Magyar Nemzet, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

2 Soares és Csáván megállapodásával Portugália és Imiin helyreállítona a diplomáciai kapcsolatukat Új-Delhiből jelenti az AFP és a TASZSZ. India és Portu­gália kedden nagyköveti szin­ten helyreállította 1955-ben megszakadt diplomáciai kap­csolatát. Az Új-Delhiben tar­tózkodó Mario Soares portugál, illetve Csáván indiai külügy­miniszter által aláírt megálla­podás azonnali hatállyal életbe lépett. Portugália szerződésben ismerte el India szuverenitását egykori indiai gyarmatai felett. Ezt a szerződést a két ország törvényhozó szerveinek ratifi­kálniuk kell. A két ország közötti politikai kapcsolatok akkor szakadtak meg, amikor Nehru kormánya felszólította a fasiszta portugál kormányt, adja át Indiának a területén található gyarmatait, Goát, Damant és Diut­a Sa­­lazarék viszont nem voltak hajlandók lemondani e gyar­mati területeikről. Az indiai hadsereg 1961-ben visszafog­lalta a három területet és el­űzte a gyarmatosítókat. Az indiai lapok hírmagyará­zataikban megállapították: a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása azután vált lehetővé, hogy Portugáliában megdön­tötték a fasizmust és az új, de­mokratikus kormány a gyar­mati rendszer felszámolása mellett foglalt állást. A brit külügyminiszter afrikai körútja Lusakából jelenti a Reuter és az AP. James Callaghan brit külügyminiszter kedden Zambia fővárosába, Lusakába érkezett. Lusakai látogatására tíznapos afrikai körútja kere­tében kerül sor, amelynek so­rán hat országot keres fel. Callaghan megérkezése után a repülőtéren kijelentette, hogy Kenneth Kaunda köztár­sasági elnökkel és Vernon Mwaanga külügyminiszterrel az Afrika déli részén kialakult „új helyzetről’’, az ezzel kap­csolatos zambiai, tanzániai és botswanai javaslatokról kíván tárgyalni. Kifejezte reményét, hogy Lusakában módja lesz ta­lálkozni Rhodesia afrikai la­kosságának képviselőivel. Abel Muzorewa püspök, a rhodesiai Afrikai Nemzeti Ta­nács elnöke már kedd reggel megérkezett Lusakába. Zaire kormánypártjának határozatai a gazdaság fokozottabb ellenőrzésére Kinshasából jelenti az AFP. Fontos gazdasági döntések születtek Zaire egyetlen párt­ja, a Népi Forradalmi Mozga­lom politikai irodájának há­rom napja tartó ülésén, amely Mobutu államfő jelenlétében az elnöki hajón folyik. Az új intézkedések növelik az állam irányító szerepét a gazdasági életben. Január 1-től állami ellenőrzés alá helyezik az építőipari és építőanyag­ipari vállalatokat, a belkeres­kedelmi társaságokat és a tö­megközlekedési vállalatokat. Külföldi bankok csupán a fő­városban, Kinshasában tart­hatnak fenn fiókokat. A párt politikai irodája azt is elhatározta, hogy erősíti a bérhózat­al ellenőrzését, a köz­érdek érvényesítésének igé­nyével orientálja a termelést és a fogyasztást, előmozdítja a nehézipar fejlesztését. A mun­kanélküliség leküzdése érde­kében fejlesztik a szakkép­zést, újra számbaveszik a mun­kanélkülieket és bevezetik a tervezést a munkaerőpiacok irányításában. A mezőgazdasági termelés fellendítésére brigádokat és szövetkezeteket hoznak létre, változatosabbá teszik és tuda­tosan tervezik a termékstruk­túrát. Változásokat hajtanak végre az oktatásügyben is. A tanév végén minden külföldön ta­nuló zairei diáknak haza kell térnie, a középiskola elvégzése után pedig minden fiatal kö­teles egyévi polgári szolgálatot teljesíteni. A vallásoktatást polgári és politikai ismeretek oktatásával váltják fel. Az új intézkedések során október 14-ét, Mobutu Sese Seko államfő elnök születés­napját az ifjúság napjává nyil­vánították és emléktáblával fognak megjelölni minden olyan jelentősebb helyet, ahol élete során megfordult. Végül bejelentették, hogy Mobutu január 4-én „történel­mi jelentőségű” beszédet mond a parlamentben és ugyanaz­nap a fővárosi stadionban ren­dezendő tömeggyűlésen is fel­szólal. Ford elnök aláírta a külföldi segélyprogramtörvényt A colorádói Vailban téli