Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

4 Győre Imre: Valami jobb hírt! Valami jobb hírt, édes uraim, valami jobbat! Egyszer csak, vagy kétszer. Afelől, hogy nem a holtak, de az élők szaporodnak, s ideiglenes vereségek helyett győzelmet­­ halljak, harcot,­­akár a végsőt, s mikor az elesettek is fölkelnek, is szájukból nem dögvészt fújnak a szánkba,­­ hanem a Lelket, , vagy micsodát, amitől előre­­ mozdul a láb, s nem hátra.­­ Hírt egy szemről,­­mely odalát, ahol ótvar tapad a nyomorúságra, s ezen túl, tudja, s azt is meglátja, »hogy vas-vesszei kivirágzanak, a rongyból miként lesz ing és kabát, s az ember, hogy átformálja a torát és maga­ magát, lenyúl, s kezébe veszi a kalapácsot meg a vésőt. Szombaton megkezdődnek a budapesti zenei versenyek A budapesti zenei versenyek irodája szeptember 15—30. kö­zött rendezi meg a Casals— Szigeti—Weiner versenyt. A Szigeti hegedűversenyre hu­szonegyen jelentkeztek, a Ca­sals gordonkaversenyre mint­egy ötven, s a Weiner Leó em­lékére rendezett gordonkaver­senyre húsz hazai és külföldi szólista, illetve együttes je­lentette be részvételét. A verseny rendezősége ne­ves pedagógusokat, művésze­ket és szakembereket hívott­­ meg a nemzetközi zsűribe. Elnökök: Kovács Dénes, a Ze­­­­neművészeti Főiskola rektora­­­ Banda Ede, a Zeneművészeti Főiskola tanára, és Mihály András, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára. Új köztéri szobrokat vásárolt Bács-Kiskun megye tanácsa. Baján Ohmon Péter Neptun című szobrát, Kiskunhalason Simon Ferenc leányfiguráját állították fel. Még az ősszel újabb szobrot kap Baja: Varga Imre Nagy Istvánról készített portréját. Kecskemét Petőfi Sándor mellszobrával és Erdei Ferenc portréjával — mind­kettő Pálfy Gusztáv alkotása — gazdagodik.­ Országos oktatástechnikai központot létesítettek hazánk­ban az UNESCO közreműkö­désével. Az új intézmény fel­adatainak megoldására csütör­­ökön tanfolyam kezdődött a központ munkatársai részére. A szeminárium ünnepélyes megnyitóján dr. Polinszky Ká­­roly művelődésügyi miniszter­­helyettes mondott beszédet. Egy hónapig tartó tanfolyamon az UNESCO szakértői ismerte­tik az oktatás korszerűsítésé­nek nemzetközi eredményeit. 4* A Miskolci Nemzeti Színház augusztus hónapban a színház alapításának másfél százados évfordulóján díszelőadáson mutatta be a Csongor és Tün­dét. A színház szeptember 10-án otthonában is előadja Vörösmarty színművét. Rende­ző: Orosz György. A Budapesti Művészeti Hetek a centenárium jegyében Új magyar operabemutató, a Vahtangov-színház vendégjátéka, a holland balett fellépése a műsoron Fesztiválra készül a főváros: csaknem 200 eseményt kínál a Budapesti Művészeti Hetek gazdag programja. Farkasinsz­­ky Lajos, a fővárosi tanács el­nökhelyettese csütörtöki sajtó­­tájékoztatóján elmondta, hogy a szeptember 24-től október 26-ig tartó fesztivál ebben az évben is hiteles keresztmetsze­tet igyekszik nyújtani művé­szeti életünkről. A fesztivált ez idén a főváros centenáriumá­nak jegyében rendezik meg. Egész Európából érkeznek vendégek, köztük a fővárosok vezetői is. Budapest 100 év alatt kiérlelődött művészi rangja fejeződik ki az elkövet­kező hónapban. Hangverse­nyek, zenei versenyek, operák, balett műsorok, drámák, film­­bemutatók, kiállítások, rádió- és tv-műsorok sorakoztatják fel a múlt és jelen művészeté­nek kiemelkedő alkotásait. A népművészetet igyekszik a főváros lakosságához közelebb hozni a megyék népművészeti kiállítása a Nemzeti Galéria termeiben. Ez egyben a meg­nyitó esemény is. Itt a megyék bemutatják legszebb múzeumi tárgyaikat, a népi iparművé­szet, a népviselet, a népi élet­forma értékes emlékeit. Sok új művet mutatnak be: Szokolay Sándor Sámson című operáját, Ránki György és Dé­ri­ Tibor Ének a