Magyar Nemzet, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

- Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szerda 1973. március 28 XXIX. évfolyam 73. szám Olcsó telket Bevallom, többet vártam a mértéken felüli ingatla­nok értékesítésétől. Helye­sebben, több eladásra kínált ingatlanra számítottam a jutányos áron. A nyilvántartás ugyanis még nem teljesen pontos. Egyesek a rendelkezéseket félreértve, mások pedig ki­játszva nem tettek eleget bejelentési kötelezettségük­nek. Majd emlékeztetik őket rá! Mint annak idején meg­írtuk, nem csupán a tulaj­donos jelenti be az ingatla­nait, hanem minden telepü­lésen összeírják, hogy kinek van telke, lakása, nyaralója, s ha a birtokos nem ott él, akkor a lakóhelyén értesí­tik a tanácsot. Feltehetően 1973. december 31-ig a nyil­vántartás teljesebb lesz az ország különböző részeiről befutó újabb adatok révén. Az utóbbi években már rendszeresen javul. 1970- ben a telekadó bevezetésé­nek idején például még 99 ezer, tavaly októberben már 203 ezer beépítetlen telek­ről tudtak. Ezek egy része többlettelek, másik részén pedig építkezni kötelesek. Tehát ha­­ a tulajdonosnak például bérlakása van, és nem vágyik családi házra, akkor eladja a telket. Ha pedig szeretne öröklakásban lakni, de nincs elég pénze és a telek elég nagy, építő­­közösséget hoz létre. Ugyan­ez vonatkozik az üdülőhe­lyeken levő telkekre is. A nyilvántartás szerint több mint kétmillió-százezer ingatlantulajdonos van Ma­gyarországon, ha háromta­gú családokkal számolunk, hatmillió 300 ezer ember. Minthogy azonban a beje­lentett családi házak, örök­lakások, nyaralók és telkek összege nem sokkal haladja meg a tulajdonosok számát, úgy tűnik, képzeletünk fel­nagyította az „ingatlan­­gyűjtők”, illetőleg speku­lánsok zártkörű társaságát. Megnyugtató, hogy az in­gatlanok közül több mint kétmillió a lakás. Tulajdo­nosaik egy része szokásból, életformájából eredően tö­rekedett a „sajátra”, másik része csak így volt képes hajlékhoz jutni. Fölös tulaj­dona csupán a családok, sze­mélyek kilenc százalékának van. E csoporté az összes magánkézen levő ingatlan 17 százaléka. Közülük soknak ugyan csupán két ingatlana van, de mindkettő azonos rendeltetésű. Van például egy családi háza, és egy la­kásépítésre alkalmas telke. Az üdülőhelyek lakói nem­egyszer több telekre is szert tettek a környékükön. Ma azonban már csupán a nya­ralók és üdülőtelkek 14 szá­zalékát mondhatják a ma­gukénak. Föltehetően a töb­bit idejében pénzzé tették. Régebben többen írtak nekünk, hogy ők az azonos rendeltetésű ingatlanaikat „rendhagyóan használják” és tegyenek kivételt velük. Egy vidéki házaspár például pesti öröklakásában tölti a hét végét és ott is nyaral. Egy olvasónknak pedig a XII. kerületben van a laká­sa és ugyanott — de lakó­övezetben — a gyümölcsö­se. Másik levélírónk pedig, aki a főváros sűrűjében la­kik, nem érti, hogy nyáron miért ne hűsölhetne Budán hétvégi házában, amely egy lakóépületnek szánt telek kellős közepén van. Azóta ingatlanaikat bizonyára el­cserélték és üdülőhelyen nyaralnak, mert ha Buda­pest „fürdőváros” is, első­sorban a lakásigényeket kell kielégítenie. Reméljük, hogy amióta az Építésügyi és Városfejlesz­tési, valamint az Igazság­ügyi Minisztérium közlemé­nye az ingatlantulajdonról rendelkező jogszabályok ér­telmezéséről megjelent — amelyet lapunk részletesen ismertetett —, mindenki, akit illet, tudja, mi a teen­dője. A nyilvántartás szerint kettőnél több ingatlana mintegy 40 ezer családnak van, egyre átlag három jut. Ezé a csoporté az összes tu­lajdon öt százaléka. Itt jegy­zem meg (amiről már hírt adtunk), hogy nem mind­egyik fölös ingatlan értéke­sítése kötelező. Nem kötele­ző, ha a telek vagy családi ház egy kevéssé fejlődő te­lepülésen van, ahol nincs lakáshiány, vagy ahonnan elvándorol a lakosság. Hogy melyik településen mennyi ideig mentesül a tulajdonos a fölös ingatlan eladási kö­telezettségétől, azt a megyei tanács dönti el. Négy-ötezer család birto­kol csupán négynél több in­gatlant, tüzek sem mindany­­nyian „gyűjtögetők”; egye­seit isnnen-onnan örököltek, másoknál pedig olyan nagy földterületük van, amely több teleknek számít, így csak néhány száz ingatlan­­tulajdonos minősíthető spe­kulánsnak. A fölös ingatlant az év végéig kell értékesíteni. Ha a tulajdonos elmulasztaná, akkor a tanács vállalja a feladatot. A kérdés, hogy a kötelező áruba bocsátás mennyire növeli a kínála­tot? Úgy hiszem, vérmes re­ményeket nem táplálhatunk. A tulajdonszerzési korláto­zás eleget tett ugyan a köz­vélemény igazságérzetének — erkölcsi haszna tehát van —, de kevésbé tett eleget a kispénzűek várakozásának, akik azt remélték, hogy a telektulajdonosok sorába léphetnek. Bár az ingatlan adásvétel folyamatosan nőtt — különösen 1972 első felében volt jelentős — és a finisben is élénkebb in­gatlanforgalomra számítha­tunk, de több telket nem lehet eladni, mint amennyi valójában van. (Illetőleg csak a nagyobb földterüle­teket felosztva lehet.) Pusz­tán a korlátozás eredmé­nyeként tehát sokan nem, válthatják valóra ábránd­jaikat. Következésképpen továbbra is a tanácsoktól várják a „telektermelést”, építési területek kialakítá­sát, mezőgazdasági terme­lésre nem alkalmas földek parcellázását. Hangsúlyozom: kiskere­setű emberek olcsó telket szeretnének. Ki építkezni akar, hogy otthona legyen, ki csupán egy kis kertre vágyik a domboldalon vagy a víz partján. Addig, amíg más módon nem tudjuk ki­elégíteni igényeiket — tehát bérlakással, korszerű üdü­lőteleppel — kívánságuk méltányolandó. S a társa­dalompolitikának ezúttal háttérbe kell szorítani a gazdasági meggondolásokat, magyarán: a tanács ne ép­pen a telektermelésen akar­ja megtalálni számításait. Kovács Judit Letelt az első hatvan nap Dél-Vietnamból kivonulnak az amerikai csapatok Ma érkezik Budapestre Kreisky kancellár A külpolitikai helyzet­ ­ VIETNAMBAN nagy jelentőségű negyvennyolc óra követ­­kezik. Amennyiben minden fejlemény a négy érdekelt fél hétfő esti megállapodásának megfelelően zajlik le, akkor csü­törtökön kivonják Délről az utolsó amerikai katonai egysége­ket. A VDK, a DIFK, az Egyesült Államok és a saigoni rezsim képviselői — néhány napos feszültség után — hétfőn rögzítet­ték a Dél-Vietnamban tartózkodó még mintegy hatezer főnyi amerikai csapatkontingens kivonásának, illetve a hátralevő fogolycsoportok szabadon bocsátásának végleges ütemtervét. Ennek megfelelően kedden a DIFK átadta a Dél-Vietnamban fogságba esett amerikaiak utolsó 32 főnyi csoportját, szerdán a laoszi Hazafias Front Pártja enged szabadon tíz foglyot, és végül csütörtökön nyeri vissza szabadságát az Észak-Vietnam­ban fogságba esett amerikaiak utolsó csoportja. Kedden mint­egy ezer amerikai katona távozott Vietnam déli részéből, s a hírügynökségek jelentései szerint a többiek szerdán vagy csü­törtökön követik őket. A felek a párizsi egyezménynek megfelelően azt is leszögez­ték, hogy szerdán hivatalosan befejezi működését a négyoldalú katonai vegyes bizottság; a VDK és az amerikai képviselők visszatérnek fővárosaikba. Így a nemzetközi érdeklődés ismét Párizsra irányulhat, ahol a két dél-vietnami fél képviselői tár­gyalnak a politikai megoldásról. Nyilvánvaló, hogy a térség jövőjét most nagymértékben a DIFK és a saigoni rezsim kon­zultációi határozzák meg. Mióta az amerikai csapatok végső kivonása illette a fogolycsere megkezdődött, még ha időnként férmakadásokkal is, a döntés fokozatosan e két erőre hárul. Ebből az is következik, hogy miután a tét most a saigoni hata­lom, a menetrend pillanatnyi betartása ellenére a jövő még tartogat konfliktusokat.