés — összehasonlító áron számolva — évi átlagban 6 százalékkal növekedett, ezen belül az iparé 6,2 százalékkal, az építőiparé 6,4 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 6,5 százalékkal emelkedett. A termelés növekedése bizonyos lassulást mutatott, ez azonban nem sorolható a negatív jelenségek közé, mert a lassulás jelentéktelen, s az emelkedés ütemét — főként a technikai fejlődéssel, a termékstruktúra fejlesztéssel kapcsolatban — számos kedvező tapasztalat is kísérte. Köztudott, hogy a belföldi felhasználás, főleg a felhalmozás gyors ütemű, reális lehetőségeinket meghaladó növekedése nehézségeket okozott: az állami szervek, a vállalatok és a szövetkezetek — különösen 1970-ben és 1971-ben — a megtermelt jövedelem korlátaitól .függetlenített'’ felhalmozási 'politikát folytattak. Erőteljes ütemben, a termelés és a forgalom zavartalan menetéhez szükséges mértéket meghaladóan nőttek a készletek is. Már megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása közötti egyensúly, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának helyreállítása érdekében, s a tervezettnél gyorsabban emelkedő felhalmozás mérséklésére, illetőleg külgazdasági helyzetünk javítására hozott intézkedések a vártnál gyorsabban hoztak eredményt. Már 1971 végén érezhető volt, hogy a kedvezőtlen tendenciák lelassulnak, a rákövetkező esztendő alapvető változásokat hozott az egyensúlyi helyzetben, s ezeknek a változásoknak a hatására a fogyasztás és a felhalmozás aránya megfelelt a negyedik ötéves tervben meghatározottaknak. Az Országos Tervhivatal jelentése összegezte az életszínvonalat meghatározó főbb tényezők alakulását is. A negyedik ötéves terv egyik alapvető célja a lakosság életkörülményeinek további javítása. Az elmúlt két esztendő gazdasági fejlődésének elemzése értékes támasztatotokat adott a gazdaságirántlitási rendszer működésének gyakorlatáról is. A két év fejlődésén lemérhető volt, ho®v a megtett intézkedések milyen ütemben, milyen időeltolódással és súllyal érvényesülnek a szabályozás, irányítás mai rendszerében, mit eredményezhetnek a gazdasági életben. A gazdasági folyamatok értékeléséből kitűnt, hogy a termelő ágazatokban a következő években is az ötéves tervvel összhangban kell fejleszteni a termelést, s be kell tartani a tervezett elosztási arányokat is. Gyorsítani lehet és kell azonban a fejlődést azokon a területeken, ahol kereslet van s gyors realizálással megfelelő gazdaságosság érhető el. Az eddigieknél gyorsabb ütemben kell növelni az építőanyag-ipari termelést, egyes alapanyagok és féltermékek, illetve azoknak a termékeknek az előállítását, amelyekből a belső keresletet még nem tudták maradéktalanul kielégíteni, jóllehet a termelés gazdaságosan fejleszthető. A köpgazdaság több éves tervszerű fejlődése igazolta, hogy irányítási rendszerünk hatékony eszköz a szocialista tervgazdálkodás erősítésében, a gazdasági fejlődés megvalósításában. Az előterjesztést követő vitában felszólaló dr. Szabó Kálmán, dr. Técsi János, Sas Kálmán, Inokai János, Pályi Sándorné, Novák Béla és Nics János országgyűlési képviselő. Partvédelem, közlekedés, közműfejlesztés Budapesti képviselők a fővárosért A főváros fejlesztéséről volt szó az országgyűlési képviselők budapesti csoportjának ülésén, amelyet szerdán rendeztek a Hazafias Népfront budapesti bizottságánál. A képviselők Skoda Lajos fővárosi tanácselnök-helyettestől kaptak tájékoztatást a területfejlesztésről, ezen belül a lakásépítés, a közműellátás és a közlekedés közép és hosszú távú tervéről. A távlati teendők között fő feladat az új lakások építése. Budapest gyarapodása, fejlesztése észak—déli — tehát a Dunával azonos — irányban történik. Ezért is előtérbe kerül majd a folyó partjainak kiépítése. A Duna-part a fővárosnál mintegy 30 kilométer hoszszú, ebből azonban csak körülbelül 9 kilométer állapota megfelelő. A partmunkálatokat szükségessé teszi egyebek között az árvízvédelem is. A közlekedéssel kapcsolatban szó esett arról, hogy az M 1-es főútvonalat autópályává fejlesztik. Ami a fővárosi közlekedés korszerűsítésének egészét illeti: a következőkben „szürkébb” feladatok elvégzése esedékes, így például kisebb-nagyobb kényelmetlenségekkel járó forgalmi elterelésekre kell számítani, nagy munkálatok miatt. Mindezek kapcsán azonban türelmet, megértést kérnek a lakosságtól. A vízellátásban az