városról című oratóriumát, Szöllősy András Musica per orchestra és Dávid Gyula Ünnepi nyitány című zenekari művét. A Csontváry­­teremben a kortárs festőmű­vészek képei vallanak Buda­pestről. Új magyar drámákkal jelentkezik négy vidéki és négy fővárosi színház: Bene­dek Katalin, Eörsi István, Ga­rai Gábor, Gyárfás Miklós, Hubay Miklós, Szabó Magda és Szakonyi Károly színdarab­jaival. A Vörös Csillag filmszínház­ban ünnepi filmbemutatókat rendeznek, levetítik a Tűzoltó utca 25. című új magyar fil­met, a Te és én című szovjet filmet, Fellini Rómáját, Stan­ley Kramer Áldd meg az álla­tokat és a gyermekeket című alkotását és Luchino Visconti Elátkozottak című, a fasiz­must leleplező híres alkotását. Budapest varázsa — ez az összefoglaló címe a Híradó mozi háromrészes rövidfilm­sorozatának. A Bányász mozi pedig felújítja az elmúlt 28 év sikeres magyar filmjeit. Átfogó kép tárul a nézők elé a magyar drámák hónapjá­ban : klasszikus és kortárs szerzők drámáit, vígjátékait láthatják vidéki és fővárosi társulatok előadásában. Budapest és a világkultúra kapcsolatát erősítik a művész­cserék, a vendégjátékok. Ide­látogat a moszkvai Vahtangov színház társulata és két dara­bot mutat be: Carlo Gozzi Tu­­randot hercegnőjét és Nyiko­­láj Pogogyin művét, A puskás embert. Másik vendégünk a görög Nemzeti Színház. Előad­ják az Oreszteiát, az Agamen­­nónt, az Áldozatvivőket és az Eumeniszeket. A holland ba­lettszínház — Nyugat-Európa egyik legizgalmasabb, híres társulata — a Fővárosi Ope­rettszínház épületében mutat­kozik be. Dalestet ad Dietrich Fischer-Diskau, gordonkaestet Pierre Fournier, fuvolaestet Aurél Nicolet. A Litván Ka­marazenekar muzsikál a Zene­­akadémián. A kulturális kap­csolatokat a művészeti hetek növekvő mértékben élénkítik. „Az a véleményünk, hogy egy város, egy nemzet művészeti életére nemcsak az jellemző, amit saját tehetségei alkotnak, hanem az is, hogy a világkul­túra alkotásaiból mit fogad el, esetleg mit asszimilál saját művészetébe”. — mondta a művészcserékről Farkasinszky Lajos. A rádió és a televízió nem csupán közvetíti a különféle eseményeket, hanem saját mű­soraival is hozzájárul a feszti­válhoz. Stúdiófelvételek, rá­dió- és tévéjátékok szerepel­nek programjukon, október 15. és 21. között pedig a Magyar Népdal Hete alkalmából a rá­dióban népszerű előadások, népművészportrék, folklór­estek hangzanak el. KÖZÉLETEK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! KONTÉNER A KORSZERŰ SZÁLLÍTÁS ESZKÖZE Olcsóbb minden más szállítási módnál Nem szükséges az áru többszöri átrakása Tárolásra is alkalmas ÉRDEMES BESZEREZNI Nem kell hozzá különleges csomagolás Esztétikailag is vonzó RENDELJE MEG MÉG MA GYÁRTJA: VOLÁN 22. sz. VÁLLALAT 1440 Budapest, Nagy Lajos király út 210. Telefon : 830— 946/107 mellék. 831— 135/107 mellék. Ügyintéző: ÁGOSTON DEZSŐ számviteli osztályvezető . Maga Nemzet-------­ Emlékezés Mészáros Lászlóra Néhány nap múlva, szeptem­ber 18-án lesz a születésnap­ja, hatvannyolc esztendős lenne. Negyvenéves korában halt meg, a napokban volt ennek is évfordulója, szep­tember 5-én. „Új hang volt a szobrászat­ban. Valóságos csoda volt” — mondta vele együtt indult, s 1945-ben meghalt barátjáról, Mészáros Lászlóról Vilt Tibor szobrászművész a minap a tévé Zsigmondi Boris rendezte em­lékező filmjében. Nem túlzott. Mészáros László művészete valóban maga volt a csoda: a tehetség elemi erővel robbant ki belőle. Bármihez nyúlt, bár­­mi anyagot fogott a kezébe, szobrot csinált. Remekművet. Mindent tudott. Tudott úgy is mintázni, ahogy senki más nem tudott volna. Szobor ke­rült ki a keze alól akkor is, ha milliméterről milliméterre munkálta meg a formálódó arcmás viaszát — holott min­denki más elrontotta volna az aprólékos mozdulatok