­­ AZ EGYIPTOMI KORMÁNYÁTALAKÍTÁS érthetően a kairói lapok központi témája, de a nemzetközi sajtó is vezető helyen foglalkozik Szadat elnök döntésével. A kairói kommentátorok emlékeztetnek arra, hogy Nasszer néhai elnök a hatnapos háborút követő súlyos időszakban szánta el hasonló lépésre magát, az államfői és a miniszterelnöki funkció össze­vonásával. Az Al Ahram szerint Szadat a jelenlegi szakasz fel­adatai között egyaránt említette a fegveres harcra való fel­készülés, illette a közel-keleti béke megteremtését célzó diplo­máciai offenzíva folytatását. A francia lapok szerint ,.a gyengeség, és kevésbé az erő jele”, hogy Szadat áttette a miniszterelnöki tisztet. A Figaro úgy vélte, hogy az elnök döntése időnyerésre irányul, ugyanis a je­lenlegi helyzetben mind kevesebb a manőverezési tere, mint­hogy az Egyesült Államok továbbra is kitart Izrael egyoldalú katonai támogatása mellett. A Combat és a kation azt írta, hogy a líbiai befolyás sikerét jelzi a kormányátalakítás jellege, az Humanité az AFP-re hivatkozva említi meg, hogy az új kor­mány kizárólag „mérsékelt személyiségekből áll majd, s az eddigivel ellentétben nem foglalnak benne helyet baloldali szeméy­iségek”. A keddi Izvesztyija Husszein Takriti moszkvai tárgyalásait kommentálva, az amerikai lapok jelentései alap­ján arra követ­keztet, hogy az Egyesült Államok újabb lépésekre készül a Közel-Keleten. Az ok az Egyesült Államokat fenyegető ener­giaválság, s ennek veszélyére hivatkozva próbálják befolyá­solni bizonyos politikai csoportok az amerikai kormány közei­vel­ett politikáját. A BRÚNÓ KREISKY kancellár ma kezdődő hivatalos buda­­­­pesti látogatásával vezető helyen foglalkozik az osztrák sajtó. A kormány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung felhívta a figyelmet arra, hogy a kancellár magas szintű kísérettel ér­kezik Budapestre A lap egy másik cikkében a két ország sok­rétű gazdasági kapcsolatait méltatja, és megállapítja, hogy Ausztria a KGST-országok közül Magyarországgal alakította ki a legjobb ipari kooperációt. A Dia Presse és az Arbeiter Zei­tung is cikket szentel a gazdasági kapcsolatoknak, utalva arra, hogy a kereskedelmi forgalom meghaladja a 4 milliárd schil­­linget. A Volksstimme, ismertetve Kreisky budapesti program­ját, megállapítja, hogy a kancellár megbeszéléseket folytat majd Focsz Jenővel és találkozik Losonczi Pállal is. Dr. Brúnó Kreisky életrajza Mint már korábban jeleztük, ma Budapestre érkezik hivata­los látogatásra dr. Brúnó Kreisky, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárja. Bécsben, 1911. január 22-én született dr. Brúnó Kreisky. Már fiatal korában csatlakozott a szociáldemokrata párthoz, és hamarosan vezető funkciót töl­tött be a párt ifjúsági szerveze­tében. A párt 1934. évi betil­tása után is tovább végezte mozgalmi munkáját, együtt­működött a Brünnbe emigrált Otto Bauerral. 1935-ben letar­tóztatták és elítélték. A nácik bevonulása után ismét letar­tóztatták, de a szociáldemok­rata vezetők segítségével kisza­badult a börtönből. 1938-ben kivándorolt Svédországba. Ezt megelőzően jogból doktorált a bécsi egyetemen. Svédország­ban a szövetkezeti mozgalom­ban tevékenykedett, majd a háború végén a svéd kormány egyik tanácsadója lett osztrák ügyekben. 1947-ben diplomataként az egyik osztrák külképviseletre helyezték. 1951-ben tért vissza Ausztriába. Ekkor kinevezték Körner szövetségi államelnök kabinetfőnöke helyettesévé, majd 1953-ban külügyi állam­titkárrá. Scharf, Raab és Figl osztrák vezető politikusokkal együtt jelen volt a moszkvai tárgyalásokon, amelyek után 1955-ben aláírták az osztrák államszerződést. 1959-től 1966-ig a koalíciós kormány külügyminisztere volt. Az 1966-os választásoktól kezdve, amikor az Osztrák Néppárt alakított kormányt, Kreisky az Osztrák Szocialista Párt megreformálásán dolgo­zott. Az 1970. évi választásokon győzelemre vitte pártját, s en­nek eredményeként kisebbségi — szocialista párti — kormányt alakított. Az 1971 októberi vá­lasztásokon az Osztrák Szocia­lista Párt megszerezte a szava­zatok abszolút többségét. A DIFK átadta az amerikai foglyok utolsó csoportját Hanoiból jelenti az MTI. Kedd délelőtt Hanoiba érkez­tek a négyhatalmi katonai ve­gyes bizottság munkacsoport­jának tagjai, valamint a DIFK és az amerikai fél képviselői a Dél-Vietnam területén elfo­gott amerikai katonai és pol­­­­gári személyek utolsó csoport­jának szabadon bocsátására. A foglyok átadásánál jelen vol­tak a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság képviselői