üdülését töltő Ford amerikai elnök aláírta az idei pénzügyi év külföldi segélyprogramjá­nak törvényét, és megvétózott két másik törvényt. A kongresszus két házának hosszas alkudozásai után a külföldi segélyprogramot 2697 millió dolláros összegben hagy­ták jóvá. Ford elfogadta a csökkentett keretet, bár han­goztatta, hogy „fenntartásai vannak”, az Indokínának, Chi­lének és Görögországnak szánt segélyek megkurtítása miatt. A segélyprogramból Indokína országai 617 millió dollárral, Izrael 664 millió dollárral ré­szesül, a chilei fasiszta junta nem kap több katonai segélyt, de 25 millió dollár egyéb támo­gatáshoz jut. Az Egyesült Álla­mok ugyanakkor minden hoz­zájárulást megtagadott az UNESCO-tól, amíg a nemzet­közi szervezet nem hajlandó felülvizsgálni korábbi döntését és újra bekapcsolni regionális programjaiba Izraelt. Az elnök az infláció és a pangás elleni küzdelemre hi­vatkozva megvétózott két tör­vényt: az egyik azt írta volna elő, hogy az amerikai kőolaj­­import legalább húsz százalé­kát, majd 1977 közepéig har­minc százalékát amerikai tar­tályhajók szállítsák, a másik korlátozni kívánta a külszíni szénlelőhelyek kiaknázását. Ford azzal indokolta a vétó­kat, hogy e törvények az ener­giaválság korában fokozták volna az infláció nyomását, emelték volna az olaj önkölt­ségét, sértették volna a nem­zetközi kereskedelmet, és meg­nehezítették volna a kőolajat helyettesítő széntartalékok ki­aknázását. Ford eddigi, rövid elnöki ideje alatt már húsz törvényt vétózott meg, közülük három vétót a kongresszus hatálytala­nított. Somoza minden követelést teljesített Lezárult a nicaraguai gerillák akciója Havannából jelenti a Reuter és az AFP. Hétfőn késő este megérkezett Havannába az a repülőgép, amelyen a „Sandi­nista Felszabadítási Front” fegyveresei magukkal vitték a börtönükből kiszabadított ti­zennégy társukat, mintegy fél­millió dollár váltságdíjat, to­vábbá túszaik közül két nagy­követet, egy érseket és a pápai nunciust, akiket az akció vég­rehajtásának biztonsága érde­kében tartottak vissza. Többi túszukat szabadon engedték. A fegyveresek egyben arra is kényszeríteni tudták Somoza diktátor kormányát, hogy vala­mennyi nicaraguai rádióadó­ban beolvassanak és a lapok­ban közöljenek egy terjedel­mes nyilatkozatot, amely gyű­lölt kényúrnak nevezi az elnö­köt, elnyomással és kínzással vádolja a kormányt és általá­nos béremelést követel. A repülőgép a négy tússzal a fedélzetén röviddel később visszatért Managuába. A fegy­veresek és a kiszabadított fog­lyok Havannában maradtak. Ma©arNomzet A szovjet vezető testületek újévi üdvözlete Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Legfelső Tanács Elnök­sége és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa a szovjet néphez in­tézett újévi üdvözletében ki­jelenti: „A kommunista párt és a szovjet állam a jövőben, csak­úgy mint eddig, megmásítha­­tatlanul követi a népek közötti béke megerősítésének politiká­ját, ami elengedhetetlen felté­tele annak, hogy sikeresen megvalósíthassuk nagy cél­jainkat és eszményeinket.” „A Szovjetunió, szoros együtt­működésben a testvéri szocia­lista országokkal, sikeresen megvalósítja az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott bé­keprogramot. A kommunizmus építői számára még soha nem voltak ilyen kedvezőek a kül­ső feltételek. A népek közötti kapcsolatok megjavításához, a világbéke megszilárdításának ügyéhez fontos, konstruktív hozzájárulás volt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának találkozása a Né­met Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Államok, Franciaor­szág és más államok vezetői­vel.” „A szovjet emberek már há­rom évtizede békés ég alatt él­nek és munkálkodnak. Ezt a lenini párt békeszerető külpo­litikájának, a szovjet állam gazdasági és védelmi erejének, a világszocializmus állásai megerősödésének köszönhet­jük. A szovjet nép a most be­köszöntő esztendőben ünnepli majd a Nagy Honvédő Hábo­rúban aratott