Magyar Nemzet, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

2 Szovjet segítséggel aknátlanítják a Port Said-i kikötőt Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az egyiptomi kormány azzal a kéréssel fordult a Szovjet­unió kormányához, hogy nyújtson segítséget a Port Said-i kikötő vízterületének aknátlanításához. A szovjet kormány úgy döntött, hogy eleget tesz a kérésnek és az aknaszedést térítésmentesen végzi el A szovjet haditengerészeti flotta hajói megkezdték a bo­nyolult munkára való felké­szülést. Az aknaszedés a tervek szerint ebben az évben kezdő­dik meg, azt követően, hogy áttanulmányozták a szükséges adatokat és az egyiptomi féllel egyeztették az időpontokat. A szovjet tengerészeknek trópusi feltételek közepette kell a munkát elvégezniük. Az ala­csony vízállás és a tenger hul­lámzása jelentős mértékben bonyolítja az aknaszedést. A szovjet haditengerészeti flotta nem kevés tapasztala­tokra tett szert a más, háború sújtotta országokban végzett hasonló munkálatok során. így, tavaly novemberben fejeződött be a Szuezi-öböl aknamentesí­tése, és a szovjet mentőexpedí­­ció annak idején a Banglades Népi Köztársaságban hatékony segítséget nyújtott Chittagong kikötőjének megtisztításában. Kairóból jelenti a UPI. „Franciaországnak hivatalos minőségben Nyugat-Európa képviselőjeként részt kellene vennie a genfi közel-keleti bé­kekonferencia munkájában” — hangoztatta Iszmail Fahmi. Az egyiptomi külügyminiszter az Al Akhbar című lapnak adott nyilatkozatában úgy vé­lekedett, hogy ebben az eset­ben Franciaországon keresztül a nyugat-európai államok is hozzájárulhatnának a közel­­keleti válság rövid időn belül történő rendezéséhez. Hozzá­fűzte, hogy erről a lehetőség­ről Egyiptom Franciaországgal és az érdekelt felekkel hama­rosan tárgyalásokba kezd. Bejrútból jelenti a Reuter. Egy ENSZ-szóvivő pénteken közölte, hogy a világszervezet megbízottainak közbenjárására Libanon délkeleti térségében ötnapos tűzszünet jött létre a libanoni és az izraeli fegyve­­res erők között. A szóvivő hoz­zátette, hogy a tűzszünet csü­törtökön kezdődött, de részle­teket nem közölt. Az An-fja­­har című bejrúti lap úgy tud­ja, hogy a libanoni kormány a tűzszünet idején felméri az izraeli támadások következté­ben Kfar Chouba helységben és a környező településekben keletkezett károkat. Grecsko marsall Indiába utazik Moszkvából jelenti a TASZSZ. Moszkvában hivatalosan kö­zölték, hogy Grecsko szovjet honvédelmi miniszter február második felében hivatalos lá­togatást tesz Indiában Szingh indiai hadügyminiszter meg­hívására. Brüsszelben folytatódott az európai közvélemény képviselőinek eszmecseréje Brüsszelből jelenti az MTI. Brüsszelben pénteken foly­tatta tanácskozását az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának ki­bővített ülése. A tanácskozá­son az európai közvélemény képviselői tavaszra tervezett konferenciájának napirendjé­ről, munkamódszeréről volt szó. A vita részvevői megál­lapították: a közvélemény képviselőinek át kell tekinte­niük az európai biztonsági és együttműködési konferencia alakulását, értékelniük kell eddigi eredményeit, meg kell vizsgálniuk a létrejött megál­lapodások tartalmát. Ugyan­akkor át kell tekinteniük, milyen intézkedésekkel segít­heti elő a közvélemény a biz­tonsági konferencia sikerét, a megállapodások valóra váltá­sát, hogyan lehet az együtt­működés révén továbbfejlesz­teni az enyhülési folyamatot. A vitában számos