Magyar Nemzet, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

% vetkeztethetünk, hogy minden nehézség, a NATO bizonyos köreinek akadályozó, hátrálta­tó kísérletei ellenére feltehe­tően még ez év nyarán össze­ülhet valamennyi érdekelt kormány magas szintű képvi­selőinek részvételével a konti­nensünk békéjének és bizton­ságának, a széles körű gyakor­lati együttműködésnek megte­remtését célzó konferencia. Hasonlóképpen remélni sze­retnénk azt is, hogy a bécsi tanácskozás diplomáciai erőfe­szítései az európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökken­tésének érdemi megvitatása útjaiból elhárít­sa a legfőbb gátló tényezőket. Eleven közéleti tevékenység Felszólalásában Kállai Gyu­la elismerően szólt arról, hogy az Országos Béketanács együttműködésben az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­val, kivette részét az európai béke megszilárdítására irányu­ló erőfeszítésekből. — A béke-világmozgalom, soraiban a magyar békehar­­cosok keretével, gondolatban mér előretekint. Jövőre ünne­peljük az emberiség élő lelki­ismeretét kifejező összefogá­sunk, a nemzetközi és a ma­gyar békemozgalom megala­kulásának negyedszázados ju­bileumát, amelynek alapításá­ban és tevékenységében mi is aktívan részt vettünk. Ott vol­tunk, amikor szólni, cselekedni kellett. Ezt mindig elválaszt­hatatlannak tartottuk szocia­lista építőmunkánktól, mivel külpolitikai tevékenységünk alapja a belső építőmunka,­­ népünk egysége. Most olyan nagy belpolitikai feladat meg­oldásán munkálkodunk, amely egész népünktől eleven köz­életi tevékenységet igényel. Tanácsválasztásokra készülünk. Vasárnap jelent meg az Elnö­ki Tanács rendelete, amely a választásokat ez év április 15- re írta ki, s ugyancsak vasár­nap jelent meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak levele, amely állampolgári kötelességük és joguk gyakor­­lására szólítja fel a választó­­polgárokat. Az összejövetelek tízezrein, az országos és a helyi feladatok mellett beszél­ni fogunk a béke kedvező ki­látásairól, de arról is, hogy továbbra is szilárdságra, hatá­rozottságra, egységre van szükség, a Magyar Népköztár­saság kormánya külpoltiká­­jára ék tömeges és aktív támo­gatására. Hozzászólások a vitához Az Országos Béketanács ülé­sének vitájában felszólaló Sar­lós István, a népfront alelnöke, a Népszabadság főszerkesztője arról a két nemzetközi tanács­kozásról számolt be, amelyet Milánóban, illetve Rómában rendeztek meg. Milánóban a magyar—olasz állandó bizott­ság kezdeményezésére európai kérdésekről tanácskoztak, s olyan közös álláspontot alakí­tottak ki, hogy a helsinki ta­nácskozást konkrét gyakorlati alapokra kell helyezni. Ennek megfelelően állandó szerveze­tet kell létrehozni, s lehetővé kell tenni, hogy minden kor­mánynak szuverén joga legyen a tanácskozásban részt venni. Rómában a különböző társa­dalmi rendszerek egészét fel­ölelő delegációk Vietnam mel­letti szolidaritásukról tettek­­ hitet. Megállapították: a tűz­­szüneti szerződés a vietnami r­ ész egyértelmű győzelmét je­lenti. Olyan politikai siker, amely nemcsak a hadszíntéren, hanem politikai és diplomáciai síkon egyaránt figyelemre mél­tó. A vietnami nép győzelmét segítette viszont, hogy egy percre sem állt egyedül harcá­val, kezdettől élvezte a szocia­lista országok anyagi és kato­nai támogatását. Megjegyzendő azonban, hogy ez a győzelem mindaddig nem teljes, míg a megállapodás minden egyes pontját végre nem­ hajtják. Washington és a saigoni rend­szer a tűzszünet­ megállapodás ellenére minden eszközzel a végrehajtást késlelteti. A béke erőinek ezért továbbra is tá­mogatniuk kell Vietnam poli­tikai küzdelmét, majd pedig fontos rész hárul a haladó erőkre, hogy segítsék Vietna­mot, az élet megindítását a ro­mokon. Dr. Zsebők Zoltán profesz­­szor, az OBT alelnöke a humá­numra hivatkozva szólt és azokról a károsodásokról, ame­lyeket a vietnami háborúhoz hasonló pusztítások nemcsak a szervezetben, hanem az em­beri lélekben is előidéznek. Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök az 1972-es programmal összefüggésben hangsúlyozta, hogy az OBT nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt felbecsülhetetlen munkát vég­­­­zett, majd ismertette a BVT­­ elnöki csoportjának kairói ülé­­­­­én szerzett tapasztalatait. Er­­­­dész Ferencné, a Csepel Autó-­­ gyár dolgozója, Farkas József,­­ a Bács megyei népfrontbizott­ság titkára a magyar béketa­nács mozgósító erejét méltatta. Rostás István, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára a KISZ- szel együtt kezdeményezett véradómozgalom sikeréről szá­molt be és részletezte a Ma­gyar Vöröskereszt soron követ­kező nagyszabású feladatait. Albert Antalné Szabolcs me­gyei pedagógus a békére neve­lés kérdését, dr. Prandler Ár­pád, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkára a nemzetközi jo­gász szövetségeknek a béke ér­dekében kifejtett felelősségtel­jes munkáját ismertette. Vár­­konyi Imre prépost-kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója az egyházak szere­péről szólt, P. Kovács Tibor üzemvezető, Szakács Józsefné téesz-brigádvezető a területü­kön végzett békemunkát tag­lalták. Dr. Bartha Tibor refor­mátus püspök, Nánási László országgyűlési képviselő, Gémes Ferenc csanyteleki téesz-elnök, Péti János tamási téesz-elnök a munkaprogramhoz fűzött ja­vaslatokat, Makai György új­ságíró pedig a közel-keleti helyzet néhány kérdését vilá­gította meg. A vitában elhangzottakra Sebestyén Nándorné válaszolt, majd az OBT ülése elfogadta a főtitkári beszámolót és a Magyar Béketanács 1973-as munkatervét. A svájci gazdasági delegáció eszmecseréje Tímár Mátyással Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szer­dán hivatalában fogadta a svájci ipar és kereskedelem érdekképviseleti csúcsszervé­nek­­ négytagú küldöttségét, amely a Magyar Kereskedel­mi Kamara meghívására tar­tózkodik hazánkban. A kül­döttséget Etienne Junod, a szervezet elnöke, a Hoffmann La Roche nagy svájci gyógy­szeripari vállalat vezérigazga­tója vezeti. Az eszmecserén részt vett Kallós Ödön, a kamara elnöke és dr. Richard Aman, Svájc budapesti nagykövete is Dr. Tímár Mátyás és a sváj­ci delegáció tagjai egyaránt ki­fejezték, hogy mindkét ország számára hasznos volna a gaz­dasági kapcsolatok bővítése. Hangsúlyozták, hogy Magyar­­ország és Svájc adottságai az eddiginél jóval nagyobb keres­kedelmi forgalmat, ipari kooperációt indokolnak és tesz­nek lehetővé. A svájci küldött­ség különösen azt tartaná eredményesnek, ha Svájc ki­sebb cégei is kereskedelmi és kooperációs kapcsolatokat épí­tenének ki magyar vállalatok­kal. Dr Tímár Mátyás is egyetértett ezzel a vélem­ény­­nyel, s kifejezte, hogy az együttműködés bővítését a ma­gyar szervek is támogatják. SZÍNES KÉPES HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Magyar Nemzet Kádár János fogadta a CGT küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP székházában fogadta a hazánk­ban tartózkodó francia általá­nos munkásszövetség (CGT) küldöttségét, amelyet Georges Seguy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a CGT főtitkára vezet. A szívélyes, baráti elvtársi eszmecserén részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Benke Valéria a gödöllői járásban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának vezetője szer­dán a Gödöllői járásba látoga­tott. Útjára elkísérte Cserven­­ka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei ta­nács elnöke. A vendégeket Gépállőn Kis Emil a járási h­itbizottság első titkára és Jósnál Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese fogadta, majd tájékoztatatást adtak a 130 000 lakosú terület életéről, üze­meinek, termelőszövetkezetei­­nek munkájáról. Ezután meg­tekintették a város korszerű áruházát majd a járási orvo­si rendelőintézetet. A vendégek útja ezután Aszódra vezetett, ahol a Pető­fi Sándor Gimnázium kollé­­gi­umábóli Kiss Kámly, a n­y­­itó­vízi tanács elnöke és Ban­kó Mihály, a pártszervezet tit­kára ismertette a tanács, va­lamint a p­ártszervezet munká­ját. TCSv­tkező áldomásuk a Pe+SZt vett. F'után a Vendégek a­karnak Ut Ei°t rT,-.