mozaik­jával épített művet, mert nem látta volna azt, amit Mészáros mindig szem előtt tartott: a részletek mögött a­ belőlük épülő egészet. És engedelmessé tudta tenni Mészáros a legri­degebb anyagokat is. Eszköze, szolgája volt a kő, a márvány, de tudott bánni a terrakottá­val, a gipsszel, a műkővel, mindennel. Ám nem csak szobrász volt Mészáros László — tudatos ember is. Megértette: a mű­vésznek nem szabad csak a „maga dolgával” foglalkoznia, mert hivatása szerint azok kö­zé tartozik, akik a művek mel­lett — nem csekély részben épp általuk — a jövőt is ala­kítják. Magyarán: kommunista művész volt. Részese az ille­gális KMP harcainak (plaket­teket formált és sokszorosított a párt megbízásából, amint ha­gyatékának egyik gondozója, akkor munkájának segítője, Gádor István keramikusmű­vész Zsigmondi Boris filmjé­ben elmondta) és amikor ide­haza már végképp lehetetlen­nek látta, hogy igazi, méltó feladatához jusson , a Szov­jetunióba emigrált. Mészáros Lászlót sok év után a művészet barátainak élő ismerősévé tenni: nehéz, nemes feladat. A ‘ „Tékozló fiú” — Zsigmondi nem Mészá­rosra célzott vele, egyik fő­művének címét kölcsönözte a film élére — kitűnően oldotta meg ezt a kettős feladatot. Mást nem tehetett: a barátok, s a család szavaiból építette föl Mészáros László igaz em­beri arcát. És a művekből, a reánk maradt portrék, kisplasz­tikák és nagy munkák soroza­­tfából rajzolta rá e „szóbeli portréra” Mészáros művészi arcát. Fájdalmasan emlékez­tetve: mit veszített a magyar, s az egyetemes művészet korai halálával, egyszersmind eny­hítve is ezt a fájdalmat az életmű emberi erejével, művé­szi teljességével, h.­gy. NAPLÓ | Megkezdődött a tizedik tan­év az Iskolarádióban. Az adá­sok időtartama havonta már 1300 percre bővült. Az új mű­sorok között helyet kapott „Vendégünk Aesopus” címmel a VII—VIII. osztályosoknak szóló osztályfőnöki óra, vala­mint egy anyanyelvi sorozat, amelynek a címe: Tanuljunk magyarul. Az Iskolarádió mű­sorai ma már átfogják a 6—18 éves korosztály minden évfo­lyamát. 4* Julius Fucik halálának 30. évfordulója alkalmából kiállí­tás nyílt meg csütörtökön a budapesti Csehszlovák Klub­ban. A kiállítást Oldrich Te­­sárik, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatója nyitotta meg. A megnyitón jelen volt Frantisek Dvorsky nagykövet.­­ A Farkasréti temetőben csü­törtökön nagy részvéttel kísér­ték utolsó útjára Demjén Atti­la festőművészt. A Képzőmű­vészek Szövetsége részéről a pályatársak nevében Balogh András festőművész, a barátok és tisztelők nevében Szij Re­zső művészeti író mondott bú­csúbeszédet . Pekingbe érkezett a philadelphiai szimfonikusok zenekara, hogy Or­­mándy Jenő karmester vezényle­­letével több koncertet adjon Kíná­ban. A műsorom európai és ameri­kai klasszikus és modern zene­szerzők művei szerepelnek és elő­adják az egyedüli műsoron levő kínai versenyművet, a Sárea-folyó zongoraversenyt, kínai művészek­kel. A zenekart fogadó kínai mű­vészek között az Új Kína hírügy­nökség megemlíti Liu Si-kun ne­vét. Liu Si-kun az 1956. évi buda­pesti nemzetközi Liszt zongoraver­senyen tűnt fel, 1966 óta nem sze­repelt és a világsajtóban az a hír járta, hogy a vörösgárdisták eltör­ték a karját. Szeptember 14 Drezdában megkezdte mun­káját a bolgár, magyar, szov­jet, lengyel, NDK-beli, cseh­szlovák és román tévé- és filmvállalatok vezető munka­társainak konzultatív tanács­kozása. A részvevők megvi­tatják a hosszú lejáratú ter­vek alapján való együttmű­ködés elmélyítésének kérdé­sét. 00 Zakar István, aki több mint négy évtizeden át volt a deb­receni Csokonai Színház maszkmestere, 61 esztendős korában elhunyt. A Tölgyfaistállót vásárolt meg Kisnaményban a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Az is­tállót a XIX. század elején építették, amikor az Erdőhátat még tölgyfaerdők borították, s az ott élő lakosság legfőbb építőanyaga a fa volt. Az is­tálló bontását megkezdték és még ez év őszén a nyíregyhá­zi falumúzeumban építik fel eredeti formájában.