ország küldöttei szólaltak fel, köztük a Magyar Nemzeti Bizottság képviselői. A bizottságot négy delegátus képviseli, dr. Bartha Tibor református püspök, al­­elnök vezetésével. A tanács­kozás előreláthatóan szom­baton ér véget. Be­lgrádban tanácskozik az Interparlamentáris Unió Belgrádból jelenti az MTI. Pénteken Belgrádban a szövet­ségi képviselőház épületében ünnepélyes külsőségek között megkezdte tanácskozását az Interparlamentáris Uniónak az európai együttműködéssel és biztonsággal foglalkozó II. konferenciája, amelyen 25 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada parlamenti csoportjainak kép­viselői vesznek részt. A kon­ferencián részt vevő magyar küldöttséget Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió ma­gyar tagozatának elnöke vezeti. A konferencia Chillonnak, az Interparlamentáris Unió el­nökének megnyitó szavaival kezdődött, majd Sztambolics, Jugoszlávia államelnökségének alelnöke üdvözölte a részvevő­ket. Ezt követően ismertették Tito jugoszláv államfőnek és Waldheim ENSZ-főtitkárnak a konferenciához intézett üdvöz­letét. Az ünnepélyes megnyitó után a konferencia, az általá­nos vitával, megkezdte érdemi munkáját. Giscard első kormányátalakítása Helycsere a francia h­adügyminisztérium élén Párizsból jelenti az AFP és a UPI. Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök pénte­ken átalakította a kormányt. A kabinetben történt válto­zásokról az elnöki palota szó­vivője tájékoztatta a sajtót, Giscard d’Estaing és Chirac miniszterelnök péntek reggeli másfél órás eszmecseréje után. Tájékoztatásából kitűnt, hogy az államfő menesztette az or­szág eddigi hadügyminiszterét, valamint posta- és távközlés­ügyi államtitkárát. A hadügyminiszteri tisztség­ben Von Bourges (UDR) lett Jacques Soufflet utóda. Bour­ges az előző kormányokban többször volt államtitkár és miniszter. Kivált a kormányból Pierre Kelong posta- és távközlésügyi államtitkár is, tárcáját Aymar Achille Fould kapta meg. A UPI amerikai hírügynök­ség a francia kormányátalakí­tással kapcsolatban emlékezte­tett arra, hogy Soufflet, a me­nesztett hadügyminiszter az utóbbi időben mind a kor­mány, mind pedig magas ran­gú katonatisztek támadásai­nak kereszttüzébe került. Bí­rálói azt kifogásolták, hogy nem lépett fel kellő eréllyel a hadseregen belüli rossz élet­­körülmények ellen tiltakozó katonákkal szemben. Lelong posta- és távközlésügyi állam­titkár eltávolítása — ugyan­csak az amerikai hírügynök­ség megítélése szerint — össze­függhet a francia postai alkal­mazottak 1974. évi több hetes sztrájkjával. Giscard d’Estaing hivatalba lépése óta ez volt az első kor­mányátalakítás Franciaország­ban. A francia szocialisták kongresszusa Pauból jelenti az MTI. Pén­teken a dél-franciaországi Pauban megkezdődött a Fran­cia Szocialista Párt kongresz­­szusa, amelyen 1500 delegátus vesz részt. A francia lapok kommentárjaikban általában azt jósolták, hogy a kongresz­­szus előreláthatóan megerősíti Mitterrand pozícióját, mert az előzetes megyei pártkonferen­ciákon a delegátusok csaknem 70 százaléka Mitterrand és az őt támogató csoport határozati javaslata mellett foglalt állást. A Figaro szerint a kongresz­­szus enek kulcskérdése az, va­jon elmélyül-e a vita a pár­ton belül­ különböző áramlatok között és ne­m következik-e be nyílt szokítás a párt balszám­nys és a Mitterrand által kép­viselt irányzat között. Magyar Nemzet A Fegyveres Erők Mozgalma megerősítette a tüntetési