győzelem har­mincadik évfordulóját.” „Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Mi­nisztertanács szívélyesen üd­vözli és a legjobbakat kívánja a szocialista országok dolgo­zóinak, a kommunista és mun­káspártoknak, a kapitalista or­szágok munkásosztályának, a dolgozó parasztjainak, haladó értelmiségének. Üdvözletét küldi a fiatal államok népei­nek, az új, független élet épí­tőinek, az imperializmus ellen folytatott küzdelem harcosai­nak, a föld minden becsületes emberének, aki küzd a békéért és a haladásért.” ­Waldh­eim FNSZ-főt­itkár az új esztendő nemzetközi kilátásairól New Yorkból jelenti az AP és a Reuter. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár az új év nem­zetközi kilátásaival foglalko­zott abban a nyilatkozatában, amelyet negyedik hivatali esz­tendejének megkezdése alkal­mából adott. Mint mondta, 1975 döntő év lesz a Közel-Kelet szempont­jából, mert bár az érintett kormányok tárgyalásos rende­zést óhajtanak, készülnek az újabb háborúra is. „Ez a há­ború katasztrofális következ­ményekkel járna mindenki számára” — jelentette ki Waldheim. Tavaszig minden­­képpen haladást kell elérni, te­kintve, hogy áprilisban, illetve májusban jár le a Sinai-félszi­­geten és a Golán-magaslatokon állomásozó ENSZ-erők mandá­tuma. Waldheim hangsúlyozta a genfi békeértekezlet folyta­tásának szükségességét, de hozzáfűzte, hogy még nem érett meg a helyzet a konfe­rencia újbóli megnyitására. Az ENSZ elmúlt évi tevé­kenységét elemezve a főtitkár rámutatott, hogy — az ameri­kai állásponttól eltérően — nem a harmadik világ „egyol­dalú uralmát” tükrözték a ha­tározatok, hanem egyfajta egy­ensuluit. New Yorkban egy ENSZ- szóvivő bejelentette, hogy Waldheim februárban Európá­ba látogat. Az utazás pontos dátumát és a felkeresendő or­szágok nevét nem hozták nyil­vánosságra. A nyugatnémet kancellár gazdasági és politikai helyzetértékelése Bod­or Jenő, az MTI bonni tudósítója jelenti. „Az új esz­tendőben sok megpróbáltatás vár az NSZK lakosságára, de az év végére már biztatóbb lesz a gazdasági helyzet a je­lenleginél” — adott hangot re­ményének szilveszteri rádió- és televízióbeszédében Helmut Schmidt szövetségi kancellár. Az óév „nehéz esztendő” volt — állapította meg Schmidt. A nemzetközi inflá­ció és a kőolajválság nagy gaz­dasági nehézségeket támasz­tott a tőkés világ valamennyi ipari országában. Hét év óta első ízben jelentkezett jelenté­keny munkanélküliség az NSZK-ban, elsősorban az épí­tő- és az autóiparban. „Az el­következő hetekben valame­lyest még növekedni is fog a munkanélküliség”, de 12 hónap múlva már „más és jobb lesz a helyzet, mint ma” — mon­dotta a kancellár. Ehhez azonban fegyelme­zettségre és helytállásra van szükség — tűnt ki szavaiból. Nem „frontátvonulásról” van szó csupán, hanem „igen mély­reható változásokról”, amelyek még nem tükröződnek min­denki tudatában. „Senki sem szavatolhatja, hogy nem adód­nak új válságos fejlemények bárhol a világon”. A gazdasági helyzettel szem­ben a politikai helyzet vár­ható alakulását egyértelmű derűlátással ítélte meg a kan­cellár. A külpolitikában „nin­csenek közvetlen gondjaink”, jelentette ki, majd egyik fő célul jelölte meg a kőolajter­melő országok és az ipari ál­lamok együttműködésének ki­alakítását. A Közös Piacon be­lül az NSZK segít partnerein — ígérte. A NATO-ban szi­lárd az NSZK helyzete. Hala­dás várható a Szovjetunióval kialakult kapcsa­­ikban, az európai biztonsági és együtt­működési konferencián is, va­lamint tov­ábbi enyhülés a két német állam viszonyában. Az­­­elemek a pekingi lapok közös vezércikkében Aczél Endre, az MTI pekingi tudósítója jelenti: A Kínai Kommunista Párt központi lapjának és elméleti folyóira­tának, valamint a népi felsza­badító hadsereg lapjának kö­zös, újévi vezércikke — ame­lyet kedden este hoztak nyil­vánosságra Pekingben — az óév jelentős eseményeit nagy­jából és egészében a „Lin Piao és Konfuciusz bírálatára indí­tott országos méretű kampány