-»-mn!'őszöv*sn­ezetbe látogat­­tak. A dóidén, rendezett párh­­ran­n Pinke Valéria az idő­szerű kül- és belpolitikai kér­désekről adott tájékoztatást. Óvári Miklós a VIII. kerületben Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra — Pataki Jánosnak, a bu­dapesti pártbizottság osztály­vezetőjének társaságában — szerdán látogatást tett a Jó­zsefvárosban. A VIII. kerületi pártbizott­ság székházában a vendéget fogadta Petrák Ferenc első titkár, valamint a pártbizott­ság titkárai, dr. Suhajda Jó­zsef tanácselnök és Kővágó Béla, a kerületi KISZ-bizott­­ság titkára. Petrák Ferenc tá­jékoztatót adott a kerületi po­litikai munkáról, a helyi párt­­szervezetek tevékenységéről, továbbá az agitációs és propa­gandamunkáról. Ezt követően Óvári Miklós ellátogatott a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemre, ahol dr. Jakab Lajos, az egyetem pártbizottságának titkára, dr. Zoltán Imre rektor és dr. Orosz Mihály, a KISZ-bizott­­ság titkára fogadta. Dr. Jakab Lajos tájékoztatta a vendéget az egyetemi pártszervezetek munkájáról, majd Óvári Mik­lós eszmecserét folytatott az intézmény párt-végrehajtó­bizottságának tagjaival. A program további részében Óvári Miklós találkozott az egyetem 500 hallgatójával és tájékoztatta őket aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, majd válaszolt a fiatalok kér­déseire. Elkészült Sárvár első rendezési terve Elkészült az öt évvel ezelőtt várossá nyilvánított Sárvár el­ső általános rendezési terve. A tervet készítő Városépítési Tu­dományos és Tervező Intézet szakemberei azzal számoltak, hogy a jelenleg 13 000 lakosú település, amely az országos településfejlesztési program­ban a középfokú központ sze­repét kapta, a századfordulóra 25 000 lakosú várossá fejlő­dik. Vonzáskörzetébe mintegy 100 000-en tartoznak majd. A fejlesztési terv külön foglalko­zik a város határában talált termálvíz hasznosításával, amely a vizsgálatok tanúsága szerint egész Európában a leg­magasabb sótartalmú gyógy­víz. A népgazdasági terv helyesen tűzte ki a feladatokat Tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Dr. Bognár József elnökle­tével szerdán a Parlament de­­legációs termében ülést tar­tott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselők — az Országos Tervhivatal jelentése, illetve Drecin József OT-elnökhelyet­­tes kiegészítője alapján — megvitatták gazdasági fejlődé­sünk 1971—72. évi főbb ta­pasztalatait. A tapasztalatok — állapítot­­ta meg a bizottság — arról ta­núskodnak, hogy a negyedik ötéves terv jól határozta, meg gazdaságpolitikai céljainkat és feladatainkat, azok megalapo­zottak és teljesíthetők, de igénylik a tervszerű,-ppsratív gazdaságpolitikát is. 1971-ben és 1972-ben gazdasági fejlődé­sünket az jellemezte, hogy a termelés egyenletesen, alap­vetően a terveknek megfele­lően fejődött. A felhasználást illetően vi­szont a két érv jellegében is, a kialakult tendenciákat te­­kintve is különbözik egymás­tól. 1971-ben és 1972-ben bruttó termelés — összehason­lító áron számolva — évi át­lagban 6 százalékkal növeke­dett, ezen belül az iparé 6,2 százalékkal, az építőiparé 6,4 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 6,5 százalékkal emelke­dett. A termelés növekedése bizo­nyos lassulást mutatott, ez azonban nem sorolható a ne­gatív jelenségek közé, mert a lassulás jelentéktelen, s az emelkedés ütemét — főként a technikai fejlődéssel, a ter­mékstruktúra fejlesztéssel kap­csolatban — számos kedv­ező tapasztalat is kísérte. Köztu­dott, hogy a belföldi felhasz­nálás, főleg a felhalmozás gyors ütemű, reális lehetősé­geinket meghaladó növekedése nehézségeket okozott: az álla­mi szervek, a vállalatok és a szövetkezetek — különösen 1970-ben és 1971-ben — a megtermelt jövedelem korlá­taitól .