­­ A Szegedi Orvostudományi Egyetemen csütörtökön tar­tották meg a Szegedi Orvos­­tudományi Egyetem tanévnyi­tó ünnepségét, amelyen dr. Szontágh Ferenc rektor ünne­pi beszédben ismertette az egyetem és intézeteinek mun­káját, fejlődését. A tanévnyitó ünnepségen nyújtották át a jubileumi diplomákat. Dr. Mo­­gán Béla nyugalmazott városi főorvos vasdiplomát, tizenket­­ten pedig aranydiplomát kap­tak. „Szarvas város nagyjai és népei” címmel tizennégy mé­ter hosszú faliképet fest Ru­­zicskay György festőművész. •1* P­én­t­e­k, 1973. szeptember 14. Száznál is több kiállítás a múzeumi és műemléki hónapban Csütörtökön a Magyar Sajtó Házában dr. Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának veze­tője részletes tájékoztatást adott a közelgő múzeumi hó­nap eseményeiről. Tavaly mintegy nyolcmillió látogatója volt a magyar mú­zeumoknak, így nagy érdeklő­désre számíthatnak az október­ben rendezett múzeumi hónap eseményei is. Október 4-én, Szolnokon nyitják meg hivatalosan is a múzeumok hagyományos ün­nepét, noha ezt megelőzően már számtalan új és érdekes kiállítás várja a látogatókat. Szeptember 24-én nyílik meg a Megyék Népművészeti Kiállí­tása: a főváros egyesítésének 100. évfordulójára hazánk me­gyéi a Nemzeti Galériában kö­szöntik Budapestet. Bemutat­ják itt a magyar népművészet legjellemzőbb alkotásait. Bor­sod a mezőcsáti cserépedénye­ket, valamint a matyó népvi­selet legszebb darabjait küldi. Csongrád festett ládákkal, szőrhímzéses párnavégekkel szerepel. Láthatjuk majd a sok­­nemzetiségű békési tájak vise­leteit és hagyományos lakás­­kultúráját, Bács-Kiskun me­gye népművészetének történeti rétegeit, kiskun madonnákat, gyertyamártát és egy Baja vi­déki halásztanyát. Vas megye a hajdan volt mindennapi élet egyszerű eszközeit mutatja föl, Győr-Sopron megye gaz­dag népművészeti hagyomá­nyait idézi. A céhek világát hozza Veszprém megye, s ezek a tárgyak nemcsak népművé­szeti, de becses ipartörténeti emlékek is. Hajdú-Bihar me­gye gyűjteménye az alföldi földműves nép XVIII—XIX. századi életformáját, Szabolcs- Szatmár a paraszti famegmun­kálás változatos formáit tárja föl, Fejér megye a majorsá­gok és a puszták népe letűnt világát idézi. A régvolt magyar népi mű­velődés szinte teljességgel elénk tárul. Tolna megye be­mutatja a sárközi falvak szí­nes népművészetét, Somogy a temetők és a „fehér gyászöltö­zékek” művészi rekvizítumait hozza. Baranya elküldi a ma­­­­gyarok, németek és sokácok egy-egy sajátos emlékcsoport­ját. Pest megye is bemutatja a magyar, szerb, szlovák és né­met nemzetiségi tájak szír­ viseleteit. Nógrád­ megye a "" lócok régmúlt világát mutatja föl, és a Heves megyét bemu­tató anyagban megismerhet­jük a Mátra és Bükk vidék változatos viseleteit. Zala me­gyét a göcseji falvak hajdani köznapi életét idéző tárgyak képviselik. Az idei múzeumi hónapot Budapest centenáriuma jegyé­ben rendezik meg. Több mint száz kiállítás várja a látogató­kat. A Nemzeti Múzeumban szeptember 28-án nyílik meg a Budapest éremm­űvészete, majd október 5-én a Magyar könyvművészet című kiállítás. Ugyancsak október 5-én Bu­dapest zenei élete 1873—1973 címmel az Iparművészeti Mú­zeum izgalmas és értékes mű­velődéstörténeti gyűjteményt mutat be. A Petőfi Irodalmi Múzeum­ban október 12-én Kassák em­lékkiállítás nyílik meg. A Szépművészeti Múzeum A reneszánsz művészete Európá­ban 1460—1560 címmel rendez érdekes tárlatot. Nem csupán filatéliai érde­kességnek ígérkezik a Bélyeg­­múzeum október 1-én megnyí­ló kiállítása, ahol bemutatják