vívmányira” szűkíti és az elő­ző évek gyakorlatával ellen­tétben sem az ,,ősreakciósnak” számító Kiú Sao-csit nem szi­dalmazza, sem „a nagy pro­letár kulturális forradalmat” nem dicsőíti. Mindebből alkalmasint az következhet, hogy a fontos, hivatalos dokumentumnak szá­mító újévi cikk egy kompro­misszumokra kész, a meglevő belpolitikai problémákat élez­ni nem kívánó párt- és állam­vezetés akaratából íródott. A cikk szerint a beköszöntő 1975-ös év legfontosabb fel­adata a KKP jól ismert „fő vonalához” való igazodás, más­felől a „Lin Piao és Konfu­ciusz bírálatára indított kam­pány lankadatlan továbbvi­tele”. A cikk a kínai néptől „maxi­mális erőfeszítést” követel az 1975-ben befejeződő negyedik ötéves terv előirányzatainak teljesítésére és közben kifejti, hogy „a Konfuciusz és Lin Piao bírálatára indított kam­pány óhatatlanul újabb fellen­dülést eredményez a szocialis­ta építésben”. Az elmúlt év nagy témáival, a haderő szerepének „helyre­tételével”, illetve a párt veze­tő szerepének maradéktalan helyreállításával kapcsolatban az újévi írás hangtompítót használ, megelégszik közhely­­szerű megfogalmazásokkal. Ugyanez áll a röviden tár­gyalt nemzetközi politikai kér­désekre is: a cikk nyújtotta elemzés lényegében eltekint a „szuperhatalmak” ostorozásá­tól, és a Mao Ce-tung-féle kül­politikai vonal „újabb sikerei­nek” hangsúlyozása mellett a „szuperhatalmak versengésé­nek tanulmányozása” és — ez új elem — a tőkés világrend­­szer jelenlegi válságának vizs­gálata mellett emel szót. .Szer­d­a, 1975. janu­á 1 Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke az A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, a Nőtanács és a Béke­tanács alábbi üdvözlő táviratot intéz­te dr. Fidel Castro Ruzhoz, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­hoz, a forradami kormány el­nökéhez és dr. Osvaldo Dorti­­cos Torradóhoz, a Kubai Köz­társaság elnökéhez, s ugyancsak táviratban köszön­tötte kubai partnerszerveze­tét. Kedves Elvtársak! A forradalom győzelmének 16. évfordulója, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magunk és népünk nevében forró elv­társi üdvözletünket, szívélyes jókívánságainkat küldjük önök­nek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának és népének. A forradalom győzelme óta eltelt 16 év alatt a testvéri kubai nép, kommunista pártja vezetésével, kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építésében. A szocialista állam fejleszté­sére, a központi tervezés javítására irányuló nagy jelentőségű munka és más intézkedések nyomán meggyorsult a szocializ­mus építésének üteme Kubában. A kubai nép sikerei lelkesítő példaként szolgálnak a nemzeti felszabadulásukért és a társa­dalmi haladásért harcoló népek, különösen a latin-amerikai országok népei számára és méltán vívják ki a világ összes ha­ladó erőinek elismerését, nagyrabecsülését. Népünket jóleső érzéssel töltik el azok az eredmények, ame­lyeket a testvéri kubai nép, a kongresszusára készülő Kubai Kommunista Párt vezetésével, a szocialista építő munkában és a nemzetközi életben elért, örömünkre szolgál, hogy párt­jaink és népeink testvéri barátsága a proletár internacionaliz­mus alapján mind szorosabbá válik. Gyümölcsöző együttműkö­désünk hasznosan szolgálta a szocialista államok közösségének erősödését és egységét az imperializmus ellen, a szocializmusért folytatott harc előrehaladását. A forradalom győzelmének 16. évfordulóján további sikereket kívánunk önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének a szocialista társadalom építésében, nemzetközi tekintélyének növelésében. Kuba ünnepén A kubai forradalom győzel­mének évfordulójáról, immár tizenhatodik alkalommal, az új esztendő első napján emléke­zik meg a világ. A Fidel Cast­ro vezette harcosok csaknem hat évig tartó, hatalmas áldo­zatokat igénylő hőstette a tech­nika, az atom korában lelke­sítő például szolgált a föld va­lamennyi haladó gondolkodású lakója számára. 