­függetlenített'’ felhal­mozási 'politikát folytattak. Erőteljes ütemben, a termelés és a forgalom zavartalan me­netéhez szükséges mértéket meghaladóan nőttek a készle­tek is. Már megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása közötti egyen­súly, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának helyreál­lítása érdekében, s a tervezett­nél gyorsabban emelkedő fel­halmozás mérséklésére, illető­leg külgazdasági helyzetünk javítására hozott intézkedések a vártnál gyorsabban hoztak eredményt. Már 1971 végén érezhető volt, hogy a kedve­zőtlen tendenciák lelassulnak, a rákövetkező esztendő alap­vető változásokat hozott az egyensúlyi helyzetben, s ezek­nek a változásoknak a hatásá­ra a fogyasztás és a felhalmo­zás aránya megfelelt a negye­dik ötéves tervben meghatáro­zottaknak. Az Országos Tervhivatal je­lentése összegezte az életszín­vonalat meghatározó főbb té­nyezők alakulását is. A negye­dik ötéves terv egyik alapvető célja a lakosság életkörülmé­nyeinek további javítása. Az elmúlt két esztendő gaz­dasági fejlődésének elemzése értékes támasztatotokat adott a gazdaságirántlitási rendszer működésének gyakorlatáról is. A két év fejlődésén lemérhető volt, ho®v a megtett intézkedé­sek milyen ütemben, milyen időeltolódással és súllyal érvé­nyesülnek a szabályozás, irá­nyítás mai rendszerében, mit eredményezhetnek a gazdasági életben. A gazdasági folyama­tok értékeléséből kitűnt, hogy a termelő ágazatokban a kö­vetkező években is az ötéves tervvel összhangban kell fej­leszteni a termelést, s be kell tartani a tervezett elosztási arányokat is. Gyorsítani lehet és kell azonban a fejlődést azokon a területeken, ahol ke­reslet van s gyors realizálással megfelelő gazdaságosság érhe­tő el. Az eddigieknél gyorsabb ütemben kell növelni az épí­tőanyag-ipari termelést, egyes alapanyagok és féltermékek, illetve azoknak a termékeknek az előállítását, amelyekből a belső keresletet még nem tud­ták maradéktalanul kielégíte­ni, jóllehet a termelés gazda­ságosan fejleszthető. A k­öpgazdaság több éves tervszerű fejlődése igazolta, hogy irányítási rendszerünk hatékony eszköz a szocialista tervgazdálkodás erősítésében, a gazdasági fejlődés megvaló­sításában. Az előterjesztést követő vi­tában felszólaló dr. Szabó Kál­mán, dr. Técsi János, Sas Kál­mán, Inokai János, Pályi Sán­­dorné, Novák Béla és Nics János országgyűlési képviselő. Partvédelem, közlekedés, közműfejlesztés Budapesti képviselők a fővárosért A főváros fejlesztéséről volt szó az országgyűlési képviselők budapesti csoportjának ülésén, amelyet szerdán rendeztek a Hazafias Népfront budapesti bizottságánál. A képviselők Skoda Lajos fővárosi tanácsel­nök-helyettestől kaptak tájé­koztatást a területfejlesztésről, ezen belül a lakásépítés, a közműellátás és a közlekedés közép és hosszú távú tervéről. A távlati teendők között fő feladat az új lakások építése. Budapest gyarapodása, fejlesz­tése észak—déli — tehát a Du­nával azonos — irányban tör­ténik. Ezért is előtérbe kerül majd a folyó partjainak kiépí­tése. A Duna-part a főváros­nál mintegy 30 kilométer hosz­­szú, ebből azonban csak körül­belül 9 kilométer állapota megfelelő. A partmunkálato­kat szükségessé teszi egyebek között az árvízvédelem is. A közlekedéssel kapcsolat­ban szó esett arról, hogy az M 1-es főútvonalat autópályá­vá fejlesztik. Ami a fővárosi közlekedés korszerűsítésének egészét illeti: a következőkben „szürkébb” feladatok elvégzé­se esedékes, így például ki­­sebb-nagyobb kényelmetlensé­gekkel járó forgalmi elterelé­­sekre kell számítani, nagy munkálatok miatt. Mindezek kapcsán azonban türelmet, megértést kérnek a lakosság­tól. A vízellátásban az elörege­dett csatornahálózat okoz gon­dot. A sürgető teendők közé tartozik tehát a szennyvíztisz­títás megoldása is. Több ilyen tisztítótelep is épül Élénk vita alakult ki a Vi­da Miklós elnök vezette cso­portülésen, szinte mindegyik budapesti képviselő szót kért. Nemcsak véleményüket tolmá­csolták a napirendi témával kapcsolatban, hanem számos konkrét javaslatot is tettek. A fővárosi tanács illetékesei már az ülésen megígérték, hogy több kérdés megoldásában az érdekelt