tilalmat Lisszabonból jelenti a TASZSZ és az AFP. A Fegyve­res Erők Mozgalmának (MFA) legfelső tanácsa pénteken tün­tetési tilalmat jelentett be, hangsúlyozva, hogy megtesz­nek minden szükséges intézke­dést a közrend fenntartására. Az erélyes hangú közlemény kiadását az tette szükségessé, hogy két szélsőséges töredék­csoport, az MRPP és a MES nem volt hajlandó engedni az MFA legfelső tanácsa által csütörtökön kifejezésre jutta­tott állásfoglalásnak és beje­lentette, hogy eredeti szándé­kának megfelelően pénteken ki­vonul az utcára az 1891-es mo­narchiaellenes felkelés évfor­dulója megünneplésének ürü­gyén. Az operatív parancsnok­ság alakulatai elfoglalták állá­saikat a csoportok meghirde­tett gyülekezési helyeinél. Moszkvában bejelentették, hogy meghűlése miatt elha­lasztották Valentyina Nyikola­­jeva­ Tyereskovának, a szovjet nőbizottság elnökének portu­gáliai látogatását. Tyeresko­­vát, a világ eddig egyetlen női űrhajósát a Portugál Demokra­tikus Nőszövetség hívta meg. Letette a hivatali esküt az angolai ideiglenes kormány Luandából jelenti a Reuter­ Luandában pénteken letette a hivatali esküt Angola új 12 ta­gú ideiglenes kormánya. A mi­nisztereket Antonio de Almei­­da Santos, a portugál kormány területközi koordinációs ügyei­nek minisztere iktatta be hiva­talukba. A január 15-én alá­írt alvori megállapodás értel­mében az ideiglenes kormány november 11-ig, Angola teljes függetlenségének kikiáltásáig irányítja az ország ügyeit. A 12 tagú ideiglenes kor­mányban a három felszabadí­­tási szervezet — az MPLA, az FNLA és az UNITA­D, vala­mint a portugál kormány egyenlő arányban képviselteti magát. Wilson befejezte washingtoni megbeszéléseit Washingtonból jelenti az MTI. Ford elnök és Wilson brit miniszterelnök pénteken délelőtt egyórás találkozó ke­retében fejezte be előző na­pon megkezdett kötetlen esz­mecseréjét, amelynek közép­­pontjában — az amerikai há­zigazda megfogalmazása sze­rint — „a recesszió, az inflá­ció és a méltányos áron hoz­záférhető természeti erőforrá­sok biztosításának minden gazdaság stabilitását fenye­gető problémája”, a brit ven­dég szavai szerint pedig „a szövetségesek biztonságát ve­szélyeztető új és fenyegető gazdasági világválság” állt. Mindkét fél azt a remé­nyét fejezte ki a megbeszé­léseken, hogy az olajfogyasztó tőkés országok politikájának „egyeztetésében” elegendő ha­ladást érnek el ahhoz, hogy sor kerülhet majd az olaj­fogyasztó és az olajtermelő országok márciusra tervezett közös előkészítő értekezle­tére. Angol diplomáciai források szerint Ford és Wilson egyet­értett annak „erős valószínű­ségében”, hogy a 35 nemzet részvételével folyó európai biztonsági és együttműködési értekezlet a nyár folyamán Helsinkiben kormányfői szin­ten befejeződhet. Ellentétes értékelés­ek Kleridesz és Denktas újabb találkozója Nicosiából , jelenti a UPI. Pénteken Nicosiában folyta­tódtak a tárgyalások a ciprusi török és görög közösség veze­tői között. Denktas és Kleri­­desz megbeszélésének napi­rendjén a nicosiai nemzetközi repülőtér megnyitásának kilá­tásai szerepelnek. Denktas, a ciprusi török kö­zösség vezetője a tárgyalások kezdete előtt azt hangoztatta, hogy „rendkívül pozitív, elfo­gadható javaslatokat terjeszt” Kiéri­desz elé. Közölte, hogy javaslatai a repülőtér megnyi­tásán kívül a szigetország ke­leti részén fekvő famagustai kikötőjének megnyitására is vonatkoznak. Kleridesz, a ciprusi görög közösség vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy „nagy különbség” van a két fél né­zetei között. Ciprusi görög la­pok pénteken arról számoltak be, hogy a nicosiai repülőtér közös ellenőrzésére tett török javaslatok teljességgel elfo­gad­hatatlanok. A Makariosz elnök által nemrégiben létrehozott nem­zeti tanács, amelyben a szige­ten levő összes politikai irány­zatok vezetőikkel képviseltetik magukat, pénteken ülést tar­tott. Politikai megfigyelők szerint a török és görög közösség tár­gyalásai „közel vannak a tel­jes összeomláshoz”. Egy ENSZ-szóvivő kijelen­tette, hogy a pénteki megbe­széléseken nem történt hala­dás. A tárgyalást hétfőn foly­tatják. Az AP és a DPA jelentése szerint hosszú szünet után pénteken ismét lövöldözés volt Cipruson. A megszálló török csapatok és a ciprusi görög nemzeti gárda alakulatai vív­tak egymással tűzpárbajt a Morfu-öböl közelében, Ajiosz Nikolaosz falu szomszédságá­ban. A lövöldözés két óra hosszat tartott és ez volt az augusztus 16-án kötött tűzszüneti egyez­mény eddigi legsúlyosabb meg­sértése. Kijárási tilalom Fegyveres összetűzések Eritrea fővárosában Az AFP szerint az etióp rá­dió pénteken este bejelentette, hogy Aszmarában, Eritrea tar­tomány fővárosában­­ szombat reggelig kijárási tilalmat ren­deltek el. A nap folyamán Aszmarában lövöldözések és robbanások voltak hallhatók. Állítólag eritreai szakadár csoportok körülvették és kézifegyverek­kel lövik az etióp hadsereg laktanyáit és a haditengeré­szet vezérkarának épületét. Etióp katonai forrásokra hi­vatkozva jelentette a francia hírügynökség, hogy Aszmará­ban létrehozták a fegyverne­mek közös vezérkari főnöksé­gét. A kü­lpolitika hírei­ é jt (Helsinki, CTK) Helsinki­ben finn—csehszlovák közös közleményt írtak alá abból az alkalomból, hogy Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, Karjalainen finn külügymi­niszter meghívására ötnapos hivatalos látogatást tett Finn­országban. Ő (Moszkva, TASZSZ) Osz­mán marokkói miniszterelnök február első felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik.­­Õ (Algir, AP) Rumedien al­gériai államfő fogadta D. Rockefellert, az amerikai Chase Manhattan Bank elnö­két. O (Moszkva, TASZSZ) Pod­­gornij, a Legfelső Tanács elnö­ke átnyújtotta a Lenin-rendet és a Sarló és kalapács arany­­érdemérmet Borisz Ponomar­­jovnak, a Politikai Bizottság póttagjának, a Központi Bi­zottság titkárának. Ponomar­­jov 70. születésnapja alkalmá­ból kapta meg a magas kitün­tetést.­­ (Bécs, MTI) Félhivatalos látogatásra Lengyelországba, Zakopánéba utazott Kreisky kancellár és Androsch pénz­ügyminiszter. A hét végére lengyel—osztrák kormányfői eszmecserék várhatók — kö­zölték bécsi források. Szombat, 1975. február 1. Helsinki európai szerepe EZ ÉV ŐSZÉN minden való­színűség szerint választásokat tartanak Finnországban, noha a parlament megbízatása csak jövő januárban jár le. A belső és a külpolitikai problémák azonban olyan kérdések elé ál­lítják a kormányt és a párto­kat, hogy Urho Kekkonen ál­lamelnök nyilván szükséges­nek látja ismét idő előtt állás­­foglalásra szólítani fel a lakos­ságot. Nem mintha különöseb­ben súlyos volna a gazdasági helyzet. Az infláció természe­tesen itt is érezteti hatását, két év alatt körülbelül 15 szá­zalékkal emelkedtek az árak, a bérek pedig csak tíz száza­lékkal, de Finnországot nem rázta úgy meg például az ener­giaválság, mint a legtöbb nyu­gat-európai országot. Ennek fő oka az, hogy olaj- és energia­­szükségletének