is. Köztük dr. Balta Sándor al­ezredes és Rácz László száza­dos. A 25 katonai és hét polgári személyt a DIFK meghatal­mazottja adta át. Valamennyi szabadon bocsátott katonai és polgári személy egészségesen távozott a fogságból. Közülük hatan négy, hatan három, öten kettő, heten egy évet töltöttek fogságban. Philip Allen Kientz­­ler 32 éves őrnagy pedig mind­össze 59 napot, ő volt ugyanis Dél-Vietnamban utolsóként el­fogott amerikai, egy nappal a párizsi megállapodás aláírá­sa előtt, január 26-án Quang Tri tartományban esett fog­ságba. Ezzel a Dél-Vietnamban el­fogott amerikaiak szabadon bocsátása befejeződött. Az előzetes hírek szerint ma tovább folytatódik Hanoiban az amerikai foglyok szabadon bocsátása. Ezen a napon laoszi megbízottak Laosz felszabadí­tott körzeteiben elfogott ame­rikaiakat adnak át. Előrelát­hatólag csütörtökön kerül sor a VDR területén elfogott ame­rikai pilóták utolsó csoportjá­nak szabadon bocsátására. A Reuter jelentése szerint kedden, néhány perccel az­után, hogy hír érkezett a DIFK fogságába esett amerikaiak utolsó, 32 fős csoportjának szabadon bocsátásáról, Dél- Vietnamban is megkezdődött a még ott tartózkodó utolsó ame­rikai csapatkontingens kivo­nása. Saigon repülőteréről, a Tan­ San Nhut-i légitámaszpontról kedden 11 repülőgépen 936 amerikai katonát szállítottak el az Egyesült Államokba. Hírügynökségi értesülések szerint ma 1800, csütörtökön pedig 2500 amerikai katona távozik Saigonból. Ezzel for­málisan véget ér az amerikaiak dél-vietnami katonai jelenléte. A VDK és az Egyesült Álla­mok képviselői hétfőn megál­lapodtak, hogy a párizsi béke­megállapodás vonatkozó ren­delkezésének megfelelően a négyoldalú katonai vegyes biz­zottság március 28-án beszün­teti tevékenységét. A két or­szágnak a testületben helyet foglaló, egyenként 825 fős kül­döttsége március 30-án, illetve március 31-én tér vissza a VDK-ba, illetve az Egyesült Államokba. Thieu saigoni elnök és kísé­rete — amelyben helyet fog­lal a rezsim külügyminisztere, gazdaságügyi minisztere, pénz­ügyminisztere és vezérkari fő­nöke is — április 1-én, vasár­nap, több napos látogatásra a­z Egyesült Államokba utazik. A saigoni elnök április 2-án ér­kezik a kaliforniai San Cle­­mente-be, ahol két napig fog tárgyalni Nixon amerikai el­nökkel. A TASZSZ jelentése szerint Gromiko szovjet külügyminisz­ter és Nguyen Thi Binh, a DIFK külügyminisztere, aki hi­vatalos látogatáson a Szovjet­unióban tartózkodik, kedden megbeszélést folytatott. A DNFF központi bizottsága, a DIFK és az egész dél-vietnami lakosság nevében Binh hálás köszönetet mondott az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és a test­véri szovjet népnek értékes se­gítségéért és hatékony támoga­tásáért, amelyben a vietnami nép harcát részesítették és ré­szesítik napjainkban is. A katonák nélkül új kormány Chilében Santiagóból jelenti a Reuter. Dr. Salvador Allende chilei elnök kedden délután közzé­tette új kormányának összeté­telét. A változtatásra a már­cius 4-én tartott parlamenti választások következtében ke­rült sor, s az alkotmány értel­mében a kormány a múlt csü­törtökön lemondott. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddig a hadsereget képviselő három miniszter — köztük a belügyminiszter — tárcáját polgári személyek kapták. Ezenkívül három mi­niszteri poszt cserélt gazdát. A változásokkal kapcsolat­ban Salvador Allende elnök kijelentette, hogy a fegyveres erők képviselői korábbi beosz­tásukba térnek vissza. A há­rom tábornok — köztük Carlos Prats, a fegyveres erők főpa­rancsnoka — a tavaly októberi vállalkozói sztrájkot követően került a kormányba Kairói lapvélemények a kormány átalakításáról Kairóból jelenti a MEN­A. Az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottsága új főtitkárá­nak, Hafez Ghanemnek elnök­letével kedden ülést tartott. Ghanem köszönetet mondott a távozó Szajed Marei, volt fő­titkár munkásságáért. Hangoz­tatta, hogy a közel-keleti hely­zet soron levő szakasza nem­csak az egyiptomi nép, hanem az egész arab nemzet szem­

Next