a múzeum hamisítványgyűj­teményét. A Budapesti Történeti Mú­zeum október 2-án megnyíló kamarakiállításán a középkori királyi kancellária élete eleve­nedik meg a bemutatott rekvi­­zítumokból. Szeptember 21-én avatják föl a nagycenki kastély közép­ső traktusát, ahol az eredeti szén környezetben Széchenyi­­emlékkiállítás nyílik meg. Ki­tűnő példája a közgyűjtemé­nyek együttműködésének, hogy a bemutatott relikviákat a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a győri Xantus János Múzeum, a Köz­lekedési Múzeum és a Mező­­gazdasági Múzeum gyűjtemé­nyéből állították össze. Október 7-én nyílik meg a XX. vásárhelyi tárlat. Pécset október 8-án a Technika Há­zában avatják föl ünnepélye­­sen a Csontváry Emlékmú-­­­zeumot. Egyelőre, egy-két esz­tendőre ide kerül a Nemzeti Galéria Csontváry-gyűjtemé­­­nye is. Szombathelyen október 26- án nyitja meg kapuit a Derko­­vits Emlékmúzeum, amelynek a nagy festő restaurált szülő­háza ad szállást. Dunaújvároson „in situ” be­mutatják az 1993. római sír föltárását. A Csongrád megyei esemé­nyek közül kiemelkedik az al­győi olajbányászok által föl­tárt honfoglalás kori leletek ki­állítása. A múzeumügy és a műem­lékvédelem feladatait nem le­het elkülöníteni. Ez a gondolat szőtte át dr. Barcza Géza, az OMF igazgatóhelyettesének tá­jékoztatóját. Noha az Országos Műemléki Felügyelőség nem tartozik a művelődési tárcá­hoz, mégis közművelődési cé­lokat szolgál. Ebben az évben 69 helyen dolgoztak munkatár­sai, helyreállították a nagycen­ki kastély középső traktusát, Sopronban az előkaput és a tűztornyot, restaurálták a ta­tai várat, valamint a sárospa­taki vár északi várának pince­­rendszerét, ahol a közeljövő­ben szőlészeti és borászati mú­zeum nyílik meg. Rövidesen befejezik a csarodai reformá­tus templom helyreállítását is. Az OMF nemcsak helyreállí­tási munkálatokat végez, de jelentős anyagi támogatással segítette több mint hetven egy­házi vagy magántulajdonban levő műemlék megóvását. A közeljövőben a Hazafias Népfront segítségével gondos­kodni akarnak az ország kü­lönböző tájain pusztuló mű­emlék temetők védelméről is. Az OMF kivitelezésében épül Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a magyar skanzen, amelynek elkészült részleteit a múzeumi hónap idején „nyílt napokon”, októ­ber 7-én, 13-án és 14-én az ér­deklődő látogatók megtekint­hetik. A tájékoztató után dr. Hoff­­mann Tamás, a Néprajzi Mú­zeum főigazgatója a sajtó kép­viselőinek a helyszínen is be­mutatta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum elkészült részleteit és ismertette a további munkála­tok terveit. Jogi könyvfórum A Közgazdasági és Jogi Ki­adó, közösen legnagyobb for­galmazó partnerével, az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalattal jogi könyvfórumot rendezett. Egyfelől az utóbbi évek szak­könyveit értékelték, másfelől a jogi könyvkultúra javítását szorgalmazták a szakmai ta­nácskozáson, amelyre csütörtö­kön került sor a Vörösmarty téri kulturális központban. Az ankét vitaindítóját dr. Szilbe­­reky Jenő igazságügyi minisz­terhelyettes tartotta. Megjelent a „Szülők híradója" Ismét megvalósult egy aján­lás azok közül a kezdeménye­zések, jogos kívánságok közül, amelyeket a Szülők parla­mentje fogalmazott meg: „Szü­lők híradója” címmel megje­lent az az időszaki tájékoztató kiadvány, amelyet ezután százezer fővárosi családhoz juttat el a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Fő­városi Egészségnevelési Köz­pont. A tizennégy oldalon most megjelent „Szülők híradója” egyebek között a közoktatás­sal kapcsolatos új rendelkezé­sekkel, az iskolák gondjaival, a pedagógiai tudomány hírei­vel és az egészségvédelemmel foglalkozik. SZÍNES KÉPES HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN

Next