kétharmadát a Szovjetunióból szerzi be, s nem kell „kemény valutával” fizet­nie érte. A finn nemzeti ter­mék, a fa, a feldolgozott fa, s kisebb mértékben a szőrme, a bőr, a réz és a nikkel kere­sett áru a világpiacon, s Finn­ország semlegességi politiká­jához következetesen ragasz­kodva igyekszik kihasználni — kölcsönös előnyök alapján — a kelet—nyugati kereskedelmi együttműködésből adódó lehe­tőségeket. Szorosan együttmű­ködik a szocialista gazdasági közösséggel, a KGST-vel, ugyanakkor szabadkereskedel­mi szerződést kötött a Közös Piaccal, hiszen kivitelének mintegy 70 százaléka e tagor­szágokba, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságba és Nagy-Britanniába irányul. Államháztartása és fizetési mérlege mégsem pozitív, ami elsődlegesen a tőkés országok­ban tapasztalható általános ár­emelkedés következménye. Az NSZK-ba például 1,08 milliárd márka értékben exportált az elmúlt évben, behozatala azon­ban 1,9 milliárd volt. Az ilyen eltéréseket egy kis ország ter­mészetesen megérzi, Helsinki­ben mégsem tapasztalható bo­rúlátás. Ellenkezőleg, Mauio Koivisto, a Finn Bank elnökét az elmúlt évben legjobban az nyugtalanította, hogy a válsá­got ,.senki sem veszi komo­lyan”. A MEZŐGAZDASÁG hely­zete még mindig eléggé rende­zetlen. Részben ez idézte elő 1971-ben is azt a belpolitikai válságot, ami a népfront­kormányzás felbomlásához ve­zetett. Vitát váltott ki a Közös Piachoz fűződő kapcsolatok kérdése is. Finnország semle­gességéhez híven — és Svéd­országhoz hasonlóan — nem csatlakozott az EGK-hoz. Há­rom évig tartó huzavona kezdődött, a kormány lemon­dott, új koalíció alakult, mind ez ideig nem sikerült azonban a belpolitikában ismét létre­hozni azt az együttműködést, amely tükrözné ama külpoli­tikai erőfeszítéseket, amelyek különlegesen fontos szerepet biztosítanak az országnak a ke­let-nyugati kapcsolatok ápo­lása terén. És tegyük hozzá, aminek Finnország a tekinté­lyét köszönheti a nemzetközi életben. Hiszen köztudomású, hogy a finn kormány politiká­jának középpontjában mindig a jószomszédi kapcsolatok ápo­lása, a különböző társadalmi rendszerben élő népek békés egymás mellett élésének a megvalósítása állt, és ez nagy­mértékben a most 75 éves, de még mindig tevékeny Kekko­nen köztársasági elnök érde­me. Urho Kekkonen 1956. már­cius 1. óta tölti be megszakítás nélkül az államfői tisztséget, miután 1962-ben és 1968-ban újraválasztották, majd 1973- ban a parlament törvényerő­vel megerősítette újabb négy esztendőre tisztségében. Te­kintélyével, államférfiúi előre­látásával mindig fölül tudott emelkedni a pillanatnyi párt­szempontokon — gyakran a sa­ját pártjával, a Centrum Párt­tal szemben is —, és követke­zetesen folytatta elődjének, Juho Kusti Paasivikinek a po­litikáját: országa semlegessé­gének fenntartása mellett sík­­raszállt a finn—szovjet kap­csolatok fejlesztéséért. E politika eredménye, hogy Finnország jelentős szerepet tölt be az európai népek sor­sának alakulásában. Ismeretes, hogy Helsinkiben kezdődtek meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítő tanácskozásai, s ha a mostani, második szakasz is sikerrel zárul Genfben, a finn fővárosban kerül sor még eb­ben az esztendőben legfelső szinten az ünnepélyes aláírás­ra. Ez a kivívott rang belpoliti­­kailag is kötelez egy 4,7 mil­liós népet, erről folyik most már évek óta a vita. A prob­lémát az okozza, hogy az or­szág második legnagyobb poli­tikai mozgalma, a Finn