kerületek országgyű­lési képviselőivel közösen fog­nak tájékozódni a helyszínen. Hasznosnak bizonyult az is a tanácskozáson, hogy a csepeli képviselők sajátjukkal együtt a kerület társadalmi és politi­kai szervei vezetőinek vélemé­nyét is magukkal hozták. .Csütörtök, 1973. március 1 Összehívták a fővárosi tanács ülését Szerdán a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága ülést tar­tott. Úgy határozott, hogy már­cius 8-ra összehívja a fővárosi tanács ülését. Az ülésen Szép­völgyi Zoltán tanácselnök be­számol a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának a válasz­tások óta végzett munkájáról Fülöp herceg elutazott Magyarországról Fülöp herceg, II. Erzsébet angol királynő férje elutazott Magyarországról. Magyaror­szági tartózkodása során meg­látogatta a bábolnai és a diós­pusztai állami gazdaságokat, ahol lovasbemutatókat tekin­tett meg. Fülöp herceget a Fe­rihegyi repülőtéren Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titká­ra és Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes búcsúztatta. A búcsúztatáson jelen volt D. S. L. Dodson, budapesti brit nagykövet is. Befejeződtek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések Február végére országszerte befejeződtek a tavalyi gazdál­kodási eredményeket összege­ző termelőszövetkezeti zár­­számadó közgyűlések. Eredményes évet zártak ta­valy a közös gazdaságok. A munkadíj és a munkabér egy év alatt 4 százalékkal lett na­gyobb, és a vállalati eredmény 15 százalékkal magasabb érté­ket mutat az egy évvel ezelőt­tinél. A gazdaságokban a fo­gyasztás-felhalmozás aránya egészséges módon, a fejleszté­si alap javára tolódott el, ami a téeszek vezetőinek előrelátá­sát, a biztonságos termelésre való törekvését bizonyítja. A termelőszövetkezetek tag­létszáma egy év alatt 20 ezer­rel csökkent, ezt azonban a termelékenység növekedése kellőképpen ellensúlyozta. Kétszázharminc-kétszáznegy­­ven közös gazdaság zárta veszteséggel a gazdasági évét. Megalakult az Akadémia veszprémi bizottsága Veszprémben, a vegyipari egyetemen szerdán megtartot­ta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia Veszp­rémi akadémiai bizottsága. Az ülésen dr. Bélák Sándor­nak, a bizottság elnökének kö­szöntője után Erdey-Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott üd­vözlő beszédet. Köszöntötte a bizottságot Pap János, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkára is. Az ülésen jóváhagyták a bi­­­zottság szervezeti és működési szabályzatát. A feladatokat körvonalazva szabályzatba fog­lalták, hogy a veszprémi aka­démiai bizottság Középnyugat- és Észak-Dunántúlon ösztönzi, támogatja és koordinálja a tudományos munkát. Ezenkí­vül figyelemmel kíséri a bi­zottság a helyi és területi tu­dományos tevékenységet, kez­deményezi és koordinálja a kutatók együttműködését. Az alakuló ülésen 8 szakbi­zottságot választottak. Háromszoros forgalom-emelkedés Magyar-szovjet belkereskedelmi választékcsere-egyezményt írtak alá Belkereskedelmi választék­­­csere egyezményt írt alá Moszkvában Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter és A. Sztrujev, a Szovjetunió keres­kedelmi minisztere. Az egyezmény háromszoros forgalomemelkedést irányoz elő. Az 1973-ra szóló megálla­podás a hagyományos áruk, például faanyagok és építő­anyagok, különféle fogyasztási cikkek mellett előirányozza italok, cigarettaféleségek, já­tékáruk és szövetek cseréjét is. A magyar—szovjet gazdasá­gi együttműködési kormány­közi bizottság legutóbbi ülésén elfogadott indítványok értel­mében a két minisztérium kö­zött megállapodás jött létre arról, hogy magyar belkeres­kedelmi szakemberek utaznak Ukrajnába, Belorussziába, a balti köztársaságokba, hogy felvegyék velük a közvetlen kapcsolatot, s tanulmányozzák a belkereskedelmi választék­csere további lehetőségeit köz­vetlenül hazánk és az egyes szovjet köztársaságok között. ÉLET ÉS□ IRODALOM­­ IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden pénteken kapható az újságárusoknál

Next