elöregedett csatornahálózat okoz gondot. A sürgető teendők közé tartozik tehát a szennyvíztisztítás megoldása is. Több ilyen tisztítótelep is épül Élénk vita alakult ki a Vida Miklós elnök vezette csoportülésen, szinte mindegyik budapesti képviselő szót kért. Nemcsak véleményüket tolmácsolták a napirendi témával kapcsolatban, hanem számos konkrét javaslatot is tettek. A fővárosi tanács illetékesei már az ülésen megígérték, hogy több kérdés megoldásában az érdekelt kerületek országgyűlési képviselőivel közösen fognak tájékozódni a helyszínen. Hasznosnak bizonyult az is a tanácskozáson, hogy a csepeli képviselők sajátjukkal együtt a kerület társadalmi és politikai szervei vezetőinek véleményét is magukkal hozták. .Csütörtök, 1973. március 1 Összehívták a fővárosi tanács ülését Szerdán a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. Úgy határozott, hogy március 8-ra összehívja a fővárosi tanács ülését. Az ülésen Szépvölgyi Zoltán tanácselnök beszámol a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának a választások óta végzett munkájáról Fülöp herceg elutazott Magyarországról Fülöp herceg, II. Erzsébet angol királynő férje elutazott Magyarországról. Magyarországi tartózkodása során meglátogatta a bábolnai és a dióspusztai állami gazdaságokat, ahol lovasbemutatókat tekintett meg. Fülöp herceget a Ferihegyi repülőtéren Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Hollai Imre külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. A búcsúztatáson jelen volt D. S. L. Dodson, budapesti brit nagykövet is. Befejeződtek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések Február végére országszerte befejeződtek a tavalyi gazdálkodási eredményeket összegező termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések. Eredményes évet zártak tavaly a közös gazdaságok. A munkadíj és a munkabér egy év alatt 4 százalékkal lett nagyobb, és a vállalati eredmény 15 százalékkal magasabb értéket mutat az egy évvel ezelőttinél. A gazdaságokban a fogyasztás-felhalmozás aránya egészséges módon, a fejlesztési alap javára tolódott el, ami a téeszek vezetőinek előrelátását, a biztonságos termelésre való törekvését bizonyítja. A termelőszövetkezetek taglétszáma egy év alatt 20 ezerrel csökkent, ezt azonban a termelékenység növekedése kellőképpen ellensúlyozta. Kétszázharminc-kétszáznegyven közös gazdaság zárta veszteséggel a gazdasági évét. Megalakult az Akadémia veszprémi bizottsága Veszprémben, a vegyipari egyetemen szerdán megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi akadémiai bizottsága. Az ülésen dr. Bélák Sándornak, a bizottság elnökének köszöntője után Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott üdvözlő beszédet. Köszöntötte a bizottságot Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára is. Az ülésen jóváhagyták a bizottság szervezeti és működési szabályzatát. A feladatokat körvonalazva szabályzatba foglalták, hogy a veszprémi akadémiai bizottság Középnyugat- és Észak-Dunántúlon ösztönzi, támogatja és koordinálja a tudományos munkát. Ezenkívül figyelemmel kíséri a bizottság a helyi és területi tudományos tevékenységet, kezdeményezi és koordinálja a kutatók együttműködését. Az alakuló ülésen 8 szakbizottságot választottak. Háromszoros forgalom-emelkedés Magyar-szovjet belkereskedelmi választékcsere-egyezményt írtak alá Belkereskedelmi választékcsere egyezményt írt alá Moszkvában Szurdi István belkereskedelmi miniszter és A. Sztrujev, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere. Az egyezmény háromszoros forgalomemelkedést irányoz elő. Az 1973-ra szóló megállapodás a hagyományos áruk, például faanyagok és építőanyagok, különféle fogyasztási cikkek mellett előirányozza italok, cigarettaféleségek, játékáruk és szövetek cseréjét is. A magyar—szovjet gazdasági együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi ülésén elfogadott indítványok értelmében a két minisztérium között megállapodás jött létre arról, hogy magyar belkereskedelmi szakemberek utaznak Ukrajnába, Belorussziába, a balti köztársaságokba, hogy felvegyék velük a közvetlen kapcsolatot, s tanulmányozzák a belkereskedelmi választékcsere további lehetőségeit közvetlenül hazánk és az egyes szovjet köztársaságok között. ÉLET ÉS□ IRODALOM IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden pénteken kapható az újságárusoknál