Népi Demokratikus Unió (motorja a Finn Kommunista Párt) 1971 óta nem vesz részt az állam­ügyek intézésében, ami meg­­fosztja a kormányt a nemzeti egység jelképétől, s belpoliti­kai-külpolitikai téren egyaránt gyakran terméketlen vitákra ad alkalmat. Az 1972. január 2. és 3. idő előtti választásokon a szociál­demokraták 55 mandátumot szereztek a 200 tagú parla­mentben. A Finn Népi Demok­ratikus Unió 36-ról 37-re nö­velte mandátumainak számát, míg az Ahti Karjalainen veze­tése alatt álló Centrum Párt megtartotta 36 mandátumát. Mégsem jöhetett létre egy olyan népfrontos koalíció, mint amilyen 1971 márciusáig ab­szolút többséggel irányította az országot. Ez sajnálatos, mert éppen egy ilyen koalíció volna hivatva megfelelően képviselni Finnország aktív semlegességi politikáját, külö­nösen olyan időszakban, ami­kor az európai kérdések — tehát a béke és biztonság ügye — napirenden vannak. Erre most két könyv is utalt. A szo­ciáldemokrata Kalevi Sorsa, jelenlegi miniszterelnök be­szédgyűjteményében éppen úgy a belpolitikai kooperációt sür­geti, mint Ele Alenius, a Finn Népi Demokratikus Unió vi­szonylag mérsékelt elnöke, po­litikai céljairól szóló hitvallá­sában. EGYSÉGET nem könnyű létrehozni ott, ahol még sok­rétűek a belső ellentétek. Nyil­vánvalóan ez befolyásolja a baloldali erők — köztük a Finn Népi Demokratikus Unió — politikáját. A kommunista párt részvétele és felelőssége egy kapitalista ország kormá­nyában számos kérdést vet fel, s ezek az adott országok sajá­tos viszonyai szerint külön­böznek. Finnországban is rész­ben erről van szó. Érdekelté­rések merülnek fel a dolgo­zóknak a monopóliumok elleni harcában, az árak és a bérek megállapításában, az adózás kérdésében, a szociális refor­mok és a szakszervezetek, va­lamint a mezőgazdasági ér­dekvédelmi szervezetek jogai­nak biztosítása terén. E nehéz­ségekkel még senki sem tudott megbirkózni, s a jelenlegi kor­mány is csak időleges megol­dásokra volt képes, ezért me­rült fel ismét a népfront hely­reállításának gondolata. A kibontakozást bizonyára elősegítheti a Finn Kommu­nista Párt májusra tervezett kongresszusa, amelynek az előkészületei már folyamatban vannak. (A Finn Népi Demok­ratikus Unión belül külön gondot okozott ugyanis mind­eddig, hogy a követendő takti­kát tekintve a párt sem volt egységes, noha Saarinen, a párt elnöke mindent elköve­tett, hogy kompromisszummal vessen véget a bizonytalan ál­lapotnak, hangsúlyozván az összefogás szükségességét. Ez nagymértékben befolyásolhat­ja a várható őszi választás eredményét és a népfront ki­alakítását.) KEKKONEN ELNÖK egyéb­ként a választások megtartá­sát arra az időre tervezi, ami­kor sikeresen befejeződik az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, hiszen ez kétségtelenül pozitív irányban befolyásolhatja a finn belpoli­tika alakulását is. A finn kül­politika továbbra is rendkívül tevékeny. Decemberben Sorsa kormányfő Moszkvában járt, ahol Koszigin miniszterelnök­kel tárgyalt. Néhány nappal ezelőtt Hans-Dietrich Gen­­scher nyugatnémet külügymi­niszter látogatott a finn fővá­rosba. Mind a két megbeszé­lésen a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén kívül az európai kérdések álltak a tárgyalások előterében, ami önmagában tanúsítja, hogy Finnországra továbbra is fontos szerep vár, s ennek betöltését még foko­zottabban elősegítené, ha a belső fejlemények alakulása tükrözné a külpolitikai törek­véseket. Vámos Imre

Next