1959. január elsején, a Batista diktatúra fe­lett aratott győzelemmel azon­ban a kubai nép harca nem ért véget. A kis karib-tengeri szi­getország lakosságának egy­szerre több fronton is folytat­nia kellett a küzdelmet, így a katonai készültség állandósítá­sával dacolt a belső és a külső ellenforradalmi erők próbálko­zásaival; hosszú évek küzdel­mének eredményeként sikere­sen vívta meg a csatát a Wa­shington által kikényszerített blokád következményeinek ha­tálytalanításáért; s mindezzel egyidőben a kubai népnek ma­radt ereje ahhoz is, hogy fo­kozatosan felszámolja gazdasá­gi, társadalmi elmaradottságát. Ebben a küzdelemben Kuba mindig számíthatott a szocia­lista országok és elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségé­re. Most, tizenhat évvel a for­radalom győzelme után a sok­oldalú együttműködés nagysza­bású eredményeinek lehetünk szemtanúi. Kuba 1970 óta a gazdasági fejlődés új szakaszát éli, beértek az iparosítási poli­tika első jelentős gyümölcsei. 1974-ben Kuba mintegy húsz nemzetközi kiállításon vett részt, s a hagyományos export­cikkek mellett az új iparágak is képviseltették magukat. 1974 döntő év volt Kuba nemzetközi kapcsolatai kibő-­­vülésének szempontjából is. Néhány nappal az évfordulót megelőzően állította helyre a­­ diplomáciai kapcsolatot Ha­vannával immár Venezuela is. Az imperialista blokádpolitika végső csődjét tanúsította a no­vemberben tartott quitói kül­ügyminiszteri értekezlet, ami­kor is tizenkét latin-amerikai állam szavazott a hidegháborús intézkedések megszüntetésére. Kubában hagyománnyá vált, hogy az évet valamelyik je­lentős belpolitikai, gazdasági vagy nemzetközi eseményről keresztelik el. 1975 az első pártkongresszus esztendeje. A Kubai Kommunista Párt kong­resszusa nemcsak a párt, ha­nem az egész ország lakossága életében is nagy fontosságú esemény lesz, módot nyújt az eddig megtett út kiértékelésé­re és a további feladatok kije­lölésére. A forradalom győzel­mének évfordulóján a magyar nép további sikereket kíván a szocialista fejlődés tizenhete­dik évébe lépő kubai népnek. A külpolitika hívei­ ­ (Bejrút, AFP) Rasid Szolh libanoni miniszterelnök Bej­rútban befejezte tárgyalásait Jasszer Ara­fattal, a PFSZ vég­rehajtó bizottságának elnöké­vel. A kormányfő kijelentette, hogy „Libanon és a paleszti­nok kapcsolatai nagyon jók”.­­­ (Buenos Aires, AP) A szélsőbaloldali argentin „Népi Forradalmi Hadsereg” tagjai hétfőn Buenos Aires közelé­ben meggyilkoltak két üzlet­embert, Roberto Abergont, a Milaz Co. elnökét és a cég egyik igazgatóját.­­­ (Bagdad, Reuter) Az iraki hadseregparancsnokság szerint Irán december 29-én és 30-án tüzérségi támadásokat intézett egy határ menti iraki város ellen A nyilatkozat szerint a súlyos anyagi károkat okozó támadásoknak több halálos ál­dozata is van.­­ (London, AP) A Texaco North Sea amerikai olajtársa­ság bejelentette, hogy a skóciai Aberdeen-től 116 mérföldnyire északkeletre az Északi-tenge­ren újabb jelentős olajlelőhe­lyet fedezett fel.­­ (Bahrein, Reuter) Gough Whitlam ausztráliai miniszter­elnök kedden Bahreinbe érke­zett, ahonnan Krétára utazik tovább, majd folytatja európai körútját. A kormányfő már karácsony előtt Európába ér­kezett, de a Darwint megsem­misítő természeti katasztrófa miatt rövid időre hazautazott.­­­ (Windhoek, AFP) Eliphas Muniaro, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO egyik képviselője hétfői wind­­hoeki (Namíbia) sajtóértekez­letén azzal vádolta a dél-afri­kai hatóságokat, hogy tömeg­gyilkosságokat követnek el, megkínozzák, nyilvánosan meg­­korbácsolják és emberi jogaik­tól megfosztják a namíbiai szí­nes bőrű lakosságot. Muniaro mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a SWAPO üdvözölne a jelenlegi helyzet megváltozta­tására irányuló minden dél­­afrikai kezdeményezést.­­ (Yaoundé, ADN) Átadták rendeltetésének a 624 kilomé­ter hosszú transzkameruni vasútvonalat, amely Yaoundét Kamerun északi részével köti össze.

Next